Magyar Nemzet, 1991. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1991-06-03 / 128. szám
HÉTFŐ, 1991. június 3. MAGYARORSZÁG, JÚNIUS 2. KI A KAKUKKTOJÁS A KISGAZDÁKNÁL? Sajtójelentések szerint pénteken a kormányfő átadta a kisgazda vezetőknek múltjuk feddhetetlenségét igazoló papírokat, ám Torgyán József nem kapta meg a dokumentumot. Torgyán szerint „aki kicsit is járatos a poltikában, az ezen nem lepődik meg”. Bár más hírek szerint mindenki átvette a maga igzolását. Találgatások szerint egy beszervezett Ügynök volt a 13 most igazolt vezető között. Persze az is lehet, csak azért indította útjára valaki ezt a hírt, hogy tovább élezze a párton belüli ellentéteket. A kisgazdáknál nem ez az egyetlen esemény a hét végén. A Vas megyei szervezet például Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter lemondását követelte, mert az — szerintük — eltér a kisgazdacéloktól. Egyúttal kívánatosnak tartanák a Vas megyeiek az Alkotmánybíróság ügyrendjét újragondolni, hogy a szervezet a jövőben ne tudjon mindent felülvizsgálni. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG legutóbbi döntésével másoknak is gondja támadt. Kormánypárti politikusok közül többen az önkorlátozásra szólították fel az alkotmány legfőbb őreit, mondván: egyetlen forradalom sem volt teljes, földreform nélkül. A figyelmeztetés éppen az Alkotmánybíróság lényegét kérdőjelezi meg, hiszen a testületnek aligha lett volna mentsége — bármilyen érdekből is —, ha szemet huny az alkotmánysértés felett. A törvényt hozóiknak és a törvényt előkészítőknek nem érdemes az Alkotmánybíróságot támadniuk, hiszen az nem tesz mást, mint éppen a parlament által elfogadott alaptörvény szerint jár el. Amihez a képviselőknek is igazodniuk kell. Magát demokratikusnak tartó párt képviselője különben sem buzdíthatja önkorlátozásra, politikai érdekek figyelembevételére az Alkotmánybíróságot, hiszen ezzel éppen a demokrácia nemes elveit sértené meg. Tisztában kell azzal lenni, hogy a szilárd parlamenti többség akarata előtt is állnak korlátok — ilyen az alkotmány, és ennek őre az Alkotmánybíróság —, és többek között ez különbözteti meg az önkényuralmat a demokratikus többpártrendszertől. D. J. Katonasírok (MTI) „Az elesett katona nem pogány, nem fasiszta, nem sztálinista, főleg nem ellenség többé. Halálával rászolgált, hogy emlékét tiszteletben tartjuk akkor is, ha személyében nem ismertük, ha szavát, amikor nálunk járt, nem értettük.” Egyebek között ezeket hangsúlyozta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke szombaton Székesfehérvárott a két világháború halottainak végső nyughelyéül szolgáló Szentlélek katonai temető avatási és felszentelési ünnepségén. A dunántúli nagyvárosban szombaton a hősök és áldozatok, a háborúkban elesettek emléke előtt hajtottak fejet. Göncz Árpád, valamint a Magyar Honvédség képviseletében Lőrincz Kálmán és Gyuricza Béla altábornagy, a budapesti, jugoszláv, német és szovjet nagykövetség, az egyházak képviselői, a székesfehérvári önkormányzat vezetői, a német és a magyar sírgondozó szövetség tagjai először a Rác temetőben, majd a szovjet katonák emlékművénél helyezték el a kegyelet koszorúit és virágait. Azt követően került sor a magyar,német, valamint a hajdani Osztrák—Magyar Monarchiához tartozó népek Székesfehérvárott hősi halált halt harcosainak temető helyéül szolgáló Szentlélek temetőkatonai díszpompával történt avatására és ökumenikus istentisztelettel való felszentelésére. Az ünnepségen Balsay István, Székesfehérvár polgármestere, s ezt követően Göncz Árpád emlékezett a hazánk földjében nyugvó ismert és ismeretlen katonákra. Azokra, akik között — mint mondta — volt, aki hitt az ügyben, amiért harcolt, de volt, akit behívóval kényszerítettek erre a földre. Egy biztos: egyik sem ölni és megöletni született. Ha a hazai földben nyugvó idegen katonák emlékét tiszteletben tartjuk — mondotta a köztársasági elnök — magunk véreit becsüljük meg vele. Az ünnepi beszédeket követően ökumenikus istentisztelet keretében felszentelték a temetőt, majd megkoszorúzták az ismeretlen katona emlékművét jelképező keresztet. A kegyelet koszorúit helyezte el Göncz Árpád köztársasági elnök, a kormány nevében Für Lajos honvédelmi miniszter, a Magyar Honvédség vezetői, a budapesti német és osztrák nagykövetség, az egyházak, a Székesfehévárott bejegyzett pártok képviselői, több német és osztrákbajtársi szövetség, egyesület tagjai. Az erdélyi írók nyomdagépet kérnek A Lakitelek Alapítvány pályázatokat hirdet A Lakitelek Alapítvány — amelyet az MDF Lakitelki Nyilatkozatának szellemében hozott létre Lezsák Sándor és felesége 50 ezer forint alaptőkével ez év februárban — céljához híven a politikai kultúrát és a mozgalmi tevékenységet segíti — mondta Lezsák Sándor az alapítvány kuratóriumának elnöke szombaton a margitszigeti Irodájukban. Az alapítvány számláján ezidáig közel 11 millió forint és 50 ezer dollárnak megfelelő valuta gyűlt össze. Mint azt Lezsák Sándor elmondta: ebből a pénzből támogatják a lakitelki Antológia Könyvkiadót, amely a napokban jelentette meg első könyvét, Tollas Tibor Hazafelé című verseskötetét. Június végén A magyarság esélyei címmel a Püski Kiadóval közösen adja ki az 1987. évi lakitelki tanácskozás jegyzőkönyvét. A kuratórium úgy döntött, hogy az alapítványhoz beérkezett 75 pályázat közül 62-t támogat, csaknem 2 és fél millió forinttal. Az alapítvány a jövőben is pályázatok útján nyújt támogatást tőkéjének kamataiból. Június 1-jén pályázatot hirdetett: 1956 tankönyveinkben címmel 16-18 éves fiatalok számára, dolgozatban elemezzék egy 1988-ban vagy azt megelőző évben kiadott középfokú tanintézeti történelemkönyv 1956-ról szóló fejezeteit. A legtartalmasabb tanulmányok szerzőit meghívják az „Örökségünk 1956” című vetélkedőre, amelyet ez év november 2-án tartanak Budapesten. Az alapítvány anyagi gyarapodásától függően kívánja támogatni az önkormányzatok hetilapjait, havonta megjelenő kiadványait. Egy másik pályázatban arra ösztönzik az emigrációban élő vagy a közelmúltban hazatelepült magyarokat: önéletírással, életüket meghatározó események felidézésével pályázzanak. A sajtótájékoztatón jelenlévő Gálfalvy György, Marosvásárhelyen élő író, a Látó című irodalmi folyóirat szerkesztője a sajtónyilvánosságot megtagadva kért segítséget magyarországi kollégáitól. Mint mondta, az Erdélyben élő magyarságnak nem segélyekre, könyöradományokra van szüksége, sokkal inkább hasznosítható tőkére. Jelezte, az erdélyi magyar irodalom pénz híján nehézségekkel küzd, hozzáfűzte: jó néhány irodalmi lap kiadási költségeit tudnák csökkenteni, ha Magyarországról egy vagy több „kiselejtezett" nyomdagépet kapnának. (cseke) A kereszténydemokraták is bírálják az Alkotmánybíróságot (MTI) A Kereszténydemokrata Néppárt intézd bizottsága tudomásul veszi azt a határozatot, melyet az Alkotmánybíróság a kárpótlási törvénnye kapcsolatban hozott, és törekszik arra, hogy a módosítandó törvényt a parlament sürgősen megszavazza. A bizonytalanságnak legyen vége — hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet a KDNP intéző bizottsága szombati ülésén fogadott el. Az intéző bizottság a továbbiakban megállapítja, hogy az Alkotmánybíróság határozata nem teljesen kielégítő, mert egyes alapvető szempontokat figyelmen kívül hagyott. A kárpótlási igények kielégítésénél a KDNP szerint tekintetbe kell venni, hogy a tulajdonban okozott károk többsége a náci német és a szovjet megszállás, és nem egy szabad választás alapján létrejött, független kormány intézkedéseinek következménye. A nyilatkozat a kárpótlási törvény mielőbbi elfogadását az ország fejlődésének, békéjének, a vállalkozások megindulásának, a külföldi tőke beáramlásának szempontjából is fontosnak tartja. Hazai tudósítások az alkotmányosság bálványának körültáncolása folyik" — vélik a kisgazdák (MTI) Kétnapos munkaértekezletet tartott a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt parlamenti frakciója az esztergomi Fürdő Szállóban a hét végén. Az összejövetelen a kisgazda képviselők megvitatták többek között a frakció máig sem tisztázott szervezeti-működési szabályzatát, s javaslatokat tettek a parlamenti képviselőcsoport jövőbeni munkájának eredményesebbé tételére. A kárpótlási törvénnyel kapcsolatos parlamenti stratégia kialakításáról számos ötletet és elképzelést fogalmaztak meg, amelyeket majd a pártvezetés számára továbbítanak. A frakció meghallgatta továbbá Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek a tárca működéséről, valamint a magyar mezőgazdaság helyzetéről tartott beszámolóját. 4. A Független Kisgazdapárt hét végi frakcióülése után Ómolnár Miklóst kérdeztük: — Az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban milyen álláspontra helyezkedett a frakció? — A frakció úgy vélekedett, hogy teljesen életidegen döntést hozott az Alkotmánybíróság. Többen úgy fogalmaztak, hogy az „alkotmányosság bálványának körültáncolása" folyik, akárcsak a személyi számmal kapcsolatos döntés esetében. Az ország mai helyzetében luxus az időt húzni ilyesmivel. Az Alkotmánybíróság az indoklásban olyan részletekbe is belemegy, ami már sérti a hatalommegosztás elvét is. — A hét végén ellentmondásos nyilatkozatok jelentek meg a sajtóban arról, hogy a pártelnökség tagjai közül egy valakinek foltot talált a múltján a feddhetetlenségi vizsgálat. Ez szóba került a találkozón? — Nem került szóba. — Az ön személyes véleménye szerint használt-e a pártnak ez az újabb botrány? — Ez ugye, szónoki kérdés volt? Természetesen nem használ. Jót ötlet volt egyáltalán ezt a vizsgálatra irányuló kérelmet benyújtani? — Attól függ, kinek... — Joga volt a kormányfőnek egyedül beletekinteni az ügynöki listákba? — Igen, hiszen ezt az érintettek egyéni kérelmére tette, és nem hozta ezeket nyilvánosságra. Más kérdés, hogy erkkölcsi kötelesség, hogy ezt ki-ki maga megtegye. — Torgyán József azt nyilat-kozta, hogy ő nem vette át a rá vonatkozó vizsgálati eredményt. Igaz ez? — Hírről Nagy Ferenc József már határozottan és egyértelműen nyilatkozott. E nyilatkozt szerint az összes jelenlevő átvette a borítékot. (bethy) A jövőben bárki kérheti a személyére vonatkozó adatok kiadását — Kőszeg Ferenc szerint A közéletben szereplők feddhetetlenségének vizsgálatát célzó törvényjavaslat parlamenti megvitatása előtt a kisgazdák — ki tudja milyen megfontolásból — a miniszterelnöktől kérték, hogy minden eddigi tevékenységük kerüljön erkölcsi politikai átvilágításra. A kormányfő a kisgazda vezetőknek pénteken adta át az általuk kért és személyükre szóló politikai feddhetetlenségi vizsgálatok eredményét tartalmazó zárt borítékokat. Nem ütközött-e alkotmányos rendbe a kisgazdák kérése — kérdeztük Kőszeg Ferenctől, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjától. — Természetesen nem. Úgy gondolom, hogy az állampolgári jogegyenlőség alapján a jövőben bárki kérheti a személyére vonatkozó adatok kiadását a miniszterelnöktől vagy a belügyminisztertől. — Ön szerint joga volt Antall Józsefnek a páncélszekrényt kinyitni vagy kinyittatni? — Mivel akormány rendelte el az iratok zárolását, úgy gondolom joga volt az iratvizsgálatokra. — Mennyire megbízhatóak a nyilvánosságra hozott adatok? — Korábban a belügyminiszter többször is kijelentette: nem garantálható az adatok hitelessége. Ha a kormányfő vállalkozott az igazoló iratok kiadására, arra kell gondolni, hogy a kormány mégiscsak megbízhatónak tartja a nyilvántartásokat. — A páncélszekrény alkalomszerű kinyitásakor nem kell manipulációktól tartani? — Abból kell kiindulni, hogy a páncélszekrény őrzésével megbízott tisztviselők nem csalók. — Ön hogyan vélekedik a nyilvántartók hitelességéről? — A Nemzetbiztonsági Bizottság az elmúlt hetekben hallgatta meg a biztonsági szolgálat egykori tisztjeit és a belügyminisztériumi tisztségviselőket. Az erről készült jelentést a bizottság e heti ülésén vitatják meg. A tanúvallomások értékelése a bizottság feladata. A meghallgatások alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a kartonok alapján nem készülhet olyan lista, amely az összes hálózati személy nevét tartalmazza. Viszont akinek a neve szerepel a listán, az nagy valószínűséggel a belbiztonsági szolgálatihoz tartozott. Persze lehet bizonyítani ennek ellenkezőjét is. A bizonyítási teher arra nehezedik, aki azt állítja, hogy valaki titkos ügynök volt. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy valakinek a neve hamisítás folytán került a kartonokra. Egyes politikusok szerint vagy minden kartont meg kell semmisíteni vagy mindegyiket nyilvánosságra kell hozni, ön hogyan vélekedik erről a javaslatról? — Egyik sem jó megoldás. Megsemmisíteni a kartonokat semmiképpen sem szabad, mivel azok történelmi dokumentumok. Legffeljebb zárolni kell bizonyos ideig a dossziékat. Nem indokolt a teljes körű nyilvánosságra hozatal sem, mert esetleg indokolatlanul hurcolnának meg több ezer embert, pusztán azért mert szerepeltek egy listán. Senkinek a ténykedését nem lehet egyértelműen megítélni. Egy beszervezett személy is adott poszton cselekedett jót is, rosszat is egyaránt. Más a helyzet a politikai élet szereplőinél: ők ugyanis közbizalmat élveznek, s a politikai magatartásuk megítélésénél jóval szigorúbb szabályok érvényesülnek. Helyesnek tartom azt a Demszky—Hack-féle javaslatot, amely szerint a „kompromittálódott” politikusok mondjanak le. Lemondásukat indolkolja, hogy zsarolhatókká válnának, másfelől a bizalommal való visszaélés már önmagában elég ok arra, hogy egy politikus megváljon választott tisztétől. (cseke) A szociáldemokraták célja: egység és tiszta lap (MTI) Még idén ősszel össze kell hívni az SZDP 38. kongreszszusát, amelyen új vezetőséget választanak, megteremtik a párt egységét, és tiszta lapot nyitnak a magyarországi szociáldemokrácia történetében. Ezt a döntést fogadta el egy ellenszavazattal és két tartózkodással — szombaton, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos értekezlete. A konferencián, a Fáklya Klubban, amelyen mintegy háromszázan vettek részt, se Petrasovits Anna, se más nem jelent meg az SZDP legfelsőbb vezetéséből. Új kongresszus összehívása ellen foglalt állást a Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya szombaton tartott rendkívüli ülésén — tájékoztatta a sajtó képviselőit Varga Béla, a választmány alelnöke szombaton a párt székházában. Először a biztonságpolitikai alapelveket kell tisztázni — állítja Mécs Imre meghallgatja őt a honvédelmi koncepcióval kapcsolatos kérdésekben. Erről kérdeztük Mécs Imrét (SZDSZ),a honvédelmi bizottság alelnökét. — Abban a szakmai vitában, amely Beöthy Mihály, a Honvédelmi Minisztérium felmentett helyettes államtitkára és Annus altábornagy között lezajlott, mindkét félnek sok mindenben igaza volt, sok mindenben nem. Hogy minél több érv és szakmai elgondolás alapján lehessen kialakítani a védelmi doktrínát és a honvédelem struktúrájával kapcsolatos alapelveket, a honvédelmi bizottság úgy döntött, hogy Beöthy Mihályt katonai szakértőként felkéri az ezzel kapcsolatos vitában való részvételre — mondta lapunk kérdésére Mécs Imre. — Véleményem szerint abban nincs igaza Beöthy Mihálynak — folytatta —, hogy a minisztérium közvetlen irányítása alá kellene vonni a honvédséget, de megszívlelendő az, amikor úgy vélekedik, hogy a hadsereg nem elég rugalmas, és nincs megfelelő visszacsapási eszköze, valamint nem megfelelő a személyi állomány rétegződése. A hadsereg átalakulóban van, s ehhez alapvető feltétel az, hogy legelőször a biztonságpolitikai alapelveket tisztázzák civil politikusok. Az operatív, katonatechnikai problémák megoldása pedig a katonai szakértők dolga. Nem szabad, hogy ez a folyamat fordítva történjék. (s. n.) Sajtóértesülések szerint Beöthy Mihály igazolva látja „saját vonalát”, melyet a nemrégiben lezajlott vitán képviselt, ezt jelzi azon értesülése is, amely szerint a honvédelmi bizottság Tiszta levegőt Mátyásföldön is Mátránfülii cva fia fi m tio?fa iAImTiaccák a ovár nrivati?i/'intá.jékoztassák a gyár privatizációjában érdekelteket az üzem jelenlegi környezetszennyezésének mértékéről, és a privatizáció során csak olyan érdeklődőket támogassanak, akik garanciát vállalnak arra, hogy azonnal megszüntetik a szennyezést. Ezen felül a gyár anyagilag is támogassa a légszennyezés miatt megbetegedett gyermekek, gyógykezelését. (reichter)Ψ (MTI) Garai Jenő, az Ikarus mátyásföldi gyárának főosztályvezetője cáfolta, hogy a lakosság egészségét súlyosan veszélyeztető anyagok kerülnének a levegőbe. Ugyanakkor elismerte, hogy a fényezés miatt a szerves oldószer kibocsátásának mértéke valamelyest meghaladja a megengedett normát. Az Ikarus azonban a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben is évi több száz millió forintot fordít környezetvédelmi berendezések vásárlására, s még a tavalyi év végén megállapodott az illetékes önkormányzattal arról is, hogy 1992 végére a légszenynyezést a nyugat-európai normáknak megfelelő szintre csökkenti. Mátyásföld szabad és tiszta levegőt akar — hirdette a transzparens azon a tüntetésen, melyet azIkarus gyár budapesti gyáregységének bejárata előtt rendeztek szombat délelőtt. A környéken élők a gyár környezetszennyezése ellen tiltakoztak. A demonstráció orvos szónoka szólt arról, hogy elsősorban daganatos és légúti megbetegedéseket okozhatnak a megengedett határértéknél többszörös mennyiségben levegőbe kerülő mérgek, amit alátámasztani látszanak a statisztikák, hiszen a környéken jóval nagyobb a fenti betegségek százalékos előfordulása. Egy résztvevő véleménye szerint nem öncélúan csak a saját és gyermekeik egészségéért aggódnak. A gyermekek mellett a legveszélyeztetettebbek a gyár dolgozói, mert míg a környéken lakók napi nyolc órára bemenekülhetnek a „jó levegőjű” belvárosba, addig nekik egész nap a mérgező anyagokat kell belélegezniük. A szerzők követelése szerint tá Magyar Nemzet 3 Tervek szerint folytatódik a kivonulás (Tudósítónktól) Előreláthatóan június harmincadika előtt elhagyja az utolsó szovjet katona is Magyarországot — jelentette ki Annus Antal altábornagy a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Az utóbbi időben naponta körülbelül három szállítmány hagyja el az országot. Jelenleg ezernél kevesebb szovjet katona maradt már csak itt. Ha a kivonulás határidő előtt be is fejeződik, talán még a hónap első felében, a pénzügyi elszámolás már tovább fog tartani. Jelenleg még harmincnyolc objektum átvétele hátra van. Az önkormányzaté lesz a pestújhelyi volt szovjet kórház (MTI) A legutóbbi tárcaközi bizottsági ülésen az illetékes önkormányzatok vezetőivel egyeztetett javaslatok születtek a szovjet csapatkivonás során felszabaduló objektumok hasznosítására, amelyeket a kormány elé terjesztenek jóváhagyásra. Ezek között szerepelt a Budapest XV. kerületi volt szovjet kórház ügyében megfogalmazott javaslat is, amelynek értelmében a május 25-én átvett objektumot továbbra is kórházként kívánják hasznosítani, és a magyar pénzből létesült építményeket az önkormányzatoknak adják át.• A negyven évig a szovjetek által használt kórház sorsával kapcsolatban Domokos Istvántól, a XV. kerületi képviselő-testület tagjától, a tárcaközi bizottsági ülések egyik résztvevőjétől kértünk további információkat. Kérdésünkre elmondta, hogy a kerületi önkormányzat nyilatkozatot terjesztett a bizottság elé, amelyben tiltakoznak amiatt, hogy az értékelést végző szakértők 1 milliárd 600 millió forintban állapították meg a szovjetek által beépített vagyont. A megszálló hadsereg ugyanis negyven éve egy kitűnően felszerelt kórházat vett át, s indokolt, hogy ugyanilyent adjon vissza. Az új kaszánt például az elhasznált régi kiváltására építették, az új pavilont pedig lebontott épületek helyett emelték. (bvg) Ausztria valószínűleg kiadja a szökött határőrt Spekker József sorállományú határőrt, aki pénteken hajnalban fegyveresen szökött át Ausztriába, az osztrákok még nem adták ki. Krisán Attila ezredes, a Belügyminisztérium Országos Határőrség Parancsnokságának helyettes szóvivője elmondta, pontosan nem ismerik Spekker József cselekedetének indító okait. Információi szerint a kiskatona magánéleti gondjai játszottak leginkább közvetettének elkövetésében. Valószínűnek tartotta, hogy Ausztria rövidesen kiadja a magyar hatóságoknak a fiatalembert. Visszaérkezése után a Katonai Ügyészség vizsgálja majd az ügyet A vád fegyveres szökés lesz. A helyettes szóvivő az igen súlyos katonai bűncselekmények kategóriájába sorolta Spekker József tettét melyet a legutóbbi törökbálinti zendülök ügyének súlyosságához hasonlított. A szökött határőr büntetése lehet két év, de nyolc év is — mondta az ezredes. -n- TIB-közgyűlés Az új vezetőség Mint arról már részletesen beszámoltunk olvasóinknak, pénteken tartotta közgyűlését a Történelmi Igazságtétel Bizottság, s a sorsfordítónak nevezett tanácskozáson megjelent és felszólalt Göncz Árpád köztársasági elnök, majd Antall József miniszterelnök is. Az estig elhúzódó délutáni zárt ülésen végül is az ideiglenesen beterjesztett alapszabályt fogadták el hosszas vita után, amely őszig marad érvényben. Pénteki lapzártánkkal egy időben került sor az új vezetőségre leadott szavazatok összeszámlálására, így a végeredményről csak most tudunk hírt adni. Firon Andrástól, a TIB szóvivőjétől kapott tájékoztatás szerint, az új országos választmányban helyet kapott Vásárhelyi Miklós, Mécs Imre, Zimányi Tibor országgyűlési képviselők, valamint Hegedűs László, Hegedűs B. András, Forintos György, Rosdy Pál, Tankó Tibor, Kiss Tamás, Rácz Sándor, Pomogáts Béla. Értesüléseink szerint az elnökség megválasztására még ezen a héten sor kerül. (k. b.)