Magyar Nemzet, 1991. november (54. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-05 / 259. szám

A Magyar Nemzet Határjárás fóti földeken Háromszáz emberrel kevesebben A kárpótlási igények benyúj­tásának meghosszabbított ha­tárideje mit sem változtat azon a földhivatali prognózison, hogy a legtöbb spekuláció a budapesti és a főváros kör­nyéki földterületekkel várható. Megerősítette ezt dr. Gyovai Pál, a Pest Megyei Mezőgaz­dasági Termelők Szövetségé­nek titkára is, aki kérdésemre, hogy merre is néztek körül az idők, pontosabban napjaink viharát még állni képes ter­melőszövetkezeti mezőnyben, némi tusakodás után a fóti, meglehetősen nagy méretű gazdaságot ajánlotta. - Most éppen a bagi téesz négy­felé válása, a vagyon szétosztása okoz gondot, s országosan is az év elejétől érzékelhető folyamat az egy falu-egy szövetkezetté visszaválto­­zás - mondja a titkár.-De a 9 önkor­mányzattal kapcsolatban álló Vörös­marty Tsz, igaz, módosításokkal, együtt maradt. A Fóti dal költőjéről elkeresztelt gazdaság korábban a Béke névre hallgatott, hiszen a rákospalotai pa­rasztok által megalakított szövetke­zettel egyesülvén ez volt a kompro­misszum akkortájt szokásos ára. Majd jött Csornád téesze, később Vác városáé is, nyilvánvalóan a me­gyei pártbizottság kijelölte az emberi pszichét figyelmen kívül hagyó fo­lyamatként. Annál inkább hajt a kí­váncsiság: Szabolcstól Vas megyéig sokfelé jártam az idén, s mindenütt azt láthattam, hogy több a téesz, de kisebb... Persze úgy, hogy aki far­merként, magyarán egyéni gazda­ként próbálja meglelni jövendőjét, azt is megteheti. Önelszámolásból kft. - Tudni kell, hogy nálunk ko­rábban is önelszámoló egységekre oszlott a szövetkezet, ezek voltak alapjai a mai 13 betéti társaság, il­letve kft. létrejöttének - mondja dr. Kovács Árpád, aki negyedszázada elnöke a 11 500 hektáros gazdaság­nak, amelyből 5300 a téesztulajdon, a többi a tagok nevén van. Nos, a té­esz a következő önkormányzatok­kal áll összeköttetésben valami­ként: Budapest XV. és IV. kerülete, Veresegyház, Csomnád, Vác, Kösd, Rád, Pene, s a székhelyközség, Fót, ahol éppen a közelmúltban hívták vissza polgármesternek a volt ta­nácselnököt... — Ez nyilván roppant heterogén kulturális, nemzetiségi és egyéb tér­képet takar - tűnődöm el -, jóllehet korántsem új számomra a szövetke­zet, hiszen voltam egyesülési és zár­számadási közgyűlésén a Károlyi­­kastélyban, nem is egy ízben, így tu­dom, hogy tojáson és gabonán kívül liftek gyártásával is foglalkoznak tagjai - adódik a kérdés: elbocsátá­sok, munkanélküliek dolgában mi­ként fest helyzetük? Mészáros Gyula elnökhelyettes: - Háromszáz embertől kellett megválnunk az idén, hiszen a nagy­ipar rendelései éppúgy csökkentek, mint ahogy a piaci gondok sem ke­rültek el bennünket. A disputa a föld körül folytató­dik. Korábban megvádolták a veze­tőséget, hogy a tagok feje fölött ad el egy osztrák banknak földeket, ám amikor megtudták, hogy ezért mennyi pénz üti a volt tulajdono­sok markát - visszakoztak. Hogyis­ne, azok a rákospalotai és fóti gaz­dák, akiknek földje beleesik a Bus­­siness City Fót elnevezésű kereske­delmi központ területébe, hektá­ronként 4 millió 600 ezer forintot kapnak. Sajnos a beruházás előkészítését a szokásos rugalmatlanság jellemzi a magyar hatóságok részéről, így olykor csak a madáchi „ember, küzdj” fohász segíti át a majdan 15 ezer embert foglalkoztató üzlet­­szálloda-étterem és egyéb kiszolág­­lóközpont ügyeivel foglalatoskodó osztrák és magyar szakembereket. Ez a história megér ugyan egy kü­­lönmisét, de elterelne a kárpótlás körüli témámtól. A Kredit Anstalt Bank Verein le­ányvállalata, az ALAG rövidítésű cég egyelőre ötszáz hektárra tart igényt, ami ugyebár elhanyagolható hányada az összes területnek. - Egyáltalán: mennyi a tagság igénye? " - Ezt csak a megyei földhivatali emberek tudnák megmondani, nekik kell jelezni majd, mekkora föld­igényt kell befogadnunk - mondja az elnök. - Mi a kárpótlási törvény ér­telmében előkészítő munkát vég­zünk, úgy tudom, az átementi és a szövetkezeti törvény parlamenti jó­váhagyásának határideje nincs már messze, lévén az november 30-a. Egyébként ezer aktív tagunk van, s ugyanannyi nyugdíjasunk. Megtudom, hogy két típusú föld­­tulajdon lesz azon kívül, amit vissza­kérnek, tehát újból magántulajdonba jut. Tehát: a földjáradékkal bíróké, akik nem kérik egykori földjüket, azt továbbra is a téesz műveli; a koráb­ban földnélkülieknek juttatandó 20, illetve 30 aranykorona-érték, attól függően, hogy alkalmazottakról, avagy tagokról van-e szó, számukra földalap teremtendő s a háztáji meg­szűnik. Visszaigénylések - Maradjunk a volt pldjüket visszaigénylőknél, hiszen ők lesznek azok, akiknek kárpótlási jegyét ne­­tárnán némely ügyeskedők megvásá­rolhatják, legalábbis suba alatt... - Tudni kell, hogy csakis öt év múltán! Addig meg kell művelni va­lamiként azt a földet is. De szá­munkra most az a kérdés, vajon elég lesz-e az a 2650 hektár, amit - az 5300 hektár téesztulajdon ötven szá­zalékát - most ki kell jelölnünk kár­pótlási alapként? Amennyiben nem, úgy máshol kapnak majd földet az illetők, az átmeneti törvény sok mindent tisztáz ez ügyben is. De vi­táink lehetnek az önkormányzatok képviselőivel a közgyűlés által elfo­gadott határozatok témakörében. Ha jól dolgozunk, nem lesz, egyébként ott a jogorvoslat lehetősége. A Fóti Vörösmarty Termelőszö­vetkezet 19 tagú vezetősége épp azon a napon ülésezett, miután e váz­latos áttekintésre Kovács Árpád és Mészáros Gyula módot nyújtott szá­momra. Nos, mit állapíthattak meg az esztendő 9 hónapjának tükrében? Azt, hogy sikerült talpon maradniok, bármennyire zilált volt is a tej-, a hús-, a gabona- és a gyümölcspiac. (Búzájuk - átlaghozam: 4,5 tonna hektáronként - 30 százaléka mind­máig kifizetetlen, jóllehet kukorica helyett már búzát adtak eledelül az állatoknak.) - Hetvenmillió forintot kellett le­nyelnünk, ennyivel romlott a piaci pozíciónk - mondják beszélgetőpart­nereim. - A közgazdasági szabály­zók eltűnésével azonban eljött az igazi közgazdasági alkotómunka ide­je! Érdektípusú irányítási rendszert akarunk teremteni, a téeszközpont, mint afféle holding, alig 17 emberrel kezeli a vagyont, ügyel a pénzgaz­dálkodásra, a szociális biztonságra, és így tovább. Adósság és hitel nélkül .Mennyi a vagyon? -1,3 milliárd forint, amit priva­tizálni óhajtunk. Legyen például a traktor a traktoros tulajdona, így aztán mindenki tulajdonossá válik, új, vagy ha úgy tetszik, nyugat-eu­rópai típusú szövetkezetté alaku­lunk át mi is, így az összes föld ma­gántulajdonba kerül - bár a földtör­vény megalkotását tette volna az első helyek valamelyikére az or­szággyűlés! Ezt az óhajt már sok helyütt hal­lottam, ám azt még egyetlen szövet­kezeti elnöktől sem, amit Kovács Ár­pád mond:­­ A 25 év folyamán még soha ilyen nyugodtan nem dolgozhattam! Aminek megvan a fedezete: adósság és hitel nélkül működik ez a fővárosi és környéki szövetkezet, ami alighanem ugyancsak példa nélküli, még ha szorítják is a különféle piaci gondok. Hogy aztán a teljesen önálló jogi személyként működő kft.-szisz­­téma melyik szála és mikor bomlik föl, ezt a pesszimista kérdést föl se tettem a téeszirodán... De hogy pusz­tán a fóti és nem fóti földek határai új térképet rajzoltolnak már jövőre, az aligha kérdéses. Keresztényi Nándor A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1991. november 5-én * Devizanem Vételi Közép­ Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 13113,73 13126,86 13139,99 Ausztrál dollár 5799,40 5805,21 5811,02 Belga frank 219,00 219,22 219,44 Dán korona 1164,10 1165,27 1166,44 Finn márka 1854,94 1856,80 1858,66 Francia frank 1319,58 1320,90 1322,22 Holland forint 4005,26 4009,27 4013,28 Ír font 12056,80 12068,87 12080,94 Japán jen (1000) 572,43 573,00 573057 Kanadai dollár 6625,97 6632,60 6639,23 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4512,13 4516,65 4521,17 Norvég korona 1151,33 1152,48 1153,63 Olasz líra (1000) 60,17 60,23 60,29 Osztrák schilling 641,29 641,93 642,57 Portugál escudo 52,47 20 52,52 Spanyol peseta 71,66 71,73 71,80 Svájci frank 5125,91 5131,04 5136,17 Svéd korona 1237,61 1238,85 1240,09 Tr. és cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA-dollár 7419,75 7427,18 7434,61 ECU-dollár 9234,29 9243,53 9252,77 KEDD, 1991. november 5. Gazdaság Magyar-szovjet kereskedelem Túl a mélyponton Az elmúlt másfél-két esztendő sokkszerű gazdasági visszaesésének egyik kiváltó oka a kelet-európai, s ezen belül is a szovjet piac fizetőké­pességének hiánya volt. Vállalataink először raktárra ter­meltek, majd csökkentették a munka­időt, s voltak olyanok is, amelyek tel­jesen leálltak a termeléssel. Az 1990-es évvel lezárult a régió országainak rubelelszámolású keres­kedelme. Hazánk tavaly december­ben tett véglegesen pontot e rossz emlékű korszakra, mégpedig egy olyan szerződéssel, mely alapjaiban változtatta meg gazdasági kapcsola­tainkat a Szovjetunióval. Ez a doku­mentum akkor még csupán kereteket, alapelveket fektetett le, konkrét meg­egyezést nem tartalmazott 1991 júniusában jutottak odáig a szakértői tárgyalások, hogy konkrét megállapodás született a két ország között­i szerződés értelmében a felek 600-600 millió dollár értékben szállí­tanak egymásnak árut elsősorban bar­­terüzletek keretében. Ez azonban csu­pán lehetőséget jelent a vállalkozók­nak. Hogy valóban szállításokban ölt­sön testet a megegyezés, ahhoz a part­nereknek meg kell találni egymást ami egyelőre még nem történt meg. Az egyezmény alapján a magyar fél 3000 Ikarus autóbuszt félmillió tonna gabonát százezer tonna húst va­lamint vajat gyógyszereket és könnyű­ipari cikkeket míg az Orosz Köztár­saság vállalkozói elsősorban nyers­anyagokat - színesfémek, olajtermé­kek, kőszén, koksz, fa- és építőanyag - valamint traktorokat szállítanának. De vannak egyéb próbálkozások is. Szintén barterügyletek keretében jutottak megállapodásra tatarisztáni és ukrajnai partnerükkel a magyar vállalalatok. Az Agrimpex például százezer tonna búzát és kukoricát, valamint ötvenezer tonna naprafor­gót szállít aminek fejében olajat kap Tatarisztánból. A Futura cég közvetítésével pe­dig Ukrajnába juthat el mintegy fél­millió tonna búza, melynek ellenérté­keként villamos energiának és kő­szénnek kellene Magyarországra ér­kezni. De ez a része az üzletnek még nem teljesen tisztázott. Van tehát némi elmozdulás a holt­pontról, de egyelőre nagyon lassan alakulnak ki az életképes kereskedel­mi kapcsolatok. Nagy gondot jelent az is, hogy az importliberalizációt gyorsan megszokó hazai vállalkozók nem találnak hasonló jogosítványok­kal rendelkező szovjet partnert. Nem tisztázott, hogy mire terjed ki a szö­vetségi központ, a köztársasági kor­mány illetve a vállalatok hatásköre. Erre a sokirányú problémahal­mazra megnyugtató választ minden valószínűség szerint csak a gazdasá­gi és politikai szövetségi szerződés végleges formájának kialakulása, a gazdaság stabilizálódásának megin­dulása után kaphatunk. Addig is az olyan egyéni kezdeményezéseknek lehet jövője, melynek eredménye­ként a Szovjetunióban nemrégiben létrejött a Kelet-Európai Együttmű­ködés és Kereskedelem (KEK) nevű csoportosulás. Mint ismeretes, a szervezetet egy üzletembercsoport hozta létre, s röviddel a megalakulás után már közel 30 bolgár, csehszlo­vák, lengyel, magyar és szovjet cég jelezte csatlakozási szándékát. Az alapítók elképzelése szerint a szervezet saját klíringbankot hozna létre nemzeti fiókokkal, s e pénzinté­zetek konvertibilis valutában kifeje­zett bizonylatokkal finanszíroznák a termelők szállításait. A fejlődés egy későbbi fázisában kelet-európai tőzs­de létrehozását tartják célszerűnek, ahol összemérhetnék gazdaságukat a régió országai. Ezt az elképzelést sok szakértő irreálisnak tartja, mivel a KGST klí­ringrendszere már bebizonyította életképtelenségét, amire ez esetben is nagy esélyt látnak. Meglehet, hogy a rendszer való­ban nem teljesen konzisztens, két do­logban azonban úttörő. Először is leg­alább vlamilyen alternatívát felvázolt, melyben a - tudvalevőleg hatéko­nyabb - magánkezdeményezések ját­szották a fő szerepet Másodszor pe­dig olyan rendszert mutatott be, ahol a nehéz helyzetben lévő szovjet gazda­ság legalább valamennyire parcképes vállalkozóit összehozza a régió egyéb cégeivel. Hajdú Péter Gamma-kapuzárás Kisbéren (MTI) November 30-án utoljára nyílik meg a Gamma Művek kisbéri exgyáregységének a kapuja, attól a naptól ugyanis leáll­ott a termelés. Mindezt hétfőn termelési tanácskozá­son jelentették be. A kényszerintéz­kedésnek az a fő oka, hogy ez idáig nem vezettek eredményre a vállalat privatizációs elképzelései és alig van megrendelése fizetőképes partnertől. A gyáregységet 20 évvel ezelőtt alapították. Profiljába különböző gép­­alkatrészek, részegységek és könnyű­fémöntvények előállítása tartozott Legmagasabb, 320 millió forintos ter­melési értékét 1987-ben érte el, több mint 700 dolgozóval. Ezt követően a vállalatéval párhuzamosan csökkent a gyáregység termelése és dolgozói lét­száma is. Tavaly - az anyagi helyzet további romlása miatt - több mint 300 embert bocsátottak el, a megmaradt 250 dolgozónak pedig már csak e hó­napban van munkája a még nemrégi­ben a Bakonyalja legnagyobb ipari üzemének számító gyáregységben. Némileg biztató, hogy az elbocsá­tott dolgozók a munka törvényköny­vében előírtnál hosszabb időre, azaz kettőtől 18 hónapig terjedő időszakra kapnak végkielégítést a ledolgozott évek függvényében. A fokozódó ne­hézségek láttán ugyanis az érdekkép­viseleti szervek javaslatára még ta­valy ekként módosították az 1991. évi kollektív szerződést A városi szakmunkásképző intézetben külön­féle fémipari szakmát elsajátító több mint száz tanuló sorsa is rendeződött: a helyi önkormányzat ugyanis átvette a gyáregységtől a különben szintén megszüntetésre ítélt tanműhelyt Részvénytársasággá alakul a Pannónia (MTI) Új cégér került 1991. no­vember elejétől a felszámolt Pannó­nia Szőrmekészítő Konfekció és Ke­reskedelmi Vállalat kunszentmártoni gyárának a homlokzatára: a kecske­méti Ramsys Műszaki-Fejlesztő Szol­gáltató Kft. neve. Jász-Nagykun- Szolnok megyében ez az első olyan jelentősebb üzem, amely magyar kéz­ből nem külöldi, hanem magyar tu­lajdonba került s haszna is az ország­határon belül marad. A Pannónia négy üzeme közül utolsóként verték „dobra” az 1976-ban épült Körös menti üzemet s ez nem a véletlen műve, itt a gyárban készült a nagyvál­lalati termelés hatvan százaléka, s ex­portjával még tavaly is ötvenmillió forint nyereséget ért el. A szebbnél szebb kunszentmártoni szőrmeáruk ma is keresettek a világ számos orszá­gában. Többek között olasz, spanyol, francia, amerikai, kanadai kereske­dőknek szállítanak. Fémjelzi ezt hogy 1991 első felében 26 millió fo­rint volt a cég nyeresége. A mintegy négyszázmillió forint könyv szerinti értékű üzem jövőjét illetően nagy le­hetőséget lát az új tulajdonos, mivel a piaci érdeklődés nem csökkent és stabilitást ígér az, hogy a magyar iparszerkezeten belül a könnyűipar területén kínálkozik a legintenzívebb és leghamarabb megtérülő befekte­tés. A jelenleg 430 munkaerőt foglal­koztató cégnél - a korábbi háromszáz dolgozó leépítése után - újabb elbocsá­tásokat nem terveznek, sőt a termék­skála bővítésével szóba jöhet új mun­kásfelvétel is. A gyár egyébként csak néhány hónapig működik kft.-ként s azután részvénytársasággá alakul át. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos (bankjegy és csekk) árfolyamai Érvényben: 1991. november 5-11. Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 127733,05 13520,67 Ausztrál dollár 5631,05 5979,37 Belga frank 212,64 225,80 Dán korona 1130,31 1223 Finn márka 1801,10 1912,50 Francia frank 1281,27 1360,53 Görög drachma 39,03 41,45 Holland forint 3888,99 4129,55 Ír font 11706,80 1243,94 Japán jen (1000) 555,81 590,19 Kanadai dollár 6433,62 6831,58 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4381,15 4652,15 Norvég korona 1117,91 1187,05 Olasz líra (1000) 58,42 62,04 Osztrák schilling 622,67 622,19 Portugál escudo 50,94 54,10 Spanyol peseta 69,58 73,88 Svájci frank 4977,11 5284,97 Svéd korona 1201,68 1276,02 USA-dollár 7204,36 7650,00 ECU-dollár 8966,22 9520,84 Kelet-európai valuták szabadpiaci árfolyama Bécsben 1991. november 4-én Pénznem Bankjegycímlet Vételi Eladási árfolyam 100 egységre schillingben Bolgár leva­ 5-ös és 20-as 55,00 85,00 Csehszlovák korona 100-as és nagyobb 36,00 42,00 Magyar forint 50-es és 100-as 14,00 16,50 500-as és nagyobb 14,00 16,50 Lengyel zloty 1000-es és nagyobb 0,06 0,14 Román lej 100-as 3,00 7,00 Szovjet rubel 10-es és nagyobb 12,00 34,00 Jugoszláv dinár 100-as és nagyobb 0,01 27,00 200-as és nagyobb 0,01 27,00 Irányadó keresztárfolyamok 1991. november 4-én USD GBP DEM JPY CHF USD 1,7725-33 0,6099-01 0,7719-24 0,6920-25 GBP 0,5639-41 0,3440-41 0,4355-156 0,3904-05 DEM 1,6392-97 2,9061-71 1,2657-62 1,1348-53 JPY 129,46-55 229,53-67 78,97-02 89,63-68 CHF 1,4440-50 2,5614-32 0,8812,19 1,1156-64

Next