Magyar Nemzet, 1991. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám

HÉTFŐ, 1991. június 3. MAGYARORSZÁG, JÚNIUS 2. KI A KAKUKKTOJÁS A KISGAZDÁKNÁL? Sajtójelentések sze­rint pénteken a kormányfő átadta a kisgazda vezetőknek múltjuk feddhetetlenségét igazoló papírokat, ám Torgyán József nem kapta meg a dokumentumot. Tor­gyán szerint „aki kicsit is járatos a poltiká­­ban, az ezen nem lepődik meg”.­­ Bár más hírek szerint mindenki át­vette a maga igzolását. Találgatások szerint egy beszervezett Ügynök volt a 13 most igazolt vezető között. Persze az is lehet, csak azért in­dította útjára valaki ezt a hírt, hogy tovább élezze a párton belüli el­lentéteket. A kisgazdáknál nem ez az egyetlen esemény a hét végén. A Vas megyei szervezet például Gergátz Elemér földművelésügyi mi­niszter lemondását követelte, mert az — szerintük — eltér a kisgazda­­céloktól. Egyúttal kívánatosnak tartanák a Vas megyeiek az Alkot­mánybíróság ügyrendjét újragondolni­, hogy a szervezet a jövőben ne tudjon mindent felülvizsgálni. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG legutóbbi döntésével mások­nak is gondja támadt. Kormánypárti politikusok közül többen az ön­­korlátozásra szólították fel az alkotmány legfőbb őreit, mondván: egyetlen forradalom sem volt teljes, földreform nélkül. A figyelmezte­tés éppen az Alkotmánybíróság lényegét kérdőjelezi meg, hiszen a tes­tületnek aligha lett volna mentsége — bármilyen érdekből is —, ha szemet huny az alkotmánysértés felett. A törvényt hozóiknak és a tör­vényt előkészítőknek nem érdemes az Alkotmánybíróságot támadniuk, hiszen az nem tesz mást, mint éppen a parlament által elfogadott alap­törvény szerint jár el. Amihez a képviselőknek is igazodniuk kell. Ma­gát demokratikusnak tartó párt képviselője különben sem buzdíthatja önkorlátozásra, politikai érdekek figyelembevételére az Alkotmánybí­róságot, hiszen ezzel éppen a demokrácia nemes elveit sértené meg. Tisztában kell azzal lenni, hogy­ a szilárd parlamenti többség akarata előtt is állnak korlátok — ilyen az alkotmány, és ennek őre az Alkot­mánybíróság —, és többek között ez különbözteti meg az önkényural­mat a demokratikus többpártrendszertől. D. J. Katonasírok (MTI) „Az elesett katona nem pogány, nem fasiszta, nem sztáli­nista, főleg nem ellenség többé. Halálával rászolgált, hogy emlé­két tiszteletben tartjuk akkor is, ha személyében nem ismertük, ha szavát, amikor nálunk járt, nem értettük.” Egyebek között ezeket hangsúlyozta Göncz Árpád, a Ma­gyar Köztársaság elnöke szomba­ton Székesfehérvárott a két világ­háború halottainak végső nyughe­lyéül szolgáló Szentlélek ka­tonai temető avatási és felszentelési ün­nepségén. A dunántúli nagyvárosban szombaton a hősök és áldozatok, a háborúkban elesettek emléke előtt hajtottak fejet. Göncz Ár­pád, valamint a Magyar Honvéd­ség képviseletében Lőrincz Kál­mán és Gyuricza Béla altábornagy, a budapesti, jugoszláv, német és szovjet nagykövetség, az egyházak képviselői, a székesfehérvári ön­­kormányzat vezetői, a német és a magyar sírgondozó szövetség tagjai először a Rác temetőben, majd a szovjet katonák emlékmű­vénél helyezték el a kegyelet ko­szorúit és virágait. Azt követően került sor a magyar,­­német, vala­mint a hajdani Osztrák—Magyar Monarchiához tartozó népek Szé­kesfehérvárott hősi halált halt harcosainak temető helyéül szol­gáló Szentlélek temető­­katonai díszpompával történt avatására és ökumenikus istentisztelettel való felszentelésére. Az ünnepsé­gen Balsay István, Székesfehér­vár polgármestere, s ezt követően Göncz Árpád emlékezett a ha­zánk földjében nyugvó ismert és ismeretlen katonákra. Azokra, akik között — mint mondta — volt, aki hitt az ügyben, amiért harcolt, de volt, akit behívóval kényszerítettek erre a földre. Egy biztos: egyik sem ölni és meg­öletni született. Ha a hazai föld­ben nyugvó idegen katonák em­lékét tiszteletben tartjuk — mon­dotta a köztársasági elnök — ma­gunk véreit becsüljük meg vele. Az ünnepi beszédeket követően ökumenikus istentisztelet kereté­ben felszentelték a temetőt, majd megkoszorúzták az ismeretlen ka­tona emlékművét jelképező ke­resztet. A kegyelet koszorúit he­lyezte el Göncz Árpád köztár­sasági elnök, a kormány nevében Für Lajos honvédelmi miniszter, a Magyar Honvédség vezetői, a budapesti német és osztrák nagy­­követség, az egyházak, a Székes­­fehévárott bejegyzett pártok kép­viselői, több német és osztrák­­baj­társi szövetség, egyesület tagjai. Az erdélyi írók nyomdagépet kérnek A Lakitelek Alapítvány pályázatokat hirdet A Lakitelek Alapítvány — amelyet az MDF Lakitelki Nyi­latkozatának szellemében ho­zott létre Le­zsák Sándor és fele­sége 50 ezer forint alaptőkével ez év februárban — céljához híven a politikai kultúrát és a mozgalmi tevékenységet segíti — mondta Lezsák Sándor az alapítvány kuratóriumának el­nöke szombaton a margitszige­ti Irodájukban. Az alapítvány számláján ez­­idáig közel 11 millió forint és 50 ezer dollárnak megfelelő valuta gyűlt össze. Mint azt Lezsák Sán­dor elmondta: ebből a pénzből tá­mogatják a lakitelki Antológia Könyvkiadót, amely a napokban jelentette meg első könyvét, Tol­las Tibor Hazafelé című verseskö­tetét. Június végén A magyarság esélyei címmel a Püski Kiadóval közösen adja ki az 1987. évi laki­­telki tanácskozás jegyzőkönyvét. A kuratórium úgy döntött, hogy az alapítványhoz beérkezett 75 pályázat közül 62-t támogat, csaknem 2 és fél millió forinttal. Az alapítvány a jövőben is pályá­zatok útján nyújt támogatást tő­kéjének kamataiból. Június 1-jén pályázatot hirdetett: 1956 tan­könyveinkben címmel 16-18 éves fiatalok számára, dolgozatban elemezzék egy 1988-ban vagy azt megelőző évben kiadott középfo­kú tanintézeti történelemkönyv 1956-ról szóló fejezeteit. A legtar­talmasabb tanulmányok szerzőit meghívják az „Örökségünk 1956” című vetélkedőre, amelyet ez év november 2-án tartanak Buda­pesten. Az alapítvány anyagi gya­rapodásától függően kívánja tá­mogatni az önkormányzatok heti­lapjait, havonta megjelenő kiad­ványait. Egy másik pályázatban arra ösztönzik az emigrációban élő vagy a közelmúltban hazatelepült magyarokat: önéletírással, életü­ket meghatározó események fel­idézésével pályázzanak. A sajtótájékoztatón jelenlévő Gálfalvy György, Marosvásárhe­lyen élő író, a Látó című irodal­mi folyóirat szerkesztője a sajtó­nyilvánosságot megtagadva kért segítséget magyarországi kollé­gáitól. Mint mondta, az Erdélyben élő magyarságnak nem segélyek­re, könyöradományokra van szük­sége, sokkal inkább hasznosítható tőkére. Jelezte, az erdélyi magyar irodalom pénz híján nehézségek­kel küzd, hozzáfűzte: jó néhány irodalmi lap kiadási költségeit tudnák csökkenteni, ha Magyar­­országról egy vagy több „kiselej­tezett" nyomdagépet kapnának. (cseke) A kereszténydemokraták is bírálják az Alkotmánybíróságot (MTI) A Kereszténydemokrata Néppárt intézd bizottsága tudo­másul veszi azt a határozatot, me­lyet az Alkotmánybíróság a kár­pótlási törvénnye kapcsolatban hozott, és törekszik arra, hogy a módosítandó törvényt a parlament sürgősen megszavazza. A bizony­talanságnak legyen vége — hang­súlyozza az a nyilatkozat, amelyet a KDNP intéző bizottsága szom­bati ülésén fogadott el. Az intéző bizottság a továbbiak­ban megállapítja, hogy az Alkot­mánybíróság határozata nem tel­jesen kielégítő, mert egyes alap­vető szempontokat figyelmen kí­vül hagyott. A kárpótlási igények kielégítésénél a KDNP szerint te­kintetbe kell venni, hogy a tulaj­donban okozott károk többsége a náci német és a szovjet megszál­lás, és nem egy szabad választás alapján létrejött, független kor­mány intézkedéseinek következ­ménye. A nyilatkozat a kárpótlási tör­vény mielőbbi elfogadását az or­szág fejlődésének, békéjének, a vállalkozások megindulásának, a külföldi tőke beáramlásának szempontjából is fontosnak tartja. Hazai tudósítások a­z alkotmányosság bálványának körü­ltáncolása folyik" — vélik a kisgazdák (MTI) Kétnapos munkaértekez­letet tartott a Független Kisgaz­da-, Földmunkás- és Polgári Párt parlamenti frakciója az esztergo­mi Fürdő Szállóban a hét végén. Az összejövetelen a kisgazda képviselők megvitatták többek között a frakció máig sem tisztá­zott szervezeti-működési szabály­zatát, s javaslatokat tettek a par­lamenti képviselőcsoport jövőbeni munkájának eredményese­bbé té­telére. A kárpótlási törvénnyel kapcso­latos parlamenti stratégia kiala­kításáról számos ötletet és elkép­zelést fogalmaztak meg, amelye­ket majd a pártvezetés számára továbbítanak. A frakció meghallgatta továbbá Gergátz Elemér földművelésügyi miniszternek a tárca működésé­ről, valamint a magyar mezőgaz­daság helyzetéről tartott beszá­molóját. 4. A Független Kisgazdapárt hét végi frakcióülése után Ómolnár Miklóst kérdeztük: — Az Alkotmánybíróság dönté­sével kapcsolatban milyen állás­pontra helyezkedett a frakció? — A frakció úgy vélekedett, hogy teljesen életidegen döntést hozott az Alkotmánybíróság. Többen úgy fogalmaztak, hogy az „alkotmányosság bálványának kö­­rültáncolása" folyik, akárcsak a személyi számmal kapcsolatos döntés esetében. Az ország mai helyzetében luxus az időt húzni ilyesmivel. Az Alkotmánybíróság az indoklásban olyan részletekbe is belemegy, ami már sérti a ha­talommegosztás elvét is. — A hét végén ellentmondásos nyilatkozatok jelentek meg a saj­tóban arról, hogy a pártelnökség tagjai közül egy valakinek foltot talált a múltján a feddhetetlensé­gi vizsgálat. Ez szóba került a találkozón? — Nem került szóba. — Az ön személyes véleménye szerint használt-e a pártnak ez az újabb botrány? — Ez ugye, szónoki kérdés volt? Természetesen nem használ. Jót ötlet volt egyáltalán ezt a vizsgálatra irányuló kérelmet benyújtani? — A­ttól függ, kinek... — Joga volt a kormányfőnek egyedül beletekinteni az ügynöki listákba? — Igen, hiszen ezt az érintet­tek egyéni kérelmére tette, és nem hozta ezeket nyilvánosságra. Más kérdés, hogy erkkölcsi köteles­­ség, hogy ezt ki-ki maga megte­gye. — Torgyán József azt nyilat-­­kozta, hogy ő nem vette át a rá vonatkozó vizsgálati ered­ményt. Igaz ez? — Hírről Nagy Ferenc József már határozottan és egyértelműen nyilatkozott. E nyilatkozt szerint az összes jelenlevő átvette a bo­rítékot. (beth­y) A jövőben bárki kérheti a személyére vonatkozó adatok kiadását — Kőszeg Ferenc szerint A közéletben szereplők feddhe­tetlenségének vizsgálatát célzó törvényjavaslat parlamenti meg­vitatása előtt a kisgazdák — ki tudja milyen megfontolásból — a miniszterelnöktől kérték, hogy minden eddigi tevékenységük ke­rüljön erkölcsi politikai átvilágí­tásra. A kormányfő a kisgazda vezetőknek pénteken adta át az általuk kért és személyükre szó­ló politikai feddhetetlenségi vizs­gálatok eredményét tartalmazó zárt borítékokat. Nem ütközött-e alkotmányos rendbe a kisgazdák kérése — kérdeztük Kőszeg Fe­­renctől, a parlament nemzetbiz­tonsági bizottságának tagjától. — Természetesen nem. Úgy gondolom, hogy az állampolgári jogegyenlőség alapján a jövőben bárki kérheti a személyére vonat­kozó adatok kiadását a miniszter­­elnöktől vagy a belügyminiszter­től. — Ön szerint joga volt Antall Józsefnek a páncélszekrényt ki­nyitni vagy kinyittatni? — Mivel a­­kormány rendelte el az iratok zárolását, úgy gondo­lom joga volt az iratvizsgálatok­ra. — Mennyire megbízhatóak a nyilvánosságra hozott adatok? — Korábban a belügyminiszter többször is kijelentette: nem ga­rantálható az adatok hitelessége. Ha a kormányfő vállalkozott az igazoló iratok kiadására, arra kell gondolni, hogy a kormány mégiscsak megbízhatónak tartja a nyilvántartásokat. — A páncélszekrény alkalom­szerű kinyitásakor nem kell ma­nipulációktól tartani? — Abból kell kiindulni, hogy a páncélszekrény őrzésével megbí­zott tisztviselők nem csalók. — Ön hogyan vélekedik a nyilvántartók hitelességéről? — A Nemzetbiztonsági Bizott­ság az elmúlt hetekben hallgatta meg a biztonsági szolgálat egyko­ri tisztjeit és a belügyminiszté­riumi tisztségviselőket. Az erről készült jelentést a bizottság e heti ülésén vita­tják meg. A tanúval­lomások értékelése a bizottság feladata. A meghallgatások alap­ján arra a következtetésre jutot­tam, hogy a kartonok alapján nem készülhet olyan lista, amely az összes hálózati személy nevét tartalmazza. Viszont akinek a ne­ve szerepel a listán, az nagy va­lószínűséggel a belbiztonsági szol­­gálatihoz tartozott. Persze lehe­t bizonyítani ennek ellenkezőjét is. A bizonyítási teher arra neheze­dik, aki azt állítja, hogy valaki titkos ügynök volt. Ennek elle­nére nem zárható ki, hogy valaki­nek a neve hamisítás folytán ke­rült a kartonokra.­­ Egyes politikusok szerint vagy minden kartont meg kell semmisíteni vagy mindegyiket nyilvánosságra kell hozni, ön ho­gyan vélekedik erről a javaslat­ról? — Egyik sem jó megoldás. Megsemmisíteni a kartonokat sem­miképpen sem szabad, mivel azok történelmi dokumentumok. Leg­f­feljebb zárolni kell bizonyos ideig a dossziékat. Nem indokolt a tel­jes körű nyilvánosságra hozatal sem, mert esetleg indokolatlanul hurcolnának meg több ezer em­bert, pusztán azért mert szerepel­tek egy listán. Senkinek a tény­kedését nem lehet egyértelműen megítélni. Egy beszervezett sze­mély is adott poszton cselekedett jót is, rosszat is egyaránt. Más a helyzet a politikai élet szereplői­nél: ők ugyanis közbizalmat él­veznek, s a politikai magatartásuk megítélésénél jóval szigorúbb sza­bályok érvényesülnek. Helyesnek tartom azt a Demszky—Hack-féle javaslatot, amely szerint a „kompromittálódott” politikusok mondjanak le. Lemondásukat in­­dolkolja, hogy zsarolhatókká vál­nának, másfelől a bizalommal va­ló visszaélés már önmagában elég ok arra, hogy egy politikus meg­váljon választott tisztétől. (cseke) A szociáldemokraták célja: egység és tiszta lap (MTI) Még idén ősszel össze kell hívni az SZDP 38. kongresz­­szusát, amelyen új vezetőséget vá­lasztanak, megteremtik a párt egységét, és tiszta lapot nyitnak a magyarországi szociáldemokrácia történetében. Ezt a döntést fogad­ta el­­ egy ellenszavazattal és két tartózkodással — szombaton, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos értekezlete. A konferencián, a Fáklya Klub­ban, amelyen mintegy háromszá­zan vettek részt, se Petrasovits Anna, se más nem jelent meg az SZDP legfelsőbb vezetéséből. Új kongresszus összehívása el­len foglalt állást a Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmá­nya szombaton tartott rendkívüli ülésén — tájékoztatta a sajtó kép­viselőit Varga Béla, a választ­mány alelnöke szombaton a párt székházában. Először a biztonságpolitikai alapelveket kell tisztázni — állítja Mécs Imre meghallgatja őt a honvédelmi koncepcióval kapcsolatos kér­désekben. Erről kérdeztük Mécs Imrét (SZDSZ),­­a honvédelmi bizottság alelnökét. — Abban a szakmai vitában, amely Beöthy Mihály, a Honvé­delmi Minisztérium felmentett helyettes államtitkára és Annus altábornagy között lezajlott, mindkét félnek sok mindenben igaza volt, sok mindenben nem. Hogy minél több érv és szakmai elgondolás alapján lehessen kiala­kítani a védelmi doktrínát és a honvédelem struktúrájával kap­csolatos alapelveket, a honvédel­mi bizottság úgy döntött, hogy Beöthy Mihályt katonai szakértő­ként felkéri az ezzel kapcsolatos vitában való részvételre — mond­ta lapunk kérdésére Mécs Imre. — Véleményem szerint abban nincs igaza Beöthy Mihálynak — folytatta —, hogy a minisztérium közvetlen irányítása alá kellene vonni a honvédséget, de megszív­lelendő az, amikor úgy vélekedik, hogy a hadsereg nem elég rugal­mas, és nincs megfelelő vissza­­csapási eszköze, valamint nem megfelelő a személyi állomány ré­tegződése. A hadsereg átalakuló­ban van, s ehhez alapvető feltétel az, hogy legelőször a biztonság­­politikai alapelveket tisztázzák civil politikusok. Az operatív, katonatechnikai problémák meg­oldása pedig a katonai szakértők dolga. Nem szabad, hogy ez a folyamat fordítva történjék. (s. n.) Sajtóértesülések szerint Beö­thy Mihály igazolva látja „saját vonalát”, melyet a nemrégiben lezajlott vitán képviselt, ezt jelzi azon értesülése is, amely szerint a honvédelmi bizottság Tiszta levegőt Mátyásföldön is Mátránfülii cva fia fi m tio?fa iAIm­Tiaccák­ a ovár nrivati?i/'intá.­jékoztassák a gyár privatizációjá­ban érdekelteket az üzem jelen­legi környezetszennyezésének mértékéről, és a privatizáció so­rán csak olyan érdeklődőket tá­mogassanak, akik garanciát vál­lalnak arra, hogy azonnal meg­szüntetik a szennyezést. Ezen felül a gyár anyagilag is támogassa a légszennyezés miatt megbetege­dett gyermekek, gyógykezelését. (reichter)Ψ (MTI) Garai Jenő, az Ikarus mátyásföldi gyárának főosztály­­vezetője cáfolta, hogy a lakosság egészségét súlyosan veszélyeztető anyagok kerülnének a levegőbe. Ugyanakkor elismerte, hogy a fé­nyezés miatt a szerves oldószer kibocsátásának mértéke valame­lyest meghaladja a megengedett normát. Az Ikarus azonban a je­lenlegi súlyos gazdasági helyzet­ben is évi több száz millió forin­tot fordít környezetvédelmi be­rendezések vásárlására, s még a tavalyi év végén megállapodott az illetékes önkormányzattal arról is, hogy 1992 végére a légszeny­­nyezést a nyugat-európai normák­nak megfelelő szintre csökkenti. Mátyásföld szabad és tiszta levegőt akar — hirdette a transzparens azon a tüntetésen, melyet az­­Ikarus gyár buda­pesti gyáregységének bejárata előtt rendeztek szombat dél­előtt. A környéken élők a gyár környezetszennyezése ellen til­takoztak. A demonstráció orvos szónoka szólt arról, hogy elsősorban daga­natos és légúti megbetegedéseket okozhatnak a megengedett határ­értéknél többszörös mennyiség­ben levegőbe kerülő mérgek, amit alátámasztani látszanak a statisz­tikák, hiszen a környéken jóval nagyobb a fenti betegségek száza­lékos előfordulása. Egy résztvevő véleménye szer­­int nem öncélúan csak a saját és gyermekeik egészségéért aggód­nak. A gyermekek mellett a leg­veszélyeztetettebbek a gyár dol­gozói, mert míg a környéken la­kók napi nyolc órára bemenekül­hetnek a „jó levegőjű” belváros­ba, addig nekik egész nap a mér­gező anyagokat kell belélegez­niük. A szerzők követelése szerint tá­ Magyar Nemzet 3 Tervek szerint folytatódik a kivonulás (Tudósítónktól) Előreláthatóan június harmin­cad­ika előtt elhagyja az utolsó szovjet katona is Magyarországot — jelentette ki Annus Antal al­tábornagy a Honvédelmi Minisz­térium közigazgatási államtitká­ra. Az utóbbi időben naponta kö­rülbelül három szállítmány hagy­ja el az országot. Jelenleg ezernél kevesebb szovjet katona maradt már csak itt. Ha a kivonulás határidő előtt be is fejeződik, talán még a hó­nap első felében, a pénzügyi el­számolás már tovább fog tartani. Jelenleg még harmincnyolc ob­jektum átvétele hátra van. Az önkormányzaté lesz a pestújhelyi volt szovjet kórház (MTI) A legutóbbi tárcaközi bi­zottsági ülésen az illetékes önkor­mányzatok vezetőivel egyeztetett javaslatok születtek a szovjet csa­patkivonás során felszabaduló ob­jektumok hasznosítására, amelye­ket a kormány elé terjesztenek jóváhagyásra. Ezek között szere­pelt a Budapest XV. kerületi volt szovjet kórház ügyében megfogal­mazott javaslat is, amelynek ér­telmében a május 25-én átvett ob­jektumot továbbra is kórházként kívánják hasznosítani, és a ma­gyar pénzből létesült építménye­ket az önkormányzatoknak adják át.• A negyven évig a szovjetek ál­tal használt kórház sorsával kap­csolatban Domokos Istvántól, a XV. kerületi képviselő-testület tagjától, a tárcaközi bizottsági ülések egyik résztvevőjétől kér­tünk további információkat. Kérdésünkre elmondta, hogy a kerületi önkormányzat nyilatko­zatot terjesztett a bizottság elé, amelyben tiltakoznak amiatt, hogy az értékelést végző szakér­tők 1 milliárd 600 millió forint­ban állapították meg a szovjetek által beépített vagyont. A meg­szálló hadsereg ugyanis negyven éve egy kitűnően felszerelt kór­házat vett át, s indokolt, hogy ugyanilyent adjon vissza. Az új kaszánt például az elhasznált régi kiváltására építették, az új pavi­lont pedig lebontott épületek he­lyett emelték. (bvg) Ausztria valószínűleg kiadja a szökött határőrt Spekker József sorállományú határőrt, aki pénteken hajnalban fegyveresen szökött át Ausztriába, az osztrákok még nem adták ki. Krisán Attila ezredes, a Belügy­minisztérium Országos Határőr­ség Parancsnokságának helyettes szóvivője elmondta, pontosan nem ismerik Spekker József cse­lekedetének indító okait. Infor­mációi szerint a kiskatona ma­gánéleti gondjai játszottak legin­kább közve­tettének elkövetésé­ben. Valószínűnek tartotta, hogy Ausztria rövidesen kiadja a ma­gyar hatóságoknak a fiatalembert. Visszaérkezése után a Katonai Ügyészség vizsgálja majd az ügyet A vád fegyveres szökés lesz. A helyettes szóvivő az igen súlyos katonai bűncselekmények kategóriájába sorolta Spekker József tettét melyet a legutóbbi törökbálinti zendülök ügyének súlyosságához hasonlított. A szö­kött határőr büntetése lehet két év, de nyolc év is — mondta az ezredes. -n- TIB-közgyűlés Az új vezetőség Mint arról már részletesen be­számoltunk olvasóinknak, pénte­ken tartotta közgyűlését a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottság, s a sorsfordítónak nevezett tanácsko­záson megjelent és felszólalt Göncz Árpád köztársasági elnök, majd Antall József miniszterel­nök is. Az estig elhúzódó délutáni zárt ülésen végül is az ideigle­nesen beterjesztett alapszabályt fogadták el hosszas vita után, amely őszig marad érvényben. Pénteki lapzártánkkal egy időben került sor az új vezetőségre le­adott szavazatok összeszámlálásá­­ra, így a végeredményről csak most tudunk hírt adni. Firon Andrástól, a TIB szóvivőjétől ka­pott tájékoztatás szerint, az új országos választmányban helyet kapott Vásárhelyi Miklós, Mécs Imre, Zimányi Tibor országgyű­lési képviselők, valamint Hegedűs László, Hegedűs B. András, Fo­rintos György, Rosdy Pál, Tankó Tibor, Kiss Tamás, Rácz Sándor, Pomogáts Béla. Értesüléseink sze­rint az elnökség megválasztására még ezen a héten sor kerül. (k. b.)

Next