Magyar Nemzet, 1991. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1991-07-05 / 156. szám
Magyar Nemzet Intimszoba van, de nem használják Élenjártunk '88-ban - A sitt nem kupleráj - Ki állja a költségeket? - Vendégkör Intimszoba. Pontos meghatározással sajnos nem szolgálhatunk, mindenesetre arra a szobára gondolunk, amelyikben a büntetését töltő elítélt - úgymond - házastársi kapcsolatát ápolhatja. Vagyis szexről van szó, méghozzá állami jóváhagyással. A dolog pikantériáját az adja, hogy innen már csak egyetlen lépés a vöröslámpás házak engedélyezése. Miskolc, 1988. A város határában építeni kezdik a megyei büntetésvégrehajtási intézet kettes számú objektumát Az igazgató (börtönparancsnok) szokatlan döntést hoz: az új épület egyik helyiségét intimszobának alakítsák ki. Merész húzás, ha figyelembe vesszük, hogy az elhatározás idején legfeljebb az Európa Tanács ez irányú ajánlására támaszkodhatott a borsodi parancsnok, a hazai jogban ugyanis aligha talált volna rá megfelelő passzust. Az ezredes azonban (anno) megelőlegezte az igazságszolgáltatás reformját, tegyük mindjárt hozzá, az elítéltek nagy megelégedésére. Megfelelő jogszabályok - amelyek alapján az intimszobát üzemeltetni lehetne - azóta sincsenek, viszont az épület idén tavasszal elkészült, mi több, már a gumi óvszert is odakészítették az „olyan szoba” dupla ágyára.. * * * Fikció: Az elítélt kihallgatást kér a nevelőliszttől. Röviden tárgyalnak, közben a lisztes néhány szavas feljegyzést készít bőrmappájába. Lapozgat. Sajnálom - mondja -, egy kis ideig fürtőztetnie kell magát, már tízegynéhányan föliratkoztak maga előtt. Előjegyzem augusztus első szombatjára. Az elítélt vitába szállna a tiszttel, a nevelő azonban hajthatatlan. - Börtönben van és nem kuplerájban, ha nem tudná! Addig is vigyázzon magára, nehogy valamiért büntetni kelljen... A férfi bólint, s megpróbál úrrá lenni arcvonásain. A cellában hatalmasat vág a falra. Később hosszú levelet ír a feleségének. • * * A miskolci börtön Π. számú objektumának megépítését 1986-ban határozták el. Eredendően a szigorított javító-nevelő munkára ítélt fogvatartottak számára tervezték. Időközben azonban olyan változások következtek be (lásd munkanélküliség), hogy a foglalkoztatással történő büntetés elveszítette megtorló, igazságszolgáltató szerepét Az intézet ezek után „egyszerű” börtönné degradálódott, ahová az igazgatóság elsősorban fiatalkorúakat és olyan elítélteket küld, akik munkát vállalnak. A megyei büntetésvégrehajtó intézet lakói egyébiránt átlagban egy-másfél esztendőt töltenek „odabent”, a maximális büntetési tétel öt év. A helybeli nehézfiúk általában az előzetes letartóztatásba helyezettek közül kerülnek ki. Szatírok, gyilkosok, szadisták és homokosok is akadnak szép számmal, akiket ítéletük után más intézetekbe, fegyházakba szállítanak át. Ők lennének a hírhedt börtöniskola mesterei, s épp az ő hatásuktól tartva döntött úgy az igazgatóság, hogy a fiatalkorúakat tíz kilométerrel odébb, az új épületben helyezik el ott, ahol az intimszoba is van. Az intimszobával kapcsolatban Szabó László őrnagy, a megyei börtön helyettes parancsnoka csupán kételyeiről tudott beszámolni. - Tegyük fel, hogy rendeződik a jogi háttér. A következő kérdés az, hogy kapunk-e külön költségvetést a szoba működtetésére; magyarul: az állam finanszírozza-e a rabok szexuális igényeit? Mert a törölközőket, lepedőket mosatni kell, a higiéniáról minden alkalommal külön kell gondoskodni. * * # A II-es objektum egyetlen panelépület, amelyet kettős, magasított drótkerítés vesz körül. Havasi Béla nevelő megmutatja azt a bizonyos szobát. Végigmegyünk a földszinti folyosón, az „olyan szoba” az ügyvédi beszélő és az orvosi rendelő szomszédságában található. Balra az ajtótól mosdókagyló, törölközőtartó, vele szemben diszkrét kis fülke, a szobához tartozó mellékhelyiség. Középen összetolt heverék, a sarokban dohányzóasztal, székek. Átellenben fekete-fehér tévé. Az ablakon kívülről rács van, ez azonban függönnyel eltakarható. A berendezéshez tartozik még az összehajtogatott ágynemű s a törülköző, csakúgy, mint az egészségügyi szórólapok az AIDS-ről, a képes tájékoztató (lásd szemléltetés) a nemi betegségek terjedéséről. Az ágyon egy (azaz egy darab) becsomagolt gumi óvszer. Az intimszoba mellett tartogat még néhány meglepetést a Π-es objektum. Az emeleti főzőkonyhában - akárcsak a klubban - tv-készüléket szereltek a falra, így az elítéltek konyhai szorgoskodás közben is élvezhetik a zárt láncú videoműsort A helyiség asztalai mellett a villanyrezsó, illetve a lelakatolható mahomet hűtőszekrény hívja fel magára a figyelmet, ez utóbbit valósággal teletömték mindenféle élelemmel. A fogvatartottak minden második héten látogatót fogadhatnak, szombaton az előzetes letartóztatásba helyezettekhez, vasárnap az elítéltekhez érkeznek hozzátartozóik. Egyelőre csak beszélőre. * * * A Büntetésvégrehajtó Intézetek Országos Parancsnokságának nevelési osztálya több kosárra való levelet kapott elítéltektől Az intimszoba megnyitása azonban nem népszavazásra vagy közkívánatra történik, előbb jogi úton kell a kérdést rendezni. Fejes Imre ezredes, a nevelési osztály vezetője szerint ez már nem csupán a miskolciakra tartozik, az intimszoba olyan intézmény, amely vagy a tizenvalahány ezer elítélt mindegyikének jár, vagy egyiküknek sem. Amennyiben kedvezően módosítják a büntetésvégrehajtó intézetek működését szabályozó 1979-es törvényerejű rendeletet, s az országos vezetés jóváhagyja az intimszobák „üzembe helyezését”, máris olyan problémák adódhatnak, amelyekre ma még senki nem tudja a választ. A első kérdés, hogy ki lehet egyáltalán vendége a szobának? Csak a feleség (vagy a férj)? Esetleg az élettárs is? Már most megmondom, hogy a rabok által bejelentett élettársi viszony valódiságát ellenőrizni nincs kapacitásunk. Képzelje el, hogy a szabadlábon maradt bűntárs befizeti büntetését töltő haverját valamelyik prostituáltnál... Ki határozza meg, hogy a mohamedán vallású rabhoz hány feleséget engedhetek be? Vagy fogadhatja-e barátját a homoszexuális elítélt? - Tervezik-e másutt intimszobák kialakítását? - Egyelőre szó sincs erről. Egyegy ilyen szoba óriási forgalmat bonyolítana le, s az sem biztos, hogy egyetlen helyiség elegendő lenne. Ha csupán évente kerül sor egy elítéltre, nos, azzal nem igazán oldjuk meg a problémáját. A skandináv államokban például panziószerű létesítményeket építenek a börtönök mellé, direkt erre a célra. Képzelje el, milyen fogadtatása lenne, ha most előállnék egy olyan javaslattal, hogy a sopronkőhidai fegyház mellé egy panziót kellene építeni, ahol a nehézfiúk - úgymond - házastársi kapcsolatokat ápolhatnák... Épp ellenkezőleg, azon törjük a fejünket, hogy az elítélt miként rendezhetné saját maga a szexuális problémáit. A hatályos rendelkezések lehetővé teszik, hogy a fogvatartóit számára fontos események idejére félbeszakítsuk büntetését vagy rövid tartamú eltávozást adjunk neki. Kidolgoztuk egy olyan jogszabály tervezetét, amely 12 vagy 24 órás eltávozást is engedélyez. Ezek a lehetőségek természetesen jutalomként adhatók, nem alanyi jogon járnak. Az intimszoba eleve csak azoknál jöhet számításba, akikért nem vállalhatja a felelősséget a parancsnok. -Milyen biztonsági rendszabályok szükségesek az intimszoba működtetéséhez? - Először is a látogatónak - ahhoz, hogy beléphessen - motozásnak kell alávetnie magát Ellenőriznünk kell, milyen tárgyakat, milyen gyógyszereket visz be magával. Annak ellenére, hogy az együttlét meghittségét nem szeretnénk zavarni, az őröknek valahol a közelben kell tartózkodniuk, hisz megeshet, hogy elbarikádozzák magukat odabent vagy az elítélt túszul ejti látogatóját. Ilyen esetekben közbe kell lépnünk. Mindez azonban egy előre üres fikció, az intimszobával kapcsolatban az összes kérdés megválaszolatlan. Romhányi Tamás A magyar ember egyik sajátos vonása kedvező a zsidók számára. Említettem már, hogy a magyar ember számára a pénz egyedüli rendeltetése az, hogy elköltsék. A felső osztályok férfi tagjai csak ritkán érdeklődtek az üzleti élet iránt, jóllehet, nagyon nagy szükségük volt pénzre. Legtöbbjük úgy vélekedett, hogy a pénzszerzés valójában méltóságon aluli. Ez olyan általános légkört teremtett, amely hasonló volt a középkorhoz, amikor az uralkodók zsidókra bízták üzleti ügyeik intézését. Egy magyar úriember, ha üresek voltak is a zsebei, nem tartotta magát alábbvalónak a leggazdagabb zsidó kereskedőnél. „A szegény ördögnek - vélekedett a magyar úriember a zsidóról - nincs nagyobb élvezete, mint hogy üzleteljen.” Nem sajnálta tőle ezt az élvezetet. Ennek eredményeként a zsidóság óriási befolyásra tett szert, mint a magyar közösség nélkülözhetetlen eleme. Von Erdmannsdorff, budapesti német követ, tökéletesen átlátta a helyzetet, amikor úgy vélekedett, hogy Magyarország képtelen úgy eljárni a zsidók ellen, mint Németország tette, mert nincs senki, aki a helyükre lépne.[...] Ez a helyzet kiaknázható lehetőséget biztosított az antiszemita demagógoknak, akiket Németország pénzelt, és a legkülönbözőbb helyeken bukkantak fel. Felidézve a Kun Béla kommunista rendszere alatt elkövetett kegyetlenségeket, azt hangoztatták, hogy Magyarországon túl sok a zsidó. A tény: a lakosság mintegy egytizede zsidó volt. Ilyen körülmények között hősiesség volt a rendszer részéről, hogy megengedte külföldi zsidók, főleg lengyelek, szlovákok és osztrákok, letelepedését az országban. Elégséges bizonyítéka lett volna a bátorságnak, ha a kormány, a német nyomásnak ellenállva, a saját zsidóit védelmezte volna és ugyanakkor lezárta volna a határokat. Magyarország többet tett, mint amennyire erkölcsileg kötelezve volt, amikor a saját zsidói mellett menedéket nyújtott külföldi zsidóknak is. A sors nem engedte meg, hogy megmaradjon az együttérzés oázisa az elnyomás sivatagában. De amikor engedett is a nyomásnak, lassabban és nagyobb méltósággal tette azt, mint szomszédai... Ezeket a tényeket nyilván kell tartani. Örömmel mondhatom el, hogy az American Jewish Year Book ezekben a vészterhes időkben tisztességes és objektív magatartást tanúsított Magyarország irányában. A valóságnak megfelelően azt jelentette, hogy a németek zsidóellenes követeléseinek tett magyar engedmények azt a célt szolgálták, hogy kifogják a szelet a nácik vitorlájából. Ilyesmit tenni mindig kockázatos dolog, mert az engedmények rendszerint további engedményeket vonnak maguk után. Magyarország mindig az időhúzásra játszott. Azt tette, amit viharban a fa tesz - meghajlik azért, hogy töretlenül túlélje. Amikor például utasították a bankokat, hogy öt év leforgása alatt bizonyos százalékra csökkentsék a zsidó alkalmazottak számát, a ki nem mondott hátsó gondolat az volt, hogy öt év alatt a vihar elül. Mi több, minden korlátozás sűrűn meg volt tűzdelve kivételezésekkel. Ezt főleg a parlament vitte véghez, ahol Horthy arisztokrata barátai és a bíboros által utasított főpapok éreztették a súlyukat. Említettem már, hogy az arisztokraták, gazdasági és politikai státusuk ellenére, mint a társadalom vezetői példaképül szolgáltak, és a középosztály őket utánozta. Ha a nemzetiszocialista demagógok értek is el sikereket a csőcseléknél, az értékesebb emberek becsületesek maradtak. Takács-Tolvaj József gróf, tábornok, egyike a „gyűlöletes feudális földesuraknak", lemondott a Frontharcos Szövetség elnöki tisztéről, amikor az 1944 márciusi német megszállás után a bábkormány kizárta a zsidókat a szervezetből. Bethlen István gróf, egy másik „feudális földesúr”, már jóval a német megszállás előtt visszavonult a politikai élettől, tiltakozásul a viszonylag enyhe zsidótörvények ellen is. Amikor Hitler, megvesztegetésként, odaígérte Erdély nagyobb részét. Teleki Pál ezt nem volt hajlandó elfogadni zsidóellenes engedmények fejében. „Valóban meglepő volt - írta az American Jewish Year Book - látni ellenállását ebben a kérdésben, amely minden bizonnyal sokkal kisebb jelentőségű volt Magyarország számára a tőle kicsikart alapvető áldozatokhoz viszonyítva."’[...] Röviddel Magyarország német megszállása előtt, amikor Hitler katonai sikerei lealkonyulóban voltak, széles körű akció kezdődött a korlátozó törvények eltörléséért Bajcsy- Zsilinszky Endrének, a Kisgazdapárt parlamenti képviselőjének vezetésével. A Year Book-ban olvashatjuk: „A megszállás egyik hivatalos indoka német részről az volt, hogy »a mintegy egymillió zsidó korlátozás nélküli jelenléte az országban konkrét veszélyt jelent a Balkán-félszigeten tartózkodó német csapatokra nézve. Olyan erős volt a nem zsidó magyarok szolidaritása zsidó honfitársaik iránt, hogy a németek által 1944-ben az ország nyakába ültetett bábrezsim sem merte nyíltan alkalmazni a deportálás és a tömeges kiirtás német módszerét. Amikor a német Gestapo kezébe vette a zsidók deportálásának ügyét - a Year Book szerint - „keresztény magyarok tízezrei, mint tudjuk, siettek a bajba jutott zsidók segítségére, megkísérelték védelmezni és elrejteni őket, megőrzésre átvenni otthonaikat és értéktárgyaikat, és segíteni őket hiábavaló menekülési kísérleteikben. Mind a katolikus, mind a protestáns lelkészek ezrével állítottak ki harcs keresztleveleket, abban a hiábavaló reményben, hogy ezáltal megmentik védenceiket az üldöztetésektől. A városok utcáin gyakran lehetett látni fiatal keresztény leányokat karon fogva sétálni Dávid-csillagot viselő zsidó fiatalemberekben..] 1944 márciusig Imrédzy Béla volt az egyetlen magyar miniszterelnök, aki önként tett engedményeket Hitlernek, nemcsak a zsidókkal kapcsolatban, hanem más vonatkozásokban is. Ami meggyengítette Magyarország ellenállását, az az volt, hogy állandóan kijátszották a Kisantanttal szemben. A nácik időről időre azt mondták a magyaroknak, hogy szomszédaik sokkal barátságosabbak Németországhoz, mint ők. Ez egy kicsit nyugtalanító volt, mert területkiigazításokra volt szükségük, és a magyar vezetők mindig kénytelenek voltak feltenni maguknak a kérdést, vajon a zsidóüldözés elutasításával nem veszélyeztetik-e az idegen uralom alatt élő magyarok sorsát. Természetesen a cseheknek, szlovákoknak és románoknak a németek ugyanakkor éppen az ellenkezőjét mondták. (Folytatjuk.) John F. Montgomery A kelletlen csatlós VI. Kifogni a szelet Riport — interjú PÉNTEK, 1991. Július 1. Tizenkétezer „alfajáró” kevesebb, mint egy év alatt tizenkétezren végezték el az agykontrolltanfolyamot. A José Silva-féle meditációs módszer magyarországi honosítása az egyik legsikeresebb vállalkozás volt 1991-ben. Az agykontrollt lehet támadni és támogatni. Egyéb misztériumokkal szemben vitathatatlan előnye, hogy nem kap körmöst egy dühös prófétától az, aki kételkedni mer, és nem jutalmazzák amulettekkel azt, aki teljes szívvel beáll a csapatba. Mexikó után Magyarország A közelmúltban egy mexikói vendégoktató, Rosa Rivas irányításával több száz, az alaptanfolyamot már elvégzőn hallgató lépettmagasabb osztályba”, s tanulta meg, hogyan tréningezze agyát újabb különleges feladatok elvégzésére. Rosa Rivast kérdeztük! Az agykontroll nem működik, ha az ember nem hisz benne. José Silva mégis azt mondja, ez nem vallás. Egyetért vele? - Ez a módszer tiszteletben tart mindenféle vallásos meggyőződést, és azt is, ha valaki nem hívő. Ezenkívül semmi dolgunk a vallással. Sokkal több közünk van a pszichológiához. Húsz éve dolgozom a Silva-módszerrel, ami abban segít, hogy felfedezzük tehetségünket, különleges képességeinket, fejlesszük magunkat. - Ennek ellenére ön a tanfolyam utolsó meditációs gyakorlatán egyfajta keleti vallási szertartást idéző hangulatot teremtett. Szanszkrit kifejezéseket használt, a hallgatók kórusban zengték a hinduizmusból vagy a buddhizmusból ismert meditációs hangot, a mantrát. Igaz, nem az ott megszokott „Gum"-ot, hanem a Silva-féle „móum"-ot ismételgették, ez azonban nem nagy különbség. Végezetül pedig ön olyan harangokat szólaltatott meg, amelyek a buddhista kolostorok csengőire emlékeztettek. Nem egyszerűbb rögtön a keleti vallásokban elmélyedni az agykontroll helyett? - Vicces, hogy a keleti vallásokat említi, hisz én magam, mint majd minden latin-amerikai, katolikus vagyok, sohasem gyakoroltam sem a buddhizmust, sem a hinduizmust. Ami a szanszkritot illeti, ez nem vallás, hanem nyelv, kulturális örökség. A mantra pedig egy olyan hang, amit ha kiejtünk, vibrációt okoz a testben, és így segíti az energia áramlását. Azért ismételgeti az ember, hogy életerősebbé tegye a szervezetét. A harangokat pedig egy barátomtól kaptam. Hét különböző szintű hangrezgést produkálnak. És ahogy a tanfolyamon is elmondtam, ez a hang is az energia áramlását segíti a testben. Ez volt a gyakorlat célja. - Egyszóval nem érzi úgy magát néha, mint egy hittérítő? - Ó, dehogy! - Mikor ismerkedett meg a Silvamódszerrel? - Úgy 21-22 évvel ezelőtt próbáltam ki, és nagyszerűnek találtam. Akkoriban irodalommal foglalkoztam, színházi rendezőként dolgoztam. Az agykontroll azért fogott meg, mert nagyon fejleszti a kreativitást. De ahogy elkezdtem gyakorolni, rájöttem, hogy több ennél, sokféle módon segíthet az embernek. Ezért hagytam fel eredeti foglalkozásommal, bár sikeres voltam, és lettem agykontrolloktató. Tanultam pszichológiát és orvostudományt is a Silva-i módszer mellett. - Ha ön fontosnak tartotta, hogy foglalkozzon az orvostudománnyal, azt jelenti, hogy a Silva-módszer, az öngyógyítás jegyében, nem tagadja meg az orvoslást? - Nem, egyetlen percig sem akartuk helyettesíteni a gyógyszereket és az orvosokat. A tanfolyamokon gyakran elhangzik, hogy az öngyógyítást az orvosi ellátással együtt alkalmazzuk. Tagadni ez utóbbi fontosságát éppolyan hiba lenne, mint - amit gyakorta elkövettek - tagadni az elme, az agy gyógyító erejét. Szerintem minden szélsőség káros. - Magyaroszágon hónapok alatt nagyon nagy lett az agykontroll tábora. Ismer más hasonló példát ilyen gyors sikerre? - Igen, van még egy ország, ahol óriási ütemben, nőtt a hallgatók száma, és ez Mexikó. 1970-ben kezdődött a Silva-módszer oktatása és három év alatt harmincötezren végezték el a tanfolyamot Egyre jobban és jobban Dr. Demján László, a Silva-központ magyarországi igazgatója trikóján hordja az agykontroll jelmondatát: „Egyre jobban és jobban." - Misztériumokkal, csodaszerekkel, meditációs kurzusokkal meglehetősen túlzsúfolt piacra kellett betörni az agykontrollal Magyarországon Hogy tudtak sikert aratni? - A kezdeti siker elsősorban annak köszönhető, hogy a televízió Telefere című műsora foglalkozott a Silvamódszerrel. A későbbi sikerek titka pedig maga a módszer. A relaxációban járatos szakemberek szerint az agykontroll kiemelkedik a hasonló technikák közül. És nem lengi körül titokzatosság, közérthető. Sok más kitűnő meditációs módszer is van. A többség úgynevezett passzív meditáció, ami azt jelenti, hogy kellemes, testileg, lelkileg ellazult állapotban hagyjuk előkavarogni érzéseinket, gondolatainkat. A Silva-módszer aktív relaxációt oktat, vagyis megtanítja a lazítás mellett azt is, hogyan irányítsuk ebben az úgynevezett Alfa állapotban is gondolatainkat, és programozzuk be elménket különböző célok elérésére. ..írMinden eredményes vállalkozásnak megszületik a versenytársa, így történt ez az agykontrollal is? - A nagy érdeklés miatt sajnos elharapóztak az ál-agykontrolltanfolyamok. Ahhoz, hogy oktató legyen valaki, többször el kell végeznie az alaptanfolyamot, majd az amerikai Silva-központban az oktatóképző tanfolyamot. Nagyon sokat kell gyakorolni a technikát, hisz nem lehet hitelesen átadni azt, amit mi magunk nem művelünk. Előadói, pedagógiai készségre is szükség van. - Ha valaki Silva-tanfolyamot akar vezetni Magyarországon, ki ad rá engedélyt? - A Silva-központ minden országban kijelöl egy igazgatót, jelen esetben én rám esett a válsztásuk. Én adok engedélyt, és nekem kell ellenőriznem a tanfolyamok színvonalát. Tavaly, segítségemmel két lelkes jelentkező is elutazott velünk az Egyesült Államokba tanulni. Egyikük ősszel mutatkozik be próbatanfolyamon. Másikuk, a Silva-központ előírásait nem követve, tőlünk függetlenül szervez tanfolyamokat. - Vagyis a Silva-féle agykontrollt egyelőre csak ön és a bátyja oktatja? - Egyelőre igen. Csak annak a hallgatónak az adatai kerülnek a Silvaközpont nyilvántartásába, aki ezt, az eredeti Silva-féle tanfolyamot végezte el, erről kapott bizonyítványt, és így befizettük utána a jelentős jogdíjat Az ilyen végzett hallgató a világon bárhol újra és újra elvégezheti a tanfolyamot - ingyen. - Hallottam olyan bírálatot, hogy a Silva-módszer az amerikai háziasszonyok szintjén tanítja a relaxálást! - Az az előnye, hogy nagyon egyszerű. A háziasszony is meg tudja tanulni, és az egyetemi tanár is értéket talál benne. Az, hogy valami egyszerű, nem jelenti, hogy primitív. A tudományos felfedezések és a technika története is azt bizonyítják, hogy az igazán nagy dolgok egyszerűek. - Ha jól tudom, a legnagyobb tanfolyamon ezer ember vett részt. Szabad ekkora csoportnak meditációt tanítani? Az oktató ilyenkor nem tud mindenkire odafigyelni! - Nekem is fejtörést okozott ez. Az első ilyen tanfolyam hallgatói között levelezőlapot osztottunk ki és kértük, hogy akár név nélkül is, de írják meg a véleményüket. Elégedett visszajelzéseket kaptam. Egyébként az ezerből legalább kétszáz az ismétlő hallgató, aki figyeli és segíti a kezdőket. És kisebb létszámú tanfolyamokat is tartunk, lehet választani. Aki elégedetlen a tanfolyammal, visszakapja a tandíjat. Hányan kérték vissza? - Tizenkétezer hallgatóból kettő vagy három. Holisztikus gyógymeditáció Dr. Sági Máriáról, a pszichológiai tudományok kandidátusáról többen úgy tudják, hogy agykontrolltanfolyamot tart, ő maga viszont határozottan kijelenti: amit ő tanít, az holisztikus személyiségfejlesztő gyógymeditáció, nem agykontroll. ■':·“ Pszichológus vagyok, elvégeztem a Silva-féle oktatóképző tanfolyamot is az Egyesült Államokban.”Húszéves pszichológiai tanulmányaim és gyakorlatom során nagyon sok értékes elmélettel, és módszerrel ismerkedtem meg, a freudi és jungi pszichoanalízistől a taón, a jógán, Coué gyógyító meditációján át Rudolf Steiner szellemtudós elméletéig és extraszenzoriális percepciós gyakorlatáig. Mindegyikben közös, hogy választ adnak arra, hogyan oldja meg az ember egyéni problémáit az általános szintjén, hogyan találja meg a választ arra, hogy miért él a világon, és miként kapcsolódik az egyetemeshez, az Univerzálishoz, Lukács György szavaival: a nembelihez. Úgy találtam, hogy mindazok a módszerek, amelyeket a távol-keleti és európai filozófiák és pszichológiai iskolák beletettek tudásunk kosarába, nagyon értékesek, és ezek az ismeretek komplexebb módon segítik az egyént ahhoz, hogy problémáit megoldja. - Mitől más az ön tanfolyama, mint az agykontroll? - Formailag és tartalmilag is más. Az előadások magukba foglalják a fent említett pszichológiai és szellemtudományi tanításokat, a távol-keleti karmatani és európai, Rudolf Steiner-i megfogalmazásban a reinkarnáció elméletét. A tanfolyam során feltárom a személyiség mélyrétegeit, hozzásegítem a hallgatókat ahhoz, hogy megismerjék a fizikai, a lelki és a szellemi egységét Más a tartalmuk a meditációs technikáknak, mások a meditációs szövegek, és az agykontroll hang helyett meditációs hangot illetve zenét használunk. Hatvan-száz fős csoporttal dolgozom, amelyet egyénenként még át tudok tekinteni. - A magyarországi Silva-központban több, önnél végzett hallgató megjelent azzal, hogy ismételni szeretne. Úgy hitték, egy agykontroll-tanfolyamot már elvégeztek. Nem szokta elmondani a tanfolyamokon, hogy ez nem az, aminek hiszik? - Mindig tisztázom előre is, de a négy nap alatt pontosan kiderül, hogy a két tanfolyam alapvetően más. A hallgatók közül általában sokan ismerik Silva könyvét, és úgy értékelik, hogy a tanfolyamtól sokkal többet kaptak, mint amire a könyv alapján számítottak. Azt is tisztázom, hogy hallgatóim korlátlan számban jöhetnek hozzám ingyen ismételni. Úgy találom, hogy erre a tanfolyamra is igény van Magyarországon. Völgyi Vera