Magyar Nemzet, 1990. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

Csütörtök, 1990. március 1. Újabb házszabályok a többpárti parlament számára A második menetre vár az új oktatási törvény Március 31-ig ismét vagyonnyilatkozatot kell az MSZP-nek készítenie (Folytatás az 1. oldalról) Ezután folytatódott az oktatási törvény vitája. Kákai Rudolf (Jász-Nagykun-Szolnok m., 15. vk.) véleménye szerint az új ok­tatási törvénynek a tanuló jogai között deklarálnia kell, hogy az általános iskolában heti 25 óránál több kötelező órája nem lehet. Ki­fejtette, hogy különösen elavultak a történelem- és a földrajztan­könyvek, valamint a nyolcadiko­sok biológia- és kémiakönyvei is. Dr. Kiscelli László (Győr-Sopron m., 3. vk.) arról szólt, hogy a nyolcosztályos gimnázium alkal­mazása járható út, ha a feltételei is adottak, ugyanakkor azonban a mai formának, szerkezetnek is van realitása. Török Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok m., 13. vk.) úgy vélekedett, hogy a tör­vényből ki kell hagyni az iskola­­tanácsokról szóló részt, mert nem töltötték be a feladatukat. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) java­solta: ha az egyházi vagy a ma­gániskolák állami feladatokat lát­nak el, akkor az állami intézmé­nyekkel azonos mértékben része­süljenek költségvetési támogatás­ban. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) tolmácsolta a pedagógusok kíván­ságát, hogy az elkövetkezendő időben ne legyenek első- és má­sodrendű iskolás gyerekek ebben az országban. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), valamint Ta­más Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) egyaránt azt javasolta, hogy ezt a tervezetet csupán első olvasatnak tekintsék. Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) részletesen ismertette a miskolci magán-bölcsészegyetem kálváriáját. Szilágyi Tibor (Nóg­rád m., 2. vk.) az elérendő célok között említette a gyermekek napi legalább egyszeri térítésmentes étkeztetését, valamint ingyenes tanszerellátásukat. A részletes vitában egyedül Boros László (Budapest, 26. vk.) szólalt föl, kifejtve, hogy a vá­lasztás lehetőségét a 4 vagy 8 osz­tályos általános, illetve középisko­lák között elsősorban az fogja korlátozni, hogy milyen a csalá­dok szociális, anyagi, kulturális helyzete. A vita lezárását köve­tően Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszolt az elhangzot­takra. Leszögezte: ez a törvény csupán a már túlérett problémák­ra kíván válaszolni, az 1985-ben elfogadott törvényt a helyzethez igazítani, hogy a későbbiekben to­vább lehessen jutni. gazda­párt támogatásával — azt javasolta, hogy előbb önkormány­zati törvény szülessék, döntsenek az általános tulajdonreformról, és csak ezután hozzon, lehetőleg még idén az új Országgyűlés az igazi népakaratot kifejező törvényt a földről. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) úgy vélekedett: mindenféle szövetkezeti földtulajdon elidege­nítését be kell fagyasztani. Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.) viszont teljesen indokolatlannak tartotta az értékesítés bármiféle mértékű befagyasztását. Lakos László (Pest m., 9. vk.) sem a bizott­ság, sem a képviselőnő indítvá­nyát nem tartotta elfogadhatónak. A témában szót kért volna még Talóssy Frigyes, Marx Gyula és Tamás Gáspár Miklós, de az Or­szággyűlés elutasította őket, és a módosító javaslat részletes vitára történő bocsátását is leszavazta. A földtörvény módosítása tehát lekerült a napirendről. Az Országgyűlés Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) javaslata alap­ján módosította az átalakulási törvényt. A képviselő ugyanis azt kifogásolta, hogy az­ átalakulási törvény előírásai szerint a mező­­gazdasági termelést folytató, gaz­dálkodó szervezetek élelmiszer­­ipari részvénytársasággá átala­kuló vállalatok alaptőkéjének 50 százalékáig meghitelezett rész­vényt igényelhettek, és ez a kül­földieket is elriasztotta. A kép­viselők vita nélkül elfogadták a törvényjavaslatot. Szinte perceken belül három újabb módosításról is pozitívan döntött az Országgyűlés. Először Balogh Károlynak (Győr-Sopron m., 11. vk.) az általános forgalmi adóról szóló törvény mellékleté­nek kiegészítésére vonatkozó ja­vaslatát szavazták meg. Eszerint, 1990-től a szociális foglalkoztatók is száz százalékban visszaigényel­hetik a beruházásaikra kivetett „általános,,forgalmi,-adót,"­ .-‚‚« ■ A magánszemélyek jövedelem­­adójáról szóló törvényjavaslatot Técsi­­László (Szabolcs-Szatmár- Bereg­ m., 19. vk.), Eleki János (Békés m., 7. vk.) és Kovács Sán­dor (Tolna m., 8. vk.) terjesztette elő. Ezt az indítványt — amely lényegében csak fogalmazási kor­rekciót tartalmaz — az Ország­­gyűlés minimális ellenszavazattal ugyancsak elfogadta. Ezután Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) önálló indítványát tár­gyalták: az Országgyűlés elfogad­ta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe megha­talmazott személy kijelölését. Eszerint a köztársaság elnöke — aki egyben a fegyveres erők fő­parancsnoka is — képviseli ha­zánkat a testületben, helyettese pedig a miniszterelnök. A Házszabályok módosításáról szóló tervezetet Fi­ló Pál, az ügy­rendi bizottság elnöke terjesztette elő. A korábbi Házszabályok az egypártrendszer keretei között működő parlamentet szolgálták, s helyettük a többpárti viszonyok­nak megfelelő szabályokat kell beiktatni. A változtatásokhoz a képviselők nem fűztek véleményt, így az Országgyűlés a módosítá­sokat elfogadta. Ugyancsak elfogadta az Ország­­gyűlés Bartha Ferencnek, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökének a beszámolóját az ország pénzügyi helyzetéről. Hazánk bruttó adós­ságállománya az év végén 20,7 milliárd dollár volt, a nettó pedig 15 milliárd. A Nemzeti Bank ta­valy­ a tervezettnél lényegesen több, 3,3 milliárd dollár hitelt vett fel. A törlesztés nagysága 1,9 mil­liárd dollár volt, így a nettó hi­telfelvétel végül is 1,4 milliárd dollárt ért el. A folyó fizetési mérlegben tavaly 1,3 milliárd dol­lár és 1,7 milliárd rubel értékű hiány mutatkozott. A Nemzeti Bank az idén is szigorú pénzügyi politikát kíván folytatni, hogy az infláció mértéke ne haladja meg a 19 százalékot. Arra ösztönzi a ke­reskedelmi bankokat, hogy a ko­rábbinál több fizetésképtelenné vált vállalat ellen indítsanak fel­­számolási eljárást. A vitában Fekete János (Békés m., 11. vk.) és Kasó József (Ba­ranya m., 13. vk.) fejtette ki vé­leményét, majd Bartha Ferenc vitazárójában bejelentette: épp a mai napon született megállapodás 200 millió márkás költvénykibo­­csátásról. Tömpe István pénzügyminisz­ter-helyettes terjesztette elő a va­gyonpolitikai irányelveket. Szabó „Kálóján ,XRij.dá Pál L-36.o.vk­., a terv- és költségvetési bizottság nevében, az­­Irányelveket — ame­lyek a vagyonügynökség működé­­­séhez szeptemberig 68 millió fo­rint felhasználását teszi lehetővé — támogatta, és ehhez csatlako­zott Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) is. Az irányelveket a képviselők elfogad­ták. Szabó Kálmánnak, a jelölőbi­zottság elnökének javaslatára Martonyi János privatizálási kormánybiztost és Tömpe István pénzügyminiszter-helyettest elfo­o­gadták jelöltnek az Állami Va-­­gyonügynökség ügyvezető igazga­tójának, a posztjára. Az öt évre­ szóló megbízásról titkos szava­zással csütörtökön döntenek. Megismétlik a szavazást az oktatási törvényről Ezután határozathozatal követ­kezett. A módosító indítványokat a képviselők körülbelül fele-fele arányban elfogadták, illetve elve­tették. Alkotmányerejű törvény­­módosító javaslatról lévén szó, az elfogadáshoz minősített többségre lett volna szükség. Miután azon­ban a javaslatot a 252-vel szem­ben csupán 229-en támogatták, 34-en ellene szavaztak, 35-en pe­dig tartózkodtak,­­az­ oktatási­ tör­vény módosításáról szóló javasla­tot az Országgyűlés elvetette. Egy újabb napirendi pont meg­kezdése után kért szót Horn Pé­ter (Somogy m., 1. vk.), kifejtve, hogy miközben ők itt tárgyalnak és szavaznak, addig több bizott­ság is ülésezik. Ezért véleménye szerint előre tájékoztatni kell a képviselőket, melyik kérdésről mikor lesz szavazás, hogy min­denki jelen lehessen. Ezután az elnök indítványára a képviselők úgy döntöttek, hogy mivel a csü­törtök reggel szavazásra bocsá­tandó, az alkotmányt módosító törvényekhez egyébként is minő­sített többség szükséges, azt kö­vetően ismét szavaznak az oktat­­tási törvény módosításáról. Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) azt kérte:­­ amennyiben csütörtökön sem lesz meg a szükséges szava­zati arány, tartsák tiszteletben a mostani döntést, ne semmisítsék meg. Az önkormányzatok szerepe a következő napirendi pontként az Országgyűlés társadalombizto­sítási bizottságának önálló indít­ványát terjesztette be a bizottság elnöke, Szirtesné dr. Tomsits Erika a társadalombiztosítás irá­nyításáról és szervezetéről. A tör­vényjavaslat előadójának beszé­dét kezdetben nem kísérték kellő figyelemmel a képviselők, ezért az elnöknek figyelmeztetnie kellett a képviselőházat. Szirtesné dr. Tomsits Erika elmondta: a tör­vényjavaslat a jelenleg érvényes szabályok adta lehetőséget ki­használva a lehető legnagyobb mozgásteret kívánja nyújtani a létrehozandó önkormányzat szá­mára. Bizottsága nevében azt in­dítványozta, hogy a javaslat részletes vitáját most ne folytas­sák le, helyette fogadjanak el egy határozattervezetet, amely szerint az Országgyűlés javasolja a ter­vezet társadalmi vitáját, majd, azt követően az új parlament számá­ra mielőbbi napirendre tűzését, továbbá a Társadalombiztosítási Alap felügyeletére egy állandó parlamenti bizottság működését. A javaslathoz sem az illetékes mi­niszter, sem a képviselők nem kí­vántak hozzászólni, így határozat­­hozatal következett: 211 egyetér­tő, 11 ellenző, és 39 tartózkodó szavazattal a tervezetet elfogad­ták. Sok jogszabály gátolja a deregulációt Újabb napirendi pont követke­zett: a deregulációs törvényjavas­lat. Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter előterjesztése során el­mondta: 1989-ben széles körű közigazgatási, illetve gazdasági deregulációs munka indult meg. Mindkét területen gátolják azon­ban a munkát olyan törvények, törvényerejű rendeletek, amelyek ma már elavultak, hatályon kívül helyezésük vagy módosításuk nél­kül az alacsonyabb szintű jogal­kotás korszerűsítése elképzelhe­tetlen. Ezért szükség van arra, hogy a régi törvények legkirívóbb gátló rendelkezéseit hatályon kí­vül helyezzék addig is, míg az új Országgyűlés a kor szavának megfelelő törvényeket meg nem alkotja. Ezután következett az általános és részletes vita, amelyet meg­szakítva az elnöklő Horváth La­jos köszöntötte a díszpáholyban helyet foglalt Douglas Hurdot, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság külügyminisz­terét és kíséretét. A vitában Tal­lósy Frigyes (Budapest, 24. vk.) javasolta, hogy bármelyik tárca, amely jogszabály kiadására jogo­sult, legyen kötelezve az általa módosított jogszabályok egységes szerkezetben történő közzétételé­re.­ Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) javasolta, hogy a deregulá­ciós törvényt egészítsék ki a fed­­hetetlenség intézményének hatá­lyon kívüli helyezésével. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) annak a véleményének adott hangot, hogy a kisajátítási eljárások esetlege­sen helytelen döntéseinek felül­vizsgálatát még az év végéig fe­jezzék be. Válaszában Kulcsár Kálmán egyetértett Tallósy Frigyes és Horváth Jenő javaslatával. Vita bontakozott ki azonban a minisz­ter és Cselőtei László között, amit az elnöklő Horváth Lajos azzal zárt le, hogy a jogi, igazgatási, és igazságügyi bizottság ismét tár­gyalja meg a témát. A képviselők­ közfelkiáltással úgy döntöttek, hogy a törvényjavaslatról csütör­tökön szavaznak. Határozatok a futószalagon A földről szóló, immár sokszo­rosan módosított, 1987. évi első törvény újabb módosító javasla­tának tárgyalására tértek rá ez­után a képviselők. A mezőgazda­­sági bizottság erre vonatkozó ön­álló indítványát Solymosi József terjesztette elő. A javaslat értel­mében szövetkezetek tulajdoná­ban álló földterületeknek évente legfeljebb egy százalékát lehetne elidegeníteni. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) a Magyar Nép­párt nevében — a Független Kis-" Magyar Nemzet Pártok pénzügyei, MSZP-vagyonmérleg Szünet után a pártok, a társa­dalmi szervezetek és egyesületek idei devizaellátmányáról határoz­tak. Mivel a devizatámogatás sza­bályai rendezetlenek és hiányo­sak, az Országgyűlés szükséges­nek tartja a költségvetési deviza­támogatás törvényi szintű szabá­lyozását, s felhívta a kormányt ennek előkészítésére. Ezután az ideiglenes vizsgáló­­bizottságok jelentései következ­tek. Az egyes vezetők vagyonnyi­latkozatával kapcsolatban az el­bíráló bizottság elnöke, Eke Ká­roly elmondta: a szükséges négy­százból már több mint háromszáz vagyonnyilatkozatot megkaptak, ezeket az APEH ellenőrzi. A bi­zottság ezentúl csak azokkal fog­lalkozik, amelyek esetében gyanú merül föl a hitelességgel kapcso­latban. Március 8-án a sajtó je­lenlétében kezdik meg a meghall­gatásokat, azokkal, akik nem tet­tek eleget kötelezettségeiknek, majd pedig azokkal, akik ellen mind aláírással ellátott­­ be­jelentés érkezett. Munkájukat a parlament mandátumának lejár­táig folytatják, majd a ház elnö­ke továbbítja utódaiknak. Lényegében vita nélkül fogad­ták el a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását elbíráló ideiglenes bizottság jelentését Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) előterjesztésében. A keretből 70 millió forintot juttatnak az egyes szervezeteknek. Kállai Ferenc (országos lista) hozzászólását kö­vetően Tamás Gáspár Miklós (Bu­dapest, 14. vk.) kifejtette: a Ha­zafias Népfront nem párt ugyan, de Hazafias Választási Koalíció néven részt vesz a választásokon. Roszik Gábor azt felelte: aligha lehet majd kontrollálni, hogy a kapott pénzből a HNF vajon mennyit fordít majd a választá­sokra. Nagyobb vitát kavart viszont az Állami Számvevőszék jelenté­se az MSZP — mint az MSZMP jogutódja — vagyonmérlegének "vizsgálatáról. Nyikos Lászlónak, az ÁSZ elnökhelyettesének szóbeli jelentéséből kitűnt: a benyújtott vagyonmérleg nem tekinthető tel­jes körűnek, s ilyen értelemben hitelesnek sem. A vitában Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 6. vk.) arra a sajátos jogi el­lentmondásra hívta fel a figyel­met, az MSZMP vagyonával az MSZP-nek kell elszámolnia, jól­lehet az MSZMP létezik, bár nincs semmiféle vagyona. Balla Éva (Budapest, 46. vk.) ezzel szemben úgy vélte: 1945-től kez­dődően a vagyon eredetéről kelle­ne számot adni, majd a vagyon kezelői jogát a kormány vissza­­vonva ossza el a pártok között. Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 23. vk.) az MSZMP- frakció tagjaként erről úgy véle­kedett: a javaslat azt célozza, hogy az MSZP-t fosszák meg min­den vagyonától, ezt azonban Ta­más Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) azzal utasította vissza, hogy a lényeg: nehezen különíthető el a korábbi egyetlen pártnak és az ál­lamnak a vagyona. Ehhez fűzte hozzá Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), hogy ezen vélemények nagy része a politikai hangulatkeltés fogalomkörébe tartozik. Felszólalt Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) és Géczi István (Budapest, 49. vk.), majd Berecz János reagált Balla Éva egy felvetésére. Ezt követően Nyikos László röviden válaszolt, végül a parlament úgy határozott, hogy elfogadja az MSZP által a párt bejegyzésével egyidejűleg a bírósághoz benyúj­tott vagyonmérleg ÁSZ-vizsgála­­táról szóló határozattervezetet Az MSZP-nek március 31-ig meg kell ismételnie vagyonnyilatkoza­tát. Ugyancsak elfogadták a terv- és költségvetési bizottság jelentését Balla Éva interpelláció­ja tárgyában. Szilbereky Jenő és Szíjártó Károly nyugdíjba vonul A parliament — érdemeiket el­ismerve és jegyzőkönyvben rög­zítve — fölmentette tisztségéből Szilbereky Jenőt, a Legfelső Bí­róság elnökét és Szíjártó Károly legfőbb ügyészt, akik március 31- től nyugdíjba vonulnak. A második nap végén interpel­lációkra került sor. Hellner Ká­roly (Budapest, 32. v­k) a sze­mélygépkocsiik megrendeléses vá­sárlásával kapcsolatban, Zsolnay Katalin .(Komárom—Esztergom m., 3. vk.) a vágóállat-termelés­sel, -forgalmazással és -feldolgo­zással kapcsolatban interpellált korábban, de a rájuk kapott vá­laszt nem fogadták el. A bizott­sági jelentésekkel egyetértettek, és a képviselők is megszavazták. László Béla Szabolcs-Szatmár- Bereg m., 14. vk.) az 1990. évi egységes pénzalap hiányának tárgyában ugyancsak korábban interpellált; a bizottsági választ sem a képviselő, sem az Ország­­gyűlés nem fogadta el, ezért a téma később ismét napirendre kerül. Juhász Ferencnek Buda­pest, 62. vk.) a személyi jövede­lemadóval foglalkozó korábbi in­terpellációjára is viszatértek. Mi­vel az ügyben a KIOSZ időköz­ben­ az Alkotmánybírósághoz for­dult, amely azt átadta a Legfőbb Ügyészségnek, ezúttal nem kellett határozni, a képviselő pedig az ügyészségi döntést el fogja fogad­ni. Végezetül Maróthy László (Békés m., 13. vk.) a magyar au­tóbuszgyártás jövője miatt inter­pellált az ipari miniszterhez. Szabó Imre ipari államtitkár azt felelte, hogy március közepén már tisztábban láthatnak az ügy­ben, a kialakult helyzettel már­cius 13-án a kormány is foglalko­zik. Maróthy László ezt azzal fo­gadta el, hogy a márciusi üléssza­kon térjenek vissza rá. Király Zoltán a platformokról és a puccs vádról Tegnapi számunkban az or­szággyűlési tudósítás alcíme je­lezte, hogy Hámori Csaba,­ Ki­rály Zoltán és Maróthy László egy platformra került. A cím alat­ti tudósításból kiderült, hogy ez egyetlen kérdésre érvényes: csu­pán a köztársasági elnök megvá­lasztásának módjáról, a népsza­vazás szükségességéről vallott kö­zös álláspontról van szó. Király Zoltán kérte, hogy szól­hasson a­­kialakult félreértésről. — Én nem vagyok tagja az MDF-nek, bár az ő támogatá­sukkal indultam a választási küz­delemben. "De! Ettől még egy platformra kerülhetek Hámori Csabával és Maróthy Lászlóval egy-egy kérdésben. Ebből még senki nem vonhat le olyan kö­vetkeztetést, hogy ezzel bármifé­le pártkoalíció alakul ki, így akár le­het olyan kérdés is, amiben azonos véleményt vallok Grósz Károllyal, vagy — ha újra­­képvi­selő leszek —, előfordulhat, hogy egy kisgazda-, vagy más párti po­litikussal leszek azonos platfor­mon. De ez a személyes képvi­selői szabadság körébe tartozik. Mivel nekem szívügyem, hogy a nemzet válasszon köztársasági el­nököt, ezért ebben a kérdésben bárkivel szövetkezem, aki ugyan­így gondolja. Továbbra is keresni fogom a szövetségeseket egy-egy olyan ügyhöz, amit vállalok. — Miben alakult tehát ki kö­zös platform az előbb említett "kéjjútSérőstkerr“'''''1'1' ’ — Csak és kizárólag abban a kérdésben, hogy közvetlenül a nép Válasszon köztársasági elnö­köt. Támogatott egyébként Lékai Gusztáv is. Ellenezte viszont Karvalics Ferenc, az MSZMP egy­kori Zala megyei első titkára és Tamás Gáspár Miklós. Ilyen ala­pon viszont ők kerültek azonos platformra ... Ebben az ügyben mindenképpen. — Az SZDSZ-képviselő tegnap puccsnak minősítette a téma is­mételt felvetését, annál is inkább, mivel erről már volt egy népsza­vazás ... — Tamás Gáspár Miklós bizo­nyára egy bizottsági ülésen volt, és emiatt nem hallhatta, amikor elsoroltam a jogi és politikai ér­veimet javaslatom mellett. Én is utaltam a népszavazásra. Nem le­het kijelenteni, hogy már eldön­,­tötte a novemberi voksolás ezt az ügyet, miként azt az Alkot­mánybíróság is megfogalmazta. Ez az új intézményünk úgy fog­lalt állást, hogy jogilag tiszta a helyzet, beterjeszthető a javaslat. Ezt nem negligálhatja tisztelt képviselőtársam. Maradt számom­ra a politikai környezet vizsgála­ta és elemzése. Így jutottam oda, hogy mindenképpen ki kell tarta­nom a javaslatom mellett. Hoz­záfűzném az egyértelmű ellenvé­leményről, hogy nekem viszont meggyőződésem, hogy az SZDSZ robbantott ki politikai pucc­sot a novemberi népszavazás kérdésé­ben. Ennek következtében kerül­tünk alkotmányjogi csapdába, amiből még ennek a parlament­nek kell kiszabadítania magát. Annál is inkább, mert vallom, hogy egy ingatag kormányzati királfdrSmán'szükség1'tftfrT'a” szép által közvetlenül választott elnök­re. Bármennyire is hangzatos most azt állítani, hogy így a ré­gi struktúrát védem, ez tévedés. Mi most itt már az új struktúra elemeiről vitázunk. (sz. I.) Kora reggel újságolvasással kez­dődik a nap a T. Házban. Sze­rencsére úgy megsokasodtak a lapok, hogy nem kell unatkozva tölteniük a várakozó képviselők­nek az álmos perceket. Szinte fu­tótűzként terjedt a hír, olyan cikk van a Dél-Kelet című, Békés­csabán megjelenő lapban, ami még a legnyugodtabb embert is felriasztja a bóbiskolásból. Torgyán József, a kisgazdák fő­ügyésze — akitől a közelmúltban vette vissza az Országos Válasz­tási Bizottság elnökségébe szóló mandátumot a T. Ház — vitrio­­los beszédet tartott február 16-án Mezőkovácsházán.­­ Az eseményről szóló tudósítás­ból idézünk: „Mint a középkorra a pestis, úgy zúdult a XX. század elején a gyanútlan emberiségre a pestisnél is szörnyűbb halál, a vörös döghalál, a bolsevizmus. Mert amíg a pestis, a fekete dög­halál csak városokat pusztított el, a bolsevizmus egész népeket dön­tött rabigába." „...ha a kisgaz­dapárt megnyeri a választásokat, ami nem lehet kétséges, akkor én személyesen kihirdetem a győze­lem napját." ... „Büntetőjogilag is felelőssé tesszük azokat a kom­munista vezetőket, akik az elmúlt negyven évben sanyargatták a népet, idegen hatalmaknak árul­ták el ez országot. A népellenes bűntettek sohasem évülnek el. Megismertetjük velük közelebb­ről a sarlót és a kalapácsot." Ilyen hangütésű prófétákat már ismerünk. Ki személyes életéből, ki a történelemkönyvek lapjairól, valamint azokról a filmekről, me­lyekben sok-sok szögesdrótot, marcona fegyőröket és farkas­­­kutyákat is szoktak mutatni. Minden párt maga választja meg a választási taktikáját és stílusát!* „A hír igaz. Igaz volt, körül­belül két-három héttel ezelőtt” — magyarázta Gál Zoltán belügyi államtitkár, miután tegnapi par­lamenti színesünket megismerte. Igaz volt, amit Fodor László par­lamenti képviselő — és hírlapíró — három kollégája jelenlétében újságolt a belbiztonsági parlamen­ti munkacsoport ülése után az utazási tilalomról. Gál Zoltán azonban megjegyezte: levelet írt e bizottság vezetőjének, Mezei Károlynak arról, hogy amíg ő a belügyi államtitkár, addig garan­tálja a titoktartásra felesketett képviselőknek a bárhová érvé­nyes útlevelet. Gál Zoltán teg­napelőtt is, tegnap is tisztében volt, így Fodor kolléga úr híre kacsa. Vagy inkább béna ka­csa ...* Akaratán kívül módosította a házszabályokat Horváth Lajos elnökhelyettes. Szavazás előtt így szólt: — Megkérem képviselőtársai­mat, hogy az „egyetértés" gomb megnyomásával szavazzunk er­ről. Az ötlet megfontolandó: sok probléma gordiuszi csomóját át­vágná ...* Tegnap is volt botrány a parla­mentben. Ne gondoljon senki sem verekedésre, tettlegességre, csupán a politikai mérlegelés bot­rányos működésképtelenségére. Amikor az oktatási törvény szavazási eredménye megjelent a táblán, több képviselő idegesen, felindultan, mérgét és bosszúsá­gát egyáltalán nem leplezve fel­állt a helyéről és kiment az ülés­teremből. Azok után ugyanis, hogy részleteiben elfogadták a módosításokat, egészében elvetet­ték az alkotmány erejű törvényt. A következmény: megakadá­lyozták az oktatási rendszer kor­szerűsítését, az egyházi és ma­gániskolák beindítását, amit nem lehet elkezdeni majd nyáron vagy ősszel. Vagyis: ismét elvész egy év. Nosza, újra szavaznak ... Mit lehet ehhez szólni? Csak visszaidézhetjük Bodonyi Csaba borsodi képviselő érvelését: a pártok kialakulása és politikai színre lépése megelőzte a párttör­vény megszületését, sőt most már ezek a pártok diktálják a törvé­nyeket, mintha máris ott ülnének a T. Ház padsoraiban, máris kontráznak. Pedig a kultúra, az alkotó világ autonóm szerveződé­sei miféle szelektív éberség áldo­zatai? Parlamenti tudósítóink: Caisitr Nagy László, Gergely László, Gyulay Zoltán, Kertész Péter, Szentsrei Lő­­rinc és Weyer Béla. 3

Next