Magyar Nemzet, 1989. március (52. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-21 / 68. szám
Kedd, 1989. március 21. Soltész István dokumentumsorozata A Hssik-per (80. Rajk üzenete) Mezei András író a Képes 7 1988 .december 24-i számában kérdezte, faggatta Pozsony Imrét „Mezei András: A messiást várni szép dolog, de a Messiást siettetni már bűn — írja a rabbinikus irodalom. Igaznak tartja ezt? — kérdezem Pozsgay Imrétől. — Mi van a sztálinizmus gyökereivel, hogy tud megszabadulni tőlük a párt és az ország? Élnek-e még a pluralizmus elvágott gyökerei ? Pozsgay Imre: Itt metaforákban és allegóriákban beszélt az előttem szóló, én történelmi analógiával szeretném a mondanivalómat kezdeni. A Messiásokkal az szokott történni — és úgy látszik, ez a korán jött Messiások sorsa —, hogy virágvasárnap virágszőnyegen bevonulnak Jeruzsálembe és nagypénteken már a Golgotán lehet őket látni. Ilyenfajta messializmus, azt hiszem, az újkor emberének nem való. Már nem hordoz olyanfajta üzenetet, melyből cselekvés származna. Ami nekem különösen keserves, de én azt hiszem, sokunknak itt, Európában, hogy az európai gondolkodás és emberi kifejezési formáiknak egyik legszebbike , a szocialista gondolat is áldozatul esett gyakorlati kivitelezés közben mind az előítéletnek, mind az előítélettel manipulálni tudó, azt zsarnoki módon felhasználó uralomnak. , S ne klszterfolazzunk, egyenesen kérdezett Mezei András is — a sztálinizmus gyökereiről. Úgy látszik, a modernizálódni és felzárkózni törekvő Oroszország politikai viszonyai között megvolt a talaja a sztálinizmusnak, az uralmi formák sztálini típusú elfajulásának, aminek a lényegét én abban látom — Lukács Györgyöt, annak gondolatát idézem —, hogy a polgárháború eszközeit és módszereit kiterjesztette és következetesen végigvitte a polgárháború utáni időszakban is. Ennek pedig az volt a célja, hogy egy feltétlen abszolutisztikus uralom rekonstruálódjék: a megdöntött abszolutizmus Oroszországban. Hogy egy abszolutisztikus hatalmi és uralmi forma jöjjön létre, ahhoz az amúgy is kialakulatlan polgári társadalmat iskellett nyomni, kiölni az emberekből az önrendelkezés lehetőségét Elveszik tőle a tulajdonát Konfiskálják életkörülményeiket a tulajdonával együtt, és közösségi tulajdon címén államalattvalóvá, alárendeltté változtatják. Hogy egy ilyen műveletet következetesen és megfelelő segédcsapatokkal és erőszakszervezetekkel végig lehessen vinni, ahhoz az ideológiai származástudatán kívül kell még valami, a szakadatlan fenyegetettség, a veszedelem érzését kelteni. Kinevezni és megnevezni egy kisebbséget, amely veszélyt jelent ezekre az uralmi formákra. És ezt a műveletet kinevezni osztályharcnak, s az osztályharc éleződésének és egy ellenőrizhetetlen abszolutisztikus hatalom alá rendelni az állampolgárt, és nem az állampolgár ellenőrzése alá az államot Ennek logikus következménye volt az eszmeközpontként kezdő és mozgató pártot öszszefognin, összekapcsolni az állammal, elválaszthatatlan egységet teremteni közöttük. A magunk dolgára visszatérve, amely társadalomban egy kisebbséget akár rasszista alapon, akár osztályharcos alapon ki lehet nevezni főellenségnek, s annak üldözésére egy egész társadalmat mozgósítani vagy legalábbis az éberségét fenntartani, abban a társadalomban bármilyen kisebbséggel előfordulhat hasonló. És én ezt látom a legnagyobb veszélynek.” Cassai Pongrác hagyatékából (Nők Lapja, 1988. 52—53.): „Ha a világtörténelem száz korszakalkotó zsenije — Mohamed, Horatius, Seneca, Jézus Krisztus, Napóleon, Goethe, Newton, Tolsztoj, Einstein, s még sorolhatnám, míg a századikat el nem érem — leülne egy kerekasztalhoz, és háromszázhatvanöt Soltész István dokumentumsorozata — képes összeállítással kiegészítve — a Láng Kiadó gondozásában Rajk-dosszié címmel februárban megjelent napig töprengene, hogyan lehetne olyan államrendet kieszelni, amely emberi haszálatra tökéletesen alkalmatlan, az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és minden más területen garantált csődbe visz, s nemcsak kétségbeejtő, hanem nevetséges is, akkor tudnának — ismétlem: száz lángelme, a kerekasztalnál, egyévi fejtörés árán — oly bonyolult válsághelyzetet előállítani, amilyenbe a cárizmus struktúrájában megvalósított szocializmus sodorta a népeket.” * Visszatérve a perhez. Amint idéztük még a közlés elején, a budapesti államügyészség 1949. áll. 85/116/2. számú vádiratában olvasható: „Vádat emelek Rajk László ellen, aki 1909. március 8-án született...” A főtárgyalás kezdete 1949. szeptember 1β-άη, pénteken délelőtt, néhány perccel 9 óra után. A tanácselnök, dr. Jankó Péter Rajk László vádlottat szólítja, és felteszi az első kérdést: „ — Mikor született? — 1909. május 8-án, Székelyudvarhelyen.” .* Levél Gosztonyi Pétertől, a Stifung Schweizerische Osteuropa- Bibliothek vezető professzorától, Bernből 1988 legvégén:„Tisztelt Soltész Úr, nagy figyelemmel olvasom Rajk Lászlóról közölt sorozatát a Magyar Nemzetiben. Egy időben — régen — magam is foglalkoztam a témával. Kutattam ez ügyben ... közöltem is kutatásaim összefoglalását. Felhívom figyelmét egy érdekességre: Rajk márciusban született — s állítólag tudatosan (ez Justus Pál véleménye) — májust mondott. Ti. ezzel akarta bizonyítani, hogy minden, amit ez után mond, hazugság. Hiszen hogy lehet az, hogy egy ember ne tudná, melyik hónapban született I.. (Vége) Még egyszer Március 15-ről Szabad sajtó nélkül nincs békés átmenet (OS) Felemelő volt, erőt és méltóságot sugárzott a budapesti független március 15-i megemlékezés. Ezt mindenekelőtt annak a százezer embernek köszönhetjük, akik a mesterségesen keltett hisztériával mit sem törődve eljöttek, hogy együtt emlékezzünk nemzeti ünnepünkön, s megmutassuk: mit kíván a magyar nemzet. Ám megalázó a kiszolgáltatottság, hogy ünnepségünk hangulatát és politikai üzenetét nem oszthattuk meg az ország népével. Nem oszthattuk meg mert. — Míg a protokolláris, múzeumkerti Ünnepséget teljes egészében, élő adásban közvetítette a televízió, a nagyságrenddel nagyobb független megemlékezésről csak utólag és semmitmondó képsorokkal adott hírt. Míg a hivatalos Ünnepségeken elhangzott beszédeket közölték a napilapok, a független megemlékezés beszédeit - okulván százezer ember helyeslésén — egymondatos kivonatokká szűkítették. — Míg a televízió jelképes lefoglalásának aktumát, demonstrációnk csúcspontját a világ számos televízióállomása közvetítette, a Magyar Televízió erre nem talált alkalmat. Míg a nyugati sajtó tudatta a világgal, hogy a Bem téren hitet tettünk a kelet- és közép-európai népek szolidaritása mellett, s hogy megemlékeztünk az 1956-os forradalomról és a megtorlásról, a hazai sajtó mindezt úgyszólván agyonhallgatta. A nemzeti és állampolgári önérzet mondatja velünk, arcpirító a sajtó irányítóinak magatartása, és megalázó, hogy nincsenek rá eszközeink, hallathassuk hangunkat. Bizonyosak vagyunk benne, hogy véleményünket a sajtó, a rádió és a televízió sok-sok munkatársa osztja. Itt köszönjük meg erőfeszítésüket, mellyel igyekeztek kibújni a kézi vezérlés szorításából. Mindaz, ami az idei március 15-e független megünneplése körül a sajtóban történt, fényesen igazolta: igenis vissza kell adni a napilapokat, a rádiót és a televíziót a nemzetnek, a társadalomnak. Nem nyugodhatunk bele, hogy ezek elnökeit és főszerkesztőit az MSZMP nevezi ki. Szabad sajtó nélkül nincs békés átmenet az egypártrendszerű diktatúrából a demokratikus, független, szabad Magyarország felé — hangoztatja a budapesti független március 15-i megemlékezés szervezőinek nyilatkozata. A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság környezetvédő csoportja, a Duna-mozgalmak és független szervezetek részvételével április 3-án tiltakozó kirándulást szervez a nagymarosi vízlépcső építéséhez. Találkozás Zebegényben, 9.30-kor, vagy Nagymaroson, 9.30-kor. Az utazáshoz szükséges különvonatokat csak a jegyek március 31-ig elővételben történő megváltása esetén tudják biztosítani. A különvonatokra szóló félárú jegyek a MÁV közönségszolgálati irodájában (Bp., VI., Népköztársaság útja 35.), válthatók meg. A Magyar Függetlenségi Párt előkészítő bizottsága 1989. április 2-án, 10 órakor újjáalakuló nagygyűlést hirdet meg a Jurta Színházban. A napired: a párt működési szabályzatának ismertetése, a szándéknyilatkozat elfogadása, szervezési kérdések és a konkrét pártprogram ismertetése. Az előkészítő bizottság címe: 1399 Budapest, Pf. 629. Telefon: 138-636. — a magyar arisztokrácia sorsa 1945 után címmel dr. Szentirmay László és Gudenus János tart előadást a Széchenyi Casinóban, március 22-én, szerdán este 7-kor, (II., Bem rkp. 6.). Magyar Nemzet SPORT Sörben nem lehet hiány Leszavazták a kapust az FTC-nél 17:45 órakor robbant a bomba. Elég sokáig kellett várni. Majdnem négy órát. Több mint kétszáz percnek kellett eltelnie ahhoz, hogy valami lényeges történjék. Ez eléggé meglepő. Különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy mai világunkban milyen hevesek a tanácskozások, nem ritkák a személyeskedések, s a szélsőséges megnyilvánulások. Mindezek most még részei formálódó közéletünknek. S ha sokan vitatják is, hogy jó-e az élénkülő vitaszellem, helyes-e az érdekek ilyetén ütköztetése, a tegnapi beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlés után, amit az egyik legnagyobb és legnépszerűbb magyar klub, az FTC tartott az EDDSZ-székházban, azt kell mondani, hogy igen. Igen, mert az ilyen jellegű tanácskozásoknak lejárt az idejük, pontosabban, le kellett volna, hogy járjon. Ám úgy tetszik, igaz az a sokak által hangoztatott megállapítás, miszerint a sport követi leglassabban a társadalmi változásokat. S hogy mi történt este háromnegyed hatkor? Ekkor derült ki, hogy dr. Géczi István, országgyűlési képviselő 27 ellenszavazatot kapott, s huszonkilencen tartózkodtak a szavazás során, amit azért tartottak, hogy a T. Ház tagja bekerüljön-e az egyesület elnökségébe. Volt nagy felhördülés, sokan összenéztek. Egyesek tudni vélték, hogy az egykori kiváló kapussal nagy tervei vannak a klubnak, őt szeretnék ügyvezető elnökhelyettesnek. Ám ez úgy tetszik, nem sikerül, mert az elnökségbe kerüléshez, kétharmados többség kell. A közgyűlésen 124-en vettek részt, s bizony a 68 igen szavazat nem tűnhetett elegendőnek. Azért a feltételes mód, mert a tanácskozás vezetője, dr. Szabó Ferenc, az FTC társadalmi elnöke, nem hirdette ki, hogy Géczi nem kapta meg az elegendő voksot. Pedig ... Akiknél egyértelmű volt, hogy igen, azok esetében elhangzott a bejelentés: elnökségi tag lett Ez is minősíti a tanácskozást. Miként az is, hogy miután a küldöttek mindenkire voksoltak, a képviselő úr felállt, s elmondta, hogy nagy örömmel tett eleget a felkérésnek, miszerint tíz év után ismét térjen vissza a zöld-fehérek nagy családjába, ám a szavazás arra késztette, hogy visszalépjen. — Kívülről is segítem a Fradit, ugyanúgy, mintha bekerültem volna a vezetésbe — említette, de arca tükrözte, hangján pedig érezni lehetett, nem ezek élete legboldogabb percei... Ám mi is történt 14 órától az említett bombarobbanásig? Akár húsz-harminc évvel ezelőtt is történhetett volna mindez, csak a nevek, a dátumok, az összegek voltak mások. Az elnök üdvözölte a megjelenteket. Hargitai Károly, ügyvezető elnök felolvasta 25 gépelt oldalból álló beszámolóját — vajon miért nem lehetett kiosztani, s az ott leírtakat szóban kiegészíteni —, következtek a hozzászólások — mindenkinek a maga kertje a legzöldebb, illetve a saját fájdalma a legnagyobb alapon —, hosszabb, rövidebb változatban. Mindenesetre a hallgatóság eléggé feszengett, s ez sportemberekről lévén szó, nem is csoda. Órákig ülni, hallgatni a brosúraszövegeket — nem éppen a legkellemesebb időtöltés. Egy előadóra figyeltek igazán a résztvevők, dr. Sós Csabára, az úszók vezető edzőjére. Akinek szavalt, magnóról játszották le, mert külföldön tartózkodik. Beszélt arról, hogy milyen fölösleges, sokszor megalázó jelentések garmadáját írni a szereplésről, eredményről, holott a világ legegyszerűbb dolga lehetne, figyelni és értékelni, hogy az adott szakosztályban milyen teljesítményt nyújtanak. Majd következett a hozzászólások összefoglalása, s az alapszabály módosítása, melynek során a küldöttek arról döntöttek, hogy a közgyűlés határozatait nyílt és titkos szavazással is meghozhatják; hogy az ügyvezető elnökhelyettest az elnökség nevezze ki; s hogy bővítik a klub vezető testületének a létszámát. Ezután került sor a választásra, amit nagy érdeklődés kísért. Nemcsak azért, hogy kik kerülnek majd a különböző posztokra, hanem azért is, mivel nemrégiben fogadták el az új egyesületi törvényt, a klubok teljesen önállóak, remélni lehet, hogy a máshol már tapasztalható demokratizmus lesz a jellemző. Nem lett az. A jelölőbizottság elnöke ismertette a javaslatokat; minő érdekesség: a tisztségekre egy jelöltet, szegény küldötteknek nehogy fejfájást okozzak, hogy kit válasszanak. A résztvevők közül néhányan érezték, hogy valami nincs rendben, újabb személyeket javasoltak, ám csak elnökségi tagságra. Volt aki köszönettel fogadta a bizalmat, volt aki lemondott a jelöléséről. Végül szép csendben minden és mindenki a helyére került, kiderült, hogy a klub új társadalmi elnöke dr. Debreczeny István, a Kőbányai Sörgyár vezérigazgatója (sörben nem lehet hiány), alelnöke Szilágyi László, az EDOSZ titkára, ügyevezető elnöke továbbra is Hargitai Károly lett. Az elnökségbe a mai kor követelményeinek megfelelően — szerezz minél több pénzt! —, igen magas és jó pozícióban lévők kerültek, a sportolókat csak Nyilasi Tibor, egykori labdarúgó, Csányi Béla, többszörös világbajnok tekéző és Szőnyi János, birkózó mesteredző képviseli. Nem tudni, véletlen-e, hogy ők egyetlen ellenszavazatot sem kaptak, s választásuknál senki sem tartózkodott ... A klub egyébként az utóbbi két évben nem zárt rossz időszakot: olimpiai, Európa-bajnoki aranyérem, több világbajnoki cím, hazai sikerek jelzik, hogyan és miként sportoltak az FTC-ben. Megtudhattuk azt is, hogy az anyagi helyzet nem rózsás, idén 23 millió fornt hiányzik a költségvetésből. Az előrelépésről, a teljes önállóság adta lehetőségekről, a konkrét elképzelésekről vajmi keveset lehetett hallani... Ki tudja miért? Géczi István először nem akart nyilatkozni, majd arra a kérdésre, hogy szervezett akciónak érzi-e, ami a szavazásnál történt, ezt válaszolta: — Feltételezem, hogy nem, feltételezem, hogy nem — majd kis szünet után —, tehát feltételezem, hogy az volt... Én nem feltételezem, bizton állíthatom, nem ilyen közgyűlésre számítottam, s gondolom, véleményemmel nem vagyok egyedül. Persze, lehet, hogy bennem, s a velem egyetértőkben van a hiba, bizonyosan keveset gondolunk, arra, hogy a sport követi leglassabban a társadalmi változásokat ... Őri B. Péter Forma—1 Az első színhely: Jacarepagua (Reuter, MTI) Szerte a világon felfokozott érdeklődéssel várják a Forma—1-es autós gyorsasági világbajnokság vasárnapi első viadalát, amelyre a brazíliai Jacarepaguában kerül sor. A szakembereik az erőviszonyok kiegyenlítődését várják, hiszen ettől az évtől ismét csak atmoszférikus motorokkal lehet rajthoz állni. Novembertől töltötték pihenőjüket a csapatok, de közben is zajlottak az események. Többen új helyre szerződtek, így a legismertebbek közül a brit Nigel Mansell a Williamstől a Ferrarihoz, az olasz Michele Alboreto a Ferraritól a Tyrrellhez, a belga Thierry Boutsen a Benettontól a Williamshez, a svéd Stefan Johansson pedig a Ligiertől az Onyxhoz igazolt. Azután a háromszoros világbajnok brazil Nelson Piquet került az érdeklődés középpontjába: elesett aluxushajóján, s a bordáját törte. Sokáig kérdéses volt, hogy felépül-e a 40.világbajnokság rajtjáig, de a napokban már Jacarepaguában, a róla elnevezett pályán tesztelte versenykocsiját. Az elmúlt hét közepén szomorú hírt röpítettek világgá a hírügynökségek, az AGS csapat színeiben szereplő francia Philippe Streiff, a brazíliai gyakorlás során súlyosbalesetet szenvedett, s mindkét végtagja megbénult. Az orvosok ugyan bíznak felépülésében, de azt kizártnak tartják, hogy ebben az idényben újra volán mögé ülhessen. A versenyistálló egyelőre nem döntött helyetteséről. Néhány nappal a világbajnoki pontvadászat kezdete előtt márcsak ez az egyetlen kérdőjel. A közelmúltban véglegessévált, hogy 20 csapat képviseletében 39 pilóta próbál szerencsét, hogy a GP-ket megelőző péntekenként 13 versenyzőnek előselejtezőt kell vívnia, s közülük az edzéseken már csak a négy legjobb körözhet, továbbá az is, hogy az Egyesült Államok Nagydíjáért ezúttal nem Detroitban, hanem Phoenix - ben versengenek a résztvevők. Az elmúlt héten már Brazíliára, pontosabban Jacarepaguára irányult a figyelem, mert a csapatokkocsi-és keréktesztelésen vettek részt. A hét nap alatt az olasz Alessandro Nannini háromszor (hétfőn — 1:29.71 p, kedden — 1:29.25 és szombaton — 1:28.34), abelga Boutsen kétszer (csütörtökön — 1:26.34 és pénteken — 1:29.57), míg a Világbajnoki címvédőbrazil Ayrton Senna és a szintén brazil Mauricio Gogelmin egyszer-egyszer (vasárnap — 1:26.30, illetve szerda — 1:30.63) érte el a legjobb köridőt. Említést érdemel az is, hogy a vb-sorozatra nevezetteken kívül, abrit Johnny Dumfries a Benetton, az ír Martin Donnelly pedig a Lotus kocsijában rótta a köröket. Pénteken már tétje lesz a küzdelmeknek, kezdődnek az edzések. A résztvevők névsora: McLaren (Honda-motorral, Goodyear gumikkal) 1. Ayrton Senna (brazil) 78 Grand Prixrészvétel, 14 futamgyőzelem, 2. Alain Prost (francia) 137/35. Tyrrell (Ford, Goodyear), 3. Jonathan Palmer (brit) 69/0, 4. Michele Alboreto (olasz) 121/5. Williams (Renault, Goodyear), 5. Thierry Boutsen (belga) 89/0, 6. Riccardo Patrese (olasz) 176/2. Brabham (Judd, Pirelli), 7. Martin Brundle (brit) 47/0 — selejtezőre kötelezett, 8. Stefano Modena (olasz) 11Ό- selejtezőre kötelezett. Arrows (Ford, Goodyear): 9. Derek Warwick (brit) 100 0, 10. Eddie Cheever (amerikai) 118 0. Lotus (Judd, Goodyear): 11. Nelson Piquet (brazil) 157/20, 12. Szaturo Nakadzsima (japán) 30 0. March (Judd, Goodyear): 15. Mauricio Gugelmin (brazil) 16/0, 16. Ivan Capelli (olasz) 34/0. Osella (Ford, Pirelli): 17. Piercarlo Ghinzani (olasz) 73/0 — selejtezőre kötelezett: 18. Nicola Larini (olasz) 11/0 — selejtezőre kötelezett. Benetton (Ford, Goodyear): 19. Alessandro Nannini (olasz) 47/0, 20. Johnny Herbert (brit) újonc. Scuderia Italia (Ford, Pirelli): 21. Andrea de Cesaris (olasz) 120/0, 22. Alex Caffi (olasz) 29 0 — selejtezőre kötelezett. Minardi (Ford, Pirelli): 23. Pierluigi Martini (olasz) 24 0, 24. Luis Perez-Sala (spanyol) 14 0. Ligier (Ford, Goodyear): 25. Rene Arnoux (francia) 140,7, 26. Olivier Grouillard (francia) újonc, Ferrari (Ferrari, Goodyear): 27. Nigel Mansell (brit) 118,13, 28. Gerhard Berger (osztrák) 68,4. Larrousse-Carmers (Lamborghini, Goodyear), 29. Yannick Dalmas (francia) 16/0, 30. Philippe Alliot (francia) 64/0. Colani (Ford, Pirelli): 31.Roberto Morena (brazil) 2,0, 32. Pierre-Henri Raphanel (francia) újonc — selejtezőre kötelezett. EuroBrun (Judd, Pirelli): 33. Gregor Feitek (svájci) újonc — selejtezőre kötelezett. Zakspeed (Yamaha, Pirelli): 34. Aguri Szuzuki (japán) 1/0 — selejtezőre kötelezett, 35. Bernd Schneider (nyugatnémet) 6 0 — selejtezőre kötelezett. Onyx (Ford, Goodyear): 36. Stefan Johansson (svéd) 67,0 — selejtezőre kötelezett, 37. Bertrand Gachot (belga) újonc — selejtezőre kötelezett. Rial (Ford, Goodyear): 38. Christian Danner (nyugatnémet) 32/0, 39. Volker Weidler (nyugatnémet) újonc — selejtezőre kötelezett. AGS (Ford, Goodyear): 40. a pilótát később jelölik ki, 41.Joachim Winkelhock (nyugatnémet) újonc — selejtezőre kötelezett. Az 1969. évi világbajnokság menetrendje: március 28.: Brazília (Jacarepagua); április 23.: San Marino (Imola); május 7.: Monaco (Monte-Carlo); május 28.: Mexikó (Mexikóváros); június 4.: Egyesült Államok (Phoenix); június 18.: Kanada (Montreal); július 9.: Franciaország (Le Castellet); július 16.: Nagy-Britannia (Silverstone); Június 30.: NSZK (Hokkenheim); augusztus 13.: Magyarország (Huingaroring); augusztus 27.: Belgium (Spa- Francorchamps); szeptember 10.: Olaszország (Monza); szeptember 24.: Portugália (Estoril); október 1.: Spanyolország (Jerez de la Frontera); október 22.: Japán (Szuzuka); november 5.: Ausztrália (Adelaide). Szabó János Ötödik lett a 80 kcm-esek között a spanyolországi Jaramában rendezett Motoros Eb-futamon. A totó 11. játékhetén nem volt telitalálatos (1341) szelvény. A tizenhármasokra 1 074 796, a tizenkettesekre 25 199, a tizenegyesekre 1638, a tízesekre 281 forintot fizetnek. Befejeződött a tárgyaló Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: A belga fővárosban hétfőn befejeződött a Heysel-per bírósági tárgyalása. Közölték: a bíróság április 28-án hirdet ítéletet. A tárgyaláson a brüsszeli Heysel-stadionban 1985. május 29-én, a Juventus—Liverpool labdarúgó BEK-döntőn bekövetkezett, 39 halálos áldozattal járó tragédia felelőseit — vagy vélt felelőseit — ültették a vádlottak padjára. Tavaly szeptembertől 80 tárgyalási napra került sor , és a tanúvallomások, a vád- és védőbeszédek nyomán igen ellentmondásos kép alakult ki. Mindenki a többi vádlott felelősségét hangsúlyozta, és nyilvánvalóvá vált, hogy mások is részesek a tragédiában. Senkiről sem bizonyosodott be, hogy valamelyik konkrét haláleset okozója lenne, viszont kitűnt, hogy a pánik, a zűrzavar, a brit és olasz szurkolók közötti összecsapások, a tömegmozgás, a kirendelt csendőri erők kis száma és fejetlensége, a stadion „lerobbant” állapota mind szerepet játszott a dráma bekövetkeztében. A tárgyalást nagy figyelemmel kísérte az olasz közvélemény, mert az áldozatok — 39 halott, több száz sebesült — elsősorban a Juventus szurkolói közül kerültek ki. A bíróság ítéletétől függ az is, kapnak-e kártérítést az áldozatok hozzátartozói, és ha igen, mennyit. A huliganizmus folytatódik Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti: A vasárnap délután Zágrábban lejátszott Dinamo—Partizan Belgrád labdarúgó-mérkőzést (a találkozón a hazaiak 2—0-ra győztek) a két csapat szurkolói közötti bokszpárbaj és verekedés tette emlékezetessé. A szurkolók randalírozása már a bajnoki találkozó előtt megkezdődött. A rendezők több száz részeg fiatalembert be sem engedtek a stadionba, később 26, különösen agresszív nézőt a rendőrök távolítottak el a lelátókról. A zágrábi rendőr-főkapitányság közlése szerint a két tábor hívei között kitört verekedés résztvevőiközül 32-t letartóztattak. A zágrábi rendőrség számított arra, hogy a két csapat horvát, illetve szerb szurkolói össze fognak csapni. Ezért négy autóbusznyi rendőr várta a Partizán Zágrábba érkező híveit. A két tábor szópárbaját, a kölcsönös sértegetéseket azonban nem tudták megakadályozni. A szemben álló felek csakhamar kőzáport zúdítottak egymásra. Később a stadionban vandál törés-zúzás kezdődött. Az okozott anyagi kárt 30 millió dinárra becsülik. Helyezések vívásban A hét végén a magyar vívók kardban és tői tőrben indultak Világ Kupa viadalon. A kardozók közül, a New York-i versenyen Nébald György és Bujdosó jutott be a döntőbe. Nébald a harmadik helyen végzett, Bujdosó pedig hatodik lett. A versenyt a francia Guichot nyerte meg. A női Világ Kupában Minszk rendezett versenyt. Itt Jánosi Zsuzsa harmadik lett, Stefanek pedig a hatodik helyen végzett. Ide tartozó hír, hogy a márciusiban megsérült kardozót, Abay Pétert megoperálták, az orvosok szerint május előtt nem kezdheti el az edzéseket. SPORTNAPLÓ A svéd 4x100 méteres férfi gyorsúszóváltó (Werner, Holmertz, Söderlund, Holmquist) Malmőben 25 méteres medencében a világ eddigi legjobb eredményét érte el, a négyes ideje 3:14,00 perc volt. Steffi Graf játszmát vesztett Booa Ratonban, a nemzetközi teniszverseny döntőjében. Az első játszmát Chris Evert 6:4-re megnyerte, ám aztán jött Graf, előbb 6:2-re, majd 6:1- ra nyerte a soron következő játszmát. A mérkőzés 113 percig tartott. A párosoknál : Sukova, Novotna—Durie Fernandez 6:4, 6:2. Mecir győzött Indian Wells-ben, a nemzetközi tenisztornán, a döntőben Noah ellen nyert 3:6, 2:6, 6:1, 6:2, 6 líra. Párosban: Becker, Hlasek—Currey, Pate 7:6, 7:5. A Moszkovszkije Novosztyi nemzetközi tornaversenyén (március 24— 26.), harminc nemzet képviselteti magát. Az indulók között ott lesz az olimpiai bajnok Vlagyimir Artyemov is. A magyar színeket Takács Gyula, Pánczél Miklós, Ladányi Andrea és Molnár Andrea képviseli Moszkvában. A D csoportos jégkorong-világbajnokságon Brüsszelben három forduló után Románia (5 pont) vezet Belgium (4 p.) és Nagy-Britannia (3 p.) előtt. Focisulit indít a Tipográfia 6—9 éves gyerekeknek, Fatér Károly olimpiai bajnok kapus irányításával. Jelentkezni március 22-én, 24-én, 29- én lehet 15 és 17 óra között az Azt£los János Ifjúsági Parkban.