Magyar Nemzet, 1991. október (54. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19 / 246. szám

1991. OKTÓBER 19. Magyar Nemzet ÖN ÉS AZ UTAZÁS Az Önök érdekében szólunk Falusi turizmus A háziasszony — kívánságra — főz­ nitagadás, nagyon beszű­kült a családok többségének üdülési, turiszti­kai és pihenési lehetősége. Hi­szen jónéhány, különösen a felkapott helyeken megfizethetetlen a szállás, nem szólva az üdülőhelyi különdíj­­ról, no meg a vendéglői étkezésről, amely alaposan megcsappanja a csa­ládi pénztárcákat. K­lém véletlen, hogy hosszú idő után ismét előtérbe került a falusi tu­rizmus felélesztése, bővítése, szol­gáltatásainak kifejlesztése. Jogos a kérdés: hol vannak ezek a szálláshelyek, miképpen lehet igény­be venni azokat, s vannak-e érdekes szolgáltatásaik? Csáky Csaba, a Város- Község Védő és Szépítő Egyesületek Szerve­zetének vezetője a következőket mondta érdeklődésünkre: - Az oszág legszebb helyein, kü­lönösen a tanyavilágban és a hegyvi­dékeken már intenzív munka folyik azért, hogy szépítsék, komfortosítsák a megüresedett parasztházakat, illet­ve felújítsák azokat. Különösen a Börzsönyben haladt előre ez a tevé­kenység. Csinos önálló házak, hely­ben főzési lehetőség és kitűnő - és olcsó - természeti környezetben lévő étterem várja az idelátogatókat. Kü­lön szolgáltatás, hgoy a háziasszony - kívánságra - főz is a vendégeknek. Kemencén külön iroda is foglalko­zik a fizetővendéglátással, de szívesen segít a Dunatours is az érdeklődőknek.­­ A szövetség gondozásában most készül az országos katalógus, amely teljes áttekintést ad arról, hol, mennyiért lehet megszállni, ét­kezni. Egyben felhívja a vendégek figyelmét arra, hova érdemes kirán­dulni, melyek a környék nevezetes­ségei. A Börzsönyben például a Drégely-vár, avagy a mintegy 42 ezer hektárnyi csodálatos termé­szetvédelmi körzet Kemence és Di­­ósjenő között. Apropó, katalógus. Aki szeretné felvetetni magát a készülő könyvbe, küldje el nevét, címét, szolgáltatásait és árai jegyzékét a Szövetségnek: Budapest V., Belgrád rkp. 24. címre. November 22-23-án Gyöngyö­sön, a GATE Főiskolai Karán rende­zik meg azt a tanácskozást, amelyen nyugateurópai előadók ismertetik az ő tapasztaltaikat és adják át módsze­reiket magyar kollégáiknak. Várhatóan tovább csökkentik az árakat a szövetség javaslata, amelyet a Pénzügyminisztériumnak terjesz­­tettek elő, s amely szerint 10 ágyig adómentességet biztosítanának a szállásadóknak. Bár még októbert írunk, jónéhá­­nyan jelentkeztek igényükkel a kará­csonyi-újévi hétre, mert szép környe­zetben, tökéletes pihenés, kikapcso­lódás keretében szeretnék eltölteni az ünnepeket és fogadni az új évet. (Kiss) Honunk Európában Zarándoklat az ausztriai Loret­­tóba, kirándulás Eisenstadtba és Puchbergbe Utazás: autóbusszal. Ellátás: félpanzió. Elhelyezés: 2-3 ágyas zuhanyzós szobákban a Semme­ri­ngen vagy környékén. Program: 1 nap­. Indulás Budapestről a kora reggeli órákban. Utazás Bu­­dapest-Hegyeshalom útvonalon Lorettoba (Lorettom). A kis falu híres búcsújáróhely. A környék­­kegyura 1644-ben az olaszországi Loretto-i kegyszobor másolatát készítette el és még ez évben ká­polnát építtetett a szobornak. Ná­­dasdy Ferenc 1651-ben kegy­­templomot és kolostort emelt a kápolna köré. A templom orgoná­ját a soproni Roth János készítette 1762-ben. Utasaink Leythapro­­desdorfban (4 km) megtekintik az un. Győri keresztet,mely Pálffy Miklós hőstettének állít emléket, aki 1598. március 29-én vissza­foglalta a várat a törököktől. To­vábbutazás Eisenstadtba, séta a városban: Városháza, Haydngas­­se, Eszterházy sírbolt. Kedvező időjárás esetén a kastélypark megtekintése. Vacsora, szállás: Semmeríngen. 2. nap: A reggelit követően sé­ta a Semmeríngen, kirándulás Puchbergbe. A település a Schnee­­berg lábánál fekszik, szélvédett völgykatlanban, 590 m tengerszint feletti magasságban. Látogatás a Marcipán Múzeumban, a XVI. századi gótikus templomban, majd utasaink a losenheimi ülőlifttel 948 m magasra mennek fel, ahon­nan csodálatos kilátás nyílik a kör­nyékre. Szabadprogram, majd haza­uta­zás. Érkezés Budapestre az esti órákban. Időpont: november 30-de­­cember 1. Részvételi díj: 3990 Ft, amely 20 százalék kedvezményt tartal­maz az előfizetők számára. Költőpénz: 1400 Ft-ért. Jelentkezési határidő: 1991. no­vember 8. Minimális létszám: 30 fő. Zarándokhelyek. Történelmünk nagy emlékei. Olyan históriai állomások, melyekre nem csak centenáriumok, milleneumok során illő emlékez­ni, melyek befészkelik magukat szívünkbe. Nincs sok „hivatalosan” azzá nyilvánított emlékhe­lyünk (mindössze három), pedig ilyen lehetne történel­münk több színhelye: az esztergomi öreg­vár, a Rákóczi­­akat idéző Sárospataki-vár, a Széchenyi szellemét örökítő nagycenki együttes, vagy a 301-es parcella. Aki még tar­tozik magának azzal, hogy ne csak ismerje, hanem megis­merje történelmi emlékhelyeinket, akár egy kirándulás kapcsán is, megteheti.­­ Gsolt-Monostor Romkert és Történelmi Emlékhely (5530. Vésztő-Mágor. Telefon: 191.) Nyitva tartás: április 1.-november 1. között naponta 9-18 óráig. Belépőjegy: 10 Ft, diákbelépő: ingyenes. Az emlékhelyet Vésztőtől a Szeghalom felé vivő úton kb. 5 kilométerre találjuk. A Sebes-Körös­ holtágának partján emelkedő Mágori-domb évezredek óta emberlakta hely. A kőkortól kilenc építési szintben, 720 cm földrétegben maradt meg emlékanyaga. Kiemelkedőnek tartanak közülük egy feltárt újkőkori szentélyt, a benne talált kultikus tárgyakkal. A XI. szá­zadban a Csőti nemzetség a dombra román stílusú, egyha­­jós templomot épített. Ezt a XII. században háromhajós kolostortemplommá építtették át. Az udvarán lévő kút ma is tiszta vizet ad. A Wenckheim-uradalom a dombba bo­rospincét épített, melyben 1982 óta a hely történetét be­mutató kiállítás tekinthető meg. 1988-ban nyílt meg a ko­lostortemplom szomszédságában lévő másik dombba vá­gott őskori régészeti kiállítás. Az itt előkerült leletek az egymást követve megtelepedett népek életét szemlélteti. A környéket szépen parkosították és népi írók szobraival gazdagították. Szolgáltatások: az emlékhelyen szabadtéri főzési, szalonnasütési lehetőség és büfé van. A Holt-Se­­bes-Körösön csónakázni is lehet. A tárlatvezetés ára 50 Ft. Ingyenes nap: csütörtök. Mohácsi Történelmi Emlékhely (7700, Mohács-Sá­torhely - az 56. számú úttól jobbra kiágazó út mellett. Telefon: 71-12-100) Nyitva tartás: április, május, októ­ber és november hónapokban naponta: 9-17 óráig; június 1. és augusztus 31. között naponta: 8-17 óráig; november 2-től április 1-ig zárva! Belépőjegy: 15 Ft, diákbelépő: 5 Ft. Állandó kiállítások: 1976-ban a mohácsi csata 450. évfordulóján avatták fel a Történelmi Emlékhelyet. A körülkerített, nagy kiterjedésű területen a tömegsírok, az elesettek emlékét faragott fejfák, különböző faszobrásza­ti alkotások örökítik. Méltó környezetben elmélkedhe­tünk e sorsfordulóra emlékeztető helyen. Az ide vándor­lók többnyire felkeresik a Csele-patak partjánál (a buda­pesti út mellett) 1864-ben emelt emlékművet is, hol II. Lajos királyunk menekülés közben lelte halálát. A város­ban, a Szerb u. 2. szám alatt pedig a Kanizsay Dorottya Múzeumban állandó, „Mohácsi csata emlékkiállítás” te­kinthető meg. Szolgáltatások: előzetes bejelentésre tár­latvezetés. Nemzetközi Történelmi Emlékpark (6767. Ópuszta­szer. Telefon: 62-75-133) Nyitva tartás: január 1. és de­cember 31. között, hétfő kivételével, naponta: 9-17 óráig. Belépőjegy: 10 Ft; diákbelépő: ingyenes. Állandó kiállí­tások: Honfoglaló őseink - Anonymus krónikája szerint - itt tartották meg első törvénykezésüket A milleneum évé­ben emelték az itt magasodó Árpád-emlékművel 1945- ben itt kezdődött a földosztás, melyet ugyancsak emlék­mű jelez. X-XI. századi templom-, kolostor- és monos­­torrom nyolc különböző korszakát hozták felszínre itt a régészek. Egy szabadtéri néprajzi kiállításon tekinthetjük meg a vidék népi építészet-, eszköz- és viseleti emlékei­nek, hagyományainak gazdag tárházát. Szolgáltatások: ajándék árusító hely. Ingyenes nap: szombat. Azok számára pedig, akik további felvilágosítást kí­vánnak, készséggel rendelkezésükre áll a. „TOURIN­FORM” 1052. Budapest, Sütő u. 2. Telefon: 117-8992, Telex: 22-3086. A Tourinform ajánlatából Történelmi emlékhelyek O­któberben már ugyancsak­­ hűvösek nálunk az éjszak­­­kák, novemberben pedig­­ megérkezik az első hó. Akinek még van szabadsága és kelle­mesebb időre vágyik, tengerparti na­pozással és rengeteg látnivalóval­­ annak nyugodt szívvel ajánlhatjuk Görögországot. Aki pedig nem a fö­venyen való napozást kedveli, inkább síelni akar, a megelevenedett történe­lemkönyv lapjainak átböngészésén kívül hódolhat ennek a szenvedélyé­nek is a magas hegycsúcsokon. Görögországban ismerik a ma­gyarokat, egyre többen járnak honfi­társaink közül e szép országba vaká­ciózni. Az IBUSZ szervezésében 1988-ban 3400,1989-ben 8500 utas indult fölfedezni a táj szépségeit, 1990-ben pedig 28500-an látogattak Görögországba. Idén szeptember vé­géig 20 ezren jelentkeztek ennél az utazási irodánál, s hogy csak ennyi­en, annak okai között a jugoszláviai válság szerepel az első helyen. Egyre népszerűbbek a „saját autós” utak, az előre legfoglalt appartmanokba - s jónéhányan visszariadtak a Jugoszlá­vián keresztül való autózástól.­­ Közép Görögország egyik ked­ves üdülőhelye Kamela Vourla, aho­vá két éve települt IBUSZ-iroda, s azóta a magyarok egyre nagyobb számban érkeznek az itteni tenger­partra. A fiatal, körülbelül ötven esz­tendős városka még ifjabb polgár­­mestere szívügyének tekinti a turiz­mus föllendítését, s az idegenforgal­mi fejlesztéseknél figyelembe veszik az odalátogatók - közöttük a magya­rok - igényeit, szokásait is. A városka 3,5 ezer lakosának 80 százaléka az idegenforgalomból él. A hegyek és a tenger között fekvő település Athéntól 170 kilométerre fekszik, könnyen megközelíthető innen jónéhány régészeti emlék, például a jósdájáról híres Delphi, a Meteorok, ahol a magas sziklák csú­csára építették kolostoraikat a szer­zetesek. Májustól késő őszig tartják nyitva a gyógyforrásokat, amelye­ket egyelőre főként a helybeliek is­mernek, s használják bajaik enyhíté­sére. Mint az itteniek mondják: ná­luk mindenki - idősek, fiatalok, egészségesek és betegek ,megtalál­ják a jó pihenéshez szükségeseket. Ám ők legszívesebben a fiatalokat várják, akkor is, ha nem tele pénz­tárcával jönnek. A jövő szezonra való előkészüle­teket már megkezdték Kamela Vour­­lában. Nagyon nagy gondot fordíta­nak a tengerpart tisztántartására. Újdonságokkal lepik meg a strando­­lókat, s talán még több helyen hall­hatnak majd, diszkózenét - ami nagy toleranciára enged következtetni,­­hi­szen a helybeliek szerint egyetlen igazi zene létezik: a görög népi mu­zsika. Amit érdemes tudni a Görögor­szágba indulóknak: az úthálózat kitű­nő, a közlekedési morál hasonlókép­pen. Mivel sok a hegyi szerpentin, a szembejövők egyikének olykor meg kell állni, hogy helyet engedjen a má­siknak. Az országba érkezve a hatá­ron ellenőrzik, van-e elegendő pénze az idegennek az ott tartózkodáshoz. Angolul szinte mindenki beszél - kö­telező, nyelv az iskolában — de a ma­gyar szót is egyre több helyen értik, prospektusok, műemlékekről ír könyvek készülnek már magyar nyel­ven. A vendéglátók kedvesek, előzé­kenyek, közvetlenek, ám az előírá­sokhoz tartják magukat. Az apartma­nok bérlőinek például a legnagyobb barátság ellenére sem engedik meg, hogy a meghatározott számnál több vendég lakjon náluk. Rácz Judit Várják a magyarokat A napfény országában Két hét alatt négy városban B­udapest—B­ukarest-Velence-Zágráb TRIESZTBEN VAN egy tábla, amelyen a kö­vetkező olvasható: „Jöjjetek Romániába!” Egy tri­eszti ismerősöm felhívott telefonon, kérdezve nem tartanék-e vele Bukarestbe. Miért is nem gondol­tam, hiszen épp romániai riportkörútra készültem. Gyermekkorom színhelyeire, Aradra, az Olt völ­gyébe, Bukarestbe. Gépkocsival utaztunk, hogy lássunk is valamit. Négy nap alatt tettük meg az utat, s e négy nap tapasztalatot szeretném átadni mindazoknak, akik Romániába készülnek. Akár a viccben, így kezde­­­ném szívem szerint a receptet: ,,,Végy egy utánfu­tót, töltsd meg élelmiszerrel, gyógyszerrel, az utad alatti időre szerződtess egy magánrendőrt, s ha elég nagy a kurázsid, vágj neki...” Írom ezt azért, mert minőségi élelmiszert csak az elsőosztályú vendéglőkben lehet kapni, gyógy­szert sehol, s a szállodák előtt óránként 80 lejt kell fizetni az üres gépkocsi őrzéséért, ugyanis ha sem­mi sincs benne, a hecc kedvéért is széttörik az ab­lakokat, ha nem felügyel senki , a járgányra. Ezt maguk az őrök közölték velem, midőn „megegye­zés tárgyát” képezte az „őrzési díj”... A román nemzetközi utakon számolni kell kivi­­lágítatlan szénásszekerekkel, részeg biciklisekkel, sőt az autósztrádán szembejövő forgalommal is. AZ OLT VÖLGYÉBEN tábla figyelmeztet az omlásveszélyre, arra pedig, hogy a fürjtojás nagyságú kavicsok felpattognak az alvázra, a gép­puska szerű pattogó hang „figyelmeztet”. Aradon az Astoria szállóban egy személyre egy szoba egy éjszakára 700 lej, azaz 3 dollár, míglen a Bukarest szállóban egy szoba (két ágyas) 23 ezer lej. Összehasonlításként: egy román átlag­­fizetés ötezer lej, feketén egy a háromhoz a forint­lej váltása. A pénzváltók - azaz a feketepiac - a szállodák halljában működnek. A forintot, a dollárt és a márkát keresik, a líra nem szerepel a konverti­bilis valuták névsorában. Senki sem nézi jó szem­mel. Két személyre egy leves plusz flekken salátá­val kb. 600-700 lej másodosztályú helyen. A szál­lodában felnyitott májkrém - magyar tennék - in­gyenes... Gyakran kilométeres sorok állnak benzi­nért, dieselt simán kaptunk Bukarestban. Négy napos romániai tartózkodásunk után a Bukarest-Arad-Szeged-Budapest-Graz útvona­lon egyenesen Olaszországba, Triesztbe utaztunk. Az első meglepetés a Hotel San Giusto-ban ért. 75 ezer líra egy éjszakára, ami nem egészen ötezer fo­rint. A szállodát előre kifizette trieszti ismerősöm öt napra. Vacsora meghívásokra ott vagy eljönnek a hölgyekért autóval, vagy taxiba illik ülni. Nos, a második meglepetés akkor ért, amikor egy idős, hatvan körüli taxis bácsi nemhogy nem fogadott el 600 forintnak megfelelő összeget, hanem emlékbe „szerencsepénzt” ajándékozott, egy fém ezeröt­százast. Fuvar közben pedig elmesélte, hogy az övéi Jugoszláviában élnek, két háza van a határon túl, s beszámolt arról is, mennyire nagyok az olasz-horváth ellentétek, milyen erős nacionaliz­mus, sovinizmus dúl a határszéli városok, falvak lakossága között A másik taxis, aki az állomásig fuvarozott a belvárosból sem hagyott fizetni, mondván, hogy volt egy­­ ugyan ostoba­­ magyar felesége, akitől már elvált, de nála egy „bella sig­nora unherese”-nek, azaz szép magyar hölgynek nem kell fizetnie. S mindez hajnali fél hatkor... Amit viszont melegen ajánlok minden magyar tu­ristának, az az Ostello Tereste. Címe: Viale Mira­­mare 331. E diákszálló közvetlenül a tengerparton van. Egy éjszakára 15 ezer líra, s egy négyfogásos menü 10 ezer líra, ami azt jelenti, hogy 1500 fo­rintért a kényelmes szállást, a kulturált környeze­tet, s az egy napra elégséges élelmet, ami rendkí­vül finom, elérhető áron meg lehet kapni. A szál­lóból egyenest az Adriába „katapultálhat” a fel­frissülni igyekvő polgár. JUGOSZLÁVIÁRÓL - míg a polgárháború tart - annyit érdemes tudni a békére vágyó utazó­nak, hogy a határszéli kisvárosokban a príma va­csora, ebéd jóval olcsóbb, mint akár az Ostello­­ban, s a vámmentes területen érdemes egy karton cigarettát - ennyi a megengedett - vásárolni, mert negyedannyiba kerül, mint a trieszti trafikokban. Zágráb felé csak az menjen, aki nem fél, hogy esetleg eltalálja egy eltévedt golyó... Ami pedig az utazást illeti, az autó kényelmes, ám fárasztó, a re­pülő ezzel szemben drága. Közel félmillió líra egy Triszt-Budapest jegy a Malév járatára. Aki ezt vá­lasztja, annak az APEX-megoldást javasolnám, mert a fix dátumra váltott jegy pont a fenti összeg felébe kerül. S még egy hasznos tanács: mivel piacokon nem szívesen vásárolok, az üzletekben Itáliában az árleszállításokat követve: kb. ezer-ezerkétszáz fo­rintért vettem magamnak elegáns őszi cipőt, a bu­dapesti ár negyedéért. Oláh Éva

Next