Magyar Nemzet, 1991. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-08 / 6. szám

Kedd, 1991. január 1. A „Nagykarácsony éccakája" múltja és jelene A népdalgyűjtőnek 1934-ben Batta Marika nyolcéves kislány elénekelte a Pest­ megyei Túra fa­lujának karácsonyi köszöntőjét: Nagykarácsony éccakája, Krisztus születése napja, A kis Jézus arany alma, Boldogságot szűz az anyja... Ebből a köszöntőből született a „Nagykarácsony éccakája" mű­sorc­ím, és következett a kará­csonyfája magyar népi játéko­k és énekek kórusfeldolgozásainak be­mutatója, a budapesti Zeneaka­démia nagytermében, ezernyi gyermekszereplővel. Tóth Aladár zenekritikus egekig dicsérte a kezdeményezést, megjósolta di­csőséges jövőjét, Kodály Zoltán­ná pedig a viharos tapsok után megkérdezte: „Az ilyen sikeres műsorban miért nem szerepel Kodály alkotása?” — „Mert nincs karácsonyi kóruaművet” — felel­tem. — „Jövőre majd lesz!" — vágott vissza Emma asszony, és Kodály az 1935. évi Nagykará­csony éjcakájára megírta az An­gyalok és pásztorokat, a világ gyermekkar-irodalmának mind­máig legnagyobb méretű alkotá­sát. Négyszólamú leánykar és négyszólamú fiúkar szinte egy­mással versengve glóriázik az egeket verve, két oktáv mélysé­gében és magasságában. Sőt meg­írta a legvidámabb gyermekkar­ kórusművét is, a Karácsonyi pásztortáncot furulyaszóval. Ez a műve újra és újra körüljárja a földgolyót, Kínában és Brazíliá­ban is éneklik, Svájcban az ének­tankönyv is közli. (Sajnos, Ma­gyarországon az elmúlt negyven évben nem adták ki, nem énekel­hették gyermekkaraink.) A Nagykarácsony éccakája évente visszatért, 1941-ben már szűk volt a Zeneakadémia, az or­szág legnagyobb színháztermé­ben, a kétezer-kétszáz fős Városi (ma Erkel) Színházban folytatód­tak az iskolák és ifjúsági népi játékegyüttesek karácsonyi pro­dukciói. Közvetítette a magyar rádió, 1946-ban és 1947-ben pedig az Operaház színpadán tündököl­tek, és egyenes adásban közvetí­tette London, Párizs, Stockholm és Varsó rádiója, hangfelvételről a dél-amerikai rádiók. Világsi­kerré nőtt a Nagykarácsony écca­kája. Ígéretes gyermekszereplők tűntek föl, a 6 éves Házy Erzsike, a 7 éves Prácser Éva, Andor Éva néven ő is operaénekes lett, a gimnazista Szluha Balázs, ma Szuhay Balázs néven mulattat bennünket, Psota Irén, Halász Judit, G­er­bár Tibor és sokan má­sok gyermekfejjel itt szerepel­tek először. A magyar karácsonyok népköl­tészetéből mindegyre többet tud­tunk gyűjteni és bemutatni, pél­dául a falvak után a városok betlehemes játékait. Az egyik ze­neakadémiai bemutatón az an­gyalföldi betlehemes srácok úgy léptek föl, ahogy tujázva (a vil­lamos hátulján) megérkeztek a körútra és az utcáról behívták őket a színpadra. Óriási tapsot kaptak. — Pénz nem lesz? — kér­dezték távozáskor... Szegedről Móra Ferenc tündé­ri betlehemes játékát mutattuk be az addig ismeretlen kéziratból. Azután Dunántúl, a Felvidék, az­ Alföld, majd Erdély kimeríthe­tetlen karácsonyi hagyományai következtek, mindig új színek, látványosságok, például protes­táns tájról a szatmárcsekei bábos betlehemes játék, mely nyilván­valóan még reformáció előtti, ugyanis reformáció utáni népi já­tékot már nem vettek fel ezek a falvak, de a meglévőt megtűrték, őrizték. 1947. december 13-án, pénteki napon volt a tizenharmadik Nagykarácsony éccakája az Ope­raházban. Babonás 13-as számok­kal! És mi történt? Ez lett az utolsó Nagykarácsony éccakája, ugyanis 1948 novemberében le­tartóztatták Mindszenty József bíboros hercegprímást, a vallásos élet fejét, és a vallásos népi já­tékok, énekek bemutatóját többé nem mertük megtartani Magyar­­országon. A plakátok kiragasz­tása elmaradt... Az 1945 után külföldre mene­kült magyar családok gyermekei, a cserkészek azonban Burgen­land­ban, az Őrvidéken, Bécsben, Münchenben, Kölnben évről évre rendeztek Nagykarácsony éjca­kája típusú bemutatókat, New Yorktól délre New­ Brunswick­­ban, sőt a brazil vasvárosban, Le­rántom is. Decemberben itt tom­bol a nyár. A nézők nyárias öl­tözetben ülnek és várják a bet­lehemes pásztor bejövetelét. Hor­tobágyi nagy pásztorszűrben jön be, óvatosan kidugja fejét a bun­da alól és megszólal szerepe sze­rint: — Hű, de nagy hideg van idekinn... és a strandról idetó­dult bikinis közönség évről évre várja, és egetverő kacagással fo­gadja a nagybundás magyar bet­lehemes pásztor bejelentését... 1974-ben meghívott a kinti ma­gyar cserkészek nagyszerű veze­tője, a hétgyermekes Bodnár Gá­bor Amerikába, a Sík Sándor Cserkészparkba, ahol kéthetes táborozáson mintegy másfél ezer cserkész — akik már kint szület­tek — csakis magyarul beszélt, énekelt, játszott. Karácsonyi népi játékokat tanítottam. „Tudod-e, hogy sok gyerek neked köszön­heti, hogy itt van a táborban, né­i melyik ezer kilométeres távol­ságból, kisöccsével együtt?” — „Hogyhogy?” — „Karácsonykor betlehemeznek. Felöltik a pász­torruhákat, az angyalok fehérben, öten egy csapat. Éppen belefér­nek egy autóba. Előbb telefonál­nak a családnak, hogy készülje­nek a kisgyerekek, jönnek a bet­­lehemesek! Karácsony hetében így járnak el száz kilométerre is a magyarokhoz és perselybe gyűjtik a kijáró dollárokat, és nyáron ebből fedezik a népes csa­ládok gyermekei a táborozás költségeit.” Így vált az anya­­nyelvápolás hathatós eszközeivé a karácsonyi népi játék — a Nagy­karácsony éccakája címen — oda­­kdna az Egyesült Államokban és Kanadában, azokban az időkben, amikor idehaza a Népi Játékok című könyvünket is kiirtották az iskolai könyvtárakból, a zúzdába vitték, elégették... De azért ti­tokban sokan betlehemeitek itt­hon is. 1984-ben az ötvenedik jubileu­mához érkezett a Nagykarácsony éccakája. A hazai ifjúság Buda­pesttől Nyíregyházáig fölkészült, hogy megünnepld — a régi játé­kok, a nagyszerű kórusművek előadásával — az Operaházban. Ekkor épült újjá a százéves Ope­raházunk. Vonzó jelszavunk lett: „Az ötvenéves Nagykarácsony éccakája a százéves Operaház­ban." Tóth Aladár már nem volt, hogy az Operaházat részünkre biztosítsa, de az újjáépítő igaz­gatóhelyettes, Szirtes György és a nagyszerű koreográfus, Seregi László iskolás fiú korában részes volt a karácsonyi népi játékok­ban, biztatott, hogy miénk lesz egy estére az operaszínpad. A bérleti díj 50 000 forint volt ak­kortájt. Meglepetésünkre a gaz­dasági vezető 300 000-re emelte, hogy ne tudjunk bemenni az operaszínpadra, ugyanis az ide­genforgalomban dollárokért adták el a jegyeket a felújított Operaház­ra kiváncsi külföldieknek. Há­rom miniszternek küldtem exp­ressz ajánlott levelet, de csak a pénzügyminiszter válaszolt, hogy nem segíthet. Az 50. jubileumot a burgenlandi Felső- és Alsóőrben ünnepelték a magyar gyerekek. 1989- ben ismét fölkészültek is­kolák, ifjúsági népi csoportok, hogy a Parlamentben előadják a Nagykarácsony éjcakája műsoru­kat. Biztató jelzés volt, amikor az újságban megjelent a hír, hogy nincs pénz a rendkívül költséges óriásfenyő Budapestre szállításá­ra, tehát elmarad a szokásos mű­sor. Levélben jelentettük, hogy fenyőfa nélkül adunk teljes mű­sort ingyen. Válasz nem jött, mégis költség került a fenyőfára és lezajlott a szokásos parlamen­ti úttörőkarácsonyi műsor. Egy tánczenekar jó félóráig verte a dobot és muzsikálta közepes szá­mait. A gyerekek unták, a folyo­són futballozni kezdtek. Hol vol­tak a felügyelők, a szülők? A­­ rendkívül olcsó büfében ittak l et­­tek. Így folydogált a bor és a mű­sor két órán át, végül is a mel­lettem unatkozó szülő, édesanya kijelentette, hogy itt nyilván Sztálin születésnapját ünnepük, lévén december 21-e! A műsor­ban Jézus neve nem fordult elő... 1990- ben immár harmadszor készültek fel kitűnő iskolák, if­júsági énekkarok, hogy Nagyka­rácsony éjcakája típusú műsor­ral a Parlamentben végre szere­pelhessenek. Levélben és szóban több képviselőt felkértünk, hogy biztosítsák helyünket a Parla­mentben. Lemondó válasz volt: Nem lehet, mert építkezés folyik és állandó az ülésezés. A burgen­landi vidék betlehemesei is ide készültek a parlamenti műsorba. Galambos Ferenc vezetőjüknek is azt mondták a Parlament megte­kintésekor, hogy itt ez idén nem lesz karácsonyi műsor. A hazalá­togatásukat így lemondták. Azon­ban külföldről jött egy lapkivá­­gásos cikk, mely szerint mégis volt műsor a Parlamentben, tele­­vízióf­el­vétellel, a „nyugdíjas slá­gerénekesekkel” készült televízió­­felvétel, és ebben — idézzük a lapból — „Szikorát a saját anyja nem ismerte meg”, amikor Kará­­dyt parodizálta. Tehát ez a mű­sor mégiscsak helyet kapott és te­levíziófelvételre került a Parla­mentben, ahová a Nagykarácsony éjcakája ifjúsága nem mehe­tett be. A Parlamenttel szemben van a Néprajzi Múzeum palotája. Dr. Hoffmann Tamás főigazgató adott helyet az ifjúságnak: a múzeum márványcsarnokában hangzott fel a Parlamentből kirekesztett ifjú­ság Nagykarácsony éccakája mű­sora, 1990. december 22-én dél­után két órakor. Volly István Magyar Nemzet Aranyérem Perthben R­ózsa világcsúccsal világbajnok­ Jancsi Kornél, az MTI kikül­dött munkatársa jelenti: Nagyszerűen kezdődött a hét­fői versenynap Perthben, a 6. úszó-, vízilabda-, műugró-, mű­úszó- és hosszútávúszó-világbaj­­nokságon. A nyitányt jelentő elő­futamok egyikében Rózsa Nor­bert, az Újpesti Dózsa 18 éves versenyzője 1:01.49 perces világ­csúcs- beállítással ért célba a 100 méteres mellúszásban. Rózsa mellett nem más úszott, mint a szöuli olimpia aranyérmese, a brit Adrian Moorhouse. Ám a tempót nem Moorhouse diktálta, hanem Rózsa, aki fergetegesen kezdett. Gyorsabban haladt, mint amikor a brit versenyző a rekord­ját úszta. A második 50 méteren ugyan Moorhouse lefaragott va­lamennyit Széchy Tamás tanít­ványának előnyéből, utolérni azonban már nem tudta. Rózsa nagyszerű teljesítményét lelkes ovációval fogadta az ausztrál kö­zönség. De dicséretesen szerepelt a 100 méteres mellúszás másik magyar résztvevője, Güttler Ká­roly is, aki a negyedik legjobb időt érte el, s ezzel az 1:02.51 perccel kivívta a döntőbeli sze­replés jogát. Futamában alig va­lamivel szorult a Szöulban olim­piai harmadik szovjet Dmitrij Volkov mögé, aki 1:02.34 percet úszott. Az előfutamok csalódást se hoztak. Ágh Norbert, a Bp. Honvéd versenyzője a 200 méte­res gyorsúszásban azt remélte, hogy országos csúcsát megjavít­va, 1:50 percen belül kerül, s ez­zel beverekszi magát a döntőbe. Nos, Ágh előfutamában 1:52.65- tel ért célba, s ez nemhogy az A, de még a B döntőbe sem volt elegendő. Széchy Tamás úszója összességében a 22. helyet szerez­te meg.­­ A finálékban a magyar tábor természetesen a 100 méteres mell­úszásra összpontosított. Ott is a 4-es és 6-os rajtkockát, vagyis Rózsát és Güttlert kísérték figye­lemmel. A döntő fantasztikusan izgalmasan alakult. Güttler vala­mivel jobban kezdett, mint új­donsült társ-világcsúcstartó csa­pattársa. A forduló után azonban Rózsa felvette Moorhouse ritmu­sát. Előbb mindketten utolérték a sokáig vezető Volkovot, majd következett az ellenállhatatlan Rózsa-hajrá. A dombóvári illető­ségű úszó, aki tavaly még csak 22. volt a ranglistán, nemcsak elsőként ütött a célba, hanem to­vábbi századmásodperceket lefa­ragva délelőtti idejéből, 1:01.45 perces új világcsúcsot ért el. A második a brit Moorhouse lett 1:01.58 perccel, míg a bronzérem az 1:01.74 perc alatt célba érő olasz Gianni Minervinié lett. Güttler az amerikai Eric Wun­­derlich-hel holtversenyben, 1:02.05 perces idővel az 5. helyen végzett. Szöulban ugyanilyen idő­eredménnyel ezüstérmet nyert... — ötven méternél láttam, mi­lyen sokan rajtam vannak, s hogy nem is én vezetek. Hát rákapcsol­tam. A hajrá tökéletesen sike­rült, 90 méternél kezdtem bízni benne, hogy én leszek a világ­bajnok — nyilatkozta az ered­ményhirdetés után a boldog Rózsa. A további úszódöntők közül a 100 méteres női gyorsúszást az amerikai Nicole Haislett nyerte 55.17 másodperccel a francia Catherine Plewinski (55.31 mp) és a kínai Zhuang Yong (55.65 mp) előtt A német Manuela Stellmach 56.45 másodperccel csak 5. lett. A 400 méteres női vegyes úszásban a kínai Li An (4:41.45 p) bizonyult a legjobb­nak, a második az ausztrál Hay­­ley Lewis (4:41.46 p), a harmadik pedig az amerikai Summer San­ders (4:43.41 p) lett. Az amerikai Janet Evans negyedikként, a né­met Petra Haussmann ötödikként ért célba. A 200 méteres férfi gyorsúszást követően az olasz Giorgio Lamberti (1:47.27 p) nya­kába akasztották az aranyérmet, az ezüst a német Steffen Zesner­­nek (1:48.28 p), a bronz pedig a lengyel Artur Wojdatnak (1:48.70 p) jutott. A 4 X 200 méteres női gyorsváltót a Kielgass, Stellmach, Hase, Ortwig összeállítású német csa­pat nyerte 8:02.56 perces idővel a hollandok (8:05.97 p) és a dánok (8:07.20 p) előtt. A 8:01.63 perces időt elért amerikaiakat korai váltás miatt kizárták. A műugrásban Kína megsze­rezte második aranyérmét, mi­után a toronyugrást követően az 1 méteres szám döntőjében is az ázsiai ország sportolója, mégpe­dig Gao Min bizonyult a legjobb­nak 478,26 ponttal. Második az amerikai Wendy Lucero (467,82 pont), harmadik pedig a cseh­szlovák Heidemarie Bartova (449,76 pont) lett. Az egyéni mű­úszás világbajnoki címét a ka­nadai Sylvie Frechette nyerte 201,013 ponttal az amerikai Kris­ten Baab (196,314 pont) és a ja­pán Mikako Kotani (195,110 pont) előtt. Rózsa diadala után azonban még nem volt vége a magyar sikersorozatnak. A férfi vízilab­da-válogatott ugyanis a németek ellen szállt vízbe, és 9—8 (4—1, 2—2, 2—4, 1—1) arányú győzel­met aratott. A Nemes — Schmiedt, Petőváry, Tóth L., Mé­száros, Vincze, Tóth I., Dóczi, Sprok, Benedek, Tóth E., Péter összeállítású együttes góljai kö­zül Petőváry kettőt, míg Schmiedt, Mészáros, Vincze, Tóth I., Dóczi Sprok és Benedek egyet­­egyet szerzett. A­­németek gól­jait Theismann (3), Schütze (2), Bukowski, Otto és Tomanek lőtte. Konrád János szövetségi kapitány csapata remekül kez­dett, hiszen a második negyed­ben már 5—1 volt az eredmény. Az utolsó összecsapáson, a gö­rögök ellen parádézott a csapat. Tizennégy gólt ütött, s mindeköz­ben Orsi hálója érintetlen ma­radt. Akár kalapot is lehetne emelni az együttes teljesítménye előtt — hiszen magyar jégkoron­­gozók nem túlságosan gyakran rendeznek gólparádét válogatott mérkőzésen —, ha a belgrádi G csoportos junior világbajnoksá­gon nem ez lett volna a gárda egyetlen győztes mérkőzése. Az első hat találkozót azonban el­vesztette az együttes, így a remélt dobogós helyezés helyett be kel­lett érni a szerény hetedik hely­­lyel. — Az érem­szerzéshez bravúrra lett volna szükség, a negyedik hely megszerzését azonban jog­gal elvártuk ettől a társaságtól — kezdte a beszélgetést Szabó Atti­la, a magyar válogatott vezető­edzője. — Reményeinket csak erősítette, hogy a vb előtt meg­rendezett bukaresti tornán nagy­szerűen helytállt a csapat. Belg­­rádban azonban olyan vesszőfu­tásra kárhoztattunk, amilyenre legrémesebb álmotokban sem gondoltam. — Feltűnő, hogy két harmadon át a legtöbb riválissal lépést tar­tott a csapat, a hajrára azonban rendre összeomlott a válogatott... — Ez a világbajnokság min­den kétséget kizáróan bebizonyí­totta, hogy a legjobb magyar jég­­korongozóknak siralmas az erőn­léte. Persze, aki a klubedzéseken és a bajnoki mérkőzéseken nem szerzi meg az alapokat, attól nem is lehet elvárni, hogy a címeres mezt felhúzva csodákat műveljen. — Ez a kritika egyben önkriti­ka is, hiszen ön az NSZK felnőtt gárdájának vezető edzője, s ebből a klubból jó néhányan ott voltak Belgrádban. — Nem akarom kisebbíteni a saját felelősségünket Való igaz, minden a klubokban dől el, s ezek a játékosok ennyit tanultak meg a jégkorongból. Sajnos, a váloga­tott edzéseken már nem le­het pó­tolni a hiányosságokat — Mi valósult meg a taktikai elképzeléseiből? — Lényegében semmi. Szinte nem volt egyetlen olyan eleme sem a játéknak, amiben lépést tudtunk volna tartani az ellenfe­lekkel. Lassúnak bizonyultunk, elkeserítően keveset lőttünk ka­pura, s ami a legszomorúbb, hogy borzasztóan fegyelmezetlenül ho­kizott a társaság. Rengeteg időt töltöttünk a bün­te­tőpadon, s a fo­lyamatos emberhátrányok csak még inkább kifacsarták az amúgy is gyorsan elfáradó játékosainkat. Ilyenkor aztán óhatatlanul újabb szabálytalanságok csúsztak be, amiket megint büntetések követ­tek. Sajnos taktikailag sem tud­tunk segítőmmel, Bóta Gusztáv­val hatni a játékosokra; képtele­nek voltak megérteni a fiúk, hogy a hoki csapatjáték, folyvást az egyéni játékot erőltették, ami per­sze nem vezethetett eredményre. — Úgy tudom, nem csupán tak­tikailag voltak fegyelmezetlenek a játékosok... — Szerencsére olyan botrány, mint legutóbb Hollandiában, nem volt. A pályán kívüli viselkedés­ről tehát csak jókat mondhatok. Mányát valóban haza akartuk küldeni, de őt is azért, mert egy éles meccsen egy kiállítást köve­tően megfenyegette a szovjet bí­rót, aminek 10 perces fegyelmi lett a végeredménye. — A rengeteg sérülés miatt a hajrára szinte elfogytak a hátvé­dek. Nem kellett volna élni a le­hetőséggel, és 20 játékost kiutaz­tatni? — Amikor Gábort nem enged­A németek ugyan feljöttek 5—3- ra, de aztán újra Petőváryék vil­logtak, akik elhúztak 8—3-ra. A harmadik negyed közepén drá­mai fordulat következett be. A németek, némi bírói segédlettel, egyre lőtték a góljaikat, s meg sem állta­k 8—7-ig. A hajrára szerencsére összeszedte magát a magyar együttes, s ez a 9—8-as győzelem azt jelenti, hogy két ponttal kezdheti a középdöntőt, ahol viszonylag könnyebb ágról kapott ellenfeleket az amerikai és ausztrál csapat személyében. További eredmények: Szovjet­unió—Új-Zéland 17—2, Jugoszlá­via—Kína 25—9, Franciaország— Kanada 9—7, Kuba—Egyiptom 17—10. A mai napon rendezik a 400 mé­teres férfi vegyesúszást Darnyi Tamással és Szabó Józseffel, il­letve a női 200 méteres mell­úszást Csépe Gabriella és Pohl Anett részvételével. A női vízi­labda-válogatott pedig az ame­rikaiak ellen száll vízbe, ték el a munkahelyéről, Felker pedig mumpszos lett, a helyükre csak ifistákat tudtunk behívni a keretbe. Úgy éreztük, nincs értel­me több ifistát kivinni, hiszen így is a miénk volt a görögök mellett a vb legfiatalabb csapata. Abban pedig megállapodtunk Szeles De­zső szövetségi kapitánnyal, hogy csak arra számítunk, aki a ma­gatartásával is kiérdemli a válo­gatottságot. — De hát éppen ön említette, hogy nem kis részben éppen fe­gyelmezetlenségek miatt nem tu­dott jobb eredményt elérni az együttes. — Ez így is van, s éppen ezért okozott nagy csalódást számomra az a vb. Egyetlen pozitívumként azt említhetem,hogy ifi korú ho­kisaink igyekeztek a juniorok kö­zött is becsületesen helytállni Egyénileg Keszt­helyin és Jámbo­ron kívül a ferencvárosi Bognárt és a végig szenzációsan védő Or­sit említhetem. Nagy csalódást okozott viszont a tehetséges, de rettenetesen gyenge erőnlétű Koj­sza és a nagyon sokat hibázó Bu­gyi, akinek Jászberényben a szov­jet vendégmunkások kijavítják a bakijait, a válogatottban azon­ban nemegyszer éltünk át forró pillanatokat a hibái miatt. Ami a belgrádi szereplésen túl elgondol­koztató, az az, hogy elvileg egy­két éven belül ezeknek a játéko­sokak kellene átvenniük a stafé­tabotot a nagyválogatottban. A jelek szerint a juniorbajnokság megszüntetéséért súlyos árat kell még fizetnie a magyar hokinak. — Reménytelennek látja a helyzetet? — Ez a most junior korban le­vő korosztály sem ifiként, sem serdülőként nem produkált szá­mottevő eredményeket. Szeren­csére az őket követő ifi korosz­tályt már jóval tehetségesebb fiúk alkotják. Reméljük, jövőre ők ki­köszörülik a belgrádi csorbát. En­nél is sokkal fontosabb azonban hogy végre valóban új alapokra helyezzük az egész utánpótlás nevelést, mert amíg ez nem tör­ténik meg, számottevő előrelépés­ben aligha reménykedhetünk. 8.Tóth János Érem helyett vesszőfutás S­PORT SPORTNAPLÓ A Los Angeles Kings csapata 1—1- re győzött a Chicago Black Hawks gárdája ellen az észak-amerikai profi jégkorong-bajnokság, az NJHL leg­­utóbbi fordulójában. A másik mérkő­­zésen a Montreal Canadiens 1—3-ra verte a Pittsburgh Pinguinst. Nem fogadta el a kiesés ellen küz­dő St. Etienne labdarúgó-csapatának ajánlatát Jean Fernandez, a nemré­giben visszavonult volt francia válo­gatott játékos. A bajba jutott egye­sület vezetői Fernandeznek a pálya­­edzői tisztet ajánlották fel. A Novotna, O. Fernandez (cseh­szlovák, amerikai) duó 6—3, 6—1-re verte a sukova, Fendick (csehszlovák, amerikai) kettőst Brisbane-ben, a nemzetközi női tenisztorna páros dön­tőpontozással győzött honfitársa, Mike Peak ellen Bismarckban az amerikai Virgil HUI. B ezzel megvédte a hiva­tásos öklözők WBA félnehézsúllyú világbajnoki címét. ... Az Izsak-Amerikában túrázó szov­jet Dinamó Moszkva Jégkorong-csa­­pata az NHL-ben szereplő New Yerkey Devils ellen 2—2-es döntet­lent ért el East Rutherfordban. Az amerikai együttesben pályára lépett két szovjet válogatott Fetyiszov és Kaszatanov is. A Slavs Praha sikerével ért véget Hamburgban a nemzetközi teremlab­­darúgó-torna. A csehszlovákok a fi­náléban 3—3-re nyertek a német had­­seregválogatott ellen. A férfi terem gyeplabda BEK-dön­­tőjében a német RW Köln 1—6-ra győ­zött az ugyancsak német Limburg ellen. A Világ Kupa-sorozatba tartozó női mülesikló versenyt Bad Klein­­kircheimben a svéd Pemilla Wiberg nyerte. Az összetett versenyben az osztrák Petra Kronberger vezet. Rangadó Jászberényben Ma este 18.30 órakor kezdődik Jászberényben a Generál-Lehel- Ferencváros jégkorongrangadó. A tavalyi bajnok és ezüstérmes eb­ben a bajnokságban másodszor találkozik. Az első, kisstadion­beli összecsapás bekerült a sportág fe­kete krónikájába, hiszen ezen a mérkőzésen sérült meg — máig tisztázatlan körülmények között — Szongoth Gábor játékvezető. A rangadón a papírforma alapján az FTC az esélyesebb, bár a zöld­fehér csapatból hiányzik a C cso­portos junior vb-n megsérült Pin­­dák. Helyettese valószínűleg Kiss lesz. A Fradiban debütál az új pályaedző, a Franciaországból — saját bevallása szerint csak ideig­lenesen — hazatért egykori fe­rencvárosi játékos, Farkas And­rás. Vatanen vezet A Párizs—Dakar autós és mo­toros rali mezőnye Nigériában a Diiscou és Gossololom közötti 350 kilométeres szakaszt tette meg. Az autósok versenyében a Cit­roennel szereplő finn Ari Vatanen vezet a belga Iekx (Citroen) előtt 38:30 perces előnnyel. A motoro­soknál a spanyol Jorge Arcaront (Cagiva) áll az élen, de mindössze 23 másodperccel vezet az olasz Orioli (Cagiva) előtt. Ki a következő? Kaszparov világbajnoki győzelme nem úgy sikerült, ahogyan a mérkő­zés kezdete előtti nyilatkozatából várta. A világbaj­no­k azt remélte, hogy egyszer és mindenkorra „elintézi"a nagy ellenlábasát. Győzelmével ugyan ezúttal jobb eredményt ért el, mint három éve Sevillában, de a teljes „megsemmisítés" nem elkerült, s a mérkőzés befejezése utáni nyilatko­zatában mér esélyt adott Karpov­nak arra, hogy a világbajnok­­jelöltek előmérkőzései nyomán, 1993- ban ismét vele kelljen megmérkőznie. A legfiatalabbak — Ivancsuk, Gel­fend, Kamsky — tornagyőzelmei még nem bizonyítékok arra, hogy elérték Karpov színvonalát, de a három év alatt bizonyára sokat fejlődhetnek. Kaszparov a 22 éves Borisz Gelfandot tartja a legesélyesebbnek, hogy a vi­lágbajnok­jelöltek versenyén megelőz­ze Karpovot. A fiatal nagymester a manilai világbajnoki zónaközi verse­nyen, Ivancsukkal együtt, hatvankét társát előzte meg. Játékstílusa — vé­leményem szerint — nagyon hason­lít Korcsnojéra: legtöbbször nem tö­rekszik direkt támadásra az ellenfél királyával szemben, taktikai bonyo­dalmaktól nem fél,­­ nehézségeket is vállalva hajlandó elfogadni a ré­szére felkínált anyagi áldozatot, hogy aztán szívósan védekezve lesse az al­kalmat a taktikai ellenesélyre. Íme két példa játékáról: KIrályindiai védelem SEIREWAN GELFAND Tilburg 1990. 1. d1 HK 2. c4 gS 3. Hc3 Fg7 1. el dC 5. Fe2 0—0 6. Fg5 Hal 1 fi­d 8. ΗΠ Hc7 9. d5 HhS 10. fS gf5: 11. •fS: Hf6 12. dc6: bc6: 13. gl1? BbS II. Vd2 Ha6 15. Hdl? VbC 10. Hb3 HM 17. Fbl 17. Fe3 Ve3: 18. Ve3: Hc2f: 17. — Ha2:­ 18. Ba2: Vb3: 19. 0—0 Be8 20. Fdl Hel! 21. Ve3 Hc3:­ 22. Fb3: Fdl 23. Vdl: He2f 21. Kf2 Hdl: 25. Fal BbC 20. Bel Kf8 27. Bel Hb3 28. Fb3: Bb3: 29. Bc3 Be3: 30. Ke3. 16 31. c5? 31. Fg3! kellett, akadályozva a sö­tét középgyalogok felfejlődését. 31. F­dS 32. Bal e€ 33. fC eS 31. hS­dlf 35. Kel Fel 36. Bal: FdSf 37. Kd3 Fg2 38. Fg377 Ffff és világos fel­adta. Szicíliai védelem SHORT GELFAND Tilburg 1890. I. el C5 2. Hf3 dC 3. dl cd!: I. Hdlf HfC 5. Hc3 aC 6. f! Hbd7 7. Fe2 el 8. Hf5 Hc5 9. Hg3 VbS 10. Bbl Fdl 11. feS: deS: 12. Fe3 VcC 13. 00 0 Heel: 11. Heel: Hel: 15. Hel: Vei: 16. Vd2 FCC 17. FhS g€ 18. Ff3 Ve­ 19. Bbdl Fe7 20. Fe2 Ve€ 21. Vc3 Fb5 22. Fb5:f­ab5: 23. Fh6 f6 21. Vc7 Bc8 25. Vb7 VcC 20. VcSrf BcC: 27. bl Kf7: 27.­­ Bc2: 28. Fg7 Bg8 29. Ff6: jobb világosnak. 28. BdS Fc5f 29. Kh2 KeC 30. Bd3 30. Bfdl Fdl! 31. BbS: Bc2: sötét nagy fölényével. 30. B­fS 31. Bb3 BbC! 32. Bdl Bal 33. a3 Bal 31. g3 Bel 35. Bd2 BdCt 36. c3 36. Be2 BdS! védi a b5 gyalogot,­­ a sötét bástyák aktívabbak, ugrásra készek. 36.­­ Bd2­ f 37. Fd2­ Bel! 38. FgS BeZf 39. Kh1 Ff2 10. Kg2 Bc2 II. Bb5: II. Kh3 Fgi mattal. *­· K­h6! 12. FhC: Fe3f 13. Kfl FbC: 11. hS Fe3 15. Kg6: BfZf 10. Kel Bg2 17. g7 Bg3: 18. Ke2 f! 19. Bb8 Bg7: 50. Kd3 ΒΠ! St. Kel Q! 52. Ke3­ f2 53. BbCf Kd5 és világos feladta. Sz. L Petry itthon marad Tegnap délelőtt az MLSZ-ben gyülekeztek az indiai Nehru Ku­pára készülő futballválogatott tagjai. A keretben az eredetileg tervezetthez képest több változás is történt. A siófoki Aczél nem tart a csapattal, mivel időköziben a Koreai Köztársaságba szerző­­dött A ferencvárosi Limperger az elmúlt hét végén Hamburgban megsérült, amennyiben Mészöly Kálmán szövetségi kapitány nem számíthat rá, a­kkor helyette klub­társa, Lipcsei utazik. Ugyancsak itthon marad Petry is, aki iránt állítólag Angliából érdeklődnek, ezért a szakvezető úgy döntött, hogy a Bp. Honvéd kapusát sem viszi magával. Helyette a váci Kosztára esett a választás. A csa­pat ma kapja meg a kötelező ol­tást, s ha az orvos azt jóváhagy­ja, lesz még egy edzés is a Fáy utcában vagy a Római-parton. A magyar válogatott holnap, Rómán keresztül utazik Indiába.

Next