Magyar Nemzet, 1989. október (52. évfolyam, 231-256. szám)

1989-10-13 / 241. szám

4 MSZMP az MSZP hétvégi kong­resszusán a Reformszövetség szóvivője volt, majd beválasztot­ták az MSZP elnökségébe. Nos, mint a tegnapi tájékoztatón Kása Ferenc elmondta (és sza­vait az interjút japán nyelvre fordító Hegedűs Emőke tolmács is megerősítette), ő majd négy­órás beszélgetésben foglalta ösz­­sze a magyar helyzetet a japán újságírónak, aki ebből egy jó gé­pelt oldalnyi terjedelmű inter­jút kerekített. Eszerint súlyos nézeteltérések lettek volna Nyers Rezső és Pozsony Imre között, s ha a radikális refor­merek külön pártot alakítottak volna, az megrendítette volna a kormányt, lévén a kormányfő is e reformerek egyike. „A japán újságíró egyszerűen személyek­kel azonosította a platformokét — jelentette ki a sajtótájékozta­tón Kósa Ferenc. — Ezzel szem­ben az az igazság, hogy a két nagy platform között egy pilla­natig sem volt ellentét abban, hogy Nyers Rezsőt javasolják az MSZP elnökének és Pozsgay Imrét a párt köztársasági elnök­­jelöltjéneke. A két vezető a vá­lasztások eredményének kihirde­tése után össze is ölelkezett a kongresszusi küldöttek előtt." A japán újság szerint Nyers Rezső támogatta Berecz János és Grósz Károly jelölését az új vezetőségbe. Ezzel szemben Kó­sa Ferenc és az elnökség másik új tagja, a Népi demokratikus platformhoz tartozó Fábry Béla egybehangzóan állítja: e két po­litikus neve még csak fel sem merült a jelölésekről folyó ku­lisszák mögötti vitáikban. Követ­kezésképp az interjúban sem esett szó róluk. A Jomiuri Sim­­bun főszerkesztője ígéretet tett a helyesbítésre. Fábry Béla a tegnapi sajtótá­jékoztatón arról is beszámolt, hogy az MSZMP elnöksége szer­dai alakuló ülésén kötelezőnek ismerte el magát a jogelődje, az MSZMP minden megállapodását az Ellenzéki Kereszasztallal. Mint már ismeretes, az MSZP új kö­zépszintű tárgyalásvezetőkkel folytatja a háromoldalú tárgya­lásokat. A pártelnökség elítéli viszont az SZDSZ és a Fidesz aláírásgyűjtő kampányát. „Ezzel megtorpedózták az általuk is aláírt alapmegállapodást” — szö­gezte le Fábry Béla. Ez a meg­állapodás ugyanis kimondja, hogy a tárgyaláson részt vevő valamennyi politikai szervezet tartózkodik a tárgyalások idő­tartama alatt minden olyan egyoldalú lépéstől, amely veszé­lyeztetheti a célt, a békés át­menetet Ehhez nemcsak az MSZP, hanem az erről­­szóló, megállapodást aláíró ellenzéki pártok szerint is szükség van a köztársasági elnök mielőbbi megválasztására. Az MSZP el­nöksége nem kíván a november 25-i választási­­ időponton vál­toztatni. Fábry Béla elítélőleg szólt ar­ról a módszerről, hogy a két el­lenzéki szervezet négy kérdést összekapcsolt aláírásgyűjtő ak­ciójában. Ezek közül három: a munkásőrség, a pártvagy­on és a munkahelyi pártszerveződés ügye az általánosan elfogadható meg­oldás küszöbén áll. Ami a ne­gyediket, a köztársasági elnök népszavazás útján való megvá­lasztását illeti: itt az SZDSZ és a Fidesz éppen a legdemokrati­kusabb intézmény ellen emeli fel a szavát, amikor ezt nem akarja illetékesnek elismerni az elnökválasztásra. Fábry Béla vé­leménye szerint ennek egyetlen oka, hogy e szervezetek nem tud­nak hiteles jelöltet állítani Pozsgay Imrével szemben. A rögtönzött sajtótájékozta­tót kihasználva, a­ megjelent új­ságírók igyekeztek választ kap­ni legalább néhányra a közvé­leményt izgató nyitott kérdések közül. A válaszokból megtud­tuk, hogy az MSZP vezetősége hétfőn tájékoztatja a kongres­szusról a volt MSZMP-tag kép­viselőket, és egyszersmind fel­hívja figyelmüket a felelősségük­re a sarkalatos törvényekkel kapcsolatban. Azt még nem tud­ja a pártelnökség, hányan kí­vánják megújítani a képviselők közül tagságukat az MSZP-ben (a programnyilatkozat és az alap­­sza­bály aláírása után a tagsági viszony folyamatos), a sarkala­tos törvények megszavazására azonban valószínűleg nem­­ fog­ják kötelezni a tagsági viszo­nyukat megújítókat sem. A Magyar Nemzet megkérdez­te, vajon mi lesz, ha a hangsú­lyozott jogfolytonosság lehetősé­gével olyan volt MSZMP-tagok is élni kívánnak, mint például Bajnai Sándor, Korom Mihály, Piros László. Mert hogy nem biztos, hogy MSZP-tagok­ töme­gei szívesen lennének velük egy pártban, viszont hárman már ele­gen vannak, hogy az új alap­szabály értelmében alapszerveze­tet hozzanak létre. Erre vonatkozólag a kong­resszus nem hozott döntést — válaszolta Fábry Béla, miköz­ben nem hagyott kétséget afelől, hogy ő sem szeretne igazán a példaként felsorolt személyek elvtársi lenni a jövőben. — De ne vágjunk elébe a dolgoknak! Korántsem biztos, hogy ők vál­lalni akarják az új párt prog­ramját, és egyetértenek az alap­szabályával. Aláírásukkal ugyan­is ezek egyértelmű képviseleté­ről kellene nyilatkozniuk. Amennyiben valakik Magyar Szocialista Munkáspárt néven akarnának pártot alapítani, ez alanyi joguk — hangzott az el­nökség tegnapi állásfoglalása. Ez azonban új pártként kell, hogy bejegyeztesse magát, mivel a régi MSZMP legmagasabb dön­téshozó szerve, a kongresszus döntő többséggel megszavazta, hogy a korábbi MSZMP helyébe a Magyar Szocialista Párt lép jogutódként Egy kérdésre válaszolva Fáb­ry Béla azt is közölte, hogy Fejti György, Iványi Pál és Ba­rabás János volt MSZMP köz­ponti bizottsági titkárok fel­mondási idejüket töltik, mint volt pártalkalmazottak. Közülük Barabás Jánost az MSZP ajánla­ni fogja a kormánynak a jelen­leg üres nagyköveti posztok egyikére. (érsek) Rehabilitációk Elodázhatatlan a református egyház megújítása (MTI) Vallás-, egyház- és nép­ellenes politikát szolgált az el­múlt 40 évben a református egy­ház, s ezért hitelét vesztette a hí­vők mintegy kétmilliós tábora előtt — ezt fogalmazták meg a többi között csütörtökön Debre­cenben, a Református Egyházi Megújulási Munkaközösség máso­dik országos konferenciáján. A Református Teológiai Akadémia oratóriumában az is elhangzott, hogy a munkaközösség rehabili­tációs csoportja több mint száz egyházi és világi személy erkölcsi és jogi rehabilitációját kezdemé­nyezte. Ma ugyanis már látható, hogy az elmúlt évtizedekben kik védték az egyházat és érdekeit, s kik voltak, akik az egyházellenes politikát kiszolgálták. Az egyházi tanácskozáson egyet­értettek abban, hogy elodázhatat­lan a református egyház reform­ja. Az egyháznak szembe kell néznie múltjával, az elkövetett hi­bákkal, a korszerűtlen igehirde­tési gyakorlattal,­ a teológia szín­vonalának alacsony voltával. A jövőben megújítják a vallásokta­tást, s a református egyház részt kíván venni a népművelésben is. Az országos konferencián bírál­ták az elmúlt évek formális vá­lasztási gyakorlatát, amikor is a volt Állami Egyházügyi Hivatal tett javaslatot a püspökök, espere­sek személyére. Felvetődött az a gondolat is, hogy az egyház hitel­­képessége érdekében e tisztségek betöltőit szabad egyházi választá­sokon újraválasztanák. A hadsereget távol kell tartani a pártharcoktól (MTI) Megszüntette tevékeny­ségét a Néphadsereg Ifjúsági Szervezet (NISZ) magyar nép­hadsereg­­bizottsága. Erről a testület csütörtöki ülésén dön­töttek. A bizottság tudomásul vette, hogy az általa irányított NISZ-szervezetek az év végéig jogutód nélkül fokozatosan megszűnnek. A döntés mintegy 30 ezer NISZ-tagot érint. Ugyan­akkor a bizottság javasolja, hogy összhangban a kormány most alakuló ifjúságpolitikai kon­cepciójával a hadseregen belül hozzanak létre a sorkatonai fia­talok érdekeit védő képviseletet. A megszüntetést kimondó dön­tés előtt heves vita alakult ki arról, hogy­­ a bizottságnak joga van-e a­­NISZ megszüntetésére. Október végére összehívják a NISZ-titkárok értekezletét, hogy tájékozhassák őket a döntés hát­teréről. Az ülésen részt vevő Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter egyebek közt arról szólt, hogy a jövő hé­ten a parlament várhatóan el­fogadja a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló tör­vényt, amelynek értelmében a Magyar Néphadseregben pártok nem működhetnek. Mint m­ond­­ta: megoszlik a tisztek véleménye abban a kérdésben, hogy a hiva­tásos katonák lehessenek-e pár­tok tagjai, mert ez megosztaná a tiszti állományt A miniszter azonban hangsúlyozta, hogy de­mokráciában a párttagságot le­­hetővé­­kell tenni. Bejelentette: a törvény megszületését követő­en parancsot ad ki, hogy a had­sereg munkahelyein semmiféle politikai szervezet nem működ­het, illetve tagjaik nem szól­­lhatnak bele a hadsereg ügyeibe. Hangsúlyozta: a hadsereget távol kell tartani a pártharcoktól. Magyar Nemzet . ..A szolgálati fegyverekkel szemben védtelenek vagyunk ’* Ma kezdődik a Fidesz II. kongresszusa A Fiatal Demokraták Szövetsé­gének II. kongresszusa október 13-án délután kezdődik Budapes­ten, a Műegyetem auditóriumá­ban, s a tervek szerint vasárnap a program elfogadásával, a szer­vezeti működési szabályzat módo­sításával és az új vezetőség meg­választásával ér véget. A kong­resszuson minden Fidesz-tag ala­nyi jogon részt vehet, a rendezők körülbelül 300—700 résztvevőre számítanak. Meghívtak minden generációs alapon szerveződött politikai szervezetet, az ellenzéki pártok képviselőit, valamint po­litikai ellenfeleiket is. A szervezet tegnapi sajtótájé­koztatóján vázlatosan ismertették a Fidesz gazdasági programterve­zetét, amely sok hasonlóságot mu­­tat a szabad demokraták gazda­sági koncepciójával. A legfonto­sabb különbség mégis : Urbán László a gazdasági programot ki­dolgozó csoport vezetője szerint az, hogy nem nagyon hisznek az állam megváltó szerepében és a válságból kilábalás zálogának az egyéni tevékenységet, az aktív állampolgári hozzájárulást tekin­­­ti. Lehet-e szélsőséges provoká­cióktól tartani a Fidesz-kongresz­­szuson? Deutsch Tamás megra­gadta az alkalmat, s a Fidesz ne­vében ismét elhatárolta magát attól, az egy hete feltűnt röplap szövegétől, amelyben ismeretlen személyek azt állítják, hogy a megalakult nyilaskeresztes párt a Fidesszel is felveszi a kapcso­latot. A sajtó képviselőjének kér­désére a továbbiakban kifejtette: — A rendőrség mindent meg­tesz a provokációk elkerüléséért, de azokkal szemben, akik zse­bükben szolgálati fegyverrel ér­keznek, védtelenek vagyunk. — Kbp —­át A hét végi kongresszusára ké­szülő Fiatal Demokratáik­ Szövet- s sége a napokban az emberi jog i­­aikért végzett munkájáért elis-­­ merést kapott a nyugati magyar emigráció képviselőitől. A rész­letekről a Fidesz választmányá­nak a tagját, Molnár Pétert kér­deztük. —­ Az Amerikai—Magyar Öreg­diákok Szövetsége (Hungarian— American Alumy Association), a párizsi Magyar Füzetek szerkesz­tőségével és más tanácsadókkal konzultálva úgy döntött, hogy az idén két IUS HUMANA-díjat ad ki. Az egyiket Tőkés László erdé­lyi református lelkésznek, a má­sikat pedig a Fiatal Demokraták Szövetségének. — Azt, hogy Tőkés László miért részesült elismerésben, úgy gondolom, nem kell részletezni, de a Fidesz miért kapta a díjat? — Az indoklás szerint a ma­gyarok emberi jogainak érvénye­sítése és megvédése terén végzett munkánk elismeréséért. — Miért fontos önöknek ez, a legalábbis eddig nem túl ismert kitüntetés? — A Fiatal Demokraták Szö­vetsége programjának legfonto­sabb alapelve az erőszakmentes­ségen túl, az emberi jogok tisz­teletben tartása. Hiszen, ha a Fi­deszt valaki röviden kívánja meghatározni, akkor azt mond­hatja: a Fidesz emberi jogi ala­pon szerveződő ifjúsági, politikai mozgalom, szervezet. Tehát most mások is elismerték, hogy az em­beri jogok, a demokrácia, alfája és ómegája központi értéke tevé­kenységünknek. Másrészt nagyon sokszor elhangzik, hogy „össz­­magyarságban” kell gondolkod­ni. Azok véleménye is fontos, akik külföldön élnek. Nos, ez a díj a nyugati magyarság egy je­lentős csoportjának a véleményét tükrözi. — Mikor és ki veszi át a dí­jat? — Az ötszáz dolláros díjat ok­tóberben veszi át a jelenleg Ox­ford­ban tanuló Orbán Viktor. (—és—) Nyílt levél a Fideszhez Tisztelt vezetőség és tagság! 1989. június 4-én (a trianoni bé­keszerződés aláírásának szomorú évfordulóján) indultam, barátom­mal, Párizsba gyalog, hogy za­rándokainkkal felhívjuk a világ és az emberi jogok kinyilatkozta­tását ünneplő Európa figyelmét az erdélyi magyarság tragédiájá­ra és a Romániában történő jog­sértésekre. Július 20-án érkeztünk Stras­­bourgba, így véletlenül részt ve­hettünk az AD ’89 (Ifjúság az em­beri jogokról) nemzetközi konfe­rencián. Szomorú élményben volt ré­szünk. Felszólaltunk a plenáris ülésen, ismertettük az erdélyi helyzetet, és kértük a világ ifjúságát, hogy nyújtson támogatást az elnyomott kisebbségeknek. A jelenlevők fel­állva, vastapssal fejezték ki ro­­konszen­vüket. A több mint 60 országból ösz­­szegyűlt, 400 képviselő között mégis akadt egy, aki „a pilla­natnyi helyzet fölé akart emelked­ni”. Kakuk György,­­Fidesz-képvise­­lő, kijelentette, hogy mint olyan magyarnak, aki járt Erdélyben, rossz tapasztalatai vannak. Az ot­taniak megrohanják a magyar rendszámú kocsikat és jóformán csak az üzlet érdekli őket Majd kifejtette, hogy nem érti, mi miért hősködünk Strasbourgban, mikor szerinte az az igazi hős, aki ott marad és Erdélyben mer tenni va­lamit. Válaszunkra már nem volt lehetősége reagálni, mert az egy­re erősödő felháborodásban, amit az ő szavai váltottak ki, egy hol­land képviselő kitessékelte az ülésteremből. Azóta eltelt több mint két hó­, nap és Újvárosai­ Ernőt, aki Tő­kési László egyik temesvári pres­biterje volt, halva találták. Ő azok közé tartozik, akik, otthon Erdélyben lettek hősök. Ahogy ezt a Fidesz és képviselője elvárja? Sajnos, bátor kiállása az éle­tébe került, ami az esetet még tragikusabbá teszi: egy beteg ár­vája maradt. Kérdésem az, hogy 1. szándékszik-e tenni­­valamit a Fidesz Ujvárossy Ernő teljesen árván maradt beteg gyermeke megsegítésére. Mit tesz a Fidesz, mint ifjúsági szervezet, az er­délyi fiatalokért és általában az ot­t ma­radot­takért ? 2, valamint, hogy megengedheti-e a Fidesz, hogy képviselője ilyen nyilvánosság előtt fejtse ki ma­gánvéleményét és támadjon meg olyan erdélyi ügyet képviselőket, akiket nem ismer. Mindezt akkor, amikor mindenki a „közmegegye­zést" hangoztatja Magyarorszá­gon? Budapest, 1989 október 9. Tisztelettel: Okos Márton Átadták a fizikai és a kémiai Nobel-díjat (MTI) Két amerikai és egy nyugatnémet tudósnak megoszt­va ítélték oda az idei fizikai No­­bel-díjat. A Svéd Királyi Tudo­mányos Akadémia csütörtökön közölte, hogy Norman F. Ramsey és Hans G. Dehmelt amerikai, il­letve Wolfgang Paul nyugatné­met magfizikusok nyerték el a legmagasabb tudományos kitün­tetést. Ramsey kapja a hárommillió svéd korona — 455 ezer dollár — felét, míg a másik felén Dehmelt és Paul osztoznak. A Harvard egyetemen tanító Ramsey professzor által kidolgo­zott módszer egyik gyakorlati al­kalmazása a céziumóra megalko­tása, amely 1967 óta szolgál egy másodperc minden eddiginél pon­tosabb meghatározásához. Ez az óra 300 év alatt egy ezred másod­­percnyit késik. A Ramsey és munkatársai által kidolgozott hidrogénmázer a lézer egy fajtá­ja, ami azonban fény helyett mikrohullámokkal működik, s ez az elektromágneses sugárzás leg­stabilabb forrása. A bonni egye­temen dolgozó Paul, és Dehmelt, a washingtoni egyetem profesz­­szora fejlesztette ki az „ioncsap­­da”-technikát. A kanadai születésű Sidney Altmannak és az amerikai Tho­mas Cechnek megosztva ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat — jelentette be csütörtökön a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A két tudós a ribonukleinsavak katalitikus jellemzőinek feltárá­sával érdemelte ki a tudományos elismerést, amely 455 ezer dol­lárnyi pénzdíjjal is jár. Felfede­zésük szakértők szerint jelentő­sen előrelendítheti a génkutatást. A zsűri indoklása szerint Altman és Cech, egymástól függetle­nül folytatott kutatásaik során, elsőként tárták fel, hogy­­a ribo­nukleinsavak (RNS), a korábbi is­meretekkel szemben, nemcsak az élő sejtek öröklődést biztosító anyagainak információit képesek leolvasni és továbbítani, de bio­lógiai katalizátorként is jelentős szerepet játszanak. Mint a Nobel-díj bizottság szó­vivője elmondta, a két tudós fel­fedezése az élet eredete kérdésé­nek megválaszolásában is alap­vető lépés. Felfedezésük arra en­ged következtetni, hogy az RNS volt az első „élő” sejt a földi élet történetében. „Olyan ez,­ mint a tyúk és a tojás kérdése. Koráb­ban nem tudtuk, hogy mi volt előbb: az RNS vagy a dezoxiri­­bonukleinsav (DNS). Az új felfe­dezés óta, úgy találjuk, hogy az RNS testesíti meg az élet kezde­tét? — mondta a szóvivő. Sidney Altman (50 éves) 1939-ben, a kanadai Montreal­ban született. 1980 óta az egyesült államokbeli Yale, egyetem bioló­gia fakultásának professzora. Thomas Cech (42 éves) 1947-ben, az egyesült államokbeli Boulder­­ben (Colorado államban) szüle­tett. Jelenleg ugyanott, a Colo­rado egyetem professzoraiként dolgozik.­­ , . Péntek, 1989. október 13. Vetkőzzük le a kishitűségünket Mészáros, Imre a népfront Vas megyei titkára bejárta a rang­létrát. Egy kis faluban, Kon­dorfán­­kezdte községi titkár­ként, majd a járáshoz került és innét a megyére. 49 éves, nős, két gyereke van. A mozgalom helyzetéről, vasi sajátosságairól kérdeztük. — Nem mondhatnánk, hogy a népfront sértetlen maradt az el­múlt másfél évben. Mi erről a véleménye? — Mondják, hogy hitelét ve­szítette, lejáratódott Van eb­ben igazság, de az is tény: a népfrontnak még soha nem volt igazi lehetősége az önálló munkára. Most van­ önállóság, saját program — ez legyen a vezérlő elv, ezt alkossa meg a kongresszus.­­ Továbbá minden egyes népfronttázottság alkossa meg a saját területére vonatko­zó programját. Hajítsunk ki mindent, ami ez ellen hat, vet­kőzzük le kishitűségünket! A falu realista — Határozott szavak... — Nézze, egy pillanatig sem kétséges előttem, hogy a nép­frontnak van jövője. A kérdés az, hogy most miként rendez­ze sorait. — Az elmúlt évtizedekben a népfront nem arról volt híres, hogy támadta a pártállamot... — Vitázni vitázott, néha a le­hetőségek határáig is elment. Utólag persze ez kevésnek tűnik, de utólag minden más. Én nem így közelítenék a mozga­lomhoz, annak lényegéhez. Úgy gondolom, ha a népfront igazi gyökereire tud támaszkodni, ak­kor megújul. A gyökérzet pedig a vidéki Magyarország és az al­kotó értelmiség. — Mit jelent a népfront fa­lun? — Együtt létet, közösséget, összefogást. A kis ügyek képvi­seletének sokaságát. Járda, ha­rangláb, templom, óvodaépítést és felújítást, parkosítást, az élet és a környezet szebbé tételét. Ezek teszik hitelessé a népfront­munkát vidéken. Úgy képzelem el, hogy a népfront falán a „hét­köznapok parlamentje” legyen. Ezáltal lehet hazafias, magyar és nemzeti. S ezáltal van több esélye bármely párthoz képest... — Miért, a pártok nem rúg­hatnak labdába? — A falu nem különösebben pártoskodiik, ez tapasztalat. A közéleti ember a helyi közösség értékei szerint cselekszik, a pártoskodás másodrendű számá­ra. A falu realista. Az nyerheti meg, aki felelősen és eredmény­nyel politizál. A népfront dolga itt, hogy a helyi programokat vállalja, méghozzzá pártoskodás nélkül. — Vas megyében 222 falu akad. Milyenek a népfront pozí­ciói? — Rendkívül jók a kapcsola­taink. Nemrég 150 meghívót küldtünk ki egy ülésre, itt voltak 140-en. Mert bíznak bennünk és látják: érdemi munkát vég­zünk. Már máshol is elmondtam, hogy a falura kell támaszkod­nunk, ez az igazi érték. Persze nem egy idealizált, romantikus falura gondolok. Nem is ez a fejlődés útja. Hanem a termelé­si , és szövetkezeti , formák újra­értékelése, az önrendelkezés visszaadása, az önkormányzat erősítése. Lényeges az is, hogy a falu kapja meg azt a részt a költségvetésből, ami megilleti. Kis győzelmek — Szavaiból egyértelmű „fa­lubarátságra" következtetek. De ez nem mindig volt így. A nép­front is átélte azt az időszakot, amikor a falvakat mestersége­sen — igaz, buldózer nélkül — de elsorvasztották. Amikor létre­hozták a fejlődésellenes szerep­köröket, elvitték a tanítót, a pa­pot, majd később bezárták a kultúrházat, az iskolát. Mit tett, egyáltalán: tett ez ellen a nép­front? — Arra tudok válaszolni, hogy a népfront vasi „része” akkor erre miiként reagált. Ellene vol­tunk! Komoly vitákba kevered­tünk a helyi pártvezetéssel és a tanáccsal. De bizonyos körülmé­nyeket tudomásul kellett ven­nünk, a reálpolitika jegyében. Fenntartásainknak hangot ad­tunk. Meg kell, mondjam, nem nagy eredménnyel. De azért akadtak kis győzelmek. Példá­ul az egyházzal való kapcsola­tunkban. Sokan ellenezték ezt, mi meg azt mondtuk: a templom is a falu része, együtt kell dol­goznunk. — Mondok két falunevet: Kon­dorfa és Kercaszomor. Kondor­fán végighajtva burgenlandi jel­legű benyomás ér. A nem túl tá­voli Kercaszomor romjaiban he­ver, a kutyák sem kiváncsiak rá... — Értem a célzást. Nos, voltak falvak, amelyeket sikerült át­menteni. Mert akadtak lelkes Pista bácsik, Mari nénik és akad­tak lelki aktivisták. Az az erő, amely megmentette Kondorfát, Gsörötneket az elsorvadástól, nem volt meg például Kercaszo­­moron... Mi nem tekintettük átoknak az aprófalvas település­­szerkezetet, ma pedig kifejezet­ten arra törekedünk, hogy érde­mes legyen e kis falvakban élni. — Mit tesznek ezért? — Hiszem, hogy a népfront­nak szüksége van egy országos, falumegújítási programra. Mi már tárgyalunk az agrárreform­­körösökkel, a szépítő egyesüle­tekkel és más szerveződésekkel ezügyben. E szervezeteket nem mi hoztuk létre, de hiszek ab­ban, hogy egymásra találunk. Bízunk abban, hogy a népfront­­összefogást erősítő tevékenysége élni fog. Bár ennek központi­lag most nincs realitása — itt van. — Lesz a jövőben „központi zászló"? — Lesz ilyen zászló és min­denhol lesz helyi zászló. A nép­front jövője csak országos moz­galomként képzelhető el. Olyan mozgalomként, amelyben egyfor­ma súllyal szerepel a város és a falu. Szerepe lesz továbbra is a megyéknek és tejesíti feladatát az országos tanács. Amellyel ma sok a gondunk. Saját sorainkban elvégezni mielőbb a szervező munkát — ez most igen fontos. Nem más pártok ügyeivel foglal­kozunk, hanem a magunkéval. Pártok felett — Választások... — Igen, ez is benne van. Mi itt vállaltuk, tud­tunk jelöltek, állítunk képviselőt. Meg fognak lepődni a pártok, annyi szent. Sebaj, szokjanak hozzá a telje­sen önállóvá váló népfronthoz. — Igaz is, miként képzeli el a mozgalom jövőjét? — Mindig lesznek olyan ügyek, amelyeket a pártok nem tűznek zászlójukra, ám amelyeket kép­viselni kell. E képviselet a pár­tok felett jelenik majd meg. Mondok eg­y példát: Ausztriában a klubhálózat összefogása nem pártügy. Egyfajta népfront teszi ezt, s ez a népfront szervezi a vi­lágkiállítást is. Azért, mert ez utóbbi nem párt-, hanem össz­­nemzeti érdek. Nos, efelé kell nekünk is menni. Ezért mon­dom, egy pillanatig sem kétséges előttem a népfront jövője! Ne­künk nem kell félnünk a pártok­tól és csak örülhetünk annak, hogy egyre több, felelősen politi­záló ember lép színre. — Mit vár a kongreszustól? — Jobb országos tanácsot. Mo­zog a föld, s most nem a csüg­­gedés, hanem a felkészült politi­zálás ideje jött el. Kosma Gábor Habsburg Ottó az idén nem jelölteti magát köztársasági elnöknek (MTI) Otto von Habsburg, az Európai Parlament képviselője, az utolsó magyar király legidősebb fia eldöntötte, hogy ebben az év­ben nem jelölteti magát köztársa­sági elnöknek Magyarországon. Habsburg Ottó müncheni irodája ebből az alkalomból az MTI bonni irodájának rendelkezésére bocsá­totta azt a levelet, amelyben az európai képviselő elhatározásáról tájékoztatta az őt az utóbbi he­tekben köztársaságielnök-jelölt­nek javasoló Kisgazdapártot, az október 13-án összeülő kongresz­­szusa kapcsán. A kormány hétfőn tárgyaljat Nemzeti gárda lesz (MTI) A kormány még június­ban tárcaközi bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy­­ké­szítsen javaslatot a munkásőrség jövőjéről. A Minisztertanács ere­detileg decemberben tervezte megtárgyalni a­ testület jövőjét, de nemrég úgy döntött, hogy már októberben határozatot hoz a munkásőrségről. A kormány vár­hatóan jövő hétfőn tárgyalja meg a tárcaközi bizottság javaslatát. Ennek lényegéről Kárpáti Ferenc a munkásőrségből a vezérezredes, honvédelmi minisz­ter, a bizottság vezetője elmond­ta: az elgondolás szerint a regu­láris erő kiegészülne egy önkén­tes területvédelmi testülettel. Elmondta, hogy az új, önkén­tes testület elnevezésére több ja­vaslat is a kormány elé kerül. Ezek között szerepel­ a nemzeti őrség, a nemzeti gárda, a népőr­ség és az önkéntes védelmi erő elnevezés is.­­

Next