Magyar Nemzet, 1990. június (53. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-01 / 127. szám
Péntek, 1990. június 1. A külügyi bizottság javaslata: Miniszterelnöki felelősség érvényesüljön a Varsói Szerződésben való tevékenységért Magyarország, május 31. A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ produkciójához hasonlította szerdán az egyik honatya a magyar parlament vitáját, munkamódszerét mondván, a T. Házban tapasztalható fejetlenség lejáratja a törvényhozást. Ilyen körülmények között azonnal lépni kellett. A Házbizottság állásfoglalást bocsátott ki az Országgyűlés tanácskozási rendjéről, amely feltehetően mederbe terelheti majd az eddig parttalanul folyó vitát. Gyanítható azonban, hogy önmagában az intézkedés nem old meg semmit. Annál is inkább, mivel az eddigi szóváltások java része ügyrendi kérdésekkel és a házszabályok jogértelmezésével foglalkozott Ezért a megoldás valószínűleg az új, többpárti parlamentre szabott házszabály kidolgozása, amely nemcsak áttekinhetőbbé és egyértelműbbé tenné a plenáris üléseket, de nem kényszerítené rá a jogi végzettséggel rendelkező honatyákat és honanyákat arra, hogy azokat a kiskapukat keressék, amelyeket még az egypárti parlament hagyományozott rájuk. Hogy közel járhatunk az igazsághoz, azt bizonyítja, a T. Ház — a hosszas előcsatározások ellenére — majdnem ugyanazt az előterjesztést fogadta el a földtörvény módosításakor, mint amit a bizottságok előterjesztettek, illetve viszonylag gyorsan vették a további napirendi pontok jelentette akadályokat is. Ebből pedig az a konklúzió vonható le, hogy az Országgyűlés üléseit mindenkor hírértéküknek megfelelően érdemes kezelni, még akkor is, ha a képviselők — ez a dolguk! — „vérre menő” vitát folytatnak. A PARLAMENTBE BEJUTÓ pártok sorában most a Fidesz alakítja át minden bizonnyal vezetését hét végi kongresszusán. Az Országgyűlésben ez idáig legkarakteresebb arcot kialakító Fidesz szervezésében találkoztak tegnap egyébként négy magyarországi szlovák szervezet képviselői is, akik átmeneti megoldásként elfogadhatónak tartják a nemzetiségi szószóló intézményének a bevezetését. A parlamentbe be nem jutott pártok is folytatják a megkezdett sorozatot. Most a Magyar Néppárt részletekbe nem bocsátkozó közleményük szerint politikai fegyelmi vétségben elmarasztalták korábbi frontemberüket, Varga Csabát. Ki lesz a következő? MINT VÁRHATÓ VOLT, a kormányváltással megélénkülnek a környezetvédelmi mozgások is. Tegnap Udvari László kormánybiztos végre három hónap, után tárgyalt csehszlovák illetékesekkel. S ami fontosabb, bejelentette, hogy az alvízcsatornát magyar megbízásból kotró jugoszláv cég levonul az építkezésről. Úgy tűnik, az elmúlt hetekben nem hiába kezdték el feszegetni a kormánybiztos felelősségét e munka folytatásáért. A másik, hasonló vízlépcső, a drávai ellen most maga a kormánypárt folytat propagandát. Igaz, a mai közegben aligha lenne esélye a megépítésének akkor sem, ha éppen szorgalmazná a kormány ... De végre tiltakozhatnak az erdészek is — most a somogyiak tették — az erdőket pusztító túltartott vadállomány ellen. S a vadállomány szinten tartásához most talán a belügy is hozzájárul, vadászpuskaimportjával. No és persze, a belügy eme üzletben szintén részt vevő munkatársai is. S ha már a környezetvédelemnél tartunk, végre egy terület, ahol igazán rgérdemeljük a nyugati segítséget. Mint az Európai Közösség egyik,, holnap Magyarországra látogató ,környezetvédelmi szakértője nyilatkozta: a,, környezetvédelmi helyzete katasztrófába, a levegő szennyezettsége szabad szemmel látható, a folyók vize itt maróan savas, a szovjet tervezésű atomerőművek biztonsága aggasztó. Mindehhez csak jó munkát lehet kívánni a magyar környezetvédelmi miniszternek. S azt, hogy ne csak látszattevékenységekbe fogjon. (B. I.—L. F.) Obstrukció vagy demokrácia Módosították a földtörvényt (MTI) Az Országgyűlés jövőbeni munkarendjét alapvetően meghatározó bejelentéssel folytatódott csütörtökön a parlament előző nap berekesztett ülésnapja. A Házbizottság állásfoglalása értelmében hétfőtől kezdődően az Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és kedden tartja plenáris ülését. A plénum mindkét napon 10.30-kor kezdi munkáját, s általában 18 óráig tanácskozik. A képviselők keddenként — az ebédszünetet követően — az interpellációkkal és a kérdésekkel foglalkoznak, majd. Az Országgyűlés bizottságai szerdán és csütörtökön üléseznek, a plenáris tanácskozások napján nem tarthatnak ülést. A plénum munkarendjéhez hasonlóan 10.30-kor kezdik tanácskozásaikat, hogy a képviselők előtte részt vehessenek a parlamenti pártfrakciók munkájában is.A pénteki nap a képviselők parlamenten kívüli feladatainak elvégzésére szolgál. A sürgősséggel benyújtott indítványokat mindig a következő, azaz a javaslat bizottsági mérlegelését követő ülésen tárgyalják majd. Az elnöklő Szabad György ezután bejelentette: az Országgyűlés a földtörvény módosításának félbeszakadt vitájával folytatja munkáját. Sokkal inkább ügyrendi és politikai szócsatában, semmint a konkrét törvényjavaslatról vitázva, az Országgyűlés — 260 egyetértő, 3 elutasító szavazattal, 27 tartózkodás mellett — elfogadta a földtörvény módosításáról szóló, s az állami ingatlanok elkótyavetyélését megakadályozó tervezetet. A csütörtök délelőtt lezajlott általános vita alaphangját a Fidesz és elsősorban Orbán Viktor szerdán elhangzott hozzászólása adta meg —, s ahogyan ők fogalmaztak —, a képviselők ma inkább az ő nézeteiket minősítették, semmint érveiket ellenérvekkel cáfolták volna. A Fidesz —, amelynek véleményét ezúttal Ungár Klára, majd később Tirts Tamás fejtette ki ismételten —, következetesen kiállt amellett, hogy a törvénymódosításra szellemét tekintve szükség van, ám benyújtott formájában, a módosító javaslatokkal együtt kezelhetetlen, ezért ismételten sürgette a teljes tulajdonkoncepciót a kormánytól. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője arra figyelmeztetett: a közvélemény nem érti a vita lényegét, nem érti, hogy itt még nem a parasztság sok-sok sérelmét orvosló új földtörvény tárgyalásáról van szó, hanem olyan törvényjavaslatról, amely lehetővé teszi, hogy A Tika: Pénzosztás Az egyik szünetben tömött sorokban álltak egymás után a képviselők a folyosó egyik asztalánál. Első pillanatban azt hittük, lemaradtunk valamiről és talán szavazást hirdettek ki, emiatt várakoznak a honatyák a borítékokra. Ám hamar kiderült, hogy ezek a borítékok ezreseket rejtenek magukban. Nem tagadható, sok képviselőnek szinte megváltást jelentett a tiszteletdíj felvétele, hiszen igen nagy rezsire élnek a törvényalkotók. Elég csak rápillantani az étlap jobb oldalára, máris látható, hogy a legminimálisabb ebéd is naponta 150-200 forintba kerül. És akkor még nem számoltuk meg, hány forintot fizetnek ki kávéra, üdítő italra, a délelőtti tízóraira és a délutáni uzsonnára. Akárhogy is osztunk, szorzunk, semmiképp sem tűnik soknak az ideiglenesen meghatározott tiszteletdíj, a bruttó 36 ezer forint, amiből természetesen ugyanúgy levonják az adót, mint mindenki nyás fizetéséből, tehát körülbelül 20 ezerforintot vesznek fel havonta. A takarékosság meg is látszik a magatartásukon, többségük nem a freskókkal díszített vadászteremben, hanem az alagsorban található személyzeti étteremben táplálkozik. Ennek van még egy különleges előnye: ingyen adják a levest. Igaz, meglehetősen hig is a leve. a jövőben a privatizációs és a földtörvénnyel összefüggésben a parlamentnek legyen még miről tárgyalnia. Kövér László (Fidesz), utalt az ra, hogy a beterjesztett törvényjavaslat elfogadását éppen, a kormánypártoktól érkező módosító javaslatok sokasága hátráltatja, mégis módosító javaslatot tett, amelyet a módosítások módosításának nevezett. Dornbach Alajos (SZDSZ), később ezt úgy értékelte, mint a „benyújtott módosítások paródiáját”, más képviselők viszont obstrukciónak minősítették az általános vitában jogszerűen beterjesztett javaslatot. Szabad György megfontolásra ajánlotta Kövér Lászlónak indítványa fenntartását vagy visszavonását. Kövér László úgy válaszolt erre: nem szerencsés indítványát zsarolásnak vagy obstrukciónak nevezni azzal a kitétellel, hogy ez akadályozza a törvényhozás menetét. Bejelentette: mégis visszavonja javaslatát, ha ugyanezt megteszi a KDNP — pontosabban az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság — is. A törvényjavaslat részletes vitája és az ebédszünet végül is oda vezetett, hogy a benyújtott öt módosító javaslatból hármat viszszavontak, egyet a plénum utasított el, egyet pedig elfogadtak a képviselők, így végül is csaknem eredeti formájában született meg a törvény. Ennek lényege, hogy az állam tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát, kezelői jogát átruházni vagy megterhelni, illetve használati vagy bérleti jogát gazdasági, társaságba bevinni csak a megyékben és a fővárosban létrehozandó vagyonellenőrző bizottságok engedélyével tehet. A törvény kivételt tesz a lakóház építését szolgáló telkek magánszemélyek részére történő eladásakor, vagy ha a lakóházakat a bérlők kívánják megvásárolni, illetve a rendelkezés nem terjed ki az Állami Vagyonügynökség, továbbá a PM zárolt állami vagyonkezelő és hasznosító intézményének hatáskörébe tartozó ügyletekre. Hatálya kiterjed viszont a folyamatban lévő ügyekre is. Támadásba indult az „ellenforradalom"? Rövid idő alatt vitatta meg az Országgyűlés a nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló idei XVII. törvény módosításának javaslatát. Fodor István független képviselő írásban beterjesztett indítványában azért kérte az említett törvény módosítását, mert az mindössze 30 napot biztosított arra, hogy kijelöljék azokat a személyeket, akik a kisebbségeket képviselik majd a parlamentben Mivel azonban időközben kiderült, hogy az ilyesfajta, azaz kooptalással történő képviselő-választással sokan, sőt maguk a kisebbségek szövetségei sem értenek egyet, indokoltnak tűnt: a határidőt — amely egyébként egy héten belül lejár — az Országgyűlés alakuló ülését követő 60 napban jelöljék meg. A meghosszabbított terminus várhatóan lehetőséget teremt az új jogi szabályozás átgondoltabb előkészítésére. Az előterjesztést két országgyűlési bizottság vitatta meg: az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottság, valamint az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság, s mindkét testület előadója bejelentette, hogy támogatják a törvénymódosító javaslatot, amelyet az Országgyűlés 275 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadott. A plénum ezután a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdonátruhálásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg. Zsíros Géza (FKgP) immár ötödszörre átdolgozott módosító indítványát terjesztette elő: „a szövetkezet — eltérő törvényi rendelkezésig — termőföldet nem idegeníthet el, gazdasági társaság részére vagyoni hozzájárulásként nem adhat át és a mezőgazdasági szövetkezet tagjai között vagyonrészt nem oszthat fel" A vitában felszólalt kormánypárti képviselők számos példát hoztak a földeladási manipulációkra. Véleményük szerint az Országgyűlés további törvénytelenségeknek állja útját, ha elfogadja a tilalomról szóló javaslatot. Amennyiben azonban tétovázik, akkor már nem lesz miről döntenie. A mezőgazdaság átalakításának végső célját abban jelölték meg, hogy túlsúlyba kerüljön a magángazdálkodás Tormán József (FKgP) egyenesen úgy fogalmazott, hogy a termőföld kiárusítása a nemzeti jólét végét jelentené. Szabó Lajos (FKgP) kijelentette: a földeladásokkal az ,,ellenforradalom" támadásba indult. A parasztság nem érti, miért nem hoz az Országgyűlés a forradalom, a forradalmi változások védelme érdekében törvényeket Lakos László (MSZP) úgy érvelt: a földtulajdon jogának átadásához a tsz-közgyűlés kétharmadának többségi szavazata szükséges, s ez szerinte kellő mértékű arány ahhoz, hogy gva- .... I Η······| Magyar Nemzet . 3 A Titúk tábornok A késő délutáni órákban a parlament legidősebb tagja szép csöndben izekezett besurranni az ülésterembe. A súlyos bársonyfüggöny mögött megvárta, amíg befejezi a felszólaló a mondandóját, majd nagyon fürge léptekkel sietett a helyére. Kéri Kálmán már majdnem a helyére jutott, amikor ,ártatlan, szinte gyermeki tekintettel körbenézett: vajon miért tört ki a vastaps a Tisztelt Házban? Akkor ismerte föl, hogy ez az üdvözlés, ez az ünneplés neki szól. Pontosabban annak, hogy tetőtől talpig tábornoki egyenruhában állt a Ház színe előtt. Hogyan került a vadonatúj egyenruha a korelnökre? — 1946-ban volt utoljára egyenruha rajtam. Most tartalékos vezérőrnagyi rangban vannak — mutatta büszkén a váll-lapot a képviselő, akire néhány hete szabták a vadonatúj emenruhát. — 45 év várakozási idő után léptettek elő. Vezérkari ezredesből lettem tartalékos tábornok. Ma azért öltöttem magamra az egyenruhát, mert meghívtak Hajmáskérre egy bemutató gyakorlatra, ahol úgy üdvözöltek, mint a honvédség legifjabb-legöregebb tábornokát. Megnéztem a gyalogosokat, repülősöket, tüzéreket, és igen büszke voltam rájuk. Nagy örömmel mentem, és bármikor szívesen meglátogatok más alakulatot is, amikor majd újra felölthetem a honvédség egyenruháját. Nagy megtiszteltetésnek érzem ezt, és elvárom mindenkitől, háni szeretettel és tisztelettel nézzen a mámor honvédek egyenruhájára. A T-sku. Átpártoló* Amiről már régóta rebesgettek a folyosókon, tegnap reggel bekövetkezett. Király Zoltán, aki pártonkívüliként élvezte a választási küzdelemben az MDF támogatását, átköltözött a független képviselők padsoraiba. Döntése okairól faggattuk a képviselőt. — Elhatározásomat alapvetően az alkotmánymódosítási egyezség motiválta, amit az MDF és az SZDSZ kötött meg egymással. Bár annak több pontjával emetértek, mégis maradt benne olyan, ami miatt úgy határoztam, elhagyom a frakciót. Alapvetően a köztársasági elnök megválasztását meghatározó elképzeléssel nem tudok egyetérteni. Alapvető ellentétet szült ez az én korábbi indítványommal, amit jóváhagyott az előző parlament Továbbra is kitartok meggyőződésem mellett, ami szerint népszavazással kell erről a legmagasabb közjogi méltóságról dönteni. Nem mondok le arról, hem összegyűjtsem a szükséges 52 képviselői aláírást az álláspontom mellé. — Több képviselő a mai lépést árulásnak tekinti. Ha a választásokon hasznos volt az MDF támogatása, miért kell most kilépni a frakcióból? — Ízléstelennek tartanám a magam részéről azt mérlegelni, ki adott többet a másiknak. Döntsék el ezt az MDF-tagok. Úgy gondolom, egyikünk sem kérhet számon semmit a másikon. Meggyőződésem, hogy mind az MDF, mind pedig személy szerint én is jól jártunk a választási szövetségünkkel. A hűtlenség vádjára pedig csak annyit mondhatok, én eddig sem és a továbbiakban sem akarok elszakadni attól, amit már Lakitelken is képviseltem. — Végül is akkor az mondható, hom a mai átköltözéssel Király Zoltán a helyére került az új parlamentben? — Adminisztratív közelítésbe?: igen. Ezzel együtt nem fogok elszakadni az MDF-től, ám továbbra is fenntartom azt a jogot magamnak, hogy szabad belátásom szerint döntsék egy-egy törvény ügyében, akár a kormánypártok, akár az ellenzék oldalon, kezelják tulajdonjogukat azok, akik megművelik a földet, illetve használatából élnek A tulaj donátalakulás befagyasztása súlyos veszélyekkel járna — mondta. Juhász Pál (SZDSZ) a felvetett gondokat nem vitatta ugyan, de a visszaélések megakadályozására tervezett tilalom életbe léptetése szerinte elfojtaná azokat a szükséges gazdasági döntéseket, amelyek elengedhetetlenek. Elképzelhető ugyanis olyan eset, amikor üzletileg fontos lenne az engedélyezés. Kifogásolta azt is, hogy a javaslat nem ismeri el a szövetkezetet legitim vagyonkezelőnek. Nem csupán a földvagyon, hanem az annak használata során felhalmozott vagyonról való rendelkezési jogot is korlátozni akarja. Megítélése szerint a vezetés illegitimitását bizonyítani kívánó javaslat miatt a tsz-ek elveszthetik „jövőképüket” Az erre utaló jelnek minősítette, hogy a mezőgazdaságban hónapok óta szünetelnek a beruházások. A szerteágazó vitában az egyetlen módosító indítványt Dávid Ibolya (MDF) tette. Szerinte a törvényjavaslatot indokolt lenne kiegészíteni oly módon, hogy a szövetkezet a termőföldet nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és határozott időre nem adhatja bérbe. Amennyiben ugyanis a termelőszövetkezetek határozott időre adja bérbe a földeket, és a bérlő szerződésszerűen teljesít, nehéz felmondani a bérleti megállapodásokat. A határozatlan időre szóló szerződéskötéseknél egyszerűbb a felmondás A soros elnök, Vörös Vince ebben a szakaszában vetett véget a vitának. Az ülést berekesztve, zárszavában utalt arra, hogy az Országgyűlés hétfői munkanapját e kérdés általános vitájával kezdi meg, amennyiben bizottsági előkészítése befejeződik Az Országgyűlés csütörtöki ülésén több külföldi delegáció is bepillantott a magyar törvénykezés munkájába. A soros elnökök köszönthették a páholyban megjelenő Valerio Zanone olasz liberóió párti képviselőt és kíséretét, Christopher Dodd amerikai demokratapárti szenátort, valamint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének küldöttségét, tában. Ülésezett a kormány Részleges amnesztia várható Tegnap délután a miniszteri bársonyszékekben államtitkárokat láthattunk a Parlamentben. A hagyományoknak megfelelően — csütörtök lévén — ülésezésre vonult vissza a kormány. Az esti órákban megkíséreltünk információkat szerezni a napirendi témákról és a várható döntésekről. László Balázs szóvivő az első szünetben adott tájékoztatást a kormány tanácskozásának addigi eredményeiről. ■ — A vélhetően maratoni hős/hsszúságú minisztertanácsi ülésen eddig mindössze az első napirendi pont végére jutottak a kormány tagjai — mondta a szóvivő délután fél hatkor. — Az első előterjesztés a helyi önkormányzatokról, az önkormányzati képviselő-testületek tagjainak és a polgármesterek megválasztásáról szóló törvényjavaslat volt. A beterjesztett két dokumentumot a Minisztertanács még csak tervezettnek tekintette. A Belügyminisztérium és az Igazságügyminisztérium egyeztetett átdolgozása, valamint az egyéb érintett tárcák benyújtott írásos javaslatai mérlegelése után terjesztjük az országgyűlés illetékes bizottsága elé a törvénytervezetet. Erre várhatóan a jövő héten kerül sor. A továbbiakban szó lesz még a Minisztertanácsnak a közkegyelem gyakorlásáról — folytatta a szóvivő. — Itt olyan kérdésekről van szó, amelyek az elmúlt napok börtönlázadásai után különös időszerűséget nyertek. Értesüléseim szerint úgynevezett szűk körű amnesztiára lehet számítani További érdekes és feltehetőleg figyelmet érdemlő pont lesz az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi XXVI. törvény módosításáról szóló előterjesztés. Ennek az a lényege, hogy az állambiztonsági hivatalokat, azok felügyeletét kivonja a miniszterelnök hatásköre alól, és a kormány valamelyik, később megjelölendő tagja felügyelete alá helyezik. A napirend szerint szó lesz még arról is, hogy a kormánybiztos intézményt felülvizsgálják De erre csak valamikor a késő esti órákban kerül sor. bővebben emiatt nem is tudok mondani róla Szerepel még a Minisztertanács előtt néhány újabb személyi kérdés, kinevezési javaslat. Erről még szintén nem szólhatok, meg kell várnunk a testület döntését. A kormányszóvivő ezek után a rádió kérdésére válaszolva szót ejtett azokról a híresztelésekről, pletykákról is, melyek a legkülönbözőbb várható áremelésekről terjedtek el. Ez ideig a kormány semmiféle konkrét jelleggel nem tárgyalt meg ilyen kérdéseket. Az kétségtelen, hogy ha a költségvetés előirányzatai nagyon megcsúsznának, a tervezett és a Nemzetközi Valutaalap által is megkövetelt költségvetési hiány jelentősen növekedne, akkor majdnem biztosan elkerülhetetlen lesz bizonyos energiahordozók árának felemelése. Ismétlem, erről még semmi közeli jövőben vagy konkrét távlatban nem tárgyalt a kormány.” védelmi doktrína első bemutatkozása Göncz Árpád a gyulafirátóti harcászati gyakorlaton (MTI) A Magyar Honvédség átalakulását demonstráló harcászati gyakorlat színhelye volt csütörtökön a Veszprém megyei Gyulafi rátót térsége. A parancsnoki emelvényen helyet foglalt Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, a magyar fegyveres erők főparancsnoka. Balogh György, az Országgyűlés Honvédelmi bizottságának elnöke, Raffay Ernő honvédelmi minisztériumi államtitkár, és Mécs Imre, a bizottság alelnöke. Jelen volt a Magyar Honvédség csaknem teljes vezető állománya és két osztrák vendég: Rudolf Striedinger dandártábornok, Ausztria budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja és Hubertus Trauttenberg vezérkari ezredes A harcászati gyakorlatot a Savaria gépesített lövészdandár egy zászlóalja mutatta be repülőegységek közreműködésével. A szakértők szerint számos új vonás jellemezte. A legfontosabb közülük az, hogy már minden eleme a védelmi doktrínából eredő kiképzési követelményeknek felelt meg. Ez a doktrína és az ehhez kapcsolódó magyar biztonsági és katonapolitikai koncepció ugyan még csak most van kialakulóban, a honvédség vezetői mégis úgy döntöttek, hogy már ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni az ilyen jellegű kiképzést. Jeszenszky a JWTO főtitkárával találkozik Összeül a Varsói Szerződés politikai testülete (MTI) A VSZ-tagálamok előzetes megállapodásának megfelelően június 7-én Moszkvában tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete A tanácskozáson résztvevők áttekintik az összeurópai folyamat alakulását, illetve az új európai biztonsági struktúrák kialakulásának és az európai stabilitás megerősítésének távlatait, a Varsói Szerződés keretein belüli együttműködés demokratizálását, korszerűsítését és átalakítását A Magyar Köztársaság állami küldöttségében jelen lesz Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Für Lajos honvédelmi miniszter és Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár. A tanácskozáson a magyar delegáció a kormány jóváhagyott külpolitikai programja alapján, illetve a kérdésről az Országgyűlésben folyó vitát figyelembe véve, kifejti álláspontját az összeurópai kollektív biztonsági és együttműködési rendszerről, valamint a Varsói Szerződés jövőjéről. Várhatóan június 29-én találkozik egymással Jeszenszky Géza külügyminiszter Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával. (MTI) A Parlament csütörtöki plenáris tanácskozását követően ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága. Az ülésen Katona Tamás külügyminiszté triumi politikai államtitkár ismertette azt a javaslatot, amelyet a kormány nevében kíván a parlament elé terjeszteni a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazottat kijelölő országgyűlési határozat módosítására. A módosítás lényege: az Országgyűlés a VSZPTT- be, a Magyar Köztársaság meghatalmazottjaként a miniszterelnököt jelölné ki. (Ismeretes, hogy az eddigi meghatalmazott az Országgyűlés 1990. márciusi határozata értelmében az ideiglenes köztársasági elnök volt. A határozati javaslat beterjesztését Katona Tamás azzal indokolta, hogy a jelenlegi hatályos alkotmánynak az felelne meg, ha a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületében a miniszterelnök vezetné a magyar tárgyaló delegációt, s viselni a felelősséget a főüldörség munkájáért. Ezt az érvelést elfogadva a külügyi bizottság —11 igen szavazattal, és 1 tartózkodássaldözítött, hogy támogatja a határozati javaslatnak az Országgyűlés hétfői ülésén való előterjesztését.