Magyar Nemzet, 1989. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-05 / 4. szám
A HÉT FILMJE Tudománytalan és történelmietlen, igen, mégis, önkéntelenül azt kérdezem: mi lett volna, ha... Ha a Habsburgok közül ez az európai, akire az őseit illető bírálatok nem illenek rá, aki királyi családok sarjai közül elsőként szerzett egyetemi doktorátust, aki valóban «népeinek és hazáinak érdekén tevékenykedett, mindössze a lelkiismerete megbízásából; mi lett volna, ha nem szorul a történelem peremére dr. Habsburg Ottó, hanem államférfiúi képességeit hazája — hazái? — élén hasznosíthatja? Bármennyire történelmietlen és tudománytalan a kérdés, vele birkózni művészi és műélvezői feladat. Erre késztet csakugyan Bokor Péter dokumentumfilmje, az Isten akaratából... A történelemben jártas, s az események hátterét szenvedélyesen föltáró rendező 1987 nyarán kereste föl bajorországi otthonában dr. Habsburg Ottót, ekkor már az Európa Parlament képviselőjét, s faggatta meg életéről. A beszélgetést meseszerűen adja elő a film: tizenkét fejezetének élén díszes rajzoltú cím áll, helyesebben az a fajta alcím, amely történelmi regényekben dívik: afféle tartalmi összefoglaló, mi következik a mesemondó elbeszélésében. Meglehet, ez a forma finom irónia is, a filmrendező távolságtartó mozdulata. Segítségére lehet ebben az, hogy a beszélgetést meg-megszakítja, korabeli híradórészleteket iktatva a megfelelő történelmi emlékidézések közé. Mennyi az elmondottakban az igazság, mennyi a mese, nem tudhatom: ez a történészek föladata. A méltatók kezébe adja a Makép Pusztaszeri László háttérmagyarázatát, s e szerint az egykori királyfiszavai hihetőek és hitelesek. Lehet tehát töprengeni a mű élvezete közben és utána olyan történelmietlen és tudománytalan kérdéseken, hogy mi lett volna, ha... Araszoljunk visszafelé az időben. A Nemrégen újra Magyarországon járt Habsburg Ottó, szerényen viselkedett, szolid sajtója volt, s valamennyi tévénéző tapasztalhatta, amit a film is megerősít: nem törve, hanem majdnem hibátlanul beszél magyarul. S amit szép magyarsággal mond, elgondolkoztató. Ma már aligha szükséges védekeznem, hogy az egykori királyfit -jó demokratának és bölcs állam-fő férfiúnak tartom; köztudomású,, hogy Spanyolországban a demokráciát a király demokratikus föllépése mentette meg, s azon is csak kevesek ütköznek meg, hogy az afganisztáni jövendőről a Szovjetunió a Zahír Sahhal tárgyal. Valamivel korábbról emlékezhetünk egy Mihály nevezetű királyra, aki országának egy döntő napján bátran és okosan cselekedett, szakszerűbben és eredményesebben, mint példáját kényszerűen követve, de szakszerűtlenül csődbe jutva a Magyar Királyság kormányzója. (Az már nem elsősorban a mi gondunk, bár nekünk sem közömbös, hogy mi lett volna, ha nem űzik el országa éléről Mihály királyt.) Tény, bár a filmen nem említik, hogy Habsburg Ottó az Európa Parlamentben síkraszállt az erdélyi magyarok érdekében, de nem csak, kértük. Az is tény, hogy a háború alatt és után fáradhatatlanul fáradozott a hazátlanná vált osztrákokért. S meggyőzően vallja ma: ő Amerikában európaivá lett, rádöbbenve, hogy sokkal kevesebb a különbség Európa népei között, mint a közös. Ez ma már nemcsak a (Nyugat-)Európa Parlamentben képviselt országok álláspontja, hanem Európa innenső felén is teret hódít. Mégis, elhessegetem a kérdést: mi lett volna, ha az „Európa közös hazánk" gondolat két, három, négy évtizeddel ezelőtt izmosodik meg és lépi át a Nyugat—Kelet láthatatlan (vagy épp látható) határát. Afölött éppen csak átsiklik a töprengésem, hogy a vesztésre álló háború hogyan alakult volna Magyarországon, ha Habsburg Ottó nemcsak a titkos diplomáciában vehet részt, s azon tűnődöm el inkább, hogy amikor Keleten és Nyugaton egyaránt oly sokan engedtek utat, adtak szabad kezet a hitleri hódításnak, akkor ez a mesébe illő, de realista királyfi elolvasta a „Vezér" programkönyvét, a Mein Kampfot, és tartalma, valamint rossz nyelvezete, bántó stílusa alapján fölismerte, mi vár Európára és vele a világra. Látni a filmen a francia újságot, amely hírül adta, Habsburg Ottó habozás nélkül fölajánlotta Miklas osztrák elnöknek, hogy elszegődik Ausztriába kancellárnak, vagyis miniszterelnöknek, s vállalja a történelmi felelősséget, szembeszállva a német— osztrák határon hódításra váró hadakkal. Bizony, nagyon meggondolkoztató, hogy mi lett volna, ha ekkor ellenáll Ausztria, s a nagyhatalmak erre a kancellárra hallgattak volna, nem pedig Benesre. Ha semmi más tanulsága nem lenne Bokor Péter interjúfilmjének, csak az, hogy senkit sem régvolt ősei szerint kell megítélni, hanem saját szavai és tettei alapján, akkor az Isten akaratából... nem készült hiába. Ha nem az új esztendő első napjaiban írnék erről a meggyőződésem szerint kitűnő és tanulságos filmről, hanem az óév búcsúztakor, amikor mindest szabad, még az aluljárók fölött járni-kelni is, hajmeresztő kérdéssel zaklatnám föl vagy mulattatnám az olvasót: mi lenne, ha két eltérő társadalmi-gazdasági berendezkedésű ország perszonálunióra lépne, közös köztársasági elnökké emelve az egykori királyfit? Ámulhatna a világ. Ne hamarkodjuk el, meghökkenésünkben, a választ. Inkább azt javaslom, hogy megtekintve a filmet, gondolkodjunk el a történelem különcségein, s azon, hogy történelemlátásunknak és jelen értékelésünknek alaposan meg kell változnia. Talán még nem késő, Európa és az emberiség jövőjét világosabban látni, s ezért tisztábban látni a múltat is. Hátha így egyszer valóban megkérdezhetetlen lesz, hogy mi lett volna, ha... Zay László (Az Isten akaratából... a Budapest Filmstúdió Vállalat, a Magyar Televízió Századunk szerkesztősége, a Történelmi Interjúk Videóidra Soros Gyűjtemény és a Mokip közös produkciója.) Isten akaratából... DŐLT SOROK A miskolci macskakövekről Ki tudja azt, hogy mi a kasszaskimtó? Ha ittai dolgaink a legutóbbi esztendő vonulatában folytatódnak, lehet, hogy újra tanulhatjuk ezt a fogalmat. A skaissztsskontó engedmény a kereskedelmi ügyletekben, ha a vevő azonnal tecsepénzzel fizeti. , Megtudhatjuk ezt is Benedek Miklós „Miskolci macskakövek” című cikkgyűjteményéből, melynek minden egyes darabja a borsodi újság, az Észak-Magyarország hasábjain jelent meg. Ritkán adatik meg, hogy egy vidéken dolgozó kolléga a napi újságírói robot maradandó írásait kötetté rendezhesse. Benedek Miklós jóval túl hatvanadikszületésnapján, ezen kevesek közé tartozik. S ha már korát említettük, ezzel jeleztük, mekkora nagy élettapasztalatból, óriási emlékhalmazból válogathatott. Bár ennek a szakmának a művelői nem panaszkodhatnak, hogy kevés információhoz jutnak, mégis irigykedhetünk, hiszen nagy többségünk nem érimeg még a nyugdíjas kort sem. Neki ebben szerencséje vatt, ha szerencsének lehet nevezni átélni munkaszolgálatos éveket, a Rákosi-korszakot, és sok egyebet. Miskolc krónikám — bára szubjektív szemlélődést sem vetette meg soha — a város históriájának jeles, megőrzendő, emlékeit mentette meg ebben a kötetben. Borsodszékhelye nem arról híres, hogy szép Város. Nem dicsekedhetsok építészeti, kulturális hagyománnyal. A szellem mindig is mostohán bánt az Avas aljában meghúzódó településsel. Mégis — miként jobb adottságú városokban —, itt is vannak legendás helyek, nevek, személyek, történetek. Mert, aki valóban meg akarja ismerni Miskolcot, annak tudnia kell, merre van a Tetemvár, hol állt Lichtmannn bácsi boltja, hogy itt volt az ország egyik első Meinl-üzlete, és ne feledjükazt sem, hogy évtizedekig felfellobbant a vihar a híres-nevezetes Rotariusz-cukrászda megszüntetése, lebontása miatt. Na és ki hallott Pascsikékról, a híres cukrászikról? És létezik-e még egy magyar város, melyben a kifelé futó főútvonalakat nem útnak, utcának, hanem kapunak hívják, mind a mai napig? Sorolhatnánk még, mi minden jut eszébe Benedek Miklósnak, miközben járja a még meglevő miskolci macskaköveket, vagy csupán azok hűlt helye nyomán keresi a város apró, jellegzetes emlékeit, arcait. Most, hogy már ő is egy macskák övét letett ezzel a kötettel Miskolc térképére, bízunk benne, hogy akiknek kezébe jut ez a könyv, nem csupán helytörténeti érdekességként, hanem a múló idő megőrzendő értékeként fogadják. (sz. I.) Doktor Zsivago Történelmi utánnyomat A Nemzeti Színház előadása A HÍREK KÖZÜL azok bírósul Nivzlt Színház műsolatosát,hogy Zacor Zsivago a Paszternák-regény színiváltozatával Szikora János lényegében megismétli a szolnoki Szigligeti Színházban, szűk esztendeje készült munkáját. A premierhez közeledve már azzal kínálták a színjátékot, hogy az mégsem pusztán másolás. Amúgy hasonlít a budapesti előadás a szolnokira, mint egyik tojás a másikra. Amennyi különbség akad köztük — furcsa mód —, az sem az újabb produktum javára válik. Nagyon is érezhető a hasonlóság, nem is lenne benne semmi kivetnivaló, hiszen itt is, ott is más közönségnek játszanak. Belátható a Nemzeti Színház vezetésének a magatartása is. Esztendők óta iparkodnak becsalogatni a színházukba a fiatalabb rendezőgeneráció jelességeit. Csakhogy valaki igent mondjon végre, beérték ezúttal az egyszerűbb reprízzel is. A megkörnyékezett rendező szemszögéből is könnyű átlátni, miért jöhetett létre az egyezség. Ha a színre alkalmazás vitathatóságát nem számítjuk, akkor a szolnoki bemutatót sújtó kifogások úgy summázhatók: Szikora Jánosnak nem volt megfelelő szereposztása a műhöz. Most viszont megkapta a Nemzeti legsikeresebb ifjú színészeit. Ez kitűnő alkalomnak tetszhetett. „Felújítás" esetén azonban a kritikus előtt az a kérdés áll, érdemes-e írnia róla egyáltalán. Az azonos tényezőkről aligha. A szövegkönyvről nem szólnék ellenére Szikora János munkája ugyanolyan kényszerű vázlata a nagyregénynek, a történetnek, éppúgy, mint a történelemnek. A jelentős eltérés nem a textuson belül, hanem azon kívül van, abban a tényben, hogy már nem a Paszternák-könyv megjelente, s a filmváltozat bemutatása előtt vagyunk, hanem az után, így a színi adaptáció vesztett érdekességéből. FÖLÖSLEGES ÚJRA ELEMEZGETNI átrendezést. Noha a beállítások némelyike kissé módosult, a jelenetszervezés képi összetevőire csakis a színészvezetés kapcsán szükséges visszatérni. Az a Csikós Attila jegyezte díszlet, amely kiválóan működött korábban is, meghatározó jelentőségű most is. A rivaldával párhuzamos, ide-oda tolható falak nemcsak az események gyors lebonyolítását segítik, nemcsak különféle „plánokat" kínálnak a rendezésnek, hanem — s ez itt tűnik fel inkább — a puritánságuk megkívánna egy bizonyos játékstílust is. Hiszen nem látni mást a színen, mint egy sor kisebb-nagyobb „képkivágást". Magukon a képeken csak a legszükségesebbek: ágy, asztal, székek, vagy legfeljebb egy-egy magányosságában szimbolikussá növekvő tárgy: remélyóra, kristálycsillár, vaskályha található. És persze, az emberi alakok. Következésképp aszínészek kizárólag önmagukra, illetve egymásra hagyatkozhatnak. Minden kellék, manipuláció nélkül kell az érzelmeket kicsiholniuk. Ezért döntő a játék intenzitása, őszintesége, amely — fogyatékosságok ellenére is — inkább megvolt Szolnokon, mint Budapesten. , Lélektelen előadásnak tűnik ez az utánnyomat. Mintha a Székely- és Zsámbéki-féle Nemzeti Színház időszakából köszönne vissza a közhangulat, amikor a résztvevők fele volt csak hajlandó — vagy képes — a rendezővel együtt haladni. Most is látni iparkodókat, nagyjából beilleszkedőket, de például: minden dresszúra, némi önfegyelmezés ellenére is „kilóg" Harsányi Gábor partizánja, vagy: látszik a kényszermegoldás azon, hogy a korrekt Haumannn Péter adja a liliomtipró ügyvédet. Hogy a nemzeti színházi társulat enyhén szólva is vegyes, arról bizonyára, még a direkciót is beleértve, senkinek sem voltak kétségei. A ritka alkalom viszont , hogy az együttes krémje, ifjú színe-java egyszerre szerepel —, segíthet az illúziókat szétoszlatni. A MAR-MAR LEGENDAS Zsivago doktort Hirtling István játssza, s könnyűnek találtatik. A személyiség önsúlya is szerényebb a kelleténél. De csekély a gondolati és érzelmi nyomatéka is. Az intellektuális tartalékokra azért volna szükség, hogy a doktor valóban a kiszolgáltatott értelmiségi sorsot példázza. Mélyebb érzések nélkül viszont ellaposodik a cselekmény is. Ez a Zsivago nem olyan férfi, aki két asszonytól is kivételes értékű szerelmet kaphatna ajándékba. Mondhatni, egyszerűen: fakó a szereplés. Itt Hirtling István alig használhatja azokat az eszközeit, adottságait, a hórihorgas ifjú suta báját, amelyekkel a debütálásakor, a János királyban egy csapásra megnyerte a publikumot, s amelyeket kamatoztatott azóta is, olykor humorral fűszerezve. A mesterségbeli skála mostanra beszűkült: a mozdulat, a mimika vérszegény, de érdemes volna magnetofonravenni a beszédét, milyen elenyésző változataival él a hangterjedelemnek, hangerőnek, hangszíneknek. Sok feladatot, mi több, sokszor nehéz feladatot kapott már Kubik Anna, aki Zsivago kedvesét, Larát személyesíti meg. Mindig érezni a gondosságot, a művészi lelkiismeretességet a szereplésein, ahogy most is. A játék kezdetén a legjobbnak tűnik: a csitri Lara hamvas, vidám, szerelemre termett, majd vad, indulatos, kétségbeesett. Akkor kell lemondanunk a kiemelkedő alakításról, amikor a színésznő lassacskán megfeledkezik Lara eredendő szenvedélyességéről, ellenállhatatlan sodrásáról, s ehelyett felölti azt a szelíd, szomorkás, anyás, asszonyos magatartást, amely az ellenpárjának, a feleségnek a privilégiuma. Ezeket a tulajdonságokat hozza is Kováts Adél, csakhogy az ő Tonyájából mégis hiányzik az a megtartó erő, amely a páratlan szerető igazi riválisává tehetné. Mindegyre az élboly mögött fut e színésznő, küzd azért, hogy kilépjen a „csinos kis barnák” kategóriájából, de a felvillanásoknál erősebb bizonyítás ismét elmaradt. Aki már elmondhatja magáról, hogy őrá vált jegyet a néző, az Bubik István. Kétségtelen formátum, olyannyira, hogy sokatmondó a félreértés: az előzetes, „ömlesztett” szereplőlistából sokan úgy vélték, ő játssza Zsivágót. Pedig Antyipov-Sztrelnyikov az ő szerepe, az lehetne. Hiszen ez a halállal eljegyzett férfi, Lara férje nemcsak magánemberi léptékkel nagy egyéniség. Mintha a színész mégis kényelmetlenül érezné magát az alakjában. Mint a palackba zárt szellem, úgy feszegeti a pokoljárásban kezdő Antyipov bőrét. De kiszabadulva onnan, felvéve a Sztrelnyikov nevet sem nyeri el igazi, félelmetes erejét, csak füstölög, dühöng, hergeli magát. Máskor is feltűnt már, hogyan jeleníti meg a robusztus tartást Bubik István. Most, amikor már szinte mindenkinek szemébe ötlött, s kivált, amikor nem volt meg a hitele, kénytelen vagyok leírni: nem az egyetlen attitűd az erőteljesség ábrázolására a jól megvetett, sőt szétvetett láb, még a térdelésben is alkalmazott terpesz, s hozzá az íjként feszített felsőtest. Nehogy modorossággá váljék. Mert e színész, mindazonáltal nagyszerű talentúrisia- mindazonáltal, a mégiscsak, a de és a többi már-már gyűlöletesek az én szememben. Mert akkor kell elővennem, amikor bizonygatom, hogy a gyarló portékát tehetség fabrikálta. Gyakran olyan tehetség, amely már jó ideje nem hozott létre mesterművet. Bármily részletes a bírálat, aligalig nyílik mód túlmutatni a tüneteken. Miért van az, hogy egy fényesen induló, sokáig fennen haladó rendezői pálya nem ível a magasba? Miért van az, hogy egy vérátömlesztésre szoruló társulat nemhogy felfrissült volna, de még egészséges tagjai is ellankadtak? Az okok — ha úgy teszik — történelmiek. Bogácsi Erzsébet Magyar Nemzet Lemondott a szovjet írószövetség elnöke (MTI) Lemondotta Szovjet Írószövetég elnöki tisztéről Georgij Markov. A szibériai származású, 77 éves író lemondását a szövetség titkársága elfogadta, utódját a választmány januári ülésén fogják megválasztani. A szovjet irodalmi élet jeles alakja — munkásságát egyebek között Lenin-díjjal ismerték el — mindenekelőtt a szibériai élet érzékletes leírásával szerzett nevet magának. 1971 óta töltött be különböző tisztségeket a szovjet írószövetségben. Akkor a szervezet vezetőségének első titkárává választották, az utóbbi két évben pedig a választmány elnökeként tevékenykedett. NAPLÓ Az életének negyvenhetedik évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt festőművész, Dobrovits Ferenc temetése január 9-én lesz a rákoskeresztúri Új köztemetőben.© Velence után címmel Pincehelyi Sándor kiállítása nyílik január 9-én a pécsi Művészetek Házában. Kárpáti Tamás festő kiállítása január 10. és február 5. között tekinthető meg a csepeli Iskola Galériában. Grúziába utazik január elején Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház rendezője, hogy a 120 éves Mahardze Színházban megrendezze Kertész Ákos Névnap című drámáját. Csütörtök, 1989. január 5. Fővárosi mozik műsora I. 8—11. A hét film bemutatói: Háborús játékok IMt Isten akaratából IM. Pervola* XM. Sárga föld IM. A vidám ördög barátja IM. A filmek választást megkönnyítő rövid tartalma a Pesti Műsorban. IM : Ifjúsági mozibérlet érvényes. Tanács, Magyar Filmek Mozija King Kong (am.)· 10. hl. Hyppolit, a lakáj (m.) IM 11. Király gyilkosság (m.) IM 16. Szerelem (m.)* IM 5—8. este 8. Macskajáték (m.)* IM 9—11. este 8. Mátra Mese- és Ifjúsági Mozi Hupikék törpikék (mb. belga) IM 10, 12, 2, A vidám ördög barátja (mb. 1.) IM 4. Rock térítő (m.)* IM 0—9., 11-én 0, 8, 5., 10. 0, Tűz van, babám (mb. csehszl.) IM 5-én este 8, Frances (mb. ang.)** IM 10-én este 8, Ipoly — video Erőszakos rendőrök 5—8, 4, Gyulladáspont 9—11, 4, Kossuth — video Conan, a barbár 5—6., 9—11, 12, 14, Puskin — video Dögölj meg, kedvesem 11, 2, 15, 7, Vörös csillag — video Halálos angyalom f4, f6, f8, 5-én f4, f0. Aladdin (mb. ol.) Széchenyi 0—7. f6, f8, 8-án f4, f6, f8. Amerikai feleség*·· (mb. ol.) Rideg S. Milv. Ház 8—7. 8, Asterix és Kleopátra IM (mb. fr.) Rideg S. Műv. Ház 8—8. 15, 8-án 13 is. Ágyúgolyó-futam (mb. am.) Zuglói 7—8. 12, Az álarcos lovas legendája IM (mb. am.) Kossuth 15, Árulás és megtorlás (mb. kínai) Zuglói 5—9, 14, Átjáró élet és halál között IM (mb. ír.) Duna 4, 17, 19, Fény 14. hó. 8. 10-én 14, 8, Horizont 10, 12, 2, Barátom, Iván Kapsin* IM (sz.) Diadal 10-én 14. h0. 8, Betty Blue··· IM (ír.) Honvéd Kam. 5—6. és 9—11. hlo, ni, A birodalom védelme* (mb. ang.) Budafok n8, Tinódi 14, h6, A birodalom visszavág (mb. am.) Hunyadi 7— 8, £2, BMX-banditák (mb. ausztrál) Agoes a 14, A bolygó neve: halál·· (mb. am.) Tinódi 5—10. este 8, Brazil* IM (ang.) Gorkij, Szovjet Filmek Mozija ll-én CT, Camorra·· (bl.—am.) Landler Műv. Ház 9-én 14, 16, Carmen IM (ol.) Gorkij, Szovjet Filmek Mozija 11—8, CT, Cukorbébi·· IM (mb. NSZK) Felszabadulás 14, hft, 8. Honvéd 10, 12, 2, Puskin 4, 0, 8, Doktor Faustus· IM (NSZK) Vörösmarty 14, 16, Donald kacsa nyári kalandjai IM (am.) Cinkota 8-án 3, Dot és a kenguru IM (mb. ausztrál) Széchenyi 8-án 2, A dzsungel könyve IM (mb. am.) Honvéd Kam. 7—8. hló, m. „Újvilág” Dózsa Műv. Ház 8-án 5, Egy teljes nap·· IM (m.) Szikra Kam. 5-én, 7—9., ll-én fft, Elszabadult indulatok·· (mb. am.) Corvin 6—7. este fit, Az elveszett frigyláda fosztogatói* (am.) Landler Műv. Ház 5-én 14, 16, Eper és vér* IM (am.) Diadal 8-án 14, 16, 8, Az erdő kapitánya IM (m.) Karinthy mozi 2, 4, Erotikus képregény··· IM (jap.) Toldi Stúdió Mozi 6-án este 10, Éden boldog-boldogtalannak··· IM (mb. fr.) Zrínyi 0—7, este nl0, Életben maradni (am.) Fény 110, fl2, fi, Élni és meghalni Los Angelesben·· (mb. am.) Budafok 7-én 3, Az érzékek birodalma··· (jap.) Karinthy-mozi 5—7., 9—11. 6, 8, Én a vízilovakkal vagyok (mb. ol.) Ugocsa 8-án fl0, fl2, f2, Én szép kis mosodám···, IM (ang.) Diadal: 8-án 11, Π2, Palotfi 9—10. 16, 18, Faludy György, költő IM (m.) Honvéd Kam. f8, Fehér-feketében (mb. am.) Bartók fl6, fi 2, h2, Corvin f4, h6, 8, Táncsics 4, 6, 8, Fekete özvegy* (mb. am.) Olimpia 14, f6, £8, Új Tükör Klubmozi 4, 6, 8, Hair· IM (am.) Diadal 9-én f4, h0, 8, Hajnal* IM (fr.*-izraeli) Vörösmarty 5— 8, este 8, Hannah és nővérei* IM (mb. am.) Szikra Kam. 18, Vörösmarty 7-én este 10, Hanussen·· IM (m.—NSZK) Honvéd Kam. 5, Kultúra 6- án 16, 18, Harmadik típusú találkozások I—II.· (am.) Diadal 7-én 14, CT, Háborús Játékok IM (mb. am.) Alkotmány 14, 16, 8, Duna 7-én éjjel 11, Felszabadulás 7—8, fl0, 112, 12, Kőbánya 14, h6, 8, Olimpia 6—7, este 10, Vörös Csillag 10, fi, 14, h0, 8, Hálószobaablak* (mb. am.) Csillag 5—9., 0, 7-én este 8 is, A három amigo (mb. am.) Cinkota 6—8, n6, 18, „Újvilág’ Dózsa Műv. Ház 9-én 5, ηβ, Hátsó ablak* (mb. am.) TIT Stúdió Mozi 9-én 6, Házibuli (mb. fr.) Palota 7—8. 3, A hét mesterlövész IM (mb. am.) Palota 6—8. ηβ, Hid a Kwal folyón I—II. IM (mb. ang.) Honvéd 4. Hová mész, emberke? IM (rom.) Éva 7—8. 12, Hóbortos népség (botswanai) Otthon 7—8. 3, Hupikék törpikék és a csodafurulya (mb. belga) Maros 7—8. 14, Hupikék törpikék és Törpicur (mb. belga) Alt. Műv. Közp. 7—8, 3, 5, 7, 9-én 5, 7, Budafok IM 5, Május 1. IM 110, 11, 11, 2, Uránia IM 14, 5, Hülyeség nem akadály* IM (m.) Szikra Kam. 110, 112, 12, Indiana Jones és a végzet temploma· (am.) Maros 6—8, ηβ, Intervenció· IM (sz.) Gorkij, Szovjet Filmek Mozija 6—8. és 10—11. hS, Isten akaratából IM (m.) Zrínyi 24, 16, 18. Az istenek fegyverzete (hongkongi) Bástya 10, 12, 2, 4, Csokonai h6, 8, Rideg S. Műv. Ház 9—10. h5, 7, Világ 6-8. h5, 7. A Jedi visszatér (am.) Alfa 14, ,,K" (fem a prostituáltakról)·· IM (m·) Bartók 0, 8, Hunyadi 6-án este £10, Szikra 10, 12, 2, 4, 6, 8, Tátra 6, 8, Kabaré·· IM (am.) Gorkij, Szovjet Filmek Mozija 5-én 18, Kalózok* (fr.— tunéziai—am.) Otthon 6—10, ηβ, Tisza 3, n6, £8, Kandúr kalapban IM (mesesor.) Világ 7—8, £4, Kárhozat·· IM (m.) Kossuth Kam. h8, Kelly hősei I—II. (mb. am.) Kossuth 17, Keménykalap és Krumpliorr IM (m.) Táncsics 7—8. 13, Keresztapa I—II. (1.)·· (mb. am.) Maros 9^11. 8, Kémek a sasfészekben I—II.· (mb. ang.) Alkotás f1, CT, Ir-én 14, Éva 18, 2001, Prodüsszeia I—II. IM (am.) Diadal β-ήη (4, CT, A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy (mb. am.) Hunyadi 14, A kilencfarkú macska·· (pl.—NSZK—fr.) Pest- Buda 5—6., 9-én ηβ, £8. 7—8. h4, 8, Ugocsa 16, £8, A kíméletlen·· (fr.) Világ 9—10. h4, 7, A király és a madár (mb. fr.) Ipoly 7—8. de. fil, A kis egyszarvú IM (mb. jap.) Liget 8-án 13, A kis hableány IM (mb. Jap.) Budafok 8-án 3, A kis szemtanú* IM (am.) Angyalföldi Nézőtér βήη 16, 7—8, 24, 16, Ikarus Műv. Közp. ll-én 16, 1B, Liget 9—10, 15, 7, Lady Chatterley szeretője*· (mb. fr.—ang.) Alfa 16, 8, A leghosszabb nap I—II. (am.) Gutenberg Mozi 5-én 7—10, 4, 18, ll-én 6, Leopárd-kommandó* (mb. ol.—NSZK) Csillag 5—8, 4, Leszámolás Hongkongban· (mb. am.) Zuglói 5—6. h6, 8, 7—9. h6, Macskafogó IM (m.—kanadai— NSZK) Olimpia 7—8. de. 10, Marle· IM (mb. am.) MOM Mozi 8-án h3, 5, 9- én h3, 5, n8, Mary Popping I—II. (mb. am.) Kultúra 8άη 3, Micimackó IM (mb. am.) Bem 10, til. l, 13, β. Fórum 4, Sport t. B. Micsoda meglepetés IM (mesesor.) Gorkij, Szovjet Filmek Mozija 3, Montenegro··· IM (svéd) Maros 7-én este 110, Mr. Universe IM (m.) Honvéd Kam. 3, Nászéjszaka kísértetekkel· (am.) Puskin 8—7, este 10, Toldi Stúdió Mozi l1-én este 10, Négybalkezes (mb. fr.) Magy. Néphadsereg Műv. Háza 7—8, 14, 16, 9-én 10, 8, Uránia 6—7, este fn. A Nílus gyöngyei (mb. am.) Hunyadi 16, 18, Oz, a csodák csodája IM (mb. am.) Kossuth Kam. 7—8, 10, 12, 2, Az ördög jobb és bal keze (mb. ol.— MSZK) Alkotás 110, 112, 12, Pervola IM (holland) Kossuth Kam. este 18, Pinocchio IM (mb. am.) Gorkij, Szovjet Filmek Mozija 7—6. de. ill. Piszkos munka* (mb. ausztrál) Cinkota 9-én n6, 18, A pokol katonái·· IM (mb. am.) Otthon 6—10, 18, Psyché I—II.·· (m.) IM Alkotás 11-én CT, Rendőrsztori· (hongkongi) Tisza 110, m2, l, Rémült rohanás (am.) Ipoly 6,1 8, Rocktérítő* IM (m.) Palota 6—8. 18, Rocky Horror Picture Show* (am.) Kultúra 7—8.. n6, £8, Sport 18, A rózsa neve·· (NSZK—ol.— fr.) Széchenyi 9—10. 16, £8, Sárga föld IM (kínai) Honvéd 7, A sárkány útja* (hongkongi) Angyalföldi Nézőtér 9-én £6, Segítség, felszarvaztak· (mb. ol.) Toldi Stúdió Mozi 7-én este 10, Soha, sehol, senkinek* IM (m.) Szikra Kam. 5—10. 14, Solaris I—II.· IM (mb. sz.) Diadal 5- én 14, CT, Süni a ködben IM (mesesor.) Csillag 8-án de. 10, Swann szerelme·· IM (mb. fz.) Gorkij, Szovjet Filmek Mozija 10-én CT, A szakasz·· (am.) Maros 6—8. 18, Zrínyi 110, 112, 12, Szárnyas fejvadász·· (mb. am.) TIT Stúdió 5-én 6. Teliholdas éjszakák* IM (mb. fz.) Zuglói 9-én este 8, Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája I—II.·· (m.) Bem 6, A tizenöt éves kapitány IM (mb. sz.) Csokonai 2, 14, Tátra 4, Tokyo Pop (am.) Horizont 4, 6, 8, Törvénytől sújtva* IM (am.) Toldi Stúdió Mozi 4, 8, 8, Trón, avagy a számítógép lázadása (mb. am.) Ikarus Műv. Közp. 5-én 16, 18, Tuti dolog (mb. am.) Bartók 4, Kultúra 9—10. 16, 18, Liget 8—8, 15, 7, A türkiz nyakék IM (mb. román) Landler Műv. Ház 10- én 14, 16, Tűz van, babám IM (mb. csehszl.) Fény 10-én 10, Vágyrajárók* (mb. fz.) Bástya 6, 8, A velencei nő·· (pl.) Bástya este 10, Fórum 6, 8, Május 1. 14, 16, 18, Puskin 10, 12, 2, Uránia CT, 19, Vezeklés I—II.· IM (mb. sz.) Diadal II-$b 14, CT, Viszsza a jövőbe (mb. am.) Éva 4, Vuk IM (m.) Ikarus Műv. Közp. 9-én 16, Pest-Buda 7—8. 22, Filmmúzeum Az ördögűző amerikai horrorfilm, készült 1973-ban. Rendezte: William Friedkin. Szereplők: Ellen Burstyn, Max von Sydow, Linda Blair. Csak 16 éven felülieknek! Előadások: csütörtök: 11, n2 és 14, péntek: 11, 12, 14 és este 8, szombat: 11, n2, 14, hft és 8, vasárnap: de. 11-kor. Elfújta a szél 1—II. amerikai 1939. Csak vasárnap du. 1%-kor. Ezeregyéjszaka virága··· olasz 1972. Csak vasárnap este: 16 és 8-kor. Taxisofőr··· amerikai 1976. Csak kedd este: 8-kor. Love Story amerikai 1970. Csak szerda este: 8-kor. 50 éve készült fémkülönlegességek: Pénteken este 16-kor: Viharos vizeken amerikai. Fősz.: Wallace Berry. A harmincadik magyar 1042. Rendezte: Cserépy László, Sz.: Páger Antal, Pelsőczy Irén, Somlay Artur. Előadások: hétfő este 6 és 8, kedd délelőtt 12, 2, 14 órakor. Jegyelővétel két napra előre! Megjelent A magyar nevelés története Sajtótájékoztatót tartottak szerda délben a Magyar Tudományos Akadémia tudósklubjában abból az alkalomból, hogy a Tankönyvkiadó gondozásában napvilágot látott A magyar nevelés története című munka első kötete. A rendkívül szép kiállítású könyv szerzője Bajkó Mátyás, Komlósi Sándor, Kosári Domokos, Köpeczi Béla, Mészáros István, Orosz Lajos, szerkesztője Köte Sándor, a főszerkesztő Horváth Márton, a kötet bírálója Pach Zsigmond Pál. Petró András, a Tankönyvkiadó igazgatója üdvözölte a megjelent tudósokat és újságírókat, és elmondta: március végén emlékezik meg fennállásának negyvenedik évfordulójáról a kiadó, és ennek méltó nyitánya e kötet közreadása (a Művelődési Minisztérium jelentős támogatásával). Ezután Köpeczi Béla akadémikus vázolta az első kötet szerkesztésének azokat a fontosabb elveit, amelyek munkájuk közben vezérelték a tudósokat. Ez a könyv a középkortól a 1848—49- es polgári forradalom és szabadságharc időszakának magyar iskolaügyét ismerteti a legjobb szakemberek tollából. Szólt az akadémikus a művelődéstörténet mint interdiszciplináris tudományág jelentőségéről a tudományok összességében, ennek fejlődése az oktatás-nevelés történetét is meghatározza. Az új kiadvány szerzői arra törekedtek, hogy a provincializmus veszélyét elkerülve összehasonlítsák a magyar oktatásügy helyzetét az európai országokéval. A könyv egyik haszna a sok közül, hogy nem egyszerűen eszméket, értékeket mutat be, hanem intézményeket is. Nem szabad ugyanis lebecsülni általában a intézményeket, ebben az esetben külön az iskolák történetét, ahol a reformok és a hagyományok egymással ötvöződnek és szoros kölcsönhatásban vannak. Horváth Márton egyetemi tanár, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára az előzményekről elmondta: a magyar neveléstörténet monografikus feldolgozásának gondolata a 70-es évekközepén vetődött föl, azzal összefüggésben,hogy a jövő nevelési rendszerének kidolgozásához elengedhetetlen a múlt tanulságainak megismerése. (g. 1.)