Magyar Nemzet, 1989. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1989-06-01 / 126. szám

Csütörtök, 1989. június 1. Moszkvai hideríténk Jelen Jelcin „programbeszéde99 Moszkva, május 31. A hatalom kérdését állította több mint negyedórás, nagy ér­deklődéssel kísért felszólalása középpontjába Borisz Jelcin a népi küldöttek kongresszusán. A többszöri, helyeslést kifejező tapssal kísért „programbeszéd­­nek” is beillő gondolatsor több eleme reagálás volt Mihail Gor­bacsov egy nappal korábban el­hangzott elnöki jelentésére. Egyes esetekben, amikor a fel­vetett témák fedték egymást, Jelcin radikálisabb javaslatokkal igyekezett elkülöníteni a saját programját. Több esetben hasz­nálta az „alternatíva” szót ma­gyarázva ennek jelentőségét Gazdasági kérdésekkel foglalko­zó javaslatain érződött, hogy egy, a szükséges információk birtokában lévő „agytröszt’’ áll­hat mögötte. Gorbacsov felelőssége Jelcin elmondta, hogy a KB nemrégiben tartott plénumán beterjesztett javaslata — a párt kongresszuson adja át valójá­ban a hatalmat a tanácsoknak — nem kapott támogatást. Megíté­lése szerint a kongresszus olyan törvények és határozatok foglya, amelyeket még az előző, pangás idején formálódott legfelső ta­nács fogadott el. Figyelmeztetett annak veszélyére, hogy a leg­felső tanács és az elnökség ap­parátussá vagy társapparátussá válik az elnök mellett. Az országban kialakult hely­zetet „rendkívül aggasztónak" ítélte meg, mivel szerinte aktivi­zálódtak és konszolidálódtak a peresztrojka ellenes erők. Ő is felvetette a napok óta visszaté­rő kérdést: a Tbiliszi tragédiá­val kapcsolatban ki hozta meg a döntést a központban? A meg­ígért peresztrojka-program az el­telt négy év alatt nem teljesült, folytatta a szónok, s Gorbacsov beszédének némely önkritikus eleme „nem oldja fel őt a fele­lősség alól mindezért” Javaslatai sorában Jelcin fel­vetette, hogy meg kell kezdeni­­az új alkotmány kidolgozását ennek keretében decentralizálni a hatalmat és a gazdaságot le­építeni az utasításos-adminiszt­­ratív rendszert. A készülő sajtó­­törvény kapcsán sürgette, hogy a tömegtájékoztatás eszközei ne tartozzanak tömegesen a párt­hoz. Javasolta, szülessen párttör­vény, amely meghatározná a párt helyét és szerepét a társa­dalomban, a pártszervek dönté­seinek jogi kereteit. Mint kifej­tette, a hatalom továbbra is a pártbürokrata-apparátus kezében van. Hangoztatta, hogy az SZKP tekintélye a tömegek előtt süly­­lyed, s a helyzet megváltoztatá­sára a XXVIII. pártkongresszus rendkívüli összehívását javasolta. Ennek delegátusait a párt egé­szében alternatív és egyenes vá­lasztásokon, az alapszervekben kellene megválasztani, a kong­resszus pedig áttekintené a pe­resztrojka általános koncepció­ját, stratégiáját és taktikáját, megtisztítaná a sorokat új KB-t választana. A jelenlegi összeté­tel ugyanis, jelentette ki a kül­ Magyar Nemzet Az emberi dimenziók párizsi konferenciáján helyszíni ellenőrzést javasolt a magyar külügyminiszter Jelcin rendkívüli pártkongresszus összehívását sürgette a külpolitikai helyzet­ ű MAGYARORSZÁGI FEJLEMÉNYEK nap mint nap vezető he­lyen szerepelnek a világ tömegtájékoztatási eszközeiben. A hírügynök­ségek, s a világlapok visszatérnek az MSZMP KB hét eleji ülésére, elemzik Pozsgay Imre nyilatkozatát, amelyet a Szabad Európa Rádió­nak adott, s Grósz Károly tévéinterjúját is értékelik. A brit lapok a kbv állásfoglalását, amely szerint Nagy Imrét törvénytelenül végezték ki, „újabb mérföldkőnek" nevezik hazánk második világháború utáni történelmének átértékelésében. A The Independent, a The Guardian és a Daily Mail címben emelte ki, hogy az MSZMP elismerte a kivég­zés törvénytelenségét A The Timet „Hatalmi harc Magyarországon” feleimmel közölt anyagában a SZER-nyilatkozat kapcsán megállapí­totta, hogy Pozsgay Imre „nyilvánossá tette saját jelöltségét a veze­tésre”. Az ország irányításáért a küzdelmet viszonylag nyíltan fogják megvívni — írta a lap, amely Pozsgayt tartja az MSZMP egyetlen olyan vezetőjének, aki a reformok ügyében képes megegyezésre jutni az ellenzékkel. Az AP hírügynökség Grósz Károly keddi nyilatkozatá­nak egyik részét úgy értelmezte, hogy a pártfőtitkár nyíltan megrótta Pozsgayt a SZER-interjúban vallott nézeteiért. Az AP értesülései sze­rint a kb-ülésen többen is támadták Pozsgay Imrét, s elsőként Horn Gyula külügyminiszter kelt védelmére, majd Grósz érvelésére fejez­ték be a vitát, ugyanis Pozsgay nem volt jelen az ülésen. A REFORMERŐK SIKERÉNEK könyvelték el a nyugati tömegtá­jékoztatási eszközök, hogy Magyarországon az ősszel nem pártértekez­letet, hanem kongresszust tartanak. A Reuter szerint az események „túlléptek Grósz Károlyon”, s valószínűleg új főtitkár kerül erre a posztra. A Kurier Grósz vereségének tartja a kongresszusról hozott döntést. A Volkstimme, az osztrák kommunisták lapja, amely általában nem rokonszenvezik a magyar reformerőkkel, azt a véleményét közöl­te, hogy a főtitkár várhatóan távozik tisztségéből, mert sokak szerint nem támogatja eléggé a reformokat. A bécsi lap páratlan újdonságnak nevezte, hogy az MSZMP legfőbb vezetőjét a tervek szerint közvet­lenül választja meg a tagság. A Die Presse is a reformszárnú erősö­dését, „taktikai győzelmét" vélte felfedezni a kb-döntésekben. A cikk­író megállapította: a Grósz vezette centrum a kongresszushoz azért járult hozzá, hogy elkerülje a pártszakadást A nyugati kommentáto­rok körében különös figyelmet keltett a pártfőtitkár keddi tévéinter­jújának az a megállapítása, miszerint az MSZMP-n belül létezik olyan „kispolgári szellem, amely a parttalan demokráciát helyezi előtérbe". BUSH JELENTŐS GYŐZELMEKÉNT értékeli a világsajtó a NATO- kompromisszumot a harcászati rakéták kérdésében. Kissinger volt amerikai külügyminiszter szerint az elnök „a legtöbbet érte el, amit lehetett.” Haig, aki Reagan elnöksége egy időszakában vezette az amerikai diplomáciát, úgy vélte, a NATO fél, egy év alatt kialakíthatja álláspontját a hagyományos haderő csökkentéséről. Bush a nyugatné­met televíziónak nyilatkozva kifejtette, hogy kedvezően értékeli az indítványával kapcsolatos első moszkvai reagálásokat. A Pravda szer­dai cikke mindazonáltal nem volt egyértelműen derűlátó, bár fontos­nak nevezte, hogy a NATO elhalasztotta a rakétakorszerűsítési dön­­tést, s végre nem maradt visszhang nélkül Moszkva sorozatos kezde­­m­ényezése. A brit sajtóban megoszlanak a vélemények, hogy Thatcher kormányfő kudarcaként vagy diadalaként értékelhető a NATO-kom­­promisszum. A kommentátorok abban viszont egyetértenek, hogy Bush helyreállította Washington vezető szerepét a nyugati szövetséges rendszerben, „dinamikus diplomataként, tiszteletet parancsoló veze­tőként­” lépett fel, aki sikerrel viheti a tárgyalásokat a Kremllel. A The Times is jelentős teljesítményként értékelte Bush szereplését, amely meghatározó lehet a Szovjetunióhoz és Kelet-Európához fűződő kapcsolatok javításában. A The Guardian vezércikkében hangoztatta: Bush­ indítványával világosan azok mellett kötelezte el magát, akik jóindulattal viszonyulnak a moszkvai változásokhoz, Gorbacsov re­formjainak adva ezáltal komoly támogatást. Az amerika lapok is kedvezően értékelik az elnök európai bemutatkozását, mint a The Washington Post megállapította, a Fehér Ház vezetője sikerrel térhet haza az öreg kontinensről. A teljes megelégedésre mondan­ nincs­ ok — szögezte le a Post, az amerikai vezetésnek felelni kell a kérdésekre, milyen lesz a hidegháború utáni viszonya a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, hogyan egyeztethető össze Moszkva biztonsági érdeke Kelet-Európa önrendelkezési jogával. (r· *· döttek tapsát váltva ki, nem ol­dotta meg a kitűzött feladatokat. • A gazdasági programjában a rubel kurzusának megszilárdítá­sát helyezte az élre, javasolta, hogy az ipari építkezések köz­ponti tőkeberuházásait csökkent­sék harminc százalékkal, a meg­felelő összeget pedig vonják ki a forgalomból. Programjában utat keresett a baltikumi refor­merekhez, hangsúlyozottan támo­gatva előterjesztett javaslataikat a köztársasági önelszámolásról és önrendelkezésről. A társadal­mi igazságossággal kapcsolatos megjegyzései nem nélkülözték a populista elemeket, amikor szem­beállította a kialakult elitréte­get azokkal „a tízmilliókkal, akik mindenféle szegénységi szint alatt élnek.” Ugyancsak taps kí­sérte szavait, amikor minden tör­­vénytelen előny megvonását sür­gette a nomenklatúrától, egyál­talán, ennek a szónak a törlését a szovjet köztudatból, továbbá a szegénységi szint felállítását Személyi hatalom Végezetül arról beszélt: „A gazdasági helyzet általános rom­lásának és a nemzetiségi kérdés éleződésének hátterében növek­szik a személyi befolyás és a személyi hatalom az államfő ke­zében. Ezek az eltérések ahhoz a kísértéshez vezethetnek, hogy bonyolult problémáinkat erősza­kos metódusokkal oldják meg. És anélkül, hogy észrevennénk, is­mét új parancsuralmi rezsim, új diktatúra fogságába kerülhe­tünk." Ezért törvény elfogadását javasolta arról, hogy évente tart­sanak referendumot a legfelső tanács elnöke iránti bizalomról. Gorbacsov előadói beszédének vitájában Jelcinen kívül is szá­mos, nagy érdeklődést kiváltó felszólalás hangzott el. Az egyik központi kérdés a köztársasági szuverenitás jövője volt. Ezzel kapcsolatban Rafik Nyisanov üzbég első titkár az 1924-es leni­ni alkotmány azon fejezetének az aktualizált felelevenítését java­solta, amely a szövetséges köztár­saságok szuverén jogairól és a szövetségi állampolgárságról szólt. A KGB kritikája Nagy figyelmet és tetszésnyil­vánítást váltott ki Jurij Vlaszov, a volt világhírű súlyemelő és moszkvai küldött érzelemtől "Lefű­­tött beszéde: többek között na­gyon élesen kritizálta a KGB, az állambiztonsági bizottság szere­pét és rendkívüli helyét a szov­jet társadalomban. Javasolta, hogy a kongresszus hagyja jóvá annak vezetőjét, tudjon létszá­máról, költségvetéséről, tevékeny­ségéről. Javasolta továbbá, hogy a KGB költözzön ki a Moszkva központjában, a Dzserzsinszkij téren levő épületeiből. Vlaszov úgy nyilatkozott: azok után, hogy kedden a teremben ováció fogad­ta az erőszak felhasználásáról szóló jelentést is Tbilisziben (Ro­­gyionov vezérezredes felszólalá­sát), a küldöttek megoszlása el­kerülhetetlen, mivel a különbség az élet alapvető felfogásiban mu­tatkozik. A kongresszus elfogadta a Tbiliszi-bizottság összetételét, és közzétették a karabahi küldöt­tek neveit: egy azerbajdzsán és egy örmény nemzetiségű képvi­selő került be a területről a leg­felső tanácsba. Lambert Gábor Az emberi jogok helyzete nem tekinthető belügyn­ek Horn Gyula külügyminiszter szerdán felszólalt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenziós konferenciája első, párizsi ta­lálkozóján. Bevezetőjében emlékeztetett ar­ra, hogy a találkozó helyszínének megválasztásakor a 35 részt vevő állam adózni kívánt a 200 éve kezdődött nagy francia forrada­lom emlékének, „az ember termé­szetes, elidegeníthetetlen és meg­szentelt jogai ünnepélyes kinyi­latkoztatásban” játszott úttörő szerepének. Magyarország igen sokat szen­vedett mindkét világégésben és el kellett viselnie e konfliktusok mindmáig ható súlyos területi és etnikai, gazdasági és társadalmi következményeit, úgy érezzük, országunk nagy erkölcsi nyoma­tékkal fejtheti ki, hogy az embe­ri jogok tiszteletben tartása és az emberek közötti kapcsolatok útjá­ban álló akadályok felszámolása kontinensünk békés viszonyainak, a biztonság és az együttműködés további kibontakoztatásának elen­gedhetetlen záloga — idézte az MTI Horn Gyulát. Bár az emberi jogi-humanitá­­rius kérdések a Helsinki Záróok­mány aláírása óta a folyamat szerves részét alkotják, ezeket a kötelezettségeket egyes országok nem tartották meg maradéktala­nul — hangoztatta a külügymi­niszter. Az a tény, hogy az em­beri jogok érvényesítése az adott ország feladata, korántsem jelenti azt, hogy ez az államok kizáróla­­gos belügye lenne. A nemzetek közösségének joga van az orszá­gok nemzetközi jogi és politikai kötelezettségeinek teljesítését szá­mon kérni. Magyarország nyitott az emberi jogi gyakorlatát érintő esetleges bírálatok iránt, s nem tekinti azo­kat a belügyeibe való beavatko­zásnak. A kölcsönös függőség mai világában egyre inkább elavult­tá válik a belügyekbe való be nem avatkozás elvének bezárkó­záshoz vezető értelmezése. Ez csu­pán azt eredményezheti, hogy az adott társadalom a nemzetközi fejlődés peremére szorul. A külügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország maradék­talanul eleget a­kar tenni kötele­­zettségeinek így az emberi jogi­humanitárius rendelkezéseknek is. Az emberi jogokkal és a huma­nitárius együttműködéssel kap­csolatos követelmények érvénye­sítése független a szövetségi rend­szerhez való tartozástól és a tár­sadalmi berendezkedéstől. Ebben a szellemben szállunk síkra a nemzeti kisebbségek és az ezekhez tartozó személyek jogaiért. E cél­ból fel kívánjuk használni az em­beri dimenziós mechanizmus adta lehetőségeket — mondotta Horn. Gondolkodni lehetne például helyszíni megfigyelő- és ténymeg­­állapító­ csoportok létrehozásán, jelentést készítő különmegbízott kinevezésén az egyes esetek ki­vizsgálására. A kötelezettségek bővítése terén pedig előreléphet­nénk olyan területeken, mint a személyi adatok védelme, a ma­gánélet sérthetetlenségének sza­vatolása, a szólásszabadság és a békés gyülekezés jogának érvé­nyesítése, a résztvevő országok külképviseletei normális tevé­kenységének biztosítása, az állam­polgárok külföldiekkel való kap­csolattartásának akadálytalansá­­ga — hangsúlyozta a külügymi­niszter. Még kedden este Párizsban Horn Gyula a szovjet nagykövet rezidenciáján megbeszélést folyta­tott Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Az európai helyzet emberi di­menziójával foglalkozó párizsi értekezleten befejeződött a 35 or­szág magas rangú képviselőinek nyilatkozatsorozata. Románia nagykövete kereken visszautasí­totta a két napon át kormányára záporozó bírálatokat, és közölte, hogy továbbra sem tartják magu­kat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet hatá­rozataihoz. Azt bizonygatta, hogy az utób­bi években eltorzítják az európai együttműködés helsinki szelle­mét, és olyan irányzatok jelen­tek meg, amelyek az európai fo­lyamat céljai ellen hatnak.­­ Egyesek önkényesen kiragadnak az emberi jogok közül bizonyos egyéni jogokat, miközben a leg­több országban még kiáltó hiá­nyok vannak a munkához, tisz­tes lakáshoz, rendes bérhez és a szociális juttatásokhoz való jo­gokban. Románia a saját példáján megtanulta, hogy előbb az anya­gi feltételeket kell megteremteni a jogok élvezetéhez, és a leglé­nyegesebb jogokat már biztosítja is minden polgárának, megkülön­böztetés nélkül. Kijelentette, hogy Románia bel- és külpolitikáját Bukarest­ben határozzák meg, nem itt, vagy más fővárosban. ­ Washingtoni tudósítónk telex jelentése Bush javára változott az európai hangulat Washington, május 31. Bush európai szereplése to­vábbra is örömmel tölti el az amerikai tömegtájékoztatást. A lapok főcímeikben számolnak be az új javaslatokról, amelyek az európai közvéleményt az elnök mellé állították. A televíziós há­lózat híradói a helyszínről je­lentkeznek, s szerdán kora reg­gel élő adásban közvetítették Bush mainzi beszédét, amely az európai megosztottság felszámo­lását szorgalmazta, újabb kihívá­sok elé állítva Gorbacsovot. A kongresszusban a honatyák egyöntetűen méltatták Bush tel­jesítményét, s azt fejtegették, hogy az indítványok visszaszerzik az amerikai kezdeményezést a fegyverkorlátozásiban. A szenátus többségi vezére, a demokrata George Mitchell azonban azt mondta, egyetért ugyan azzal, hogy a kormányzat rövid határ­időt szabott a hagyományos fegy­verek leszerelésére, s nem szabad elfelejteni, erről a rendkívül ki­terjedt kérdésről két évtizeden át meddő vita folyt. A The Washington Post a ve­zércikkében azt írta: „Ritka pil­lanatot élünk át a nemzetközi életben. A legsúlyosabb problé­mák megoldódni látszanak. Ez mindenkitől különleges erőfeszí­tést igényel. Az elnök hosszú va­júdás után, végre mozgásba len­dült. A Kremlnek is tetszik az új csomag, amely eltüntetheti negy­ven esztendő konfrontációs poli­tikáját. Mindenki üdvözli az új rend ígéretét. A leszerelés nem lehet cél önmagában. Az euró­pai biztonságnak a jövőben is az erőegyensúlyon, valamint az at­lanti és a kelet-nyugati megér­tésen kell alapulnia.” A The New York Times ve­zércikke azt hangoztatta, hogy Bush bebizonyította, be tud kap­csolódni a gorbacsovi játszmába, s a vezetést is magához ragad­hatja. Most meg kell mutatnia, hogy ugyanilyen határozottan ké­pes viselkedni a Moszkvával folytatandó tanácskozásokon. , Blahó Miklós­t­­ Londonból jelenti az MTI. A nyugat-németországi látogatásá­ról érkező George Bush ameri­kai elnököt szerdán este Marga­ret Thatcher brit kormányfő üd­vözölte a londoni Heathrow re­pülőtéren. Eduard Sevardnadze szerdán este Párizsból hazaérkezett Moszkvába — jelentette az MTI. Elutazása előtt a francia főváros repülőterén a szovjet külügymi­niszter kijelentette, hogy sok ér­dekes elemet vélt felfedezni Bush amerikai elnök leszerelési javas­lataiban. Ugyanakkor némi csa­lódottságának is hangot adott A szovjet diplomácia vezetője a javaslatoknak a hagyományos fegyverzet csökkentésével kap­csolatos részére utalva elmond­ta: számos figyelemre méltó elem van benne, s ez komoly előrelépés, még ha több részle­tet illetően mélyreható vitára van is szükség. Ami azonban a rövid hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentését érintő ja­vaslatot illeti, Sevardnadze nem rejtette véka alá csalódottságát, amiért az erről szóló tárgyaláso­kat az amerikai fél össze akarja kötni a hagyományos leszerelési tárgyalások alakulásával. Mubarak egyiptomi elnök várhatóan még az idén hazánkba látogat Kairóból jelenti az MTI. Hosz­­ni Mubarak egyiptomi államfőt magyarországi látogatásra hívta meg Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. A meghívólevelet szerdán Nagy Gábor külügymi­niszter-helyettes adta át Kairó­ban. Eszmat Abdel-Megid egyip­tomi miniszterelnök-helyettes­nek, külügyminiszternek, aki azt az államfő nevében köszönettel elfogadta, a budapesti látogatás­ra a későbbi egyeztetések alap­ján, de várhatóan még az idén sor kerül. Ismét durván bántalmazták Cornea asszonyt Párizsból jelenti az AFP: Do­ina Cornea asszonyt május 18- án kolozsvári lakása előtt a föld­re lökte és megrugdosta egy rendőr. Ezzel egy hónapon belül másodszor alkalmaztak durva erőszakot a kolozsvári egyetem volt professzora ellen. A brutá­lis bántalmazás után bordarepe­dést, 17 felszíni sebet és több zúzód­ást állapítottak meg az 59 éves asszony testén — közölte Párizsban a romániai ellenzék ismert személyiségének védelmé­re alakult francia bizottság. Cornea asszonyt — pontosítja a dokumentum — akkor támad­ták meg, amikor bevásárolni in­dult A kapu előtt posztoló rend­őr az udvar betonjára lökte Doi­na Corneát, perceken keresz­tül rugdosta, bántalmazta és ha­lállal fenyegette! Az eset ugyanazon a napon történt, amikor a Belga Keresz­tényszocialista Párt elnökét, Gérard Duprez-t szintén megver­ték a rendőrök, miután kétszer is megakadályozták, hogy meg­látogassa Cornea asszonyt. Egyre élesebb a bolgár–török vita Nagygyűlés Szófiában, kiutasítottak Ankarában Isztambulból jelenti a Reuter. Bolgár muzulmánok két csoport­ja érkezett szerdán a törökorszá­gi Isztambulba. A Bulgáriából állítólag kitoloncolt (Ankara ál­tal török nemzetiségűnek tekin­tett) személyek közül 142 Bécs­­ből, 45 pedig Belgrádból utazott a városba. Az Anatolia török hírügynökség közlése szerint azért toloncolták ki őket Bulgáriából, mert a bol­gár kormánynak a nemzeti ki­sebbségekkel kapcsolatos politi­kája ellen szervezett tiltakozó megmozdulásokban vettek részt. A török kormány eközben sú­lyos vádakkal illette Szófiát. Me­­sut Yilmaz külügyminiszter a Pá­rizsban zajló, az emberi dimen­zió kérdésével foglalkozó konfe­rencián szerdán élesen kikelt a szomszédos ország politikai ve­zetése ellen, hangoztatva: Bulgá­ria a „török kisebbséggel szem­beni politikájával súlyosan meg­sérti az emberi jogokat. A bol­gár kormánynak meg kell érte­nie: a XXI. század küszöbén nem asszimilálhat egy másfél milliós, erős nemzeti kisebbséget. „A mi határaink mindig nyit­va állnak” — válaszolt Turgut Özal török miniszterelnök Todor Zsivkov bolgár pártfőtitkár és államfő hétfő esti tévényilatkoza­tára. A bolgár vezető arra szó­lította fel Ankarát, hogy nyissa meg határait minden olyan „bol­gár muzulmán” előtt, aki Török­országba kíván menni. özül Brüsszelben — a ΝΑΤΘ- csúcstalálkozó befejeztével — sajtóértekezletet tartott, és ezen, mint az Anatolia török hírügy­nökség jelentette, átfogó beván­dorlási megállapodás megkötését szorgalmazta Bulgáriával. Fel­szólította a szófiai hatóságokat, hogy ők is nyissák meg határai­kat azok előtt, akiket Ankara — a hivatalos Szófiával ellentétben — nem bolgár muzulmánoknak, hanem egyszerűen törököknek te­kint. A helyszíni rádióközvetítés szerint több mint 30 ezren vet­tek részt azon a nagygyűlésen, amelyet a bolgár Hazafias Front fővárosi bizottsága hívott össze Szófiában, a nemzeti kultúrpalo­ta előtti téren, Todor Zsivkov hétfő esti rádió- és televízió­beszédének, illetve az abban fog­laltak támogatására. A nagygyű­lés szónokai — Zsivkovhoz ha­sonlóan — felszólították a török vezetést: nyissa meg az ország határait az odautazni vagy oda­költözni kívánó bulgáriai muzul­mánok előtt és ne avatkozzék be Bulgária belügyeibe. Mint szerdán este Szófiában bejelentették, kölcsönös megál­lapodás alapján június második felére halasztották el Todor Zsivokvnak, a BKP KB főtitká­rának, a bolgár Államtanács el­nökének június 1-re várt , ugyancsak kölcsönös megállapo­dás keretében tervezett — mun­kalátogatását.­­ (Buenos Aires, MTI) Argen­tínában a szükségállapot beveze­tése ellenére, kedden egész nap folytatódtak a fosztogatások és a zavargások. A rendőrség és a csendőrség tűzharcot vívott a fegyveres bandákkal. Hét sze­mély, köztük egy rendőr halt meg az összecsapásban.­­ (Jeruzsálem, Reuter) Érde­kesnek és megvitatásra érdemes­nek minősítette a szovjet külügy­miniszter Izraelnek azt a tervét, hogy tartsanak választásokat a megszállt arab területeken. Se­vardnadze a párizsi emberi jogi értekezleten az izraeli rádió tu­dósítójának nyilatkozott.,­­0 (Washington, MTI) Cseh­szlovákia tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal a két nemzetközi pénzügyi szervezethez történő csatlakozás lehetőségéről — kö­zölték washingtoni pénzügyi for­rások.

Next