Magyar Nemzet, 1991. október (54. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-28 / 252. szám
HÍREK NEM SEGÉLYEKÉRT, könyöradományokért kilincseltünk Hollandiában, hanem a két ország kölcsönös együttműködésének kiszélesítésére törekszünk - hangoztatta újságírók előtt Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter vasárnap, Budapesten, miután hazaérkezett négynapos hivatalos hollandiai látogatásáról. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a hollandok érdeklődnek például a magyar művészeti oktatás eredményei iránt, cserében segítséget adnak a többi között az idegen nyelvek tanításához. AZ MDF PARLAMENTI FRAKCIÓJA síkraszáll azért, hogy a tantestületeknek ismét legyen egyetértési joga az igazgatóválasztáskor - jelentette be Beke Kata országgyűlési képviselő a Pedagógusok Demokratikus szakszervezetének szombati küldöttgyűlésén. PÁNEURÓPAI NAP TATÁN. Egész napos rendezvénysorozatot szervezett szombaton a Páneurópai Unió Magyar Egyesületének Regionális Szervezete. Ennek során avatták fel az úgynevezett „királyszobát" az egykori Esterházy-kastélyban. Az emlékhely kialakítását az motiválta, hogy az utolsó magyar koronás király, IV. Károly és neje, Zita királynő éppen 70 évvel ezelőtt tartózkodott Tatán. A rendezvény díszvendége Habsburg Erzsébet főhercegnő, a királyi pár leánya volt. ORSZÁGOS FÓRUMON foglalkoznak a falusi vendéglátás fejlesztésének lehetőségeivel november 22-23-án Gyöngyösön az érdekeltek. A tanácskozáson részt vesz az Európai Közösség e területtel foglalkozó vezető szakértője is - jelentette be Csáki Csaba, a Magyar Falusi, Tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnöke a szervezet szombaton tartott idei részközgyűlésén. HAZÁNKBA ÉRKEZETT Hans Ulrich, aki Ernst Annus Antal altábornagynak, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárának meghívására látogatott Budapestre. HAZAI CSALÁDSEGÍTŐK - lelkészek, pedagógusok, jogászok és más szakemberek - vették át diplomájukat vasárnap Budapesten, a bécsi érsekség Családkonzultánsi és Családterápiás Intézetétől. Surján László népjóléti miniszter nyitotta meg az ünnepséget, amelyen részt vettek családok segítésére vállalkozó erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai szakemberek is. Ez alkalommal Dankó László kalocsai érsek emlékplakettet nyújtott át a végzősöknek. A Caritas Hungarica és a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet egyházi és mentálhigiénés osztálya, valamint a XII. kerületi önkormányzat Híd Családsegítő Központja 1987-ben szervezte meg a mentálhigiénés képzést, hogy a bajba jutott családok segítésére készítsen fel szakembereket. A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY és a szociálpolitika reformjaihoz nyújtott további támogatásról tárgyalt Washingtonban Jávor András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára. A tervek szerint a Világbank 1993- ban nyújtana jelentős összegű hitelt a magyar egészségügy átalakításához. A bank szakértői a napokban kezdték meg háromhetes helyszíni vizsgálatukat ezen a területen, s az államtitkár most részletes tájékoztatást adott a Világbank illetékes vezető munkatársainak a reformok céljairól, állásáról. Az Egyesült Államok egészségügyi és szociális minisztériumában arról tárgyalt, hogy a tárca szakemberei Budapesten (jelentős amerikai anyagi támogatással) átvilágítanák a Népjóléti Minisztérium tevékenységét. TESTVÉRVÁROSI SZERZŐDÉST KÖTÖTT Esztergom és a szlovákiai Párkány polgármestere. Elhatározták: rendszeressé teszik a két önkormányzat képviselőinek találkozóját abból a célból, hogy egyeztessék programjaikat, kicseréljék tapasztalataikat és közös rendezvényeket készítsenek elő. A tervek szerint regionális társulásokat és szövetségeket alakítanak a területfejlesztésre és a környezetvédelemre, arra is számítanak, hogy együttes fellépésükre a Párkányi Papírgyár csökkenti az Esztergomot is érintő légszennyezést. A VILÁG mintegy 170 országában több mint másfél millió taggal működő nemzetközi klubhálózat, a Lions Clubs International nemzetközi elnökét, Donald E. Bonkert, a mozgalom magyarországi képviselőivel folytatott budapesti és vidéki tapasztalatcseréjét követően vasárnap délután fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök is. A hazai 18 Lions Club elsődleges feladatának tekinti a hátrányos helyzetű emberek, köztük a vakok és mozgássérültek, és a kábítószer áldozatainak megsegítését,támogatását. Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1991. október 28. Hamarosan dönt az Alkotmánybíróság Abortusz Magyarországon (MTI) Az Alkotmánybíróság hamarosan dönt arról az indítványról, melyet a Pacem in Utero (Békét az anyaméhben) egyesület terjesztett be 1990 elején. Ebben kérték: a bíróság helyezze hatályon kívül, illetve módosítsa a terhességmegszakításról szóló 76/1988. (XL 3.) számú minisztertanácsi rendeletet, valamint a végrehajtásra kiadott jogszabályt A jelenleg is érvényes rendelet normatív feltételekhez köti a terhességmegszakítást. E szerint abortuszra az jogosult, akinek már van két élő utódja, illetve akinek férje még legalább hat hónapig sorhatalmi szolgálatot teljesít. Azokban az esetekben, amikor ezek a feltételek fennállnak és dokumentumokkal igazolhatók, bizottság előtti eljárás szükségtelen. Műtétre szociális indok alapján is sor kerülhet, ennek elbírálása azonban hatósági eljárást igényel a család- és nővédelmi tanácsadók keretében. A jogszabály kimondja: a műtét a terhesség 12. hetéig végezhető el. A terhességmegszakításért kétezer forintot kell fizetni, de viszonylag tág a térítésmentes esetek köre. Számadatok bizonyítják: hazánkban nemzetközi összehasonlításban is magas, átlagosan 35 az ezer szülőképes korú nőre jutó abortuszok száma. Magyarországon átlagosan 100 terhességből 40 végződik abortusszal - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal ez év májusi jelentéséből. A legális terhességmegszakítások száma 1950-ben 1707, 1960-ban 16 2160, 1970-ben 192 238 („rekordév”), majd az 1973-ban hozott szigorító rendelkezéseket követően nagymértékű csökkenés volt tapasztalható. 1980- ban 80 882, ’83-ban pedig már csak 78 600 terhességmegszakítást jegyeztek fel. Ettől kezdve azonban mérsékelt, de határozottan emelkedő tendencia figyelhető meg 1989-ig. Az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet adatai szerint 1990- ben 124 977 szülésre 91 567 abortusz esett. Ez év első hét hónapjában 63 499 gyermek született és 45 571 terhességmegszakítást hajtottak végre. A KSH-jelentés kiemeli: a terhességmegszakítások száma az elmúlt két esztendőben csaknem azonos volt, viszont változások tapasztalhatók az abortuszon átesett nők társadalmi-demográfiai helyzetében. Emelkedik azoknak a száma, akik első terhességüket szakíttatják meg, ami egyúttal azt is jelzi: emelkedik a fiatalok, főleg a 20 éven aluliak részaránya. Szembetűnő, hogy a fiatalok között is a 15 éven aluli leányok körében végzett terhességmegszakítások száma majdnem a háromszorosára emelkedett két esztendő alatt. A Pacem in Utero szervezet tagjai mindezt orvosilag, jogilag és demográfiailag egyaránt tragikusnak tartják. Állítják: a magzat a fogamzástól kezdve emberi élet, amelyet a jog nem tekinthet nem létezőnek, ezért - véleményük szerint - alkotmányellenes az a rendelet, amely teret enged a legális abortusznak. Az Alkotmánybíróság már huzamosabb ideje vizsgálja a terhességmegszakításokkal kapcsolatos jogszabályok alkotmányosságát A testülethez érkezett számos beadványra tekintettel több alkotmánybíró is különböző határozattervezetet készített Az abortuszügyben várhatóan novemberben hirdetnek határozatot. Hétfőn ismét foglalkozik a közösség elleni izgatás bűncselekmény törvényi meghatározása alkotmányellenességének megállapítását kérő indítvánnyal az Alkotmánybíróság. A Szent Korona című újság szerkesztőjének védőügyvédje már régebben, a bűnügyet tárgyaló bíró pedig a közelmúltban fodult indítványokkal az Alkotmánybírósághoz. Az ügyvéd szerint a büntető törvénykönyvben meghatározott közösség elleni izgatás bűncselekmény alkotmányellenesen korlátozza a szólásszabadságot. A bíró pedig arra kért választ az Alkotmánybíróságtól, hogy egyrészt az alkotmány rendelkezésére tekintettel lehet-e korlátja a szólás- és sajtószabadságnak, másrészt pedig a közösség elleni izgatás meghatározása ellentétben áll-e az alkotmányban megfogalmazottakkal. Az indítványokat az Alkotmánybíróság egyesítette, és várhatóan hétfőn határozatot hoz az ügyben. Kisebbségi fórum Békéscsabán Az ellenzék a nemzetiségi törvény tervezetéről (MTI) Három alföldi megye (Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar) kisebbségi szervezeteinek a képviselői részére rendezett szombaton Békéscsabán, a megyeházán fórumot a Fidesz Békés megyei liberális frakciója. Az előadók az SZDSZ és a Fidesz véleményét összegezték a kormánynak a kisebbségi kerekasztal résztvevőivel egyeztetett nemzetiségi-kisebbségi törvény tervezetéről. Élénk eszmecsere folyt egyebek közt arról: regisztrálni kell-e, kik tagjai egy-egy kisebbségnek. Ehhez a regisztráláshoz a Pénzügy- és az Igazságügyi Minisztérium ragaszkodik. Vita folyt arról is, hogy Nyugat- Európában létezik-e egyáltalán olyan kisebbségpolitika, amely mérvadó lehet Magyarország számára. Ugyanis a jó példák ellenére inkább az a jellemző Európa nyugati felére, hogy a gazdasági jólét elfedi a nemzetiségi ellentéteket A fórum résztvevői végül is megegyeztek abban: minden országnak magának kell megoldást találnia a nemzetiségi kérdésben. A kormányzat törvénytervezetét kritikával támogató fórumon szó esett a cigányság gondjairól is. A cigányszervezetek képviselői nehezményezték, hogy nincs felmérés arról: vajon a munkanélküliek közül hányan cigányok. A cigányok nagy része szakképzetlen, ezért elsőként őket fenyegeti a munkanélküliség. Mint a fórumon elhangzott, a hatszázezres hazai cigányság öntudatra ébredése a mai nehéz gazdasági helyzetben komoly konfliktusokkal járhat. Vita a Szegfű Klubban Szociáldemokrácia és az átmenet a kelet-közép-európai országokban címmel tartotta alakuló ülését az MSZP Szegfű Klubja. A klub célja a baloldali értékek közvetítése.. Ennek szellemében telt az első találkozás is, amelyen a meghívott vendégek: Szekeres Imre, az MSZP alelnöke, Vitányi Iván az MSZP országos választmányának elnöke és Krausz Tamás történész arra keresett választ, hogy létezik-e szociáldemokrata alternatíva és milyen szerepe van az MSZP-nek ennek megfogalmazásában. Vitányi Iván helyesbítette a kérdést: „Én úgy fogalmaznék, hogy egyáltalán létezik-e alternatíva, ugyanis ami most van Magyarországon, annak soha nem volt alternatívája”. Krausz Tamás nem volt ennyire borúlátó, szerinte lesz baloldali alternatíva. Szekeres Imre szerint nem ideológiákat kell gyártani, mert azzal nem lehet választókat megnyerni, hanem a gyakorlati, hétköznapi kérdésekben kell határozottan állást foglalni. Hit, amely összeköt Akkoriban a Liszt Ferenc utcában laktunk. Egyik vége a Deák Farkas utcába torkollt, a másik vége a Gecse Dániel utcába. Azt nagyon hamar megtanultam, hogy Gecse Dániel volt az első prédikátora az utcában lévő református templomnak - a kistemplomnak, ahogy azt Marosvásárhelyen nevezték, hogy megkülönböztessék a várban levő másik református templomtól. Már rég nem ebben a városrészben laktam, amikor felfedeztem, hogy a kiszegezett névtábla szerint az utca neve: Stefan cel Mare. Még csak meg se lepődtem ezen. Akkorra már megszoktam, tudtam, hogy szüleim, a szomszédok, gyermektársaim - a vásárhelyi magyarok - kettős valóságban élnek: ha levelezni kell, akkor egy hivatalos nevet írnak a borítékra; de ha azt magyarázzák egymásnak, hogy hogyan is kell eltalálni egy ismerőshöz, akkor a közösség tudatában élő régi nevet használják. Akkoriban hároméves voltam, és egy meséskönyvet kellett újra és újra elolvasni nekem: Mackó úrék Matyóföldön. Ma már nem emlékszem a szövegére. Annál inkább a rajzaira meg arra, hogy nagyon kellett ügyelni rá, mert a szomszéd bácsi kapta ajándékba gyermekkorában, és megőrizte, hogy a dédunokáinak is ebből olvasson majd fel. Szüleim és a velünk egy házban lakó szomszédok engedtek néha unszolásomnak. Néha elzavartak, ne lábatlankodj itt, Bügyök! Néha rám se pillantottak, észre se vettek. Rádiót hallgattak, beszélgettek. Fogalmam se volt róla, hogy ha éppen elutasítanak,azt miért teszik Fogalmam se volt róla, hogy Kr. u. 1956-ot írunk és október végét mutat a naptár. Akkoriban sokszor megszidtak, vártuk húgommal ketten az esti krónikát, mert olyan „ugrálós” zene volt a szignálja, és mi zeneszóra a szüleink ágyán ugráltunk majd lehuppantunk a földre. És állítólag ez tönkreteszi az ágybetét rugóit. Vagy: vasárnap reggel, hét óra előtt (helyi időszámítás szerint) már ébren voltunk, besurrantunk a nagyszobába, bekapcsoltuk a rádiót Apám, anyám még aludt volna, mit bőgetitek a rádiót? Mars vissza az ágybal Néha hiábavaló volt minden könyörgés, nem sikerült végighallgatni a Rákóczi-indulót. Sok részletet sorolhatnék még. Részleteket, melyek egészet körvonalaznak ,melyek mutatják milyen is volt akkoriban a mi életünk ott, Marosvásárhelyen. És ebben az életben szerves részként létezett minden, ami, akár távoli üzenetként, jelként is, de magyar. Nem emlékszem, hogy viselkedett ez a környezetem ’56 október végén - de azt tudom, hogy olyan környezet volt ez, mely sorskérdésként élte meg mindazt, ami tőle térben távol történt. Nemcsak tudták az ottaniak, hogy mi történik itten (hogyne tudták volna, hiszen az apró eseményekkel is nagyon tisztában voltak, milyenek az esélyeik a bajnokságban a Fradinak vagy a Vasasnak például), hanem ugyanúgy féltek és hittek. Évtizedek óta járom a falvakat Székelyföldön. Beszélgetések közben, csak úgy megjegyzésként sokszor hallottam: szépen szól a falu harangja. Olyan, mint a „pesti rádióban” a déli harangszó. Sőt akadt olyan atyafi, aki azt állította, hogy a falu harangjának a szavát itt a helyszínen rögzítették, és ott naponta megszólaltatják. Előbb hiedelmekként kezeltem ezeket a megjegyzéseket De rá kellett jönnöm: mélyebb és fontosabb jelenségről van szó, mintsem gondoltam volna. Hitről, mely összeköt Mindennap délben, és történelemformáló forradalomban is. Gagyi József Calfa Szarvason Tisztelgés Stefánik szobránál (MTI) Szombaton Szarvason a szlovák tanítási nyelvű általános iskola falán felavatták Milan Rastislav Stefániknak, egykori szarvasi diáknak, a Csehszlovák állam egyik megalkotójának emléktábláját Marián Calfa, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság miniszterelnöke szólt az egybegyűlt magyarokhoz és szlovákokhoz. Ünnepi beszédében fölrajzolta Stefánik pályáját. A nagy szlovák hazafi, diplomata, tábornok és csillagász 111 évvel ezelőtt született egy felvidéki faluban. A pozsonyi és a soproni évek után a Szarvasi Evangélikus Főgimnáziumban tanult, s itt érettségizett Mint a csehszlovák miniszterelnök megállapította, Stefánik prágai egyetemi, majd párizsi éveiben vált öntudatos szlovák hazafivá, s egyik előkészítője lett Csehszlovákia 1918 október végi megalakulásának. Stefánik az első csehszlovák kormány hadügyminisztereként 1919. május 4-én a Felvidéken légi szerencsétlenség áldozata lett A miniszterelnök Martin Porubjak szlovák miniszterelnök-helyettes, Nagy Ferenc József, a magyar kormány tárca nélküli minisztere és Demeter László szarvasi polgármester társaságában - leleplezte Stefánik emléktábláját, amely előtt egy mintegy fél méter magas bronzszobor áll. Az alkotást - mely a francia légierő pilótájaként ábrázolva a nagy szlovák hazafit - a csehszlovák kormány ajándékozta Szarvasnak. Surján László Kisterenyén Legyen szövetsége a keresztény dolgozóknak (MTI) Keresztény munkavállalói szövetség létrehozását szorgalmazta Surján László pártelnök, népjóléti miniszter a Kereszténydemokrata Néppárt vasárnapi kisterenyei nagygyűlésén. A miniszter beszédében mindenekelőtt a rászorultságot jobban figyelembe vevő szociálpolitika megteremtése mellett érvelt. A kormányzat szándékait az elesettek iránti szolidaritás vezeti, ugyanakkor meg kell küzdeni az embereket oly könnyen megtévesztő demagógiával, a hordószónoklatokkal is - hangoztatta. A továbbiakban Surján László többször kifejtett véleményét megerősítve leszögezte: elégedetlen a szakszervezetek tevékenységével, jóllehet azok a népjóléti munka természetes szövetségesei lehetnének. Miután azonban a szakszervezeti mozgalom amúgy is erősen megosztott, a Kereszténydemokrata Néppárt intézőbizottsága határozatban szögezte le: nem helyesli egy keresztény szakszervezeti mozgalom megalakítását, ezzel szemben arra kérik a keresztény munkavállalókat, hozzák létre a keresztény dolgozók szövetségét, mely mozgalommá terebélyesedve ismereteket, gondolatokat, feladatokat adna, s a munkahelyeken érvényesítené az egymás iránti szolidaritás alapelveit. A kormányzatnak nincs regionális politikája Az önkormányzatok megalakulása óta eltelt egy esztendő tapasztalatait dolgozták fel azon a háromnapos konferencián, melyet a Baranya megyei közgyűlés hívott össze a hét végére. Az országos találkozón azt elemezték a szakemberek, hogy milyen szerepük lehet a jövőben a területi önkormányzatoknak. A résztvevők úgy látták, hogy a törvényi szabályozás felemás, „lebegő” megyéket hozott létre, s minthogy a különböző települési szövetségek sem jutottak érdemi szerephez, valójában igen gyenge az önkormáyzati érdekvédelem. Külön szekcióban foglalkoztak a területfejlesztés kérdéseivel is. Egyetértésre jutottak abban, hogy a kormányzatnak nincs regionális politikája s hiányzik az a köztes szint, mely képes lenne az ország különböző térségei sajátosságainak feltárására, az érdekek képviseletére. Ha lesz területfejlesztési törvény, olyannak kell lennie, hogy ne sértse a települési önkormányzatok érdekeit. A megyék jelentős szerepet tölthetnek be vállalkozások, bankok alakításában és a nagyobb térségbeli fejlesztésekben. A nemzetközi kapcsolatok szekciójában is majd mindenki utalt arra, hogy Európába csak a régiók Európáján keresztül vezet az út, s a külföldi partnerkapcsolatokban a tartományi, regionális szinteknek csak a megye felelhet meg. Ugyanakkor hiányzik ennek rögzítése, jogi szabályozása. Szakmai szempontok alapján mutattak rá arra is, hogy a jogállam építésének időszakában nincs konzisztens államépítési gyakorlat, erősödik a köztársasági megbízotti intézmény, miközben kiürülnek az önkormányzati hatáskörök. A tanácskozás résztvevői úgy látják, hogy a törvényhozóknak is szükséges lenne áttekinteniük az önkormányzatok működését (csefkó) Ukrán parlamenti delegáció hazánkban Kárpátalja szabad gazdasági övezet lesz? Ukrajna Legfelső Tanácsának (parlament) a falu újjászületése és szociális fejlődése kérdéseivel foglalkozó bizottsága tett látogatást hazánkban. Az ukrán küldöttség tárgyalásairól Vaszilij Szuhoj, a bizottság elnöke és Dmitrij Tkacs, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ukrajnai képviselője többek között elmondta: a köztársaságban az egyik legfontosabb feladatnak tartják a mezőgazdaság privatizálását, amely megteremti a termelés további növekedését, versenyképességét az európai piacokon. Elsősorban tapasztalatcserére jöttek hazánkba. A Szovjetunió tagköztársaságai közül jelenleg Ukrajnával a legjobbak gazdasági kapcsolataink, azonban gondot okoz, hogy a piacgazdaság még nem tud érvényesülni az együttműködésben, elsősorban azért, mert az ukrán félnek minimálisak a devizatartalékai. Jelenleg az árucsere főként barterüzletekben bonyolódik, ezért szorgalmazzák további magyar-ukrán vegyes vállalatok alakításán Dolgoznak egy bankmegállapodáson is, amelyben részletesen meghatározzák majd a gazdasági forgalom elszámolási módjait A tárgyalásokon szó esett a kárpátaljai szabad gazdasági övezet létrehozásának lehetőségeiről is. Ezzel kapcsolatban ungvári kárpátaljai területi tanács egy tervezetet dolgozott ki, amelyet eljuttatott a kijevi Legfelső Tanácshoz megvitatásra. Ezekben a napokban Ungváron nemzetközi tanácskozást tartanak, többek között nyolc oroszországi szabad gazdasági övezet képviselői, valamint kínai, tajvani és európai szakértők. A téma: e zónák miként válhatnak a gazdasági fejlődés lendítőivé. Bár a kárpátaljai övezet tervéért Ukrajna egyes részeiben nem lelkesednek, az már most is tagadhatatlan, Kárpátalja és Ungvár Ukrajna és a Szovjetunió egyik legfontosabb gazdasági kapuja Nyugat felé. (botlik)