Magyar Nemzet, 1988. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

1­0 1­14 Az élte közölt gyümölcsöskert A Magyar Nemzet két évvel ez­előtt (1986. február 24-én) méltó­an emlékezett a hazai gyümölcsé­­szet úttörőjére, Bereczki Mátéra. Az akkori írásban is megemlített alföldi gyüm­öl­csöskert alapítása most jubilálna, mert 125 évvel ez­előtt létesítette e nagy hazafi. És éppen 100 éve történt az, hogy a hatholdnyi gyümölcsöskert sor­sával a „tisztelt Ház", az Ország­gyűlés foglalkozott. Nem közönség­­es kertről volt szó, hanem Ma­gyarország kiemelkedően hírne­ves, legbuzgóbb gyümölcsészeti tudósa, Bereczki Máté által ala­pított kertről. Az Országgyűlés 1888. február 6-i ülésén Tors Kálmán ország­­gyűlési képviselő,­­ a Vasárnapi Újság főszerkesztője, a szóban­ forgó kert jó ismerője a követke­ző szavakkal fordult az Ország­­gyűléshez: „Kérni akarom a t. ház, illetőleg a kormány intézke­dését olyan tárgyban, amelyhez nem szükséges egyéb, mint egy kis elismerés és az, hogy a kor­mány jóakarattal viseltessék az ügy iránt A pénzügyi miniszté­rium által eladásra kijelölt állami jószágok között ott van a Csanád megye pécskai uradalmához tar­tozó mezőkovácsházai állami bir­tok. Az ottani telkek egyikén ez­előtt 28—30 évvel egy szegény ember, egy magántanító saját költségén létesített oly faiskolát, mintatelepet, mely­ most már nem­csak országos, hanem európai hí­­­rű is. (Ügy van! — helyeseltek a képviselők.) T. hát, e férfiú na­gyon szerény anyagi helyzetében életét egy ügynek szentelve, iro­­dalmilag is úttörője lett a gyü­­mölcsészetnek Magyarországon. Négy vastag könyvre megy azon a gyümölcsfajok leírása, melyeket saját tapasztalataival kipróbált és magyar viszonyok szerint ítélt meg. Különösen az Alföld köszön­het neki sokat. (Úgy van! Helyes­lés bal felől.) Bereczki Mátét min­denütt ismerik, a külföldön job­ban mint saját hazájában. Ha ezen telep most eladásra kerül, bizony nem tudhatjuk, vajon nem olyan értelmetlen emberek kezé­be fog-e jutni, aki nem tudva méltányolni egy egész életnek eb­be a telepbe beruházott fáradsá­gát, szakértelmét, szorgalmát, úgy veszi mint más földet, mint fát, s az egész telep, amely most országos kincs, (Igazi Ügy van! Helyeslés bal felől) tűzre kerül. Ezt t. Hát, gondolom, tűrnünk nem volna szabad, ezzel a fate­leppel is kivételt kell tenni, s az ország részére meg­­kell menteni. (Helyeslés szélsőbal felől: Halljuk! Hajtjuk!) Ne következhessék be azon eset, hogy eladva a birtokot azt mondják ennek az érdemes férfiúnak, ki a gyümölcsészeti eszmének élt és aki ■ ezt igazán sikerrel szolgálta úgy, hogy a ma­gyar gyümölcsészek vezérüknek tekintették: »fel is út, te is út, öreg napjaidban mehetsz!« Ezen etikai szempont is jelent valamit, a fő azonban­ azt a faiskolát, azt a kísérleti telepet az ország szá­mára megmenteni. A kormány terjessze ki gondját az ország azon igen értékes tulajdonára és­­ gondoskodjon arról, hogy az ér­telmetlen kezekre ne jusson.” (Helyeslés szélsőbal felöl.) Metlakovics Sándor államtitkár a felszólalásra azt válaszolta, hogy: „A mezőkovácsházai telep jövője tekintetében a földművelé­si minisztérium érintkezni fog a pénzügyminisztériummal. Ha le­hetséges, a telep fenntartására az intézkedések meg fognak tétetni.” . (Élénk helyeslés.) Bereczki Máté a Budapesttől tá­voli pusztán is jól sejtette, hogy az akkor hatalmat gyakorló mi-­­ nisztériumok nem fogják teljesí­teni az országgyűlésen elhangzott ígéretet. Ezt levélben meg is írta Törs Kálmánnak.” Most már vi­lágos, hogy vége a Mező­kovács­házi gyümölcstelepinek. Nincs ar­ra semmi szüksége az államnak és az ő szolgáinak. A hazának ugyan kárt tesznek ezen telep elpusztításával, de hát mit nekik a haza? Ők nem a hazát, hanem az államot szolgálják, nem a ha­za, hanem az állam érdekeit tart­ják szem előtt. Nagy a különbség pedig a haza és az állam között. A haza az édesanyja a nemzet­nek. A kormánynak pénz kell és nem gyümölcsfatelep.” Egy év múlva, 1889. január h­j­án Bereczki Máté levélben ismét arról értesítette Törs Kálmánt, hogy „.. kertem ügyében minden fáradozása hajótörést szenvedett a hatalmasok tudatlansága záto­nyán. Előre tudtam, haszontalan lesz (amint haszontalan is lett) minden fáradozása. Nem ismerik azok a gyümölcsészet­­becsét, fon­tosságát. Kiküldöttek kertem i megtekintésére egy földesurat, aki annyit ért a gyümölcsészethez mint a tyúk az ábécéhez. Egy kis negyedóráig tartott csak a szemle és én tudtam, hogy ker­tem sorsa az ő referálásán fog elhülni. Neken amióta tudom, hogy kertem semmivé­g lesz, nin­csen kedvem folytatni kertemben azt az áldott munkát, mely — ha nekem nem is — de hazámnak sok hasznot hajtott. Egy év óta azért járok végig naponta ker­temben, hogy búcsúzgassak gyü­mölcsfáimtól — „gyermekeimtől”, akik most már a siralomházban várják halálukat. Valahányszor bemegyek a kertbe, ahol azelőtt oly édes örömmel dolgozgattam, úgy elszorul a szívem mindany­­nyiszor, hogy szemeimben a ke­serűség gyöngye sajtolódik, s emiatt a gyásznál egyebet nem látok.” Bereczki Máté barátai között voltak, akik külföldi kertészeti lapokban meg akarták írni­­kert­jének tervezett elpusztítását, szé­­gyenpadra állítani a kormánypár­ti szabadelvű pártot és a magyar­országi viszonyokat. Bereczki eh­hez nem járult hozzá, mondván: „Isten őrizzen meg attól, hogy akár én, akár más valaki a kül­föld ítélőszéke elé vigyük nemze­tünk szennyesét. Elég ellensége van külföldön hazánknak, nem­zetünknek: vétkeznénk, ha mi is beállnánk nemzetünk gyalázói közé. A gyalázat, melyet kertem megsemmisítése miatt a jelenle­gi mindenható minisztériumra hárítanátok, a külföld előtt .— elsősorban nem is a minisztériu­mot érné, hanem a magyar nem­zetet, aki törvényhozásában­­bele­egyezett abba, hogy a miniszté­rium még azt a kincstári birtok­­részletet is, melyen kertem fek­szik, tetszése szerint sebbel-lábbal eladhassa. Hiszen a törvényhozó testületnek tudomására hozta Törs Kálmán a történendőket! Miért­­nem akadályozta meg­ a minisztériumot abban,­­hogy azt a nemzeti­­kincset, melyet kertem képvisel, ne prédálhassák el.” Majd így vigasz­talja magát: „Ezer szerencse, hogy­­legalább szelle­mileg nem számítható el hangom. Beszél helyettem nemzetemnek az a négy kötet,­­melyet hazám oltá­rára még elég időm volt letenni. Szentül hiszem, hogy ami most rosszul van, mind jobb lesz száz esztendő múlva.” A Tisza István által vezetett kormányban lévő miniszterektől senki nem kérte számon, hogy vajon mi is történt a nagy értékű gyümölcsöskerttel, amely rövide­sen valóban megsemmisült. De fennmaradt Bereczkánek az írás­ban foglalt — kellően még ma sem hasznosított — szellemi ha­gyatéka, mely nagy értéke gyü­mölcsészeti irodalmunknak. Száz évvel ezelőtt megjelent könyvét a Pomologische Monatschefte cí­mű lap 1888. februári száma így értékelte: „Büszke lehet Magyar­­ország, hogy egy ember nagy szorgalma és kitartása által olyan munkához jutott, mely érdemes arra, hogy Német-, Francia- és Angolország gyümölcsismertető legjelesebb munkái mellé sorol­tassák.” Ezt a könyvet is megviselte azonban az idő. Nehezen hozzá­férhető. Bereczki írásban­­rögzített gondolatai még ma is jobban áll­ják az idő múlását, mint a papír, amelyen üzeneteit hagyta az utó­kornak. A ma is időszerűekből csak egyet említek: „A dicsőséget többé nem a harcmezőkön kell keresnünk, hanem az ipar, a me­zőgazdaság, a tudomány, művé­szet és a kereskedelem terén. Most a realizmus, a munka kor­szakát éljük. Most az élni akaró népeknek a munka a jelszava.” Bereczki maga is ennek szellemé­ben élt és dolgozott. Dr. Szabó Pál * Bereczki Máté 1824-ben Rom­­hársyban­ született és 1895-ben Kunágotán halt meg. Az 1848-49- es szabadharcban, majd az ezt követő elnyomással szembeni kez­deti ellenállásban való részvétel miatt Teleki Blankával és tár­saival együtt őt is felelősségre akarták vonni. Az üldözök elől si­került megszöknie és 8 éven át, az 1857. évi általános amnesztiá­ig bujdosni volt kénytelen. Ezután Mezőkovácsháza és a Kunágota közötti határban elterülő állami tulajdonban lévő bérleményen gazdálkodó egyik nagybirtokos­nál — a magántanítóskodása mellett — óriási szorgalommal kí­sérleti gyümölcsöskertet létesített. Élete végéig Kossuth-pártinak vallotta magát, s emiatt a hatal­mon lévő kormányok semmiféle támogatásban nem részesítették, inkább, ha módot találtak rá, el­lenére cselekedtek. Ez tűnik ki az itt közölt írásból is. (A szerk.) Tilit tud­o*1938-tól? 50 évet a Maga Nemzet 1. „Világra szóló nagy hadgya­korlatot” rendeztek 1938. február elején egy ázsiai városállamban, amely a korabeli tudósítások sze­rint a japán—kínai háború követ­kezményei miatt „százszoros” fontosságot kapott. Itt épült föl a brit birodalom legmodernebb és legjobb hadikikötője. Hol? a. ) Singapore-ban b. ) Malaysiában c. ) Dzsakartában 2. Az 1938. májusi kormány­vál­tozás nyomán a Magyar­ Nemzeti Bank élére is új elnök került. Kin­t is a. ) Chorin Ferenc b. ) Horthy István * c. ) Baranyai Lipót 3. Kétszeri nekirugaszkodás és megszakítás után ebben az esz­tendőben fejeztek be egy nagy­szabású beruházást a Csepel szi­geten. Milyen létesítmény kiépítése fejeződött itt be 1938-ban?( a. ) A Csepeli szabadkikötő b. ) Teherpályaudvar c. Szükségrepülőtér 4. 1939 júliusában kezdte köz­vetíteni folytatásokban a Pesti Napló azt az önéletrajzi művet, mely elé írója a többi közt a kö­vetkező sorokat írta: „Mindig sze­rettem volna egy olyan regényt írni, amiben aztán komolyan megírhatom magamat”. Ki az író és mi művének címe? a. ) Kassák: Egy ember élete­­ b. ) Móricz Zsigmond: Életem regénye . c.) Szabó Lőrinc: Napló 5. Ki ellen nyerte meg Szigeti Ottó Németország teniszbajnok­ságát Hamburgban? . a.) Distremeau , b.) Gabravitz , c.) Aschner Kedves Olvasónk! Jelölje meg a helyes választ! Beküldendő a rejtvény címében található megfejtés rovatban a kér­dés száma mellett a helyes válasznak megfelelő betűjel. (PL: 1/a, 2/b, 3/a stb.) Csak levelezőlapon beérkező megfejtéseket fogadunk el. A lapra fel kell ragasztani a rejtvény kivágott címét (Ismeri ön 1938-at?) az alatta, mellette található sorszámokkal, kitöltött adatrovatokkal együtt. Beküldési­ határidő: március 26. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392 Budapest, Pf. 276. A helyes megfejtést beküldők között négy darab ötszáz forintos vá­sárlási utalványt sorsolunk ki. Az utalványokat postán küldjük el. 1988. április 30-ig minden szombaton 5—5 kérdést adunk fel kedves olvasóinknak minden alkalommal ugyanabban az öt tárgykörben (világpolitika, magyar belpolitika, tudomány, irodalom, sport) azzal az esztendővel kapcsolatosan, amely igen mozgalmas volt mind a nagyvilág, mind hazánk történetében. Az is célunk, hogy ezzel a rejtvénnyel kiválasszuk megfejtőink közül azt a mintegy száz játékost, aki május hónapban részt vehet a Magyar Televízió és szerkesztőségünk a Magyar Nemzet történetével foglalko­zó kvízjátékában. A kiválasztás úgy történik, hogy minden egyes pá­lyázónk heti eredményét­­(akkor is ha csak egyetlen helyes választ kül­dött az adott héten) számítógépbe tápláljuk, a 17 heti játék után össze­sítjük és a legjobb eredményt elérőket próbajátékra hívja be Vágó István, a nyilvános adás műsorvezetője. Ezt követően kerül sor a nyil­vános adás felvételére. Tizenhét hetes játékunkon érdemes részt venni, mert a hetenkénti ajándékutalványokon felül értékes nyereményeket (társasutazás, video-, magnó, színes televízió) adunk át azoknak, akik a Televízió kvízjátéká­ban a legjobb eredményt érik el Az 1988. március 12-én megjelent 10. számú rejtvény megfejtése: 1/B, ,2/c,­­3/b, 4/c, 5/a. A kilencedik héten öt pontot elért megfejtőink közül ötszáz forintos vásárlási utalványt nyertek: Borbély Zoltán, Budapest; Bun­dula Mar­cella, Bácsalmás; Dévai Péter, Budapest; Somló Sándor, Dunaújváros.­ ­Mi, cím: (Nag­ybilflv*!) 1 1 Magyar Nemzet Szombat, 1988. március 19. Farmer világmárkák — magyar módra A jeans kedvelői igazán nem panaszkodhatnak, a világ leg­jobb farmermárkáit honosítják Magyarországra. A jelenlegi „leg­idősebb”, a Wrangler—Interfer közös vállalkozása: néhány esz­tendeje már kaphatóak nálunk az itt készült, az eredetivel teljesen azonos minőségű holmik: dzsekik,­­ nadrágok, pulóverek, ingek. A napokban írták alá ünnepélyes keretek között a magyar válla­latok és a San Franciscó-i székhe­lyű Levi Strauss világcég kép­viselői új együttműködési megál­lapodásukat. A Lewi's és négy magyar vállalat 72 millió forin­tos alaptőkével korlátolt felelős­ségű társaságot hozott létre e ter­mékek magyarországi gyártásá­ra, gyártatására és forgalmazásá­ra. Korábban Lewi’s-nadrágokat a Marcaliban varrtak, a Május 1. Ruhagyár üzemében, az új vállal­kozás szerint azonban Kiskunha­lason rendeznek be gyártóüzemet a legmodernebb amerikai és nyu­gat-európai gépekkel , s még az­­ idén májusban megkezdik a „kék farmer” megannyi változatának gyártását. Teljes kollekciót ter­veznek és önálló márkabolt­­hálózatot, illetve a Centrum áru­házakban márka-shoop-ok kiala­kítását. A Mosonmagyaróvári, il­letve a Váci Kötöttárugyárral szerződve kiegészítik a felsőru­hákat'' trikókkal, sapkákkal, tás­kákkal, blúzokkal és sok hasz­nos, kedves, szintén a márkajel­zést viselő aprósággal. A divatbeli „újhullám” Irány­zatának a farmerok között a Pop­ '84 felel meg a leginkább. Míg a Wrangler és a Levi’s bizonyos ál­landóságot, mondhatni konzerva­tivizmust jelent a jeans kedvelők népes táborában , a legifjabbak a kis, bőrszínet jelzett márkát keresik a leginkább. Kevesen tudják, hogy a Pop '84 is „bevo­nult" Magyarországra. Az Italtex, a Konsumex és a Fedosz szerző­dése értelmében tavaly­­karácsony előtt a belvárosban a Fedosz egyik üzletét alakították át Pop '84 márkabolttá, s kezdték meg az eredeti olasz termékek a két­százötven féle cikk árusítását. Itt egyelőre valutáért lehet vásárol­ni. Ám hogy azok a fiatalok is hozzájussanak áhított kedven­ceikhez, akik forintért szeretnék megvenni, vegyesvállalati formá­ban Budapesten is megkezdik a farmerholmik gyártását. Saját tervek alapján készülnek itthon­ a különböző darabok, az Italtex a márka használati jogát átadta a vegyesvállalatnak. Dzsekik, nad­rágok, ingek, pulóverek, kétszáz­ezer darab egy évben a magyar, s körülbelül ugyanennyi nyugati piacra. A Budapesten készült termékek márkajelzése Ciao Ra­­gazzi lesz. Tervezik saját üzlet­hálózat kialakítását, az idén az első „forintos” üzlet valószínűleg a Kossuth Lajos utcában nyílik. S hogy tulajdonképpen milyen is, az idei tavaszi-nyári Pop '84 divat? Az alapanyag a len vászon, a divatszínek a kék, a keki, ho­mokszín. Újdonság­: a nadrágok zsebe, a dzsekik gallérja hímzett vagy kötött, de hímzés lehet a vászoncipőkön, sőt a joging-ruhá­kon is. A kőmosott „szerelés” még mindig tartja magát. —rácz— KERESZTREJTVÉNY KENYÉRKÉRDÉS FORBÁTH IMRE csehszlová­k és magyar költő, orvos aforiz­máiból már többet bemutattunk olvasóinknak. Mostani rejtvé­nyünk vízszintes 22. és a függőle­ges 25. számú sorában ismét egy szellemes FORBÁTH-aforizmát lidézünk. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: AN, RG, SN, RD). 1. Fundamen­tum. 4. Középkori skandináv ván­dor­dalnok. 7. Kalózból lett angol tengernagy (Francis). A spanyo­lok „Győzhetetlen Armadáját” megsemmisítő hajóhad egyik ve­zére. 11. Robbanószer. 14. Ferde szájú, szálkás húsú halfajta. 17. Szörny. 18. Művészi magánszám. 19. Becézett Aranka. 20. Három­­próba: hármas verseny­szám a nők atlétikában. 24. Orvostanhallgató­­nő. 26. Aranymondás: rövid böl­cselő epigramma. 27. Kövi... (ké­sőn érő, pirosas bogyójú szőlő). 28. Sárga színű téli almafajta. 29. Hendel-opera pásztorleánya. 30. Parányi polip alakú édesvízi állat. 31. Német népies író, költő (1760— 1826). Az anekdota kitűnő meste­re (Kincsesládika). 32. Afrikában a Kongó mellékfolyója; nálunk a kiscsikó édesanyja. 33. Textíliából készült pórusos műbőr. 35. Tragi-­­ kus sorsú magyar király (1506— 26). 36. ötvenszázalékos. 37. Ala­nyi költő. 39. Sütemények tölte­lékanyaga. 40. Magával ragad. 41. Erőgép. 42. A XVI—XVII század­ban virágzó afrikai állam. 43. Az oxigén és a­ tórium vegyjele. 44. Nem itt, azon a másik helyen. 45. A Tanácsköztársaság termelési népbiztosa (József). 46. Általában az első fogás az asztalon. 47. Szellemi vetélkedő. 49. Ez a múlt büntetett előélet. 51. A régi orosz hosszmérték, (0.711 méter). 52. Kossuth-dijas állatorvos (József/ 1868—1952). 53. Női név. 55. Finn tó a Lappföldön. 56. Kékesalapú japán porcelán, zöld, vörös és fe­kete díszítéssel. 57. A szónoki be­szédben megnyilvánuló pátosz. 58. Nyáron a tenger felől, télen a tenger felé irányuló légáramlat az indiai és a kelet-ázsiai parto­kon. 63. Női név. 65. A Televízió népszerű Gyurija. 65. Neves bécsi zeneszerző (Robert). 66. Skandi­náv férfinév. 67. Három magyar királyné volt ezen a néven. 68. A fogakra tapadó hártya. 69. Li­liom a német­­ kertekben. 70. Noszty Ferinek volt a Tóth Mari­val. 71. Földtörténeti időszak. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: LÓ, EL, RN). 1. Dumas: A három testőr­ének egyi­ke. 2. Hegedűmű­vész (Jenő, 1895—1948). Operahá­zi tagokból álló vonósnégyese vi­lághírű volt 3. Mutatónévmás. 4. Operálókés. 5. Sokat fecsegő sze­mély, különösen leánygyermek. 6. Női ruhadarab. 7. Irodalmi műfaj. 8. A Lett SZSZK fővárosa. 9. Bo­roshordók mértékegysége­. 10. Hengeres furat belső átmérője. 11. Osztrák költő (Georg, 1887— 1914). 1£. Ritka női név (névnap: december 22.). 13. Kétszer: gong­szerű ütőhangszer. 15. Magyar kártyával játszott játék. 16. Angol — angolul. 18. Író, műfordító (Gyula, 1878—1932). 19. „A” vég­zet. 20. Világhírű néger opera­énekesnő (Margaret). Nálunk az Aida címszerepét énekelte. 21. A B­-vitamin. 23. Iszonyodás, meg­vetés. 26. Spanyol kikötőváros és tengeri fürdőhely. 27. Francia szí­­nész (Alain). 28. Becézett női név. 30. ... üzen, háborút kezd. 31. Mint a gonoszok. 32. Amerikában élt magyar festő (Lajos). 34. Vas megyei község. 35.Idegen női név. 36. Gyógynövénylevél. 37. Ledob valakit. 38. Útról való. 39. Becé­zett női név. 40. Ellentétes; köny­velési hiba kijavítása. 41. Szak­mailag kiváló alkotás. 42. Kitűnő színésznőnk (Katalin). 45. Erdélyi püspök, költő és népdalgyűjtő (János, 1811—75). 46. Neves olasz, tenorista (Mario). 47. A középkor­ban (erdélyi) telepes község elöl­járója, bírája. 48. Sérült izmok, végtagok mozgatására az ortopé­diában alkalmazott készülék. 50. Arról a helyről. 51. Költőnk, ki­nek minden sora aranyat ér. 52. Német vásár. 53. Angol tudós, a modern kémia egyik úttörője (Ro­bert, 1627—91). 54. Szóösszetételek előtagjában az utótagnak a dina­móval való kapcsolatát jelöli. 56. Amely dolgon, tárgyon. 57. Szer­számjelző. 58. A hazai nőmoz­galom csúcsszerve (rövidítéssel). 59. Kispróféta. 60. Labda a háló­ban. 61. Régi magyar személy­név. 62. Fészket csinál. 65. S. S. Valló Emil* Beküldendő a vízszinten 22. és a függőleges 25. számú sor meg­fejtése. Határidő: március 26. Címzés: Magyar Nemzet szerkesz­tősége, 1392. Budapest, Pf. 276. Március 5.-i számunk kereszt­­rejtvényének megfejtése. Egy nép műveltségének a színvonalát — a nők jogi helyzete fejezi ki leg­jobban. Tíz-tíz lottószelvényt és a Rejtvény­fejtő Mini SzO—-TAR három kötetét nyerték. Budapestiek: Czeglédi Mária, 109; Fodor Kornél, 1068; Haász Ferencné, 1124;­­ Harmath Józse­f, 1 fiil.2; Kaiser Gyuláné, 1­31; Kő Gézánné, 1031; Pál Irén, 1037; Száraz Tibor, 1076; Szent- Irmai György,­­1028; Zámbori Berta­lan, 1165. Vidékiek: Béri de Gyula, Győr; Bors Istvánná, Szeged; Ecsenyi Sándor, Pilisborosjenő; Haverland Judit, Göd­­ielső;­­Méhes­i Márton, Pécs; Musocóczki József­né, Kisvárda; F­évay Györgyné, Nagykőrös; Szabó Zoltánná, Rába­­patona; Szállási Tibor, Szolnok;­ Vö­­csei Orsolya, Százhalombatta. A nyereményeket postán küldjük el. 1 I* 1 2 32 3 4 5 6 7 .8 9 10 11 12 13 14 15 16 I I 17 18 19 20 21 22 23 I 24 25 , 261 27 28V I 29 30 31 32 11 33 34 35 36 37 38 1 39 40 41 42 43 1 144 45 46 47 48 11 49 50 51 52 53 54 1 55 1 56 57 58 SZ­V­SZ -cs­ 59 60 61 62 1 63 64 65 66 1 67 68 69 70 71

Next