Magyar Nemzet, 1989. október (52. évfolyam, 231-256. szám)

1989-10-02 / 231. szám

Hétfő, 1989. október 2. Magyar Nemzet Munkatársunk telefonj­elentése Főszerepben az unalom­­ érmekkel Moszkva, október 1. Szép, nem szép, ám képtelen vagyók lelkesedni az ökölvívók ötödik világbajnokságáról szólva. Sőt, moszkvai tapasztalataim egyenesen azt sugallják, hogy ke­vés unalmasabb jelensége létezik a sportnak napjaink amatőr ököl­vívásánál. A lényeg ennyi , nem több, nem kevesebb. Okkal kérdezheti persze akárki is, hogy akikor miért kerekedtem fel, hogy tanú­ja legyek a világbajnokság má­sodik hetének. Az ok meglehe­­tősen prózai. Az előzmények még az olimpián, Szöulban keresen­dők. Ott, ahol szintén maratoni ver­seny volt a bokszolóké — rá­adásul két szorítóban. Az a skót ring... Hát az aztán forrása volt mindenfajta komikumnak... Képzeljék csak el — az egyik oldalon ádáz csatát vív két öklö­ző, a másik oldalon pedig egy­értelmű fölényben van az egyik. A „jó” meccsen megszóltál a gong, mire a másik oldalon leengedi kezét az erősebb... A gyengébb pedig maradék erejét összeszed­ve, hatalmasat üt... Az addigi győző meginog, és eldől. Jól meg­járta azáltal, hogy nem tudta, kinek szól a duda... Aztán ott van a fejvédő. Amióta szabály lett a viselése, folyton az álarcosbál jut az eszembe. Ott az a sok alakos ember, s püfölik egymás álarcát veszettül. Kívülről a szem nem látható, nincsen arc, nincsen tekintet, nincsen tehát ember — csak maszk van. Személytelen bábok verekedése a kötelek között. Jó, jó, tudom, hogy a fejvédőt az egészség védelme­ kényszerítette ki a szabályalkotókból, ám ha mindig és mindenáron a testi épség védelme a fontos az ököl­vívásnál, akkor igencsak akadé­mikus a kérdés: árt-e az emberi testnek, szellemnek ez a sport­ág. A boksz hívei­­szívesen han­goztatják, hogy az ökölvívás a sé­rülések számát­­tekintve­­csak ki­lencedik a sportágak képzeletbeli rangsorában. Készséggel elisme­rem a — persze nem minden el­fogultság nélküli — felmérés igaz­ságát, ám hozzáteszem, az ilyes­fajta méricskélésben például a síelőknél oly gyakori lábtörés is fontos adalék, ám egy nagy, — ki tudja az agyra mily káros — pofon csak akkor, ha annak ma­radandó nyomai vannak. Persze, miért­­is lenne veszélyes a boksz az egészségre, amikor az edzők azért (is) vannak ott a ring mel­lett, hogy ügyeljenek tanítványuk testi épségére. Mint tette ezt Hranek Sándorral Papp László, az első komoly ütésnél bedobva a törülközőt a kubai Romero elleni­ meccsen. Igaza volt az általam minden körülmények között tisztelt és be­csült Papp Lászllónak , minek agyonveretni a versenyzőjét, ha egyszer annyira jobb nála a ku­bai. Persze ez a mozzanat már átvezet a magyarok szerepléseihez. Példáknál maradva, ahhoz, hogy Hranek bronzérmet kapott (a tény több mint nagyszerű), ám a har­madik hely sportértékéről elárul valamit, hogy képtelen volt mécs­eset vívni a későbbi másodikkal. Azaz: képtelen volt helytállni 3x3 percig. Meglehetősen ritka a vi­lágon­ az olyan sportág, ahol a földkerekség másodikja és har­madikja olyan meccset vív egy­mással, ahol a harmadik eleve esélytelen. Ha már itt tartunk, szintén öröm, hogy Füzessy Zoltán is harmadik lett. Persze, hogy a döntőbe jutásért vívott meccsén mi történt, azt jobb elfelejteni. Mert az unalom is unalmassá vált a Füzesy—Kum­yavka találkozón. Kurnyavka nem volt jobb — leg­alábbis, ha a kívülálló hihet a szemének —, később mégis Világ­bajnok lett, s ez Füzesyt és a sportágat egyaránt minősíti. Per­sze, csak akkor, ha a­­pontozók­nak is hitelt szavazunk. Mert gép ide, gép oda, a pontozómasinát is emberek kezelik. És ezen a bi­zonyos Füzesy-meccsen Kurnyav­­kát 11:4-re hozták ki győztesnek. Ez azt jelenti, hogy összesen tizenöt (!) értékelhető ütést él­vezhettek (7) a nézők a kilenc perc alatt, tizenegyet Kumyavká­­tól, négyet pedig Füzesytől. Más kérdés, hogy aztán a döntőben 28:12-re nyert a szovjet öklöző. Itt már negyven titén , azaz meccs volt, nem pedig maszatolás. Főként ha figyelembe vesszük, hogy ellenfele, a kubai Espinosa volt már világbajnok korábban. De térjünk vissza az unalom­hoz. A magyarok szereplése meg­kívánta a kitérőt. Előtte Szöulnál tartottam, az olimpiánál, ahol a látottak feledtették velem gyerek- és ifjúkorom élményeit. Dédát, Kajáit, Török „Rókát" vagy ép­pen szegény Eddőcs Pistát. Mert nekem ők jelentették valamikor a bokszot, no és persze, a telt­házas csb-rangadókat a régi Sportcsarnokban. A csapatbajnok­ságról legyen elég annyi, hogy fi­noman szólva is vegetál, az igazi ökölvívók (tehát: vívók) is hiá­nyoznak, s Szöulban gyanúm tá­madt: ez a sportág élvezhetet­len ... Moszkvát arra szántam, hogy meglássam, hová soroljam az olimpián szerzett benyomá­saimat, a félreértések vagy a va­lós tapasztalatok közé. Nos, Moszkva Szöult igazolta. Az amatőr boksz ma már nem az én világom. Az unalmat tá­masztotta alá az is, hogy két hé­ten át tartott a verseny. Ez ön­magában nem több egyszerű ténynél, ám, ha hozzávesszük, hogy a helyszínen csupán e hét csütörtökén támadt érdeklődés a verseny iránt, akkor tehát, ami­kor már javában az érmekért folyt a csata, adott a kérdés: mi­re szolgált az előző tíz nap? Fő­ként, ha azt is tudjuk, hogy a világ legjobbjainak vetélkedése mindenütt a sportág népszerűsí­tését is szolgálja. Márpedig nem sok esély van a népszerűsítésre, ha nem látják a versenyt, mert nincsenek ott. Talán megoldás lenne, ha egy­­egy világverseny előtt lennének selejtezők, amolyan zónaközi dön­tők, s csak egyes földrészek leg­jobbjai kerülnének a világ szeme elé. Félve vetem fel ezt a gondo­latot, nem lévén bennfentes az ökölvívásban. Olyannyira nem, hogy egyelőre Juan Antonio Samaranchcsal értek egyet, aki egyenesen megkérdőjelezi a sportág létét az olimpiai prog­ramban. Mert hosszú a verseny, s ezáltal unalmas, ráadásul az egészségre gyakorolt káros hatá­sát is sokan felvetik. Egyébként a NOB elnökét szinte a verseny egész ideje alatt Moszkvába vár­ták, remélve, hogy személyesen győződik majd meg álláspontja tarthatatlanságáról. Nos, Sa­maranch úr vasárnap délig nem érkezett meg, ez pedig — tudván, hogy igazán nem irtózik az uta­zástól, a világversenyek megláto­gatásától — egyértelmű véleményt tükröz. Nem tartozom a magukat csal­hatatlannak tartó „szakírók” kö­zé. Egyszerű sportkedvelőként, kívülállóként mondtam véle­ményt az ökölvívásról, a moszk­vai világbajnokságról. Ahol vé­gül is szereztünk két bronzérmet. A jutalomosztásnál pedig ez számít és nem az újságíró véle­ménye. Malonyai Péter 4. A világbajnokság eredményei. 48 kg-ban: 1. Eric Griffin (Egyesült Államok), 2. Marcelo (Kuba), 3. Muncsjan (Szovjet­unió) és Kim Dok Jan (Koreai NDK). 51 kg-ban: 1. Jurij Arbacsa­­kov (Szovjetunió), 2. Reyes (Ku­ba), 3. Li Dvang Szik (KNDK) és Wroblewski (Lengyelország). 54 kg-ban:­­1. Enrique Carrion (Kuba), 2. Todorov (Bulgária), 3. Quitandamo (Olaszország) és Li Jong Ho (KNDK). 57 kg-ban: 1. Ajrat Hamatov (Szovjetunió), 2. Kirkorov (Bul­gária, 3. Mesa (Kuba) és Nichol­son (Ausztrália). 60 kg-ban 1. Julio Gonzales (Kuba), 2. Zülow (NDK), 3. Czju (Szovjetunió) és McLean (Egye­sült Államok).­ 63,5 kg-ban: 1. Igor Ruzsnyi­­kov (Szovjetunió), 2. Otto (NDK), 3. Vukasinovics (Jugoszlávia) és Carruth (Írország). 67 kg-ban 1. Francis Vaslap (Románia), 2. Mehnert (NDK), 3. Jerescsenko (Szovjetunió) és Marquez (Egyesült Államok). 71 kg-ban: 1. Iszrael Akop­­kohjan (Szovjetunió), 2. Schmitz (NDK), 3. Obre­ja (Románia) és Kabbari (Egyiptom). 75 kg-ban: 1. Andrej Kurnyav­ka (Szovjetunió), 2. Espinosa (Kuba), 3. Füzesy Zoltán és Ottke (NSZK). 81 kg-ban: 1. Henry Maske (NDK), 2. Romero (Kuba), 3. Sanavarov (Szovjetunió) és Hra­nek Sándor. 91 kg-ban: 1. Felix Savon (Ku­ba), 2. Szudakov (Szovjetunió), 3. Teuchert (NSZK) és Schultz (NDK). Plusz 91 kg-ban: 1. Roberto Balado (Kuba), 2. Mirosnyicsen­­ko (Szovjetunió), 3. Haydeck (NDK) és Hu­sárik (Csehszlová­kia).­ ­Totamood­ Béla ralul Sportgimnasztikai vb Bolgár és szovjet sikerek Szarajevóban a ritmikus sport­gimnasztikai világbajnokság szombati versenynapján két számban a vajaik győztest, s ez ötezer nézőt vonzott a lelátók­ra. A kéziszer aranyérmét Bulgá­ria együttese nyerte a Szovjet­unió és a­­ tüzes táncával, ere­deti figuráival és összekötő lé­péseivel óriási közönségsikert arató a spanyol válogatott előtt. A magyarok több hibát vétve a 17. helyen végeztek. Egyéniben a szovjet Alek­­szandra Tyimosenkóé lett az arany-, a bolgár Bianka Panováé az ezüstérem, a bolgár Adriana Dunavszka és a szovjet Oksa­na Szkalgyina holtversenyben állt a dobogó harmadik fokán. A legjobb magyar, Muszil Zsu­zsa a 16., míg Pál Erika a 23. he­lyen végzett. Vasárnap az együttes kéziszer­csapat (tizenkét buzogánnyal) aranyérmét biztosan szerezte meg Bulgária, 2. Szovjetunió, 3. Spanyolország, 4. Kína. Hallatlanul izgalmas, látványos harc alakult­­ki az egyéni szá­mokban Bianka Panova, s a két szovjet versenyző, Okszana Szkalgyina és Alekszandra Tyi­­mosenko között, s a pontozók nem is tudtak dönteni: mind­hárman 10-est kaptak kötél- és karikagyakorlatukra is, így hár­man álltak a dobogó közepén eredményhirdetéskor. Őutána is „hullottak” a tíze­sek: 10 pontot kapott karikagya­korlatára Tyimosenko, kötélgya­korlatára ,honfitársnője, Szkal­gyina, s ez mindkettőjüknek a világbajnoki címet jelentette. Vé­gül a Szovjetunió együttese sze­rezte meg az aranyérmet a há­rom karika, három szalag dön­tőjében Bulgária és Spanyolor­szág előtt Kézilabda kupák Két magyar győzelem Vasárnap a férfi kézilabda BEK-ben Győrött, 2000 néző szurkolta végig a Rába ETO—AS Filipposz Veriasz (görög) össze­csapást. Az ETO végig magabiz­tosan, nyugodtan játszott és meggyőző fölénnyel 33:15 (17:9) arányban nyert. Igaz, a görög együttes nem is állította túl ne­héz feladat elé, különösen a II. félidőre fáradt el erőnlétileg. Veszprémben kétezer-kétszá­zan voltak a VÁÉV Bramac SE­­CH Bratislava (csehszlovák) KEK-mérkőzésen. Itt jó képessé­gű, kemény ellenfelet kapott a hazai gárda, az első félidőben nem is tudott előnyt kiharcolni (10:10). Végül egy nagyon izgal­mas, idegtépő hajrá hozta meg a Bramac ötgólos, 23:18-as győzel­mét, s csak remélhető, hogy ez elég lesz a visszavágóra. Kajak-poló Ausztrál siker Két napon át zajlott a mar­gitszigeti Hajós Alfréd uszodá­ban az Intertraverz Részvény­­társaság nemzetközi kajak-pole tornája, amelyen két nemzeti válogatott, két NSZK-beli, egy osztrák, egy vegyescsapat és a vendéglátó Bp. Honvéd A- és B- együttese vett részt. A győzelmet Ausztrália válogatottja szerezte meg, miután a döntőben 4—0 (2—0) arányban legyőzte Anglia együttesét. Bom­bameglepetés ! Stockholmban óriási meglepe­téssel fejeződött be a röp­labda Európa-bajnokság. Már az elődöntő szenzációt hozott: Svéd­ország válogatottja 3:2 arányban legyőzte a kilencszeres Eb­aranyérmet szovjet csapatot. A másik ágon Olaszország Hollan­dia legyőzésével jutott a döntő­be. Tizennégyezer szurkoló fog­lalt helyet a lelátókon az arany- és bronzéremért folyó mérkőzé­seken. Az aranyérmet a sportág történetében először Olaszország szerezte meg Svédország 3:1 -es legyőzésével, s azután, amire már igazán senki sem­ számított: Hollandia 3:0-ra (11, 8, 7) verie­­a szovjet együttest, s bronzérmes lett Forma—1-es vb Senna, Berger, Prost A Forma—1-es autós világ­bajnokság 14. futamát a spanyol­­országi Jeres de la Fronterában rendezték vasárnap délután. A győzelmet a brazil Ayrton Sen­na szerezte meg az osztrák Ber­ger és a francia Prost előtt. Két futammal a befejezés előtt Alain Prost vezeti a pontver­senyt 76 ponttal, 2. Senna 60, 3. Mansell (brit) 38, 4. Patrese (olasz) 30, 5. Boutsen (belga) 24, 6. Berger 21 ponttal. Döntetlen Straubingban Értékes pontot szerzett női labdarúgó-válogatottunk Strau­­bingban, az­­IVSZK elleni Eb-se­­lejtezőn: a 3400 néző előtt lezaj­lott mérkőzésen 0-0-as döntet­len született. Enduro-vbc Magyarországé a Watt­ing-trófea. Az NSZK-ban befejeződött a 64. enduro-világbajnokság. A győzelmet Olaszország szerezte meg Svédország, Csehszlovákia, az NSZK, az NDK és az Egyesült Államok előtt. A 32 év után újra rajthoz állt magyar válogatott a 15. helyen végzett, az ünnepélyes díjkiosz­tón mégis örvendetes meglepetés érte: a húsztagú zsűri egyhangú szavazással Magyarországnak ítélte a Watting trófeát, amely­­lyel 1962-től a kiemelkedő telje­sítményt nyújtó csapatot díjaz­zák. A csapattagok: Nádor Atti­la, Zsembery Barnabás, Csősz Lajos, Szabó Gergely, Radványi Zoltán, Nádor István. Totóeredmények 1. Dortmund—Hamburger SV 1 2. Düsseldorf—Kaiserslautern x 3. MönchengUdbach— 1. FC Köln 2 4. Bayreuth—Meppen x 5. Kassel—Aachen * 6. Hertha BSC—Freiburg 1 7. Münster—Blau*Weiss 26 1 8. Genoa-Sampdorla 8 9. Lazio—Juventus' x 10. Verona—Lecce x 11. Como—Regglna x 12. Foggia—Padova 13. Triestina—Avellino 14. Napoli—Milan 1 (yUdlmlUiétoégjz: A labdarúgó NB 1. nyolcadik fordulójának legváratlanabb ered­ménye Székesfehérvárott szüle­tett: az igencsak rapszodikusan szereplő Videotontól jobb hely­zet kihasználásával­­ mindhárom pontot elvitte a Haladás. A szom­bat legnagyobb érdeklődéssel várt mérkőzésit az Ollói úkton játszot­ták, s ahol a listavezető D. Dózsa nőtt a vendén.­­Az első félidő minden igényt kielégítő, izgalmas, akciókban gazdag játéka után, alaposan esett az iram és a szín­vonal is. Kár, mert a húszezer néző megérdemelte volna a 90 percen át tartó „igazi" futballt.­­A Vasas—Tatabánya mérkőzésen in­kább küzdelem volt, mint játék: a Tatabánya kihagyott egy bün­tetőt, s a 81. percben kapott egy elkerülhető gólt, s a piros-kékeké lett ró három pont. A Vasas egyébként a pénteken, tragikus hirtelenséggel elhunyt volt­­válo­gatott játékosuk, Farkas Jánost gyászolva, fekete karszalaggal játszott. Vasárnapra maradt az IMTK­­VM—Bp. Honvéd találkozó. Na­gyot csalódtak azok, akik rang­adóhoz méltó játékra számítot­tak. A nagy küzdelem elmaradt, elsősorban azért, mert a teák -fe­hérek minden csapatrészükben felülmúlták az igencsak gyenge Bp. Honvédot, s lényegében na­gyobb arányú is lehetett­­ volna győzelmük. Jobb gólkülönbséggel azonban így is átvették az V. Dó­zsától a táblázat Vezetésit. 1 8. forduló FTC—0. DÓZSA 2-0 (2—0) DUÓI út, húszezer néző, vezette: Molnár. FTC: Józsa — Simon, Pintér, Lim­­perger, Keller — Bánki, Vaszil,­­To­­por, 46. pSzelbert — Páling, Dzur­­ják, Keresztúri. 0. DÓZSA: Brockhauser — Huszárik, Szélpál, Kovács, Szlezák — Mlovicz (Szabó, 11. p.), Rabold, Balog — Ka­tona (Eszenyi, 54. p.), Bácsi, Zsi­­vótzky. Gólok : Dzurják (5. p.), Bánk­ (34. p.). MTK-VM—BP. HONVÉD 3—0 (1—0). Hungária körút, ötezer néző, vezet­te: Németh L. MTK-VM: Zsiborás — Hahn, Hires, Lőrinci — Horváth, Kékesi (Cserven­­­kai, 77. p.), Balog T., Lakatos, Vadász — Balogh G. (Katzenbach, 12. p.), Jován. BP. HONVÉD: Díszt­ — Csábi, Csu­­hay, Nagy — Sallai, Szijjártó (Piaont, 56. p.), Sikesdi, Fodor (Füle, 58. p), Cseh — Gregor, Saas. Gólok: Balogh T. (47. és 53. p.), Jován (57. p.), VASAS—TATABÁNYA 1—6 (6-0) Fáy utca, háromezer néző, vezette: Márton. VASAS: Andrusch­ — Pecha, Zen­yi, Mészöly, Gubucz — Kecskés (Csorba, 81. p.), Galas­ebek, Du­ró, Claude (Geress, 64. p.) — Zvara, Zircher. TATABÁNYA: Kist — Váczi, Laka­tos, Szalma — P. Nagy, Jártás, Dom­o­­nics, Dobesch — Hányok (Ifjú, 33. p.), Szekeres, Páli (Lázár, 63. p­. Gól: Gubucz (86. p.). HALADÁS—VIDEOTON 2—1 (0-0) Székesfehérvár, kétezerötszáz néző, vezette: Győri. HALADÁS: Kutasi — Neudl (He­gyi, 76. p.), Jávorka, Görög — Deéry, Illés, Bognár, Marton, Elekes — Cser­tői (Szalay, 87. p.)., Schi­ffer. VIDEOTON: Petry — Takács, Lász­ló (Jintar( 34. p.), Horváth — Kunor, Máriás­, Csucsánszky, Emmer, Quiriko (Babát, 46. p.) — Jónás, Szprecsak. Gólok: Szprecsak (52. p.), Görög (78. p.)— Schaffer (33. p.). VESZPRÉM—RABA ETO 8—0 Veszprém, hatezer néző, vezette: Stamler. VESZPRÉM: Végh —­ Mónos, Bimbó, Csik, Szécsi — Csornai, Bognár, Ke­lemen — Rugovics, Gáspár, Hor­váth N­. (Süle, 65. p.). RÁBA ETO: Balázs — Turbék, Pe­­csics, Hogyvik, Virág — Urbányi, Bücs, Somogyi — Handel (Udvardi, 87. p.), Sallói (Mörtel, 67. p.), Haj­szán. PMSC—BÉKÉSCSABA 1—1 (0-8) Pécs, nyolcezer néző, vezette: Fe­kete. PÉCS: Bodnár — Kónya, Márton, Czérna — Megyeri (Nagy T., 84. p.), Túri, Bódog, Bérczy — Lovász, Cseh, Lehota. BÉKÉSCSABA: Gulyás — Bánfi (Belvon, 73. p.), Fabulya, Szenti, Ott­­lakán — Mracskó, Csató (Pásztor, 57. p.), Csanálosi, Horváth — Major, Mik­­lya. Gólok: Lovász (52. p), Mracskó (74. p.). DVSC—SIÓFOK 1—0 (0—0) Debrecen, négyezer néző, vezette: Szabó J. DEBRECEN: Mező — Moldván, Pló­­kai, Nagy I., Balogh — Dán (Vancsa, 70. p.), Sándor, Ulveczki (Márton, 16. p.) — Tóth L., Szűcs L., Rostás. SIÓFOK: Horváth G. — Kolovics, Aczel, Olajos, Marozsán — Keszeg, Palkovics, Z­adányi — Magyar, Czi­­gány (Herczeg, 72. p.), Kirchmayer (Borostyán, 74. p.). Gól: Márton (70. p.). VÁC—CSEPEL 0-6 Vác, kétezerötszáz néző, vezette: Huták. vÁC: Gelei — Nagy, K­osztovi­ák, Ta­lap*, Csima — Zom­bori (Balogh ZS*, 46. p.), Bánföldi (Turtóczky, 65. p.), Gyimesi, Víg — Répási, Romanek. CSEPELI Szieben — Gyimesi J., Tyukodi, Szabó, Horváth — Stefanov, Varga, Tompos, Rixer (Deutsch, 64. p.) — Ivanics, Hamar (Jakab, 46. p.). NB1 Labdarúgó NB II. Győztek az esélyesek A 17. forduló nem hozott meg­lepetést. A Keleti csoportban idegenben­­győzött a két éllovas, a Szeged és a Kazincbarcika. A Nyugati csoportban idegenben is fölényesen szerezte meg a pon­tokat a ZTE, míg a Mohács és a Volán — ugyancsak vendégként — döntetlent ért el. Keleti csoport: Salgótarjáni Síküveg—Mezőtúr 1—1 (0—0), Szegedi Dózsa—Kazincbarcika 0—1 (0—1), Szolnoki Máv MTE— Szeged SC 0—2 (0—1), Diósgyőri VTK—Baja 2—2 (1—1), Debre­ceni MTE—Kecskemét 3—2 (1— 0) , Metripond—NYVSSC 4—0 (1—0), BVSC—Debr. Kinizsi 1—0 (0—0), Szarvas—Eger 2—1 (1— 1) . Az élen: Metripond 17, Szeged 17, Kazincbarcika 15 ponttal. Nyugati csoport: Bauxitbá­nyász—ZTE 0—6 (0—2), Ajka- Hungalu—EMTE Törley 4—0 (1— 0), Keszthely—Mohács 0—0, III. ker. TTVE—Sopron 0—0, Paks— Volán 3—3 (1—1), Komló—Orosz­lány 0—0, Dorog—Szekszárdi Dózsa 1—0 (0—0), Olajbányász —Dunaújváros 3—0 (1—0). Az élen: Zalaegerszeg 15, Mo­hács 14, Volán 13 ponttal. 1.MTK-VM8 6 2 213- 6 18 2.2. Dózsa8 6• 211- 6 18 3.Ferencváros1 4 2 211- 6 14 4.Vasas8 4 2 210- 6 14 5.Pécsi MSC8 3 4 116- 7 13 6.Bp. Honvéd• 4 1 310- 8 13 7.Siófok8 3 1 3 7- 1 11 8.Haladás1 3 2 3 10-12 11 5.Videoton• 3 2 3 5- 8 11 10.Veszprém• 2 4 2 MM 11. Debreceni VSC• 23 3 4­ • • 12.Rába ETO• 2 2 6 9-9 1 13. Tatabánya• 2 1 1 3-7 7 14.Békéscsaba• 2 1 5 5-12 7 1I.Vác• 1 3 4 7-11 • 16. Csepel •2 5 9 1- 9 1 Labdarúgás külföldön Maradona és az olasz nők Ha van női szépségverseny, miért ne lehetne voksolni a fér­fiakra is — ezzel a gondolattal rendezte meg a Novella 2000 cí­mű olasz pletykamagazin a maga közvélemény-kutatását: arra kért választ az Itália nőktől, hogy ki a legcsinosabb, „legszexisebb" labdarúgó. A szavazást Antonio Cabrini, az 1982-ben világbajnok­ságot nyert olasz válogatott és a Juventus játékosa nyerte. Diego Armando Maradoni, a Nápoly argentin sztrárja két „kü-­­­öndíjat" is kapott, az olasz nők szerint ő a legcsúnyább labda­rúgó az országban, s ráadásul a legkellemetlenebb is. A­­legtöbbje hozzátette azonban: a pályán vi­szont a legjobb is legdefi­gen­­sebb. „Vigaszdíjnak” talán ez is jó... 4e Elkeseredetten bírálta Silvio Berlusconi, a Milán elnöke az eu­rópai kupák második fordulójá­nak sorsolását, s lényegében ért­hető is az elkeseredése. Már a nyolcaddöntőben szembekerül Európa talán két legjobb csapata, az AC Milan és a Real Madrid, s közülük az egyiknek nagyon gyorsan kell búcsúznia a BEK küzdelmeitől. Az olasz csapat tavaly az elő­döntőben találkozott a Real Mad­riddal, s akkor hazai környezet­ben biztosította a továbbjutást: 5—0-ra verte a spanyol egy­üttest. Most nehezebb helyzetben van­nak, mert két kiválóságuk, a hol­land van Basten és Ruud Gullit is sérüléssel bajlódik. 9 SPORTNAPLÓ Szenzációs teljesítményt nyújtott a francia Jeannie Longo Mexikóváros magaslati pályáján: megjavította a 10 km (12:58.963 p.) a 20 km (26:59.963 p.) és az egy órás kerékpározás világ­csúcsát (46 352 métert teljesített). Eisenkrammer Károly, az FTC ver­senyzője nyerte a 7. Béke Grand Prix—LM Prix kerékpáros viadalt Hírt!) József Schwinn Csepel és Zagrebelnij (szovjet) előtt. Csapatban: 1. FTC, 2. Schwinn Csepel, 3. Moszk­va.A Schwinn—Csepel Kupa nemzetközi kerékpáros verseny befejező napján a pannonplast díjért 75 km-t kellett megtenniük a sportolóknak. A győzel­met a csepeli Kovács szerezte meg a szovjet Perd­aznij és Lavrij előtt. Az egyéni összetett verseny végeredmé­nye: 1. Eddy Bouwmens (hollandiai, 3. Oleg Daikin (szovjet), 3. Zagribel­­nij (szovjet). Magyar győzelemmel fejeződött be Bécsben, az osztrák­­kettes fogathajtó bajnokság: Pardeák végzett az élen az osztrák Kainz és Berbner előtt, s csapatversenyben is Magyarország lett első. * A BVSC női vízilabda-csapata Szó­fiában már a Göteborg elleni 15—5-ös győzelmével biztosította a nyolc közé jutást, a bajnokcsapatok Európa Ku­pájában, miután a hármas csoport­ból ketten továbbjutnak. Olajos Zoltán (Pécsi Vízügy) nyer­te az aranyérmet, 1102 körrel a férfi íjászok országos rövidtávú egyéni bajnokságán, testvére és klubtársa, Olajos Árpád (992) valamint Sándor István (Malév SC, 118 kör) előtt.

Next