Magyar Nemzet, 1991. október (54. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-28 / 252. szám

HÍREK NEM SEGÉLYEKÉRT, könyöradomá­­nyokért kilincseltünk Hollandiában, hanem a két ország kölcsönös együttműködésének kiszélesítésére tö­rekszünk - hangoztatta újságírók előtt Andrásfalvy Bertalan művelődé­si és közoktatási miniszter vasárnap, Budapesten, miután hazaérkezett négynapos hivatalos hollandiai láto­gatásáról. Ezzel kapcsolatban ki­emelte: a hollandok érdeklődnek pél­dául a magyar művészeti oktatás eredményei iránt, cserében segítsé­get adnak a többi között az idegen nyelvek tanításához. AZ MDF PARLAMENTI FRAKCIÓJA sík­­raszáll azért, hogy a tantestületeknek ismét legyen egyetértési joga az igazgatóválasztáskor - jelentette be Beke Kata országgyűlési képviselő a Pedagógusok Demokratikus szakszer­vezetének szombati küldöttgyűlésén.­­ PÁNEURÓPAI NAP TATÁN. Egész na­pos rendezvénysorozatot szervezett szombaton a Páneurópai Unió Ma­gyar Egyesületének Regionális Szerve­zete. Ennek során avatták fel az úgy­nevezett „királyszobát" az egykori Es­­terházy-kastélyban. Az emlékhely ki­alakítását az motiválta, hogy az utol­só magyar koronás király, IV. Károly és neje, Zita királynő éppen 70 évvel ezelőtt tartózkodott Tatán. A rendez­vény díszvendége Habsburg Erzsébet főhercegnő, a királyi pár leánya volt. ORSZÁGOS FÓRUMON foglalkoznak a falusi vendéglátás fejlesztésének lehető­ségeivel november 22-23-án Gyöngyö­sön az érdekeltek. A tanácskozáson részt vesz az Európai Közösség e terü­lettel foglalkozó vezető szakértője is - jelentette be Csáki Csaba, a Magyar Falusi, Tanyai Vendégfogadók Szövet­ségének elnöke a szervezet szombaton tartott idei részközgyűlésén. HAZÁNKBA ÉRKEZETT Hans Ulrich, aki Ernst Annus Antal altábornagy­­nak, a Honvédelmi Minisztérium köz­­igazgatási államtitkárának meghívá­sára látogatott Budapestre. HAZAI CSALÁDSEGÍTŐK - lelkészek, pedagógusok, jogászok és más szak­emberek - vették át diplomájukat va­sárnap Budapesten, a bécsi érsekség Családkonzultánsi és Családterápiás Intézetétől. Surján László népjóléti mi­­niszter nyitotta meg az ünnepséget, amelyen részt vettek családok segíté­sére vállalkozó erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai szakemberek is. Ez alka­lommal Dankó László kalocsai érsek emlékplakettet nyújtott át a végzősök­nek. A Caritas Hungarica és a Nem­zeti Egészségvédelmi Intézet egyházi és mentálhigiénés osztálya, valamint a XII. kerületi önkormányzat Híd Csa­ládsegítő Központja 1987-ben szer­vezte meg a mentálhigiénés képzést, hogy a bajba jutott családok segíté­sére készítsen fel szakembereket. A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY és a szo­ciálpolitika reformjaihoz nyújtott to­vábbi támogatásról tárgyalt Wa­shingtonban Jávor András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára. A tervek szerint a Világbank 1993- ban nyújtana jelentős összegű hitelt a magyar egészségügy átalakításához. A bank szakértői a napokban kezdték meg háromhetes helyszíni vizsgálatukat ezen a területen, s az államtitkár most részletes tájékoztatást adott a Világbank illetékes vezető munkatársainak a reformok céljairól, állásáról. Az Egyesült Államok egészségügyi és szociális minisztériumában arról tár­gyalt, hogy a tárca szakemberei Bu­dapesten (jelentős amerikai anyagi támogatással) átvilágítanák a Népjó­léti Minisztérium tevékenységét. TESTVÉRVÁROSI SZERZŐDÉST KÖTÖTT Esztergom és a szlovákiai Párkány polgármestere. Elhatározták: rendsze­ressé teszik a két önkormányzat kép­viselőinek találkozóját abból a cél­ból, hogy egyeztessék programjaikat, kicseréljék tapasztalataikat és közös rendezvényeket készítsenek elő. A tervek szerint regionális társulásokat és szövetségeket alakítanak a terület­fejlesztésre és a környezetvédelemre, arra is számítanak, hogy együttes fel­­lépésükre a Párkányi Papírgyár csök­kenti az Esztergomot is érintő lég­­szennyezést. A VILÁG mintegy 170 országában több mint másfél millió taggal műkö­dő nemzetközi klubhálózat, a Lions Clubs International nemzetközi elnö­két, Donald E. Bonkert, a mozgalom magyarországi képviselőivel folytatott budapesti és vidéki tapasztalatcseré­jét követően vasárnap délután fogad­ta Göncz Árpád köztársasági elnök is. A hazai 18 Lions Club elsődleges feladatának tekinti a hátrányos hely­zetű emberek, köztük a vakok és mozgássérültek, és a kábítószer áldo­zatainak megsegítését,támogatását. Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1991. október 28. Hamarosan dönt az Alkotmánybíróság Abortusz Magyarországon (MTI) Az Alkotmánybíróság ha­marosan dönt arról az indítványról, melyet a Pacem in Utero (Békét az anyaméhben) egyesület terjesztett be 1990 elején. Ebben kérték: a bíróság helyezze hatályon kívül, illetve mó­dosítsa a terhességmegszakításról szóló 76/1988. (XL 3.) számú mi­nisztertanácsi rendeletet, valamint a végrehajtásra kiadott jogszabályt A jelenleg is érvényes rendelet normatív feltételekhez köti a terhes­ségmegszakítást. E szerint abortusz­ra az jogosult, akinek már van két élő utódja, illetve akinek férje még legalább hat hónapig sorhatalmi szolgálatot teljesít. Azokban az ese­tekben, amikor ezek a feltételek fennállnak és dokumentumokkal igazolhatók, bizottság előtti eljárás szükségtelen. Műtétre szociális in­dok alapján is sor kerülhet, ennek el­bírálása azonban hatósági eljárást igényel a család- és nővédelmi taná­csadók keretében. A jogszabály ki­mondja: a műtét a terhesség 12. he­téig végezhető el. A terhességmeg­szakításért kétezer forintot kell fizet­ni, de viszonylag tág a térítésmentes esetek köre. Számadatok bizonyítják: ha­zánkban nemzetközi összehasonlí­tásban is magas, átlagosan 35 az ezer szülőképes korú nőre jutó abor­tuszok száma. Magyarországon át­lagosan 100 terhességből 40 végző­dik abortusszal - derül ki a Közpon­ti Statisztikai Hivatal ez év májusi jelentéséből. A legális terhesség­megszakítások száma 1950-ben 1707, 1960-ban 16 2160, 1970-ben 192 238 („rekordév”), majd az 1973-ban hozott szigorító rendelke­zéseket követően nagymértékű csökkenés volt tapasztalható. 1980- ban 80 882, ’83-ban pedig már csak 78 600 terhességmegszakítást je­gyeztek fel. Ettől kezdve azonban mérsékelt, de határozottan emelkedő tendencia figyelhető meg 1989-ig. Az Országos Szülészeti és Nőgyó­gyászati Intézet adatai szerint 1990- ben 124 977 szülésre 91 567 abortusz esett. Ez év első hét hónapjában 63 499 gyermek született és 45 571 terhességmegszakítást hajtottak végre. A KSH-jelentés kiemeli: a ter­­hességmegszakítások száma az el­múlt két esztendőben csaknem azo­nos volt, viszont változások tapasz­talhatók az abortuszon átesett nők társadalmi-demográfiai helyzeté­ben. Emelkedik azoknak a száma, akik első terhességüket szakíttatják meg, ami egyúttal azt is jelzi: emel­kedik a fiatalok, főleg a 20 éven aluliak részaránya. Szembetűnő, hogy a fiatalok között is a 15 éven aluli leányok körében végzett ter­hességmegszakítások száma majd­nem a háromszorosára emelkedett két esztendő alatt. A Pacem in Ute­ro szervezet tagjai mindezt orvosi­lag, jogilag és demográfiailag egya­ránt tragikusnak tartják. Állítják: a magzat a fogamzástól kezdve embe­ri élet, amelyet a jog nem tekinthet nem létezőnek, ezért - véleményük szerint - alkotmányellenes az a ren­delet, amely teret enged a legális abortusznak. Az Alkotmánybíróság már huza­mosabb ideje vizsgálja a terhesség­megszakításokkal kapcsolatos jog­szabályok alkotmányosságát A tes­tülethez érkezett számos beadványra tekintettel több alkotmánybíró is kü­lönböző határozattervezetet készített Az abortuszügyben várhatóan no­vemberben hirdetnek határozatot.­­ Hétfőn ismét foglalkozik a kö­zösség elleni izgatás bűncselekmény törvényi meghatározása alkotmány­ellenességének megállapítását kérő indítvánnyal az Alkotmánybíróság. A Szent Korona című újság szer­kesztőjének védőügyvédje már ré­gebben, a bűnügyet tárgyaló bíró pe­dig a közelmúltban fodult indítvá­nyokkal az Alkotmánybírósághoz. Az ügyvéd szerint a büntető törvény­­könyvben meghatározott közösség elleni izgatás bűncselekmény alkot­mányellenesen korlátozza a szó­lásszabadságot. A bíró pedig arra kért választ az Alkotmánybíróságtól, hogy egyrészt az alkotmány rendel­kezésére tekintettel lehet-e korlátja a szólás- és sajtószabadságnak, más­részt pedig a közösség elleni izgatás meghatározása ellentétben áll-e az alkotmányban megfogalmazottak­kal. Az indítványokat az Alkotmány­bíróság egyesítette, és várhatóan hét­főn határozatot hoz az ügyben. Kisebbségi fórum Békéscsabán Az ellenzék a nemzetiségi törvény tervezetéről (MTI) Három alföldi megye (Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar) kisebbségi szervezeteinek a képvi­selői részére rendezett szombaton Békéscsabán, a megyeházán fóru­mot a Fidesz Békés megyei liberá­lis frakciója. Az előadók az SZDSZ és a Fidesz véleményét összegezték a kormánynak a ki­sebbségi kerekasztal résztvevőivel egyeztetett nemzetiségi-kisebbségi törvény tervezetéről. Élénk eszme­csere folyt egyebek közt arról: re­gisztrálni kell-e, kik tagjai egy-egy kisebbségnek. Ehhez a regisztrá­láshoz a Pénzügy- és az Igazság­ügyi Minisztérium ragaszkodik. Vita folyt arról is, hogy Nyugat- Európában létezik-e egyáltalán olyan kisebbségpolitika, amely mérvadó lehet Magyarország szá­mára. Ugyanis a jó példák ellenére inkább az a jellemző Európa nyu­gati felére, hogy a gazdasági jólét elfedi a nemzetiségi ellentéteket A fórum résztvevői végül is meg­egyeztek abban: minden országnak magának kell megoldást találnia a nemzetiségi kérdésben. A kormányzat törvényterveze­tét kritikával támogató fórumon szó esett a cigányság gondjairól is. A cigányszervezetek képvise­lői nehezményezték, hogy nincs felmérés arról: vajon a munkanél­küliek közül hányan cigányok. A cigányok nagy része szakképzet­­len, ezért elsőként őket fenyegeti a munkanélküliség. Mint a fóru­mon elhangzott, a hatszázezres hazai cigányság öntudatra ébredé­se a mai nehéz gazdasági hely­zetben komoly konfliktusokkal járhat. Vita a Szegfű Klubban Szociáldemokrácia és az átmenet a kelet-közép-európai országokban cím­mel tartotta alakuló ülését az MSZP Szegfű Klubja. A klub célja a baloldali értékek közvetítése.. Ennek szellemé­ben telt az első találkozás is, amelyen a meghívott vendégek: Szekeres Imre, az MSZP alelnöke, Vitányi Iván az MSZP országos választmányának elnöke és Krausz Tamás történész arra keresett választ, hogy létezik-e szociáldemokra­ta al­ternatíva és milyen szerepe van az MSZP-nek ennek megfogalmazásában. Vitányi Iván helyesbítette a kér­dést: „Én úgy fogalmaznék, hogy egy­általán létezik-e alternatíva, ugyanis ami most van Magyarországon, annak soha nem volt alternatívája”. Krausz Tamás nem volt ennyire borúlátó, szerinte lesz baloldali alter­natíva. Szekeres Imre szerint nem ide­ológiákat kell gyártani, mert azzal nem lehet választókat megnyerni, hanem a gyakorlati, hétköznapi kérdésekben kell határozottan állást foglalni. Hit, amely összeköt Akkoriban a Liszt Ferenc utcá­ban laktunk. Egyik vége a Deák Farkas utcába torkollt, a másik vé­ge a Gecse Dániel utcába. Azt na­gyon hamar megtanultam, hogy Gecse Dániel volt az első prédiká­tora az utcában lévő református templomnak - a kistemplomnak, ahogy azt Marosvásárhelyen ne­vezték, hogy megkülönböztessék a várban levő másik református templomtól. Már rég nem ebben a városrészben laktam, amikor felfe­deztem, hogy a kiszegezett névtáb­la szerint az utca neve: Stefan cel Mare. Még csak meg se lepődtem ezen. Akkorra már megszoktam, tudtam, hogy szüleim, a szomszé­dok, gyermektársaim - a vásárhe­lyi magyarok - kettős valóságban élnek: ha levelezni kell, akkor egy hivatalos nevet írnak a borítékra; de ha azt magyarázzák egymásnak, hogy hogyan is kell eltalálni egy is­merőshöz, akkor a közösség tuda­tában élő régi nevet használják. Akkoriban hároméves voltam, és egy meséskönyvet kellett újra és újra elolvasni nekem: Mackó úrék Matyóföldön. Ma már nem emlék­szem a szövegére. Annál inkább a rajzaira meg arra, hogy nagyon kel­lett ügyelni rá, mert a szomszéd bá­csi kapta ajándékba gyermekkorá­ban, és megőrizte, hogy a déduno­káinak is ebből olvasson majd fel. Szüleim és a velünk egy házban la­kó szomszédok engedtek néha un­szolásomnak. Néha elzavartak, ne lábatlankodj itt, Bügyök! Néha rám se pillantottak, észre se vettek. Rá­diót hallgattak, beszélgettek. Fo­galmam se volt róla, hogy ha éppen elutasítanak,­­azt miért teszik Fo­galmam se volt róla, hogy Kr. u. 1956-ot írunk és október végét mutat a naptár. Akkoriban sokszor megszid­tak, vártuk húgommal ketten az es­ti krónikát, mert olyan „ugrálós” zene volt a szignálja, és mi zene­szóra a szüleink ágyán ugráltunk majd lehuppantunk a földre. És ál­lítólag ez tönkreteszi az ágybetét rugóit. Vagy: vasárnap reggel, hét óra előtt (helyi időszámítás szerint) már ébren voltunk, besurrantunk a nagyszobába, bekapcsoltuk a rádi­ót Apám, anyám még aludt volna, mit bőgetitek a rádiót? Mars vissza az ágybal Néha hiábavaló volt minden könyörgés, nem sikerült végighallgatni a Rákóczi-indulót. Sok részletet sorolhatnék még. Részleteket, melyek egészet körvo­­nal­aznak ,melyek mutatják milyen is volt akkoriban a mi életünk ott, Marosvásárhelyen. És ebben az életben szerves részként létezett minden, ami, akár távoli üzenet­ként, jelként is, de magyar. Nem emlékszem, hogy viselkedett ez a környezetem ’56 október végén - de azt tudom, hogy olyan környe­zet volt ez, mely sorskérdésként él­te meg mindazt, ami tőle térben tá­vol történt. Nemcsak tudták az ot­taniak, hogy mi történik itten (hogyne tudták volna, hiszen az ap­ró eseményekkel is nagyon tisztá­ban voltak, milyenek az esélyeik a bajnokságban a Fradinak vagy a Vasasnak például), hanem ugyan­úgy féltek és hittek. Évtizedek óta járom a falvakat Székelyföldön. Beszélgetések köz­ben, csak úgy megjegyzésként sok­szor hallottam: szépen szól a falu harangja. Olyan, mint a „pesti rádi­óban” a déli harangszó. Sőt akadt olyan atyafi, aki azt állította, hogy a falu harangjának a szavát itt a helyszínen rögzítették, és ott na­ponta megszólaltatják. Előbb hie­delmekként kezeltem ezeket a megjegyzéseket De rá kellett jön­nöm: mélyebb és fontosabb jelen­ségről van szó, mintsem gondoltam volna. Hitről, mely összeköt Min­dennap délben, és történelemfor­máló forradalomban is. Gagyi József Calfa Szarvason Tisztelgés Stefánik szobránál (MTI) Szombaton Szarvason a szlovák tanítási nyelvű általános is­kola falán felavatták Milan Rastislav Stefániknak, egykori szarvasi diák­nak, a Csehszlovák állam egyik meg­alkotójának emléktábláját Marián Calfa, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság miniszterel­nöke szólt az egybegyűlt magyarok­hoz és szlovákokhoz. Ünnepi beszé­dében fölrajzolta Stefánik pályáját. A nagy szlovák hazafi, diplomata, tá­bornok és csillagász 111 évvel ez­előtt született egy felvidéki faluban. A pozsonyi és a soproni évek után a Szarvasi Evangélikus Főgimnázium­ban tanult, s itt érettségizett Mint a csehszlovák miniszterelnök megál­lapította, Stefánik prágai egyetemi, majd párizsi éveiben vált öntudatos szlovák hazafivá, s egyik előkészítő­je lett Csehszlovákia 1918 október végi megalakulásának. Stefánik az első csehszlovák kormány hadügy­minisztereként 1919. május 4-én a Felvidéken légi szerencsétlenség ál­dozata lett A miniszterelnök­­ Martin Po­­rubjak szlovák miniszterelnök-he­lyettes, Nagy Ferenc József, a ma­gyar kormány tárca nélküli minisz­tere és Demeter László szarvasi polgármester társaságában - lelep­lezte Stefánik emléktábláját, amely előtt egy mintegy fél méter magas bronzszobor áll. Az alkotást - mely a francia légierő pilótájaként ábrá­zolva a nagy szlovák hazafit - a csehszlovák kormány ajándékozta Szarvasnak. Surján László Kisterenyén Legyen szövetsége a keresztény dolgozóknak (MTI) Keresztény munkavállalói szövetség létrehozását szorgalmazta Surján László pártelnök, népjóléti­ miniszter a Kereszténydemokrata Néppárt vasárnapi kisterenyei nagy­gyűlésén. A miniszter beszédében mindenekelőtt a rászorultságot job­ban figyelembe vevő szociálpolitika megteremtése mellett érvelt. A kor­mányzat szándékait az elesettek irán­ti szolidaritás vezeti, ugyanakkor meg kell küzdeni az embereket oly könnyen megtévesztő demagógiával, a hordószónoklatokkal is - hangoz­tatta. A továbbiakban Surján László többször kifejtett véleményét meg­erősítve leszögezte: elégedetlen a szakszervezetek tevékenységével, jól­lehet azok a népjóléti munka termé­szetes szövetségesei lehetnének. Mi­után azonban a szakszervezeti moz­galom amúgy is erősen megosztott, a Kereszténydemokrata Néppárt inté­zőbizottsága határozatban szögezte le: nem helyesli egy keresztény szak­­szervezeti mozgalom megalakítását, ezzel szemben arra kérik a keresz­tény munkavállalókat, hozzák létre a keresztény dolgozók szövetségét, mely mozgalommá terebélyesedve ismereteket, gondolatokat, feladato­kat adna, s a munkahelyeken érvé­nyesítené az egymás iránti szolidari­tás alapelveit. A kormányzatnak nincs regionális politikája Az önkormányzatok megalakulá­sa óta eltelt egy esztendő tapasztala­tait dolgozták fel azon a háromnapos konferencián, melyet a Baranya me­gyei közgyűlés hívott össze a hét vé­gére. Az országos találkozón azt ele­mezték a szakemberek, hogy milyen szerepük lehet a jövőben a területi önkormányzatoknak. A résztvevők úgy látták, hogy a törvényi szabályo­zás felemás, „lebegő” megyéket ho­zott létre, s minthogy a különböző te­lepülési szövetségek sem jutottak ér­demi szerephez, valójában igen gyen­ge az önkormáyzati érdekvédelem. Külön szekcióban foglalkoztak a te­rületfejlesztés kérdéseivel is. Egyet­értésre jutottak abban, hogy a kor­mányzatnak nincs regionális politiká­ja s hiányzik az a köztes szint, mely képes lenne az ország különböző tér­ségei sajátosságainak feltárására, az érdekek képviseletére. Ha lesz terü­letfejlesztési törvény, olyannak kell lennie, hogy ne sértse a települési ön­­kormányzatok érdekeit. A megyék je­lentős szerepet tölthetnek be vállal­kozások, bankok alakításában és a nagyobb térségbeli fejlesztésekben. A nemzetközi kapcsolatok szekci­ójában is majd mindenki utalt arra, hogy Európába csak a régiók Európá­ján keresztül vezet az út, s a külföldi partnerkapcsolatokban a tartományi, regionális szinteknek csak a megye fe­lelhet meg. Ugyanakkor hiányzik en­nek rögzítése, jogi szabályozása. Szakmai szempontok alapján mutattak rá arra is, hogy a jogállam építésének időszakában nincs konzisztens állam­­építési gyakorlat, erősödik a köztár­sasági megbízotti intézmény, miköz­ben kiürülnek az önkormányzati ha­táskörök. A tanácskozás résztvevői úgy látják, hogy a törvényhozóknak is szükséges lenne áttekinteniük az ön­kormányzatok működését (csefkó) Ukrán parlamenti delegáció hazánkban Kárpátalja szabad gazdasági övezet lesz? Ukrajna Legfelső Tanácsának (parlament) a falu újjászületése és szociális fejlődése kérdéseivel fog­lalkozó bizottsága tett látogatást ha­zánkban. Az ukrán küldöttség tár­gyalásairól Vaszilij Szuhoj, a bizott­ság elnöke és Dmitrij Tkacs, a Szov­jetunió budapesti nagykövetségének ukrajnai képviselője többek között elmondta: a köztársaságban az egyik legfontosabb feladatnak tartják a me­zőgazdaság privatizálását, amely megteremti a termelés további növe­kedését, versenyképességét az euró­pai piacokon. Elsősorban tapasztalat­­cserére jöttek hazánkba. A Szovjet­unió tagköztársaságai közül jelenleg Ukrajnával a legjobbak gazdasági kapcsolataink, azonban gondot okoz, hogy a piacgazdaság még nem tud érvényesülni az együttműködésben, elsősorban azért, mert az ukrán fél­nek minimálisak a devizatartalékai. Jelenleg az árucsere főként barterüz­­letekben bonyolódik, ezért szorgal­mazzák további magyar-ukrán ve­gyes vállalatok alakításán Dolgoz­nak egy bankmegállapodáson is, amelyben részletesen meghatározzák majd a gazdasági forgalom elszámo­lási módjait A tárgyalásokon szó esett a kár­pátaljai szabad gazdasági övezet lét­rehozásának lehetőségeiről is. Ezzel kapcsolatban ungvári kárpátaljai te­rületi tanács egy tervezetet dolgozott ki, amelyet eljuttatott a kijevi Legfel­ső Tanácshoz megvitatásra. Ezekben a napokban Ungváron nemzetközi tanácskozást tartanak, többek között nyolc oroszországi szabad gazdasági övezet képviselői, valamint kínai, tajvani és európai szakértők. A téma: e zónák miként válhatnak a gazdasá­gi fejlődés lendítőivé. Bár a kárpátal­jai övezet tervéért Ukrajna egyes ré­szeiben nem lelkesednek, az már most is tagadhatatlan, Kárpátalja és Ungvár Ukrajna és a Szovjetunió egyik legfontosabb gazdasági kapuja Nyugat felé. (botlik)

Next