Magyar Nemzet, 1989. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-07 / 6. szám
Szombat, 1989. január 7. A SZOT elnöksége jogosnak ítéli a dolgozók széles körű felháborodását az áremelkedések miatt . A szakszervezetek részletes sztrájkszabályzat elkészítését határozták el KÖZÉLETI HÍREK • A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Heng Samrint, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának elnökét és Hun Sent, a Kambodzsai Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Sadli Bendzsedidet, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét,köztársasági elnökké és a Nemzeti Felszabadítási Front elnökévé történt megválasztása alkalmából. Várkonyi Péter külügyminiszter, pénteken találkozott Reis Malile albán külügyminiszterrel, aki átutazóban, néhány órát Budapesten töltött. A miniszterek rövid megbeszélésen áttekintették a két ország kapcsolatainak időszerű feladatait, bővítésének lehetőségeit, és véleményt cseréltek a nemzetközi politika néhány időszerű kérdéséről. Peon Someth, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a Ramada Szállóban. Megjelent a fogadáson Eleki János, az Elnöki Tanács tagja, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának Vezetője, Berecz Frigyes ipari miniszter, ■ Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ■ elnöke, Szíjártó Károly legfőbb ügyész, Őszi István külügyminiszter-helyettes, Dúró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, valamint a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet számos más személyisége. Ott volt a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Grósz Károly eszmecseréje a Központi Ellenőrző Bizottság tagjaival (MTI) Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken kötetlen megbeszélés keretében találkozott a Központi Ellenőrző Bizottság tagjaival. " A találkozón véleményt cseréltek a párt tevékenységéről, a mozgalom előtt álló feladatokról. Megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a pártegységgel és a pártfegyelemmel, valamint a párt ■ kikssködésének felyteleivél. Áttekintették a tavalyi pártértekezlet " óta "végzett mozgalmi munkát, az ebből adódó tennivalókat, és néhány időszerű belpolitikai kérdést. A megbeszélésen nagy hangsúlyt kapott a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság együttműködésének elmélyítése. A találkozó kifejezésre juttatta, hogy a párt főtitkára és a Központi Ellenőrző Bizottság egyetért és azonos álláspontot foglal el« megvitatott kérdésekben». Norvég képviselők budapesti tárgyalásai (MTI) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a KB székházában fogadta a norvég parlament külügyi és alkotmányügyi bizottságának küldöttségét, amely Kaare Villochnak, a bizottság elnültének vezetésével csütörtökön érkezett Budapestre. Az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy hazánkban nagy érdeklődés övezi a norvég gazdaság és társadalom fejlődését, alkalmazkodását a mai világ realitásaihoz, s nagy jelentősége van annak, hogy megnőtt a norvég politikai körök érdeklődése a magyarországi reformfolyamatok iránt. Grósz Károly rámutatott, hogy kedvezőek a lehetőségek az ismeretek kölcsönös bővítésére. Hazánk üdvözli a norvég fél kezdeményezéseit, ösztönzi hazánk és Norvégia együttműködésének fejlesztését, ami fontos hozzájárulás az egységes, stabil, békés Európa megteremtéséhez is. A találkozón jelen volt Kovács László külügyminiszter-helyettes és Leif Edwardsen, Norvégia magyarországi nagykövete. A norvég parlamenti küldöttség — amelyben az oslói törvényhozás valamennyi pártja képviselteti magát — a nap folyamán számos más magyar politikussal is találkozott. Reggel Vida Miklós, az Országgyűlés alelnöke fogadta a vendégeket. Ezután Szűrös Mátyással, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytattak eszmecserét. Szűrös Mátyás elmondta, hogy Magyarország kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik a Kelettel és a Nyugattal. A jelenlegi kedvező nemzetközi folyamatok jó lehetőségeket teremtenek a magyarországi belső átalakítás megvalósításához. Szűrös Mátyás utalt arra, hogy a következő másfél évben a magyar parlamentnek mintegy harminc olyan fontos kérdéssel kell foglalkoznia, amely új törvényi szabályozást igényel. Kaare Willoch egyebek közt elmondta: Norvégiában erős tiltakozásbontakozott ki az ellen a román politika ellen, amelyet az emberi jogok megsértése és a kulturális értékek megsemmisítése jellemez. A belügyekbe való beavatkozás tilalmának elvét tiszteletben akarják tartani, de nem maradhatnak közömbösek, ha az emberi jogokon esik csorba. Oslóban nagy rokonszenvvel figyelik a demokratikustöbbpártrendszer kialakítására irányuló magyar kísérleteket — mondta a norvég konzervatív politikus. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke délelőtt , fogadta a skandináv ország parlamentjének képviselőit. Az eszmecserén a magyar gazdasági és politikai reformfolyamat összefüggései álltak a középpontban. A vendégek élénken érdeklődtek a gazdasági együttműködés kibővült lehetőségei iránt. Így szóba került az új társasági törvény és az a magyar törekvés, hogy jelenjen meg a gazdaságban a külföldi működő tőke. A gazdasági kérdéskör a Várkonyi Péter külügyminiszterrel lezajlott találkozón is előtérbe került. Pozsgay Imre államminiszter délután az Országház delegációs termében fogadta a norvég törvényhozókat. Egy kérdésre válaszolva Pozsgay Imre megerősítette: Magyarország hajlandó elfogadni az Európa Tanács emberi jogi egyezményét, beleértve azt a kitételt is, amely pluralista politikai berendezkedést ír elő. Munka törvénykönyve, drágulás, A szaktanács elnökségének ülése Mi a különbség a sztrájk és a munkabeszüntetés között. Dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár szerintcsupán annyi, hogy az előbbi angol szó, következésképp egy magyar törvény szövegében kerülendő. Véleményét a SZOT elnökségének tagjai közül senki sem osztotta a tegnapi ülésen, amelyen a pilla natnyilag hivatalosan még mun kabeszüntetésnek nevezett sztrájkról szóló törvénytervezet és a munka törvénykönyvének tervezett módosítása szerepelt a napirenden. Kósáné Kovács Magda SZOT- titkár, az elnökség állásfoglalásának előterjesztője és szinte minden hozzászóló szerint a sztrájk munkabeszüntetéssel jár ugyan, de nem sztrájk a maszek vendéglősök vagy az egyetemisták munkabeszüntetése, legfeljebb bojkott. A szakszervezeti mozgalom története során Magyaror Magyar Nemzet szágon is világossé vál ennek az angol szónak a jelentése: kollektív munkavállalói jog a munka beszüntetésére, ha a bérből és fizetésből élők más módon nem tudnak érvényt szerezni érdekeiknek. Élénk vita bontakozott ki az ülésen a sztrájkjog gyakorlása körül is. Kezdeményezhet-e a munkáskollektíva sztrájkot a szakszervezet egyetértése nélkül? A hozzászólók egy része szerint indokolt ezt lehetővé tenni, hiszen számítani kell olyan üzemekre és vállalatokra, ahol a szervezettmunkavállalók kisebbség-ben vannak. Dr. Borics Gyula viszont határozott mátt kijelentette: ha a szakszervezet nem ért egyet a dofsofók sztrájkkezdeményezéséval, akkor a bíróság a sztrájkot jogtalannak fogja minősíteni, annak minden következményével együtt.Különben is — folytatta —, ha nem a szakszervezet a szervező, kivel áll szemben a bíróság a sztrájkra vonatkozó döntés meghozatalakor? További sarkalatos pontja volt a vitának,ogy túlterjedhet-e egy-egy sztrájk törvényesen egyetlen vállalat keretein. Paszternák LászlóA vasasszakszervezet főtitkára rámutatott, hogy nem kevés vállalatnál — például a villamosenergia-termelésben vagy a kohászatban — a technológia még ötperces figyelmeztető sztrájkot sem enged meg. Sztrájkolhatnak-e helyettük, az ő jogos követelésük alátámasztására, szolidaritásból más, ugyanahhoz az ágazathoz tartozó vállalatok dolgozói? Egyáltalán: miért nem ismeri el a tervezett törvény jogosnak a szolidaritási sztrájkot? Mások amiatt aggódtak, hogy olvasatuk szerint a törvénytervezetet a munkavállalói érdekérvényesítése végső eszközét egyáltalában nem engedi kiterjeszteni egy''egész ágazatra', uram-bocsá, etcár^a^' egész: 'országra, amennyi ISÉr tä^jerinyi t^hka!i&ll&ló ér-. dekelné^seiVtoérol van ‘szó. Például — ez meisz aktuális — a reálbérek súlyos csökkenése esetében. — A szolidaritási sztrájkot tiltja a törvény — szögezte le Halmos Csaba államtitkár, az ABMH elnöke. — Enélkül is igen nagy bátorság volt a kormány részéről a jelenlegi helyzetből e törvénytervezettel előállni, hiszen a sztrájkjog rriéjje a fejlett nyugateurópai·’’ országokban sincs törvényben* szabályozva, csak kollektív· szerződésekben. Az viszont semmiképp sem olvasható ki a törvénytervezetből, hogy tiltaná az iparági Sztrájkot. A SZOT-elnökség tagjait mégis aggasztja, hogy például nem tudni, ki adhat ki ágazati vagy országos sztrájkra szóló felhívást, és hogyan hozható meg az erről szóló döntés. Erre, és sok egyéb, a törvénytervezetben nem szabályozott kérdésre választ ad majd az a sztrájkszabályzat, amelyet éppen Halmos Csaba javaslatára a szakszervezetekkészítenek el — ezt Nagy Sándor, az ülést vezető SZOT-főtitkár mondta. Azt ugyanis belátták az elnökségi tagok, hogy egy túlságosan részletező törvény nem szolgálná a szakszervezeti mozgalom érdekeit. A munka, törvénykönyvének módosítását az idén törvénybe lépett társasági törvény teszi szükségessé. A tegnap, a SZOT elnöksége elé terjesztett változat immár sokszoros egyeztetések eredménye, tartalmazza a szakszervezetek kívánságait, vagyis szélesebb körre terjeszti ki a kollektív szerződések kötésének követelményét. A tervezettel egyetértett az elnökség, annál könnyebben, mert a módosított Munka Törvénykönyve sem lesz hosszú életű. Halmos Csaba közölte, hogy dolgoznak már a Munka Törvénykönyve új, a megváltozott körülményekhez igazodó változatán. • (é. i.) * (MTI) A testület végül ismételten kialakította álláspontját a tervezettfogyasztói árintézkedésekkel kapcsolatban; úgy ítéli meg, hogy a bejelentett központi árintézkedések rendkívül súlyosan érintik a lakosságot, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegeket. A szakszervezeti mozgalom figyelmének középpontjában a reálbérek, a reáljövedelem alakulása áll. A sorozatos áremelések által, kiváltott társadalmi feszültségek megkövetelik, hogy az állami szervek az elkövetkezendő hónapokban konkrét lépéseket tegyenek a bér- és szociálpolitikai reform kidolgozására és mielőbbi megvalósítására. Erre azért van szükség, mert miközben az árak egyre inkább a piaci törvények szerint alakulnak, addig a bérek és a jövedelmek nem, vagy egyre kevésbé szolgálnak a munkaerő megfelelő színvonalú újratermelésének fedezetéül. Ezért a szakszervezetek azt igénylik, hogy a kormány a továbbiakban a támogatások leépítése következtében felszabaduló eszközöket ne csupán aköltségvetési hiány csökkentésére, hanem az áterhelések érdemi kompenzálására, valamint a bér- és szociálpolitikai reform meggyorsítására használja fel. A szakszervezetek álláspontja szerint a munkáltatóknak és a népgazdaság irányítóinak kell megteremteniük a magasabb gazdasági teljesítmények és jövedelmek elérésének feltételeit. Az áremelkedések társadalmi ellenőrzése érdekében a SZOT továbbfejleszti információs rendszerét és lépéseket tesz a meg-élhetési költségindex számításinak megszervezésére. Amennyi-ben a vállalati-intézményi bérfejlesztések nagysága, az elhatárolzott kompenzáció mértéke és a tényleges fogyasztási áremelkedések együttes alakulása nem biztosítja a megállapodásban rög- zített reálbér- és reáljövedelemszintet, akkor a SZOT elnöksége újabb tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal, illetve az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal. Az elnökség jogosnak ítéli a dolgozók széles körű felháborodását a tervezett jelentős áremel- ■ kedések hírére. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy senkinek sem áll érdekében olyan tiltakozási hullám, mely tömeges munkabeszünetésekbe torkollik és veszélyeztetiaz ország gazdasági, politikai stabilitását. Az Országgyűlés jogi bizottsága javasolja a kormánnyal szembeni bizalmatlanság ügyrendi szabályozását Az egyesülési és a gyülekezési törvénytervezetek újabb megvitatásával, a legutóbbi ülés óta érkezett indítványok áttekintésével kezdte volna pénteki ülését ,az Országgyűlés jogi bizottsága, ám a tagok végül egyik társuk javaslatával értettek egyet, s folytatták az ügyrend legutóbb félbeszakadt vitáját. Mint lassan minden alkalommal,ezúttal is elmondható: felemás helyzetben vannak a képviselők, úgy döntenek valamiről, hogy tudják, amit alkotnak, az ideiglenes, s ezért kompromisszumokkal teli. Jelen esetben azért, mert az ügyrend tényleg alapos reformja egy sor alkotmányos kérdést érint és alkotmányos változást feltételez. Az új alkotmány megszületéséig szántás lényeges ügyben felemás megoldást tartalmaz — ha elfogadják — az ügyrendi tervezet is. A képviselők paragrafusról paragrafusra haladva szedték ízekre ötórás vitábana házszabályt, példaszerű alapossággal, csupán azzal a már említett szépséghibával, hogy eleve beletörődteka valóban korszerű ügyrend megalkotásának az alkotmány elfogadása utánra halasztásába. Ez alól egy fontos kérdésben tettek kivételt: egyhangúan azt javasolták az ügyrendi bizottságnak, kerüljenek belel a módosított ügyrendbe a kormánnyal szem-beni bizalmatlanság felvetésének szabályai, s ne ruházzák át ezt a teendőt is az alkotmányra. Sokan vallották azt az álláspontot, hogy saját belső ügyeiről — legyen az Országgyűlés elnökének, a bizottságok vezetőinek vagy éppen az országgyűlési iroda munkatársainak a személye — az Országgyűlés maga dönthessen. Javasolták az Elnöki Tanács helyettesítő jogkörének még szigorúbb korlátozását. Szóba került, hogy az Országgyűlés gyakorolja a munkáltatói jogkört azokkal szemben, akiket ő választ. Felmerült az is, hogy a képviselők nem mindig kapnak választ javaslataikra az illetékes minisztertől Vita alakult ki a mentelmi jog szabályozásáról, az összeférhetetlenség hiányos rendezéséről. Kőrös Gáspár (Bács-Kiskun) indulatosan emlékeztetett arra, amikor Szabad Demokraták Szövetsége, Menedék Bizottság Nyilatkozat az erdélyi menekültekről (MTI) A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői testülete és a Menedék Bizottság az erdélyi menekültek ügyéről, a visszatoloncolásokról, illetve a menekülttáborokról nyilatkozatot adott ki. A két szervezet tagjai többek között szorgalmazzák: Magyarország fogadjon be mindenkit, aki Romániából hozzánk menekül, s a magyar hatóságok ne tegyenek különbséget a menekültek között nemzetiségük, útiokmányuk megléte, illetve hiánya, a menekülés módja és gazdasági vagy politikai indoka alapján. A két szervezet szükségesnek tartja, hogy senkit ne szolgáltassanak ki a román hatóságoknak, sőt, a magyar szervek vizsgálják felül, és mondják fel a kiadatások hivatkozási alapjául szolgáló 1964. évi magyar—román egyezményt és az 1986-os határrendészeti egyezményeket. Az SZDSZ ügyvivői testülete és a Menedék Bizottság javasolja, hogy Magyarország csatlakozzék a Genfi Menekültügyi Konvencióhoz és tegye lehetővé ENSZ Menekültügyi Hivatal működését. Amíg erre nem kerül sor, ellenzik a menekülttáborok felállítását, mert azok — szerintük — nem szolgálnák a menekültek érdekét. Annak a véleményüknek is hangot adnak, hogy a Tárcaközi Bizottság és a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal munkáját teljes nyilvánosság előtt végezze. Eltemették Boldizsár Ivánt Gyászolók sokasága , kísérte utolsó útjára pénteken a Farkasréti temetőben a 76 éves korában elhunyt Boldizsár Iván Állami Díjas írót, újságírót, országgyűlési képviselőt, az Országos Béketanács elnökhelyettesét. A ravatalnál a barátok, pályatársak, tisztelőkmellett lerótták ,kegyeletük et "áz .""Országgyűlés, a Művelődési Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége és az Országos Béketanács képviselői. A ravatalnál Köpeczi Béla akadémikus emlékezett Boldizsár Ivánra. Felidézte a folyvást magas hőfokon élő, a koráról, környezetéről mindent tudni kívánó tollforgatót, aki — mint a kultúra diplomatája — fáradhatatlanul közvetített a különböző nemzeti kultúrák között. Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnöke Boldizsár Iván békemozgalmi munkásságáról szólt a ravatalnál, majd a pályatársak, az írószövetség nevében Hubay Miklós emlékezett mélyről fakadó, igaz lélekkel teli szép beszédben. Szólt Boldizsár Iván kezdeményező szelleméről, konfliktusérzékenységéről és a konfliktusok közepette egyensúlyteremtő képességéről. Személyes találkozásokrais emlékezett a ravatalban Hubay Mikós, többek közt a a két esztendővel ezelőttire, mikor Boldizsár Iván csendben távozott az írószövetségi közgyűlésről, ám egy évvel később egyedül emelt szót a parlamentben az írók életfeltételeinek rosszabbodása ellen. A búcsúztatók után végső nyughelyére kisérték Boldizsár Ivánt, reJ.Udvii.......... " Dér lepte el a farkasréti fákat, fehér gyászt öltött a "természet. De nem tél hidege szorította öszsze a szíveket: a fájdalomé. Mennyien: barátok, tanítványok, kollégák. Üres maradt egy szék az Országgyűlésben, szerkesztői asztala elárvult, bizottságokban, nemzetközi tanácskozásokon a helye... Ugyan, mindez potomság. Az életünk egy darabja hiányzik. Az emlékei, amelyekről oly szívesen és színesen mesélt A szoba, mert azt is tudta, hogy a szó, ha jó, gyógyítani is tud. A bírálata, amely hiteles volt és szeretetten. A dicsérete, amikor megcsörrent a telefon, jót írtál ma, vagy amikor üzent valakivel: régen olvastalak, mi baj? A figyelme, az érdeklődése, a kedves dörmögése. Sírig hű barát volt. Másfél nappal a halála ellőtt megírta karácsonyi, újévi üdvözleteit, egy-két szót, mondatot mindhez hozzáfűzött, személyes üzenetként, saját kezével. Sírig? Síron túl is hű. S az marad, amíg élünk mi, soha el nem hagyott, hátrahagyottjai. .. -J. ter . ------A NAP , Levelek Lapja E rovat gazdája bocsánatot kér az írásban hozzá fordulókhoz: e pillanatban éppen 437 olvasójának adós a válaszszal, és a törlesztéshez csak február közepén foghat hozzá, és mert a beérkező levelek száma gyakran a nap a harmincat, negyvenet is eléri. — addigra a restanciája jóval meghaladhatja az ezret. Türelmet és megértést azonban nem merő udvariasságból kér; a levelek zöme oly gazdag tényekben, gondolatokban, észrevételekben, hogy megérdemelné a (legalábbis kivonatos) közlést. Napilapjaink terjedelme azonban minden szerkesztőt szűkkeblűségre kényszerít a Magyar Nemzet, noha évek óta rendszeresen közvetít olvasók és olvasók között, és a T. Szerki című állandó rovata nemcsak igen népszerű, de gyakran figyelemreméltó tudósításként is hat a közgondolkodás és közhangulat állapotáról, politikusoknak, döntéshozóknak is jelzi, mi foglalkoztatja az embereket, miilyen áramlatok, megközelítések, ingerültségek és néha örömök, gyakrabban problémák jellemzik a mát — a levelek csupán kicsiny töredékét hozhatja nyilvánosságra. Lehet, hogy hagy sikert arattna az Olvasók Lapja. Egy újság, amelynek csak a szerkesztői lennének hivatásosak — a közreadott írások zömét az olvasók írnák. Ami gyakran nagyobb szakavatottságot szavatol, mint az újságíró tolla, hiszen T. Szerk. című állandó rovatunkban országos tekintélyű szakemberek is megszólalnak, egyetemi tanárok, tudományos kutatók, a mindig sietségre kényszerülő faírlapírónál elmélyültebb gondolkodók, a maguk szakterületén (vagy hobbiterületén) kiválóan képzett emberek ... Ha én lapkiadó lennék, megkísérelném a Levelek Lapjának (avagy az Olvasók Lapjának) közrebocsátását, talán a vélemények sokféleségének a mai sajtónknál is szélesebb palettáját nyújtaná, és így több támpontot és töprengeni valót adna a döntéshozóknak is. DIURNUS 3 egyes javaslatokat azzal odáznak el, hogy alkotmányt kellene módosítani, akkor eszébe juthat mindenkinek. 1949 óta a kormány, ha érdeke úgy kívánta, minden gondnélkül indítványozta az alaptörvény módosítását. Bödöné Rózsa Erlit (Csongrádi az Országgyűlés.. hivatali szervezetének az új szellemhez való hozzáigazítását vetette fel. Király ZoltánCsongrádi úgy fogalmazott: amikor egy képviselői indítványt egyszerűen ki sem osztanak a tagok között, s az iroda vezetőjét nem az Országgyűlés nevezi ki, akkor felmerül, vajon a parlament vagy a pártközpont szolgálatára van-e az iroda. Stedinger István, a parlament elnöke védelmébe véve az iroda munkáját, elismerte, hogy szükség van a képviselői munka segítéséhez . Változásokra, például, hogy a megyei képviselőcsoportok mellett egy-két ügyintéző dolgozzon. Filó Pál (Budapest) többek között szóvá tette, miért nincs jelen az Országgyűlés által küldött ügyrendi bizottság elnöke, Korom Mihály, aki pontosan válaszolhatna minden véleményre. Molnár Ferenc (Szolnok) javaslatára a bizottság a név szerinti szavazásnál a javasolt ötven képviselő helyett a mai létszám — harminc honatya — fenntartását indítványozta. Támogatták Viola Károly (Pest) ötletét, hogy az állandó bizottságok néhány fős független szakértői csoportot hozhatnak létre, vállát állandó jelleggel is. Délután három óra fele járt az idő, következett volna a két szabadságjogot tartalmazó tervezet vitája, ém Bölcsey György, a bizottság titkára szomorú, de nem váratlan tényt konstatálhatott: a bizottság tíz főre olvadt, s így határozatképtelenné vált. Annyit hozzátett mindehhez, hogy ezért elsősorban a mai áldatlan helyzet, a kilószám vitára bocsátott anyagmennyiség a felelős, s a két tervezetre érkezett javaslatok zömét a múltkori ülésen a bizottság megtárgyalta. Azzal engedte útnak képviselőtársait, hogy aki javaslatát fenntartja, tárja azt a ház elé jövő heti ülésen. (Javorniczky)