Magyar Nemzet, 1989. október (52. évfolyam, 231-256. szám)
1989-10-13 / 241. szám
4 MSZMP az MSZP hétvégi kongresszusán a Reformszövetség szóvivője volt, majd beválasztották az MSZP elnökségébe. Nos, mint a tegnapi tájékoztatón Kása Ferenc elmondta (és szavait az interjút japán nyelvre fordító Hegedűs Emőke tolmács is megerősítette), ő majd négyórás beszélgetésben foglalta öszsze a magyar helyzetet a japán újságírónak, aki ebből egy jó gépelt oldalnyi terjedelmű interjút kerekített. Eszerint súlyos nézeteltérések lettek volna Nyers Rezső és Pozsony Imre között, s ha a radikális reformerek külön pártot alakítottak volna, az megrendítette volna a kormányt, lévén a kormányfő is e reformerek egyike. „A japán újságíró egyszerűen személyekkel azonosította a platformokét — jelentette ki a sajtótájékoztatón Kósa Ferenc. — Ezzel szemben az az igazság, hogy a két nagy platform között egy pillanatig sem volt ellentét abban, hogy Nyers Rezsőt javasolják az MSZP elnökének és Pozsgay Imrét a párt köztársasági elnökjelöltjéneke. A két vezető a választások eredményének kihirdetése után össze is ölelkezett a kongresszusi küldöttek előtt." A japán újság szerint Nyers Rezső támogatta Berecz János és Grósz Károly jelölését az új vezetőségbe. Ezzel szemben Kósa Ferenc és az elnökség másik új tagja, a Népi demokratikus platformhoz tartozó Fábry Béla egybehangzóan állítja: e két politikus neve még csak fel sem merült a jelölésekről folyó kulisszák mögötti vitáikban. Következésképp az interjúban sem esett szó róluk. A Jomiuri Simbun főszerkesztője ígéretet tett a helyesbítésre. Fábry Béla a tegnapi sajtótájékoztatón arról is beszámolt, hogy az MSZMP elnöksége szerdai alakuló ülésén kötelezőnek ismerte el magát a jogelődje, az MSZMP minden megállapodását az Ellenzéki Kereszasztallal. Mint már ismeretes, az MSZP új középszintű tárgyalásvezetőkkel folytatja a háromoldalú tárgyalásokat. A pártelnökség elítéli viszont az SZDSZ és a Fidesz aláírásgyűjtő kampányát. „Ezzel megtorpedózták az általuk is aláírt alapmegállapodást” — szögezte le Fábry Béla. Ez a megállapodás ugyanis kimondja, hogy a tárgyaláson részt vevő valamennyi politikai szervezet tartózkodik a tárgyalások időtartama alatt minden olyan egyoldalú lépéstől, amely veszélyeztetheti a célt, a békés átmenetet Ehhez nemcsak az MSZP, hanem az errőlszóló, megállapodást aláíró ellenzéki pártok szerint is szükség van a köztársasági elnök mielőbbi megválasztására. Az MSZP elnöksége nem kíván a november 25-i választási időponton változtatni. Fábry Béla elítélőleg szólt arról a módszerről, hogy a két ellenzéki szervezet négy kérdést összekapcsolt aláírásgyűjtő akciójában. Ezek közül három: a munkásőrség, a pártvagyon és a munkahelyi pártszerveződés ügye az általánosan elfogadható megoldás küszöbén áll. Ami a negyediket, a köztársasági elnök népszavazás útján való megválasztását illeti: itt az SZDSZ és a Fidesz éppen a legdemokratikusabb intézmény ellen emeli fel a szavát, amikor ezt nem akarja illetékesnek elismerni az elnökválasztásra. Fábry Béla véleménye szerint ennek egyetlen oka, hogy e szervezetek nem tudnak hiteles jelöltet állítani Pozsgay Imrével szemben. A rögtönzött sajtótájékoztatót kihasználva, a megjelent újságírók igyekeztek választ kapni legalább néhányra a közvéleményt izgató nyitott kérdések közül. A válaszokból megtudtuk, hogy az MSZP vezetősége hétfőn tájékoztatja a kongresszusról a volt MSZMP-tag képviselőket, és egyszersmind felhívja figyelmüket a felelősségükre a sarkalatos törvényekkel kapcsolatban. Azt még nem tudja a pártelnökség, hányan kívánják megújítani a képviselők közül tagságukat az MSZP-ben (a programnyilatkozat és az alapszabály aláírása után a tagsági viszony folyamatos), a sarkalatos törvények megszavazására azonban valószínűleg nem fogják kötelezni a tagsági viszonyukat megújítókat sem. A Magyar Nemzet megkérdezte, vajon mi lesz, ha a hangsúlyozott jogfolytonosság lehetőségével olyan volt MSZMP-tagok is élni kívánnak, mint például Bajnai Sándor, Korom Mihály, Piros László. Mert hogy nem biztos, hogy MSZP-tagok tömegei szívesen lennének velük egy pártban, viszont hárman már elegen vannak, hogy az új alapszabály értelmében alapszervezetet hozzanak létre. Erre vonatkozólag a kongresszus nem hozott döntést — válaszolta Fábry Béla, miközben nem hagyott kétséget afelől, hogy ő sem szeretne igazán a példaként felsorolt személyek elvtársi lenni a jövőben. — De ne vágjunk elébe a dolgoknak! Korántsem biztos, hogy ők vállalni akarják az új párt programját, és egyetértenek az alapszabályával. Aláírásukkal ugyanis ezek egyértelmű képviseletéről kellene nyilatkozniuk. Amennyiben valakik Magyar Szocialista Munkáspárt néven akarnának pártot alapítani, ez alanyi joguk — hangzott az elnökség tegnapi állásfoglalása. Ez azonban új pártként kell, hogy bejegyeztesse magát, mivel a régi MSZMP legmagasabb döntéshozó szerve, a kongresszus döntő többséggel megszavazta, hogy a korábbi MSZMP helyébe a Magyar Szocialista Párt lép jogutódként Egy kérdésre válaszolva Fábry Béla azt is közölte, hogy Fejti György, Iványi Pál és Barabás János volt MSZMP központi bizottsági titkárok felmondási idejüket töltik, mint volt pártalkalmazottak. Közülük Barabás Jánost az MSZP ajánlani fogja a kormánynak a jelenleg üres nagyköveti posztok egyikére. (érsek) Rehabilitációk Elodázhatatlan a református egyház megújítása (MTI) Vallás-, egyház- és népellenes politikát szolgált az elmúlt 40 évben a református egyház, s ezért hitelét vesztette a hívők mintegy kétmilliós tábora előtt — ezt fogalmazták meg a többi között csütörtökön Debrecenben, a Református Egyházi Megújulási Munkaközösség második országos konferenciáján. A Református Teológiai Akadémia oratóriumában az is elhangzott, hogy a munkaközösség rehabilitációs csoportja több mint száz egyházi és világi személy erkölcsi és jogi rehabilitációját kezdeményezte. Ma ugyanis már látható, hogy az elmúlt évtizedekben kik védték az egyházat és érdekeit, s kik voltak, akik az egyházellenes politikát kiszolgálták. Az egyházi tanácskozáson egyetértettek abban, hogy elodázhatatlan a református egyház reformja. Az egyháznak szembe kell néznie múltjával, az elkövetett hibákkal, a korszerűtlen igehirdetési gyakorlattal, a teológia színvonalának alacsony voltával. A jövőben megújítják a vallásoktatást, s a református egyház részt kíván venni a népművelésben is. Az országos konferencián bírálták az elmúlt évek formális választási gyakorlatát, amikor is a volt Állami Egyházügyi Hivatal tett javaslatot a püspökök, esperesek személyére. Felvetődött az a gondolat is, hogy az egyház hitelképessége érdekében e tisztségek betöltőit szabad egyházi választásokon újraválasztanák. A hadsereget távol kell tartani a pártharcoktól (MTI) Megszüntette tevékenységét a Néphadsereg Ifjúsági Szervezet (NISZ) magyar néphadseregbizottsága. Erről a testület csütörtöki ülésén döntöttek. A bizottság tudomásul vette, hogy az általa irányított NISZ-szervezetek az év végéig jogutód nélkül fokozatosan megszűnnek. A döntés mintegy 30 ezer NISZ-tagot érint. Ugyanakkor a bizottság javasolja, hogy összhangban a kormány most alakuló ifjúságpolitikai koncepciójával a hadseregen belül hozzanak létre a sorkatonai fiatalok érdekeit védő képviseletet. A megszüntetést kimondó döntés előtt heves vita alakult ki arról, hogy a bizottságnak joga van-e aNISZ megszüntetésére. Október végére összehívják a NISZ-titkárok értekezletét, hogy tájékozhassák őket a döntés hátteréről. Az ülésen részt vevő Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter egyebek közt arról szólt, hogy a jövő héten a parlament várhatóan elfogadja a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a Magyar Néphadseregben pártok nem működhetnek. Mint mondta: megoszlik a tisztek véleménye abban a kérdésben, hogy a hivatásos katonák lehessenek-e pártok tagjai, mert ez megosztaná a tiszti állományt A miniszter azonban hangsúlyozta, hogy demokráciában a párttagságot lehetővékell tenni. Bejelentette: a törvény megszületését követően parancsot ad ki, hogy a hadsereg munkahelyein semmiféle politikai szervezet nem működhet, illetve tagjaik nem szóllhatnak bele a hadsereg ügyeibe. Hangsúlyozta: a hadsereget távol kell tartani a pártharcoktól. Magyar Nemzet . ..A szolgálati fegyverekkel szemben védtelenek vagyunk ’* Ma kezdődik a Fidesz II. kongresszusa A Fiatal Demokraták Szövetségének II. kongresszusa október 13-án délután kezdődik Budapesten, a Műegyetem auditóriumában, s a tervek szerint vasárnap a program elfogadásával, a szervezeti működési szabályzat módosításával és az új vezetőség megválasztásával ér véget. A kongresszuson minden Fidesz-tag alanyi jogon részt vehet, a rendezők körülbelül 300—700 résztvevőre számítanak. Meghívtak minden generációs alapon szerveződött politikai szervezetet, az ellenzéki pártok képviselőit, valamint politikai ellenfeleiket is. A szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján vázlatosan ismertették a Fidesz gazdasági programtervezetét, amely sok hasonlóságot mutat a szabad demokraták gazdasági koncepciójával. A legfontosabb különbség mégis : Urbán László a gazdasági programot kidolgozó csoport vezetője szerint az, hogy nem nagyon hisznek az állam megváltó szerepében és a válságból kilábalás zálogának az egyéni tevékenységet, az aktív állampolgári hozzájárulást tekinti. Lehet-e szélsőséges provokációktól tartani a Fidesz-kongreszszuson? Deutsch Tamás megragadta az alkalmat, s a Fidesz nevében ismét elhatárolta magát attól, az egy hete feltűnt röplap szövegétől, amelyben ismeretlen személyek azt állítják, hogy a megalakult nyilaskeresztes párt a Fidesszel is felveszi a kapcsolatot. A sajtó képviselőjének kérdésére a továbbiakban kifejtette: — A rendőrség mindent megtesz a provokációk elkerüléséért, de azokkal szemben, akik zsebükben szolgálati fegyverrel érkeznek, védtelenek vagyunk. — Kbp —át A hét végi kongresszusára készülő Fiatal Demokratáik Szövet- s sége a napokban az emberi jog iaikért végzett munkájáért elis- merést kapott a nyugati magyar emigráció képviselőitől. A részletekről a Fidesz választmányának a tagját, Molnár Pétert kérdeztük. — Az Amerikai—Magyar Öregdiákok Szövetsége (Hungarian— American Alumy Association), a párizsi Magyar Füzetek szerkesztőségével és más tanácsadókkal konzultálva úgy döntött, hogy az idén két IUS HUMANA-díjat ad ki. Az egyiket Tőkés László erdélyi református lelkésznek, a másikat pedig a Fiatal Demokraták Szövetségének. — Azt, hogy Tőkés László miért részesült elismerésben, úgy gondolom, nem kell részletezni, de a Fidesz miért kapta a díjat? — Az indoklás szerint a magyarok emberi jogainak érvényesítése és megvédése terén végzett munkánk elismeréséért. — Miért fontos önöknek ez, a legalábbis eddig nem túl ismert kitüntetés? — A Fiatal Demokraták Szövetsége programjának legfontosabb alapelve az erőszakmentességen túl, az emberi jogok tiszteletben tartása. Hiszen, ha a Fideszt valaki röviden kívánja meghatározni, akkor azt mondhatja: a Fidesz emberi jogi alapon szerveződő ifjúsági, politikai mozgalom, szervezet. Tehát most mások is elismerték, hogy az emberi jogok, a demokrácia, alfája és ómegája központi értéke tevékenységünknek. Másrészt nagyon sokszor elhangzik, hogy „összmagyarságban” kell gondolkodni. Azok véleménye is fontos, akik külföldön élnek. Nos, ez a díj a nyugati magyarság egy jelentős csoportjának a véleményét tükrözi. — Mikor és ki veszi át a díjat? — Az ötszáz dolláros díjat októberben veszi át a jelenleg Oxfordban tanuló Orbán Viktor. (—és—) Nyílt levél a Fideszhez Tisztelt vezetőség és tagság! 1989. június 4-én (a trianoni békeszerződés aláírásának szomorú évfordulóján) indultam, barátommal, Párizsba gyalog, hogy zarándokainkkal felhívjuk a világ és az emberi jogok kinyilatkoztatását ünneplő Európa figyelmét az erdélyi magyarság tragédiájára és a Romániában történő jogsértésekre. Július 20-án érkeztünk Strasbourgba, így véletlenül részt vehettünk az AD ’89 (Ifjúság az emberi jogokról) nemzetközi konferencián. Szomorú élményben volt részünk. Felszólaltunk a plenáris ülésen, ismertettük az erdélyi helyzetet, és kértük a világ ifjúságát, hogy nyújtson támogatást az elnyomott kisebbségeknek. A jelenlevők felállva, vastapssal fejezték ki rokonszenvüket. A több mint 60 országból öszszegyűlt, 400 képviselő között mégis akadt egy, aki „a pillanatnyi helyzet fölé akart emelkedni”. Kakuk György,Fidesz-képviselő, kijelentette, hogy mint olyan magyarnak, aki járt Erdélyben, rossz tapasztalatai vannak. Az ottaniak megrohanják a magyar rendszámú kocsikat és jóformán csak az üzlet érdekli őket Majd kifejtette, hogy nem érti, mi miért hősködünk Strasbourgban, mikor szerinte az az igazi hős, aki ott marad és Erdélyben mer tenni valamit. Válaszunkra már nem volt lehetősége reagálni, mert az egyre erősödő felháborodásban, amit az ő szavai váltottak ki, egy holland képviselő kitessékelte az ülésteremből. Azóta eltelt több mint két hó, nap és Újvárosai Ernőt, aki Tőkési László egyik temesvári presbiterje volt, halva találták. Ő azok közé tartozik, akik, otthon Erdélyben lettek hősök. Ahogy ezt a Fidesz és képviselője elvárja? Sajnos, bátor kiállása az életébe került, ami az esetet még tragikusabbá teszi: egy beteg árvája maradt. Kérdésem az, hogy 1. szándékszik-e tennivalamit a Fidesz Ujvárossy Ernő teljesen árván maradt beteg gyermeke megsegítésére. Mit tesz a Fidesz, mint ifjúsági szervezet, az erdélyi fiatalokért és általában az ott maradottakért ? 2, valamint, hogy megengedheti-e a Fidesz, hogy képviselője ilyen nyilvánosság előtt fejtse ki magánvéleményét és támadjon meg olyan erdélyi ügyet képviselőket, akiket nem ismer. Mindezt akkor, amikor mindenki a „közmegegyezést" hangoztatja Magyarországon? Budapest, 1989 október 9. Tisztelettel: Okos Márton Átadták a fizikai és a kémiai Nobel-díjat (MTI) Két amerikai és egy nyugatnémet tudósnak megosztva ítélték oda az idei fizikai Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön közölte, hogy Norman F. Ramsey és Hans G. Dehmelt amerikai, illetve Wolfgang Paul nyugatnémet magfizikusok nyerték el a legmagasabb tudományos kitüntetést. Ramsey kapja a hárommillió svéd korona — 455 ezer dollár — felét, míg a másik felén Dehmelt és Paul osztoznak. A Harvard egyetemen tanító Ramsey professzor által kidolgozott módszer egyik gyakorlati alkalmazása a céziumóra megalkotása, amely 1967 óta szolgál egy másodperc minden eddiginél pontosabb meghatározásához. Ez az óra 300 év alatt egy ezred másodpercnyit késik. A Ramsey és munkatársai által kidolgozott hidrogénmázer a lézer egy fajtája, ami azonban fény helyett mikrohullámokkal működik, s ez az elektromágneses sugárzás legstabilabb forrása. A bonni egyetemen dolgozó Paul, és Dehmelt, a washingtoni egyetem profeszszora fejlesztette ki az „ioncsapda”-technikát. A kanadai születésű Sidney Altmannak és az amerikai Thomas Cechnek megosztva ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat — jelentette be csütörtökön a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A két tudós a ribonukleinsavak katalitikus jellemzőinek feltárásával érdemelte ki a tudományos elismerést, amely 455 ezer dollárnyi pénzdíjjal is jár. Felfedezésük szakértők szerint jelentősen előrelendítheti a génkutatást. A zsűri indoklása szerint Altman és Cech, egymástól függetlenül folytatott kutatásaik során, elsőként tárták fel, hogya ribonukleinsavak (RNS), a korábbi ismeretekkel szemben, nemcsak az élő sejtek öröklődést biztosító anyagainak információit képesek leolvasni és továbbítani, de biológiai katalizátorként is jelentős szerepet játszanak. Mint a Nobel-díj bizottság szóvivője elmondta, a két tudós felfedezése az élet eredete kérdésének megválaszolásában is alapvető lépés. Felfedezésük arra enged következtetni, hogy az RNS volt az első „élő” sejt a földi élet történetében. „Olyan ez, mint a tyúk és a tojás kérdése. Korábban nem tudtuk, hogy mi volt előbb: az RNS vagy a dezoxiribonukleinsav (DNS). Az új felfedezés óta, úgy találjuk, hogy az RNS testesíti meg az élet kezdetét? — mondta a szóvivő. Sidney Altman (50 éves) 1939-ben, a kanadai Montrealban született. 1980 óta az egyesült államokbeli Yale, egyetem biológia fakultásának professzora. Thomas Cech (42 éves) 1947-ben, az egyesült államokbeli Boulderben (Colorado államban) született. Jelenleg ugyanott, a Colorado egyetem professzoraiként dolgozik. , . Péntek, 1989. október 13. Vetkőzzük le a kishitűségünket Mészáros, Imre a népfront Vas megyei titkára bejárta a ranglétrát. Egy kis faluban, Kondorfánkezdte községi titkárként, majd a járáshoz került és innét a megyére. 49 éves, nős, két gyereke van. A mozgalom helyzetéről, vasi sajátosságairól kérdeztük. — Nem mondhatnánk, hogy a népfront sértetlen maradt az elmúlt másfél évben. Mi erről a véleménye? — Mondják, hogy hitelét veszítette, lejáratódott Van ebben igazság, de az is tény: a népfrontnak még soha nem volt igazi lehetősége az önálló munkára. Most van önállóság, saját program — ez legyen a vezérlő elv, ezt alkossa meg a kongresszus. Továbbá minden egyes népfronttázottság alkossa meg a saját területére vonatkozó programját. Hajítsunk ki mindent, ami ez ellen hat, vetkőzzük le kishitűségünket! A falu realista — Határozott szavak... — Nézze, egy pillanatig sem kétséges előttem, hogy a népfrontnak van jövője. A kérdés az, hogy most miként rendezze sorait. — Az elmúlt évtizedekben a népfront nem arról volt híres, hogy támadta a pártállamot... — Vitázni vitázott, néha a lehetőségek határáig is elment. Utólag persze ez kevésnek tűnik, de utólag minden más. Én nem így közelítenék a mozgalomhoz, annak lényegéhez. Úgy gondolom, ha a népfront igazi gyökereire tud támaszkodni, akkor megújul. A gyökérzet pedig a vidéki Magyarország és az alkotó értelmiség. — Mit jelent a népfront falun? — Együtt létet, közösséget, összefogást. A kis ügyek képviseletének sokaságát. Járda, harangláb, templom, óvodaépítést és felújítást, parkosítást, az élet és a környezet szebbé tételét. Ezek teszik hitelessé a népfrontmunkát vidéken. Úgy képzelem el, hogy a népfront falán a „hétköznapok parlamentje” legyen. Ezáltal lehet hazafias, magyar és nemzeti. S ezáltal van több esélye bármely párthoz képest... — Miért, a pártok nem rúghatnak labdába? — A falu nem különösebben pártoskodiik, ez tapasztalat. A közéleti ember a helyi közösség értékei szerint cselekszik, a pártoskodás másodrendű számára. A falu realista. Az nyerheti meg, aki felelősen és eredménynyel politizál. A népfront dolga itt, hogy a helyi programokat vállalja, méghozzzá pártoskodás nélkül. — Vas megyében 222 falu akad. Milyenek a népfront pozíciói? — Rendkívül jók a kapcsolataink. Nemrég 150 meghívót küldtünk ki egy ülésre, itt voltak 140-en. Mert bíznak bennünk és látják: érdemi munkát végzünk. Már máshol is elmondtam, hogy a falura kell támaszkodnunk, ez az igazi érték. Persze nem egy idealizált, romantikus falura gondolok. Nem is ez a fejlődés útja. Hanem a termelési , és szövetkezeti , formák újraértékelése, az önrendelkezés visszaadása, az önkormányzat erősítése. Lényeges az is, hogy a falu kapja meg azt a részt a költségvetésből, ami megilleti. Kis győzelmek — Szavaiból egyértelmű „falubarátságra" következtetek. De ez nem mindig volt így. A népfront is átélte azt az időszakot, amikor a falvakat mesterségesen — igaz, buldózer nélkül — de elsorvasztották. Amikor létrehozták a fejlődésellenes szerepköröket, elvitték a tanítót, a papot, majd később bezárták a kultúrházat, az iskolát. Mit tett, egyáltalán: tett ez ellen a népfront? — Arra tudok válaszolni, hogy a népfront vasi „része” akkor erre miiként reagált. Ellene voltunk! Komoly vitákba keveredtünk a helyi pártvezetéssel és a tanáccsal. De bizonyos körülményeket tudomásul kellett vennünk, a reálpolitika jegyében. Fenntartásainknak hangot adtunk. Meg kell, mondjam, nem nagy eredménnyel. De azért akadtak kis győzelmek. Például az egyházzal való kapcsolatunkban. Sokan ellenezték ezt, mi meg azt mondtuk: a templom is a falu része, együtt kell dolgoznunk. — Mondok két falunevet: Kondorfa és Kercaszomor. Kondorfán végighajtva burgenlandi jellegű benyomás ér. A nem túl távoli Kercaszomor romjaiban hever, a kutyák sem kiváncsiak rá... — Értem a célzást. Nos, voltak falvak, amelyeket sikerült átmenteni. Mert akadtak lelkes Pista bácsik, Mari nénik és akadtak lelki aktivisták. Az az erő, amely megmentette Kondorfát, Gsörötneket az elsorvadástól, nem volt meg például Kercaszomoron... Mi nem tekintettük átoknak az aprófalvas településszerkezetet, ma pedig kifejezetten arra törekedünk, hogy érdemes legyen e kis falvakban élni. — Mit tesznek ezért? — Hiszem, hogy a népfrontnak szüksége van egy országos, falumegújítási programra. Mi már tárgyalunk az agrárreformkörösökkel, a szépítő egyesületekkel és más szerveződésekkel ezügyben. E szervezeteket nem mi hoztuk létre, de hiszek abban, hogy egymásra találunk. Bízunk abban, hogy a népfrontösszefogást erősítő tevékenysége élni fog. Bár ennek központilag most nincs realitása — itt van. — Lesz a jövőben „központi zászló"? — Lesz ilyen zászló és mindenhol lesz helyi zászló. A népfront jövője csak országos mozgalomként képzelhető el. Olyan mozgalomként, amelyben egyforma súllyal szerepel a város és a falu. Szerepe lesz továbbra is a megyéknek és tejesíti feladatát az országos tanács. Amellyel ma sok a gondunk. Saját sorainkban elvégezni mielőbb a szervező munkát — ez most igen fontos. Nem más pártok ügyeivel foglalkozunk, hanem a magunkéval. Pártok felett — Választások... — Igen, ez is benne van. Mi itt vállaltuk, tudtunk jelöltek, állítunk képviselőt. Meg fognak lepődni a pártok, annyi szent. Sebaj, szokjanak hozzá a teljesen önállóvá váló népfronthoz. — Igaz is, miként képzeli el a mozgalom jövőjét? — Mindig lesznek olyan ügyek, amelyeket a pártok nem tűznek zászlójukra, ám amelyeket képviselni kell. E képviselet a pártok felett jelenik majd meg. Mondok egy példát: Ausztriában a klubhálózat összefogása nem pártügy. Egyfajta népfront teszi ezt, s ez a népfront szervezi a világkiállítást is. Azért, mert ez utóbbi nem párt-, hanem össznemzeti érdek. Nos, efelé kell nekünk is menni. Ezért mondom, egy pillanatig sem kétséges előttem a népfront jövője! Nekünk nem kell félnünk a pártoktól és csak örülhetünk annak, hogy egyre több, felelősen politizáló ember lép színre. — Mit vár a kongreszustól? — Jobb országos tanácsot. Mozog a föld, s most nem a csüggedés, hanem a felkészült politizálás ideje jött el. Kosma Gábor Habsburg Ottó az idén nem jelölteti magát köztársasági elnöknek (MTI) Otto von Habsburg, az Európai Parlament képviselője, az utolsó magyar király legidősebb fia eldöntötte, hogy ebben az évben nem jelölteti magát köztársasági elnöknek Magyarországon. Habsburg Ottó müncheni irodája ebből az alkalomból az MTI bonni irodájának rendelkezésére bocsátotta azt a levelet, amelyben az európai képviselő elhatározásáról tájékoztatta az őt az utóbbi hetekben köztársaságielnök-jelöltnek javasoló Kisgazdapártot, az október 13-án összeülő kongreszszusa kapcsán. A kormány hétfőn tárgyaljat Nemzeti gárda lesz (MTI) A kormány még júniusban tárcaközi bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogykészítsen javaslatot a munkásőrség jövőjéről. A Minisztertanács eredetileg decemberben tervezte megtárgyalni a testület jövőjét, de nemrég úgy döntött, hogy már októberben határozatot hoz a munkásőrségről. A kormány várhatóan jövő hétfőn tárgyalja meg a tárcaközi bizottság javaslatát. Ennek lényegéről Kárpáti Ferenc a munkásőrségből a vezérezredes, honvédelmi miniszter, a bizottság vezetője elmondta: az elgondolás szerint a reguláris erő kiegészülne egy önkéntes területvédelmi testülettel. Elmondta, hogy az új, önkéntes testület elnevezésére több javaslat is a kormány elé kerül. Ezek között szerepel a nemzeti őrség, a nemzeti gárda, a népőrség és az önkéntes védelmi erő elnevezés is.