Magyar Nemzet, 1990. június (53. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-26 / 148. szám

Kedd, 1990. június 26. V Magyar Nemzet S PORT Knézy Jenő jelenti a Mondialéról Virágzik a játékospiac A világbajnokság vaskos meg­lepetései, vitatott gátjai, és egy­re több izgalmat hozó küzdelmei közben talán kevesen figyeltek fel egy szerény, egymondatos hír­re: „A 22 éves Andy Möller (Bo­russia Dortmund) 1995-ig szóló szerződést írt alá az Eintracht Frankfurttal.” Ugyan kérem, le­gy­inthet erre bárki, ne tessék már velem viccelni. Kit érdekel egy olyan játékos, aki még csak a kispadra sem kerül saját vá­logatott csapatában?! Bár ez az utóbbi megállapítás valóban igaz, nézzük, mi húzódik meg egy-egy ilyen, vagy ehhez hasonló hír hátterében ? Andy Möller, a nyugatnémet labdarúgás egyik új feljövőben lévő csillaga, sok más társához hasonlóan nagy reményekkel ér­kezett a világbajnokságra. Töb­bek között azt forgatta a fejében: sorozatos jó játékával felhívja magára a figyelmet, és akkor tel­jesül a nagy álom, szerződést kí­nál számára a Juventus. A Bo­russia 3,3 millió márkában álla­pította meg a lelépési összeget, ez Olaszországban aprópénz, ha egy sztárról van szó, és amennyivel többért tudja magát eladni, a kü­lönbség — akár 10 millió márka — az ő bankszámlájára kerül. A nagy üzletre nem került sor. Egyszerűen azért nem, mert Möl­ler nem játszik! Márpedig a tar­taléksorból nem lehet meccset nyerni. Eggyel több tehát azok­nak a száma, akiknek ez a vb. csalódást hozott! Persze akadnak szép számmal olyanok is, akik már megsütötték a maguk pecsenyéjét. A vb-hazár­­ban játékosok, ügynökök, elnökök sürögnek-forognak, hogy jó üzle­tet üssenek nyélbe. A román fo­cisták közül Hagi 4 millió már­káért lett a Real Madrid játéko­sa, Lacatus 3 millió márkáért ke­rül a Fiorentinához, Rotariu ol­csóbban, potom 1 millióért Istam­­bulba. Ugyancsak eldőlt: az uruguayi Herrera az olasz élvo­nalba most felkerült Cagliari, a spanyol Martin Vazquez a Tori­­no, a svéd Larsson a Pisa színei­ben rúgja majd a labdát a vb után. Jó néhány nagy üzlet már korábban megköttetett. Ezek kö­zé tartozik Thomas Hässler 17­ millió márkás átigazolása a Ju­­ventushoz, Karlheinz Riedle 14 milliós római megvétele és a ju­goszláv Dragan Sztojkovics 15 milliós marseillei klubcseréje. A csúcstartó persze továbbra is Ro­berto Baggio, aki 21,3 millióért került a Fiorentinától a Juventus­­hoz. Ezeknél az átigazolásoknál ott rejlett a kockázat: ha az új csil­lag csődöt mondd a vb-re, olcsób­­­­ban is meg lehetett volna kapni! Persze az ellenkezője is igaz, és erre is akad példa szép számmal! Vegyük például a két csehszlovák játékos, Jan Kocian, és Ivo Kvoslicek esetét. Mind a ketten Hamburgban játszanak. Nos, egyikükre most a Bayer Urdin­­gen, a másikra a Kaiserslautern vetett szemet. Jelenlegi kenyér­­adójuk 7 millió márkás adósság­gal küzd, így szinte biztos, hogy nem tartja meg őket. A játéko­soknak külön érdekük, hogy jus­son minél tovább a csehszlovák válogatott, mert meccsről meccs­re emelkedik az árfolyamuk. Kvoslicek kikiáltási ára 4 millió márka. Pillanatnyilag! A legfrissebb pletykák közé tartozik, hogy a Roma meg akar­ja magának szerezni a brazil Jorginhot. Mindjárt egy másik brazillal, Aldairral együtt. Aldair jelenlegi csapata, a Benfica 8 mil­lió márkában szabta meg az árát. Amennyiben létrejön a szerződés, úgy az érinti a nyugatnémet vá­logatott Bertholdot is, aki Möller­­rel együtt ugyancsak a Róma al­kalmazottja. Túl sok lenne a kül­földi, az olasz bajnokságban hár­­­­man játszhatnak csapatonként, és így Bertholdnak mennie kell, méghozzá az újonc Parma együt­teséhez. És ha ez nem tetszik a játé­kosnak? Persze ilyen is van. Til­takozni ugyan lehet, ám nem na­gyon érdemes. A legjobb példa er­re Collovati, aki az olasz válo­gatott tagjaként 1982-ben világ­bajnok lett. Csapata, az Inter el akarta adni az Udinének. Collo­vati nemet mondott. Mire az egyesület elzavarta a tartalékok közé, ahol szinte semmit sem ke­resett. Négy hónapig tartott a kötélhúzás. A végén a játékos en­gedett, és a vezetők akarata ér­vényesült. És ha már az üzletről esett szó, maradjunk még egy röpke jelen­tés erejéig a pénz világánál. Azt rebesgetik, hogy eladják a vb­­színhelyek egyik legszebbikét, a híres milánói San Siro. Az el­adó a milánói városi tanács, a ve­vő fele-fele arányban a két nagy egyesület, a Milan és az Inter­­nacionale. Az ok: a városi tanács­nak pénzre van szüksége, egy nagyszabású terv megvalósításá­hoz. A szabadidő- és iskolai sport támogatására 670 (nem elírás: hatszázhetven) Új sportpályát akarnak létrehozni. A stadion tör­ténetében nem ez lenne az első eset, hogy magánkézbe kerülne. A focipálya körüli első lelátókat még 1926-ban ugyanis az akkori Milan-elnök, Piero Pirelli, a vi­lághírű gumiabroncscég tulajdo­nosa építette. Talán nem véletlen, hogy a vi­lágbajnokság előrehaladtával mind több szó esik az edzőkről is. Hiszen azok közül, akik hamar ki­estek csapatukkal, sokan új ál­lás után kutatnak. Mások ugyan még versenyben lévő válogatott­nál vannak, de jóelőre kijelen­tették, akármi is lesz a végén, ők ezt nem csinálják tovább ezt egy percig sem. Íme az edzők listája, amely egyben azt is hivatott bizo­nyítani, a dicsőség múlandó! A legrégebbiek: 1. Bobby Robson, Anglia, 1982. július. 2. Carlos Bi­­lardo, Argentína, 1983. február. 3. Franz Beckenbauer, NSZK, 1984. július. 4. Jack Charlton, Írország, 1986. február. 5. Azeglio Vicini, Olaszország, 1986. október. És akik csak éppen beleültek, de nem melegedtek meg a kapi­tányi székben: Laza­remi, Brazília, 1989. február, Milutinovics, Costa Rica, 1990. március, Ciy Thys, Belgium, 1990. március és Ben­­hakker, Hollandia, 1990. április. Büntetőkkel: Írország—Románia 5—4 Aligha lehetne azt állítani, hogy magával ragadó 120 perces mécs­eset játszott Írország és Romá­nia. Genovában 31 800 néző előtt, a brazil Wright játékvezetése mellett a rendes­ játékidő nem hozott döntést. Az első negyedóra még re­ménykeltő volt, hol az egyik, hol a másik kapu került veszély­be, ügyes, gyors támadások után. Aztán mindinkább ellaposodott a játék, a pálya közepe táján tu­­sakodtak egymással a csapatok. A második félidő nem sok szóra­kozást nyújtott a közönségnek. A meccs vége felé úgy tűnt, már csak a hosszabbítást lesik a csa­patok. Az újabb 2x15 perc leg­följebb némi feszültséget hozott, a fáradt játékosok ekkor sem remekeltek. Következtek a büntetők. Két ballábas kezdett: a román Hagi, illetve az ír Sheedy. Mindketten gólt lőttek, majd Lupu, Rotariu és Lupescu, illetve Houghton, Townsend és Cascarino is érté­kesítette a 11-est. A sorozat utol­só büntetői következtek, 4:4-es , állásnál. A román Timofte lab­dáját Bonner kivédte, O’Leary viszont a kapuba vágta a labdát. Írország 5:4-re győzött, bejutott a legjobb nyolc közé. Ma befejeződik a nyolcaddöntő Spanyolország—Jugoszlávia, Anglia—Belgium Ma estére kialakult a legjobb nyolc csapat mezőnye. Még két hely várja a gazdáját. A Spa­nyolország—Jugoszlávia és az Anglia—Belgium mérkőzés győz­tese kerül a negyeddöntőbe. Hogy aztán miként alakulnak a to­vábbi párosítások, az leolvasható „Az út a döntőhöz” című táblá­zatunkból. A spanyolok és a jugoszlávok 17 órakor Veronában találk­oznak. A szakemberek a spanyoloknak adnak nagyobb esélyt Májusban barátságos mérkőzésen legyőzték jelenlegi ellenfelüket és a vb-n a belgák ellen kitűnően játszot­tak. A jugoszlávok a védelmüket kívánják erősíteni a mai mérkő­zésre. Bolognában az angol—belga meccs kétesélyes. Azért nem há­rom, mert döntés mindenképpen lesz, ha másként nem, 11-esek­kel. Bobby Robson angol szövet­ségi kapitányt elsősorban Scifo semlegesítése foglalkoztatja. Sze­rinte a belga játékos — akárcsak Maradona — egy-egy megmoz­dulásával mérkőzéseket képes el­dönteni. (Scifo egyébként Kovács Kálmán klubtársa Franciaország­ban.) Guy Thys belga kapitány azt mondja, hogy az angolok len­dületét ésszel kell majd ellen­­súlyozniuk. Az út a­ döntőhöz Brazília] Argentina Argentína | Spanyolország] t-e Jugoszláviai vi.se..izé Írország] 5—4 VL 39.. ti­ Románia | vi. is.. n t Olaszország] Uruguay| VLII..tié CSSZSZKl csszszk VIL 1.. se * VL 19.. ti 4 Costa Rica} 4-t NSZK] nszk Hollandia} 1-i Kameruni Kolumbia |' Döntő VIL 2.a. VII. 1.. 116 s-i Anglia) Belgium­­ VL xt., n 4 VIL 1.. N­ 4 VIL L. U . Az elődöntő veszteseit a 3. helyért] VIL 1­­29 6 | Ez történt még... Az NSZK szövetsége vasárnap késő este hivatalos óvást nyújtott be a FIFA-hoz Rudi Völler kiál­lítása és Lothar Matthäus sárga lapja miatt. A beadvány szerint indokolatlan volt a játékvezető két döntése, erre egyik játékos sem szolgált rá.* Felsőfokon nyilatkozott az olasz rendőrség és egyéb biztonsági szervezetek eddigi tevékenységé­ről Guido Tognoni, a FIFA szó­vivője. Hangsúlyozta, hogy bár sok városban gondot okoztak a szurkolók, minden esetben sike­rült megfékezni őket. Ezt tá­masztja alá az a legfrissebb hír, hogy a Szardínia szigetéről Bo­lognába érkezett angol szurkolók közül 19-et letartóztattak. Ennek oka, hogy az angol—belga talál­kozóra jött huligánok megtámad­tak két tunéziait és súlyosan bán­talmazták őket. A letartóztatottak gyorsított eljárással bíróság elé kerülnek. Kellemetlen meglepetés érte a Beckenbauer-házaspárt. Milánó­ban ellopták a kapitány második kocsiját, egy Mercedest. Becken­bauer felesége az egykori játékos­társ, Günter Netzer nejével be­vásárolni volt az olasz városban, s ennek végeztével már csak hűlt helyét találta a kocsinak. A rend­őrség egyelőre nem tud sem­mit. 4. Hétfő virradóra verekedés tört ki nyugatnémet és holland szur­kolók között a Herzogenrath— Kerkrade határátkelőhelyen. A rendőrség jelentése szerint elke­seredett holland motoros huligá­nok támadtak meg nyugatnémet drukkereket. Mindez azok után történt, hogy a hatóságok már jóelőre alaposan megerősítették a határátkelőhelyen lévő karhatal­mi állományt, amelynek tagjai aztán rendet is teremtettek. 4. Soha nem látott vita és hang­zavar követte a holland váloga­tott milánói vereségét. A játéko­sok az okok keresésében a szövet­séget hibáztatták. Ruud Gullit csapatkapitány ingerülten mond­ta: „Egy világbajnokság kellett ahhoz, hogy kiderüljön: a szövet­ség hosszú ideje nem áll a fel­adata magaslatán, rengeteg hibát követ el”. Majd összecsomagolta a holmiját, s otthagyta az öltözőt Gullit a válogatott búcsúvacsorá­jára sem ment el. 4c ΗΒΗ Öt válogatott mérkőzés az őszön Az MLSZ közzétette a labda­rúgó NB I őszi fordulójának mű­sorát. (A teljes sorsolást a rajt előtt közöljük.) A bajnokság augusztus 18-án kezdődik, ekkor I. Dózsa—FTC rangadóra is sor kerül. Válogatott csapatunk öt mérkő­zést vív az ősszel. Szeptember 5-én, valószínűleg Szolnokon a törökök vendégszerepelnek, szep­tember 12-én, előreláthatóan Győrött az angolok lesznek az ellenfelek, majd három EB­-selej­­tező következik. Október 10-én Norvégiában játszik a válogatott, egy héttel később az olaszok jönnek hozzánk, majd október 31-én a ciprusiak. Lesz olimpiai selejtező is, Norvégiában és Olaszországban. Franz Beckenbauer Jobbak és szerencsésebbek is voltunk Ünnep Argentínában Szenzációs párosítást hozott már a nyolcaddöntő is. Vasárnap­­ délután a­ volt sokszoros világ­bajnok Brazília és a címvédő Ar­gentína találkozott, majd este a vb-ezüstérmes NSZK és az Euró­­pa-bajnok Hollandia mérkőzött. *Mindkét meccsen óriási volt a csata. Az első körben mutatott tel­jesítmények alapján nagyon so­kan biztosra vették, hogy a bra­zilok különösebb gond nélkül megbirkóznak az újabb feladat­tal is, s legyőzik az argentino­kat. A bizakodás nem volt alap­talan, hiszen a Pelé-utódok mind­három csoportmérkőzésüket meg­nyerték, ezzel szemben Marado­na és társai bukdácsoltak, Kame­runnal szemben alul is marad­tak­, s meglepetésre csak cso­portharmadikként jutottak to­vább. A torinói nyolcaddön­tőben is a brazilok játszottak jobban, egy­­re-másra vezették támadásaikat, ám ezúttal a jobbnál jobb lehe­­­­tőségeket is elpuskázták. Igaz, a szerencse is elpártolt tőlük, mert három próbálkozásuk kapufával végződött, az első félidőben Dun­­ga, a másodikban pedig Careca, majd Alemao labdája csattant a lécen. — Azt hiszem, jól játszottunk, győzelmet érdemeltünk volna, 10—12 gólszerzési lehetőségünk is volt, de egyiket sem tudtuk érté­kesíteni. Tudom, hogy sokan bí­rálnak a hagyományos brazil stí­lustól eltérő, kétéves koncepcióm miatt, de én a jövőben is kitar­tanék mellette — m­ondta Sebas­­tiao Lazaroni, a brazilok szövet­ségi kapitánya, aki nyilván azért használt feltételes módot, mert hamarosan a Florentine szakve­zetője lesz. Az argentinok viszont jóformán az ellenfél kapujáig sem jutot­tak el. A 80. percben azonban nem várt nagy fordulat követ­kezett: a térd- és bokasérüléssel küszködő Maradona, aki a szü­netben öt fájdalomcsillapító in­jekciót kapott, megrázta magát. A felezővonaltól meglódulva sor­ra csapta be a szabálytalanság­tól sem visszariadó védőket, majd olyan­­labdát tálalt Caniggia elé, amit csak be kellett lőni az el­fekvő Taffares mellett. — Maradona annyit kap a vé­dőktől, hogy más a helyében már régen elhagyta volna a játékte­ret, ő mégis képes mérkőzéseket eldönteni — jelentette ki Carlos Bilardo, az argentinok szövetségi kapitánya. Argentína a Brazília felett ara­tott győzelem után vasárnap örömmámorban úszott. Az utcák­ra kivonult emberek százával, ezrével táncoltak kék-fehér nem­zeti lobogókat öltve magukra. Az ablakokból szerpentin- és kon­fettifelhő ereszkedett alá, petár­dák puffogtak. Carlos Saul Menem argentin köztársasági elnök kijelentette: „Többször megesett már, hogy jobbak voltunk ellenfelünktél, mégis vesztettünk, most nem így történt.” Menem elismeréssel adó­zott a legyőzött ellenfélnek. Mél­tatta Maradona tehetségét és a góllövő Caniggia elévülhetetlen érdemeit. A milánói Giuseppe Meazza­­stadionban a végső győzelemre is esélyesnek tartott két európai élcsapat, a korábbi kétszeres vi­lágbajnok NSZK és az 1988-as Európa-bajnok Hollandia váloga­tottja csapott össze. Ezúttal a nyugatnémetek voltak a jobbak. Az persze örökre talány ma­­rad, hogy mi lett volna, ha a sa­játos felfogásban bíráskodó ar­gentin Loustau, akit a­­legjobb dél-amerikai játékvezetőnek tar­tanak, nem állítja ki az első félidő derekán a nyugatnémetek csatárkiválóságát, az AS Romá­ban futballozó Rudi Völlert és „társtettesként” a holland véde­lem oszlopát, a Milánóban sze­replő, tehát vasárnap majdhogy­nem hazai környezetben fellépő Frank Rijkaardot. Utóbbi egyéb­iránt teljes mértékben rászol­gált a büntetésre, és sportszerűt­lenkedését még tetézte is azzal, hogy kiállítása után alpári mó­don leköpte Völlert, aki viszont­rdemtelenül jutott a piros lap­oz.A 21. perctől egyformán 10 fősre csökkent csapatok kénysze­rűen felforgatott hadrendben folytatták a mérkőzést, amelynek a létszámcsökkentés után Jürgen Klinsmann adott új fordulatot. Az Internazionalét erősítő szőke csatár afféle egyszemélyes tá­madósorként többször is lehetet­len helyzetbe hozta a holland vé­delmet. Remek gólja után Itáliai klubtársa, Andreas Brehme egyébként ugyancsak szépségdí­jas lövése már csak a kegyelem­döfést jelentette. A hollandok vi­lágsztárjai — azon kívül, hogy Ronald Koeman az utolsó előtti percben értékesített egy 11-est — adások maradtak nem csupán az eredményes, de a mutatós játék­kal is. Guilot keveset vállalt ma­gára, aranylabdás társa, van Bat­ten pedig még nála is jobban eltűnt a mezőnyben. Leo Beenhakker, a hollandok szövetségi kapitánya, akinek ez volt a búcsúmérk­őzése a váloga­tott kispadján, reálisan értékelte a látottakat. — Kiesésünk logikus következ­ményt teljesítményünknek — mondta. — Ezen a világbajnok­ságon sajnos nem tudtuk meg­mutatni igazi erőnket, azt, hogy valójában mire is vagyunk ké­pesek. Egyúttal számomra azt is igazolta az NSZK elleni mérkő­zés, hogy milyen kevesen múlik a győzelem vagy a vereség, mint ahogy példa volt erre a délutáni argentin—brazil összecsapás is. Ez a hétvége nem úgy indult, hogy Mexikóban a Hermanos Rodriguez pályán Prost örülhet majd a legjobban az eredmény­­hirdetésnél, hiszen a két időmé­rő edzés alapján csak a 13. helyen jutott be a legjobb 26 közé, vagy­is a hetedik sorból volt kényte­len rajtolni. Az első sorból Ber­ger (McLaren) és az olasz Ric­­cardo Patrese (Williams) vág­hatott a 305 kilométeres verseny­nek. A start az itáliai versenyző­nek sikerült jobban, az élre állt, de vezető pozícióját a második kör végéig sem tudta megtartani, a vb-pontversenyben vezető Sen­na, aki 100. Forma–1-es viada­lán szerepelt, rögtön elhúzott mellette. Sokáig úgy tűnt, Senna meg­szerzi sorrendben harmadik győ­zelmét, hiszen a 2. körtől a 60-ig biztosan vezetett. Nagy riválisa, Prost, aki két évvel ezelőtt első lett Mexikóvárosban, közben nagy hajrába kezdett. Az 58. kör­ben például 1:17,958 perc alatt száguldotta végig a 4421 métert, s ezzel új pályarekordot ért el, megjavítva az általa tartott 1:18,608 perces csúcsot. Nyolc kör­rel a befutó előtt a „Professzor­nak" titulált francia pilóta átvet­te a vezetést, s tekintélyes, 25 másodperces előnnyel érkezett a célba. A hajrában Mansell is megelőzte Sennát, ám az utolsó körök még rendkívül izgalmas Mansell—Berger párharcot hoz­tak. Három körrel a leintés előtt még az osztrák versenyző szágul­dott­ a második helyen, de a 68. körben a brit pilóta visszaszerez­te pozícióját. Így Prost első és Mansell második helyezése révén ebben az évben először született kettős Ferrari-győzelem. Senna szereplését nem kísérte szerencse, a 64. körben, miután Mansell elhúzott mellette, defek­­tet kapott, a jobb hátsó kereke durrant ki, így hat kör hátránnyal huszadikként fejezte be az idei hatodik futamot. — Még 25 kör volt hátra, ami­kor jeleztem, hogy gondok vannak a kerekekkel, de a csapat veze­tői nem hallottak meg — panasz­kodott Senna. — Később ismét szóltam, akkor pedig azt taná­csolták: maradjak a pályán, s próbáljam meg az első készlet gumival befejezni a versenyt. Ron Dennis, a McLaren csa­patfőnöke elismerte, hogy hibá­zott, amikor meghozta a dön­tést: — Már csak 10 kört kellett volna Ayrtonnak teljesítenie, úgy gondoltam, meg tudja tartani a harmadik helyet. Ezért kértem, ne jöjjön ki kerékcserére. Ezút­tal tévedtem... Mexikói Nagydíj végeredménye (69 kör a 4421 m-es pályán): 1. Alain Prost (Ferrari) 1:32:35,783 ó, — 197,664 km ó átlagsebesség, 2. Nigel Manse 11 (Ferrari), 1:33:01,134 ó, 3. Gerhard Bersier (McLaren), 1:33:01,313 ó, 4. Nagyon megviselt bennünket Rajkaard kiesése, addig mi vol­tunk a jobbak. Sajnálom, hogy így kellett befejeznem munká­mat a holland válogatott élén. Franz Beckenbauer is józanul fogalmazott, amikor boldogságát nem titkolva, így fogalmazott: — Nemcsak jobbak, szerencsé­sebbek is voltunk! A vb után a válogatottól Been­­balekedhez hasonlóan búcsút vevő kapitány hosszasan méltatta Klinsmann teljesítményét, majd így folytatta: — A szünetben azt mondtam a játékosoknak, hogy a második félidőben immár a jogtalanul ki­állított Rudi Völlerért is harcol­niuk kell. Ennek megfelelően az­­tük-hajtottuk a hollandokat, akik véleményem szerint, a végére kondicionálisan teljesen össze­omlottak. Nem mehetek el szó nélkül ugyanakkor a bírók mű­ködése mellett. Hihetetlen, hogy mit művelnek, ha így folytatják, nevetségbe fullad a világbajnok­ság. Alessandro Nannini (Benetton) 1:33;16,882 ó, 5. Thierry Boutsen (Williams) 1:33;22,452 ó, 6. Nelson Piquet (Benetton) 1:33;22,72β ó. A vb-pontverseny állása a ha­todik futam után: 1. Ayrton Senna (McLaren) 31 pont, 3. Alain Prost és Gerhard Berger 23—23 p. 4. Nelson Piquet, Niegel Mansell és Jean Alesi (Tyrrell) 13—13, 6. Thierry Boutsen 11 pont. Megkezdődött a sza­telit mestervereny A Bp. Spartacus tabáni pályáin megkezdődött a Levi Straugs szatelit torna mester versenye. Fekete Rudolf 6:7, 6:2, 7:6-ra nyert az osztrák Watera ellen, Markovits 6:2, 6:2-re nyert Lá­nyival szemben. Versenyben van még Noszály is, ő ma délután Markovits ellen játszik. Nagy Viktor, Kerekes és­­Krasznai ki­esett Nyitány Wimbledonban Hétfőn megkezdődött a wimb­ledoni nemzetközi teniszbajnok­ság. Az első napon mindjárt szü­letett egy jókora meglepetés. A kiemeltek között szerepelt fran­cia Noah 6:4, 6:3, 6:2-re alul­maradt a dél-afrikai Ferreiré­­val szemben. A nagy esélyes Lendl játszmát vesztett az argentin Miniussi el­len, Becker, Gilbert és a Tarócsy által menedzselt jugoszláv Ivani­sevics simán jutott tovább. Kettős Ferrari győzelem Mexikóban SPORTNAPLÓ DJ támogatót talált a BSE v­ívószak­­osztálya. A Szinapidisz Kft. a jó rek­lám rem­ényében másfél millió forin­tot és egy mikrobuszt ad idén a BAK vívóinak. Az Olimpiai Kupáért kiírt ökölvívó viadal első napján Salt Lake Cityben Észak-Amerika válogatottja — amely­ben kubaiak is szerepelnek — 10:5-re vezet Európa legjobbjai ellen. Adorján Zoltán a salakmotoros vi­lágbajnokság zarnovicai elődöntőjé­ben százszázalékos teljesítménnyel lett első és az ötödik helyezett Tiha­nyival együtt bejutott az augusztusi kontinentális döntőbe. A debreceni Karnevál Kupa sakk­­versenyen a Harcra Gedeon emlékére rendezett tornán a szovjet Dorfman vezet, a magyaroknak nem megy va­lami jól. Polgár Zsuzsa például már másfél pontos hátrányba került. A nyílt mesterversenyen a csehszlovák Haba 1 pontot szerzett eddig, a leg­utóbbi fordulóban Polgár Judit ellen nyert, akit így a nyolcadik helyre ve­tett vissza. A magyar női ifjúsági röplabda-vá­logatott harmadik lett a csehszlovákiai Prlevidzán rendezett nemzetközi tor­nán. A csapat nyert az NDK és a szlovák válogatott elen, kikapott Olaszországtól és a cseh válogatottél. Nem volt IS plüss 1 találatos szel­vény a totón. A 11 találatos szelvények 4M 303. a M mutatósak­­901. a 11 ta­­lálstanak Ml, a tíztalálatosak Ml fo­rintot érnek.

Next