Magyar Nemzet, 1989. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1989-06-08 / 132. szám

Csütörtök, 1989. június 8. A türelemre alapozott nemzeti párbeszéd hívei vagyak Megalakult a Demokratikus Magyarországért Mozgalom szervezőbizottsága KÖZÉLETI HÍREK Németh Miklós, a Miniszter­tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Nyikolaj Rizs­­kovnak, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa elnökévé történt megvá­lasztása alkalmából. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Jev­­genyij Primakovot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Ta­nácsa elnökévé, és Rafik Nyisa­­novot, a törvényhozás Nemzetiségi Tanácsa elnökévé történt meg­választása alkalmából. Jegyzőkönyv aláírásával, zárult szerdán Budapesten a magyar— dél-koreai vegyes bizottság ülése. A tárgyalások során Dombocz Zoltán kereskedelmi államtitkár és Ri Dong Ho dél-koreai pénz­ügyminiszter-helyettes áttekin­tették a két ország eddig kiala­kult kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait. Interjút adott a Die Zeit cí­mű nyugatnémet hetilapnak Pozsgay Imre államminiszter. A Theo, Sommer főszerkesztő és Haug von Kuenheim szerkesz­tőségi igazgató által készített beszélgetést pénteki számában közli a befolyásos lap, amelynek egyik kiadója Helmuth Schmidt volt szövetségi kancellár. Hans-Günter Hoppe, a Bundes­tag, az NSZK képviselőháza bel­­német kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának elnöke vezetésével szerdán este küldöttség érkezett Budapestre. Az Országgyűlés küldöttségét, amely Horváth Lajosnak, a tes­tület alelnökének vezetésével hétfő óta tartózkodik Belgium­ban, szerdán fogadta Charles- Ferdinand Nothomb, a belga kép­viselőház és Frank Smaelen, a szenátus elnöke. Pozsgay Imre: A mozgalom célja: újabb erőforrások feltárása — A mozgalom célja nem az erők megosztása, hanem újabb erőforrások feltárása a reform eltökélt folytatása, a következe­tesen végrehajtandó modellváltás mellett — mondta bevezető elő­adásában Pozsgay Imre azon a tegnap délutáni budapesti gyűlé­sen, amely arról döntött,­­hogy Demokratikus Magyarországért Mozgalom néven új politikai szervezet megalakításába fog. A kezdeményezés a reformkörök szegedi országos konferenciáján született, s ahogy Pozsgay Imre is utalt rá bevezetőjében: fon­tosságát­ növeli az a veszély, hogy a­ gazdasági teljesítmények elma­radása, az életkörülmények rom­lása növekvő­­ számban hajthat főként gyenge képzettségű, az előző negyven év politikai veze­tése folytán önálló cselekvésre képtelen embereket azok táborá­ba, akik a diktatúra igézetében már az eddigi reformfolyamatot is anarchikusnak tartják. Rá­mutatott, hogy a mostani rend­szerben további tartalékokat ke­resni illúzió, s egy úgynevezett centrum kialakulása óhatatla­­ul a visszarendeződés oldalára bil­lentené a mérleget. Az MSZMP a pluralizmus februári elfogadá­sával megteremtette a modell­váltás feltételét, maga a váltás azonban csak a reformerők erő­feszítéseinek eredményeként, szabad választások nyomán kö­vetkezhet be. A gyűlés résztvevői, köztük Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Horváth István belügy­miniszter, Nagy Imre, a Demisz elnöke, Bihari Mihály politoló­gus, budapesti és vidéki reform­körök ismert képviselői kivétel nélkül üdvözölték a kezdeménye­zést, és ésszerűnek tartották egy ilyen szervezet létrehozatalát, amely pártállásra való tekintet nélkül integrálná a demokrácia­­párti erőket. Fontos, hogy a szervezet — formája feltehető­leg egyesület lesz — tolerálja a részletkérdésekben való nézetkü­lönbségeket, ne késztesse a csat­lakozókat korábban választott pártazonosságuk feladására­­*■ hangsúlyozták a hozzászólók. Az ehhez tartozó politikai-eti­kai alapokat Bihari Mihály fog­lalta össze: legyünk tisztában az­zal, hogy az eltűréssel, a nem­cselekvéssel csak a diktatúrát erősítjük, a demokráciát nem. Azért folyvást tenni kell. A de­mokrácia csak a cél és az eszköz adekvát egységében építhető, diktatúrával nem lehet a demok­ráciáért harcolni, ahogy ezt Lu­kács György már 1918-ban le­szögezte. Végül pedig, mint elfo­­gadhatatlant el kell utasítani a hatalom minden áron való meg­szerzésének és megtartásának követelését. Ez a mozgalom sem kívánhat a maga számára kizá­­rólagosságot. A hozzászólások nyomán Ga­zsó Ferenc, a gyűlés elnöke ki­hirdette: egy 23 tagú bizottság hozzáfog a Demokratikus Ma­gyarországért Mozgalom meg­szervezéséhez. A programalko­táshoz a mozgalom megcélzott jellegéből fakadóan mindenkitől szívesen látnak szellemi muní­ciót, aki cselekvő részese kíván lenni a rendszer demokratikus átalakításának. Az alakuló köz­gyűlésre előreláthatólag egy hó­nap múlva kerülhet sor. (ének) (OS) A tanácskozáson az aláb­bi felhívást fogadták el: A diktatórikus szocializmus politikai, hatalmi és gazdasági rendje csődbe jutott. Nem képes az emberek érdekeit, vágyait ki­elégíteni, s nem tarthat igényt a társadalom megelégedettségen alapuló azonosulására. Új társa­dalmi modell kialakítására van szükség! A kibontakozás erőinek szétforgácsoltsága, s közben az életkörülmények folyamatos rom­lása a szélsőséges csoportok szá­mára kínál mozgásteret. Fenye­getően jelen ,vannak és­­ megerő­södhetnek a­ rendpárti diktatú­­ra, a véres leszámolás és a bosz­­szúállás különböző erői.­­ \ ■ Társadalmunk nem­­ adhatja át mm­agát a bizonytalanság, a ki­­látástalanság és a félelem cse­lekvést bénító érzésének. ... Hazánk jövője érdekében moz­galmunk tömöríti a nemzeti fel­emelkedés, az európai progresz­­szió és a szocializmus demokra­tikus értékeit együtt vállaló em­bereket, tekintet nélkül pártál­lásukra, szervezeti tagságukra. Várják azokat, akik elutasítják az egy helyben topogást és a visszarendeződést, akik vallják, hogy a demokratikus Magyar­­ország megteremtéséhez demok­ratikus úton kell eljutni, akik saját környezetükben a változá­sok cselekvő részesei kívánnak lenni, s akik támogatják a­ békés és rendezett átmenetet szolgáló kormányzati és társadalmi erő­feszítéseket. Nemzeti önbecsülésünk egyik alapja a magyar nép szorgalma, áldozatkészsége és tehetsége. Ez­zel élni kell, és nem visszaélni, mert további áldozatok csak a tisztességes jövő reális esélyével követelhetők, hirdetjük és szol­gálni akarjuk­ az összefogást, az együttműködést az emberhez méltó, új Magyarország megte­­remtéséért. Felelősséget érzünk a határainkon túl élő magyarság sorsáért. Helyünket a világban csak ak­kor lelhetjük meg, ha demokra­tikus politikai rendszerünkkel, versenyképes, és a környezeti, emberi értékeket védő gazdasá­gunkkal, szociális biztonságot nyújtó társadalompolitikával, az alkotás szabadságára épülő kul­turális reformmal, alapjaiban megváltozó oktatási rendszerünk­kel fölzárkózunk Európához. Mozgalmunk céljainak megva­lósítása érdekében helyi és or­szágos politikai fórumokat, vitá­kat­­és akciókat szervezünk. Se­gítjük a politikai információk közvetítését. Segítjük egymást, tagjainkat és csoportjainkat a helyi és országos közéletben­­tö­rekvéseik érvényre juttatásában. .Nem szemlélői, hanem alakítói kívánunk lenni a társadalmunk életét meghatározó folyamatok­nak Nyilvános működésünkkel hozzá, kívánunk­ járulni a de­mokratikus politikai kultúra ter­jesztéséhez. A türelemre ala­pozott nemzeti párbeszéd hívei vagyunk. Egyenrangú együttmű­ködést és támogatást ajánlunk minden szervezetnek közös cél­jaink megvalósításában. Felvilágosítást kérni és jelent­kezni lehet. Szilvásy György 1357. Bp., pf. 2. Telefon: 312-142. A Demokratikus Magyarorszá­gért Mozgalom előkészítő bizott­sága . Pozsgay Imre államminiszter, Gazsó Ferenc egyetemi tanár, Annus József szerkesztő, Bihari Mihály egyetemi tanár, Bilecz Endre szerkesztő, Bokros Lajos MNB ügyvezető igazgató, Bödő­­né Rózsa Edit országgyűlési kép­viselő, Devecz Lajos üzemigazga­­tó, Géczi József egyetemi ad­junktus, Gombár Csaba szocio­lógus, Gyenesei István megyei tanácselnök, Hámori Csaba MSZMP megyei elsőtitkár, Hi­deg András gazdasági osztályve­zető, Horváth István belügymi­niszter, Kiss István szociológus, Kása Ferenc filmrendező, Ku­­korelli István ELTE-dékánhe­­lyettes, Nagy Husszein Tibor tsz-elnök, Nagy Imre Demisz­­elnök, Rózsa Sándor gazdasági igazgató, Simon József politikai munkatárs, Széchenyi Tibor filo­zófus, Tabajdi Csaba MSZMP KB osztályvezető-helyettes, Törőcsik Mari színművész. 1968: belügy A csehszlovák nagykövet előadása a Politikai Főiskolán (MTI) A bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer építése tisztán tu­dományos kérdés, amelynek meg­oldása a­ tudósokra tartozik — hangsúlyozta Vlastimil Ehre­n­­berger, csehszlovák nagykövet az MSZMP Politikai Főiskoláján rendezett fórumon, melyet a magyar—csehszlovák kapcsola­tokról rendeztek. Ehrenberger szólt arról is, hogy korábban mint energetikai­­miniszter a vi­lág számos országában megte­kintett vízlépcsőrendszereket, amelyekre az adott országok rendkívül büszkék. A nagykövet, aki részt vett a magyar és a csehszlovák kor­mányfő közelmúltban folytatott tárgyalásain, elmondta, hogy azokon magyar részről szeizmog­­ráfiai, ökológiai problémákat, va­lamint gazdaságossági gondokat említettek a komplexum további építésének felfüggesztésével kap­csolatban. Ehrenberger leszögez­te: nem ismerik részletesen az új tudományos érveket, ame­lyekkel az építés felfüggesztését indokolták, de a csehszlovák tu­dósok készek magyar kollégáik­kal együtt megvizsgálni az anya­got. Végezetül elmondta, ha a vízlépcső közös építésére vonat­kozó egyezmény betartása elma­radna, Csehszlovákia kártérítést kérne, miként tudomása szerint az osztrák fél is. Az egyik kérdező az 1968-as prágai tavasszal kapcsolatos csehszlovák megítélésről érdeklő­dött, és elnézést kért, hogy az akkori folyamatok megakadályo­zásában Magyarország is közre­játszott. Ehrenberger válaszában azt hangoztatta, hogy az 1968-as megújulás csehszlovák belügy. Olyan komoly problémákról van szó, amelyekkel annak az ország­nak kell foglalkoznia, amelyet érintett. Újra meg kell teremteni az MSZMP hitelképességét (MTI) Az MSZMP Központi Bizottságának társadalompolitikai bizottsága Berecz János elnök­letével szerdán ülést tartott A bizottság kötetlen eszmecse­rét folytatott az MSZMP politikai arculatának alakulásáról. A vitá­ban hangsúlyozták, hogy az MSZMP hitelképességét a társa­dalomban és saját tagsága köré­ben újra meg kell teremteni, s­ ez a soron­ következő kongresszusra, az azt-­követő­­választásokra tör­ténő felkészülés legfontosabb fel­adata. Értékpapír rt. Leszünk-e Kelet-Európa Amerikája? Tegnap délelőtt tartotta meg­nyitó ünnepségét az Első Ameri­kai-Magyar Értékpapír-keres­kedelmi Rt., amelyen részt vett Mark Palmer, az USA­ magyar­­országi nagykövete is. Az ügy­nökség fele-fele arányban ame­rikai és magyar tőkebefektetéssel jött létre. Céljai között szerepel a magyar tőzsdei tevékenység kiszélesítése; amerikai tőkebe­fektetők toborzása magyarországi vállalkozásokhoz; a magyar ma­gántőke felkutatása és bevonása az üzleti életbe; magyar válla­lati részvények „kiközvetítése” amerikaiaknak. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy az értelmetlen bürokrati­kus megkötések miatt minimum tízezer forinttal lehet csak rész­vényessé válni, holott szerte a világon a kisemberek aprópénzei adják a részvényforgalom döntő többségét, és ezzel a kikötéssel nevetségessé tesszük magunkat. Beke Imre az­ amerikai fél kép­viseletében kifejtette: megvan az országban az a lehetőség, hogy Kelet-Európa Amerikájává vál­jon. Elhangzott, hogy egy ame­rikai cég egy magyar vállalattal közösen szeretne ingatlan­válla­­latot alapítani, s a vállalkozásba amerikai ingatlanjaival­ szállna be. E leendő új cég részvényesei már konvertibilisnek tarthatnák forintjukat, ugyanis a forintért vásárolt részvény járadékának egy része az amerikai ingatlanok haszna révén dollárban lenne ki­fizetve. Lelkesedésemet csak az hű­­tötte le kissé, hogy Lupis Jó­zsef Vezérigazgató megjegyezte: azért vegyük figyelembe, hogy Magyarországon vagyunk, s az itt elhangzottak még megvalósí­tásra várnak... (budai) Magyar Nemzet A 301-es parcella Már az ügyészségen van a Nagy Imre-per kivonatos filmkópiája Értesüléseink szerint a hét ele­jén a Belügyminisztérium végre a Legfőbb Ügyészség rendelke­zésére bocsátotta az 1958-as Nagy Imre-perről szóló, mintegy más­fél órás filmkópiát. Az akkori politikai irányelvek szerint ösz­­szeállított filmanyag három rész­re tagolódik: egy harmada a ko­rabeli, 1956 októberi—novemberi felvételekre épül, a véres esemé­nyek ábrázolásaként; másik har­mada dokumentumokat mutat be; míg a harmadik rész tárgyal­ja a per eseményeit, jórészt nar­rátor kommentálásával, mintegy a hírhedt Fehér­­Könyv képi ki­vonataként. A perről készült több mint 10 órás filmfelvétel, amely volta­képpen hiteles dokumentumként szolgálna az utókornak, sajnos még mindig nem került elő. (k. b.) A Kamara a kedvezmények szűkítése mellett Mindenki mindenkinek tartozik A hitelszférában tapasztalha­tó problémák fő oka a Magyar Nemzeti Bank forrásainak erős leterheltsége — állapították meg a Magyar Gazdasági Kamara hétfői ügyvezetőségi ülésén, amelyről Kerényi Gábor főtit­kárhelyettes szerdán tájékoztatta az újságírókat. A refinanszíro­zási hitelkeretek szűkítése kö­vetkeztében­ a termelő szféra mára odáig jutott, hogy minden­ki mindenkinek tartozik, fan­tasztikus méreteket ölt a sor­­banállás. Ráadásul emiatt a mo­netáris irányítás eszközei vesz­nek el, hiszen a pénzmozgás egy része kikerüli a bankokat. A vál­lalatok egymásnak hiteleznek, sokszor a profitrátát messze meghaladó — húsz százalék fö­lötti — kamatokat fizetve. Ab­ban elvben mindenki egyetért, hogy fel kell számolni a vesz­teségforrásokat, ám a legsúlyo­__II·____­­__fi .UH „„Azokért a célokért haltak meg, amikért mi is küzdünk ” Tüntetés a kínai követség előtt Több ezren gyűltek össze szer­dán a Fidesz kezdeményezésére a budapesti kínai nagykövetség előtt, hogy tiltakozzanak a pekingi vérengzés ellen, szolidaritásukat fejezzék ki a demokráciáit küzdő kínaiakkal. A rendőrkordonnal körbe vett­ épület előtt vörös festé­ket öntöttek szét, emlékeztetve a Pekingben kiömlött vérre. Nagy taps köszöntötte a hazánkban ta­nuló kínai diákok küldöttségét, akik­ hatalmas koszorút hoztak magukkal, és helyeztek el a kö­vetség előtt A szónokok többsége arról szólt, hogy a Kínában történteknek számunkra is van tanulsága. Szelényi Zsuzsa, a Fidesz választ­mányának tagja felhívta a figyel­met arra, hogy Kínában , ugyan­azokért a célokért haltak meg, mikért mi itt Magyarországon küzdünk:" az emberi jogokat tisz­teletben tartó demokrácia jöjjön létre. A kínai diákok képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy ami történt, az az egész emberi­ség tragédiája. Társai nevében követelte a történtek kivizsgálá­sát és a bűnösök felelősségre vo­nását. Bauer Zsolt (Fidesz) szen­vedélyes beszédében a többi kö­zött a következőket mondta: „Senki nem állíthatja azt, hogy nem akad nálunk is egy szenilis vénember, aki tűzparancsot ad. És ezt a parancsot, sajnos, sokan szívesen végrehajtanák." Közben átadták a petíciókat a kínai követség első titkárának, aki megígérte, továbbítja azt kormányának. Bár a petíciót át­adóknak a diplomata azt felelte, egyetért kormánya álláspontjával, a követség ablakából mégis jó né­­hányan ujjaikkal „V” betűt for­­málva integették ki. A Fidesz petícióját Rocken­bauer Zoltán, az SZDSZ-ét Szilágyi Sándor olvasta fel. Ez utóbbiban felszólították a magyar rendőr­ség, honvédség vezetőit, tegyenek ünnepélyes ígéretet arra, hogy népellenes parancsot nem hajtanak végre. A tüntetésen felszólalt az MDF, a Radikális Párt képviselője és Sebeők János író is. A demonstráció egy kínai dal és a magyar Himnusz eléneklésé­­vel végződött. (d. j.) (OS) A Fiatal Demokraták Szövetségének memorandumá­ban — amelyet eljuttattak a Kí­nai Népköztársaság nagyköveté­nek — egyebek között ez áll: Bennünket, a Fiatal Demokra­ták Szövetségének tagjait, akik heteken át aggódó bizakodással figyeltük a kínai diákok békés, de elszánt küzdelmét az emberi szabadságjogokért, akik magunk is egy szétmálló kommunista diktatúrában küzdünk az alkot­mányos demokráciáért, talán mindenkinél jobban megrázott annak híre, hogy az önök veze­tésének konzervatív, militarista szárnya, amely az utóbbi napok­ban — félreállítva a józanabbul­­gondolkodó vezetőket — magár­hoz ragadta a hatalmat, és sa­ját szűk látókörű céljai érdeké­ben, pusztán pozíciója féltésétől vezérelve, belelövetett a békés, fegyvertelen tömegbe. Milliók követelik szerte a vi­lágon az erőszak azonnali, fel­tétel nélküli beszüntetését Kíná­ban. Mi is ezt tesszük. A puskák csövéből nem jöhet igazság, csak halál — hangoztat­ja a 4M (Műegyetemi Mozga­lom a Modern Magyarországért) nyilatkozata, amit szintén eljut­tattak Kína nagykövetének. Törvényes vallásfelekezet a Hit Gyülekezete Példaképül.· a korai egyház szellemi-erkölcsi arculata (MTI) . A Hit Gyülekezete val­lási közösség egy évtizedes törté­netéről, ,a_ független szervezetek­kel való kapcsolatairól, jövőbeli terveiről tájékoztatták a sajtó képviselőit a­­ közösség vezetői szerdán a­ Budai Vigadóban. Az­ Alagai Egyházügyi Hivatal május, 26-i hatállyal nyilvánítot­ta törtvényesen elismert vallás­felekezetté a­­ Hit Gyülekezete vallási közösséget. Németh Sán­dor vezető pásztor elmondta: a Hit Gyülekezete teljes evangéliu­mi alapokon álló karizmatikus keresztény közösség. Az egyete­mes egyház azon részéhez tarto­zik, amelynek példaképe a ko­rai egyház szellemi-erkölcsi ar­culata. A közösség 1979-ben hét­tagú imacsoportból fejlődött ki, ma 2000-nél is több tagot szám­lál.­ Célkitűzései között szerepel új stílusú egyházi kultúra, mű­vészet és­ zene kialakítása is.­ Uzoni Péter lelkész a gyüleke­zet és a hatóságok közötti múlt­beli konfliktusokat elevenítette fel. Elmondta, hogy számos tag­jukat érte hite miatt hatósági zaklatás vagy provokáció, mun­kahelyi elbocsátás. Még az idén is előfordult, hogy egy tiszt bün­tetést helyezett kilátásba egy ka­tonának, ha, nem hagyja abba a gyülekezet látogatását. Mészáros István, a gyülekezet jogásza ar­ról szólt, hogy a közösség az em­beri méltóságot tiszteletben tartó közállapotok megteremtését tart­ja elsődlegesnek. A gyülekezet elítéli a fajgyűlölet minden for­máját, támogatja a nemzetiségi és kisebbségi szabadságjogok ga­rantálását, szolidaritást vállal az üldözöttekkel és megkülönbözte­tett figyelmet fordít a zsidó­­keresztény kapcsolatok ápolásá­ra. A majdan elkészülő vallásügyi törvénytervezethez, amelyet a Hazafias Népfront társadalmi vitára bocsát, a Hit Gyülekezete észrevételeit és tanácsait is várja az Állami Egyházügyi Hivatal. A NAP Önbírálat? Nem hiszek a közvetlenül gyakorolt hatalomban, és ké­­­­rem, ezért ne lincseljenek meg. A közvetlenül gyakorolt hatalom eszméje gyönyörű és vonzó, csak az emberek több­ségének erre az eszmére nincs ideje. Nincs ideje, nincs tü­­­­­relme, fáradt, csalódott, ezernyi dolga van,­ vagy tévét néz. Akkor is, ha tudja, hogy a közvetett hatalomgyakorlás so­hasem lehet olyan demokratikus, mint a közvetlen ... Megelégednék azzal, ha a legjobbakat, a legtisztábba­kat, a legigazabbakat, a leghozzáértőbbeket választhatnám meg, hogy képviseljenek — de még tőlük sem várhatom el, hogy mindenhez értsenek, sosem tévedjenek, s ugyanolyan bölcsen döntsenek jogi, gazdasági, egészségügyi, szociális és egyéb kérdésekről, miként a költségvetésről, a közokta­tásról, a nyugdíjakról és a vízdíjról. Ha azonban valóban én­ választom meg őket, ha valóban bízom az igyekezetükben, az eszükben, a jóhiszeműségük­ben, akkor még a tévedéseiket is könnyebben elviselem. Rémülten gondolok arra, hogy mi mindenről nem mer­nék szavazni a parlamentben, mert nem értek hozzá. Az­ azonban meg sem járta az eszemet, hogy egy kisebb matematika kiderítheti: olykor az ellenszavazatok és a tar­tózkodások levonása után maradó szavazatok száma sem „igaz". Azaz kiderül, hogy tízen, ötvenen, nyolcvanheten akár nem is szavaznak. Nem tartózkodnak, hanem­ nem ■szavazhak. Vajon ez önbírálat? Mérleg? Végső tanulság — személyes hazáértésünk titkos és belső lemérése után? Restellem, hogy ennyien nem szavaztak, és közben res­tellem, hogy talán magam sem szavaztam volna megany­­nyiszor, amikor úgy éreztem: nem értek hozzá... . DIURNUS 3 felhalmozott problématömeggel állunk szemben. Ezek „lenyelé­sét" azoktól a kereskedelmi ban­koktól várni, amelyeknél­ a­­646 milliárdos pénzmennyiség mögött csak 12 milliárdnyi kockázati tő­ke áll, nem sok reménnyel ke­csegtető vállalkozás. Az ülésen megvitatták a ka­marának az adórendszer tovább­fejlesztésére vonatkozó ajánlá­sait is. ..Azt szeretnék, ha az át­alakított rendszer az emberi tel­jesítmények tartós növelését se­gítené elő, azaz vállalkozásbarát szabályozás lenne. Meg kell te­remteni az adónemek összhang­ját, csökkenteni kell a jövede­lemcentralizáció mértékét. 1990- ig el kellene érni, hogy a bérből és fizetésből élők zöme egyet­len, célszerűen megválasztott — körülbelül 60 és 200 ezer forint­ közötti — sávban adózzék, a ma­ximális kulcs pedig a vállalkozá­si nyereségadó mértékével le­gyen, azonos. Mérsékelni kell a progresszivitást, s szűkíteni a kedvezmények körét. A családi jövedelemadóra való áttérést a kamara nem tartja célszerűnek. (zsubori)

Next