Magyar Nemzet, 1989. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

I. Nevelőotthon, gyermekotthon 3—6 éves gyermekek (óvodások) 1—10 éves gyermekek (I—,v.o. tanulók) II—14 éves gyermekek (V—Vitt. o. tanulók) további 3—14 éves tanulók együttes elhelyezése esetén ..­­ 15—18 éves tanulók (középiskolások) ■ Gyermek- és Itaságvédelmi Intézet, különleges nevelőintézet . 3. Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet . . .... ... . Mozgásjavító általános iskola és diákotthon. 4. Menza és tanulószoba (ebéd) általános iskola középiskola 5. Diákotthon, kollégium általános iskola középiskola (externátus) fogyatékosokat nevelő, oktató intézmény 6. Artistaképző (ebéd) 1. Állami Balett Intézet , Színház- és Filmművészeti Főiskola Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola 8. Testnevelési Főiskola .... . tanárképző főiskolák testnevelési tanszaka (ebéd) (reggeli, ebéd, vacsora) 9. Egyéb felsőoktatási intézmény (ebéd) (ebéd, vacsora) 10. Nemzetközi előkészítő intézet 11. Tanfolyam iskolás korúak (18 évesig) felnőttek 11. Szakmunkástanulók a­ diákotthonban (kollégiumban) elhelyezett vájár, kohász tanulók — munkanapon (reggeli, tízórai, vacsora) — munkaszüneti napon b) diákotthonban (kollégiumban) elhelyezett egyéb tanulók — munkanapon (reggeli, tizórái, vacsora) — munkaszüneti napon e) Iskolai tanműhelyi tanulók (ebéd) 13. Állami gondozottak tízórai kiegészítése D) Személyzeti étkeztetés Intézeti dolgozók 343­0 forint (Azoknál az Intézeteknél, illetve egyéb szerveknél, amelyekre a nor­majegyzék előírást nem tartalmaz, a rendelet hatály­belépésekor ér­vényben lévő normákat 15 százalékkal fel lehet emelni.) ★ A Szociális és Egészségügyi Minisztérium — a gyógyszerárak emelkedése miatt — számottevő­en növelte a tanácsok szociál­politikai segélyezési keretét, hogy ezzel is segítsék az arra rászo­rulókat. A gyógyszerár-növeke­dést ellensúlyozó segélyekhez a kezelőorvosok adnak javaslatot egy formanyomtatvány kitöltésé­vel. Ezeket a javaslatokat a ta­nácsok szociálpolitikai osztályai bírálják el és itt utalják ki a segélyt. A múlt évben a minisz­térium mintegy 700 millió forin­tot utalt át kiegészítésként a ta­nácsi szociálpolitikai feladatok­hoz. Idén ez az összeg másfél milliárd forint lesz. Két új té­tel, is megjelent a támogatási cé­lok között: a gyógyszeráremelés kompenzálására felhasználható 100 milliós segélyezési összeg, valamint a magasabb gyermek­intézményi térítési díjak ellenté­telezésére fordítható, szintén 100 millió forint 46,00 forint 493­0 forint 513­0 forint 543)0 forint 543N) forint 59.00 forint 593)0 forint 183)0 forint 103)0 forint 413)0 forint 433)0 forint 543H) forint 16.00 forint 543)0 forint 253)0 forint 54.00 forint 24.00 forint 423M forint 543)0 forint 41.00 forint 643)0 forint 413)0 forint 593)0 forint 273)0 forint 413)0 forint 203H) forint 93)0 forint Személygépkocsiár-változások (MTI) A Merkúr Személygépkocsi Értékesítő Vállalat részletes tájé­koztatást adot arról, hogy az Országos Árhivatal hétfőtől miként mó­dosította az új személygépkocsik fogyasztói árát. TÍPUS Lada 1300 L 2105 Lada 1300 Combi 2104 Lada Samara (3 ajtós) 2108 Lada 1500 L 2107 Lada Niva 2121 Moszkvics 2140 Volga 2410 Volga 2412 Volga 3102 UAZ­ 469 Bl Trabant 601 Limousin „L” Trabant 601 Limousin Hycomat Trabant 601 Combi „L” Trabant 601 Combi Hycomat Wartburg 363 W Tourist Barkas B 1000 Skoda 120 L Skoda 1203 Mikrobusz FSO 1500 (Polski Fiat) PF 126/650 FL (Polski Fiat) Dacia 1310 TX Limousin Dacia 1310 TX Combi Dacia 1310 TLX Limousin FOGYASZTÓI ÁR 199 000 forint 216 000 forint 221 000 forint 240 000 forint 302 000 forint 156 000 forint 289 000 forint 322 000 forint 308 000 forint 201 000 forint 91 000 forint 96 000 forint 102 000 forint 101000 forint 168000 forint 318 000 forint 116 000 forint 305 000 forint 216 000 forint 120 000 forint 171000 forint 186 000 forint 183 000 forint A gépkocsi-előjegyzések vételár-előlege a korábbi 50 százalékról január 1-jétől 40 százalékra módosult. A fogyasztói ár változása és a vételár-előleg változása miatt az ed­dig befizetett előlegek változatlanok maradtak. A vételár-előleg január 9-től: Gépkocsitípus Lada 1300 L (2105) Lada 1300 Combi (2104) Lada Samara (2108) Lada 1600 L (3107) Lada Niva (2121) Volga Gaz — 2410 Volga Gaz — 2412 Trabant 601 Limousin „S” Trabant 601 Combi „S” Skoda 120 L Polski Fiat 126/650 Dacia 1310 TX Limousin Dacia 1310 TX Combi Dacia 1310 TLX Limousin Vételár-előleg 79 000 forint 86 000 forint 88 000 forint 96 000 forint 120 000 forint 115 000 forint 128 000 forint 36 000 forint 40 000 forint 70000 forint 48 000 forint 68 000 forint 14 000 forint 73000 forint Az árváltozásokkal és az 1989. évi forgalmazással kapcsolatban a vállalat autószalonjai adnak részletes felvilágosítást. Szakszervezeti fórum Elégedetlenek munkakörülményeikkel a bőripari (MTI) Szombaton befejeződött a Bőripari Dolgozók Szakszerve­zetének Balatonfüreden megren­dezett országos értekezlete. Az ágazat több mint 30 ezer dol­gozóját képviselő küldöttek kö­­zül 37-en szólaltak fel, és mond­­­ták el véleményüket a szakszer­vezeti munka megújulására vo­natkozóan. A vitából egyértel­műen kiderült, hogy a bőripari dolgozók hátrányos helyzetben érzik magukat az ipar többi te­rületéhez viszonyítva. Az orszá­gos átlagnál alacsonyabb mun­kabérek és az egészségre ártal­mas munkahelyek az elégedet­lenség fő okai. Mindezt csak fo­kozza, hogy alig van lehetőségük műszaki fejlesztésre, az exportra vonatkozó szabályzók miatt pe­dig csökkentek a szocialista or­szágokba irányuló szállításaik, s ez érzékenyen érinti ezeket a vállalatokat. A Bőripari Dolgo­zók Szakszervezetének országos értekezletére meghívták Berecz Frigyes ipari minisztert is, aki a feltett kérdésekre válaszolt. Nem ígért megkülönböztetett bánásmódot a bőripar számára, ígéretet tett viszont arra, hogy olyan gazdasági körülményeket igyekeznek teremteni, ami elő­nyökhöz juttatja a gazdaságosan termelő és exportáló vállalatokat. Szólt a miniszter a bőriparban is elengedhetetlen struktúravál­tásról, amelyhez új típusú veze­tők kellenek, dolgozók Magyar Nemzet Lukács János: a párt elismeri az elgondolásaitól eltérő, azokkal szembenálló alternatívák létezését KÖZÉLETI HÍREK A lengyel Szejm terv- és költ­ségvetési bizottságának küldött­sége január 4-től 7-ig Magyar­­országon tartózkodott az Ország­gyűlés meghívására. A lengyel törvényhozók megbeszélést foly­tattak Jakab Róbertnével, az Or­szággyűlés alelnökével, Patkó András pénzügyminiszter-he­lyettessel, valamint a magyar parlament terv- és költségvetési bizottságának küldöttségével. Hazánkban tartja XXIII. ülés­szakát a Magyar—Bolgár Gazda­sági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság. Be­recz Frigyes ipari miniszter meg­hívására vasárnap Budapestre érkezett Andrej Lukanov a kül­gazdasági kapcsolatok minisztere. A szovjet—magyar turizmus fejlesztéséről, a két ország kö­zötti idegenforgalmi együttmű­ködés tapasztalatairól és a to­vábbi feladatokról tartottak meg­beszéléseket Budapesten a szov­jet Idegenforgalmi Állami Bi­zottság és az Országos Idegen­­forgalmi Hivatal vezetői január 5. és 7. között 1988-ban közel 700 ezer szovjet állampolgár lá­togatott Magyarországra, 30 szá­zalékkal több, mint egy évvel korábban. V. M. Sztyepanov, a szovjet Idegenforgalmi Állami Bizottság elnökhelyettese tár­gyalt Czeglédi Józseffel, az OIH helyettes vezetőjével á­lami támogatások leépítésén, a verseny élénkítésén, az új vál­lalkozásokon, a tőkemozgás fel­gyorsításán keresztül vezet. A társadalmi egyetértéstől látszó­lag messzebb vagyunk, mint az előző évtizedekben, az egyetértés elérésének feltételei viszont ma jobbak, mint korábban. A továbbiakban kitért arra, hogy a párt elismeri a saját el­gondolásaitól eltérő, azzal szem­benálló alternatívák létezését épít a jobbító szándékú elgondo­lásokra, javaslatokra, de vitába száll a szocializmust nyíltan vagy burkoltan támadó nézetekkel. Az egy vagy több párt kérdéséről szólva leszögezte, hogy az MSZMP vezetői a lényeget illetően azo­nosan gondolkodnak: nem kí­vánják elősegíteni több párt lét­rejöttét, de demokratikus eszkö­zökkel nem tilthatják meg, hogy mások ezt akarják. A hatalom korábbi gyakorlásának alterna­tívája az MSZMP szerint nem a több párt léte ét csatározása, ha­nem a társadalom önkormányzó képességének fejlesztése, a mun­kahelyi és a lakóhelyi közössé­gek valóságos részvétele a köz­­ügyek gyakorlásában. Az MSZMP felkészült arra, hogy a nyilvá­nosság előtt meg kell mérkőz­nie a kormányzati befolyásért, a társadalomban betöltött vezető szerepéért Szombaton tartotta egységgyű­lését a ceglédi Mészáros János egység is. A gyűlésen részt vett és felszólalt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára. Szombaton Szegeden megala­kult a Munkásőrség Szeged és Környéke Baráti Köre. A baráti kör mintegy 350 alapítója a fegy­veres testületek egykori tagja, azok családtagja, a munkásőrség­gel szimpatizáló, annak tevé­kenységét támogató állampolgár. Az MSZMP felkészült arra, hogy a nyilvánosság előtt mérkőzzön meg vezető szerepéért .— hangsúlyozta Lukács János a körmendi munkásőrgyűlésen (MTI) Munkásőr egységgyű­lést tartottak szombaton Kör­menden. A határőrség körmendi kiképzőegységének sportcsar­nokában most először teljesen nyilvános volt a rendezvény. A Brodorics Ferenc nevét vi­selő körmendi munkásőr egysé­get, amely kimagasló eredmé­nyeiért elnyerte A munkásőrség kiváló egysége címet Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka díszparancsban kö­szöntötte az egységet Ezután Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára köszöntötte az ünneplő egy­séget Elmondta, hogy egymás­al törődő, egymásért cselekvő em­berek dolgoznak együtt az érté­kek megőrzéséért, a közösség gyarapításáért Egyebek mellett ezért van szükség a munkásőr­ségre, ám a testület irányításá­nak és tevékenységének néhány elemét módosítani szükséges — hangsúlyozta a KB titkára. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az országos pártérte­kezlet után a munkásőrök nyom­ban kimondták: támogatják a párt által kezdeményezett gaz­dasági, politikai és társadalmi re­formokat azzal is, hogy nem térnek ki a viták elől, hanem részt vesznek a politikai küzde­lemben. Kitért arra ie, hogy van­nak olyan csoportok, amelyek po­litikai okokból támadják a mun­kásőrséget Leszögezte, hogy a Központi Bizottságnak változat­lan a véleménye: ma is szükség van erre a népi összetételű, a nép jövőjéért dolgozó önkéntes testületre. Áttérve a társadalmi-politikai reformfolyamatok elemzésére, a KB titkára megállapította, hogy a közvélemény egy része zavart és bizonytalanságot, főként pedig elégedetlenséget mutat. Ez meg­nyilvánul úgy is, mint a párt, a kormány és más politikai intéz­mények határozottabb cselekvé­se iránti igény, de úgy is, mint a bizalom csökkenése az állami és politikai szervezetekkel szem­ben. A határozottabb cselekvés növelheti ugyan a bizalmat, de nem várható, hogy a közeli jö­vőben korlátlan bizalom övezi az ország vezetőit A lakosság meg­értő támogatását kiszámítható magatartással, következetesség­gel és ellenőrizhető tevékenység­gel lehet megnyerni. Gazdasági kérdésekről szólva kifejtette, hogy a már megtett reformlépések nem ígérnek gyors sikereket Ez évben sem kerül­hetjük el például az árak­mel­­kedését A kormány tudatában van annak, hogy ezek az intéz­kedések nem népszerűek. Még­sem járható más út, mint az, amely a termékek és a techno­lógiák korszerűsítésén, a gazda­ságtalan tevékenységek és az ár- A MajjU M­Utt megkérdezte: Hogyan adózik a hálapénz és az ügyeleti díj? Az 1989. esztendő első hónap­jában számos magyar állampol­gárnak eddig sohasem gyakorolt elfoglaltsága van: adóbevallást készít És bár az adózásról szóló Információáradat alapján azt fél­­hetnők, ez már nem okozhat fej­törést, a gyakorlat még sok kö­dös pontot hoz felszínre. Az egészségügyben dolgozó olvasó­ink felvetették: vajon az eseten­ként 2000 forintot csak igen rit­kán meghaladó hálapénzt, egyéb adóköteles jövedelmeikhez hoz­záadva, progreszíven kell-e adóz­niuk, vagy 20 százalékos lineáris kulccsal. Hiszen van olyan adó­szabály, mely szerint a 2000 fo­rintot meg nem haladó kifizeté­sekből egységesen 20 százalékos adót kell­ levonni, s ezeket a pénzeket a jövedelmi összesítése­ken nem kell szerepeltetni. Ez a kérdés különben feltehetően ér­dekli a benzinkutasokat, pincé­reket, fodrászokat, kozmetikuso­kat és egyéb borravalós szakmák művelőit is. Fehérné Rózsavári Katalinhoz, a Fővárosi Adófel­ügyelőség osztályvezetőjéhez for­dultunk felvilágosításért. — Ami a 2000 forintot meg nem haladó kifizetéseket illeti, ezekre csak akkor érvényes a 20 százalékos adó, ha azt a kifizető eleve levonja, azaz ha közületi kifizetőhelytől és nem magán­­személytől származnak. A borra­való és a hálapénz nem, ilyen, ráadásul a foglalkozás gyakorlá­sával összefüggő bevétel. Ezért az így kapott összegeket az adóbe­vallásban hozzá kell adni az egyéb jövedelmekhez (fizetéshez, az egyébként adómentes nyugdíj­hoz, esetleg magánpraxisból, épü­letrész bérbeadásából származó bevételhez stb.), és a megfelelő magasabb adósávok szerint kell az adót leróni belőle. Az össze­sítésben az adózó polgár termé­szetesen levonja a 20 százalékos adóelőleget, amit az egyes ne­gyedéveket követően már be kel­lett vagy kellett volna fizetnie, s az év végén csak a különbözetet utalja át az adóhatóságnak.­­ És mi a helyzet az orvosok ügyeleti díjánál? Amikor főállá­sú munkahelyükön ügyelnek, vi­lágos az eset: ekkor a fizetésük­kel együtt számfejtik az ügyeleti díjat is, és a munkahelyi bérel­számolás rendszerint az egy hó­napra jutó arányos adóelőleget vonja le belőle. De az is előfor­dul, hogy az orvos, esetleg nővér, asszisztens más intézménynél vál­lal eseti ügye­letet, aminek a díja jócskán 2000 forint alatt marad. Ezt nem kell hozzáadnia egyéb jövedelmeihez az adóbevallás­ban? — Az egészségügyi ügyelet mindig másodállásos jogviszony­nak minősül, akkor is, ha valaki nem rendszeresen, hanem, mond­juk, csak a nyári szabadságolási idényben vállalja főmunkahelyén kívül. Következésképp az ezért járó díjat az adóbevallásban ak­kor is hozzá kell adni a többi jö­­delemhez, ha kifizetéseként nem haladta meg a 2000 forintot, és a kifizetőhely alkalmanként csak 20 százalékos adóelőleget vont le belőle. Az ilyen eredetű egész évi jövedelemről igazolást kell kér­nie az adózónak a kifizetőhely­től, és mellékelnie a bevallásá­hoz. A levont előleg és az összes jövedelem után fizetendő adó külön­bözetét, amennyiben van ilyen, a progresszív adósávnak megfelelően pótlólagosan be kell fizetnie — fejezte be az érintet­teknek bizonyára nem szívderítő tájékoztatását Fehérné Rózsavári Katalin. (érsek) Hétfő, 1089. január 9. Tragikus események a magyar­-román határon Javaslatok az erdélyi menekültek érdekében A Magyar Demokrata Fórum­­ hoz az erdélyi menekültekkel va­­gyulai városi szervezete az alább­i 16 a­kl levelet Intézte Stadinger 1st-­­6 bánásmód és határ menti ál­­ván­hoz, az Országgyűlés elnöke- i­lapotok tárgyában! Stadinger István Úrnak, az Országgyűlés elnökének Budapest ! Igen Tisztelt Elnök Úr! A határ mellett élő állampolgárokként nap mint nap egyre több olyan eset tanúi vagyunk az Erdélyből menekültek ügyében, amelyek éles ellentétben állnak a népköztársaságunk hivatalos szervei és pro­minens személyiségei által is deklarált elbánással. Felháborít bennünket, hogy miután a menekültek életüket kockáz­tatva hazánk földjére lépnek, a belügyi hatóságok máig sem tisztá­zott szempontok, hatáskör és utasítások szerint szelektálva küldik vissza egy jelentős részüket, hogy a nem kétséges ítéletet (nyomorékká tevés, sok esetben agyonverés) az üldözők hajtsák végre. Ennek elkerülése végett követeljük, hogy az Országgyűlés kötelezze a kormányt, hogy országunk csatlakozzék az 1951-es genfi konvenció­hoz. Követeljük, hogy az Országgyűlés kötelezze a kormányt, hogy a ro­mán kormánnyal kötött határrendészeti egyezményt (annak 24. cik­kelyét) mondja fel. Követeljük, hogy döntsön az Országgyűlés menekülttáborok felállí­tásáról, és biztosítsa annak lehetőségét, hogy azokat az ENSZ Mene­kültügyi Bizottsága vizsgálhassa. Bizonyítékként mellékeljük a legutóbbi napok tényeit tartalmazó rövid vázlatunkat, amelyet szíveskedjék az Országgyűléssel ismer­tetni. Belügyi forrásból származó Információ: körülbelül három hónapja elterjedt a hír a határ közelében lakók között, hogy több tetem talál­ható a határ melletti kukoricásban. A békéscsabai rend­őrikapitányság szervezetten átfésülte a terepet, és a Lőkösháza, valamint Kötegyán közötti 50 kilométeres határsávban a kukoricáéban 18 holttesttel ta­lált. Valamennyi lőtt seb következtében halt meg. December 27-én Gyula közelében egy fiatalember és két 18 éves lány próbált átszökni. A fiatalember egy mély áraikban lapult, őt nem vették észre a román határőrök. A két lányt viszont elfogták. A fiatal­ember μζ árokból látta, hogy meztelenre vetkőzte­tték, és utána pus­ka­tussal verték, később elhajtották őket Sok a gyermekhalott is. Egy beszámoló szerint (belügyi forrás) egy romániai magyar család lovaskocsival ment a határ felé, át akartak szökni. A négyéves kislányukat a kocsiderékban lévő szalmába rejtet­ték. Véletlenül találkoztak már az úton járőröző román­­katonákkal. Azok puskára tűzött bajonettel szurkálták át a szalmát, és eltalálták a kislányt. A bajonett a halántékán hatolt a koponyájába, és a gyer­mek halálát okozta. Az érintett területen szolgálatot teljesítők szerint a menekültek kö­rülbelül 50 százalékát visszaadják a románoknak jelenleg 1989-­ben is. Minden cigányt visszaadnak, azt, aki nem tud jól magyarul, vagy aki valami miatt büntetve volt Romániában. A visszaadás elbírálása igen rövid úton történik: a cigányokat például sokszor már a határőr visz­­szakényszeríti, időnként, hasonlóan jár el a románul beszélőkkel. A második visszaküldési szint a határőrség. Végül — valószínűleg leg­gyakrabban — a megyei rendőrkapitányság bírálja el saját hatásköré­ben, hogy kit küld vissza. A szervezetten, olajozottan működő vissza­küldés menete arra utal, hogy nem helyi túlkapásról van szó, hanem a rendőrségnek és a határőrségnek ilyen utasítása van. 1988. XII. 27. és 1989. I. 1. között, tehát négy nap alatt Gyulánál egy rövid határsza­kaszon kilenc ember jött át, ebből ötöt visszaadtak. Gyula, 1989. január 6. MDF Gyulai városi szervezete Az MDF gyulai szervezetének jelentésében kimondatlanul, de tényként benne van: ez a 18 hul­la magyar területen feküdt A békéscsabai rendőrkapitányság csak Magyarország területén, be­lülről képes a határszakaszt át­vizsgálni. A fenti iszonyatos té­nyekhez tehát goromba román határsértés is társul. Ezeket a szerencsétlen embereket magyar földön érte utol a halál a ro­mán fegyvertől. Ez a magyar—román viszony valódi állása ma, 1989 kezdetén. Szövetség? Szerződések? Nem, gyilkolás és agresszió. Részünk­ről pedig hallgatás. Úgy gondoljuk, a magyar Or­szággyűlés minden eddiginél na­gyobb mulasztást követ el, ha ezeket a vészjelzéseket is eleresz­ti a füle mellett, és nem kötelezi a kormányt minden eddiginél határozottabb lépések megtételé­re. Ez a kérdés a román fél agresz­­sziója következtében megérett arra, hogy a magyar kormány a Biztonsági Tanács elé terjessze. Az MDF ideiglenes elnöksége MDF-fórum Százhalombattán A Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének tagjai első nyilvános fórumukat­­tartották ja­nuár 7-én a Barátság Művelődési Házban. Kulin Ferenc irodalom­­történész, az ELTE docense, a Magyar Demokrata Fórum or­szágos vezetőségének tagja tar­tott az MDF országos politikáját érintő tájékoztatást. Úgy véleke­dett, hogy az együttműködés — megfelelő körülmények között — nemcsak az országnak, a nemzet­nek, de a prioritást élvező MSZMP-nek se csak hasznára le­het Ezután dr. Szűcs István ve­gyészmérnök, az MDF hattas szer­vezetének képviselője előadásá­ban az MDF helyi programját­ is­mertette. Bejelentette, hogy részt kívánnak vállalni a város gondjainak megoldásában. A kö­vetkező választások alkalmával a hattal MDF-szervezet jelölteket kíván állítani. (b­ó)

Next