Magyar Nemzet, 1991. március (54. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-19 / 65. szám
KEDD, 1991. március 19. Elek István: A tisztázás folyamatát nem lehet lezártnak tekinteni Mint arról tegnapi számunkban már beszámoltunk, a hét végén szavazást tartott az MDF parlamenti frakciója. Az eredmények ismeretében Elek István, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselője válaszolt néhány kérdésünkre. — Lezártnak tekintik-e az egynapos vitafórummal ezt az eszmecserét? — Szerintem két nap alatt sem lehet elvégezni azt, amit hónapokon át nem tudtunk megoldani. Annak ellenére sem, hogy új vezetőséget választottunk. Egyébként a vezetőség újraválasztását nem tartottam most időszerűnek. Úgy gondolom, hogy előbb mindenkinek magának — és magában — kellene tisztáznia, hogy mit képvisel. Emiatt ezt az egész kezdeményezést elhamarkodottnak éreztem, jóllehet, én is kritikus szemmel néztem az elnökség munkáját. Tehát nem lehet ezzel a lépéssel lezártnak tekinteni az ügyeinket. — Ön szerint mi várható a továbbiakban? — Azt, hogy az MDF-en belül különböző áramlatok jelentek meg, csak pozitív fejleménynek tudom értékelni. Eddig nem tudtunk egymásról, és úgy gondolom, igazán — és pontosan — most sem tudjuk, hogy valójában mit képviselünk. Tudomásul kell venni, hogy nem tudtuk megtakarítani magunknak ezt a vitát és nem tudjuk a következőket sem. Hiszen csak újabb gyakorlati, politikai kérdésekkel szembesülve leszünk képesek világosan megmondani, hogy mit képviselünk. A normális parlamenti demokráciában az a természetes állapot, ha a kívülállók számára is egyértelmű, hogy egy párton belül, melyik személyiség milyen szellemi áramlathoz tartozik. Az, hogy a párt közösen mit képes képviselni, az mindig alku tárgya. Mi történik, ha olyan helyzet alakul ki, hogy Antall Józsefnek választania kell: a konzervatív vagy a liberálisabb oldalhoz tartozik-e? — Mindkét fél érzi, nagy a felelőssége abban: ne hozza Antall Józsefet olyan helyzetbe, hogy választania kelljen. (schranz) Maxwell — Amerikában is (MTI) Robert Maxwell, a csehszlovákiai születésű brit sajtómágnás, aki Magyarországon is vásárolt érdekeltséget a sajtóban, legújabban a The Daily News című New York-i bulvárlapot vette meg. A régiés igen jövedelmező újságot — korábbi tulajdonosai szerint — a túlzott követeléseik miatt sztrájkoló újságírók és nyomdászok tették tönkre, s az amerikai sajtó most azt latolgatja: mint birkózik meg a helyzettel Maxwell, aki ugyan szocialistának vallja magát, de munkatársai szerint könyörtelen diktátor. Emlékezés Csemegi Károlyra (MTI) Az Igazságügyi Minisztérium vezetőinek és munkatársainak képviselői hétfőn megkoszorúzták Csemegi Károly síremlékét a Kerepesi úti temetőben. Csemegi Károly, aki 1899. március 18-án, 73 éves korában halt meg, az Igazságügyi Minisztériumban államtitkárként tíz éven át dolgozott, és ennek során rendkívül gazdag törvényszerkesztői munkásságot folytatott. Ő készítette a bíróság és ügyészség szervezéséről szóló alapvető törvények legnagyobb részét. Ő alkotta meg a magyar állam nemzetközi szereplésének, különösen a nemzetközi jogsegélyre vonatkozó eljárásnak a szabályait. Életének kiemelkedő alkotása az 1878-ban beiktatott Büntető Törvénykönyv, az úgynevezett Csemegi Kódex, és ennek örökbecsű indokolása. Az emberek fásultsága a kormánynak és a parlamentnek szól — állítja Orbán Viktor . (MTI) A március 24-i időközi országgyűlési képviselő-választás eredményei — noha ezúttal csak néhány új politikus jut ide a legfelsőbb törvényhozó testületbe — jelzésértékűek lesznek a pártok számára. A mandátumhoz jutók ugyanis azt a következtetést vonhatják le, hogy tagságuk és szimpatizánsaik jónak, hasznosnak értékelik az elmúlt csaknem egy évben végzett munkájukat. Az alulmaradóknak pedig önvizsgálatot kell tartaniuk, hogy mit tettek rosszul, s illetve mivel maradtak adósak. Mindezt Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének parlamenti frakcióvezetője mondta el hétfőn Szákszenden, pártja választási gyűlésén, ahol a közúti baleset során elhunyt Deák Sándor honatya egyik lehetséges utóda, Lázár Mózes Fideszes képviselőjelölt mutatkozott be Komárom-Esztergom megye 3-as számú választókerülete érdeklődő lakosainak. A fenti gondolatsort fiftíytatva, és a thati parlamenti pártot ért kemény bírálatokra Orbán Viktor elmondta: a választás legnagyobb kudarca azonban mégsem az egyes pártok alulmaradása lesz. Sokkal inkább az, ha a szavazásra jogosultak többsége távol marad most vasárnap az urnáktól. Amennyiben ez következik be, akkor az üzenet — az emberek fásultságának, a politika iránti közönyösségének jele — szól a kormánynak és a parlamentnek is. A frakcióvezető a nem túl rózsás politikai közhangulat egyik okának a rendszerváltás lassúságát, illetve nehéz felismerhetőségét tartotta. Ez utóbbiak körébe tartozik a kárpótlási törvény is, amely a Fidesz szerint több kárt okoz az országnak, mint hasznot. A szép álomként emlegetett kisbirtokosrendszer ugyanis további társadalmi megosztottságot hoz létre. Emellett Magyarországon már most is túl sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, s részben ez az oka a túltermelési válságnak. E réteg továbbibővítése már ezért is felesleges. A Fidesz e meggondolásból sem vesz részt a törvénytervezet további vitájában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szavazástól is távol marad. Erről szó sincs, sőt, annak a vélhetően legtöbb kárt okozó részeit leszavazza, azaz megpróbálja „kiejteni” az alapjában rossz törvénytervezetből — mondotta Orbán Viktor. Új pannonhalmi főapátot nevezett ki a pápa (MTI) II. János Pál pápa a pannonhalmi apátság főapátjává nevezte ki dr. Várszegi Asztrik esztergomi segédpüspököt. A szentatya dr. Szennay András jelenlegi főapátot, miután főapát szolgálatának ideje lejárt, a főapátság apostoli adminisztrátorává nevezte ki, amíg dr. Várszegi Asztrik a pápalátogatás után át nem veszi a területi főapátság kormányzását. Várszegi püspök a Püspöki Kar sajtóirodájának úgy nyilatkozott, hogy a pannonhalmi bazilika felszentelésének évfordulóján, augusztus 28-án veszi át hivatalát. II. János Pál elfogadta továbbá dr. Pataky Kornél megyéspüspök egészségi okokra hivatkozó lemondását, a Győri Egyházmegye kormányzásáról, és a győri megyéspüspökké nevezte ki dr. Pápai Lajos veszprémi plébánost. 4. A nyugat-angliai Strattonon-the-Fosse bencés apátsága továbbfejleszti együttműködését a pannonhalmi apátsággal. Az ottani középiskolában júniustól fogadják a pannonhalmi apátság gimnáziumának növendékeit, akik a nyelvtanulás mellett részt vesznek majd az iskola életében is. most rendkívüli akció keretében húsvéti engedményes vásáron választhat szeretteinek ajándékot: 20%-os árengedménnyel kaphatók egyes 8 és 14 karátos aranyékszerek nagy választékban március 18-tól 30-ig. Húsvéti engedményes aranyékszer vásárra várjuk önt az alábbi boltjainkban: Budapest V., Kígyó u. 2. V., Váci utca 2. (Ékszer Szalon) V. , Kossuth L. u. 4. VIII., Rákóczi út 56. (Gyémántház) VI. , Oktogon 4.V 00850____________VII. Erzsébet krt. 58.__________| Hazai tudósítások , *&*///·fíj. .jót/,. fáorW S/wk/os, *&/ l Ά/Sa 'y/K'/áfo, fíedat *%/λλa, ,J^aA/or J&aj'ox tJ^ocjf/ás SSo/h/o/·, -Arrj/i cX^óf, *jfósa f.tfff/oeecf .ßnA«. ry//c'/ucjf . \o*á/ t^rsfAc, {^ój/íaAt/í &%>/nopá/s Sdé/a, Régóta város, a negyvenes évek derekától, de emlékezetemben faluként őrzi az irodalmi élmény, író fia nevezte el a legnagyobb magyar falunak. Orosházának már akkor számottevő ipara van a mezőgazdasághoz kapcsolódó vállalatai. Aztán feltört a földgáz, megépült az üveggyár, kibővült a könnyűipar, és nehézipar is létesült, acélöntöde. Városi szintű könyvtár vendégei voltunk, író—olvasó találko-zón. S ha már ilyen alkalomból jártam itt, először életemben, úgy éreztem, hogy fel kell idéznem egy régi emlékemet, könnyes élmény az is. Csíkszeredában 1942- ben, a könyvnapokon két „népi író” vendégeskedett, a budapesti „Gamma” munkás kamara-kórussal együtt. Veres Péter oktató -hangú előadásában a könyviparosokat választotta el a szellem igazi képviselőitől. Darvas József közvetlenebbül politizált. Nem a későbbi állambürokrata szólott, fiatal, alig harmincesztendős, de mögötte már a Fekete kenyér, a Hunyadi Jánost megidéző A törökverő, az Egy parasztcsalád története, a diákéveit felelevenítő Elindult szeptemberben és szülőhelyének krónikája, A legnagyobb magyar falu. A budapesti Madách Színház akkoriban játszotta drámáját, a Szakadékot, a nép és az urak közötti társadalmi válaszfal őszinte megmutatását.Maga sem gondolhatta akkor, hogy a nép és az „új osztály” között éppen olyan mély, áthidalhatatlan szakadék támadhat majd! Darvas akkor, Csíkszeredában a népi műveltség sorsáról beszélt, megfontolt nyugalommal. „A népi műveltség nemzeti műveltség. A nép nevében lehet csak igazán a nemzetet szolgálni. Viszont a népet minél előbb nemzetté kell tenni, ha meg akarunk maradni.” A hajdani diák ébredtmeg bennem Orosházán, az, aki ezt az érvelést életre szóló társadalmi és irodalmi parancsként fogta fel. Ezért akartam „hazahozni” az üzenetet. Jól ismerve, persze. Darvas későbbi pályáját is, kultúrfunkcionárius szerepét, az 56- os forradalom elátkozását, mindazt, amit ha az irodalomban is, de valójában nem íróként tett." Okosabban cselekedtem volna, ha nem jut eszembe, hogy egy ilyen író szülőhelyén járok? Ha az idő hídján kényelmesen átsétálok Darvas élete fölött? Mostanság — ha egyáltalán beszélnek róla — nem sok jót mondanak Darvasról az irodalom tájékán. Találkozónk végén idősebb úr egy halom könyvet hozott oda hozzáim. Elöntött a forróság. Majdnem minden kötetem itt volt előttem, az orosházi könyvtár szobájában, egy nyugdíjas küllemű, kellemes megjelenésű úriember magángyűjteményeként. Évtizedek óta megvásárolta az ide eljutó köteteimet, regényeket, barangoló könyveket, interjú, gyűjteményt. Szerettem volna mindegyikbe valami eredeti dedikációt beírni, de csak a hála ismétlésére futotta megbénult fantáziámból. Megint csak Darvas jutott eszembe, az a régi Csíkszeredai találkozó. Az idős úr is őt idézte: — Éppen mostanában vizsgáltuk felül az utcaneveket. A Darvas Józsefét meghagytuk. Pedig tudjuk, hogy ne tudnék... Orosháza polgármestere volt az idős úr. A Független Kisgazdapárt listáján választották meg. Annak a pártnak a képviselője tehát, amelyiket Darvas József is segített szétzúzni. Az író bizonyosan úgy gondolta — máshonnan átplántált eszméik bűvöletében —, hogy ilyképpen követi szülőhelye egykori agrárszocialista harcosainak hagyományait. Hiszen Orosháza az első magyar földmunkástüntetés színhelye 1891- ben. A polgármester úr, a mai kisgazdapárti városvezető — egyébként nyugalmazott állatorvos — nyilván egészen másként képzeli el ezt. Orosháza több mint harmincezer lakója az állatorvos gondolatát követi, másként nem állította volna a város élére. Kisbőskídhetetlen-e ez a kétféle értelmezése a hagyományoknak, az életnek és még inkább a jövőnek? Orosházán láthatóan úgy vélik, hogy igaz mai forradalom — egyebek között — a nemzeti szintézis megteremtése is. Hadd segítsem elő ezt a szintézist egy másik, közvetett Darvas-élményemmel. Kulturális vezetőként A legnagyobb magyar falu szerzője nemcsak a szociográfiai irodalom újraindulását pártolta fel, talán tőle származott az ötlet is, de írószövetségi elnöksége idején 1968-ban rendezte meg a Kritikai Szakosztály nevezetes vitáját a nemzetiségi magyar irodalmaik kettős kötődéséről és kettős felelősségéről. Jegyzőkönyv őrzi Darvas József akkori érvelését a nemzeti felelősség mellett: „Legnehezebb a románokkal. Ők ezt a közös felelősséget a be nem avatkozás alapján utasítják el. Nem jelenti ez azt, hogy feladjuk elvi álláspontunkat.” A három jegyzőkönyvi mondat az érvelés egészét sejteti. Akkoriban nem jelent meg ez a sajtóban, Ágoston Vilmos hozta nyilvánosságra 1990 őszén, a debreceni irodalmi napokon. De nyilván eljutottak ezek a mondatok már akkor a román párthoz és írószövetséghez. Zaharia Stancu volt akkoriban a román íróelnök. Nekünk, magyaroknak barátunk. Magam egy ízben elkísértem a szülőfalujába, a Teleorman megyei Salciába. A kiskocsi védettségében elmondta egyik vitáját Darvas Józseffel. Stancu — bármennyire barátunk volt — nem értett egyet a magyar irodalom egységének gondolatával. Mire Darvas azt felelte: „Hiszen a ti irodalmatok is szét van szaggatva. Miért nem hirdetitek ti is a román irodalom egységét, a Romániában és Besszarábiában születő irodalmak azonosságát?” Stancu keserűen felnevetett, ahogy az autóban a beszélgetést idézte: „Hiszen még csak éppen ez kellene. Azok az idők elmúltak." Lám, azok az idők visszatértek! B. GY. *% S^'So &$tf&ast SfccAy .jTa/HOx 3fe/us 3fe/('cc areta/ ά///9) t&if'jc,. JHecsüiláti Kapcsolat az Európa Parlamenttel (MTI) Az Európa Parlament meghívására a múlt héten Strasbourgban járt magyar parlamenti delegáció kezdeményezte, hogy az Európa Parlament és a Magyar Országgyűlés 10—10 képviselő részvételével hozzon létre parlamenti közi bizottságot. Szorgalmazta továbbá, hogy a magyar képviselők már 1992. január 1-je, azaz a társult taggá válás előtt vehessenek részt az Európa Parlament bizottsági ülésein. A két fél emellett megállapodott az információk közös cseréjében — összegezte tárgyalásaik eredményét Hörcsik Richárd, a nyolctagú magyar delegáció vezetője hétfőn a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.Beszámolt arról, hogy a delegáció — amelyet fogadott az Európa Parlament elnöke is— számos érdemi tárgyalást folytatott a Parlament különböző bizottságaival, kiváltképp a Magyarországgal foglalkozó úgynevezett Habsburg-bizottsággal. A megbeszélésekből kitűnt: Magyarország jószerével teljesítette az Európa Parlament teljes jogú taggá válásához szükséges politikai feltételeket, viszont számos tennivalója van a gazdasági feltételek teljesítése — így a piacgazdaság kiépítése — terén. Pungor Ernő elgondolása a Magyarok Világszövetsége átszervezéséről Közös és hangos gondolkozásra invitálta tegnap délutánra a sajtó képviselőit Pungor Ernő akadémikus, az Új Magyar Hírek szerkesztőbizottságának elnöke, tárca nélküli miniszter. Kiegészítést — és nem korrekciót — kívánt fűzni a parlament külügyi bizottságának múlt heti ülésén elhangzottakhoz, ahol meglehetősen kevés képviselő vett részt. Pungor professzor — egyébként az MVSZ választmányának tagja — azt a régóta hangoztatott gondolatát osztotta meg az újságírókkal: meg kellene valósítani végre, hogy a világszövetség ne felülről szerveződjön, mint a pártállam idején, hanem a különböző hazai és határon kívüli egyesületek és szövetségek delegálják küldötteit, illetve tagjait. Három éve, mint az MVSZ egyik vezetője, ő kapott megbízást a III. magyar világtalálkozó megszervezésére, amely 1992-ben lenne esedékes Budapesten. De mivel világszerte csaknem 1200 magyar szervezet működik, s ezek közül az MVSZ-nek alig hetvennel van kapcsolata, ő és az előkészítő bizottság más tagjai úgy vélték, helyesebb lenne, ha nem a magyar fővárosból hívnának meg — név és lakcím szerint — egyeseket az összejövetelre, hanem a helyi közösségek választanák ki azokat, akik megfelelőképp képviselnék őket a találkozón. A szakmai szervezetek — a magyar történészek, mérnökök, orvosok világszövetsége — éppen úgy képviseltethetné magát, mint a környező országokban pártként műküdő magyar politikai tömörülések. Ez azonban megkövetelné a kabát újragombolását is: a Magyarok Világszövetsége struktúráját alaposan át kellene építeni. Pungor professzor szerint szükség volna egy nemzetközi elnökség megválasztására, amely Washingtonban vagy Londonban működne, és elengedhetetlen egy operatív elnökség felállítása budapesti székhellyel; ennek elsődleges feladata az információk gyűjtése és továbbítása volna. A jelenlevők kézhez kaptak egy alapszabály-tervezetet is, amelyet Pungor Ernő még tavaly eljuttatott az MVSZ főtitkárának. Erre azonban semmilyen pozitív választ nem kapott, a jelenlegi vezetésnek — úgy látszik — nem fűlik a foga a hatalommegosztáshoz. Pedig ez az egyetlen járható út — jelentette ki a nagy hírű tudós. Természetesen nem kíván mindenáron ragaszkodni ehhez az elképzeléshez, azt azonban mindenképpen fontosnak tartja, hogy ez az alternatív ötlet — idehaza és külföldön — eljusson mindazokhoz, akiknek nem közömbös az összmagyarság jelen sorsa és jövője. „Ez nekem szívügyem, nem feladatom— fűzte hozzá befejezésül. — Mivel más módom nem nyílt rá, hogy az iletékesek és a közvélemény elé tárjam elgondolásomat, ezért kérem erre a nyilvánosság képviselőit. (b. b. a.) Magyar Nemzet 5 Kampány az akkumulátorfeldolgozóért (MTI) A Gyöngyösoroszi határában épülő — és 70 százalékig elkészült — használt akkumulátorfeldolgozó (HAF) üzem építését 1989-ben állították le a lakossági tiltakozások hatására. Bár az önkormányzat továbbra is ellenzi az üzem megépítését, a beruházó, az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat nem tett le a HAF befejezéséről. Mint Nagy Sándor vezérigazgató elmondta: tervezik, hogy minden gyöngyösoroszi családnak levelet írnak, amelyben azokat az előnyöket részletezik, amelyeket az üzem a községnek nyújthat. Az ausztriai Arnoldsteinbe invitálják tapasztalatcserére a község képviselőit, ahol egy hasonló újrafeldolgozó működik. Ezenkívül a hazai ólomhulladék hasznosítási gondjait és a megoldás módozatait úgynevezett „zöld füzetben” foglalják össze, amelyet még e hónapban megismerhet a közvélemény. Az akkumulátorfeldolgozó körüli huzavona az országos és helyi érdekek ütközésének iskolapéldájaként említhető. Épp olyan joggal kérdezik ugyanis a gyöngyösorosziak, hogy miért éppen ott kell elhelyezni az üzemet, amilyen joggal mondja a másutt élő többség, de hát valahová mégis csak el kell helyezni. A kérdés csak az, hogy ebben a helyzetben a többség egy rosszul értelmezett demokrácia nevében rákényszeríti-e az akaratát a kisebbségre, vagy pedig tudomásul veszi, hogy az érdekegyeztetésnek ára van, s hogy a HAF melletti kampány költségei bizony beépülnek majd a vállalat ólomtermékeinek áraiba. (bethly) Gyermekhalál Tomi másfél éves volt. Egy ekkora kisgyermek már felfog bizonyos dolgokat. Nagyon is jól érzékeli például, mi történik vele. Vajon mit érezhetett, amikor a langyos víz átcsapott a feje felett? És miért? Miért kellett meghalnia? Kérdések ezek, amelyekre nincs válasz. Lapzártakor még legalábbis nem tudni, milyen események zajlottak le tegnap délután a XVIII. kerületi Árvai Sándor utca 3. szám alatti tömbház harmadik emeletén. Hogy mi történt, és hogyan, és mikor, ténykérdés. Kinyomozható. A legsúlyosabb kérdésre, a „miértre" azonban nincs válasz. Azt legfeljebb magyarázgatni lehetne csak. A lakásban hárman éltek: anya, fia és a nagymama. Az édesanya alig húsz esztendős, foglalkozás nélküli táncosnő. Valósággal összeroskad szörnyű terhe alatt, hisztérikusan sír, délután öngyilkosságot kísérelt meg. Bal a fürdőkádban kezén felvágta az ereit. Amíg a helyszínen tevékenykedő nyomozók kérdéseire válaszol, jobbjával törülközőt vagy konyharuhát szorít sebére. Azt mondja, Tomi leöntötte magát tejjel, meg kellett fürdetnie. Vizet engedett, a gyereket beültette a kádba, amikor meghallotta, hogy csöngetnek. Ajtót nyitott, s egy álarcos alakkal találta szembe magát, aki spray-vel szembefújta, s a fürdőszobán át a gardróbhelyiségbe tuszkolta, az ajtót rázárta. Alighogy magához tért, dörömbölni kezdett. Közben hallotta, hogy az ismeretlen felforgatja a lakást. És hallott még valamit. Szörnyen megijedt. Kitörte a szellőzd ablakot, kimászott. A szobában éktelen felfordulás fogadta, támadója eltűnt, Tomi hason feküdt a kádban, arccal a víz alatt. Nem érhette meg, hogy Tamássá cseperedjen. Szemhányt T— Magyar—osztrák miniszteri eszmecsere (MTI) Dr. Balsai István igazságügy-miniszter meghívására vasárnap háromnapos, szakmai látogatásra hazánkban érkezett dr. Nikolaus Michalek osztrák szövetségi igazságügy-miniszter. A két miniszter hétfőn tárgyalásokat folytatott az Igazságügyi Minisztériumban. Balsai István tájékoztatta vendégét a jogállam kiépítésének magyarországi folyamatáról, szólt a demokratikus átalakulás feltételeit biztosító sarkalatos törvényekről, valamint arról a jogalkotási dömpingről, amely a tárca, a kormány, valamint az Országgyűlés előtt áll. A tárgyalások középpontjában a stabil tulajdonviszonyok kialakításának kérdése állt.