Magyar Nemzet, 1989. augusztus (52. évfolyam, 178-204. szám)

1989-08-12 / 188. szám

Szombat, 1989. augusztus 12. A helsinki és a menedékbizottság levele a kormányfőhöz Senkit se utasítsanak ki az országból Doxapol közvéleménykutatás: kedvezően ítélik meg az új pártok alakulását KÖZÉLETI HÍREK Németh Miklós, a Miniszter­­tanács elnöke táviratban köszön­tötte Kaifu Tosikit Japán mi­niszterelnökévé történt megvá­lasztása alkalmából. Beatrix királynő augusztus 10-én búcsúebéden fogadta Iván Tivadart, hazánk hágai nagykö­vetét. A diplomatát előzőleg bú­csúlátogatáson fogadta a holland parlament mindkét kamarájának elnöke és Hans van den Broek külügyminiszter is. - Magyarországnak reális lehető­sége van arra, hogy megreformál­ja önmagát - jelentette ki Josef Riegler osztrák alkancellár, a Néppárt vezetője pénteken, ami­kor fogadta Roszik Gábor magyar ellenzéki képviselőt. A július 22-i gödöllői pótválasztáson győztes ellenzéki képviselő három napon át tárgyalt a kereszténydemok­rata irányzatú Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőivel a magyarorszá­gi helyzetről és a magyar ellen­zéknek nyújtandó támogatásról. Nyíregyházi napokat rendeztek az NSZK legnépesebb tartomá­nya, Észak-Rajna-Vesztfália Iserlohn városában. A rendez­vénysorozat alkalmából, amely augusztus ötödikétől 13-ikáig tart, Csobai Lászlóné, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke és Fritz Fischer iserlohni polgármester testvérvárosi megállapodást írt alá. Három pályázó a képviselőjelöltségre Zalaegerszegen (MTI) Pótválasztást tartanak szeptember 16-án Zalaegersze­gen Zala megye 2-es számú or­szággyűlési választókerületében. A nemrég megüresedett képvise­lői hely betöltésének előkészüle­tei sorában pénteken egyeztető fórumot tartottak a körzetben működő pártok, tömegszerveze­tek, alternatív csoportok, vala­mint az érintett községi tanácsok képviselői. A jelölő gyűlések le­bonyolításával kapcsolatos teen­dőket beszélték meg. Az MDF, a Fidesz és az SZDSZ — közösen — dr. Marx Gyula rendelőintézeti főorvost jelölte, az MSZDP pedig dr. Schein István munkaközössé­gi jogtanácsost szeretné bejuttat­ni a Parlamentbe. A Hazafias Népfront megyei és városi elnök­ségéből, az MSZMP Zala megyei koordinációs irodáját, a zalaeger­szegi végrehajtó bizottságát és re­­formkörét, valamint a Zalaeger­szegi Ifjúsági Társulást tömörítő választási szöveségnek Györffy István ,újságíró, a Zalai Hírlap főszerkesztő-helyettese lett a je­löltje. Döntés született a jelölő gyűlé­sek helyéről és­ időpontjáról is. Eszerint augusztus 28-én Zala­egerszegen, a Hevesi Sándor Színházban, két nappal később Andráshidán, augusztus ,31-én pe­dig Pókaszepetken dől el végle­gesen, hogy kik kerülnek a kép­­viselőjelölti listára. (MTI) Megkezdődött az MSZMP Zala megyei apparátusának újjá­szervezése. A július végén meg­tartott megyei pártértekezleten elhatározott struktúraváltás ré­szeként koordinációs irodát hoz­tak létre. Ennek feladata a me­gyei pártbizottságot felváltott megyei választmány, illetve a munkabizottságok tevékenységé­nek hathatós segítése, sőt, egye­nesen a kiszolgálásuk. Első lépésként megszüntették a korábbi osztályokat. Az eddigi funkciók, státusok megszüntetése anyagilag senkit sem érintett hát­rányosan, és senki sem került az utcára. A volt megyei pártbizott­ság 29 fős apparátusából a négy titkár közül kettő nyugállomány­ba vonul, kettő pedig valószínű­leg állami intézményeknél­­ hel­­yezkedik el. A munkatársak kö­zül egy szintén nyugdíjba ment, öten pedig, már augusztusban, felsőfokú szakképesítésüknek megfelelő állásban kívánnak dol­gozni. Kilencen bejelentették, hogy a távozás gondolatával fog-­ lalkoznak, és egy-két hónapon belül elköszönnek. Keletnémet fiatalember szökési kísérlete, A menekülteket is illesse meg a védelem joga A menekültkérdésről tartott nemzetközi sajtótájékoztatót a szerdai belügyminiszteri eszme­csere után tegnap a Magyar Hel­sinki Bizottság és a Menedék Bi­zottság a budapesti Lukács cuk­rászdában. Dr. Fényi Tibor, dr. Hack Péter és dr. Kakuk György András, a szervezetek képviselői ismertet­ték azt a nyílt levelet, amelyet a magyar miniszterelnöknek címez­tek. Ebben, többek között, java­solják a kormány elnökének, a Genfi Konvenció kihirdetéséig, törvénybe iktatásáig, függesszék fel a menedékkérelmek elbírálá­sát és senkit ne utasítsanak ki az országból. Szüntessék meg azt a jogtipró gyakorlatot — írja a levél —, amely szerint a menedékért folyamodók nem részesülhetnek jogi védelemben, nincs fellebbe­zési lehetőségük. Mivel a Belügy­minisztérium már számos esetben bebizonyította, képtelen humánu­san eljárni, önálló államtitkár­ságként a kormány vagy az Or­szággyűlés felügyelete alatt áll­jon a Menekültügyi Hivatal. Ké­rik, hozzanak létre független tár­sadalmi bizottságot a menekült­­ügy ellen­őrzésére. Követelik, azonnal függesszék fel azt a gya­korlatot, amely szerint a határ­sértőnek vélt NDK-állampolgá­rok útiokmányát pecséttel érvény­telenítik és értesítik az NDK- hatóságokat. Fontosnak tartják a levél szerzői, hogy magyar ható­ságok aktív segítséget nyújtsanak az NSZK budapesti nagykövetsé­gén tartózkodók ügyének megol­dásához. . Fényi Tibor cáfolta a KEOKH vezetőjének azt az állítását, amely szerint eddig még egyetlen NDK- állampolgár sem kért politikai menedékjogot. Szerinte a mene­kültek többsége attól fél, hogy nem használja a menekült fogal­mat, pusztán azzal, hogy kinyil­vánítja, nem kíván hazamenni, menedékjogot kér. A magyar ha­tóságok pedig, ha megjelölik a határsértőnek tartott NDK-pol­­gárok útlevelét, megteremtik a menekülti státuszhoz való indo­kot­, hiszen az üldözés veszélyé­nek teszik ki ezeket az embere­ket. A két független bizottság adatai szerint, eddig az idén 453 kelet­német állampolgár ellen indítot­tak Magyarországon eljárást til­tott határátlépési kísérlet miatt. Körülbelül 1000-en juthattak át Ausztriába. Meg nem erősített hírek szerint 170—200-an tartóz­kodnak az NSZK budapesti nagy­­követségén és konzulátusán. 300 —400-an rejtőzködhetnek illega­litásban az országban, akik vagy a csodára várnak, vagy arra, hogy a Genfi Konvencióhoz való csatla­­kozást kihirdessék és továbbutaz­hassanak. A két bizottság információi sze­rint elutasították a politikai me­nedékjog iránti kérelmét annak a csehszlovák állampolgárságú, ma­gyar nemzetiségű férfinak, aki Ceausescu prágai látogatása ide­jén aláírásokat gyűjtött a falu­­rombolás ellen. Amikor ezért a szlovák hatóságok zaklatni kezd­ték, átjött Magyarországra és je­lentkezett a rendőrségen, ahol írásban beadott kérelmére szóban elutasították a politikai mene­dékjog iránti kérelmét.­­ Több csehszlovák polgár járt ,hasonló­képpen, utánuk nyomoz a KEOKH. A Menedék Bizottság vállalja, hogy a svédországi szokásokhoz hasonlóan, saját költségén több nyelven sokszorosítja a menekül­tek jogait és jogorvoslati lehető­ségeit tartalmazó tájékoztatót, amit a BM pénzhiányra hivatkoz­va nem készített el eddig. A sajtótájékoztatón részt vett egy NDK-ben fiatalember, Ale­xander Lichtenberg, aki illegá­lisan tartózkodik hazánkban. Amint elmondta, Magyarorszá­gon keresztül kívánt az NSZK-ba jutni, ahol menyasszonya él, aki fél éve szintén illegálisan ment Hamburgba, ott élő szüleihez. A fiú családegyesítést sem kérhet, mert ezzel „elárulná” a szocialis­ta Németországot, barátnője nem mehet vissza az NDK-ba, mert ott letartóztatnák. A fiatalember Magyar Nemzet ezért az egyetlen lehetőségnek azt látja, hogy Magyarországon keresztül eljuthat az NSZK-ba. A magyar határon szeretett volna átszökni, jobb híján, de augusztus 4-én húsz kilométerre a határtól, Lenti közelében a határőrök le­tartóztatták, leszállították a vo­nalról, bár érvényes jeggyel és útiokmánnyal rendelkezett. Tehát semmi tilosat nem követett el. A magyar hatóságok „rábeszél­ték”, vallja be, szökni akart. Azt ígérték, ha elismeri, nem ütik be a pecsétet az útiokmányába, ha viszont letagadja, köztik az NDK hatóságával adatait. Miután el­ismerte a szökési kísérletet, be­pecsételték útlevelébe, 48 órán belül köteles elhagyni Magyaror­szágot. Azóta illegalitásban él itt, haza nem mehet, mert a vele tör­téntekről több nagy nyugati hír­­ügynökségnek beszámolt. Egyet­len lehetősége, hogy várjon és bízzon benne, sorsa előbb-utóbb rendeződik. A Helsinki Bizottság képvise­lője cinikusnak nevezte azt a ma­gyar álláspontot, amely szerint a követségen levő keletnémet polgárok ügye csak a két német államra tartozik. Mivel a szófiai követségre menekült román ál­lampolgárok is csak a bolgár kormány segítségével utazhattak Magyarországra. (désl) Az Evangélikus Világszövetség a román kérdésről (MTI) Augusztus első napjaiban tartotta évi ülését Genfben az Evangélikus (Lutheránus) Világ­­szövetség vezető testülete, s más nemzetközi ügyek mellett első ízben foglalkozott az erdélyi me­nekültek helyzetével. A világszövetség konferenciá­járól hazatérő Nagy Gyula evan­gélikus püspök az MTI érdeklődé­sére elmondta: a világszövetség az ő kérésére vette fel napirend­jére a román kérdést, a Magyar­országra menekülő erdélyiek problémáinak megvitatását. Több bizottságban is részletesen fog­lalkoztak a kérdéskörrel, s vége­zetül az Evangélikus Világszövet­ség felhívta a mintegy 55 millió evangélikust képviselő, összesen 105 tagegyházát, hogy kísérjék figyelemmel az emberi jogok ro­­mániai megsértésének tényeit, segítsék a kisebbségek ügyének békés megoldását, s nyújtsanak anyagi támogatást a menekültek egyházi gondozásához. MSZMP-közvélemény-kutatás 800 párttag és 500 párton kívüli véleménye (MTI) Egyetértés alakult ki a társadalomban arról, hogy a ta­valy májusi pártértekezlet óta el­telt időszak eseményei többsé­gükben kedvezőtlenül hatottak az emberek hangulatára. Ez derül ki abból a két kérdőíves vizsgálat­ból, amelyet a DOXAPOL Véle­ménykutató Intézet végzett a 18 éven felüli lakosságot, illetve az MSZMP tagságát­­ reprezentáló m­intában.’3' Böhm Antal, az Intézet igazga­tója az MTI munkatársával foly­­tatott beszélgetésben elmondta: az Egy év mérlege című kutatási anyag a 15 fős kollektíva ..első nagyszabású felmérése. A DOXA­POL néhány hónapja alakult meg az­ MSZMP égisze alatt ,ázzal a céllal, hogy segítse a párton belüli­­döntések előkészítését, a reformok megalapozását, valamint annak­­érdekében, hogy a párt­vezetés,­ és a tagság tiszta képet alkothasson a lakossági, valamint a kommunista közvéleményről. Feladatuknak tekintik emellett a magyar társadalom ideológiai­ ar­culatának, mozgási tendenciáinak, konfliktusainak, fejlődési formái­nak feltárását is. Mindez tükröződik abban a mintegy ötszáz oldalas, publiká­lásra szánt anyagban is, amely­ben a szociológusokból, szociál­pszichológusokból álló kollektíva ■ nyolcszáz párttag és ötszáz pár­ton kívüli véleményét összegezte. Elsősorban arra voltak kíván­csiak: minek hatására változott a közhangulat, milyen tényezők be­folyásolták annak alakulását. A válaszolók hangulatjavító hatást tulajdonítottak a pártértekezlet­nek, a világútlevél bevezetésének, valamint a demokrácia, illetve a nyilvánosság szélesedésének. A megkérdezettek ide sorolták az új pártok alakulását, az MSZMP vezetésében bekövetkezett sze­mélycseréket, valamint a pártban tapasztalható szemléleti változá­sokat is. Kitűnik ugyanakkor az is, hogy a lakosság több mint egy év távlatából nem tulajdonít már különösebb jelentőséget az orszá­gos pártfórumnak. A kommunisták és a párton kívüliek egyaránt gazdasági jel­legű hangulatrontó tényezőkként nevezték meg az áremeléseket, a személyi jövedelemadót, a romló életszínvonalat, az alacsony bére­ket, a­ forint leértékelését, s álta­lában az ország gazdasági helyze­tét. A­­politikai jellegű változások között elsősorban a párttagok hivatkoztak a vezetők alkalmat­lanságára, az em­berek politikai elbizonytalanodására,­­ illetve a bős—nagymarosi­­ vízlépcsőrend­szer építésére mint hangulatrontó elemre. , ,­ , A kutatási milita felhívja a fi­gyelmet arra is,­ hogy a 30 év alattiak különösen borúlátóan vonták meg az elmúlt esztendő mérlegét — jegyezte meg az igazgató, majd arról szólt, hogy a napokban elkészült az a két gyorsjelentés is, amelyben a gö­döllői választásnak, illetve a sze­gedi, a kecskeméti, a kiskunfél­egyházi második választási fordu­lónak az esélyeiről kérdezték a lakosságot. Az utóbbi felmérés el­sősorban a választással kapcsola­tos tájékozottság növekedését, a szavazási hajlandóság fokozódá­sát, s a jelöltekkel kapcsolatos állásfoglalások polarizálódását re­gisztrálta. A feldolgozott adatok jelzése szerint a választópolgárok döntő többsége tudott a képviselő­választásokról — főként a helyi kommunikációs eszközök, a pla­kátok, a szórólapok, illetve a he­lyi politikai, választói gyűlések révén. Az adatok ugyanakkor egyértelműen mutatják, hogy a választásra jogosultak fele nem ismerte a jelölteket, a kétharma­duk előtt a pótválasztásokon je­löltet állító szervezetek is isme­retlenek. A nemzetközi bizalom és biztonság jegyében Feloszlik a szabadszállási harckocsidandár (MTI) A szabadszállási Kos­suth Lajos laktanyában pénteken ünnepi állománygyűlésen hirdet­ték ki Kárpáti Ferenc vezérez­redes, honvédelmi miniszter pa­rancsát, miszerint az itteni harc­kocsidandárt felszámolják. Mint ismeretes, a magyar ka­tonai vezetés javaslatára a kor­mány olyan döntést hozott, hogy 1989-ben és 1990-ben mintegy ki­lenc százalékkal csökkenti a nép­hadsereg létszámát, illetve ezzel párhuzamosan fegyverzetét és ha­ditechnikai eszközeit. A nemzet­közi bizalom és biztonság erősí­tése jegyében elhatározott, előre bejelentett csapatcsökkentés el­ső üteme Szabadszálláson történt. A harckocsidandár feloszlatása a legjelentősebb lépés ezen a te­rületen, a továbbiakban részleges létszámcsökkentésre, illetve en­nél kisebb laktanyák felszámolá­sára kerül sor. A Kossuth Lajos laktanyában rendezett ünnepségen ott voltak a bécsi haderőcsökkentési tárgya­lásokon részt vevő magyar kül­döttség tagjai is, Meiszter Dávid nagykövet vezetésével. Megjelent 15 ország budapesti diplomáciai képviselője. A katonai tiszteletadás külső­ségei között lezajlott ünnepségen Végh Ferenc alezredes, a hely­őrség és a harckocsidandár pa­rancsnoka adott tájékoztatást az eddig itt szolgálatot teljesítő ka­tonák, illetve a polgári alkalma­zottak és a haditechnikai eszkö­zök további sorsáról. Elmondta, hogy az itt lévő, mintegy 700 tech­nikai eszköz jelentős részét a du­naújvárosi Dunai Vasműben be­olvasztják, illetve polgári célokra hasznosítanak. A sorkatonák egy része — mintegy száz fő — leszerelt. Egy Nem jött létre megegyezés a cigány kerekasztalnál (MTI) Nem jutottak egyezség­re pénteken az első cigány kerek­asztal résztvevői. A magyaror­szági cigányság képviseletében a tárgyalóasztal mellett helyet fog­laló hét szervezet — a Magyaror­szági Cigányok Kulturális Szövet­sége, a Cigány Ifjúsági Szövetség, a Magyarországi Cigányok De­mokratikus Szövetsége, a Cigány­párt, a Filc­unoi, az Országos Ci­gánytanács és a Phralipe Függet­len Cigányszervezet — vezetői az­zal a céllal gyűltek össze a De­­misz székházában, hogy megálla­podjanak az együttműködés le­hetséges formáiról, a nemzetiségi státus elnyerését szolgáló közös fellépésről. A politikai küzdőtéren négy hó­napja feltűnt, értelmiségiek irá­nyítása alatt álló Phralipe nyi­latkozata világossá tette az eltérő megközelítés lényegét. A szerve­zet az együttműködés feltétele­ként annak deklarálását sürgette, hogy „a cigányszervezetek elha­tárolják magukat attól a korábbi, de napjainkban is működő gya­korlattól, amely felülről manipu­lálta vagy manipulálja ma is a cigány szervezeteket, s rajtuk ke­resztül az egész magyarországi cigányságot”, továbbá „a cigány­­szervezetek kijelentik, hogy nem szolgáltatják ki többé a cigány­ságot soha semmiféle politikai hatalomnak..." A Phralipe egyik jelenlevő képviselője ennél is egy­értelműbben úgy fogalmazott, hogy a cigánypolitika alakítói — mind a cigányságon belül, mind azon kívül — inkorrektek voltak­, becstelen fogásokat alkalmaztak akaratuk érvényesítésére. Illúzió az összefogásról beszélni addig, amíg a meglevő szervezetek to­vábbra is a hatalom akaratának közvetítőiként, s nem a cigányság sorsának önálló alakítóiként mű­ködnek. A Phralipe szervezet ezen a ponton búcsút intett a kerekasz­tal-tanácskozásnak. IDŐZÍTETT BOMBA Már akkor éreztem, hogy az eseménynek botrányszaga van, amikor kézbe vettem a Magyar Hitelbank meghívóját. A „spór­­kocsi akciónak” elkeresztelt ötlet ugyanis, a gazdaság egy megle­hetősen érzékeny területét érinti. Tehát az ötletgazda, aki nyil­vánvalóan egy jól képzett bankár, nagyon is jól tudta, hogy a gép­kocsi előleg, hivatalos nevén gép­kocsi letét feltételeiben bekövet­kező változás milyen következ­ményekkel járhat. A lakosság ugyanis jelenleg mintegy 24 mil­liárd forintnyi előleget kénytelen befizetni az OTP-nek, illetve a Takarékszövetkezetnek annak re­ményében, hogy néhány év múl­va hozzájut a hőn áhított négy­­kerekűhöz. Ez a 24 milliárd forint természetesen nem „normális be­tét", hiszen kamata maximum 6 százalék. Az a bank tehát, amely hozzájut ehhez a pénzhez, csak 6 százalékot fizet a­ lakos­ságnak érte, — ám, ha a válla­­­latoknak­ 20—25 százalékos ka­matra kihelyezi, máris igen ered­ményesen, gazdálkodott. Kihasz­nálta azt a joghézagot, amely ma a gazdaság számos területén jel­lemzi a szabályozást. Tegyük gyorsan hozzá azt is, hogy a Hitelbank akciója a leen­dő autótulajdonosok számára kétségkívül vonzó, hiszen, ha az autó ára objektív okok miatt emelkedik, akkor a Hitelbank magára vállalja az áremelkedés bizonyos részét, pontosabban: maximum 18 százalékos kamatot fizet az addig kapható 6 száza­lékkal szemben. Az üzlet tehát mindkét fél számára előnyös. A Pénzügyminisztérium mégis meg­vétózta az akciót, arra hivatkoz­va, hogy a lakosság által fizetett gépkocsi előleget, azaz letétet kormányrendelet szabályozza, te­hát a Hitelbank kezdeményezé­se jogszerűtlen. Ebbe persze a Hi­telbank nem törődött bele, leve­let írt a pénzügyminiszternek, aki lapzártáig még nem hozta nyilvánosságra a válaszát. Az ügy azonban érthető okok­ból dagad. A leendő gépkocsi­­vásárlók úgy érzik, hogy meg­fosztják őket egy kedvezőbb elő­legfizetéstől, a Hitelbank pedig úgy véli: megsértették a vállalati önállóságát, holott olyan korsze­rű megoldást kínál, amely az ön­kéntes takarékosságon alapszik. Ma még nincs olyan testület, amely ebben a vitában gyorsan igazságot osztana. Azt azonban minden alapvető közgazdasági ismerettel rendelkező olvasó sejt­heti, hogy az időzített bomba hol van elhelyezve. Az ítéletalkotás­hoz azt is tudni kell, hogy a la­kosság körülbelül 200 milliárd forintnyi olcsó — 3 százalékos — hitelt vett fel az OTP-től. Azaz ez az összeg „ketyeg” időzített szerkezetként. Ezért vetődik fel oly gyakran a lakáshitelek ka­matának újratárgyalása, ponto­sabban a kamatok emelése. (A költségvetés ugyanis ebben az évben immár csaknem 80 mil­liárd forint összegű kamatkiegé­­szítést utal át az OTP-nek, mivel­­ a lakosság csak 3 százalékos ka­­matot fizet.) Érzésem szerint tehát a Hitel­bank vétlen, de mégsem ártatlan ebben az ügyben. Ugyanis ebben a bankban is jól tudják, hogy ha a gépkocsielőlegként elhelyezett 24 milliárd forint megmozdul, akkor a költségvetésnek valahon­nan pénzt kell előteremtenie. Részben ugyanis a gépkocsi be­tétből finanszírozzák a lakosság által felvett olcsó lakáshiteleket. Azt egyébként senki sem vi­tatja, hogy ez a gépkocsielőleg konstrukció tarthatatlan, miként az autóforgalmazás jelenlegi rendszere is. A kormánynak te­hát mindkét ügyben előbb-utóbb lépnie kell, pontosabban: a kötött gazdálkodást fel kell váltani­­ a piacgazdálkodás módszereivel. De ezzel együtt valamilyen mó­don megoldást kell találni a la­káshitelek ügyében is. Az idő sürget, a 200 milliárdos bomba egyre idegesítőbben ke­tyeg. A spórkocsi-ügy fellobban­­totta a gyújtózsinórt, de a Pénz­ügyminisztérium a maga sajátos módján, elvágta a madzagot. Ta­lán jobb megoldás lenne eleve hatástalanítani a bombát. Így ugyanis könnyen felrobbanhat. Em­őd Pál ------- A NAP------­Közhely és vélemény Az átlagos újságíró a legjobban az átlagos újságolvasót ismeri. Lehet, hogy nem tudja, mi a véleménye Szentágo­­thai Jánosnak a kurd kérdésről, a burgonyapehelyről, az MDF-ről — abban azonban csalhatatlan, hogy melyik mondatának lesz sikere, melyiktől húzza el a száját a nyá­jas olvasó, aki egyébként már nagyon régen nem nyájas, hanem ingerült, dühös, elege van, és igazán meglepő, hogy még mindig olvasó. A kérdés az, hogy akkor vajon miért ír le az átlagos új­ságíró olyan szöveget, amitől fölszisszen, paprikás levele­ket ír egyik-másik, nem is átlagos olvasója is. Nos, általában azért írja le mégis (az ázsióját némelyek­nél rontó) Véleményét — mert van neki. És mert nem az az egyedüli és legfőbb törekvése, hogy most aztán minden­kinél sikere legyen — nem is lehet. Olykor köteles vállal­ni a szembefordulást némelyek hangulatával, nézeteivel. Különösen, ha azt gyanítja: felületes közhely, jó vagy rossz előjelű elfogultság rejlik mögötte. Jaj annak az újságírónak, akivel minden olvasó mindig mindenben egyetért. Mert annak egész életműve — ha egyáltalán van hírlapírói életmű — jobbára közhelyek gyűjteménye vagy cirkalmazása. Az, szegény, egy életen át leste alázatosan, a legátlagosabb közhangulat divatin­­gadozásait, és mindig ahhoz igazodott. Akkor már jobb, erkölcsösebb, ha pályája főként saját következetlenségeit, véleménymódosításait tükrözi. Bőven elegendő ez is. A Tisztességes közíró olykor vitatkozik olvasóival , mert nemcsak a tapsukra, a véleményükre is kíváncsi. S persze,­­ előfordul, hogy a vitában az olvasók győzik meg. DIURNUS 3 csoportjuk a kiképzés után ah­hoz az alakulathoz megy vissza, ahonnan érkezett, másokat lakó­helyükhöz közeli alakulatoknál helyeznek el. Kétezer tartalékos tisztre, illetve tartalékos katonára Szabadszálláson a továbbiakban nem tartanak igényt. Ami a hi­vatásos tiszteket, illetve a polgá­ri alkalmazottakat illeti, velük is megbeszélve igyekeztek vala­mennyiüknek megfelelő helyet ta­lálni. A tiszti lakásokból tizet díj­mentesen átadtak az erdélyi me­nekültek számára. Ugyancsak té­rítés nélkül felajánlottak a sza­badszállási tanácsnak 16 szükség­­lakást és 9 komfortos lakást.

Next