Magyar Nemzet, 1991. november (54. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-05 / 259. szám
A Magyar Nemzet Határjárás fóti földeken Háromszáz emberrel kevesebben A kárpótlási igények benyújtásának meghosszabbított határideje mit sem változtat azon a földhivatali prognózison, hogy a legtöbb spekuláció a budapesti és a főváros környéki földterületekkel várható. Megerősítette ezt dr. Gyovai Pál, a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára is, aki kérdésemre, hogy merre is néztek körül az idők, pontosabban napjaink viharát még állni képes termelőszövetkezeti mezőnyben, némi tusakodás után a fóti, meglehetősen nagy méretű gazdaságot ajánlotta. - Most éppen a bagi téesz négyfelé válása, a vagyon szétosztása okoz gondot, s országosan is az év elejétől érzékelhető folyamat az egy falu-egy szövetkezetté visszaváltozás - mondja a titkár.-De a 9 önkormányzattal kapcsolatban álló Vörösmarty Tsz, igaz, módosításokkal, együtt maradt. A Fóti dal költőjéről elkeresztelt gazdaság korábban a Béke névre hallgatott, hiszen a rákospalotai parasztok által megalakított szövetkezettel egyesülvén ez volt a kompromisszum akkortájt szokásos ára. Majd jött Csornád téesze, később Vác városáé is, nyilvánvalóan a megyei pártbizottság kijelölte az emberi pszichét figyelmen kívül hagyó folyamatként. Annál inkább hajt a kíváncsiság: Szabolcstól Vas megyéig sokfelé jártam az idén, s mindenütt azt láthattam, hogy több a téesz, de kisebb... Persze úgy, hogy aki farmerként, magyarán egyéni gazdaként próbálja meglelni jövendőjét, azt is megteheti. Önelszámolásból kft. - Tudni kell, hogy nálunk korábban is önelszámoló egységekre oszlott a szövetkezet, ezek voltak alapjai a mai 13 betéti társaság, illetve kft. létrejöttének - mondja dr. Kovács Árpád, aki negyedszázada elnöke a 11 500 hektáros gazdaságnak, amelyből 5300 a téesztulajdon, a többi a tagok nevén van. Nos, a téesz a következő önkormányzatokkal áll összeköttetésben valamiként: Budapest XV. és IV. kerülete, Veresegyház, Csomnád, Vác, Kösd, Rád, Pene, s a székhelyközség, Fót, ahol éppen a közelmúltban hívták vissza polgármesternek a volt tanácselnököt... — Ez nyilván roppant heterogén kulturális, nemzetiségi és egyéb térképet takar - tűnődöm el -, jóllehet korántsem új számomra a szövetkezet, hiszen voltam egyesülési és zárszámadási közgyűlésén a Károlyikastélyban, nem is egy ízben, így tudom, hogy tojáson és gabonán kívül liftek gyártásával is foglalkoznak tagjai - adódik a kérdés: elbocsátások, munkanélküliek dolgában miként fest helyzetük? Mészáros Gyula elnökhelyettes: - Háromszáz embertől kellett megválnunk az idén, hiszen a nagyipar rendelései éppúgy csökkentek, mint ahogy a piaci gondok sem kerültek el bennünket. A disputa a föld körül folytatódik. Korábban megvádolták a vezetőséget, hogy a tagok feje fölött ad el egy osztrák banknak földeket, ám amikor megtudták, hogy ezért mennyi pénz üti a volt tulajdonosok markát - visszakoztak. Hogyisne, azok a rákospalotai és fóti gazdák, akiknek földje beleesik a Bussiness City Fót elnevezésű kereskedelmi központ területébe, hektáronként 4 millió 600 ezer forintot kapnak. Sajnos a beruházás előkészítését a szokásos rugalmatlanság jellemzi a magyar hatóságok részéről, így olykor csak a madáchi „ember, küzdj” fohász segíti át a majdan 15 ezer embert foglalkoztató üzletszálloda-étterem és egyéb kiszoláglóközpont ügyeivel foglalatoskodó osztrák és magyar szakembereket. Ez a história megér ugyan egy különmisét, de elterelne a kárpótlás körüli témámtól. A Kredit Anstalt Bank Verein leányvállalata, az ALAG rövidítésű cég egyelőre ötszáz hektárra tart igényt, ami ugyebár elhanyagolható hányada az összes területnek. - Egyáltalán: mennyi a tagság igénye? " - Ezt csak a megyei földhivatali emberek tudnák megmondani, nekik kell jelezni majd, mekkora földigényt kell befogadnunk - mondja az elnök. - Mi a kárpótlási törvény értelmében előkészítő munkát végzünk, úgy tudom, az átementi és a szövetkezeti törvény parlamenti jóváhagyásának határideje nincs már messze, lévén az november 30-a. Egyébként ezer aktív tagunk van, s ugyanannyi nyugdíjasunk. Megtudom, hogy két típusú földtulajdon lesz azon kívül, amit visszakérnek, tehát újból magántulajdonba jut. Tehát: a földjáradékkal bíróké, akik nem kérik egykori földjüket, azt továbbra is a téesz műveli; a korábban földnélkülieknek juttatandó 20, illetve 30 aranykorona-érték, attól függően, hogy alkalmazottakról, avagy tagokról van-e szó, számukra földalap teremtendő s a háztáji megszűnik. Visszaigénylések - Maradjunk a volt pldjüket visszaigénylőknél, hiszen ők lesznek azok, akiknek kárpótlási jegyét netárnán némely ügyeskedők megvásárolhatják, legalábbis suba alatt... - Tudni kell, hogy csakis öt év múltán! Addig meg kell művelni valamiként azt a földet is. De számunkra most az a kérdés, vajon elég lesz-e az a 2650 hektár, amit - az 5300 hektár téesztulajdon ötven százalékát - most ki kell jelölnünk kárpótlási alapként? Amennyiben nem, úgy máshol kapnak majd földet az illetők, az átmeneti törvény sok mindent tisztáz ez ügyben is. De vitáink lehetnek az önkormányzatok képviselőivel a közgyűlés által elfogadott határozatok témakörében. Ha jól dolgozunk, nem lesz, egyébként ott a jogorvoslat lehetősége. A Fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet 19 tagú vezetősége épp azon a napon ülésezett, miután e vázlatos áttekintésre Kovács Árpád és Mészáros Gyula módot nyújtott számomra. Nos, mit állapíthattak meg az esztendő 9 hónapjának tükrében? Azt, hogy sikerült talpon maradniok, bármennyire zilált volt is a tej-, a hús-, a gabona- és a gyümölcspiac. (Búzájuk - átlaghozam: 4,5 tonna hektáronként - 30 százaléka mindmáig kifizetetlen, jóllehet kukorica helyett már búzát adtak eledelül az állatoknak.) - Hetvenmillió forintot kellett lenyelnünk, ennyivel romlott a piaci pozíciónk - mondják beszélgetőpartnereim. - A közgazdasági szabályzók eltűnésével azonban eljött az igazi közgazdasági alkotómunka ideje! Érdektípusú irányítási rendszert akarunk teremteni, a téeszközpont, mint afféle holding, alig 17 emberrel kezeli a vagyont, ügyel a pénzgazdálkodásra, a szociális biztonságra, és így tovább. Adósság és hitel nélkül .Mennyi a vagyon? -1,3 milliárd forint, amit privatizálni óhajtunk. Legyen például a traktor a traktoros tulajdona, így aztán mindenki tulajdonossá válik, új, vagy ha úgy tetszik, nyugat-európai típusú szövetkezetté alakulunk át mi is, így az összes föld magántulajdonba kerül - bár a földtörvény megalkotását tette volna az első helyek valamelyikére az országgyűlés! Ezt az óhajt már sok helyütt hallottam, ám azt még egyetlen szövetkezeti elnöktől sem, amit Kovács Árpád mond: A 25 év folyamán még soha ilyen nyugodtan nem dolgozhattam! Aminek megvan a fedezete: adósság és hitel nélkül működik ez a fővárosi és környéki szövetkezet, ami alighanem ugyancsak példa nélküli, még ha szorítják is a különféle piaci gondok. Hogy aztán a teljesen önálló jogi személyként működő kft.-szisztéma melyik szála és mikor bomlik föl, ezt a pesszimista kérdést föl se tettem a téeszirodán... De hogy pusztán a fóti és nem fóti földek határai új térképet rajzoltolnak már jövőre, az aligha kérdéses. Keresztényi Nándor A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1991. november 5-én * Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 13113,73 13126,86 13139,99 Ausztrál dollár 5799,40 5805,21 5811,02 Belga frank 219,00 219,22 219,44 Dán korona 1164,10 1165,27 1166,44 Finn márka 1854,94 1856,80 1858,66 Francia frank 1319,58 1320,90 1322,22 Holland forint 4005,26 4009,27 4013,28 Ír font 12056,80 12068,87 12080,94 Japán jen (1000) 572,43 573,00 573057 Kanadai dollár 6625,97 6632,60 6639,23 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4512,13 4516,65 4521,17 Norvég korona 1151,33 1152,48 1153,63 Olasz líra (1000) 60,17 60,23 60,29 Osztrák schilling 641,29 641,93 642,57 Portugál escudo 52,47 20 52,52 Spanyol peseta 71,66 71,73 71,80 Svájci frank 5125,91 5131,04 5136,17 Svéd korona 1237,61 1238,85 1240,09 Tr. és cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA-dollár 7419,75 7427,18 7434,61 ECU-dollár 9234,29 9243,53 9252,77 KEDD, 1991. november 5. Gazdaság Magyar-szovjet kereskedelem Túl a mélyponton Az elmúlt másfél-két esztendő sokkszerű gazdasági visszaesésének egyik kiváltó oka a kelet-európai, s ezen belül is a szovjet piac fizetőképességének hiánya volt. Vállalataink először raktárra termeltek, majd csökkentették a munkaidőt, s voltak olyanok is, amelyek teljesen leálltak a termeléssel. Az 1990-es évvel lezárult a régió országainak rubelelszámolású kereskedelme. Hazánk tavaly decemberben tett véglegesen pontot e rossz emlékű korszakra, mégpedig egy olyan szerződéssel, mely alapjaiban változtatta meg gazdasági kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Ez a dokumentum akkor még csupán kereteket, alapelveket fektetett le, konkrét megegyezést nem tartalmazott 1991 júniusában jutottak odáig a szakértői tárgyalások, hogy konkrét megállapodás született a két ország közötti szerződés értelmében a felek 600-600 millió dollár értékben szállítanak egymásnak árut elsősorban barterüzletek keretében. Ez azonban csupán lehetőséget jelent a vállalkozóknak. Hogy valóban szállításokban öltsön testet a megegyezés, ahhoz a partnereknek meg kell találni egymást ami egyelőre még nem történt meg. Az egyezmény alapján a magyar fél 3000 Ikarus autóbuszt félmillió tonna gabonát százezer tonna húst valamint vajat gyógyszereket és könnyűipari cikkeket míg az Orosz Köztársaság vállalkozói elsősorban nyersanyagokat - színesfémek, olajtermékek, kőszén, koksz, fa- és építőanyag - valamint traktorokat szállítanának. De vannak egyéb próbálkozások is. Szintén barterügyletek keretében jutottak megállapodásra tatarisztáni és ukrajnai partnerükkel a magyar vállalalatok. Az Agrimpex például százezer tonna búzát és kukoricát, valamint ötvenezer tonna napraforgót szállít aminek fejében olajat kap Tatarisztánból. A Futura cég közvetítésével pedig Ukrajnába juthat el mintegy félmillió tonna búza, melynek ellenértékeként villamos energiának és kőszénnek kellene Magyarországra érkezni. De ez a része az üzletnek még nem teljesen tisztázott. Van tehát némi elmozdulás a holtpontról, de egyelőre nagyon lassan alakulnak ki az életképes kereskedelmi kapcsolatok. Nagy gondot jelent az is, hogy az importliberalizációt gyorsan megszokó hazai vállalkozók nem találnak hasonló jogosítványokkal rendelkező szovjet partnert. Nem tisztázott, hogy mire terjed ki a szövetségi központ, a köztársasági kormány illetve a vállalatok hatásköre. Erre a sokirányú problémahalmazra megnyugtató választ minden valószínűség szerint csak a gazdasági és politikai szövetségi szerződés végleges formájának kialakulása, a gazdaság stabilizálódásának megindulása után kaphatunk. Addig is az olyan egyéni kezdeményezéseknek lehet jövője, melynek eredményeként a Szovjetunióban nemrégiben létrejött a Kelet-Európai Együttműködés és Kereskedelem (KEK) nevű csoportosulás. Mint ismeretes, a szervezetet egy üzletembercsoport hozta létre, s röviddel a megalakulás után már közel 30 bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar és szovjet cég jelezte csatlakozási szándékát. Az alapítók elképzelése szerint a szervezet saját klíringbankot hozna létre nemzeti fiókokkal, s e pénzintézetek konvertibilis valutában kifejezett bizonylatokkal finanszíroznák a termelők szállításait. A fejlődés egy későbbi fázisában kelet-európai tőzsde létrehozását tartják célszerűnek, ahol összemérhetnék gazdaságukat a régió országai. Ezt az elképzelést sok szakértő irreálisnak tartja, mivel a KGST klíringrendszere már bebizonyította életképtelenségét, amire ez esetben is nagy esélyt látnak. Meglehet, hogy a rendszer valóban nem teljesen konzisztens, két dologban azonban úttörő. Először is legalább vlamilyen alternatívát felvázolt, melyben a - tudvalevőleg hatékonyabb - magánkezdeményezések játszották a fő szerepet Másodszor pedig olyan rendszert mutatott be, ahol a nehéz helyzetben lévő szovjet gazdaság legalább valamennyire parcképes vállalkozóit összehozza a régió egyéb cégeivel. Hajdú Péter Gamma-kapuzárás Kisbéren (MTI) November 30-án utoljára nyílik meg a Gamma Művek kisbéri exgyáregységének a kapuja, attól a naptól ugyanis leállott a termelés. Mindezt hétfőn termelési tanácskozáson jelentették be. A kényszerintézkedésnek az a fő oka, hogy ez idáig nem vezettek eredményre a vállalat privatizációs elképzelései és alig van megrendelése fizetőképes partnertől. A gyáregységet 20 évvel ezelőtt alapították. Profiljába különböző gépalkatrészek, részegységek és könnyűfémöntvények előállítása tartozott Legmagasabb, 320 millió forintos termelési értékét 1987-ben érte el, több mint 700 dolgozóval. Ezt követően a vállalatéval párhuzamosan csökkent a gyáregység termelése és dolgozói létszáma is. Tavaly - az anyagi helyzet további romlása miatt - több mint 300 embert bocsátottak el, a megmaradt 250 dolgozónak pedig már csak e hónapban van munkája a még nemrégiben a Bakonyalja legnagyobb ipari üzemének számító gyáregységben. Némileg biztató, hogy az elbocsátott dolgozók a munka törvénykönyvében előírtnál hosszabb időre, azaz kettőtől 18 hónapig terjedő időszakra kapnak végkielégítést a ledolgozott évek függvényében. A fokozódó nehézségek láttán ugyanis az érdekképviseleti szervek javaslatára még tavaly ekként módosították az 1991. évi kollektív szerződést A városi szakmunkásképző intézetben különféle fémipari szakmát elsajátító több mint száz tanuló sorsa is rendeződött: a helyi önkormányzat ugyanis átvette a gyáregységtől a különben szintén megszüntetésre ítélt tanműhelyt Részvénytársasággá alakul a Pannónia (MTI) Új cégér került 1991. november elejétől a felszámolt Pannónia Szőrmekészítő Konfekció és Kereskedelmi Vállalat kunszentmártoni gyárának a homlokzatára: a kecskeméti Ramsys Műszaki-Fejlesztő Szolgáltató Kft. neve. Jász-Nagykun- Szolnok megyében ez az első olyan jelentősebb üzem, amely magyar kézből nem külöldi, hanem magyar tulajdonba került s haszna is az országhatáron belül marad. A Pannónia négy üzeme közül utolsóként verték „dobra” az 1976-ban épült Körös menti üzemet s ez nem a véletlen műve, itt a gyárban készült a nagyvállalati termelés hatvan százaléka, s exportjával még tavaly is ötvenmillió forint nyereséget ért el. A szebbnél szebb kunszentmártoni szőrmeáruk ma is keresettek a világ számos országában. Többek között olasz, spanyol, francia, amerikai, kanadai kereskedőknek szállítanak. Fémjelzi ezt hogy 1991 első felében 26 millió forint volt a cég nyeresége. A mintegy négyszázmillió forint könyv szerinti értékű üzem jövőjét illetően nagy lehetőséget lát az új tulajdonos, mivel a piaci érdeklődés nem csökkent és stabilitást ígér az, hogy a magyar iparszerkezeten belül a könnyűipar területén kínálkozik a legintenzívebb és leghamarabb megtérülő befektetés. A jelenleg 430 munkaerőt foglalkoztató cégnél - a korábbi háromszáz dolgozó leépítése után - újabb elbocsátásokat nem terveznek, sőt a termékskála bővítésével szóba jöhet új munkásfelvétel is. A gyár egyébként csak néhány hónapig működik kft.-ként s azután részvénytársasággá alakul át. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos (bankjegy és csekk) árfolyamai Érvényben: 1991. november 5-11. Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 127733,05 13520,67 Ausztrál dollár 5631,05 5979,37 Belga frank 212,64 225,80 Dán korona 1130,31 1223 Finn márka 1801,10 1912,50 Francia frank 1281,27 1360,53 Görög drachma 39,03 41,45 Holland forint 3888,99 4129,55 Ír font 11706,80 1243,94 Japán jen (1000) 555,81 590,19 Kanadai dollár 6433,62 6831,58 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4381,15 4652,15 Norvég korona 1117,91 1187,05 Olasz líra (1000) 58,42 62,04 Osztrák schilling 622,67 622,19 Portugál escudo 50,94 54,10 Spanyol peseta 69,58 73,88 Svájci frank 4977,11 5284,97 Svéd korona 1201,68 1276,02 USA-dollár 7204,36 7650,00 ECU-dollár 8966,22 9520,84 Kelet-európai valuták szabadpiaci árfolyama Bécsben 1991. november 4-én Pénznem Bankjegycímlet Vételi Eladási árfolyam 100 egységre schillingben Bolgár leva 5-ös és 20-as 55,00 85,00 Csehszlovák korona 100-as és nagyobb 36,00 42,00 Magyar forint 50-es és 100-as 14,00 16,50 500-as és nagyobb 14,00 16,50 Lengyel zloty 1000-es és nagyobb 0,06 0,14 Román lej 100-as 3,00 7,00 Szovjet rubel 10-es és nagyobb 12,00 34,00 Jugoszláv dinár 100-as és nagyobb 0,01 27,00 200-as és nagyobb 0,01 27,00 Irányadó keresztárfolyamok 1991. november 4-én USD GBP DEM JPY CHF USD 1,7725-33 0,6099-01 0,7719-24 0,6920-25 GBP 0,5639-41 0,3440-41 0,4355-156 0,3904-05 DEM 1,6392-97 2,9061-71 1,2657-62 1,1348-53 JPY 129,46-55 229,53-67 78,97-02 89,63-68 CHF 1,4440-50 2,5614-32 0,8812,19 1,1156-64