Magyar Nemzet, 1988. május (51. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-19 / 118. szám

Csütörtök, 1988. május 19. Megkezdődött a beruházási javak vására Hazánk az egyenlő elbánás elveit betartó külkereskedelemben érdekelt — hangsúlyozta Marjai József miniszterelnök-helyettes KÖZÉLETI HÍREK Amardo Villanueva új perui miniszterelnököt táviratban üd­vözölte Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke. A szovjet és a magyar iroda­lom, színház, zenekultúra kölcsö­nös népszerűsítésének erősítését szolgálta az össz-szövetségi szer­zői jogvédő hivatal (VAAP) és az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Hivatal közös munkacsoportjá­nak Moszkvában május 16—19. között megtartott első ülése. Jegy­zőkönyvet írtak alá, amely elő­irányozza, hogy a VAAP és az Artisjus egyebek között kölcsö­nös könyvkiállításokat rendez, bemutatja a két országban elért tudományos eredményeket, kultu­rális értékeket, s bővíti az együtt­működést a szellemi élet más te­rületein. Mint a jegyzőkönyv alá­írását követő sajtótájékoztatón Ács Vera, az Artisjus igazgatója elmondta: a Szovjetunióban és Magyarországon egyaránt megnőtt a másik ország irodalma, szín-­ házi élete iránti érdeklődés, s ezt szeretnék mind teljesebb mértékben kielégíteni. Szerdán hazaérkezett Luganó­­ból az a magyar küldöttség, amely ott május 11. és 17. között részt vett a gyermekek első­ béke-vi­lágtalálkozóján. A magyar fiata­lok nevében Karvázy Eszter, a budapesti Arany János Gimná­zium tanulója szólt a találkozó résztvevőihez. A küldöttség egy­hetes programjához támogatást nyújtott az Országos Béketanács, valamint Ingyenes repülőjegyek­kel a Malév.­nöksége februári nyilatkozatában kiemelte, nyitott minden olyan kezdeményezés iránt, amely a szakszervezeti munka jobbítására irányul, támogatja a szakmai ré­tegszervezetek létrejöttét, ha ön­­szerveződéssel, illetve az iparági, ágazati szakszervezetek kezdemé­nyezésére jönnek létre. S mert itt a tagság túlnyomó hányada dön­tött­ így, s elfogadja a magyar szakszervezetek alapszabályát, a SZOT támogatja a TDSZ megala­kulását. Elhangzott a sajtótájé­koztatón: a szaktanács nem tá­mogatja viszontt a kettős tagsá­got, hiszen az nem is biztosít ha­tékony érdekvédelmet. A szomba­ton megalakult Tudományos Dol­gozók Demokratikus Szakszerve­zete politikai platformját, prog­ramját, a párthoz való viszonyát ■még nem ismeri a SZOT, ezzel kapcsolatos kérdéseire nem ka­pott választ, tehát nem foglalhat állást a szervezettel kapcsolatban. (r. J.) Németh Károly fogadta a kenti herceget (MTI) Németh Károly, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán az Országházban udvariassági látogatáson fogadta Edward kenti herceget, a Brit Külkereskedelmi Tanács alelnö­­két, aki a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából gazdasági-ke­reskedelmi küldöttség élén tartóz­kodik hazánkban. A találkozón részt vett Leonard Vincent App­leyard, Nagy-Britannia és Észak­­írország Egyesült Királysága bu­dapesti nagykövete. Több mint­­kétez­er kiállító Megnyílt a tavaszi BNV A megnyitó közönségének lét­számából ítélve az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár iránt már az első napon is nagyobb volt az érdeklődés, mint tavaly. Mit kínál a szerkezetváltás és megújulás korántsem gondmen­tes feladataival küzdő hazai ipar? Mennyire tekintenek minket fo­gadóképes­ piacnak a külföldiek? Érdemes-e a magyarokkal üzle­tet kötni? Tudunk-e mi a koráb­binál jobban, nagyobb haszonnal­ kereskedni? — sorakoztak a vál­lalatvezetők, kereskedelmi szak­emberek kérdései. Ha nem is szó szerint, de lé­nyegében ezekre a kérdésekre­­kereste a választ az ünnepélyes megnyitón Marjai József, minisz­terelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter is. A számos külföldi vendég — akik között ott volt Edward ken­ti herceg, a Brit Külkereskedelmi Tanács alelnöke, Anton Jaumann bajor gazdasági és köz­lekedési államminiszter és Rolf Rodenstock, a Müncheni és Fel­­ső-Bajorországi Ipari Kereske­delmi Kamara elnöke —, vala­mint a magyar vezetők előtt el­mondott megnyitó­ beszédben el­hangzott, hogy mivel a magyar népgazdaság erőteljesen összefo­nódott a világgazdasággal, kívá­natos számunkra a diszkriminá­ciómentes, az egyenlő elbánás el­veit betartó külkereskedelmi kap­csolat valamennyi országgal. Mit kínálhatunk mi az ilyen kapcsolatokban? — kerestük már az első nap — még csak felszínes benyomások alapján — az újdon­ságokat. A vásár rendezőinek célja, hogy kiemelten jelenjenek meg a számítástechnika és a hír­adástechnika új eredményei. Két­ségtelen, hogy az ilyen profilú nagy gyártók standjain több, ed­dig nem látott újdonságot fedez­hettünk fel. A Videoton például bemutatja a 10 milliárd forintos fejlesztési programjának­ első produkcióit, a máris nagy hírve­rést élvező Thomson tévécsalád első példányait, valamint a rádió­­telefon programokat. Elgondol­koztató viszont, hogy az Orion kiállítását hiába kerestük... hiányzik a vásárról. Bizonyára a vegyipari vállala­tok is örülhetnek majd a közön­ség nagyobb érdeklődésének, hi­szen termékeik között olyan, a köznapi fogyasztáshoz közel álló újdonságokat is felfedezhetünk, mint a műanyag gépkocsikor­­mányt a Borsodi Vegyi Kombi­nátból, melyeket a tervek szerint, a Tavria autóhoz szállítanak majd. Bár a 29 országból, valamint Nyugat-Berlinből érkező kiállítók­ száma — akik mellett megtalál­í ■hatjuk még­ néhány tajvani és iz­raeli egyéni kereskedő kínálatát is —, azt jelti, hogy nem marad­nak munka nélkül a tolmácsok, mégsem mutatkozik meg teljes valóságában a világ csúcstechni­kája. Sajnos az első benyomások azt sugallták, hogy a nyugati cé­gek nem Budapesten vonultatják fel valódi versenytermékeiket. Némi gyógyír erre például, hogy Angliából nem kevesebb, mint egy tucat vállalat érkezett a vá­sárra. Emelkedett az amerikai be­mutatkozók, a finn kiállítók szá­ma is és első ízben üdvözölhet­tek spanyolokat a beruházási ja­vak termékbemutatóján. Ezzel együtt olyan nagynevű cég, mint az IBM kiállítási arculata nem mutat igazán sok új vonást. Nem vitatható viszont, hogy még­ a né­hány évvel ezelőtti technikáik is, nálunk igencsak újdonságnak szá­mítanak. A vásár első óráinak hangula­tán mindezek ellenére érződött, hogy felpezsdült a kereskedelmi munka. Nem kis reményeket fűz­nek a szakemberek a marketing tevékenység fejlesztéséhez, fejlő­déséhez. Számos vállalatvezető már a készülő, még a parlamenti vita előtt álló társasági törvény várható, élesztő hatására készíti fel cégét. A már létező vegyes­vállalatok sorát bizonyára hosszú lista gyarapítja majd a követ­kező évben, ha ehhez a mostani BNV-n is sikerül üzletkötéseket szülő tárgyalásokat folytatni. Eh­hez viszont — miként az a meg­nyitó beszédben is elhangzott — mihamarabb ki kell alakítani az össz-európai együttműködési prog­ram kialakításához és végrehajtá­sához szükséges feltételeket. Csak ennek megteremtése révén érez­hetjük majd igazán, hogy a BMV-re „házhoz jön" a világpiac! (szendrei) ül SZOT támogatja Megalakul a Tudományos Dolgozók Szakszervezete Sajtótájékoztatón jelentették be tegnap a Közalkalmazottak Szakszervezetének székházában, hogy a közeljövőben megalakul a Tudományos Dolgozók Szakszer­vezete. A tudományos dolgozók hatékonyabb érdekképviseletét ellátni szándékozó szervezet önál­ló szakszervezetként működik a Közalkalmazottak Szakszerveze­tén belül, amely majd a szövet­séggé alakul. Mint Baloghné Szőcs Klára, a Közalkalmazottak Szak­­szervezetének központi vezetősé­gi tagja elmondta: az önálló TDSZ a SZDI keretein belül kí­vánja jogait gyakorolni. Igényli a tagság nagyon aktív részvéte­lét, vállalja, hogy nyilvánosságot teremt a­ tagság törekvéseinek. Olyan modellt szeretnének kiala­kítani, amely segíti a mozgalom megújulását, s alulról építkezik. Hasonló típusú szakszervezet lét­rehozására gondolnak a közmű­velődésben dolgozók is. Szalay Ferenc, a SZOT szóvi­vője hangsúlyozta: a SZOT el­ Magar Nemzet 27 millió forint társadalmi munka Nemzeti zászló Erdőbényének (MTI) Az elmúlt évben végzett kiemelkedő­­társadalmi munkáért a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa nemzeti zászlót adományo­zott a Borsod­­megyei Erdőbénye lakosságának. A zászlót és az ez­zel járó jelentős, pénzjutalmat szerdán Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes adta át a nagyközség mű­velődési házában Hanti Edének, a település tanácselnökének. A tokaj-hegyaljai falu lakossá­ga 1987-ben több mint 27 millió forint, lakosonként átlagosan 14 500 forint értékű társadalmi munkával segítette Erdőbénye fej­lesztését, szépítését. A­ községben másfél kilométernyi szilárd bur­kolatú utat építettek, 15 kilomé­ternyi közutat felújítottak, bőví­tették a vezetékes ivóvízellátást, új tornakertet, sportpályát létesí­tettek. Az erdőbényeiek a nemzeti zászló és az ezzel járó pénzjuta­lom mellett oklevelet és további 600 ezer forint községfejlesztési támogatást kaptak kiemelkedő társadalmi munkájukért a Bor­sod Megyei Tanácstól is. Varlaam érsek látogatása (MTI) Az orosz ortodox egy­ház millenniuma alkalmából tar­tott ünnepségeken Pimen, Moszk­va és egész Oroszország pátriár­kájának képviseletében Magyar­­országon tartózkodó Varlaam, volhini és rovnói érsek szerdán látogatást tett Miklós Imre állam­titkárnál, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökénél. A szívélyes lég­körű találkozón az egyházak és népek közötti bizalom erősítésé­nek aktuális kérdéseiről cserél­tek véleményt. A megbeszélésen jelen volt dr. Berki Feriz protoie­­rer, a magyar ortodox egyház esperes-adminisztrátora. Barlangászati világkongresszus lesz hazánkban (MTI) • Maróthy László környe­zetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter­ szerdán fogadta Derek Fordot, a Speleológiai Világszer­vezet (UIS) kanadai elnök­ét és Hubert Trimmelt, az UIS oszt­rák főtitkárát. A két barlangásza­­ti vezető a jövő augusztusban ha­zánkban megrendezendő X. spe­leológiai világkongresszus előké­születeinek áttekintésére tartóz­kodik hazánkban. A tárgyalások során szó volt a karszt- és barlangvédelem aktuá­lis kérdéseiről, a magyarországi barlangok helyzetéről és a téma­kör hazai intézményrendszeréről Az UIS legmagasabb fórumát legutóbb Barcelonában rendelték meg. Most azért esett Budapest­re a választás, mert nincs a vi­lágon még egy olyan főváros,­ amelynek közigazgatási határain belül csaknem 100 barlangot tar­tanának számon a kutatók. Tájékoztató a szolgáltatások bővítéséről Ötvenmillió kisszövetkezeti gyorshitelekre (MTI) Az Ipari, Építőipari és Szolgáltató Szövetkezetek Buda­pesti Szövetségének vezetői szer­dán sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták, hogy a szövetséghez tartozó mintegy 700 tagszövetke­zetből mindössze 19 a hagyomá­nyos formában dolgozó szervezet, a többi kisszövetkezetként műkö­­­­dik. A megváltozott igényekhez igazodva a szövetség ez év már­ciusától átalakította, korszerűsí­tette szervezetét, jelentősen bő­vítve a tagszövetkezeteknek nyúj­tott szolgáltatások körét. Elsősorban a konkrét szakmai segítségnyújtásban kívánnak elő­relépni, újabb vállalkozások, ter­melési együttműködések kialakí­tásában működnek közre az eddi­gieknél aktívabban. Szorgalmaz­zák, hogy főként az építőipari kis­szövetkezetek — amelyeknek te­vékenysége iránt újabban kül­földön is van érdeklődés — mi­nél nagyobb számban vállalhas­sanak munkát. Javasolják, hogy a tagszövetke­zeteknél a tulajdonosi jelleg a jö­vőben jobban kifejezésre juthas­son. Ennek érdekében — első lé­pésként — a kormánynak javas­latot tettek az ingyenes vagyon­jegy bevezetésére. Ezzel lehetővé válna a teljesítmények jelenlegi­nél ösztönzőbb elismerése. Indít­ványozták azt is, hogy növeked­jék a szövetkezetek önrendelke­zési joga, vagyis a gazdálkodók a költségvetési befizetések után a nyereség náluk maradó részével szabadon rendelkezhessenek. A kisszövetkezetek gyakran küzdenek pénzügyi likviditási gondokkal, ennek áthidalására a szövetség a közös fejlesztési alap­ból az idén 50 millió forintot he­lyezett el az Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Banknál, amely rövid­lejáratú gyorshitelekkel ad segít­séget az ideiglenesen bajba jutott építőipari, szolgáltató szövetke­zeteknek. KEB-vizsgálat az áruvisszatartásról Továbbhárítják az áremeléseket a vállalatok (MTI) A szállítási fegyelem tapasztalatairól, a partneri kap­csolatok alakulásáról tájékozódott a Komárom megyei népi­ ellenőr­zési bizottság 40 gazdálkodó egy­ségénél. Elsősorban azt vizsgál­ták az ellenőrök, hogy az árbeje­­lentési kötelezettség feloldását megelőző időszakban — az év első negyedében —­ tapasztaltak-e áru­visszatartást az ipari, mezőgaz­dasági üzemek, valamint a keres­kedelmi vállalatok. A megye kiskereskedelmi vál­lalatainál ilyen visszásságot nem észleltek, vagyis nem fordult elő, hogy a nagykereskedelem készle­teket halmozott fel, miközben a kiskereskedelem áruhiánnyal küszködött. Meglehetősen sok visszásságot, ellentmondást tárt fel a NEB viszont az ipari válla­latoknál és szövetkezeteknél. A vizsgált üzemek többsége az első negyedévben anyagbeszerzési gon­dokkal küszködött, április 1-je után viszont megkapta a megren­delt tételeket, de már jóval maga­sabb áron. Ezért joggal feltétele­zik, hogy partnerük az árbejelen­tési kötelezettség megszüntetésére várva késleltette az év első hó­napjaiban­ a szállításokat. Az esz­tergomi marógépgyár megrende­léseit például a Taurus Gumiipari Vállalat az első negyedévben kü­lönféle nehézségekre hivatkozva nem teljesítette, s áprilisban már 1b.15 százalékos áremelést jelen­tett be. A Lenin Kohászati Művek az Oroszlányi Szénbányáknak az első negyedév helyett csak április közepén kezdett szállítani, miköz­ben jelentősen emelte az árakat. A NEB azt is megállapította, hogy bár az új árakat a vevők többsége reklamációk nélkül el­fogadta, már kialakulóban van egyfajta árualku is. Az esztergomi marógépgyár több szállítójával közölte, hogy nem fogadja el áremelésének in­dokait; a vállalat szerint ezek a szállítók visszaéltek monopol­helyzetükkel, amit az árbejelen­tési kötelezettség feloldása már nem korlátoz, ezért panaszával az Országos Árhivatalhoz fordult. A negyven gazdálkodó egységtől kért információk alapján arra a következtésre jutott a NEB, hogy­­ az áremeléseket a vállalatok álta­lában továbbhárítják. Politika, vallás, sport A vajda vezeti a hadházi cigánytanácsot — A cigányság felemelkedé­séért csak akkor dolgozhatunk eredményesen, ha ebbe a mun­kába bevonjuk a cigányokat is — Lőrincz János Hajdúhadháztéglás tanácselnöke mondta ezt nemré­giben­­ azon a találkozón, amelyet a község művelődési há­zában közösen tartott meg a Ha­zafias Népfront megyei bizottsága mellett működő cigánytanács és a­­ nagyközségi tanács által szerve­zett, helybeli cigánytanács. Az egész napos program levezető el­nöke Sánta Elemér, a megyei ci­gánytanács elnöke volt, a vendé­gek között pedig ott ült Nádai Gyula, az Országos Cigány­tanács elnökhelyettese — írja a Hajdú- Bihari Napló tudósítója. Lőrincz János Hadház cigány­ságának a helyzetéről, problémái­ról beszélt. (Az egyszerűség és a pontosság kedvéért szóljunk csu­pán az egyesített település ezen részéről, hiszen az ezernyolcszáz­­kétezer lelket számláló cigányság kizárólag itt él.) A népcsoport többszörösen i hátrányos helyze­tét illusztrálva elmondta, hogy az ott élő cigányság körében nem jellemző egyetlen, az etnikum tagjai által másutt gyakran mű­velt szakma — szegkovács, kosár­fonó, zenész, vályogvető stb. — gyakorlása sem, ami önmagában is megnehezíti a munkába állást. Ehhez járul a rendkívül alacsony iskolázottság, valamint a csak­nem túl régen felszámolt telepek visszahúzó közegének megannyi hátrányos hatása. Amint szerte az országban, úgy Hajdúhadházon is cselekvési program készült a cigány és ma­gyar lakosság közötti különbsé­gek csökkentésére. Alapvető fel­adat volt a lakáshoz, a munka­helyhez juttatás, valamint a gye­rekek óvodai, iskolai elhelyezésé­nek a megoldása. A részeredmények és a kudar­cok számbavétele után mondta ki Lőrincz János a bevezetőben idézett, s ma már senki által nem n­yitatott­­tanulságot. A felismerést, tett követte. 1987-ben az egykori­ vajda vezetésével létrehozták a hadházi cigány­ tanácsot. A mun­kájukkal, életvitelükkel, gondol­kodásmódjukkal maguknak tekin­télyt kivívó cigányok mintegy összekötő kapocsként működnek a tanács, a rendőrség és a cigány­ság között­ .Ők könnyebben szót tudnak érteni a tanácsot kérők­kel; ők tudják, hogy ki szorul rá valóban a segélyre és kinek kell az ingyenpénz italra, munka­kerülésének fedezésére; a közöt­tük levő önkéntes rendőrök sokat tudnak segíteni a tolvajok, a ga­­rázdálkodók leleplezésében, de olykor már az elkövetés meg­előzésében is — és sorolhatnánk még tovább e tizenegy fős testü­let megannyi előnyét. A tanácselnök beszámolójából persze az is kiderült, hogy korai lenne a túlzott elégedettség, csu­pán a kezdeti lépéseket tették meg. A cigánytanács tagjai nem mindig értették pontosan a fel­adatukat, előfordultak túlkapások is, de nehezen fogadták el őket a hivatalban, a rendőrségen, sőt saját cigánytársaik körében is. Lassan azonban tisztázódnak a viszonyok, a hatáskörök, kialaku­lóban van az a sajátos önkor­mányzat, amely talán annyi re­ményt adhat a cigányok beillesz­kedését segítő, kudarcoktól terhes, évtizedes küzdelem sikeres meg­vívására. A megyei és a helyi cigányta­nács együttes ülésének további részében, valamint az ebédet kö­vető (viszonylag csekély érdek­lődés mellett megtartott) cigány­fórumon kitűnt, hogy tengernyi még a gond, akad tennivaló az egységes szemlélet kialakítása te­rén is. Csak egyetlen példa: Haj­dúhadházon a cigánytanács mel­lett kialakult két másik „köz­pont” is — az egyik vallási ala­pon gyűjti maga köré az embere­ket, a másik a sport révén hódít­ja meg a cigányokat. Délutánra létrejött a szóbeli egyezség: a párhuzamosság nem hátrány, ha az a vezetők egymás iránti meg­értésével, együttműködési készsé­gével, valamint a község érdekei­nek az elfogadásával párosul. - Sikerül-e mindezt a gyakorlat­ban is valóra váltani? Erről talán majd egy későbbi cigány tanács­ülésen számolhatnak be az érin­tettek, az érdekeltek. Idegenforgalmi központ lesz a pécsváradi vár A várkapun hosszú ideig füg­gött a „Tatarozás miatt zárva” tábla. Az utóbbi időben felgyor­sultak a munkák. Szőnyi János­tól, a vár mai „tulajdonosától”, kezelőjétől, a Mecsek Tourist ve­zetőjétől kérdeztük: hogyan ala­kult a már sok történelmet meg­ért erőid legújabbkori története? — A pécsváradi vár idegen­­forgalmi hasznosításának történe­te 1958-ra nyúlik vissza. Ekkor nyílt meg az ágyútoronyban az Országos Műemlék Felügyelőség tervei szerint kialakított 30 férő­helyes turistaszállás, melyet 1960- ban újabb 30 hellyel bővítettünk. Végre 1963-tól kezdve — kárta­lanítással — sor került az Erdő­­gazdaság kiköltöztetésére. 1967- re minden épületrész kiürült és megkezdődhetett a műemléki fel­tárás a múzeum irányításával. Ezzel egy időben nekiláttak a vár fokozatos felújításának is.­­ 1981-ben elkészültek az épí­tendő szálloda terveivel is a VÁ­­TI-nál. A kivitelezést az OMF vállalta, az előirányzott költség 34 millió forint. A Me­csek Tourist pályázatot adott be az Országos Idegenforgalmi Hi­vatalhoz a rekonstrukciós hitel kiegészítése céljából. Ezt elnyer­ve 1985-ben kezdődött el a szál­lodai szárny építése. — Milyen lett az új száló a történelmi falak között? — A terveink szerint kétcsilla­gos besorolású szállóban — mely az István Király Szálló elneve­zést viseli — 28 db kétágyas für­dőszobás szoba és két lakosztály várja a vendégeket Az első szál­lóvendégek már április 1-jén ér­keztek a Német Szövetségi Köz­társaságból. A palotaépületben most az utolsó simítások folynak. Az épületegyüttes belső haszno­sításánál többféle funkciónak sze­retnénk eleget tenni. A bejárat­tól balra nyíló részbe kerülnek a pécsi Janus Pannonius Múzeum kiállításai, a kőtár, s innen köze­líthető meg a szépen rendbeho­zott altemplom is. A volt­­ko­vácsműhelyben Kígyós Sándor­nak, Pécsvárad nemrég elhunyt szobrászának kívánunk emléket állítani egy állandó kiállítás meg­rendezésével. S. P. A NAP Pódiumon A hírlap,természetesen mindenekelőtt — politika. Mégis: mi minden történik — a politikán innen! Föllép a tizenhétéves lány a villamosra, és látvánnyá vál­tozik. Amint megérzi magán a mohó vagy bókoló, az üdesé­­gét szemmel kóstoló tekinteteket, önkéntelenül is átrendezi­­arcát, tartását, igyekszik ahhoz a képhez hasonlítani, ami­lyen lenni szeretne. Ha nagyon akarom, azt is kitalálhatom, csinosnak, avagy okosnak is kívánja látni, s láttatni magát; hiúsága csak a testé, avagy a szellemé is ...? Föllép a politikus a nyilvánosság dobogóján; vajon elvvé, princípiummá alakul át? Ideológiai spektákulummá, egy té­zis illusztrációjává? Avagy van mersze, egyénisége, átélt­­átgondolt múltja valamivel többé is lenni, mint hús-vér sé­ma, 42-es inget viselő Tétel? Meg tud-e győzni bennünket arról, hogy tíz-tizenöt millió emberben gondolkodik — de tudja, helyettük nem gondolkodhat, csak velük... El tud­­ja-e hitetni, hogy sötét öltönyével együtt nem veti le otthon az igazságok külsőségeit? Mérlegeli-e vajon: elég okos-e ahhoz, hogy jót tudjon akarni?­­ Föllép a politikus a pódiumra — és nem az a fontos, hogy milyen a­ látvány, milyen a látszat. Hanem az a fontos, hogy a pódium nélkül is ráfigyelnénk-e. Az a fontos, hogy neki mi a legfontosabb. Az önéletrajza — avagy e nemzet története? DIURNUS

Next