Magyar Nemzet, 1989. augusztus (52. évfolyam, 178-204. szám)

1989-08-12 / 188. szám

Szombat, 1989. augusztus 12. A helsinki és a menedékbizottság levele a kormányfőhöz Senkit se utasítsanak ki az országból Doxapol közvéleménykutatás: kedvezően ítélik meg az új pártok alakulását KÖZÉLETI HÍREK Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke táviratban köszöntötte Kaifu Tosikit Japán miniszterelnökévé történt megválasztása alkalmából. Beatrix királynő augusztus 10-én búcsúebéden fogadta Iván Tivadart, hazánk hágai nagykövetét. A diplomatát előzőleg búcsúlátogatáson fogadta a holland parlament mindkét kamarájának elnöke és Hans van den Broek külügyminiszter is. - Magyarországnak reális lehetősége van arra, hogy megreformálja önmagát - jelentette ki Josef Riegler osztrák alkancellár, a Néppárt vezetője pénteken, amikor fogadta Roszik Gábor magyar ellenzéki képviselőt. A július 22-i gödöllői pótválasztáson győztes ellenzéki képviselő három napon át tárgyalt a kereszténydemokrata irányzatú Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőivel a magyarországi helyzetről és a magyar ellenzéknek nyújtandó támogatásról. Nyíregyházi napokat rendeztek az NSZK legnépesebb tartománya, Észak-Rajna-Vesztfália Iserlohn városában. A rendezvénysorozat alkalmából, amely augusztus ötödikétől 13-ikáig tart, Csobai Lászlóné, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke és Fritz Fischer iserlohni polgármester testvérvárosi megállapodást írt alá. Három pályázó a képviselőjelöltségre Zalaegerszegen (MTI) Pótválasztást tartanak szeptember 16-án Zalaegerszegen Zala megye 2-es számú országgyűlési választókerületében. A nemrég megüresedett képviselői hely betöltésének előkészületei sorában pénteken egyeztető fórumot tartottak a körzetben működő pártok, tömegszervezetek, alternatív csoportok, valamint az érintett községi tanácsok képviselői. A jelölő gyűlések lebonyolításával kapcsolatos teendőket beszélték meg. Az MDF, a Fidesz és az SZDSZ — közösen — dr. Marx Gyula rendelőintézeti főorvost jelölte, az MSZDP pedig dr. Schein István munkaközösségi jogtanácsost szeretné bejuttatni a Parlamentbe. A Hazafias Népfront megyei és városi elnökségéből, az MSZMP Zala megyei koordinációs irodáját, a zalaegerszegi végrehajtó bizottságát és reformkörét, valamint a Zalaegerszegi Ifjúsági Társulást tömörítő választási szöveségnek Györffy István ,újságíró, a Zalai Hírlap főszerkesztő-helyettese lett a jelöltje. Döntés született a jelölő gyűlések helyéről és időpontjáról is. Eszerint augusztus 28-én Zalaegerszegen, a Hevesi Sándor Színházban, két nappal később Andráshidán, augusztus ,31-én pedig Pókaszepetken dől el véglegesen, hogy kik kerülnek a képviselőjelölti listára. (MTI) Megkezdődött az MSZMP Zala megyei apparátusának újjászervezése. A július végén megtartott megyei pártértekezleten elhatározott struktúraváltás részeként koordinációs irodát hoztak létre. Ennek feladata a megyei pártbizottságot felváltott megyei választmány, illetve a munkabizottságok tevékenységének hathatós segítése, sőt, egyenesen a kiszolgálásuk. Első lépésként megszüntették a korábbi osztályokat. Az eddigi funkciók, státusok megszüntetése anyagilag senkit sem érintett hátrányosan, és senki sem került az utcára. A volt megyei pártbizottság 29 fős apparátusából a négy titkár közül kettő nyugállományba vonul, kettő pedig valószínűleg állami intézményeknél helyezkedik el. A munkatársak közül egy szintén nyugdíjba ment, öten pedig, már augusztusban, felsőfokú szakképesítésüknek megfelelő állásban kívánnak dolgozni. Kilencen bejelentették, hogy a távozás gondolatával fog- lalkoznak, és egy-két hónapon belül elköszönnek. Keletnémet fiatalember szökési kísérlete, A menekülteket is illesse meg a védelem joga A menekültkérdésről tartott nemzetközi sajtótájékoztatót a szerdai belügyminiszteri eszmecsere után tegnap a Magyar Helsinki Bizottság és a Menedék Bizottság a budapesti Lukács cukrászdában. Dr. Fényi Tibor, dr. Hack Péter és dr. Kakuk György András, a szervezetek képviselői ismertették azt a nyílt levelet, amelyet a magyar miniszterelnöknek címeztek. Ebben, többek között, javasolják a kormány elnökének, a Genfi Konvenció kihirdetéséig, törvénybe iktatásáig, függesszék fel a menedékkérelmek elbírálását és senkit ne utasítsanak ki az országból. Szüntessék meg azt a jogtipró gyakorlatot — írja a levél —, amely szerint a menedékért folyamodók nem részesülhetnek jogi védelemben, nincs fellebbezési lehetőségük. Mivel a Belügyminisztérium már számos esetben bebizonyította, képtelen humánusan eljárni, önálló államtitkárságként a kormány vagy az Országgyűlés felügyelete alatt álljon a Menekültügyi Hivatal. Kérik, hozzanak létre független társadalmi bizottságot a menekültügy ellenőrzésére. Követelik, azonnal függesszék fel azt a gyakorlatot, amely szerint a határsértőnek vélt NDK-állampolgárok útiokmányát pecséttel érvénytelenítik és értesítik az NDK- hatóságokat. Fontosnak tartják a levél szerzői, hogy magyar hatóságok aktív segítséget nyújtsanak az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodók ügyének megoldásához. . Fényi Tibor cáfolta a KEOKH vezetőjének azt az állítását, amely szerint eddig még egyetlen NDK- állampolgár sem kért politikai menedékjogot. Szerinte a menekültek többsége attól fél, hogy nem használja a menekült fogalmat, pusztán azzal, hogy kinyilvánítja, nem kíván hazamenni, menedékjogot kér. A magyar hatóságok pedig, ha megjelölik a határsértőnek tartott NDK-polgárok útlevelét, megteremtik a menekülti státuszhoz való indokot, hiszen az üldözés veszélyének teszik ki ezeket az embereket. A két független bizottság adatai szerint, eddig az idén 453 keletnémet állampolgár ellen indítottak Magyarországon eljárást tiltott határátlépési kísérlet miatt. Körülbelül 1000-en juthattak át Ausztriába. Meg nem erősített hírek szerint 170—200-an tartózkodnak az NSZK budapesti nagykövetségén és konzulátusán. 300 —400-an rejtőzködhetnek illegalitásban az országban, akik vagy a csodára várnak, vagy arra, hogy a Genfi Konvencióhoz való csatlakozást kihirdessék és továbbutazhassanak. A két bizottság információi szerint elutasították a politikai menedékjog iránti kérelmét annak a csehszlovák állampolgárságú, magyar nemzetiségű férfinak, aki Ceausescu prágai látogatása idején aláírásokat gyűjtött a falurombolás ellen. Amikor ezért a szlovák hatóságok zaklatni kezdték, átjött Magyarországra és jelentkezett a rendőrségen, ahol írásban beadott kérelmére szóban elutasították a politikai menedékjog iránti kérelmét. Több csehszlovák polgár járt ,hasonlóképpen, utánuk nyomoz a KEOKH. A Menedék Bizottság vállalja, hogy a svédországi szokásokhoz hasonlóan, saját költségén több nyelven sokszorosítja a menekültek jogait és jogorvoslati lehetőségeit tartalmazó tájékoztatót, amit a BM pénzhiányra hivatkozva nem készített el eddig. A sajtótájékoztatón részt vett egy NDK-ben fiatalember, Alexander Lichtenberg, aki illegálisan tartózkodik hazánkban. Amint elmondta, Magyarországon keresztül kívánt az NSZK-ba jutni, ahol menyasszonya él, aki fél éve szintén illegálisan ment Hamburgba, ott élő szüleihez. A fiú családegyesítést sem kérhet, mert ezzel „elárulná” a szocialista Németországot, barátnője nem mehet vissza az NDK-ba, mert ott letartóztatnák. A fiatalember Magyar Nemzet ezért az egyetlen lehetőségnek azt látja, hogy Magyarországon keresztül eljuthat az NSZK-ba. A magyar határon szeretett volna átszökni, jobb híján, de augusztus 4-én húsz kilométerre a határtól, Lenti közelében a határőrök letartóztatták, leszállították a vonalról, bár érvényes jeggyel és útiokmánnyal rendelkezett. Tehát semmi tilosat nem követett el. A magyar hatóságok „rábeszélték”, vallja be, szökni akart. Azt ígérték, ha elismeri, nem ütik be a pecsétet az útiokmányába, ha viszont letagadja, köztik az NDK hatóságával adatait. Miután elismerte a szökési kísérletet, bepecsételték útlevelébe, 48 órán belül köteles elhagyni Magyarországot. Azóta illegalitásban él itt, haza nem mehet, mert a vele történtekről több nagy nyugati hírügynökségnek beszámolt. Egyetlen lehetősége, hogy várjon és bízzon benne, sorsa előbb-utóbb rendeződik. A Helsinki Bizottság képviselője cinikusnak nevezte azt a magyar álláspontot, amely szerint a követségen levő keletnémet polgárok ügye csak a két német államra tartozik. Mivel a szófiai követségre menekült román állampolgárok is csak a bolgár kormány segítségével utazhattak Magyarországra. (désl) Az Evangélikus Világszövetség a román kérdésről (MTI) Augusztus első napjaiban tartotta évi ülését Genfben az Evangélikus (Lutheránus) Világszövetség vezető testülete, s más nemzetközi ügyek mellett első ízben foglalkozott az erdélyi menekültek helyzetével. A világszövetség konferenciájáról hazatérő Nagy Gyula evangélikus püspök az MTI érdeklődésére elmondta: a világszövetség az ő kérésére vette fel napirendjére a román kérdést, a Magyarországra menekülő erdélyiek problémáinak megvitatását. Több bizottságban is részletesen foglalkoztak a kérdéskörrel, s végezetül az Evangélikus Világszövetség felhívta a mintegy 55 millió evangélikust képviselő, összesen 105 tagegyházát, hogy kísérjék figyelemmel az emberi jogok romániai megsértésének tényeit, segítsék a kisebbségek ügyének békés megoldását, s nyújtsanak anyagi támogatást a menekültek egyházi gondozásához. MSZMP-közvélemény-kutatás 800 párttag és 500 párton kívüli véleménye (MTI) Egyetértés alakult ki a társadalomban arról, hogy a tavaly májusi pártértekezlet óta eltelt időszak eseményei többségükben kedvezőtlenül hatottak az emberek hangulatára. Ez derül ki abból a két kérdőíves vizsgálatból, amelyet a DOXAPOL Véleménykutató Intézet végzett a 18 éven felüli lakosságot, illetve az MSZMP tagságát reprezentáló mintában.’3' Böhm Antal, az Intézet igazgatója az MTI munkatársával folytatott beszélgetésben elmondta: az Egy év mérlege című kutatási anyag a 15 fős kollektíva ..első nagyszabású felmérése. A DOXAPOL néhány hónapja alakult meg az MSZMP égisze alatt ,ázzal a céllal, hogy segítse a párton belülidöntések előkészítését, a reformok megalapozását, valamint annakérdekében, hogy a pártvezetés, és a tagság tiszta képet alkothasson a lakossági, valamint a kommunista közvéleményről. Feladatuknak tekintik emellett a magyar társadalom ideológiai arculatának, mozgási tendenciáinak, konfliktusainak, fejlődési formáinak feltárását is. Mindez tükröződik abban a mintegy ötszáz oldalas, publikálásra szánt anyagban is, amelyben a szociológusokból, szociálpszichológusokból álló kollektíva ■ nyolcszáz párttag és ötszáz párton kívüli véleményét összegezte. Elsősorban arra voltak kíváncsiak: minek hatására változott a közhangulat, milyen tényezők befolyásolták annak alakulását. A válaszolók hangulatjavító hatást tulajdonítottak a pártértekezletnek, a világútlevél bevezetésének, valamint a demokrácia, illetve a nyilvánosság szélesedésének. A megkérdezettek ide sorolták az új pártok alakulását, az MSZMP vezetésében bekövetkezett személycseréket, valamint a pártban tapasztalható szemléleti változásokat is. Kitűnik ugyanakkor az is, hogy a lakosság több mint egy év távlatából nem tulajdonít már különösebb jelentőséget az országos pártfórumnak. A kommunisták és a párton kívüliek egyaránt gazdasági jellegű hangulatrontó tényezőkként nevezték meg az áremeléseket, a személyi jövedelemadót, a romló életszínvonalat, az alacsony béreket, a forint leértékelését, s általában az ország gazdasági helyzetét. Apolitikai jellegű változások között elsősorban a párttagok hivatkoztak a vezetők alkalmatlanságára, az emberek politikai elbizonytalanodására, illetve a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésére mint hangulatrontó elemre. , , , A kutatási milita felhívja a figyelmet arra is, hogy a 30 év alattiak különösen borúlátóan vonták meg az elmúlt esztendő mérlegét — jegyezte meg az igazgató, majd arról szólt, hogy a napokban elkészült az a két gyorsjelentés is, amelyben a gödöllői választásnak, illetve a szegedi, a kecskeméti, a kiskunfélegyházi második választási fordulónak az esélyeiről kérdezték a lakosságot. Az utóbbi felmérés elsősorban a választással kapcsolatos tájékozottság növekedését, a szavazási hajlandóság fokozódását, s a jelöltekkel kapcsolatos állásfoglalások polarizálódását regisztrálta. A feldolgozott adatok jelzése szerint a választópolgárok döntő többsége tudott a képviselőválasztásokról — főként a helyi kommunikációs eszközök, a plakátok, a szórólapok, illetve a helyi politikai, választói gyűlések révén. Az adatok ugyanakkor egyértelműen mutatják, hogy a választásra jogosultak fele nem ismerte a jelölteket, a kétharmaduk előtt a pótválasztásokon jelöltet állító szervezetek is ismeretlenek. A nemzetközi bizalom és biztonság jegyében Feloszlik a szabadszállási harckocsidandár (MTI) A szabadszállási Kossuth Lajos laktanyában pénteken ünnepi állománygyűlésen hirdették ki Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter parancsát, miszerint az itteni harckocsidandárt felszámolják. Mint ismeretes, a magyar katonai vezetés javaslatára a kormány olyan döntést hozott, hogy 1989-ben és 1990-ben mintegy kilenc százalékkal csökkenti a néphadsereg létszámát, illetve ezzel párhuzamosan fegyverzetét és haditechnikai eszközeit. A nemzetközi bizalom és biztonság erősítése jegyében elhatározott, előre bejelentett csapatcsökkentés első üteme Szabadszálláson történt. A harckocsidandár feloszlatása a legjelentősebb lépés ezen a területen, a továbbiakban részleges létszámcsökkentésre, illetve ennél kisebb laktanyák felszámolására kerül sor. A Kossuth Lajos laktanyában rendezett ünnepségen ott voltak a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon részt vevő magyar küldöttség tagjai is, Meiszter Dávid nagykövet vezetésével. Megjelent 15 ország budapesti diplomáciai képviselője. A katonai tiszteletadás külsőségei között lezajlott ünnepségen Végh Ferenc alezredes, a helyőrség és a harckocsidandár parancsnoka adott tájékoztatást az eddig itt szolgálatot teljesítő katonák, illetve a polgári alkalmazottak és a haditechnikai eszközök további sorsáról. Elmondta, hogy az itt lévő, mintegy 700 technikai eszköz jelentős részét a dunaújvárosi Dunai Vasműben beolvasztják, illetve polgári célokra hasznosítanak. A sorkatonák egy része — mintegy száz fő — leszerelt. Egy Nem jött létre megegyezés a cigány kerekasztalnál (MTI) Nem jutottak egyezségre pénteken az első cigány kerekasztal résztvevői. A magyarországi cigányság képviseletében a tárgyalóasztal mellett helyet foglaló hét szervezet — a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, a Cigány Ifjúsági Szövetség, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Cigánypárt, a Filcunoi, az Országos Cigánytanács és a Phralipe Független Cigányszervezet — vezetői azzal a céllal gyűltek össze a Demisz székházában, hogy megállapodjanak az együttműködés lehetséges formáiról, a nemzetiségi státus elnyerését szolgáló közös fellépésről. A politikai küzdőtéren négy hónapja feltűnt, értelmiségiek irányítása alatt álló Phralipe nyilatkozata világossá tette az eltérő megközelítés lényegét. A szervezet az együttműködés feltételeként annak deklarálását sürgette, hogy „a cigányszervezetek elhatárolják magukat attól a korábbi, de napjainkban is működő gyakorlattól, amely felülről manipulálta vagy manipulálja ma is a cigány szervezeteket, s rajtuk keresztül az egész magyarországi cigányságot”, továbbá „a cigányszervezetek kijelentik, hogy nem szolgáltatják ki többé a cigányságot soha semmiféle politikai hatalomnak..." A Phralipe egyik jelenlevő képviselője ennél is egyértelműbben úgy fogalmazott, hogy a cigánypolitika alakítói — mind a cigányságon belül, mind azon kívül — inkorrektek voltak, becstelen fogásokat alkalmaztak akaratuk érvényesítésére. Illúzió az összefogásról beszélni addig, amíg a meglevő szervezetek továbbra is a hatalom akaratának közvetítőiként, s nem a cigányság sorsának önálló alakítóiként működnek. A Phralipe szervezet ezen a ponton búcsút intett a kerekasztal-tanácskozásnak. IDŐZÍTETT BOMBA Már akkor éreztem, hogy az eseménynek botrányszaga van, amikor kézbe vettem a Magyar Hitelbank meghívóját. A „spórkocsi akciónak” elkeresztelt ötlet ugyanis, a gazdaság egy meglehetősen érzékeny területét érinti. Tehát az ötletgazda, aki nyilvánvalóan egy jól képzett bankár, nagyon is jól tudta, hogy a gépkocsi előleg, hivatalos nevén gépkocsi letét feltételeiben bekövetkező változás milyen következményekkel járhat. A lakosság ugyanis jelenleg mintegy 24 milliárd forintnyi előleget kénytelen befizetni az OTP-nek, illetve a Takarékszövetkezetnek annak reményében, hogy néhány év múlva hozzájut a hőn áhított négykerekűhöz. Ez a 24 milliárd forint természetesen nem „normális betét", hiszen kamata maximum 6 százalék. Az a bank tehát, amely hozzájut ehhez a pénzhez, csak 6 százalékot fizet a lakosságnak érte, — ám, ha a vállalatoknak 20—25 százalékos kamatra kihelyezi, máris igen eredményesen, gazdálkodott. Kihasználta azt a joghézagot, amely ma a gazdaság számos területén jellemzi a szabályozást. Tegyük gyorsan hozzá azt is, hogy a Hitelbank akciója a leendő autótulajdonosok számára kétségkívül vonzó, hiszen, ha az autó ára objektív okok miatt emelkedik, akkor a Hitelbank magára vállalja az áremelkedés bizonyos részét, pontosabban: maximum 18 százalékos kamatot fizet az addig kapható 6 százalékkal szemben. Az üzlet tehát mindkét fél számára előnyös. A Pénzügyminisztérium mégis megvétózta az akciót, arra hivatkozva, hogy a lakosság által fizetett gépkocsi előleget, azaz letétet kormányrendelet szabályozza, tehát a Hitelbank kezdeményezése jogszerűtlen. Ebbe persze a Hitelbank nem törődött bele, levelet írt a pénzügyminiszternek, aki lapzártáig még nem hozta nyilvánosságra a válaszát. Az ügy azonban érthető okokból dagad. A leendő gépkocsivásárlók úgy érzik, hogy megfosztják őket egy kedvezőbb előlegfizetéstől, a Hitelbank pedig úgy véli: megsértették a vállalati önállóságát, holott olyan korszerű megoldást kínál, amely az önkéntes takarékosságon alapszik. Ma még nincs olyan testület, amely ebben a vitában gyorsan igazságot osztana. Azt azonban minden alapvető közgazdasági ismerettel rendelkező olvasó sejtheti, hogy az időzített bomba hol van elhelyezve. Az ítéletalkotáshoz azt is tudni kell, hogy a lakosság körülbelül 200 milliárd forintnyi olcsó — 3 százalékos — hitelt vett fel az OTP-től. Azaz ez az összeg „ketyeg” időzített szerkezetként. Ezért vetődik fel oly gyakran a lakáshitelek kamatának újratárgyalása, pontosabban a kamatok emelése. (A költségvetés ugyanis ebben az évben immár csaknem 80 milliárd forint összegű kamatkiegészítést utal át az OTP-nek, mivel a lakosság csak 3 százalékos kamatot fizet.) Érzésem szerint tehát a Hitelbank vétlen, de mégsem ártatlan ebben az ügyben. Ugyanis ebben a bankban is jól tudják, hogy ha a gépkocsielőlegként elhelyezett 24 milliárd forint megmozdul, akkor a költségvetésnek valahonnan pénzt kell előteremtenie. Részben ugyanis a gépkocsi betétből finanszírozzák a lakosság által felvett olcsó lakáshiteleket. Azt egyébként senki sem vitatja, hogy ez a gépkocsielőleg konstrukció tarthatatlan, miként az autóforgalmazás jelenlegi rendszere is. A kormánynak tehát mindkét ügyben előbb-utóbb lépnie kell, pontosabban: a kötött gazdálkodást fel kell váltani a piacgazdálkodás módszereivel. De ezzel együtt valamilyen módon megoldást kell találni a lakáshitelek ügyében is. Az idő sürget, a 200 milliárdos bomba egyre idegesítőbben ketyeg. A spórkocsi-ügy fellobbantotta a gyújtózsinórt, de a Pénzügyminisztérium a maga sajátos módján, elvágta a madzagot. Talán jobb megoldás lenne eleve hatástalanítani a bombát. Így ugyanis könnyen felrobbanhat. Emőd Pál ------- A NAP------Közhely és vélemény Az átlagos újságíró a legjobban az átlagos újságolvasót ismeri. Lehet, hogy nem tudja, mi a véleménye Szentágothai Jánosnak a kurd kérdésről, a burgonyapehelyről, az MDF-ről — abban azonban csalhatatlan, hogy melyik mondatának lesz sikere, melyiktől húzza el a száját a nyájas olvasó, aki egyébként már nagyon régen nem nyájas, hanem ingerült, dühös, elege van, és igazán meglepő, hogy még mindig olvasó. A kérdés az, hogy akkor vajon miért ír le az átlagos újságíró olyan szöveget, amitől fölszisszen, paprikás leveleket ír egyik-másik, nem is átlagos olvasója is. Nos, általában azért írja le mégis (az ázsióját némelyeknél rontó) Véleményét — mert van neki. És mert nem az az egyedüli és legfőbb törekvése, hogy most aztán mindenkinél sikere legyen — nem is lehet. Olykor köteles vállalni a szembefordulást némelyek hangulatával, nézeteivel. Különösen, ha azt gyanítja: felületes közhely, jó vagy rossz előjelű elfogultság rejlik mögötte. Jaj annak az újságírónak, akivel minden olvasó mindig mindenben egyetért. Mert annak egész életműve — ha egyáltalán van hírlapírói életmű — jobbára közhelyek gyűjteménye vagy cirkalmazása. Az, szegény, egy életen át leste alázatosan, a legátlagosabb közhangulat divatingadozásait, és mindig ahhoz igazodott. Akkor már jobb, erkölcsösebb, ha pályája főként saját következetlenségeit, véleménymódosításait tükrözi. Bőven elegendő ez is. A Tisztességes közíró olykor vitatkozik olvasóival , mert nemcsak a tapsukra, a véleményükre is kíváncsi. S persze, előfordul, hogy a vitában az olvasók győzik meg. DIURNUS 3 csoportjuk a kiképzés után ahhoz az alakulathoz megy vissza, ahonnan érkezett, másokat lakóhelyükhöz közeli alakulatoknál helyeznek el. Kétezer tartalékos tisztre, illetve tartalékos katonára Szabadszálláson a továbbiakban nem tartanak igényt. Ami a hivatásos tiszteket, illetve a polgári alkalmazottakat illeti, velük is megbeszélve igyekeztek valamennyiüknek megfelelő helyet találni. A tiszti lakásokból tizet díjmentesen átadtak az erdélyi menekültek számára. Ugyancsak térítés nélkül felajánlottak a szabadszállási tanácsnak 16 szükséglakást és 9 komfortos lakást.