Magyar Nemzet, 1991. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám

A Magyar Nemzet MAGYARORSZÁG. MÁJUS 31. 5,22, 56, 57, 74_ezek a számok voltak a nap főszereplői. Hiszen hetek óta nem akadt ötös a lottón, így mesés nyereményért indulhattak harcba a szerencsevadászok. Persze nemcsak mi, egyszerű polgárok álmodozunk a mesés kétszázmillióról,hanem feltehetően jó néhány óolmánmester érzi úgy az országban, csak egy ötös találat húzhatja ki teleülését a kátyúból. Legalábbis erre utal az, ami pénteken hangzott el a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének küldöttgyűlésén: a szabályozatlanság és a források kormányzati alultervezettsége miatt egyre inkább veszélybe kerül az önkormányzatok ez évi működőképessége. Az is elhangzott, hogy az önkormányzatok és a kormányzati szervek hatásköréről a napokban elfogadott törvény újra központosító tendenciákat jelez. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG döntésével alaposan felizgatta a kedélyeket. Érdekes, hogy a kárpótlásról egymással homlokegyenest eltérően vélekedő pártok is üdvözlik a határozatot. A szabad demokraták szerint káosztól mentették meg a bírók az országot, s a kisgazda Zsiros Géza is úgy vélte, számukra kedvező a határozat. Igaz, miután fellebbezés nincs, a politikus, ha taktikusan akar viselkedni, mást sem tehet, mint úgy kívánja értelmezni a döntést, ahogy neki jó lenne. Hasonlóan nagy várakozással tekintünk egy másik, hétfői alkotmánybírósági döntés elé, amikor, is a kamatadó alkotmányosságát bírálják el. A most nyilvánosságra hozott másik határozatot, az orvosigazgató-választásról szólót, bátran minősíthetjük salamoninak. Hiszen a jogszabályt alkotmányellenesnek nyilvánították, de nem visszamenőleges hatállyal, így aki az egyébként alkotmányellenes határozat alapján nyerte el tisztét, az megnyugodhat, mert tisztségében maradhat. Jóvátétel az 1938—1949 között sérelmet szenvedetteknek Az infláció eddigi mértéke nem igazolja a pesszimista várakozásokat, állapította meg Cinkotai János, kormányfőtanácsos a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Reális az esély arra, hogy az ez évi infláció növekedési üteme nem haladja meg a 35—36 százalékot. Az infláció alakulására kedvezően hatott, hogy a lakossági jövedelmek nem növekedtek gyorsabban a gazdaság teljesítményénél, a kőolajfeldolgozó-ipari termékek világpiaci ára is mérséklődött. A fogyasztói árszínvonal az év első harmadában — a korábban várt 40 százalék helyett — 34 százalékkal növekedett. Ehhez hozzájárult a tüzelőanyag-áremelés elhalasztása. A kormány rendelkezett az 1938 1945 között faji, nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmussal szembeni magatartás miatt deportáltak, vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetéről. Az ezen időszakban személyes szabadságukban korlátozottak az évek számától függően kapnak pénzben kárpótlást. Az első évre 500, majd évenként 250, míg a hatodik évtől 300 forint nyugdíj-kiegészítésben részesülnek. Akik eddig nem kaptak nyugdíjat, azok részére az önkormányzat folyósítja a pénzt. A jogosultakon kívül a házastársakat illeti meg a kiegészítés, de csak az eredeti összeg fele. Akik 1945. után is sérelmet szenvedtek, az éveket 1963-ig bezárólag beszámíthatják. Minden megkezdett évre a már említett nyugdíj-kiegészítés jár. A rendelet kihirdetését követő harminc napon belül a kérelmeket még be lehet nyújtani a Kárpótlási Hivatalhoz. Számukra is 1990. április 1-jétől jár a nyugdíjemelés. Eddig 39 ezer kérelem érkezett, melyből 15 ezret találtak jogosnak. Kárpótlásra 2,4 milliárd forint jut. A Cigányok Parlamentje sérelmei kollektív rendezését kérte a kormánytól. Az elmaradott térségek fejlesztéséről szóló új támogatási rendszer lényegét a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviselője ismertette. A rendelet értelmében csak a legsúlyosabb foglalkoztatási gondokkal küzdő térségekből nyújthatnak be pályázatot természetes és jogi személyek. A kérelmet tárcaközi bizottság bírálja el. A támogatás összege — amely vissza nem térítendő tőkejuttatás — nem haladhatja meg a félmillió forintot A vállalkozóknak ehhez öt évig kell garantálniuk a munkahely működését A köztársasági címer használatának engedélyezéséről a miniszterelnök helyett ezentúl a belügyminiszter, illetve az ipari miniszter jogosult dönteni. A hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók napidíj átalányának felső határát július 1-jétől 80 forintról 110 forintra emelték. (tb) Árva a kárpótlási törvény A jövő héten a parlament ügyrendi és alkotmányügyi bizottsága tesz javaslatot a kárpótlási törvény újratárgyalásának rendjére. Szabad György házelnök véleménye szerint az Országgyűlés fogadta el a törvényt, ezért az Alkotmánybíróság határozatának figyelembevételével nekik is kell átalakí taniuk. A fennálló helyzetre nincs alkalmazható jogszabály, ezért még nem tudják, milyen módszer szerint történik a módosítás. Annyi biztos, hogy az általános majd részletes vitát ismét le kell folytatni. A törvénykezési rend a határozat miatt fog változni, a döntő jelentőségű törvényjavaslatok rangsorolását újra át kell gondolni. A házelnök is csak reménykedett abban, hogy a nyári szünet előtt sikerül újra szövegezni a kárpótlási törvényt. Az Alkotmánybíróság határozata kihatással lesz a most tárgyalandó törvénytervezetekre is — többek között az egyházi ingatlanokról szólóra. Szabad György ezzel kapcsolatban megjegyezte: a törvényalkotókat átgondoltabb döntésekre készteti az Alkotmánybíróság határozata. A jövő heti ülésszak ismét háromnapos lesz. Határozat születhet az 1996-os budapesti világkiállítás megrendezésének ügyében, s az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő támogatásáról. A szerencsejáték szervezéséről, s az egyes állami tulajdonba lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló tervezeteket még általános vitában tárgyalják. Izgalmas hozzászólások várhatók a volt egyházi ingatlanokról szóló törvénytervezet vitájában. (n. t.) Alkotmányellenesek az orvosigazgató választásra vonatkozó jogszabályok Az Alkotmánybíróság pénteken az alábbiak közzétételére kérte az MTI-t: Mr. Az Alkotmánybíróság határozatában alkotmánysértőnek minősítette az egyes orvosok munkaviszonyával kapcsolatos kérdésekről szóló 32/1990. (Vili. 21.) kormányrendelet, valamint az egyes gyógyító-megelőző Intézetek szervezetének és vezetésének továbbfejlesztéséről szóló 1 1990. (VIII. 2.) NM-BM együttes rendeletet, valamint az ezt módosító 3 1990. (XI. 2.) NK BM rendeletet. A megsemmisített jogszabályok a Magyar Közlönyben való közzétételük napján vesztik hatályukat. 2. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált jogszabályok ellentétben állnak az önkormányzati törvénnyel, mert a helyi önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezésére az önkormányzati képviselőtestület jogosult, és az nem történhet meg a rendeletben szabályozott módon. 3. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a képviselőtestület kinevezési hatáskörének csorbítása egyben a polgárok önkormányzáshoz való jogának alkotmányellenes korlátozását is jelenti. 4. A vizsgált rendeletek visszamenőleges hatállyal való megsemmisítésre irányuló kérelmeket az Alkotmánybíróság nem tartotta megalapozottnak. Az Alkotmánybíróság tagjainak többségi véleménye szerint sem a Jogbiztonság érdeke, sem az Indítványozóknak, illetve e sérelmezett jogszabályok címzettjénél jelentkező esetleges hátrány nem tekinthető az Alkotmánybíróságról szóló törvény megfogalmazása szerint olyan „fontos érdeknek**, amely indokolttá tette volna a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyok megváltoztatását. A jogbiztonsággal összefüggésben az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy az önkormányzatokról szóló törvény alapján az önkormányzati testületeknek fennáll az a jogosultsága, hogy kinevezzék az Intézményüly vezetőit az általános szabályok szerint. 5. Tekintettel arra, hogy mind a kormány, mind pedig a miniszteri rendeleteknek az önkormányzati törvénnyel való ellentétük önmagában alapot adott az alkotmányellenesség megállapítására, az Alkotmánybíróság az Indítványokban megfogalmazott egyéb érvek, Indokok megalapozottságát nem vizsgálta. A TIB: a nemzet élő lelkiismerete „Az elmúlt évek sz erin 8t· gélt senki *m tudja károtol·ni; pénzben, anyagiakban nem lehet kifejezésre juttatni. De amire az ország képes, azt meg kell adni. A politikai bűncselekmények áldozatai az elszenvedett sérelem arányában kapjanak kárpótlást — ez a kormány terve, s ezt terjeszti az Országgyűlés elé még az idén ősszel” — jelentette ki a miniszterelnök a Történelmi Igazságtól Bizottsága pénteken, a Kongresszusi Központban tartott tisztújító közgyűlésén. Mi akik 1956-ot képveljük a mai közéletben, nem vagyunk jó helyzetben. Nem látom, hogy 1956 megkapná azt a megbecsülést, amit történelmi szerepének megfelelően megérdemelne" — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök a TIB egyik alapító tagja, aki elsőként szólalt fel a tegnapi közgyűlésen, utalva arra, 56 szelleme, szociális és politikai céljai egyre inkább elhalványulnak napjainkban. Beszédében rámutatott: a szervezet legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy 56 történetét a tisztázás céljából töretlenül kutassa, szellemét megvesztegethetetlen magatartással is képviselje, eszmeiségét tudatosítsa a közéletben. Göncz Árpád annak a meggyőződésének adott hangot: minden más kárpótlást meg kell előznie azokénak, akik a magyarság érdekében életüket, boldogságukat, szabadságukat áldozták fel, ők ugyanis sokkal többet veszítettek az anyagiaknál. Emlékeztetett rá: az elmúlt évtizedek során igen sok magyar állampolgárt hurcoltak meg törvénysértő módon. Kárpótlásuk nem jelent olyan áldozatvállalást, mit ez az ország ne tudna válalni. De figyelmeztetett, számolnikell a realitásokkal is. Ezt követően egyperces néma felállással emlékeztek meg az 56 után kivégzett bajtársaikról, s az azóta elhunytakról. Majd az elnöklő Vásárhelyi Miklós — a testvérszervezet képviselőinek köszöntő szavai után — Hegedűs Lászlónak, a TIB ügyvezető alelnökének adta meg a szót, aki beszédében sorsdöntőnek minősítette a közgyűlést. Ugyanis a TIB, amely 1988-as megalakulása óta 38 tagjából 1500-ra bővítette létszámát, válaszút előtt áll: „El kell döntenie, a széthúzást vagy az összetartást választja-e." Hegedűs B. András titkár vette át a szót, aki a kárpótlásról, illetve annak hiányáról fejtette ki gondolatait, aláhúzva, nem lehet tárgyszerűen beszélni arról, ami a legtöbb indulatot kavarja. A kormánnyal és a parlamenttel szemben támasztott jogos kifogásaikat ismertette. Leszögezte: a vagyoni kártérítést és a politikai üldözöttek kárpótlását nem lehet öszekeverni. Kifogásolta: miért a munkaügyi miniszter látja el a Kárpótlási Hivatal felügyeletét. Bejelentette, a hivatal mellett működő társadalmi kollégium munkája szünetel. Hangoztatta: a kivégzettek hozzátartozóinak kárpótlását minden tojással szemben előnyben kell részesíteni. Litván György, a nemrégiben megalakult 56-os Intézet munkájáról szólt az egybegyűlteknek, hangsúlyozván, 56 emlékét a tisztuló fejekben ébren kell tartani A kibontakozó vitában felszólalt Kosáry Domokos, az MTA elnöke is, aki azt ígérte, 56 történetének feldolgozásához minden segítséget meg fognak adni. Fónay Jenő a Pofosz képviseletében szorgalmazta, hogy a két szervezet a jövőben az eddigieknél egységesebben dolgozzon együtt. Kitért arra is, lassan a társadalom érzi majd tehernek a volt politikai foglyok követeléseit. Kijelentette: el kell dönteni már végre, akarnak-e felelősségre vonást, a múlt bűnöseinek elszámoltatását. Erdélyi Tibor azt javasolta: kérjék és követeljék, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa nemzeti kegyhellyé a 301-es parcellát. Kifogásolta, miért maradt ki Nagy Imre neve az Országgyűlés 1956 emlékét megörökítő első törvényének szövegéből. Rosszallását fejezte ki azért is, hogy a koalíciós pártok szellemi elődjeiket egyre inkább a 20-as, 30-as években keresik, s vélik meglelni. Indítványozták: legyen a TIB az elkövetkezendő időben a nemzet élő lelkiismerete! Volt, aki Kistarcsa történelmi emlékhellyé nyilvánítását sürgette. Zirmányi Tibor pedig úgy fogalmazott: „A mi kárpótlásunk egy üres kosárba belefér". Tárgyalásai elhúzódásai miatt csak a délutáni órákban érkezett meg a tanácskozásra Antall József miniszterelnök, akinek tapssal fogadták kijelentését: az ország minden lakójának fejet kell hajtani 56 hősei és áldozatai előtt, s fejet kell hajtani valamennyi politikai bűncselekmény áldozata előtt is. A kormányfő a továbbiakban ígéretet tett arra, már idén ősszel a parlament elé terjesztik azt a törvénytervezetet, amely a politikai üldözöttek jogos kárpótlásáról intézkedik. Elképzeléseik szerint a kárpótlást egy összegben, járadék formájában vagy a kettő kombinációjával kapják meg azok, akiket megillet. Beszédét követően egy családi ereklyeként őrzött 56-os nemzeti zászlót nyújtott át a miniszterelnöknek Hegedűs László 1989. június 16-án született unokája. S mint bejelentették: a lobogó a Nemzeti Múzeumba kerül azzal a felirattal, azt Göncz Árpádnak és Antall Józsefnek ajándékozták, hogy 1956 eszményét őrizzék az egész nemzet javára. (kurcz) Az Alkotmánybíróság zűrzavartól mentette meg az országot — állították a szabad demokraták A kormány ismerte az Alkotmánybíróság álláspontját, amikor a kárpótlásról szóló törvényt elfogadta. 1990 októberében a 91/ 1990-es alkotmánybírósági határozatban ugyanis a kormány kérdéseire adott válaszként már felvázolták az alkotmánybírák, hogy mi alkotmányellenes a kárpótlással kapcsolatban. A felelősség tehát egyértelműen a kormánykoalíciót terheli — mondta Kis János, az SZDSZ szokásos pénteki sajtótájékoztatóján. A pártelnök a kormányszóvivő csütörtöki nyilatkozatát említve úgy nyilatkozott: ha az MDF visszahelyezkedne arra az álláspontra, amelyet a választások előtt hangoztatott vagyis, hogy a földet az kapja vissza, aki maga is megműveli és az ingatlanok és egyebek ügyében egységes szempontok alapján állapítsák meg a kárpótlás mértékét, akkor el lelehetne mondani, hogy van alkotmányos indok a pozitív megkülönböztetésre. S a kárpótlás ügyét ebben az esetben már régen is rendezni lehetett volna — mondta Kis János. A kárpótlási törvény nem hozható „toldozgatásokkal-foltozgatásokkal" összhangba a kormány elképzelésével. Ebben az ügyben ugyanis komoly tárgyalásokra van szükség. Erz az Alkotmánybíróság döntésének messzemenően következménye — hangsúlyozta a pártelnök. Az egyházi ingatlanok és az önkormányzati tulajdonba tartozás kérdése szorosan összefügg a kárpótlás ügyével, ugyanis az első kettő az SZDSZ véleménye szerint hasonlóan diszkriminatívnak minősül az alkotmány értelmében. Mindebből azt a következtetést lehet levonni — mondta —, hogy e három egymással kapcsolódó törvény megoldását egy átfogó koncepció alapján kellene tisztázni koalíción belül, valamint a kormány és az ellenzék viszonylatában. Hiszen nincs olyan változata a kárpótlási törvénynek, amelyet az ellenzék elfogadna, és ha a parlamenti pártok között egy törvénnyel kapcsolatban nincs egyetértés, akkor annak megvalósítása kétséges. Éppen ezért az SZDSZ „készen áll a helyzet súlyosságára tekintettel egy egyeztetésre, jóllehet — tette hozzá —, a kormány eddig nem ismerte fel, hogy erre szükség van". Az SZDSZ számára úgy látszik, hogy a kormány továbbra is ,a tüneti kezeléssel”, és az ellenzékkel való párbeszéd nélkül akarja megoldani a kialakult helyzetet, amely politikai bénultsághoz vezethet. „Tűrhetetlen, hogy egy kormánykoalícióbeli párt zűrzavarral fenyegetődzön, és elfogadhatatlan, hogy erre a miniszterelnök nem reagál” — mondta Kis János egy kérdésre adott válaszként a kisgazdák minapi megnyilatkozására az Alkotmánybíróság döntésével kapcsocsolatban. „Az Alkotmánybíróság megmentette az országot a zűrzavartól, és aki a köztársasági elnököt támadja, az az alkotmányt támadja" — hangsúlyozta válaszában Kis János. " Feltétlen törvénymódosításra lenne szükség az előprivatizáció törvényével kapcsolatban. A tavaly szeptember 25-én életbe lépett törvény ugyanis a boltok, üzletek gyors privatizációját bérletbe adással oldja meg. Ez azonban a gyakorlat szerint nem vezet eredményre — mondta dr. Lotz Károly, az SZDSZ országgyűlési képviselője. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis nyolcezer üzletet kellene két-három éven belül privatizálni. Az Állami Számvevőszék május 16-i záró eredménye azonban arról ad tájékoztatást, hogy háromnegyed év alatt 184 üzletet hirdettek meg, s ebből mindössze 95-öt sikerült bérletbe adni. ischranz) Győzött az álláspontunk —jelentette ki Zsíros Géza (MTI) Antall József kormányfő péntek reggel zárt ajtók mögött bizalmas tanácskozást folytatott a kisgazdapárt 11 elnökségi tagjával a parlamentben. A szigorú titoktartást az indokolta, hogy e találkozón vehették át a kisgazda vezetők a személyes feddhetetlenségükről — saját kérelmükre — lefolytatott vizsgálat eredményét. Mint ismeretes, 13 kisgazdapárti vezető fordult a kormányhoz, hogy vizsgálják meg: politikai múltjukban vannak-e olyan „faltok”, amelyek kizáró okot jelenthetnének jelelegi funkciójukban. Az MTI értesülése szerint a kormányfő személyre szóló, lezárt borítékban nyújtotta át a kérelmező kisgazdáknak a vizsgálat eredményét. A levél tartalmának nyilvánosságra hozataláról az egyes vezetők maguk döntenek. A kisgazda vezetők 6 kérdésre kaptak választ: szerepelnek-e a volt III/III. „SZT" állományában; a volt társadalmi segítők között; a katonai biztonsági hivatal nyilvántartásában; a volt 56-os karhatalmisták között; az 1958 előtti AVH „T” állományúak között, illetve a volt III/III. hálózati személyek nyilvántartásában. Ami a kárpótlási törvény kapcsán előírt helyzetet illeti, Zsíros Géza annak a véleményének adott hangot, hogy végül is a kisgazdapárt álláspontja győzedelmeskedett, hiszen az Alkotmánybíróság határozata gyakorlatilag azt jelenti: a kormánynak kötelessége a kártalanítás elvégzése. A kisgazdapárt ragaszkodik ahhoz, hogy a föld ügyében továbbra is az eredeti törvényben meghatározott 1000 aranykorona legyen a kárpótlás mértékének felső határa, ennek megfelelően azt szorgalmazza, hogy emelkedjék az egyéb tulajdoni formák után járó kárpótlás mértéke. Zsíros Géza becslése szerint a kárpótlás ily módon az össznemzeti vagyon 7-10 százalékát érintené. A kisgazda vezetők első benyomásai szerint a kormányfő „hajlik” a kisgazdák álláspontja felé. Zsíros ostorozta az ellenzéket, amely úgymond elferdíti a tényeket kárpótlás ügyben. . . Antall József távozása után a kisgazdapárt elnöksége további megbeszéléseket folytatott az Alkotmánybíróság döntéséről. Erről Ómolnár Miklóst kérdeztük. — Az elnökség a legnagyobb bajnak azt tartja — fejtette ki —, hogy a döntés újabb időveszteséget jelent. Azok, akik újra és újra az Alkotmánybíróság elé akarják vinni a törvényt, nem háríthatják el maguktól ezért a felelősséget. Ez játék az alkotmányossággal, ami a társadalmi békét veszélyeztetheti. — Úgy látjuk egyébként — tette hozzá —, hogy megoldható a törvényeknek az alkotmányos előírásokhoz történő igazítása. Egy kifogásolt diszkrimináció például eltüntethető lenne azzal, hogy az egyéb tulajdoni formák után is méltányosabb kárpótlás járna. Tekintettel a társadalom teherbíróképességére, szükséges lehet a kárpótlási folyamatot akár tíz évre is elnyújtani. Mindenképpen szeretnénk, ha még a nyári szünet előtt megszületne a végleges kárpótlási törvény. (bgg) SZOMBAT, 1991. június 1. Fogy a Fórum? Sorra alakulnak a Pozsgay Imre és Bíró Zoltán által alapított Nemzeti Demokrata Szövetség helyi szervezetei. Az első két szervezet Csongrád városában és Tiszadobon alakult meg egy héttel az NDSZ budapesti ülése után. A tiszadobi szervezet érdekessége, hogy korábban az egész — 30 fős — tiszadobi szervezet testületileg kilépett a Fórumból, s megalakította a Tiszadobi Baráti Társaságot. Most ebből jött létre a Nemzeti Demokrata Szövetség helyi szervezete. Bugya Istvánt a megalakulás körülményeiről kérdeztük, s arról érdeklődtünk, hogy miért lépett ki testületileg a tiszadobi MDF szervezet a Magyar Demokrata Fórumból. — Csalódtunk az MDF-ben. Úgy tapasztaltuk, hogy a Demokrata Fórum elnöksége, választmánya sőt parlamenti frakciójának vezetése is jobboldali fordulatot vett, s ezzel eltértek a lakitelki alapító nyilatkozatban írt célkitűzésektől. Levélben közöltük Antall Józseffel és az elnökség tagjaival döntésünk okait, amire válaszoltak is. Ám sem a miniszterelnök titkárságától érkezett levél, sem a Furmann Imrével folytatott több órás beszélgetés nem tudott bennünket meggyőzni arról, hogy az MDF a lakitelki szellemben folytatná munkáját. Úgy gondoljuk, a Nemzeti Demokrata Szövetség hiteles politikát folytat, erre nekünk a vezető személyiségei jelentik a legfőbb biztosítékot. (C8.) Témakörök már vannak Csütörtökön a késő esti órákig folyt a szakértők tárgyalása azokról a kérdésekről, amelyekben a hatpárti tárgyalások érdemi megkezdéséhez egyezségre kell jutniuk. Nem sikerült megegyezni abban a kérdésben, hogy a megszülető megállapodást kik írják alá: az MDF továbbra sem támogatja azt a javaslatot, hogy a pártelnökök szentesítsék az okmányt. Ezért ezt a kérdést a szakértők a politikai egyeztető szintre utalták. A tárgyalandó témakörökben azonban megállapodtak a résztvevők. Így a gazdaság és a társadalom átalakulását, a demokratikus intézményrendszert és az ország nemzetközi megítélését érintő kérdésekről kellene a hat parlamenti párt képviselőinek tanácskozni. A témakörökön belül azonban nagyon eltérőek az álláspontok.A következő szakértői 1. Szintű tárgyalásra a jövő héten, csütörtökön kerül sor. (s. n.) Farmerkonferencia Országos Gazdaköri Tanácskozásra kerül sor június 8-án Kiskunmajsán. Varga Zoltán, a gazdakörök országos titkára az MDF pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a 113 bejegyzett gazdakör hatezer tagja közül körülbelül háromszáz résztvevőt várnak a tanácskozásra, melynek célja a jelenlegi és a majdani magángazdálkodók felkarolása, a kis- és középüzemek kiépítése. A jelenlegi rendezetlen viszonyok ellenére meg kell találni a kivezető utat, mert a farmergazdaságok jelentős szerepet játszanak majd a közeljövőben — mondta Varga Zoltán. A tanácskozáson meghívottként részt vesz Antall József miniszterelnök, dr. Sárossy László földművelésügyi politikai államtitkár, Csurka István író, Zacsek Gyula országgyűlési képviselő, valamint a romániai kisgazdapárt elnöke. A magángazdálkodók érdekképviseletett vállalja a Magyar Fórum melléklete is. Gazdaköri értesítő címmel — mondta Kása Csaba főszerkesztő. A sajtótájékoztatón elhangzott: június 2-án Németh László-emléknapot rendez az MDF Pedagógus Kollégiuma, amelyen neves tudősök és pedagógusok között Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter is részt vesz. S. N. az elbocsátások ellen A Csongrád megyében megjelenő Délvilág napilap újságírói megalakították saját kamarájukat. A megyei újság tollforgatói ettől a szervezettől azt remélik, hogy elvégzi azt a szakmai és érdekvédelmi feladatot, amelyet korábban sem a szakszervezet, sem az újságíró-szövetség nem tudott ellátni. A helyi kamara vállalja, hogy tagjai szociális és egzisztenciális biztonsága végett a mindenkori tulajdonossal megállapodásban rögzítik az újságírók bér- és munkaügyi feltételeit. Végül is nem titkolt célja ennek a szervezetnek, hogy a várható elbocsátások, a munkanélküliség ellen hangolja össze a tollforgatók akcióit. H.M.