Magyar Nemzet, 1991. augusztus (54. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

KEDD, 1991. augusztus 6. Gazdaság MagjarNemzet 7 Beszélő tankönyv a fejünk fölött Üzleti nyelvlecke az űrből Ardó Zsuzsanna karrierje három évvel ezelőtt kezdődött. írt egy tan­könyvet az angol üzleti nyelv oktatá­sához. Majd fölkérték,.tanítson is be­lőle, mégpedig London egyetemén. A King's College azonban messze van Budapesttől, nemigen érkeztek a hí­rek a nyelvtanárról. Mígnem ő maga keresett kapcsolatokat idehaza. Úgy érezte, magyar egyetemek is hasznát látják annak a különleges kísérlet­nek, melyhez az egységesedő Európa a legmodernebb technikát veszi igénybe. Ardó Zsuzsanna, ha már egyszer aktív részese a nyugat-euró­pai egyetemek programjának', hely­zeti előnyénél fogva segít felépíteni egy hidat hazája felsőoktatást intéz­ményeiig. A pécsi és a veszprémi egyetemek hallgatói és tanárai itt. így, s az űrből érkező képek, hangok jóvoltából ellenőrizhették: az angol menedzsemyelv oktatásának tan­könyvét megíró hölgy karrierje való­ban felfelé ível. Tanító menedzserek A Londoni King's College Nyelv- és Kommunikációs Központjában Ardó Zsuzsanna a műholdprogram igazgatója. Ő vezeti azt a hetente su­gárzott - és mint ilyen egyetlen - élőadást, amelyet az Olympus nevű mesterséges égitestről juttatnak el jó néhány európai egyetem hallgatói­hoz. Tantárgyának, projectjének an­gol elnevezése: European Manage­ment and Communication, vagyis az a: üzleti életben használatos angol a nyelvi sajátosságaival, illetve a be­szédkészség fejlesztésével együtt. Noha a táv- és hírközlés csúcstechni­káját használják az Ardó-félc és jó néhány más tárgy távoktatásához, hozzánk, Magyarországra eddig mégis elég kevés információ jutott el erről a különleges kísérletről. A nyá­ri szünetet Budapesten töltő, illetve egy pécsi nyelvoktatási konferenciát szervező Ardó Zsuzsannát ezért arra kértük, avasson be a jövendő európai egyetemének titkaiba.- A legfontosabb előzmény az 1989-ben fellőtt civil műhold, az Olympus - magyarázza a londoni egyetem vendégtanára. - A Satellit tulajdonosa, az ESA, az European Space Agency a mesterséges égites­tet ellenszolgáltatás nélkül rendelke­zésére bocsátotta az egyetemi okta­tás új szisztémája kidolgozóinak. Ez­után létrejött egy szervezet, az EU- ROSTEP, hogy szervezze, irányítsa a tudományos munkát, melynek az al­fája és ómegája az oktatás maga. El­sősorban francia, olasz és brit pénz­zel finanszírozzák a kísérleteket, a gazdasági központot Párizsban, a ku­tatásit Amszterdamban hozták létre. Hozzásegítettek több, a projectben részt vevő egyetemet speciális vevő­készülékekhez, s az is igaz, több in­tézmény maga vásárolta meg a be­rendezéseket. Az előző tanév már bizonyította, hogy az új technikával folyó oktatás jóval több, mint egy nemzetközi egyetemi katedráról tartott előadás- sorozat. Hiszen ha csak az lenne, ak­kor az nem más, mint egy roppant drága technikai bravúr. A jelen és a jövő egyeteme pedig Ardó Zsuzsan­na és munkatársa, John Simpson kö­zös programjából modellezhető a legjobban. Az élőadások ugyanis nem egyirányú információközvetíté­sek. Az egyetemi tantermekben (?) helyet foglaló hallgatók ugyanis köz­vetlen, párbeszédes jellegű kapcso­latban vannak a „stúdióval", ami azt jelenti, hogy egyszerre valamennyi résztvevő aktívan kommunikál az előadókkal, illetve azok vendégeivel. Kulcsszó az, hogy vendég. A nem­zetközi üzleti élet eminenseivel talál­koztak és találkoznak így a diákok, Ardó Zsuzsanna szándékának meg­felelően már napokkal korábban ott van az egyetemeken a meghívottak életrajza, az általuk írt, s a maga módján szakmai vitára bocsátott ma- nagementterv, gazdasági program. Ezek a telefaxon eljuttatott anyagok már önmagukban is az üzleti nyelv tanulásának eszközei, s ehhez csatla­kozik az adás alatt elhangzó interjú, majd a hallgatók kérdéseinek megvá­laszolása is. Az „English for Mana­gement” műholdas program kamerá­ja előtt köszönthették már a BBC producereit, az angliai Etrufin Ltd., a Maxwell kommunikációs csoport, a Merrill Lynch befektető társaság ve­zető szakembereit, bankok, manage­menttársaságok, egyetemek képvise­lőit. A közvetkező tanévre már fel­kérték, bizonyára eredményesen, a Fiat cég elnökét, a japán Canon-Eu- rope Fellowship vezetőjét interjúra, az utóbbi invitálás azt is példázza, hogy a távoktatási egyetem nem akarja Európa határain belülre szűkí­teni érdeklődési körét.- Lényeges szempontnak tartjuk, hogy az üzleti élet angolját ne szű­kítsék az oxfordi irodalmi nyelvre, ellenkezőleg, polgárjogot nyerjen az az akcentus, amellyel a német, az olasz, a francia, a spanyol mene­dzser rendelkezik - fejti ki vélemé­nyét Ardó Zsuzsanna. - Hitem sze­rint a nyelv ugyanis csak eszköz le­het, s a lényeg a szakmai tartalom. Első számú partnereink, így az 1HEI, azaz a nizzai Sophia-Antipolis, a po- itiersi, a karlsruhei felsőoktatási in­tézmények visszajelzéseiből tudni lehet, hogy szerves részévé vált a ta­nításnak a kurzusunk, melyre ké­szülni ugyanúgy lehet és kell, mint a hagyományos előadásokra, illetve vizsgákra. Talán már most elmond­ható, hogy körvonalazódik a jövő európai egyeteme, amely arra lesz képes, hogy az egyes szakterületek legjobb erői a modem technika se­gítségével közvetítsék tudásukat a diákoknak. Már most kialakulóban van az a „vizsgarendszer”, amelyik felválthatja a még általános jelenle­git. Hiszen a mi kurzusunkhoz is lé­tezik már könyv, folyik olyan, az in­dexbe is bekerülő pontgyűjtés, ame­lyiknek az alapja az a „levelezés”, ami közöttünk, illetve a hallgatók között történik. Nemcsak angolul A heti élőadások után 5-10 perccel valóban érkeznek Európa különböző városaiból a telefaxok a londoni egye­temre, a többi között a hallgatók érté­keléseiről, megállapításairól. Van, ahol a vizsga - ezúttal pontgyűjtés - végső eredményében 20 százalékot a távoktatás tesz ki, melynek tíz-tíz szá­zalékát a helyi (átjáróktól, illetve a King's College hJyelv- lés Kommuni­kációs Központtól kapják a diákok. A BBC írásban közölte Ardó Zsuzsan- náék „tanszékével” véleményét a spe­ciális nyelvtanítási módszerről. Meg­ítélésük szerint a műholdas hálózat felállítása a szakmai kommunikációs készség fejlesztéséhez igen eredmé­nyes eszköznek bizonyul, s professzi­onális színvonalon tevékenykedik a programot irányító két tanár. Tehát a nyelvoktatásnak ez a nemzetek közöt­ti tanítás a jövője. A The Times az English for managementkurzus kap­csán megállapítja, hogy a legmaga­(MTI) Átlagosan 41 százalékkal emelkedett a nyugati tőke vállalko­zásainak száma az idei év első ne­gyedében a Szovjetunióban és a ke­let-európai országokban - állapította meg az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottsága. A tavalyi évkezdet óta me­götszöröződött a nevezett térségben a vegyes vállalatok száma, s elérte a 18 900-at. Csakhogy ezeknek mind­össze töredéke működik, a többi pusztán „papíron él". Az AP ameri­kai hírügynökség kiemeli a tanul­mányból, hogy az indulás nehézségei között első helyen a szakképzett me­nedzserek hiánya szerepel.Az idei legszembetűnőbb gyarapodás Csehszlovákiában volt: 78 százalék­(MTl) Nemcsak az Áfor-kutaknál drágult meg a motorbenzin, hanem más forgalmazóknál, így például a Shellnél is, amelynek 25 százalékos a részesedése a magyar piacon. No­ha január l-jétől liberalizálták a kő­olaj és a kőolajtermékek behozatalát, feldolgozását, forgalmazását, még­sem alakult ki árverseny a hazai ben­zinpiacon. Ezzel kapcsolatban a Shell és Interag Kft. illetékese el­mondta: a hazai beszerzési források olcsóbbak, mintha importálnák az üzemanyagot, miután a nemzetközi és a magyar termelői árak között nincs akkora különbség, hogy érde­sabban képzett üzleti menedzserek kapcsolódnak be az egész Európa di­áksága számára fontos tanításba. Egy portsmouthi professzor levele szerint egyedülálló teljesítmény az interaktív kommunikációban ez a kurzus, meg­szűnnek azok a határok, amelyek a kü­lönböző „iskolák" között voltak a nyelvoktatásban, a kommunikációs készség kifejlesztésében. Azt is hang­súlyozták a „bírálók”, hogy más nyel­vek oktatásához is meg kell teremteni a feltételeket. Megszólaltatott egy magyar professzort is a King’s Kolle­ge egyik lapja: Méray László, a Veszprémi Egyetem rektorhelyettese az oktatásfajta hasznosságáról és ha­tékonyságáról adott számot. Pécs, Veszprém, Moszkva- A magyar egyetemek közül ket­tőnek, a pécsinek és a veszpréminek nyílt lehetősége arra, hogy résztvevő­je legyen a távoktatásnak - magyaráz­za Ardó Zsuzsanna. - Egy angliai in­tézmény, a British Council a kultúra, oktatás és technika terén épít ki együttműködést Nagy-Britannia és a világ országai között, támogatta, hogy a két magyar egyetem szert tegyen a vevőkészülékekre. Megjegyzem, Moszkvában is bekapcsolódhatott már ugyancsak két egyetem a munká­ba, s ezt nagyon jelentősnek tartom, hiszen közvetlenül, mindenfajta cen­zúra nélkül hallják az információkat, illetve'Válaszolhatnak is a mi kurzu­sunk „diákjai”. A közelmúltban az Olympus sajnos meghibásodott. Azonban a project szervezői, irányí­tói, az European Spece Agencyvel együtt lehetővé teszik, hogy más táv­közlési mesterséges égitestről sugá­rozzák az adásokat, illetve azok segít­ségével folyjon az oda-vissza párbe­széd a résztvevők között. Azt is halla­ni lehetett már, hogy az Olympus megjavítható. De még nem tudni, mi­korra és hogyan. A „csere” azonban hozhat hasznot is, nekünk magyarok­nak például. Ugyanis a távoktatási fel­adattal „megbízott” műhold könnyeb­ben sugározza az adásokat hozzánk. A kísérletben részt vevő magyar felsőoktatási intézmények az eddigi lehetőségekkel is elégedettek lehet­nek. Már számukra is egyre világo­sabb, eljön az idő, amikorra fel kell ta­lálni a teljesen új pedagógiát. A fejünk fölött keringő „beszélő tankönyv” ezt vetíti előre. És szerencsére Ardó Zsu­zsanna karrierjéből következtetni lehet rá, e nagy léptékű változtatásokat immáron nem nélkülünk, nem ben­nünket kirekesztve készíti elő Európa. Gergely László kai, 3750-re nőtt a vegyes vállakózá­sok száma. Ezek közül azonban csak 275 kezdett ténylegesen tevékeny­kedni március végéig. Magyarorszá­got tekintve a növekedés 40 százalé­kos, hétezerre szaporodott a külföldi tőkerésszel bejegyzett cégek száma, Lengyelországban 34 százalékkal 3750-re, Romániában 33 százalékkal 1200-ra, Bulgáriában pedig 185 szá­zalékkal 400-ra. Mérsékeltebb a nö­vekedés a Szovjetunióban: 23 száza­lékos, bár emögött 3700 új vegyes vállalat bejegyzése van. Csehszlová­kia kivételével az ENSZ-tanulmány nem tárta fel, hogy mennyi a valóban működő, s nem csak bejegyzett ve­gyes vállalat az egyes országokban. mes legyen önálló behozatalra gon­dolni. Noha liberalizált az üzem­anyagok importja, a motorbenzin be­hozatalát 11,2 százalékos vámkölt­ség terheli. Ezenkívül a kormányren­delet tárolási kötelezettséget is előír, ez kőolajnál az importált mennyiség 5, üzemanyagoknál pedig 8 százalé­kát jelenti. Ráadásul a literenkénti 33 forintos fogyasztási adót a tartá­lyokban lévő mennyiségek után is be kell fizetni. így a hazai fogyasztók egyelőre nem számíthatnak árver­senyre, már csak azért sem, mert rendkívül alacsony az árrés a motor­benzin árában. Akciós hús - kérdőjelekkel (MTI) Feltehetően az ország né­hány pontján feszültségek is jelent­keznek majd a szerdától kezdődő tíz­napos árengedményes húsakciőn - tájékoztatta az MTI-t Menczel Lász- lóné, a Húsipari Egyesülés munkatár- sa.(Mint ismeretes, augusztus 7. és 17. között árengedménnyel lehet húst és zsiradékokat vásárolni, az árengedmény mértéke 30-60 százalék -A szerk.) Az „akciós hús” mennyisé­ge eltérő lesz az ország különböző pontjain. Lehetnek olyan városok, il­letve kisebb-nagyobb területek, ahol nem lesz elegendő mennyiségű olcsó hús. Az akció tehát mindenütt addig tart majd, amíg az árengedményes készletből futja az adott boltban. Elő­állhat olyan helyzet is, hogy már 8-án elfogy a készlet. Arra is felhívta a fi­gyelmet Menczel Lászlóné, hogy ez az akció a közvetlen fogyasztói réteg támogatását szolgálja, vagyis a nagy­bani vásárlókat nem érinti - például a vendéglátóhelyeket, vagy a kórháza­kat. Ezért a boltokban a boltvezetők­nek igen nagy a felelőssége, hogy kor­rekt módon járjanak el, s a kedvez­ményből valóban a rászorulók, főként a kedvezményezettek részesüljenek. * Naivitás? Az. Hogyan is gondolja az egyesülés szakembere: a boltos kérdéseket tesz föl a vevőnek, meg tet­szik otthon enni, úgy is mint rászoru­ló, avagy, kedves vevő úr, maga egy gazdag közkórház árubeszerzője? S ha a tisztelt vásárló orrára íratott, hogy ő bizony a sarki kocsmáros, s nyerni akar az „üzleten", akkor - hi­szen korrekt módon jár el a boltvezető — rendőrt hív, összetrombitálja a szi­gorú közvélemény helyi képviselőit... Ez a naivitás talán nem is naivitás, in­kább amolyan színjáték: a húsipar azt akarja elhitetni, hogy a nagyérdemű éhezők megsegítéséért szeirezi akció ■ ját, s nem azért, mert nyakán marad a készlet, nincs hová tenni az újabb szállítmányokat. Ha ugyanis valóban a szegényeknek akarnának egy húsos levessel kedveskedni, akkor nem a boltosoknak üzennének... (g. f.) Szabad a malacexport (MTI) Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság felszabadította ez év október 31-ig a malacexportot, mondván, ezzel megakadályozható a hazai sertéstörzsállomány, minde­nekelőtt a kocák levágása. Ezért a bi­zottság úgy döntött, hogy szabaddá te­szi a kivitelt. Erre azért is szükség volt. mert az előzőleg meghirdetett két kiviteli pályázat tapasztalatai azt mutatták: több a jelentkező, mint a pá­lyázatok alapján kiadható engedélyek száma. A malacexport felszabadítása azonban csak részben segíthet a helyt zeten, ugyanis az egyik legnagyobb potenciális felvevőpiac, a jugoszláviai beszűkült. Továbbá az olasz hatósá­gok is - főként az EK brüsszeli köz­pontjának ösztönzésére — szigorításo­kat vezettek be a malacbevitelre. Argentína Megfékezett infláció? (MTI) Argentínában az árak átla­gos növekedése júliusban alig 2,6 százalékos volt, több mint öt év óta a legalacsonyabb - jelentette be az Ar­gentin Országos Statisztikai és Nép­számlálási Hivatal. Az infláció az év első hét hónapjában 74,3 százalékra rúgott, 12 hónapra számított mértéke pedig 178,3 százalékos volt. A kedve­ző eredmények - az AP szerint - úgy értékelhetők, hogy sikeresen működ­nek Carlos Saúl Menem elnöknek és Domingo Cavallo gazdasági minisz­ternek az infláció lefékezésére hozott intézkedései. Argentínában csaknem két évtized óta minden évben háröm- négy számjegyű inflációt jegyeznek. Utoljára 1986 februátjában volt ala­csony az átlagos áremelkedés. Németország Bértárgyalások teljes sikerrel (MTI) Átlagosan 6,6 százalékos béremelést sikerült elérniük Németor­szág nyugati felén a munkásoknak, akik a világ legjobban megfizetett al­kalmazottai közé tartoznak, igaz, a legtermelékenyebbek közé is. A legu­tóbbi, iparágakat felölelő bértárgyalá­sokon 4,9 és 7,2 százalék közötti eme­lést vívtak ki a szakszervezetek a munkáltatóktól. Az előbbit, a legala­csonyabbat a bányászok, míg az utóbbit a faiparban dolgozók kapják. Kisebb munkavállalói csoportoknak - így a kiskereskedelemben dolgozók­nak - sikerült jóval az átlagost megha­ladó mértékű-16,3 százalékos - bér­emelést kivívniuk. 1990-ben Német­ország nyugati felén az átlagos órabér 27,2 márka volt, a mostani 6,6 száza­lékos emelkedéssel 28,83 márka lesz. Az árverseny: álom Hiányzanak a menedzserek Bejegyzett, nem működő vegyes vállalatok 1 * Mr legyen a barterszerződésekben Új válságprogram készül Moszkvában (Tudósítónktól) MOSZKVA - Némiképp ellent­mondásban van a Szovjetunióban va­sárnap napvilágot látott elnöki rende­let tartalma, valamint Vlagyimir Scserbakov első miniszterelnök-he­lyettesnek a szovjet gazdaságról adott helyzetelemzése között. Az el­nöki rendelet, amely a közszükségle­ti cikkek és lakossági szolgáltatások mennyiségének haladéktalan növelé­séről intézkedik a pesszimista köz­gazdászok jóslatait - és mellesleg az állami statisztikai bizottság prognó­zisát - látszik megerősíteni. Tudniil­lik azt, hogy tovább tart a recesszió a szovjet termelésben, amely egyes közgazdászok szerint a tavalyihoz képest 30 százalékkal is zuhanhat az év végéig. * Scserbakov viszont a televíziónak nyilatkozva azt fejtegette, hogy júni­usban és júliusban a helyzet stabili­zálódott, s októbertől kezdetét veheti a fokozatos felemelkedés, amennyi­ben augusztus és szeptember is a megelőző két hónaphoz hasonlóan eredményes lesz. Mindezt a kor­mányfőhelyettes azzal magyarázta, hogy teljesen új programmal próbál­ják kivezetni a szovjet gazdaságot a válságból. Míg korábban a stabilizá­lódásra helyezték a hangsúlyt, s az­után csak a piaci viszonyok bevezeté­sére, addig most a kiuat a piaci kap­csolatok alkalmazásának felgyorsí­tásában és elmélyítésében látják. Az elnöki rendelet szerint a nyers­anyagellátás terén prioritást kapnak azok a vállalatok, amelyek közszük­ségleti cikkeket, építőanyagokat állí­tanak elő, lakossági szolgáltatásokat kínálnak. Az importra szánt valuta­eszközök elosztásakor - beleértve a hiteleket is - elsőbbséget élvez a ga­bonafelvásárlás, a gyógyászati esz­közök beszerzése, valamint azoknak az anyagoknak a biztosítása, ame­lyek nélkülözhetetlenek a közszüksé- gleleti cikkek termeléséhez. Az év elejéhez képest lényegi új fejlemény, hogy a rendelet nemhogy tiltja, de egyenesen ajánlja a köztársasági kormányoknak a hat tét műveletek al halmozását a szükséges élelmiszerek és nyersanyagok'beszerzésére. En­nek megfelelően kedvező feltéteket biztosítanak a vámilletékek, vala­mint az export-import adók terén is. A rendelet azt is lehetővé teszi, hogy a befejezetlen és a tőkehiány miatt befagyasztott élelmiszer-ipari és ke­reskedelmi jellegű beruházásokat aukciókon, és ártőzsdén értékesítsék, szovjet, valamint külföldi jogi és ma­gánszemélyeknek. Az erőltetett gabonaimport lehető­ségének a felemlítése egybevág azokkal az előrejelzésekkel, amelyek szerint a tavalyinál (218 millió ton­na) lényegesen kevesebb gabonát si­kerül az idén betakarítani, mintegy 198 millió tonnát. Mindez előrevetí­ti, hogy a tavalyi 32 milliós tonnás importnál idén a Szovjetunió lénye­gesen nagyobb behozatalra szorul: Pavlov miniszterelnök 77 millió ton­náról tett említést a közelmúltban — igaz nem részletezve , hogy a belső állami vagy a külső felvásárlásokra gondol-e pontosan. Scserbakov miniszterelnök-he­lyettes nyilatkozatából az is kitűnt, hogy a Szovjetunió a csúcstalálkozót követően is tovább szorgalmazza a COCOM-korlátozások feloldását, valamint a teljes jogú csatlakozást a Valutaalaphoz. Szavai szerint a Bush-látogatás idején egyetértés ala­kult ki arról, hogy a COCOM-korlá­tozások a jelenlegi helyzetben iga- zolhatatlanok - bár a miniszterelnök­helyettes szerint „egyelőre nehéz” megmondani, végül mit is vesznek le a listáról. Mint hozzátette azonban, meg lehet találni a kellő garanciákat arra, hogy a Nyugatról kapott techni­kai eszközöket nem fogják a hadii­parban alkalmazni. Scserbakov meg­erősítette, hogy a Szovjetunió már el­küldte teljes jogú tagsági kérelmét a Valutaalaphoz, s bár pillanatnyilag egyetért a társult tagság státusával, ezt csupán ί kérvény megvizsgálása idejére tartja elfogadhatónak. A tel­jesjogú tagságot „nem szabad leven­ni a napirendről”. Lambert Gábor * * * (MTI) A hírügynökség informáci­ója szerint ezen a héten Moszkvában várhatóan megállapodás születik mintegy 500 ezer tonna magyar búza exportjáról. Erről jelenleg több ma­gyar cég, így például az Agrimpex Rt. és a Gabona Rt. tárgyal az im­portőrszovjet külkereskedelmi válla­lattal. Mint ismert, a magyar kor­mány 1,3 millió tonna búza exportjá­nak finanszírozására vállalt nemrég állami garanciát. Az exportőröknek több pénzintézet, így például a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank és a Kö­zép-európai Nemzetközi Bank is hi­telt nyújtana. Az Agrimpex Rt. és a Gabona Rt. illetékesei szerint a Szovjetuniónak hitelben akár 1.5 millió tonna búza is eladható, a leg­nagyobb gondot a szűkös szállítási kapacitás jelenti. A Duna magas víz­állása miatt hajón egyelőre egyálta­lán nem lehet gabonát exportálni, s vasúton is csak havi 100-120 ezer tonnát. Hamarosan megkezdődik a Szovjetunióban a begyűjtés, s ez to­vább csökkenti a szabad vagonok számát. Ezenkívül sző van többek között egyiptomi és iráni exportlehe­tőségről is, de a magas fuvarköltsé­gek miatt bizonytalan az üzletkötés. A rendelők fele nem fizet Start: teljes létszámmal (MTI) Befejeződött a csaknem 600 embert érintő egy hónapos kény­szerszabadságolás a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben: hétfőtől ismét teljes létszámmal dolgozik a vállalat. A leállás ideje alatt feltöltötték a har­madik negyedévi rendelésállományt, bár a huzalmű még mindig csökken­tett kapacitással működik. A vál­lalat számára azonban ez is jobb megoldás, mint hitelbe szállítani. Néhány hónapja ugyanis általános gyakorlat, hogy a számlára 30 napon túl sem fizető vevőknek - ilyen a ha­zai rendelők csaknem fele - nem ad árut az SKÜ. A vállalatnál folytatják a létszám csökkentését: hétfőn megkez­dődtek a korengedményes nyugdíjazá­sok, amelyek száz dolgozót érintenek. További 250 ember elbocsátását pedig már nevesítve is bejelentették a mun­kaügyi hivatalnak. Ezzel, valamint a természetes apadással szeptemberre alakul ki az egyelőre véglegesnek te­kintett 2080 fős létszám. * Hétfőtől augusztus 21-éig 'ártó kényszerszabadságra küldték Hajdá- Bihar megye legnagyobb ipari üze­mének, a Magyar Gördülőcsapágy Művek (MGM) debreceni központjá­nak négyezer dolgozóját. Ezt megelő­zően a Hajdúsági Iparművek három­ezer munkása kényszerült hasonló módon pihenőre. Ántal Sándor, az MGM vezérigazgatója szerint: a kényszerpihenő nem érinti az MGM berettyóújfalui, balmazújvárosi és di- ósdi gyárait, valamint a kereskedelmi igazgatóság dolgozóit. Szeptembertől elkerülhetetlen a csökkentett munkaidő bevezetése az MGM-ben. A kényszerszabadságról vissztérők azonban kapnak munka­könyvét. Győr új részvénytársasága (MTI) Megalakult a Global Tra­ding Hungary1 Befektetési és Keres­kedelmi Részvénytársaság - jelentet­ték be a cég hétfőn, Győrött tartott sajtótájékoztatóján. A győri székhe­lyű rt. alaptőkéje egymilliárd 30 mil­lió forint, amelyből 50 százalékkal a Duna-Lajta Kereskedelmi vállalat, 48 százalékkal egy brit és 1,3 száza­lékkal egy kanadai befektetési társa­ság részesedik. A külföldi partnerek tőkét adtak, a magyar fél apportként 29 élelmiszerboltot vitt a vállalko­zásba. A külföldi tőkebevitel a keres­kedelmi hálózat fejlesztésére, az üz­leti kapcsolatok szélesítésére teremt lehetőséget. A Duna-Lajta Kereske­delmi Vállalat tavaly egyébként 2 milliárd 700 millió forintos bolti for­galmat és 320 millió forintos nagy-, illetve külkereskedelmi forgalmat bonyolított. A külkereskedelemben az eddigi piacok megtartása mellett az rt. a szovjet piacra akar betömi.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék