Magyar Nemzet, 1988. december (51. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
• m ■ . kmRMucjO MBuTrl λ m Λ/Γ . ' A Cil(*rt«k ?l·.. . \1 djjw Nemzet ξ1 Lépéselőny Magyarország szerencsés helyzetben van. Ilyesmit is ritkán hallani manapság. Jonathan Mann, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világprogramjának igazgatója nyilatkozta ezt, amikor a közelmúltban nálunk járt, hogy többet tudhasson meg nemzeti AIDS- programunkról, szélesítse kutatóinkkal, intézményeinkkel az együttműködést, s nem utolsósorban információkkal szolgáljon más országok hasznosítható tapasztalatairól. Az ENSZ-diplomatától mi sem állt távolabb, mint hogy udvariaskodjon a sajótájékoztatón. Tény, hogy hozzánk néhány évvel később érkezett a vírus, így volt idő felkészülni a „fogadására”, és megtenni a szükséges intézkedéseket a járvány megfékezésére. Pontosabban : lassítására. Ez a lépéselőny sorol minket ez idő szerint az enyhén átfertőzött országok közé. No meg azok a járványügyi intézkedések, amelyeket az egészségügyi kormányzat az elmúlt három évben megtett. Első helyre kívánkozik ezek közül a véradók szűrése, ami gyakorlatilag lehetetleníti, hogy bárkit is fertőzött vérrel gyógyítsanak. Már önmagában ez is óriási eredmény, mert hiszen tudnivaló, hogy — pénz és technikai felszereltség híján — számos országban nem szűrik a donorokat. Afrikában például a véradók csaknem egytizede fertőzött. S ami még ennél is döbbenetesebb: ezen a kontinensen több országban a csecsemőhalandóság legfőbb előidézője már a fertőzött anyától szerzett immunhiány lett. Ilyen összevetésbenvalóban szerencsésnek tudhatjuk magunkat itt, Európa közepén, ahol már több csatornán kínálkozik lehetőség az önkéntes szűrésre, ismételt nekifutást követően megalakulhatott a legnépesebb rizikócsoporthoz tartozók, a homoszexuálisok országos egyesülete, létrejött az AIDS-alapítvány, az AIDS ellen küzdők egyesülete. Mégsincs okunk az elbizakodottságra. A járványügyi adatok ugyan csak 163 kiszűrt fertőzöttet rögzítenek, de valós számuk ennek nyilván a sokszorosa. Ami viszont vitathatatlan: tizen meghaltak s az első magyar újszülött is világra jött már fertőzött anyától. A legnagyobb ostobaság lenne azt hinni, hogy a világméretű járvány — amely deklaráltan az emberiség első számú közegészségügyi problémája — kizárólag az egészségügyre tartozik. Az AIDS elleni küzdelem — amint azt a mai, első alkalommal kinyilvánított világnapra a WHO közzétette — egyértelműen társadalmi, kulturális és egyre inkább politikai kérdés is. Éspedig azért, mert ez a gyógyíthatatlan, halálos betegség nem csak a fejlődő országokat, a férfiakat, a homoszexuálisokat, az intravénás kábítószerélvezőket, a prostituáltakat fenyegeti, hanem valamennyiünket. A világprogram igazgatója így fogalmazott: az egész emberiségnek kell szembenézni a közös fenyegetettséggel! öt éven belül egymillió megbetegedésre lehet számítani, a vírushordozók száma pedig elérheti a százmilliót is. Gondoljuk csak el: a második világháborúban, amely minden eddigi háborúk közt a legpusztítóbb volt, ennél lényegesen kevesebben veszítették életüket. Vagyis egyáltalán nem mindegy, tisztában vannak-e a szerelmi életük megkezdése előtt álló fiatalok azzal, hogyan terjed, illetve nem terjed a fertőzés. Éppen a világprogram igazgatója figyelmeztetett arra, hogy az elmúlt év decemberében végzett magyarországi felmérés az AIDS-szel kapcsolatos tudnivalókról arra enged következtetni, hogy sok még a félreértés ezen a téren. Márpedig akik nem rendelkeznek kellő ismeretekkel, azok nyilván nem is tudnak hatásosan védekezni a járvány ellen. A félelem viszont könnyen arra inspirálhat, hogy indokolatlanul kiközösítsenek, megbélyegezzenek beteg embereket. Holott nyilvánvaló, hogy ha a társadalom minél többet tud a járványról, akkor kevésbé törekszik diszkriminációra, bűnbakkeresésre. Óvatos előrejelzés szerint is még legalább öt évetkell várni, amíg lesz az AIDS ellen hatásos védőoltás, de vannak tudósok, akik csak valamikor az ezredforduló idejére prognosztizálják ezt a lehetőséget. Addig az egyetlen hatásos eszköz a felvilágosítás, mindenekelőtt a fiatalok körében. Vagyis a fiatalság — ha nem is rizikócsoport — mindenképpen a legveszélyeztetettebb populáció. Ha innen közelítjük a magyarországi AIDS-ellenes küzdelmet, már nincs sok büszkélkednivalónk. Úgy tűnik, a szervezett tájékoztatás valamiért még várat magára. Egyáltalán nem valószínűsíthető ugyanis, hogy a szexuális életüket minden korábbi nemzedéknél korábban elkezdő szakmunkástanulók például lázasan olvassák a napilapok ide vonatkozó írásait, mellékleteit. Üdvösebb lenne ezért, ha az osztályfőnökük beszélgetne velük erről, vagy bárki más, aki ténylegesen a segítségükre lehet. Kérdés persze, hogy maguk a pedagógusok tisztában vannak-e a járvány mibenlétével. Erre vonatkozó felmérés nincs, s tudomásom szerint az AIDS a továbbképzésüknek sem része. Ily módon vannak középiskolák, ahol beszélgetnek erről a diákokkal, s vannak, ahol még korainak tartják a dolgot. És persze az orvosok sem tolonganak az iskolák előtt.......Van nekik éppen elég dolguk.” Azt viszont a legtöbben ellenzik, hogy „laikusok” vértezzék fel a fiatalokat, akik nem ismerik a megfelelő szakkifejezéseket s időnként olyan szabadosan fogalmaznak, ami már megengedhetetlen ... Így aztán a zűrzavar eléggé általános. Az álszemérem, vagy éppenséggel a zsúfolt tanterv — mert hiszen annyiféle deviancia van jelen a fiatalságban, amit meg kell beszélni — sok helyen még a jó kezdeményezéseket is elfojtja. Ki-ki autodidaktaként szerzi be ismereteit, miközben — kivált kisebb településről — be kell utazni a közeli nagyvárosba — gumióvszerért. Amit nyugaton automaták ezrei ontanak, különböző összejöveteleken osztogatnak, Svédországban, pedig addig nem hagyhatja el a katona a laktanyát, amíg öt terepszínű gumióvszert nem vételez. Lehet jókat röhögni azon, hogy miért terepszínű svéd katonáéknál a gumióvszer, de ugyanakkor el is lehetne gondolkodni a jelenségen, milyen gondoskodás nyilvánul meg ebben az első hallásra mókás szigorításban. Miközben nálunk mind a mai napig nincs egyetlen, kevésbé mulatságos kondomreklám sem a televízióban .. . Csodák, szerencsés csillagzat alatti születések nem segíthetnek az AIDS ellen, amely nem ismer országhatárokat. Nyilván mi sem úgy őrizhetjük meg lépéselőnyünket, hogy lezárjuk határainkat az idegenforgalom elől. Azt azonban nem téveszthetjük szem elől, hogy a súlyosan fertőzött országok is kevésbé fertőzöttek voltak, mielőtt ezt a járványügyi minősítést kiérdemelték... Kertén Péter A Kftyy Piac miniszterei fontolgatják Budapest legyen egy évre az európai kultúra fővárosa Párizs és Bonn közös kezdeményezésre készül az emberi jogok romániai megsértése ügyében A külpolitikai helyzet A KÍNAI KÜLÜGYMINISZTER érkezik Moszkvába csütörtökön, s ez első hivatalos látogatásnak számít. Csien Csi-csen háromnapos programja rendkívül zsúfolt, s szombati elutazása előtt nemzetközi sajtóértekezletet tart. Kiemelkedő epizódja a látogatásnak, hogy nemcsak a két külügyminiszter tart megbeszélést, hanem a pekingi diplomácia vezetőjét fogadja Mihail Gorbacsov is. A szovjet külügyi szóvivő szerint Csien Csi-csen útja, illetve Eduard Sevardnadze viszontlátogatása jelzi, hogy mindkét ország a politikai párbeszéd magasabb szintre emelésére törekszik. Persajev reményét fejezte ki, hogy a mostani megbeszélések megszilárdítják a kétoldalú viszonyban kialakult kedvező irányzatokat, és előmozdítják a kapcsolatok teljes rendezését. A szóvivő szavaiból következően Moszkvában úgy értékelik, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően szélesedik az együttműködés, amely immár jóformán mindenre kiterjed. Mindez fontos tényezője a nemzetközi légkör javulásának, a biztonság megszilárdulásának, ugyanakkor a kétoldalú viszony rendezése egyáltalán nem irányul harmadik országok ellen. Perfiljev különben üdvözölte a hétfőn aláírt mongol—kínai szerződést, amely a vitatott határkérdések megoldását szabályozza. A szovjet külügyi szóvivő arra emlékeztetett, hogy ez az első ilyen jellegű Peking által aláírt megállapodás. TÖBB SZOVJET—AMERIKAI TÁRGYALÁS is tart ezekben a napokban — jelezte sajtóértekezletén a moszkvai szóvivő. Hétfő óta vitatkozott a tudományos alapkutatások államközi keretszerződéséről. Genfben felújították a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről szóló eszmecseréket, és ennek keretében megkezdődött a két nagyhatalom kétoldalú megbeszéléseinek tizenegyedik fordulója. Ugyancsak konzultációkat rendezett a nukleáris kísérletek kérdéskörében, s Perfiljev reményét fejezte ki, hogy e megbeszélések még az idén sikeresen befejeződnek. Csütörtökön és pénteken a rakéta technika és -technológia elterjedésének a megakadályozásáról lesznek kétoldalú tárgyalások, s ez már a második találkozó ebben a témakörben. AZ AFGÁN KÉRDÉSRŐL ugyancsak intenzív tárgyalások folynak Moszkvában és másutt. Besszmertih külügyminiszter-helyettes szerdán Teherán nagykövetével találkozott, s a többi között erről a témáról is eszmecserét folytattak. A moszkvai szóvivő megerősítette, hogy a pakisztáni fővárosban lévő szovjet nagykövetség munkatársai tárgyaltak az afganisztáni elenforradalmárokkal. Perfiljev megfogalmazásában Moszkva "kész minden feltétel nélkül tárgyalni a szovjet hadifoglyok sorsáról. Napok óta jelek vannak rá, hogy az afgán gerillákkal valószínűleg Jurij Voroncov kabuli szovjet nagykövet készül tárgyalni, ezért a moszkvai szóvivő csupán annyit jelentett ki: a diplomata jelenleg a szovjet fővárosban tartózkodik, ugyanakkor nem cáfolta, de nem is erősítette meg a tervezett szaúd-arábiai egyezkedés tényét. Az afgán ellenállók szóvivője viszont Iszlámábádban arról beszélt, hogy Voroncov e hét végén kezdi meg Rijádban vagy Dzsddában a közvetlen tárgyalásokat. A mérsékelt gerillacsoportnak minősített szervezet szóvivője ezt úgy értékelte, hogy ily módon Moszkva elismeri őket „az Afganisztánban lévő egyik törvényes tényezőként”. Állítólag részt vesz a találkozón a szovjet diplomatával a laza kétpárti szövetségből álló afgán ellenállási mozgalom vezetője is. A gerillák véleménye szerint Voroncov missziója „azt jelzi, hogy a szovjetek hajlandók feltárni a politikai megértés lehetőségeit’. (A. J.) Washingtoni tudósítónk telex Jelentés* Kialakult Gorbacsov New York-i programja Washington, november 30. Mihail Gorbacsov a jövő héten, kedden délután érkezik New Yorkba, s ő lesz az első szovjet államfő, aki felszólal az ENSZ- ben. Másnap, szerdán hangzik el az üzenete a világszervezetben, majd együtt ebédel Ronald Reagannel és George Bush-sal. A találkozó színhelye nem a Metropolitan Múzeum lesz, hanem Manhattan déli csücskénél található Governors Island, mert így egyszerűbb eleget tenni a biztonsági feltételeknek. Az ebéd hosszúnak ígérkezik, mert Gorbacsov szeretne időt szakítani a kávézás közben arra is, hogy az új elnökkel négyszemközt tárgyalhasson. A fárasztó, és tartalmasnak látszó szerda után csütörtökön városnézés lesz, meg látogatás a Wall Streeten, megbeszélés vezető bankárokkal, üzletemberekkel. Valószínűleg Gorbacsov eszmecserét folytat amerikai művészekkel, tudósokkal is. Pénteken utazik Kubába, ahonnan 12-én repül tovább Londonba. A washingtoni felfogás szerint a szerdai ebéd nem tekinthető csúcstalálkozónak, bár nyilván érdemi kérdésekről lesz szó. A hivatalos amerikai nézet szerint is a cél az, hogy a nagyhatalmi kapcsolatokban ne következzék be törés az elnökváltozás miatt, hanem folytatódjék a viszony javulása, s mindkét részről dolgozhassanak a fegyverzetcsökkentési megállapodásokon, s más kétoldalú egyezményeken. Blahó Miklós A politikai reformokról vitázik a Legfelső Tanács A Szovjetunió Legfelső Tanácsa szerdán a moszkvai Kremlben folytatta az alkotmány módosításáról és az új választási rendszer törvényjavaslatairól kedden kezdett vitát. A Legfelső Tanács soron kívüli ülésszakán kedden Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, az LT Elnökségének elnöke terjesztette elő a tanácskozás napirendi pontjait, s a vita első napján 14 küldött kapott szót. A szerdai vitát a nemzetiségi kapcsolatok olykor éles problémái, a szövetséges köztársaságok önállóságának kérdései uralták. Az ülésszak második napján a felszólalók a kedden előterjesztett beszámoló alapján mondtak vele ményt az alkotmánymódosítási és a választási törvény egy hónapja országos vitára bocsátott tervezeteiről. · Az egyik legnagyobb érdeklődéssel fogadott felszólaló Arnold Rüstel, az Észt Legfelső Tanács elnökségének elnöke volt. Szavait azért előzte meg nagy várakozás, mert a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége szombaton alkotmányellenesnek minősítette és hatályon kívül helyezte a balti köztársaság parlamentje által november 16-án elfogadott határozat egyes pontjait. Ezek az észt törvényhozók szándéka szerint a köztársaság szuverenitását voltak hivatva erősíteni. Rüttel a szövetséges köztársaságok önállóságának témájával foglalkozva kifejtette, hogy a regionális önelszámolás gazdasági modellje nem lehet egyforma minden köztársaságban, hiszen annál sokkal nagyobb a különbség a Szovjetunió különböző térségei között. — A köztársasági önelszámolás rendszerének bevezetése feltételezi a meghatározott önállóságot a gazdasági döntésekben, a társadalmi élet irányításában — jelenítette ki. Saját köztársaságáról szólva azt hangoztatta, hogy növelni kell az észt minisztertanács és a helyi tanácsok szerepét. A vitát ismertetve a TASZSZ hírügynökség megjegyezte, hogy Rüstel egészében egyetértett a tervezetek javasolt módosításával. Az újból fellángolt azerbajdzsáni—örmény ellentétek miatt ugyancsak nagy érdeklődés fogadta Grant Voszkanjan felszólalását. Az örmény törvényhozás elnökségének elnöke különösen a nemzetiségi viszonyokat érintő alkotmánycikkelyek módosítását tartotta fontosnak. Mint megjegyezte, a Kaukázuson túl kialakult helyzet azzal is összefügg, hogy a ma érvényes alkotmány pontjai nincsenek kellőképpen kidolgozva. Voszkanjan hangoztatta, hogy megfelelő politikai értékelés szükséges a véres emlékű szumgaiti eseményekről. Ha ezt kellő időben elkészítették volna — vélekedett az örmény politikus — nem került volna sor a legutóbbi napok eseményeire. A nemzetiségi kapcsolatokat érintő felszólalók elmarasztalták az észt parlament két héttel korábbi döntését, rámutattak annak a szovjet alkotmánnyal ellentétes voltára. A Kirgiz KP KB első titkára az észt döntést a szovjet nép érdekeivel ellentétesnek minősítette. Más felszólalók hangoztatták: nem szabad azokat követni, akik szavakban az átalakítást támogatják, tetteik azonban ellentétes irányúak. Letartóztatások, motozások Változatlan a feszültség Jerevánban és Bakuban A szovjet televízió szerda esti híradójában sugárzott bakui és jereváni helyszíni tudósítások tanúsága szerint az azerbajdzsán és az örmény köztársaság fővárosában továbbra is feszült, nehéz a helyzet. A bakui felvételekből, illetve a tudósító szavaiból kitűnt, hogy a különleges állapot bevezetése bizonyos eredményt hozott, egyes vállalatoknál már felvették a munkát. A tudósító arról is beszámolt, hogy a tömeggyűléseken a pártszervek, a társadalmi szervezetek és a helyi sajtó képviselői is felszólalnak, nyugalomra, visszafogottságra, a munka felvételére osztönzik az egybegyűlteket. Jerevánban az iparvállalatoknak mintegy a felében termelnek a helyszíni riport szerint, működik a városi tömegközlekedés, a kereskedelmi és szolgáltatási egységek. Az Izvesztyija tudósítása szerint Bakuban teljes szesztilalmat rendeltek el, s folyik a lakosságnál levő fegyverek begyűjtése. A kijárási tilalom megszegőivel szemben a karhatalmi erők határozottan fellépnek, így az utóbbi napokban több mint hétszáz személyt vettek őrizetbe, köztük a helyi hűtőgépgyár több dolgozóját is, akik szovjetellenes és nacionalista tartalmú röplapokat terjesztettek. A katonai körzetek parancsnokaihoz számos kérés fut be: sok örmény család akar távozni Azerbajdzsánból, illetve az Örményországban élő rokonaikról akarnak hírt kapni a bakui lakosok. A szovjet lap helyszíni beszámolója szerint az azerbajdzsáni főváros két kerületi rendőrkapitányságát is támadás érte, s huligán elemek a kirovabádi rendőrkapitányság ellen is támadást kíséreltek meg. A karhatalmi erők fokozottan ellenőrzik a várost, motozzák a gyanús személyeket. Örményország öt városában a múlt héten tizenegy ember vesztette életét az örmények és azerbajdzsánok közötti összecsapásokban — jelentette szerdán az Armenpress örmény köztársasági hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkozva. Nyugati hírügynökségek megjegyzik, hogy az újabb halálesetekkel (a kirovabádi tragikus események halottaival együtt) tizenkilencreemelkedett az ellenségeskedések áldozatainak száma. Az Armenpress értesülései szerint a tizenegy halott közül tíz azerbajdzsán, egy pedig örmény. Valamennyien a november 22—29. közötti zavargásokban lelték halálukat. Kulturális csúcsértekezlet lehetősége földrészünkön Az Európai Közösségek és Kelet-Európa „kulturális csúcsértekezletének” lehetősége és Budapest „Európa kulturális fővárosává” történő kijelölésének esélye szerepelt napirenden az Európai Közösségek kulturális minisztereinek kedden véget ért kötetlen athéni találkozóján. Ezt közölték szerdán az MTI brüsszeli tudósítójával az EK bizottságához közel álló forrásból. Bár döntés nem született, mutattak rá, ezeket a kérdéseket először vitatták meg a tizenkét nyugat-európai ország kulturális minisztereinek fórumán, és mindenképpen megindult egy folyamat az Európa különböző részei közötti kulturális együttműködés előmozdítására. Budapest Európa keleti és nyugati része közötti hídszerepét az athéni tanácskozás több jeles résztvevője is kiemelte javaslatai révén. Valmy Feaux, a belgiumi francia közösség elnök-minisztere, és Jack Lang francia kulturális miniszter egyaránt azt indítányozta, hogy a tizenkét kultuális miniszter valamelyik sorolt