Magyar Nemzet, 1991. augusztus (54. évfolyam, 179-204. szám)

1991-08-06 / 183. szám

KEDD, 1991. augusztus 6. Gazdaság Beszélő tankönyv a fejünk fölött Üzleti nyelvlecke az űrből Ardó Zsuzsanna karrierje három évvel ezelőtt kezdődött, írt egy tankönyvet az angol üzleti nyelv oktatásához. Majd fölkérték,tanítson is belőle, mégpedig London egyetemén. A King's College azonban messze van Budapesttől, nemigen érkeztek a hírek a nyelvtanárról. Mígnem ő maga keresett kapcsolatokat idehaza. Úgy érezte, magyar egyetemek is hasznát látják annak a különleges kísérletnek, melyhez az egységesedő Európa a legmodernebb technikát veszi igénybe. Ardó Zsuzsanna, ha már egyszer aktív részese a nyugat-európai egyetemek programjának, helyzeti előnyénél fogva segít felépíteni egy hidat hazája felsőoktatási intézményeiig. A pécsi és a veszprémi egyetemek hallgatói és tanárai itt, így, s az űrből érkező képek, hangok jóvoltából ellenőrizhették: az angol menedzsernyelv oktatásának tankönyvét megíró hölgy karrierje valóban felfelé ível. Tanító menedzserek A Londoni King's College Nyelv- és Kommunikációs Központjában Ardó Zsuzsanna a műholdprogram igazgatója. Ő vezeti azt a hetente sugárzott - és mint ilyen egyetlen - előadást, amelyet az Olympus nevű mesterséges égitestről juttatnak el jó néhány európai egyetem hallgatóihoz. Tantárgyának, projectjének angol elnevezése: European Management and Communication, vagyis az az üzleti életben használatos angol a nyelvi sajátosságaival, illetve a beszédkészség fejlesztésével együtt. Noha a táv- és hírközlés csúcstechnikáját használják az Ardó-féle és jó néhány más tárgy távoktatásához, hozzánk, Magyarországra eddig mégis elég kevés információ jutott el erről a különleges kísérletről. A nyári szünetet Budapesten töltő, illetve egy pécsi nyelvoktatási konferenciát szervező Ardó Zsuzsannát ezért arra kértük, avasson be a jövendő európai egyetemének titkaiba. - A legfontosabb előzmény az 1989-ben fellőtt civil műhold, az Olympus - magyarázza a londoni egyetem vendégtanára. A Satellit tulajdonosa, az ESA, az European Space Agency a mesterséges égitestet ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésére bocsátotta az egyetemi oktatás új szisztémája kidolgozóinak. Ezután létrejött egy szervezet, az EUROSTEP, hogy szervezze, irányítsa a tudományos munkát, melynek az alfája és ómegája az oktatás maga. Elsősorban francia, olasz és brit pénzzel finanszírozzák a kísérleteket, a gazdasági központot Párizsban, a kutatásit Amszterdamban hozták létre. Hozzásegítettek több, a projectben részt vevő egyetemet speciális vevőkészülékekhez, s az is igaz, több intézmény maga vásárolta meg a berendezéseket. Az előző tanév már bizonyította, hogy az új technikával folyó oktatás jóval több, mint egy nemzetközi egyetemi katedráról tartott előadássorozat. Hiszen ha csak az lenne, akkor az nem más, mint egy roppant drága technikai bravúr. A jelen és a jövő egyeteme pedig Ardó Zsuzsanna és munkatársa, John Simpson közös programjából modellezhető a legjobban. Az előadások ugyanis nem egyirányú információközvetítések. Az egyetemi tantermekben (?) helyet foglaló hallgatók ugyanis közvetlen, párbeszédes jellegű kapcsolatban vannak a „stúdióval", ami azt jelenti, hogy egyszerre valamennyi résztvevő aktívan kommunikál az előadókkal, illetve azok vendégeivel. Kulcsszó az, hogy vendég. A nemzetközi üzleti élet eminenseivel találkoztak és találkoznak így a diákok. Ardó Zsuzsanna szándékának megfelelően már napokkal korábban ott van az egyetemeken a meghívottak életrajza, az általuk írt, s a maga módján szakmai vitára bocsátott managementterv, gazdasági program. Ezek a telefaxon eljuttatott anyagok már önmagukban is az üzleti nyelv tanulásának eszközei, s ehhez csatlakozik az adás alatt elhangzó interjú, majd a hallgatók kérdéseinek megválaszolása is. Az „English for Management” műholdas program kamerája előtt köszönthették már a BBC producereit, az angliai Etrufin Ltd., a Maxwell kommunikációs csoport, a Merrill Lynch befektető társaság vezető szakembereit, bankok, managementtársaságok, egyetemek képviselőit. A közvetkező tanévre már felkérték, bizonyára eredményesen, a Fiat cég elnökét, a japán Canon-Europe Fellowship vezetőjét interjúra, az utóbbi invitálás azt is példázza, hogy a távoktatási egyetem nem akarja Európa határain belülre szűkíteni érdeklődési körét. - Lényeges szempontnak tartjuk, hogy az üzleti élet angolját ne szűkítsék az oxfordi irodalmi nyelvre, ellenkezőleg, polgárjogot nyerjen az az akcentus, amellyel a német, az olasz, a francia, a spanyol menedzser rendelkezik - fejti ki véleményét Ardó Zsuzsanna. - Hitem szerint a nyelv ugyanis csak eszköz lehet, s a lényeg a szakmai tartalom. Első számú partnereink, így az IHEI, azaz a nizzai Sophia-Antipolis, a poitiersi, a karlsruhei felsőoktatási intézmények visszajelzéseiből tudni lehet, hogy szerves részévé vált a tanításnak a kurzusunk, melyre készülni ugyanúgy lehet és kell, mint a hagyományos előadásokra, illetve vizsgákra. Talán már most elmondható, hogy körvonalazódik a jövő európai egyeteme, amely arra lesz képes, hogy az egyes szakterületek legjobb erői a modern technika segítségével közvetítsék tudásukat a diákoknak. Már most kialakulóban van az a „vizsgarendszer”, amelyik felválthatja a még általános jelenlegit. Hiszen a mi kurzusunkhoz is létezik már könyv, folyik olyan, az indexbe is bekerülő pontgyűjtés, amelyiknek az alapja az a „levelezés”, ami közöttünk, illetve a hallgatók között történik. Nemcsak angolul A heti előadások után 5-10 perccel valóban érkeznek Európa különböző városaiból a telefaxok a londoni egyetemre, a többi között a hallgatók értékeléseiről, megállapításairól. Van, ahol a vizsga - ezúttal pontgyűjtés - végső eredményében 20 százalékot a távoktatás tesz ki, melynek tíz-tíz százalékát a helyiátjáróktól, illetve a King's College hijelölés Kommunikációs Központtól kapják a diákok. A BBC írásban közölte Ardó Zsuzsannáék „tanszékével” véleményét a speciális nyelvtanítási módszerről. Megítélésük szerint a műholdas hálózat felállítása a szakmai kommunikációs készség fejlesztéséhez igen eredményes eszköznek bizonyul, s professzionális színvonalon tevékenykedik a programot irányító két tanár. Tehát a nyelvoktatásnak ez a nemzetek közötti tanítás a jövője. A The Times az English for managementkurzus kapcsán megállapítja, hogy a legmagasabban képzett üzleti menedzserek kapcsolódnak be az egész Európa diáksága számára fontos tanításba. Egy portsmouthi professzor levele szerint egyedülálló teljesítmény az interaktív kommunikációban ez a kurzus, megszűnnek azok a határok, amelyek a különböző „iskolák" között voltak a nyelvoktatásban, a kommunikációs készség kifejlesztésében. Azt is hangsúlyozták a „bírálók”, hogy más nyelvek oktatásához is meg kell teremteni a feltételeket. Megszólaltatott egy magyar professzort is a King’s College egyik lapja. Méray László, a Veszprémi Egyetem rektorhelyettese az oktatásfajta hasznosságáról és hatékonyságáról adott számot. Pécs, Veszprém, Moszkva - A magyar egyetemek közül kettőnek, a pécsinek és a veszpréminek nyílt lehetősége arra, hogy résztvevője legyen a távoktatásnak - magyarázza Ardó Zsuzsanna. - Egy angliai intézmény, a British Council a kultúra, oktatás és technika terén épít ki együttműködést Nagy-Britannia és a világ országai között, támogatta, hogy a két magyar egyetem szert tegyen a vevőkészülékekre. Megjegyzem, Moszkvában is bekapcsolódhatott már ugyancsak két egyetem a munkába, s ezt nagyon jelentősnek tartom, hiszen közvetlenül, mindenfajta cenzúra nélkül hallják az információkat, illetve Válaszolhatnak is a mi kurzusunk „diákjai”. A közelmúltban az Olympus sajnos meghibásodott. Azonban a project szervezői, irányítói, az European Spece Agencyvel együtt lehetővé teszik, hogy más távközlési mesterséges égitestről sugározzák az adásokat, illetve azok segítségével folyjon az oda-vissza párbeszéd a résztvevők között. Azt is hallani lehetett már, hogy az Olympus megjavítható. De még nem tudni, mikorra és hogyan. A „csere” azonban hozhat hasznot is, nekünk magyaroknak például. Ugyanis a távoktatási feladattal „megbízott” műhold könnyebben sugározza az adásokat hozzánk. A kísérletben részt vevő magyar felsőoktatási intézmények az eddigi lehetőségekkel is elégedettek lehetnek. Már számukra is egyre világosabb, eljön az idő, amikorra fel kell találni a teljesen új pedagógiát. A fejünk fölött keringő „beszélő tankönyv” ezt vetíti előre. És szerencsére Ardó Zsuzsanna karrierjéből következtetni lehet rá, e nagy léptékű változtatásokat immáron nem nélkülünk, nem bennünket kirekesztve készíti elő Európa. Gergely László Hiányzanak a menedzserek Bejegyzett, nem működő vegyes vállalatok (MTI) Átlagosan 41 százalékkal emelkedett a nyugati tőke vállalkozásainak száma az idei év első negyedében a Szovjetunióban és a kelet-európai országokban - állapította meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága. A tavalyi évkezdet óta megötszöröződött a nevezett térségben a vegyes vállalatok száma, s elérte a 18 900-at. Csakhogy ezeknek mindössze töredéke működik, a többi pusztán „papíron él". Az AP amerikai hírügynökség kiemeli a tanulmányból, hogy az indulás nehézségei között első helyen a szakképzett menedzserek hiánya szerepel.Az idei legszembetűnőbb gyarapodás Csehszlovákiában volt: 78 százalékkal, 3750-re nőtt a vegyes vállakozások száma. Ezek közül azonban csak 275 kezdett ténylegesen tevékenykedni március végéig. Magyarországot tekintve a növekedés 40 százalékos, hétezerre szaporodott a külföldi tőkerésszel bejegyzett cégek száma, Lengyelországban 34 százalékkal 3750-re, Romániában 33 százalékkal 1200-ra, Bulgáriában pedig 185 százalékkal 400-ra. Mérsékeltebb a növekedés a Szovjetunióban: 23 százalékos, bár emögött 3700 új vegyes vállalat bejegyzése van. Csehszlovákia kivételével az ENSZ-tanulmány nem tárta fel, hogy mennyi a valóban működő, s nem csak bejegyzett vegyes vállalat az egyes országokban. Az árversenyálom (MTI) Nemcsak az Áfor-kutaknál drágult meg a motorbenzin, hanem más forgalmazóknál, így például a Shellnél is, amelynek 25 százalékos a részesedése a magyar piacon. Noha január 1-jétől liberalizálták a kőolaj és a kőolajtermékek behozatalát, feldolgozását, forgalmazását, mégsem alakult ki árverseny a hazai benzinpiacon. Ezzel kapcsolatban a Shell és Interag Kft. illetékese elmondta: a hazai beszerzési források olcsóbbak, mintha importálnák az üzemanyagot, miután a nemzetközi és a magyar termelői árak között nincs akkora különbség, hogy érdemes legyen önálló behozatalra gondolni. Noha liberalizált az üzemanyagok importja, a motorbenzin behozatalát 11,2 százalékos vámköltség terheli. Ezenkívül a kormányrendelet tárolási kötelezettséget is előír, ez kőolajnál az importált mennyiség 5, üzemanyagoknál pedig 8 százalékát jelenti. Ráadásul a literenkénti 33 forintos fogyasztási adót a tartályokban lévő mennyiségek után is be kell fizetni, így a hazai fogyasztók egyelőre nem számíthatnak árversenyre, már csak azért sem, mert rendkívül alacsony az árrés a motorbenzin árában. Akciós hús - kérdőjelekkel (MTI) Feltehetően az ország néhány pontján feszültségek is jelentkeznek majd a szerdától kezdődő tíznapos árengedményes húsakción - tájékoztatta az MTI-t Menczel Lászlóné, a Húsipari Egyesülés munkatársa.(Mint ismeretes, augusztus 7. és 17. között árengedménnyel lehet húst és zsiradékokat vásárolni, az árengedmény mértéke 30-60 százalék -A szerk.) Az „akciós hús” mennyisége eltérő lesz az ország különböző pontjain. Lehetnek olyan városok, illetve kisebb-nagyobb területek, ahol nem lesz elegendő mennyiségű olcsó hús. Az akció tehát mindenütt addig tart majd, amíg az árengedményes készletből futja az adott boltban. Előállhat olyan helyzet is, hogy már 8-án elfogy a készlet. Arra is felhívta a figyelmet Menczel Lászlóné, hogy ez az akció a közvetlen fogyasztói réteg támogatását szolgálja, vagyis a nagybani vásárlókat nem érinti - például a vendéglátóhelyeket, vagy a kórházakat. Ezért a boltokban a boltvezetőknek igen nagy a felelőssége, hogy korrekt módon járjanak el, s a kedvezményből valóban a rászorulók, főként a kedvezményezettek részesüljenek. * Naivitás? Az. Hogyan is gondolja az egyesülés szakembere: a boltos kérdéseket tesz föl a vevőnek, meg tetszik otthon enni, úgy is mint rászoruló, avagy, kedves vevő úr, maga egy gazdag közkórház árubeszerzője? S ha a tisztelt vásárló orrára íratott, hogy ő bizony a sarki kocsmáros, s nyerni akar az „üzleten", akkor - hiszen korrekt módon jár el a boltvezető — rendőrt hív, összetrombitálja a szigorú közvélemény helyi képviselőit... Ez a naivitás talán nem is naivitás, inkább amolyan színjáték: a húsipar azt akarja elhitetni, hogy a nagyérdemű éhezők megsegítéséért szervezi akció ját, s nem azért, mert nyakán marad a készlet, nincs hová tenni az újabb szállítmányokat. Ha ugyanis valóban a szegényeknek akarnának egy húsos levessel kedveskedni, akkor nem a boltosoknak üzennének... (g. f.) Szabad a malacexport (MTI) Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság felszabadította ez év október 31-ig a malacexportot, mondván, ezzel megakadályozható a hazai sertéstörzsállomány, mindenekelőtt a kocák levágása. Ezért a bizottság úgy döntött, hogy szabaddá teszi a kivitelt. Erre azért is szükség volt, mert az előzőleg meghirdetett két kiviteli pályázat tapasztalatai azt mutatták: több a jelentkező, mint a pályázatok alapján kiadható engedélyek száma. A malacexport felszabadítása azonban csak részben segíthet a helyeten, ugyanis az egyik legnagyobb potenciális felvevőpiac, a jugoszláviai beszűkült. Továbbá az olasz hatóságok is - főként az EK brüsszeli központjának ösztönzésére - szigorításokat vezettek be a malacbevitelre. Argentína Megfékezett infláció? (MTI) Argentínában az árak átlagos növekedése júliusban alig 2,6 százalékos volt, több mint öt év óta a legalacsonyabb - jelentette be az Argentin Országos Statisztikai és Népszámlálási Hivatal. Az infláció az év első hét hónapjában 74,3 százalékra rúgott, 12 hónapra számított mértéke pedig 178,3 százalékos volt. A kedvező eredmények - az AP szerint - úgy értékelhetők, hogy sikeresen működnek Carlos Saúl Menem elnöknek és Domingo Cavallo gazdasági miniszternek az infláció lefékezésére hozott intézkedései. Argentínában csaknem két évtized óta minden évben háromnégy számjegyű inflációt jegyeznek. Utoljára 1986 februárjában volt alacsony az átlagos áremelkedés. Németország Bértárgyalások teljes sikerrel (MTI) Átlagosan 6,6 százalékos béremelést sikerült elérniük Németország nyugati felén a munkásoknak, akik a világ legjobban megfizetett alkalmazottai közé tartoznak, igaz, a legtermelékenyebbek közé is. A legutóbbi, iparágakat felölelő bértárgyalásokon 4,9 és 7,2 százalék közötti emelést vívtak ki a szakszervezetek a munkáltatóktól. Az előbbit, a legalacsonyabbat a bányászok, míg az utóbbit a faiparban dolgozók kapják. Kisebb munkavállalói csoportoknak - így a kiskereskedelemben dolgozóknak - sikerült jóval az átlagost meghaladó mértékű-16,3 százalékos - béremelést kivívniuk. 1990-ben Németország nyugati felén az átlagos órabér 27,2 márka volt, a mostani 6,6 százalékos emelkedéssel 28,83 márka lesz. Magyar Nemzet 7 1 * Mi legyen a barterszerződésekben Új válságprogram készül Moszkvában (Tudósítónktól) MOSZKVA - Némiképp ellentmondásban van a Szovjetunióban vasárnap napvilágot látott elnöki rendelet tartalma, valamint Vlagyimir Scserbakov első miniszterelnök-helyettesnek a szovjet gazdaságról adott helyzetelemzése között. Az elnöki rendelet, amely a közszükségleti cikkek és lakossági szolgáltatások mennyiségének haladéktalan növeléséről intézkedik a pesszimista közgazdászok jóslatait - és mellesleg az állami statisztikai bizottság prognózisát - látszik megerősíteni. Tudniillik azt, hogy tovább tart a recesszió a szovjet termelésben, amely egyes közgazdászok szerint a tavalyihoz képest 30 százalékkal is zuhanhat az év végéig. Scserbakov viszont a televíziónak nyilatkozva azt fejtegette, hogy júniusban és júliusban a helyzet stabilizálódott, s októbertől kezdetét veheti a fokozatos felemelkedés, amennyiben augusztus és szeptember is a megelőző két hónaphoz hasonlóan eredményes lesz. Mindezt a kormányfőhelyettes azzal magyarázta, hogy teljesen új programmal próbálják kivezetni a szovjet gazdaságot a válságból. Míg korábban a stabilizálódásra helyezték a hangsúlyt, s azután csak a piaci viszonyok bevezetésére, addig most a kinat a piaci kapcsolatok alkalmazásának felgyorsításában és elmélyítésében látják. Az elnöki rendelet szerint a nyersanyagellátás terén prioritást kapnak azok a vállalatok, amelyek közszükségleti cikkeket, építőanyagokat állítanak elő, lakossági szolgáltatásokat kínálnak. Az importra szánt valutaeszközök elosztásakor - beleértve a hiteleket is - elsőbbséget élvez a gabonafelvásárlás, a gyógyászati eszközök beszerzése, valamint azoknak az anyagoknak a biztosítása, amelyek nélkülözhetetlenek a közszükségleleti cikkek termeléséhez. Az év elejéhez képest lényegi új fejlemény, hogy a rendelet nemhogy tiltja, de egyenesen ajánlja a köztársasági kormányoknak a háttér műveletek alkalmazását a szükséges élelmiszerek és nyersanyagok beszerzésére. En(MTI) A hírügynökség információja szerint ezen a héten Moszkvában várhatóan megállapodás születik mintegy 500 ezer tonna magyar búza exportjáról. Erről jelenleg több magyar cég, így például az Agrimpex Rt. és a Gabona Rt. tárgyal az importőr szovjet külkereskedelmi vállalattal. Mint ismert, a magyar kormány 1,3 millió tonna búza exportjának finanszírozására vállalt nemrég állami garanciát. Az exportőröknek több pénzintézet, így például a Magyar Külkereskedelmi Bank és a Közép-európai Nemzetközi Bank is hitelt nyújtana. Az Agrimpex Rt. és a nek megfelelően kedvező feltéteket biztosítanak a vámilletékek, valamint az export-import adók terén is. A rendelet azt is lehetővé teszi, hogy a befejezetlen és a tőkehiány miatt befagyasztott élelmiszer-ipari és kereskedelmi jellegű beruházásokat aukciókon, és ártőzsdén értékesítsék, szovjet, valamint külföldi jogi és magánszemélyeknek. Az erőltetett gabonaimport lehetőségének a felemlítése egybevág azokkal az előrejelzésekkel, amelyek szerint a tavalyinál (218 millió tonna) lényegesen kevesebb gabonát sikerül az idén betakarítani, mintegy 198 millió tonnát. Mindez előrevetíti, hogy a tavalyi 32 milliós tonnás importnál idén a Szovjetunió lényegesen nagyobb behozatalra szorul. Pavlov miniszterelnök 77 millió tonnáról tett említést a közelmúltban — igaz nem részletezve , hogy a belső állami vagy a külső felvásárlásokra gondol-e pontosan. Scserbakov miniszterelnök-helyettes nyilatkozatából az is kitűnt, hogy a Szovjetunió a csúcstalálkozót követően is tovább szorgalmazza a COCOM-korlátozások feloldását, valamint a teljes jogú csatlakozást a Valutaalaphoz. Szavai szerint a Bush-látogatás idején egyetértés alakult ki arról, hogy a COCOM-korlátozások a jelenlegi helyzetben igazolhatatlanok - bár a miniszterelnökhelyettes szerint „egyelőre nehéz” megmondani, végül mit is vesznek le a listáról. Mint hozzátette azonban, meg lehet találni a kellő garanciákat arra, hogy a Nyugatról kapott technikai eszközöket nem fogják a hadiiparban alkalmazni. Scserbakov megerősítette, hogy a Szovjetunió már elküldte teljes jogú tagsági kérelmét a Valutaalaphoz, s bár pillanatnyilag egyetért a társult tagság státusával, ezt csupán a kérvény megvizsgálása idejére tartja elfogadhatónak. A teljes jogú tagságot „nem szabad levenni a napirendről”. Lambert Gábor Gabona Rt. illetékesei szerint a Szovjetuniónak hitelben akár 1,5 millió tonna búza is eladható, a legnagyobb gondot a szűkös szállítási kapacitás jelenti. A Duna magas vízállása miatt hajón egyelőre egyáltalán nem lehet gabonát exportálni, s vasúton is csak havi 100-120 ezer tonnát. Hamarosan megkezdődik a Szovjetunióban a begyűjtés, s ez tovább csökkenti a szabad vagonok számát. Ezenkívül szó van többek között egyiptomi és iráni exportlehetőségről is, de a magas fuvarköltségek miatt bizonytalan az üzletkötés. * * * A rendelők fele nem fizet Start: teljes létszámmal (MTI) Befejeződött a csaknem 600 embert érintő egy hónapos kényszerszabadságolás a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben: hétfőtől ismét teljes létszámmal dolgozik a vállalat. A leállás ideje alatt feltöltötték a harmadik negyedévi rendelésállományt, bár a hatalma még mindig csökkentett kapacitással működik. A vállalat számára azonban ez is jobb megoldás, mint hitelbe szállítani. Néhány hónapja ugyanis általános gyakorlat, hogy a számlára 30 napon túl sem fizető vevőknek - ilyen a hazai rendelők csaknem fele nem ad árut az SKV. A vállalatnál folytatják a létszám csökkentését: hétfőn megkezdődtek a korengedményes nyugdíjazások, amelyek száz dolgozót érintenek. További 250 ember elbocsátását pedig már nevesítve is bejelentették a munkaügyi hivatalnak. Ezzel, valamint a természetes apadással szeptemberre alakul ki az egyelőre véglegesnek tekintett 2080 fős létszám. * Hétfőtől augusztus 21-éig tartó kényszerszabadságra küldték Hajdú- Bihar megye legnagyobb ipari üzemének, a Magyar Gördülőcsapágy Művek (MGM) debreceni központjának négyezer dolgozóját. Ezt megelőzően a Hajdúsági Iparművek háromezer munkása kényszerült hasonló módon pihenőre. Antal Sándor, az MGM vezérigazgatója szerint: a kényszerpihenő nem érinti az MGM berettyóújfalui, balmazújvárosi és diósdi gyárait, valamint a kereskedelmi igazgatóság dolgozóit. Szeptembertől elkerülhetetlen a csökkentett munkaidő bevezetése az MGM-ben. A kényszerszabadságról vissztérők azonban kapnak munkakönyvet. Győr új részvénytársasága (MTI) Megalakult a Global Trading Hungary Befektetési és Kereskedelmi Részvénytársaság - jelentették be a cég hétfőn, Győrött tartott sajtótájékoztatóján. A győri székhelyű rt. alaptőkéje egymilliárd 30 millió forint, amelyből 50 százalékkal a Duna-Lajta kereskedelmi vállalat, 48 százalékkal egy brit és 1,3 százalékkal egy kanadai befektetési társaság részesedik. A külföldi partnerek tőkét adtak, a magyar fél apportként 29 élelmiszerboltot vitt a vállalkozásba. A külföldi tőkebevitel a kereskedelmi hálózat fejlesztésére, az üzleti kapcsolatok szélesítésére teremt lehetőséget. A Duna-Lajta Kereskedelmi Vállalat tavaly egyébként 2 milliárd 700 millió forintos bolti forgalmat és 320 millió forintos nagy-, illetve külkereskedelmi forgalmat bonyolított. A külkereskedelemben az eddigi piacok megtartása mellett az rt. a szovjet piacra akar betörni.