Magyar Nemzet, 1988. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
Csütörtök, 1988. március 17. ■HüaBBBDBBHB Debrecenben ennyire telik... Az otthon ábrándja (Neon Hiszem, hogy az alapvető megállapítások szintjén sok újat lehetne mondani a lakáskérdésről. A hozzájárulás rendkívüli nehézségei, a keresetekhez képest irreális árak, a fiatalok többszörösen hátrányos helyzetek és úgy tovább, hosszan sorolhatnánk tovább az immár évtizedek óta, mind nagyobb és nagyobb hangerőivel ezerszer kimondott, mindmáiig valós tartalommal éró szókapcsolatokat. Most, amikor a bérek szemmel alig észrevehetően, az árak viszont látványosan emelkednek, talán még inkább érdekli a közvéleményt mindaz, ami a lakásfronton történik. Különösen akkor, ha a változások nem mindenki számára kedvezőek, ha a rendeletmódosítás hátterében ott rejtőzik életünk megkeserítője, a pénzhiány. A debreceni városi tanács legutóbbi ülésén módosították a lakásügyi rendeletet, a többségi szavazat nyomán megváltozik a lakásvásárlók támogatási rendszere. Dr. Kántor Béla, az igazgatási osztály vezetője terjesztette elő a javaslatot; a testület előtti érvelés után vállalkozott a nyilvános magyarázatra is: miért volt szükség a rendeletmódosításra? Eleve négy személlyel . A lakóshoz jutás feltételei alapvetően nem változtak meg. A lakást vásárlók ma is érvényes támogatási rendszere 1984-től létezik, noha részleteiben többször is változott, az anyagi lehetőségek függvényében. A legfontosabb szempont az, hogy a lakásra várók három különösen hátrányos helyzetű csoportja (a fiatal házasok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint a két- vagy többgyerekesek) lehetőleg minél gyorsabban, az átlagosnál kedvezőbb anyagi feltételek mellett jusson saját otthonhoz. Hogy mennyire fontosnak tartjuk e szempont érvényesítését, azt hadd igazoljam két példával. A fiatal házasok esetében két gyermek születését eleve feltételezzük, ennek figyelembevételével számoljuk ki az egy főre jutó jövedelmet, így ítéljük oda a támogatást. A másik példa: ugyancsak ebben a kategóriában a jogos lakásigény alsó határának megállapításakor eleve négy személlyel számolunk,, nohavalójában sokszor még csak ketten, vagy hárman költöznek be az új lakásba. — Mivolt a támogatás konkrét formája? — Kezdetben gyermekenként 30—30 ezer forintot kaptak a tanácsi névjegyzéken szereplő, OTP-s lakást vásárlók, amit később vissza kellett fizetni 1985 végén a tanács erre fordítható anyagi kerete lehetővé tette, hogy kedvezőbbé tegyük a támogatást. Gyermekenként 50—50 ezer forintot kaptak az érintettek, amit csak akkor kellett visszafizetni, ha a vállalt két gyermek hat évenbelül nem született meg. A támogatást (az egyéb feltételek teljesítése esetén) egyaránt megkapták az első lakást vásárlók és a minőségi cserét kérők. , , Most a tanács megváltoztatta a szabályt, a vissza nem térítendő támogatás helyett kölcsönt kapnak a vásárlók, miközben a folyósított összeg is csökkent. A helyzet nem ennyire egyszerű. Az világosan kiderült, hogy a lakásárak 1988-as várható emelkedése veszélyezteti a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit Az árak jelentős mértékben növekednek, az 50—50 ezer forintos egyszeritámogatás ma már nem sokat segít az indulóösszeg előteremtéséhez. Olyan rendszert kellett kidolgozni, ami több lehetőséget ad az első lakás megszerzéséhez. Hiszen ma sokkal nehezebb a helyzete annak, akinek még egyáltalán nincs lakása, mint annak, aki a már meglévő lakását akarja nagyobbra, jobbra cserélni. Kényszerű kedvezmény — Az elv kétségtelenül igazságos, bár a változás a tavaly még támogatottakkal szemben hátrányos helyzetbe hozza az idén támogatandókat, legalábbis a lakást cserélők körében. Nézzük meg konkrétan, hogyan érvényesül a tanácsi segítség differenciálása a gyakorlottban. — 1988-tól a támogatásnak két formája lesz. Az egyik a gyermekenként 40—40 ezer forintos, kamatmentes kölcsön, amit hat év türelmi idő után, tíz év alatt kellvisszafizetni. Ezt az első Inkábhoz jutók szociális helyzetüktől függően kaphatják meg. Ennek lényege (a kétgyermekes átlagcsaládot feltételezve) a legfeljebb 3100 forint egy főre jutó havi nettó jövedelem, valamint az, hogy a pályázó birtokában ne legyen jelentős értékű vagyontárgy, például 100 ezer forintnál értékesebb személygépkocsi, zártkerti építmény stb. Ha figyelembe vesszük, hogy ebbe a körbe főként fiatalok tartoznak, s hogy a jövedelem kiszámításakor (amiint korábban erről már volt szó) gyermektelenek esetében is feltételezzük a két gyermek megszületését, elfogadható korlátozásnak számít. A támogatás másik formája: amennyiben az első lakáshoz jutók a hiányzó készpénz pótlására bankkölcsönt kénytelenek felvenni, annak törlesztését legfeljebb 100 ezer forintig (a kamattal együtt) magára vállalja, a tanács. Ez azt jelenti, hogy az új lakásba költözés után öt-hat évig lélegzethez juthatnak a fiatalok, hiszen mentesülnek a törlesztés alól, miközben az induláskor az úgynevezett saját erő nem a korábbi 100 ezer, hanem 180 ezer forinttal növekszik. — Vitathatatlan, hogy ez előnyösebb az első lakást vásárlóknak. Mi lesz a lakáscserét kérőkkel, akiknek jelentős része nem luxusigényt akar kielégíteni, csupán a korábban (éppen szűkös lehetőségei miatt) kényszerűen megvásárolt kis lakást szeretné elfogadhatóbb életkörülményeket nyújtó, nagyobbra váltani? — ők bizonyos szempontból valóban hátrányosabb helyzetbe kerülnek, hiszen eddig két gyerek esetében (persze, csak akkor, ha még nem részesültek támogatásban) 100 ezer forintot kaptak, most csak nyolcvanét, de az imént említett feltételek szerint azt is csak kölcsön formájában. Náluk viszont nincsenek jövedelmi korlátok; aki lakást ad el, az megkapja a kedvezményt. — Ha jól értem, ez ismét megkülönböztetés, ezúttal az első lakásra várók hátrányára. — Ez vitathatatlan, bár hozzá kell tenni, hogy a lakáscseréhez igénybe vett bankkölcsönt teljes egészében az igénylőnek kell vállalnia. Kétségtelen, hogy az elvi konstrukcióban idegen elem a szociális anyagi helyzet vizsgálata nélküli támogatás, amit csak a kényszerhelyzet magyaráz: a tanácsnak szüksége van a leadottlakásokra. Ha valaki a lakáscseréjét nem a szabad piacon, hanem a tanácson keresztül oldja meg, a tanács egy új lakással két igényt tud kielégíteni. — Azt mondja: a tanácsnak szüksége van a leadott lakásokra. Mégis, a tanácsi lakást visszaadóknak változatlanul ötszörös használatbavételi díjat térttének, miközben a fővárosban, ezt a közelmúltban a tízszeresére emelték, ^s —A tanácsnak egyszerűen nincs pénze arra, hogy emelje a visszatérítés mértékét. Lehet, hogy a fővárosnak jobb lehetőségei vannak, ennek megítélése nem az én feladatom. Az tény, hogy mi is részletesen kidolgoztuk a nagyobb mértékű, ezáltal a leadásra jobban ösztönző visszatérítési rendszert. Ha a pénzügyi helyzetünk engedi, ezt azonnal bevezetjük. Inkább tantermeket . Ami ugyancsak sürgető lenne, hiszen a testület arról is döntött, hogy 1988-ban Debrecenben nemépül tanácsi lakás. Holott jelenleg több mint 1600 igénylő vár ilyen típusú lakásra. Ehhez tudni kell, hogy az erre az ötéves tervre előirányzott központi tanácsi pénzalapokat jelentősen csökkentették, összhangban az ország költségvetési helyzetével. Debrecen válaszút elé került: vagy lakásokat épít, vagy iskolai tantermeket. A tanács ez utóbbi mellett döntött E téren rendkívül súlyos a helyzet, az épülő új tantermek csak az igények töredékét elégítik ki, így is elkerülhetetlen a szükségmegoldás, a más célra készült épületekiskolai hasznosítása. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a visszaadott tanácsi lakások révén az idén is kielégítünk körülbelül 300 igénylőt. Ha új lakások is épültek volna, akkor ez a szám 450—500 körül alakulna. — Ha a beszélgetés tartalmát röviden akarom összefoglalni, talán azt mondhatnám: a tanács korlátozott lehetőségei között törekszik arra, hogy enyhítse a jövedelmek és a lakásárak közötti ellentmondásból adódó, széles tömegek számára szinte elviselhetetlen terheket. Ha jól emlékszem, 1984-ig létezett a tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakás formája, amely éppen ezt a célt szolgálta. Felvetődik a kérdés, nem lett volna jobb megőrizni azt a lakástípust is? — A tanácsok ma sem tudják, hogy miért született központi döntés a szövetkezeti lakások megszüntetéséről. Szerintem is jól szolgálta a szociálpolitikai feladatokat, a lakosság körében is népszerű volt. — Végezetül hadd kérdezzem meg: az ön véleménye szerint a jelenlegi lakástámogatási rendszer valóban megadja a hozzájutás lehetőségét a pályakezdőknek, a fiatal házasoknak? — Egyértelmű a válasz: nem! Be kell látnunk, hogy a lakásárak annyira elszakadtak a jövedelmi viszonyoktól, hogy a különbség kiegyenlítésére nincs esélye a tanácsnak. A számításainkban mindig figyelembe vesszük a munkahelyi támogatások lehetőségét. Annak hiányában ma csak a tágabb család, a rokonság átlagon felüli anyagi háttere adhat reményt a saját lakás megvásárlásához. Görömbölyi László Magyar Nemzet Bajcsy-Zsilinszky nyomdokain Szókimondó és felelősségteljes jelenlét „Legyen a magyar a jövőben gerinces!" — A gondolat Bajcsy- Zsilinszky Endréé, s ebben benne van életének minden tanulsága, példázata, és ambivalenciája. Hiszen tükrözi erkölcsi és politikai nézeteit, és azt a harcot, amelyet a magyar nép, a magyar társadalom érdekében szükségesnek látott megvívni. Születésének századik évfordulóján nevét viselő baráti társaság alakult, amelyik azóta is aktívan részt vesz a közéletben. Dr. Vigh Károly történésszel, a társaság elnökével, Morvay László nyugdíjassal, a Szép Magyar Könyv verseny titkárával, elnökhelyettessel és Ruttkay Levente újságíróval, a társaság külkapcsolataiért felelős titkárával a megalakulás, a tevékenységi körrel kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk. — Vajon miért tartották szükségesnek 1986-ban, hogy megalakítsanak egy ilyen társaságot? — A magyarázat egyszerű és kézenfekvő — mondja dr. Vigh Károly. — Bajcsy-Zsilinszky gyakorlatilag ugyanis eltűnt a magyar történelemből. Legföljebb kivégzésének évfordulóján emlékeztek meg róla, tulajdonképpen csak mártírhalálát értékelték. Sajnos, vele kapcsolatban sokáig élt egy szektás, dogmatikus történelemszemlélet, amely még 1973-ban is elérte, hogy például Bajcsy-Zsilinszky külpolitikai nézeteit taglaló kandidátusi értekezés tudományos vitája zártkörű legyen. Alig ismerik... — Értékelésével, megítélésével kapcsolatban mennyit változott azóta a helyzet? — Bár a nyolcvanas évek kezdete óta némileg átértékelődött a helyzet, de igazán nem annyira, hogy a köztudatban hiteles kép alakuljon ki róla. A felnövekvő ifjú generáció ugyanis gyakorlatilag alig tud róla valamit. — Megítélésük szerint mi volt az oka a Bajcsy-Zsilinszkyvel kapcsolatos elhibázott történelemszemléletnek? — Személyének, politikai tevékenységének reális megítélésével ugyanis más megvilágításba került volna az antifasiszta küzdelem. Pedig ennek az összefogásnak ő volt egyértelmű és kiemelkedően nagyformátumú vezéralakja, aki politikailag, morálisan is a magyar progresszió élére állhatott. Ő mindvégig politikailag intakt maradt, aki fegyverrel is szembeszállt a német megszállókkal. — Ha úgy tetszik ez a múlt. Mégis személyisége, élete, politikai törekvései mennyire aktuálisak a jelenben? - — Ebben a példaképeiket vesztett korban — mondja Morvay László — az ő élete, habitusa alkalmas arra, hogy a XX. századi történelmünkből olyan férfiút válasszunk, aki tényleg példakép lehet Amikor a Szovjetunióban elindult a glasznoszty és a peresztrojka, úgy gondoltam, itt az idő a cselekvésre, hogy Bajcsy- Zsilinszkyt a megfelelő polcra helyezzük. — Mi a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság tevékenységének a célja? — Elhatározott szándékunk a bátor, nyílt szókimondó és felelősségteljes jelenlét a magyar közélet nekünk jutó területén. Aggódva vizsgáljuk a sorskérdéseket, mivel megtisztelő feladatunk névadónk emlékének, időszerű történelmi példaadásának, hazafiságának ébrentartása. Vagyis, hogy megismertessük ezeket a magyar nemzet felelősen gondolkodó tagjaival. Választ keresve sorskérdéseinkre — Hogyan jött létre a társaság? Gondolom önmagában az kevés lett volna, hogy néhányan elhatározzák a megalakítását. Szükséges, hogy politikai és anyagi támogatást is kapjon. Amikor az ötlet felvetődött, természetesnek számított, hogy idősebb emberekből álló csapat jött össze, akik valamilyen formában még kapcsolatban lehettek Bajcsy-Zsilinszkyvel, vagy annak politikai elképzeléseivel, örökségével. Azt hiszem az is természetes, hogy elsődlegesen értelmiségiek alakították meg ezt a baráti kört. "De hogy időszerű volt jelentkezésünk azt bizonyítja, elképzeléseinket kezdettől fogva támogatta a Hazafias Népfront. Eleinte a VI. kerületi helyiségében kaptunk helyet. — Mit tekint feladatának a társaság? " — Először is Bajcsy-Zsilinszky Endre szellemi és tárgyi hagyatékainak felkutatását, nyilvánosságra hozatalát, ezzel kapcsolatban a magyar sorskérdések vizsgálatát, megvitatását — folytatja dr. Vigh Károly. — Így aztán nem mondhatunk le a határainkon innen és túl élő magyarok egyéni és közösségi boldogulásának elősegítéséről, a mindennemű elnyomás és kiszolgáltatottság megszüntetéséért folytatott küzdelemről, a demokratizmus szélesítéséről.. — Tenni akarunk — veszi át a szót Ruttkay Levente —hazánk történelmi és kulturális örökségének megbecsüléséért, megőrzéséért. Részt akarunk venni a hazaszeretetre nevelésben, a közéleti tisztaságért, a demokratikus nemzeti egység fejlesztéséért folyó munkában. De ide tartozik az a tevékenység is, amelyet a Duna menti népek őszinte, megbékélő együttműködéséért végzünk, beleértve ebbe a határainkon túl élő magyar kisebbségek jó sorsának és emberi jogai szavatolásának biztosítását. — Gondolom az önök munkájának különös aktualitást ad 12 ország jelenlegi gazdasági, társadalmi állapota. — A mai válságból a kiút megtalálásához — mondja dr. Vigh Károly — széles társadalmi összefogás szükséges. Mi ehhez kívánunk segítséget nyújtani és teret szándékozunk adni a párbeszédre. — Ma, a cselekvés idején — folytatja Morvay László — az a döntő, hogy ebben a munkában részt vevők közül kik akarnak demokráciát, kik vannak igazán a megújulás mellett, illetve kik azok, akik ezt ellenzik. Mi, egyetértve Pozsgay Imrével, a HNF főtitkárával, a demokratikus szocializmus hívei vagyunk. Vagyis feladatunknak tartjuk, hogy bizalmat teremtsünk a társadalomban a reformok véghezvitelére. Hiszen elkészültek már azok a dokumentumok, amelyek megfelelő alapul szolgálnának a továbblépésre, megvalósításuk növelné a társadalom tűrőképességét. Ugyanakkor tisztán látszik: ma már annyira felgyorsultak az események, hogy félő, ha nem lépünk, kifutunk az időből. Környezeti hatások — Mindezek izgalmas és húsba vágó gondok. A fogalmak és célok elvi tisztázása persze nélkülözhetetlen, de mindezek gyakorlati megvalósítására hogyan van mód a baráti társaság keretei között? — Minden ilyen társaságnak — mondja Ruttkay Levente — van egy úgynevezett hic et nunc korszaka, vagyis amikor ezek éppen kisebb méretűknél, mozgékonyságuknál fogva érzékenyebben reagálnak a társadalmi feszültségekre, mint más szervezetek. Olyan emberek csatlakoznak hozzánk, akik bizonyos problémák megoldásában már régóta fáradoznak. Így a társaságunk keretén belül működik egy operatív környezetvédő csoport. Legutóbb például az új Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkárával, számos országgyűlési képviselővel tanácskoztak a megoldásra váró problémákról. Van egy úgynevezett „menedék bizottságunk" is, ez a Magyarországon letelepedni szándékozó honfitársainknak szerez állást, munkahelyet, nyújt némi anyagi segítséget. — Olyan programokat szervezünk — folytatja Morvay László —, amelyek a napjainkban élő kérdésekre keresik a választ. Így került sor arra, hogy szervezésünkben megvitatásra kerüljenek például az Elnöki Tanács tevékenységével, vagy az egyesületi törvénnyel kapcsolatos elképzelések. Olyan előadókat kérünk föl, akik egy-egy kör szakavatott ismerői. — Mindez gondolom pénzbe kerül. Milyen tőkével rendelkezik a társaság? — Elnyertük ugyan az MTASoros Alapítvány Bizottság támogatását, de nagyrészt továbbra is tagjaink és rokonszenvező barátaink támogatására számíthatunk. — Hány tagja van a társaságnak? — A tagok száma ötszáz körül mozog, de több ezren vannak azok, akik szimpatizálnak velünk. Boros István Kolduló barátok írásos emlékei Latinból magyarra fordítják a História Domust Egyre kevesebben foglalkoznak tanulmányaik során a latin nyelvvel, csökken a latinul értően tudó muzeológusaink, levéltárosaink száma. Az ősi Szerelme községben, Baján túl dolgozik Kapocs Sándor plébános, egyike azoknak, akik aktívan segítik a homályos rejtekükből előkerült sárgult papírok fakó latin betűinek elénk tárását. A bajai Ferences rend iratai Valamilyen úton a pécsi levéltárba kerültek, a bajai városi levéltár anyagaival együtt, majd onnan a Kecskeméti Megyei Levéltárba, ahol a Bajai Városi Levéltár anyagát őrzik. A nemrég felszínre került értékes leletnek, a História Domusnak nagyon örültünk. Két kötetét sikerült eddig latinból lefordítani. — Mikor kezdte a latin szöveg fordítását? ’ — Korábban Szeretme és Katymár középkori okleveleit fordítottam latinból, majd körülbelül hét évvel ezelőtt a Türr István Múzeum jelenlegi igazgatója, Kőhegyi Mihály kért fel, hogy vállaljam el ennek az izgalmas, ekléziasztikus munkának a fordítását, feldolgozását. Nem könnyű a feladat, hiszen a bejegyző keze nyomán az írás gyakorta változott, sajátos írásmódot, egyéni rövidítéseket használtak. Egyfajta különleges latin irodalmi búvármunka ez. — Milyen időtávot ölel fel a História Domus? — 1735. július 10-től tárja elénk a szerzetesrend történetét szinte napról napra, ameddig én ismerem, 1889. november 30-ig. Eleddig több mint ezerötszáz gépelt oldalt tesz ki az első két könyv fordítása , a lábjegyzetek, a szükséges magyarázatok nélkül. A harmadik könyv fordítására — mely 1949- ig öleli fel atörténelmet —,majd ezután kerül sor. — Milyen kultúrtörténeti értékekkel leszünk gazdagabbak a fordítással? — A Ferences rend itteni történeteBaja régmúlt kultúrájáról, népe életéről szolgáltat értékes, eddig ismeretlen adalékokat. Ezen kívül különböző szakmonográfiák készítéséhezlehet hasznos segítő, forrásanyag. A legmélyebb benyomást rám a szabadságharc éveinek bejegyzései tették. A legkevésbé érezhető ebben a történelemkönyvek pátosza, sokkal inkább a mindennapok gondjai, a túlélés aggodalmai és a császári ház iránti hűség. Történnek ugyan utalások lelkes hazafiakra, rendtagoikra is, de általában az a kép alakul az olvasóban, hogy a város polgársága nagyobb hátrányok nélkül szeretné „átvészelni” a küzdelmeket. A napi események krónikája tárgyi leírás, aggódás a kisembereik körülményeiért. — Milyen benyomásokat ébreszthet a könyv olvasása? — II. Józsefkorát végigolvasva például úgy érzi az ember, hogy a barátok életük addigi, jellemzőit bár sajnálták, de oly hogy volt az uralkodó iránti tiszteletük, hogy nem, érezték a megszorításokat béklyónak, nem fűztek hozzá jeremiádát, hogy koldulásukat rendeletileg megszüntették. Nem a megszorítást éreztették, hanem a megoldást firtatták ... II. József valláspolitikája megdöbbentette a rendtagokat, de tartózkodtak — legalábbis a hivatalos bejegyző — a szenvedélyes bírálattól. Történelmi érdekességek is szép számmal vannak a könyvekben. A História Domus I. kötet 62. oldalán a bajai rendház tagjainak a névsora szerepel. A filozófia tanulók között az 1773. évben beírva: Dominicus Martinovich. — Mi lesz a fordítás várható sorsa? — Baja Város Tanácsa vállalta a korábbi költségeiket. A harmadik könyv lefordításához nem tudjuk, lesz-e szponzor. A Magyar Tudományos Akadémia érdeklődést mutat kultúrtörténeti érdekességei miatt a könyv kétnyelvű kiadása iránt. Remélem, a teljes lefordított anyag Baja, valamint a Felső-Bácska vidék és amegye történeti, szakmai kutatásának tárgyi forrása lehet. 8. P. Wahorn András kiállítása megtekinthető a Francia Intézetben .A Magyar Nemzet megkérdezte: Mi a tanács haszna a kábeltévés szolgáltatásból? Különös hírt tett közzé a minap Budapest legnépesebb kerületének, a tizenegyediknek a tanácsa. Eszerint nem is csekély arányban, 65 százalékos részesedéssel tulajdonosa a GLOBAL Kábeltelevíziós Korlátolt Felelősségű Társaságnak. Technikai eszközökkel, a szolgáltatáshoz szükséges helyiségekkel és szerény arányban készpénzzel lett üzleti társa a Magyar Hitelbank Rt. egyik leányvállalatának. Minden bizonnyal nyereséget hozó vállalkozás a kábeltelevíziós hálózat kiépítése, s szolgáltatásainakáruba bocsátása. Ám a tanács a hasznot nem másra kívánja felhasználni, mint a stúdiónak, a technikai bázisnak a fejlesztésére. A többi között ezt válaszolta az elnökhelyettes, Szilágyi Balázs a kérdésre: a köz pénzét melyikzsebébe nyúlva vette ki a tanács és ruházta be a vállalkozásba, a hasznot pedig melyik zsebébe teszi vissza? — A lakossággal való kommunikáció hatékony eszközét látjuk a kábeltelevíziós hálózatban. Nemcsak arra lesz ugyanis mód, hogy a két magyar tévéműsort, a környező országok tévéprogramjait, a szovjet, illetve a már engedélyezett két angol és egy francia nyelvű távközlési műhold közvetítette adást vigyük be a lakásokba. Olyan elektronikus jeleket is házhoz szállítanak a kábelek, amelyeket helyi stúdióban, helyi technikával állítunk elő. Meggyőződésem, hogy a lakosság igényli a a nyílt és nyilvános tájékoztatást, s a legkevesebb, hogy bepillantást nyerjenek az emberek a helyi közélet alakításába, egyetlen gombnyomással ott legyen bárki a tanács testületi ülésein, sőt a vb-tanácskozásokon is. A tanácstagok például nem engedhetik majd meg maguknak azt a luxust, hogy csöndben végigüljék és néhány gépies szavazattal letudják ezeket a kerület életében alapvető fontosságú eseményeket. — Nem lesz ez kicsit drága mulatság? — Miért lenne az? A kft tízmillió forintos alaptőkével indult. A Gazdagréten már működő hálózatnak megfelelően a cég szakemberei kialakítják majd az úgynevezett szelektív, sokcsatornás kábeltelevíziós rendszereket mind nagyobb körben. Igény van rájuk, a jelentkezők száma a XI. kerületben és környékén már most meghaladja a 40 ezret. Főleg a lakótelepek számára előnyös ez a szolgáltatás, mert a mindmáig ismert és alkalmazott, de többnyire gyenge minőségű, régi rossz szabvány szerint készülő nagyközösségi antennarendszereket végre kicserélhetik, s helyükbe olyan szolgáltatás léphet, amelyik a már említett tévéműsorokon és helyi közéleti programokon túl alkalmas a ma még csak külföldön használt számítógépes kapcsolattartásra is. Távlatilag 22 tévéprogram s a Gazdagréten már most is meglévő, évi 104 játékfilmet bemutató moziprogram teszi teljessé a szolgáltatást. Ezért a belépni szándékozóktól, attól függően, hogy ki hol él, más és más egyszeri beruházási költséget kér a kft. A sűrűn lakott lakótelepeken otthononként 1200 forintot, a nagy bérházakban 6 ezer forintot, a családi házas körzetekben 6—10 ezer forintot kérnek. A havi 30 forintos díj fedezi a postának és a Szerzői Jogvédő Hivatalnak járó összeget, valamint a műszaki k karbantartás költségeit. (gergely) ! 7