Magyar Nemzet, 1990. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
Csütörtök, 1990. március 1. Újabb házszabályok a többpárti parlament számára A második menetre vár az új oktatási törvény Március 31-ig ismét vagyonnyilatkozatot kell az MSZP-nek készítenie (Folytatás az 1. oldalról) Ezután folytatódott az oktatási törvény vitája. Kákai Rudolf (Jász-Nagykun-Szolnok m., 15. vk.) véleménye szerint az új oktatási törvénynek a tanuló jogai között deklarálnia kell, hogy az általános iskolában heti 25 óránál több kötelező órája nem lehet. Kifejtette, hogy különösen elavultak a történelem- és a földrajztankönyvek, valamint a nyolcadikosok biológia- és kémiakönyvei is. Dr. Kiscelli László (Győr-Sopron m., 3. vk.) arról szólt, hogy a nyolcosztályos gimnázium alkalmazása járható út, ha a feltételei is adottak, ugyanakkor azonban a mai formának, szerkezetnek is van realitása. Török Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok m., 13. vk.) úgy vélekedett, hogy a törvényből ki kell hagyni az iskolatanácsokról szóló részt, mert nem töltötték be a feladatukat. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) javasolta: ha az egyházi vagy a magániskolák állami feladatokat látnak el, akkor az állami intézményekkel azonos mértékben részesüljenek költségvetési támogatásban. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) tolmácsolta a pedagógusok kívánságát, hogy az elkövetkezendő időben ne legyenek első- és másodrendű iskolás gyerekek ebben az országban. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), valamint Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) egyaránt azt javasolta, hogy ezt a tervezetet csupán első olvasatnak tekintsék. Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.) részletesen ismertette a miskolci magán-bölcsészegyetem kálváriáját. Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.) az elérendő célok között említette a gyermekek napi legalább egyszeri térítésmentes étkeztetését, valamint ingyenes tanszerellátásukat. A részletes vitában egyedül Boros László (Budapest, 26. vk.) szólalt föl, kifejtve, hogy a választás lehetőségét a 4 vagy 8 osztályos általános, illetve középiskolák között elsősorban az fogja korlátozni, hogy milyen a családok szociális, anyagi, kulturális helyzete. A vita lezárását követően Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszolt az elhangzottakra. Leszögezte: ez a törvény csupán a már túlérett problémákra kíván válaszolni, az 1985-ben elfogadott törvényt a helyzethez igazítani, hogy a későbbiekben tovább lehessen jutni. gazdapárt támogatásával — azt javasolta, hogy előbb önkormányzati törvény szülessék, döntsenek az általános tulajdonreformról, és csak ezután hozzon, lehetőleg még idén az új Országgyűlés az igazi népakaratot kifejező törvényt a földről. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) úgy vélekedett: mindenféle szövetkezeti földtulajdon elidegenítését be kell fagyasztani. Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.) viszont teljesen indokolatlannak tartotta az értékesítés bármiféle mértékű befagyasztását. Lakos László (Pest m., 9. vk.) sem a bizottság, sem a képviselőnő indítványát nem tartotta elfogadhatónak. A témában szót kért volna még Talóssy Frigyes, Marx Gyula és Tamás Gáspár Miklós, de az Országgyűlés elutasította őket, és a módosító javaslat részletes vitára történő bocsátását is leszavazta. A földtörvény módosítása tehát lekerült a napirendről. Az Országgyűlés Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) javaslata alapján módosította az átalakulási törvényt. A képviselő ugyanis azt kifogásolta, hogy az átalakulási törvény előírásai szerint a mezőgazdasági termelést folytató, gazdálkodó szervezetek élelmiszeripari részvénytársasággá átalakuló vállalatok alaptőkéjének 50 százalékáig meghitelezett részvényt igényelhettek, és ez a külföldieket is elriasztotta. A képviselők vita nélkül elfogadták a törvényjavaslatot. Szinte perceken belül három újabb módosításról is pozitívan döntött az Országgyűlés. Először Balogh Károlynak (Győr-Sopron m., 11. vk.) az általános forgalmi adóról szóló törvény mellékletének kiegészítésére vonatkozó javaslatát szavazták meg. Eszerint, 1990-től a szociális foglalkoztatók is száz százalékban visszaigényelhetik a beruházásaikra kivetett „általános,,forgalmi,-adót," .-‚‚« ■ A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatot TécsiLászló (Szabolcs-Szatmár- Bereg m., 19. vk.), Eleki János (Békés m., 7. vk.) és Kovács Sándor (Tolna m., 8. vk.) terjesztette elő. Ezt az indítványt — amely lényegében csak fogalmazási korrekciót tartalmaz — az Országgyűlés minimális ellenszavazattal ugyancsak elfogadta. Ezután Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) önálló indítványát tárgyalták: az Országgyűlés elfogadta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott személy kijelölését. Eszerint a köztársaság elnöke — aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is — képviseli hazánkat a testületben, helyettese pedig a miniszterelnök. A Házszabályok módosításáról szóló tervezetet Filó Pál, az ügyrendi bizottság elnöke terjesztette elő. A korábbi Házszabályok az egypártrendszer keretei között működő parlamentet szolgálták, s helyettük a többpárti viszonyoknak megfelelő szabályokat kell beiktatni. A változtatásokhoz a képviselők nem fűztek véleményt, így az Országgyűlés a módosításokat elfogadta. Ugyancsak elfogadta az Országgyűlés Bartha Ferencnek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a beszámolóját az ország pénzügyi helyzetéről. Hazánk bruttó adósságállománya az év végén 20,7 milliárd dollár volt, a nettó pedig 15 milliárd. A Nemzeti Bank tavaly a tervezettnél lényegesen több, 3,3 milliárd dollár hitelt vett fel. A törlesztés nagysága 1,9 milliárd dollár volt, így a nettó hitelfelvétel végül is 1,4 milliárd dollárt ért el. A folyó fizetési mérlegben tavaly 1,3 milliárd dollár és 1,7 milliárd rubel értékű hiány mutatkozott. A Nemzeti Bank az idén is szigorú pénzügyi politikát kíván folytatni, hogy az infláció mértéke ne haladja meg a 19 százalékot. Arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, hogy a korábbinál több fizetésképtelenné vált vállalat ellen indítsanak felszámolási eljárást. A vitában Fekete János (Békés m., 11. vk.) és Kasó József (Baranya m., 13. vk.) fejtette ki véleményét, majd Bartha Ferenc vitazárójában bejelentette: épp a mai napon született megállapodás 200 millió márkás költvénykibocsátásról. Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes terjesztette elő a vagyonpolitikai irányelveket. Szabó „Kálóján ,XRij.dá Pál L-36.o.vk., a terv- és költségvetési bizottság nevében, azIrányelveket — amelyek a vagyonügynökség működéséhez szeptemberig 68 millió forint felhasználását teszi lehetővé — támogatta, és ehhez csatlakozott Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) is. Az irányelveket a képviselők elfogadták. Szabó Kálmánnak, a jelölőbizottság elnökének javaslatára Martonyi János privatizálási kormánybiztost és Tömpe István pénzügyminiszter-helyettest elfoogadták jelöltnek az Állami Va-gyonügynökség ügyvezető igazgatójának, a posztjára. Az öt évre szóló megbízásról titkos szavazással csütörtökön döntenek. Megismétlik a szavazást az oktatási törvényről Ezután határozathozatal következett. A módosító indítványokat a képviselők körülbelül fele-fele arányban elfogadták, illetve elvetették. Alkotmányerejű törvénymódosító javaslatról lévén szó, az elfogadáshoz minősített többségre lett volna szükség. Miután azonban a javaslatot a 252-vel szemben csupán 229-en támogatták, 34-en ellene szavaztak, 35-en pedig tartózkodtak,az oktatási törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés elvetette. Egy újabb napirendi pont megkezdése után kért szót Horn Péter (Somogy m., 1. vk.), kifejtve, hogy miközben ők itt tárgyalnak és szavaznak, addig több bizottság is ülésezik. Ezért véleménye szerint előre tájékoztatni kell a képviselőket, melyik kérdésről mikor lesz szavazás, hogy mindenki jelen lehessen. Ezután az elnök indítványára a képviselők úgy döntöttek, hogy mivel a csütörtök reggel szavazásra bocsátandó, az alkotmányt módosító törvényekhez egyébként is minősített többség szükséges, azt követően ismét szavaznak az oktattási törvény módosításáról. Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) azt kérte: amennyiben csütörtökön sem lesz meg a szükséges szavazati arány, tartsák tiszteletben a mostani döntést, ne semmisítsék meg. Az önkormányzatok szerepe a következő napirendi pontként az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának önálló indítványát terjesztette be a bizottság elnöke, Szirtesné dr. Tomsits Erika a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről. A törvényjavaslat előadójának beszédét kezdetben nem kísérték kellő figyelemmel a képviselők, ezért az elnöknek figyelmeztetnie kellett a képviselőházat. Szirtesné dr. Tomsits Erika elmondta: a törvényjavaslat a jelenleg érvényes szabályok adta lehetőséget kihasználva a lehető legnagyobb mozgásteret kívánja nyújtani a létrehozandó önkormányzat számára. Bizottsága nevében azt indítványozta, hogy a javaslat részletes vitáját most ne folytassák le, helyette fogadjanak el egy határozattervezetet, amely szerint az Országgyűlés javasolja a tervezet társadalmi vitáját, majd, azt követően az új parlament számára mielőbbi napirendre tűzését, továbbá a Társadalombiztosítási Alap felügyeletére egy állandó parlamenti bizottság működését. A javaslathoz sem az illetékes miniszter, sem a képviselők nem kívántak hozzászólni, így határozathozatal következett: 211 egyetértő, 11 ellenző, és 39 tartózkodó szavazattal a tervezetet elfogadták. Sok jogszabály gátolja a deregulációt Újabb napirendi pont következett: a deregulációs törvényjavaslat. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztése során elmondta: 1989-ben széles körű közigazgatási, illetve gazdasági deregulációs munka indult meg. Mindkét területen gátolják azonban a munkát olyan törvények, törvényerejű rendeletek, amelyek ma már elavultak, hatályon kívül helyezésük vagy módosításuk nélkül az alacsonyabb szintű jogalkotás korszerűsítése elképzelhetetlen. Ezért szükség van arra, hogy a régi törvények legkirívóbb gátló rendelkezéseit hatályon kívül helyezzék addig is, míg az új Országgyűlés a kor szavának megfelelő törvényeket meg nem alkotja. Ezután következett az általános és részletes vita, amelyet megszakítva az elnöklő Horváth Lajos köszöntötte a díszpáholyban helyet foglalt Douglas Hurdot, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság külügyminiszterét és kíséretét. A vitában Tallósy Frigyes (Budapest, 24. vk.) javasolta, hogy bármelyik tárca, amely jogszabály kiadására jogosult, legyen kötelezve az általa módosított jogszabályok egységes szerkezetben történő közzétételére. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) javasolta, hogy a deregulációs törvényt egészítsék ki a fedhetetlenség intézményének hatályon kívüli helyezésével. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) annak a véleményének adott hangot, hogy a kisajátítási eljárások esetlegesen helytelen döntéseinek felülvizsgálatát még az év végéig fejezzék be. Válaszában Kulcsár Kálmán egyetértett Tallósy Frigyes és Horváth Jenő javaslatával. Vita bontakozott ki azonban a miniszter és Cselőtei László között, amit az elnöklő Horváth Lajos azzal zárt le, hogy a jogi, igazgatási, és igazságügyi bizottság ismét tárgyalja meg a témát. A képviselők közfelkiáltással úgy döntöttek, hogy a törvényjavaslatról csütörtökön szavaznak. Határozatok a futószalagon A földről szóló, immár sokszorosan módosított, 1987. évi első törvény újabb módosító javaslatának tárgyalására tértek rá ezután a képviselők. A mezőgazdasági bizottság erre vonatkozó önálló indítványát Solymosi József terjesztette elő. A javaslat értelmében szövetkezetek tulajdonában álló földterületeknek évente legfeljebb egy százalékát lehetne elidegeníteni. Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) a Magyar Néppárt nevében — a Független Kis-" Magyar Nemzet Pártok pénzügyei, MSZP-vagyonmérleg Szünet után a pártok, a társadalmi szervezetek és egyesületek idei devizaellátmányáról határoztak. Mivel a devizatámogatás szabályai rendezetlenek és hiányosak, az Országgyűlés szükségesnek tartja a költségvetési devizatámogatás törvényi szintű szabályozását, s felhívta a kormányt ennek előkészítésére. Ezután az ideiglenes vizsgálóbizottságok jelentései következtek. Az egyes vezetők vagyonnyilatkozatával kapcsolatban az elbíráló bizottság elnöke, Eke Károly elmondta: a szükséges négyszázból már több mint háromszáz vagyonnyilatkozatot megkaptak, ezeket az APEH ellenőrzi. A bizottság ezentúl csak azokkal foglalkozik, amelyek esetében gyanú merül föl a hitelességgel kapcsolatban. Március 8-án a sajtó jelenlétében kezdik meg a meghallgatásokat, azokkal, akik nem tettek eleget kötelezettségeiknek, majd pedig azokkal, akik ellen mind aláírással ellátott bejelentés érkezett. Munkájukat a parlament mandátumának lejártáig folytatják, majd a ház elnöke továbbítja utódaiknak. Lényegében vita nélkül fogadták el a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását elbíráló ideiglenes bizottság jelentését Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) előterjesztésében. A keretből 70 millió forintot juttatnak az egyes szervezeteknek. Kállai Ferenc (országos lista) hozzászólását követően Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) kifejtette: a Hazafias Népfront nem párt ugyan, de Hazafias Választási Koalíció néven részt vesz a választásokon. Roszik Gábor azt felelte: aligha lehet majd kontrollálni, hogy a kapott pénzből a HNF vajon mennyit fordít majd a választásokra. Nagyobb vitát kavart viszont az Állami Számvevőszék jelentése az MSZP — mint az MSZMP jogutódja — vagyonmérlegének "vizsgálatáról. Nyikos Lászlónak, az ÁSZ elnökhelyettesének szóbeli jelentéséből kitűnt: a benyújtott vagyonmérleg nem tekinthető teljes körűnek, s ilyen értelemben hitelesnek sem. A vitában Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 6. vk.) arra a sajátos jogi ellentmondásra hívta fel a figyelmet, az MSZMP vagyonával az MSZP-nek kell elszámolnia, jóllehet az MSZMP létezik, bár nincs semmiféle vagyona. Balla Éva (Budapest, 46. vk.) ezzel szemben úgy vélte: 1945-től kezdődően a vagyon eredetéről kellene számot adni, majd a vagyon kezelői jogát a kormány visszavonva ossza el a pártok között. Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 23. vk.) az MSZMP- frakció tagjaként erről úgy vélekedett: a javaslat azt célozza, hogy az MSZP-t fosszák meg minden vagyonától, ezt azonban Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) azzal utasította vissza, hogy a lényeg: nehezen különíthető el a korábbi egyetlen pártnak és az államnak a vagyona. Ehhez fűzte hozzá Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), hogy ezen vélemények nagy része a politikai hangulatkeltés fogalomkörébe tartozik. Felszólalt Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) és Géczi István (Budapest, 49. vk.), majd Berecz János reagált Balla Éva egy felvetésére. Ezt követően Nyikos László röviden válaszolt, végül a parlament úgy határozott, hogy elfogadja az MSZP által a párt bejegyzésével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérleg ÁSZ-vizsgálatáról szóló határozattervezetet Az MSZP-nek március 31-ig meg kell ismételnie vagyonnyilatkozatát. Ugyancsak elfogadták a terv- és költségvetési bizottság jelentését Balla Éva interpellációja tárgyában. Szilbereky Jenő és Szíjártó Károly nyugdíjba vonul A parliament — érdemeiket elismerve és jegyzőkönyvben rögzítve — fölmentette tisztségéből Szilbereky Jenőt, a Legfelső Bíróság elnökét és Szíjártó Károly legfőbb ügyészt, akik március 31- től nyugdíjba vonulnak. A második nap végén interpellációkra került sor. Hellner Károly (Budapest, 32. vk) a személygépkocsiik megrendeléses vásárlásával kapcsolatban, Zsolnay Katalin .(Komárom—Esztergom m., 3. vk.) a vágóállat-termeléssel, -forgalmazással és -feldolgozással kapcsolatban interpellált korábban, de a rájuk kapott választ nem fogadták el. A bizottsági jelentésekkel egyetértettek, és a képviselők is megszavazták. László Béla Szabolcs-Szatmár- Bereg m., 14. vk.) az 1990. évi egységes pénzalap hiányának tárgyában ugyancsak korábban interpellált; a bizottsági választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért a téma később ismét napirendre kerül. Juhász Ferencnek Budapest, 62. vk.) a személyi jövedelemadóval foglalkozó korábbi interpellációjára is viszatértek. Mivel az ügyben a KIOSZ időközben az Alkotmánybírósághoz fordult, amely azt átadta a Legfőbb Ügyészségnek, ezúttal nem kellett határozni, a képviselő pedig az ügyészségi döntést el fogja fogadni. Végezetül Maróthy László (Békés m., 13. vk.) a magyar autóbuszgyártás jövője miatt interpellált az ipari miniszterhez. Szabó Imre ipari államtitkár azt felelte, hogy március közepén már tisztábban láthatnak az ügyben, a kialakult helyzettel március 13-án a kormány is foglalkozik. Maróthy László ezt azzal fogadta el, hogy a márciusi ülésszakon térjenek vissza rá. Király Zoltán a platformokról és a puccs vádról Tegnapi számunkban az országgyűlési tudósítás alcíme jelezte, hogy Hámori Csaba, Király Zoltán és Maróthy László egy platformra került. A cím alatti tudósításból kiderült, hogy ez egyetlen kérdésre érvényes: csupán a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a népszavazás szükségességéről vallott közös álláspontról van szó. Király Zoltán kérte, hogy szólhasson akialakult félreértésről. — Én nem vagyok tagja az MDF-nek, bár az ő támogatásukkal indultam a választási küzdelemben. "De! Ettől még egy platformra kerülhetek Hámori Csabával és Maróthy Lászlóval egy-egy kérdésben. Ebből még senki nem vonhat le olyan következtetést, hogy ezzel bármiféle pártkoalíció alakul ki, így akár lehet olyan kérdés is, amiben azonos véleményt vallok Grósz Károllyal, vagy — ha újraképviselő leszek —, előfordulhat, hogy egy kisgazda-, vagy más párti politikussal leszek azonos platformon. De ez a személyes képviselői szabadság körébe tartozik. Mivel nekem szívügyem, hogy a nemzet válasszon köztársasági elnököt, ezért ebben a kérdésben bárkivel szövetkezem, aki ugyanígy gondolja. Továbbra is keresni fogom a szövetségeseket egy-egy olyan ügyhöz, amit vállalok. — Miben alakult tehát ki közös platform az előbb említett "kéjjútSérőstkerr“'''''1'1' ’ — Csak és kizárólag abban a kérdésben, hogy közvetlenül a nép Válasszon köztársasági elnököt. Támogatott egyébként Lékai Gusztáv is. Ellenezte viszont Karvalics Ferenc, az MSZMP egykori Zala megyei első titkára és Tamás Gáspár Miklós. Ilyen alapon viszont ők kerültek azonos platformra ... Ebben az ügyben mindenképpen. — Az SZDSZ-képviselő tegnap puccsnak minősítette a téma ismételt felvetését, annál is inkább, mivel erről már volt egy népszavazás ... — Tamás Gáspár Miklós bizonyára egy bizottsági ülésen volt, és emiatt nem hallhatta, amikor elsoroltam a jogi és politikai érveimet javaslatom mellett. Én is utaltam a népszavazásra. Nem lehet kijelenteni, hogy már eldön,tötte a novemberi voksolás ezt az ügyet, miként azt az Alkotmánybíróság is megfogalmazta. Ez az új intézményünk úgy foglalt állást, hogy jogilag tiszta a helyzet, beterjeszthető a javaslat. Ezt nem negligálhatja tisztelt képviselőtársam. Maradt számomra a politikai környezet vizsgálata és elemzése. Így jutottam oda, hogy mindenképpen ki kell tartanom a javaslatom mellett. Hozzáfűzném az egyértelmű ellenvéleményről, hogy nekem viszont meggyőződésem, hogy az SZDSZ robbantott ki politikai puccsot a novemberi népszavazás kérdésében. Ennek következtében kerültünk alkotmányjogi csapdába, amiből még ennek a parlamentnek kell kiszabadítania magát. Annál is inkább, mert vallom, hogy egy ingatag kormányzati királfdrSmán'szükség1'tftfrT'a” szép által közvetlenül választott elnökre. Bármennyire is hangzatos most azt állítani, hogy így a régi struktúrát védem, ez tévedés. Mi most itt már az új struktúra elemeiről vitázunk. (sz. I.) Kora reggel újságolvasással kezdődik a nap a T. Házban. Szerencsére úgy megsokasodtak a lapok, hogy nem kell unatkozva tölteniük a várakozó képviselőknek az álmos perceket. Szinte futótűzként terjedt a hír, olyan cikk van a Dél-Kelet című, Békéscsabán megjelenő lapban, ami még a legnyugodtabb embert is felriasztja a bóbiskolásból. Torgyán József, a kisgazdák főügyésze — akitől a közelmúltban vette vissza az Országos Választási Bizottság elnökségébe szóló mandátumot a T. Ház — vitriolos beszédet tartott február 16-án Mezőkovácsházán. Az eseményről szóló tudósításból idézünk: „Mint a középkorra a pestis, úgy zúdult a XX. század elején a gyanútlan emberiségre a pestisnél is szörnyűbb halál, a vörös döghalál, a bolsevizmus. Mert amíg a pestis, a fekete döghalál csak városokat pusztított el, a bolsevizmus egész népeket döntött rabigába." „...ha a kisgazdapárt megnyeri a választásokat, ami nem lehet kétséges, akkor én személyesen kihirdetem a győzelem napját." ... „Büntetőjogilag is felelőssé tesszük azokat a kommunista vezetőket, akik az elmúlt negyven évben sanyargatták a népet, idegen hatalmaknak árulták el ez országot. A népellenes bűntettek sohasem évülnek el. Megismertetjük velük közelebbről a sarlót és a kalapácsot." Ilyen hangütésű prófétákat már ismerünk. Ki személyes életéből, ki a történelemkönyvek lapjairól, valamint azokról a filmekről, melyekben sok-sok szögesdrótot, marcona fegyőröket és farkaskutyákat is szoktak mutatni. Minden párt maga választja meg a választási taktikáját és stílusát!* „A hír igaz. Igaz volt, körülbelül két-három héttel ezelőtt” — magyarázta Gál Zoltán belügyi államtitkár, miután tegnapi parlamenti színesünket megismerte. Igaz volt, amit Fodor László parlamenti képviselő — és hírlapíró — három kollégája jelenlétében újságolt a belbiztonsági parlamenti munkacsoport ülése után az utazási tilalomról. Gál Zoltán azonban megjegyezte: levelet írt e bizottság vezetőjének, Mezei Károlynak arról, hogy amíg ő a belügyi államtitkár, addig garantálja a titoktartásra felesketett képviselőknek a bárhová érvényes útlevelet. Gál Zoltán tegnapelőtt is, tegnap is tisztében volt, így Fodor kolléga úr híre kacsa. Vagy inkább béna kacsa ...* Akaratán kívül módosította a házszabályokat Horváth Lajos elnökhelyettes. Szavazás előtt így szólt: — Megkérem képviselőtársaimat, hogy az „egyetértés" gomb megnyomásával szavazzunk erről. Az ötlet megfontolandó: sok probléma gordiuszi csomóját átvágná ...* Tegnap is volt botrány a parlamentben. Ne gondoljon senki sem verekedésre, tettlegességre, csupán a politikai mérlegelés botrányos működésképtelenségére. Amikor az oktatási törvény szavazási eredménye megjelent a táblán, több képviselő idegesen, felindultan, mérgét és bosszúságát egyáltalán nem leplezve felállt a helyéről és kiment az ülésteremből. Azok után ugyanis, hogy részleteiben elfogadták a módosításokat, egészében elvetették az alkotmány erejű törvényt. A következmény: megakadályozták az oktatási rendszer korszerűsítését, az egyházi és magániskolák beindítását, amit nem lehet elkezdeni majd nyáron vagy ősszel. Vagyis: ismét elvész egy év. Nosza, újra szavaznak ... Mit lehet ehhez szólni? Csak visszaidézhetjük Bodonyi Csaba borsodi képviselő érvelését: a pártok kialakulása és politikai színre lépése megelőzte a párttörvény megszületését, sőt most már ezek a pártok diktálják a törvényeket, mintha máris ott ülnének a T. Ház padsoraiban, máris kontráznak. Pedig a kultúra, az alkotó világ autonóm szerveződései miféle szelektív éberség áldozatai? Parlamenti tudósítóink: Caisitr Nagy László, Gergely László, Gyulay Zoltán, Kertész Péter, Szentsrei Lőrinc és Weyer Béla. 3