Magyar Nemzet, 1988. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-19 / 67. szám
10 114 Az élte közölt gyümölcsöskert A Magyar Nemzet két évvel ezelőtt (1986. február 24-én) méltóan emlékezett a hazai gyümölcsészet úttörőjére, Bereczki Mátéra. Az akkori írásban is megemlített alföldi gyümölcsöskert alapítása most jubilálna, mert 125 évvel ezelőtt létesítette e nagy hazafi. És éppen 100 éve történt az, hogy a hatholdnyi gyümölcsöskert sorsával a „tisztelt Ház", az Országgyűlés foglalkozott. Nem közönséges kertről volt szó, hanem Magyarország kiemelkedően hírneves, legbuzgóbb gyümölcsészeti tudósa, Bereczki Máté által alapított kertről. Az Országgyűlés 1888. február 6-i ülésén Tors Kálmán országgyűlési képviselő, a Vasárnapi Újság főszerkesztője, a szóban forgó kert jó ismerője a következő szavakkal fordult az Országgyűléshez: „Kérni akarom a t. ház, illetőleg a kormány intézkedését olyan tárgyban, amelyhez nem szükséges egyéb, mint egy kis elismerés és az, hogy a kormány jóakarattal viseltessék az ügy iránt A pénzügyi minisztérium által eladásra kijelölt állami jószágok között ott van a Csanád megye pécskai uradalmához tartozó mezőkovácsházai állami birtok. Az ottani telkek egyikén ezelőtt 28—30 évvel egy szegény ember, egy magántanító saját költségén létesített oly faiskolát, mintatelepet, mely most már nemcsak országos, hanem európai hírű is. (Ügy van! — helyeseltek a képviselők.) T. hát, e férfiú nagyon szerény anyagi helyzetében életét egy ügynek szentelve, irodalmilag is úttörője lett a gyümölcsészetnek Magyarországon. Négy vastag könyvre megy azon a gyümölcsfajok leírása, melyeket saját tapasztalataival kipróbált és magyar viszonyok szerint ítélt meg. Különösen az Alföld köszönhet neki sokat. (Úgy van! Helyeslés bal felől.) Bereczki Mátét mindenütt ismerik, a külföldön jobban mint saját hazájában. Ha ezen telep most eladásra kerül, bizony nem tudhatjuk, vajon nem olyan értelmetlen emberek kezébe fog-e jutni, aki nem tudva méltányolni egy egész életnek ebbe a telepbe beruházott fáradságát, szakértelmét, szorgalmát, úgy veszi mint más földet, mint fát, s az egész telep, amely most országos kincs, (Igazi Ügy van! Helyeslés bal felől) tűzre kerül. Ezt t. Hát, gondolom, tűrnünk nem volna szabad, ezzel a fateleppel is kivételt kell tenni, s az ország részére megkell menteni. (Helyeslés szélsőbal felől: Halljuk! Hajtjuk!) Ne következhessék be azon eset, hogy eladva a birtokot azt mondják ennek az érdemes férfiúnak, ki a gyümölcsészeti eszmének élt és aki ■ ezt igazán sikerrel szolgálta úgy, hogy a magyar gyümölcsészek vezérüknek tekintették: »fel is út, te is út, öreg napjaidban mehetsz!« Ezen etikai szempont is jelent valamit, a fő azonban azt a faiskolát, azt a kísérleti telepet az ország számára megmenteni. A kormány terjessze ki gondját az ország azon igen értékes tulajdonára és gondoskodjon arról, hogy az értelmetlen kezekre ne jusson.” (Helyeslés szélsőbal felöl.) Metlakovics Sándor államtitkár a felszólalásra azt válaszolta, hogy: „A mezőkovácsházai telep jövője tekintetében a földművelési minisztérium érintkezni fog a pénzügyminisztériummal. Ha lehetséges, a telep fenntartására az intézkedések meg fognak tétetni.” . (Élénk helyeslés.) Bereczki Máté a Budapesttől távoli pusztán is jól sejtette, hogy az akkor hatalmat gyakorló mi- nisztériumok nem fogják teljesíteni az országgyűlésen elhangzott ígéretet. Ezt levélben meg is írta Törs Kálmánnak.” Most már világos, hogy vége a Mezőkovácsházi gyümölcstelepinek. Nincs arra semmi szüksége az államnak és az ő szolgáinak. A hazának ugyan kárt tesznek ezen telep elpusztításával, de hát mit nekik a haza? Ők nem a hazát, hanem az államot szolgálják, nem a haza, hanem az állam érdekeit tartják szem előtt. Nagy a különbség pedig a haza és az állam között. A haza az édesanyja a nemzetnek. A kormánynak pénz kell és nem gyümölcsfatelep.” Egy év múlva, 1889. január hján Bereczki Máté levélben ismét arról értesítette Törs Kálmánt, hogy „.. kertem ügyében minden fáradozása hajótörést szenvedett a hatalmasok tudatlansága zátonyán. Előre tudtam, haszontalan lesz (amint haszontalan is lett) minden fáradozása. Nem ismerik azok a gyümölcsészetbecsét, fontosságát. Kiküldöttek kertem i megtekintésére egy földesurat, aki annyit ért a gyümölcsészethez mint a tyúk az ábécéhez. Egy kis negyedóráig tartott csak a szemle és én tudtam, hogy kertem sorsa az ő referálásán fog elhülni. Neken amióta tudom, hogy kertem semmivég lesz, nincsen kedvem folytatni kertemben azt az áldott munkát, mely — ha nekem nem is — de hazámnak sok hasznot hajtott. Egy év óta azért járok végig naponta kertemben, hogy búcsúzgassak gyümölcsfáimtól — „gyermekeimtől”, akik most már a siralomházban várják halálukat. Valahányszor bemegyek a kertbe, ahol azelőtt oly édes örömmel dolgozgattam, úgy elszorul a szívem mindanynyiszor, hogy szemeimben a keserűség gyöngye sajtolódik, s emiatt a gyásznál egyebet nem látok.” Bereczki Máté barátai között voltak, akik külföldi kertészeti lapokban meg akarták írnikertjének tervezett elpusztítását, szégyenpadra állítani a kormánypárti szabadelvű pártot és a magyarországi viszonyokat. Bereczki ehhez nem járult hozzá, mondván: „Isten őrizzen meg attól, hogy akár én, akár más valaki a külföld ítélőszéke elé vigyük nemzetünk szennyesét. Elég ellensége van külföldön hazánknak, nemzetünknek: vétkeznénk, ha mi is beállnánk nemzetünk gyalázói közé. A gyalázat, melyet kertem megsemmisítése miatt a jelenlegi mindenható minisztériumra hárítanátok, a külföld előtt .— elsősorban nem is a minisztériumot érné, hanem a magyar nemzetet, aki törvényhozásábanbeleegyezett abba, hogy a minisztérium még azt a kincstári birtokrészletet is, melyen kertem fekszik, tetszése szerint sebbel-lábbal eladhassa. Hiszen a törvényhozó testületnek tudomására hozta Törs Kálmán a történendőket! Miértnem akadályozta meg a minisztériumot abban,hogy azt a nemzetikincset, melyet kertem képvisel, ne prédálhassák el.” Majd így vigasztalja magát: „Ezer szerencse, hogylegalább szellemileg nem számítható el hangom. Beszél helyettem nemzetemnek az a négy kötet,melyet hazám oltárára még elég időm volt letenni. Szentül hiszem, hogy ami most rosszul van, mind jobb lesz száz esztendő múlva.” A Tisza István által vezetett kormányban lévő miniszterektől senki nem kérte számon, hogy vajon mi is történt a nagy értékű gyümölcsöskerttel, amely rövidesen valóban megsemmisült. De fennmaradt Bereczkánek az írásban foglalt — kellően még ma sem hasznosított — szellemi hagyatéka, mely nagy értéke gyümölcsészeti irodalmunknak. Száz évvel ezelőtt megjelent könyvét a Pomologische Monatschefte című lap 1888. februári száma így értékelte: „Büszke lehet Magyarország, hogy egy ember nagy szorgalma és kitartása által olyan munkához jutott, mely érdemes arra, hogy Német-, Francia- és Angolország gyümölcsismertető legjelesebb munkái mellé soroltassák.” Ezt a könyvet is megviselte azonban az idő. Nehezen hozzáférhető. Bereczki írásbanrögzített gondolatai még ma is jobban állják az idő múlását, mint a papír, amelyen üzeneteit hagyta az utókornak. A ma is időszerűekből csak egyet említek: „A dicsőséget többé nem a harcmezőkön kell keresnünk, hanem az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, művészet és a kereskedelem terén. Most a realizmus, a munka korszakát éljük. Most az élni akaró népeknek a munka a jelszava.” Bereczki maga is ennek szellemében élt és dolgozott. Dr. Szabó Pál * Bereczki Máté 1824-ben Romhársyban született és 1895-ben Kunágotán halt meg. Az 1848-49- es szabadharcban, majd az ezt követő elnyomással szembeni kezdeti ellenállásban való részvétel miatt Teleki Blankával és társaival együtt őt is felelősségre akarták vonni. Az üldözök elől sikerült megszöknie és 8 éven át, az 1857. évi általános amnesztiáig bujdosni volt kénytelen. Ezután Mezőkovácsháza és a Kunágota közötti határban elterülő állami tulajdonban lévő bérleményen gazdálkodó egyik nagybirtokosnál — a magántanítóskodása mellett — óriási szorgalommal kísérleti gyümölcsöskertet létesített. Élete végéig Kossuth-pártinak vallotta magát, s emiatt a hatalmon lévő kormányok semmiféle támogatásban nem részesítették, inkább, ha módot találtak rá, ellenére cselekedtek. Ez tűnik ki az itt közölt írásból is. (A szerk.) Tilit tudo*1938-tól? 50 évet a Maga Nemzet 1. „Világra szóló nagy hadgyakorlatot” rendeztek 1938. február elején egy ázsiai városállamban, amely a korabeli tudósítások szerint a japán—kínai háború következményei miatt „százszoros” fontosságot kapott. Itt épült föl a brit birodalom legmodernebb és legjobb hadikikötője. Hol? a. ) Singapore-ban b. ) Malaysiában c. ) Dzsakartában 2. Az 1938. májusi kormányváltozás nyomán a Magyar Nemzeti Bank élére is új elnök került. Kint is a. ) Chorin Ferenc b. ) Horthy István * c. ) Baranyai Lipót 3. Kétszeri nekirugaszkodás és megszakítás után ebben az esztendőben fejeztek be egy nagyszabású beruházást a Csepel szigeten. Milyen létesítmény kiépítése fejeződött itt be 1938-ban?( a. ) A Csepeli szabadkikötő b. ) Teherpályaudvar c. Szükségrepülőtér 4. 1939 júliusában kezdte közvetíteni folytatásokban a Pesti Napló azt az önéletrajzi művet, mely elé írója a többi közt a következő sorokat írta: „Mindig szerettem volna egy olyan regényt írni, amiben aztán komolyan megírhatom magamat”. Ki az író és mi művének címe? a. ) Kassák: Egy ember élete b. ) Móricz Zsigmond: Életem regénye . c.) Szabó Lőrinc: Napló 5. Ki ellen nyerte meg Szigeti Ottó Németország teniszbajnokságát Hamburgban? . a.) Distremeau , b.) Gabravitz , c.) Aschner Kedves Olvasónk! Jelölje meg a helyes választ! Beküldendő a rejtvény címében található megfejtés rovatban a kérdés száma mellett a helyes válasznak megfelelő betűjel. (PL: 1/a, 2/b, 3/a stb.) Csak levelezőlapon beérkező megfejtéseket fogadunk el. A lapra fel kell ragasztani a rejtvény kivágott címét (Ismeri ön 1938-at?) az alatta, mellette található sorszámokkal, kitöltött adatrovatokkal együtt. Beküldési határidő: március 26. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392 Budapest, Pf. 276. A helyes megfejtést beküldők között négy darab ötszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. Az utalványokat postán küldjük el. 1988. április 30-ig minden szombaton 5—5 kérdést adunk fel kedves olvasóinknak minden alkalommal ugyanabban az öt tárgykörben (világpolitika, magyar belpolitika, tudomány, irodalom, sport) azzal az esztendővel kapcsolatosan, amely igen mozgalmas volt mind a nagyvilág, mind hazánk történetében. Az is célunk, hogy ezzel a rejtvénnyel kiválasszuk megfejtőink közül azt a mintegy száz játékost, aki május hónapban részt vehet a Magyar Televízió és szerkesztőségünk a Magyar Nemzet történetével foglalkozó kvízjátékában. A kiválasztás úgy történik, hogy minden egyes pályázónk heti eredményét(akkor is ha csak egyetlen helyes választ küldött az adott héten) számítógépbe tápláljuk, a 17 heti játék után összesítjük és a legjobb eredményt elérőket próbajátékra hívja be Vágó István, a nyilvános adás műsorvezetője. Ezt követően kerül sor a nyilvános adás felvételére. Tizenhét hetes játékunkon érdemes részt venni, mert a hetenkénti ajándékutalványokon felül értékes nyereményeket (társasutazás, video-, magnó, színes televízió) adunk át azoknak, akik a Televízió kvízjátékában a legjobb eredményt érik el Az 1988. március 12-én megjelent 10. számú rejtvény megfejtése: 1/B, ,2/c,3/b, 4/c, 5/a. A kilencedik héten öt pontot elért megfejtőink közül ötszáz forintos vásárlási utalványt nyertek: Borbély Zoltán, Budapest; Bundula Marcella, Bácsalmás; Dévai Péter, Budapest; Somló Sándor, Dunaújváros. Mi, cím: (Nagybilflv*!) 1 1 Magyar Nemzet Szombat, 1988. március 19. Farmer világmárkák — magyar módra A jeans kedvelői igazán nem panaszkodhatnak, a világ legjobb farmermárkáit honosítják Magyarországra. A jelenlegi „legidősebb”, a Wrangler—Interfer közös vállalkozása: néhány esztendeje már kaphatóak nálunk az itt készült, az eredetivel teljesen azonos minőségű holmik: dzsekik, nadrágok, pulóverek, ingek. A napokban írták alá ünnepélyes keretek között a magyar vállalatok és a San Franciscó-i székhelyű Levi Strauss világcég képviselői új együttműködési megállapodásukat. A Lewi's és négy magyar vállalat 72 millió forintos alaptőkével korlátolt felelősségű társaságot hozott létre e termékek magyarországi gyártására, gyártatására és forgalmazására. Korábban Lewi’s-nadrágokat a Marcaliban varrtak, a Május 1. Ruhagyár üzemében, az új vállalkozás szerint azonban Kiskunhalason rendeznek be gyártóüzemet a legmodernebb amerikai és nyugat-európai gépekkel , s még az idén májusban megkezdik a „kék farmer” megannyi változatának gyártását. Teljes kollekciót terveznek és önálló márkabolthálózatot, illetve a Centrum áruházakban márka-shoop-ok kialakítását. A Mosonmagyaróvári, illetve a Váci Kötöttárugyárral szerződve kiegészítik a felsőruhákat'' trikókkal, sapkákkal, táskákkal, blúzokkal és sok hasznos, kedves, szintén a márkajelzést viselő aprósággal. A divatbeli „újhullám” Irányzatának a farmerok között a Pop '84 felel meg a leginkább. Míg a Wrangler és a Levi’s bizonyos állandóságot, mondhatni konzervativizmust jelent a jeans kedvelők népes táborában , a legifjabbak a kis, bőrszínet jelzett márkát keresik a leginkább. Kevesen tudják, hogy a Pop '84 is „bevonult" Magyarországra. Az Italtex, a Konsumex és a Fedosz szerződése értelmében tavalykarácsony előtt a belvárosban a Fedosz egyik üzletét alakították át Pop '84 márkabolttá, s kezdték meg az eredeti olasz termékek a kétszázötven féle cikk árusítását. Itt egyelőre valutáért lehet vásárolni. Ám hogy azok a fiatalok is hozzájussanak áhított kedvenceikhez, akik forintért szeretnék megvenni, vegyesvállalati formában Budapesten is megkezdik a farmerholmik gyártását. Saját tervek alapján készülnek itthon a különböző darabok, az Italtex a márka használati jogát átadta a vegyesvállalatnak. Dzsekik, nadrágok, ingek, pulóverek, kétszázezer darab egy évben a magyar, s körülbelül ugyanennyi nyugati piacra. A Budapesten készült termékek márkajelzése Ciao Ragazzi lesz. Tervezik saját üzlethálózat kialakítását, az idén az első „forintos” üzlet valószínűleg a Kossuth Lajos utcában nyílik. S hogy tulajdonképpen milyen is, az idei tavaszi-nyári Pop '84 divat? Az alapanyag a len vászon, a divatszínek a kék, a keki, homokszín. Újdonság: a nadrágok zsebe, a dzsekik gallérja hímzett vagy kötött, de hímzés lehet a vászoncipőkön, sőt a joging-ruhákon is. A kőmosott „szerelés” még mindig tartja magát. —rácz— KERESZTREJTVÉNY KENYÉRKÉRDÉS FORBÁTH IMRE csehszlovák és magyar költő, orvos aforizmáiból már többet bemutattunk olvasóinknak. Mostani rejtvényünk vízszintes 22. és a függőleges 25. számú sorában ismét egy szellemes FORBÁTH-aforizmát lidézünk. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: AN, RG, SN, RD). 1. Fundamentum. 4. Középkori skandináv vándordalnok. 7. Kalózból lett angol tengernagy (Francis). A spanyolok „Győzhetetlen Armadáját” megsemmisítő hajóhad egyik vezére. 11. Robbanószer. 14. Ferde szájú, szálkás húsú halfajta. 17. Szörny. 18. Művészi magánszám. 19. Becézett Aranka. 20. Hárompróba: hármas versenyszám a nők atlétikában. 24. Orvostanhallgatónő. 26. Aranymondás: rövid bölcselő epigramma. 27. Kövi... (későn érő, pirosas bogyójú szőlő). 28. Sárga színű téli almafajta. 29. Hendel-opera pásztorleánya. 30. Parányi polip alakú édesvízi állat. 31. Német népies író, költő (1760— 1826). Az anekdota kitűnő mestere (Kincsesládika). 32. Afrikában a Kongó mellékfolyója; nálunk a kiscsikó édesanyja. 33. Textíliából készült pórusos műbőr. 35. Tragi- kus sorsú magyar király (1506— 26). 36. ötvenszázalékos. 37. Alanyi költő. 39. Sütemények töltelékanyaga. 40. Magával ragad. 41. Erőgép. 42. A XVI—XVII században virágzó afrikai állam. 43. Az oxigén és a tórium vegyjele. 44. Nem itt, azon a másik helyen. 45. A Tanácsköztársaság termelési népbiztosa (József). 46. Általában az első fogás az asztalon. 47. Szellemi vetélkedő. 49. Ez a múlt büntetett előélet. 51. A régi orosz hosszmérték, (0.711 méter). 52. Kossuth-dijas állatorvos (József/ 1868—1952). 53. Női név. 55. Finn tó a Lappföldön. 56. Kékesalapú japán porcelán, zöld, vörös és fekete díszítéssel. 57. A szónoki beszédben megnyilvánuló pátosz. 58. Nyáron a tenger felől, télen a tenger felé irányuló légáramlat az indiai és a kelet-ázsiai partokon. 63. Női név. 65. A Televízió népszerű Gyurija. 65. Neves bécsi zeneszerző (Robert). 66. Skandináv férfinév. 67. Három magyar királyné volt ezen a néven. 68. A fogakra tapadó hártya. 69. Liliom a német kertekben. 70. Noszty Ferinek volt a Tóth Marival. 71. Földtörténeti időszak. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: LÓ, EL, RN). 1. Dumas: A három testőrének egyike. 2. Hegedűművész (Jenő, 1895—1948). Operaházi tagokból álló vonósnégyese világhírű volt 3. Mutatónévmás. 4. Operálókés. 5. Sokat fecsegő személy, különösen leánygyermek. 6. Női ruhadarab. 7. Irodalmi műfaj. 8. A Lett SZSZK fővárosa. 9. Boroshordók mértékegysége. 10. Hengeres furat belső átmérője. 11. Osztrák költő (Georg, 1887— 1914). 1£. Ritka női név (névnap: december 22.). 13. Kétszer: gongszerű ütőhangszer. 15. Magyar kártyával játszott játék. 16. Angol — angolul. 18. Író, műfordító (Gyula, 1878—1932). 19. „A” végzet. 20. Világhírű néger operaénekesnő (Margaret). Nálunk az Aida címszerepét énekelte. 21. A B-vitamin. 23. Iszonyodás, megvetés. 26. Spanyol kikötőváros és tengeri fürdőhely. 27. Francia színész (Alain). 28. Becézett női név. 30. ... üzen, háborút kezd. 31. Mint a gonoszok. 32. Amerikában élt magyar festő (Lajos). 34. Vas megyei község. 35.Idegen női név. 36. Gyógynövénylevél. 37. Ledob valakit. 38. Útról való. 39. Becézett női név. 40. Ellentétes; könyvelési hiba kijavítása. 41. Szakmailag kiváló alkotás. 42. Kitűnő színésznőnk (Katalin). 45. Erdélyi püspök, költő és népdalgyűjtő (János, 1811—75). 46. Neves olasz, tenorista (Mario). 47. A középkorban (erdélyi) telepes község elöljárója, bírája. 48. Sérült izmok, végtagok mozgatására az ortopédiában alkalmazott készülék. 50. Arról a helyről. 51. Költőnk, kinek minden sora aranyat ér. 52. Német vásár. 53. Angol tudós, a modern kémia egyik úttörője (Robert, 1627—91). 54. Szóösszetételek előtagjában az utótagnak a dinamóval való kapcsolatát jelöli. 56. Amely dolgon, tárgyon. 57. Szerszámjelző. 58. A hazai nőmozgalom csúcsszerve (rövidítéssel). 59. Kispróféta. 60. Labda a hálóban. 61. Régi magyar személynév. 62. Fészket csinál. 65. S. S. Valló Emil* Beküldendő a vízszinten 22. és a függőleges 25. számú sor megfejtése. Határidő: március 26. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392. Budapest, Pf. 276. Március 5.-i számunk keresztrejtvényének megfejtése. Egy nép műveltségének a színvonalát — a nők jogi helyzete fejezi ki legjobban. Tíz-tíz lottószelvényt és a Rejtvényfejtő Mini SzO—-TAR három kötetét nyerték. Budapestiek: Czeglédi Mária, 109; Fodor Kornél, 1068; Haász Ferencné, 1124; Harmath József, 1 fiil.2; Kaiser Gyuláné, 131; Kő Gézánné, 1031; Pál Irén, 1037; Száraz Tibor, 1076; Szent- Irmai György,1028; Zámbori Bertalan, 1165. Vidékiek: Béri de Gyula, Győr; Bors Istvánná, Szeged; Ecsenyi Sándor, Pilisborosjenő; Haverland Judit, Gödielső;Méhesi Márton, Pécs; Musocóczki Józsefné, Kisvárda; Févay Györgyné, Nagykőrös; Szabó Zoltánná, Rábapatona; Szállási Tibor, Szolnok; Vöcsei Orsolya, Százhalombatta. A nyereményeket postán küldjük el. 1 I* 1 2 32 3 4 5 6 7 .8 9 10 11 12 13 14 15 16 I I 17 18 19 20 21 22 23 I 24 25 , 261 27 28V I 29 30 31 32 11 33 34 35 36 37 38 1 39 40 41 42 43 1 144 45 46 47 48 11 49 50 51 52 53 54 1 55 1 56 57 58 SZVSZ -cs 59 60 61 62 1 63 64 65 66 1 67 68 69 70 71