Magyar Nemzet, 1991. november (54. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-02 / 257. szám

1991. NOVEMBER 2. ON ÉS A MINDSZENTEK Magyar Nemzet­e a tourinform ajánlatából Emlékezet... „Gyöngyöt, ékes, drága ércet Rejt e földnek kebele, Gyöngynél drágább gyermekünket Temettük mi el bele." A sírvers mindenkit emlékeztet­het saját halottaira... A halottak napja megtartása ko­runk legelterjedtebb szokása. Lassan ezer esztendeje, hogy erre Európá­ban sor kerül. Odylon, cluny apát, 998-ban rendelte el bencés szerzete­sek számára, hogy miként november elsején Minden­szentek napját tartják meg, „úgy, a következő napon min­den halottak emlékezete tartassék.” Néhány évvel később az ünnep meg­tartását XIX. János pápa az egész ke­reszténység számára előírta. Hazánkban a múlt század elején vált szokássá a temetői emlékezet ál­talános ünnepe - a kutatások szerint - először Szegeden. A vidék falvai­ban, a parasztság körében a távolban, harcban-háborúban elesettek, a vízbe veszettek emlékére gyújtottak gyer­tyát, vagy a temetői nagykeresztnél helyeztek el messze világító lámpást. A múlt század vége táján - a ko­rábbi lutheri tiltás ellenére - a pro­testánsok körében is elterjedt az em­lékezet e szokása. A görögkatoliku­sok Tamás napján, húsvét utáni va­sárnap kalácsot, pogácsát vittek a te­metőbe, de ez a szokás elhomályo­sult. A társadalom mára befogadta, szokássá tette, közös emlékezetté avatta e napot. Talán a lombhullás okán került az örök elmúlás ünnepe az ősz idejé­re, a gondoskodás mégis színes virá­gokkal borítja be a hantokat. A gyer­tyagyújtás a sírokon nem tartozik a régi temetői szokások közé. A fény, a virrasztás szimbólumának ajándéko­zása a sír sötétjéhez napjainkra még­is általánossá vált. * Halottaink igaz emlékezete - mondják -, bennünk van eltemetve. A Halottak napja nemcsak az elmúl­tak, hanem a temetés, a temető emlé­kezete is.­ Szatmárcseke csónakalakú fejfái, Balatonudvari szívalakú sír­kövei, Nagykőrösön a kopjafák, Ci­­gándi vagy Szenna temetőinek fejfái, Magyarhomorog „lábfái”, az időette fa-, és kőkeresztek, egy-egy történel­met is őrző temetői park az emléke­zés­, a megnyugvás színhelyei. Az országot járóknak ezúttal né­hány műemlék temetőkápolnára hív­juk fel figyelmét. Római-katolikus temetőkápolna. 6237. Kecel, Császártöltési út, teme­tő. 1855-ben épült barokk stílusban. Nyitva, korlátozás nélkül. Görögkeleti szerb temetőkápol­na. 7700. Mohács, Budapesti orszá­gút, temető. Nyitva: előzetes bejelen­téssel.­­Temetőkápolna. 5630. Békés, Szarvas u. temető. 1855-57-ben épült romantikus stílusban. Jantyik Mátyás adománya. Nyitva: miserend szerint. Római katolikus temetőkápolna. 5540. Szarvas, temető. 1870-ben épült Bulza sírkápolna. Nyitra, mi­serend szerint. Római katolikus temetőkápolna. 8200. Veszprém, Mártírok útja, te­mető. 1830-31-ben épült klasszicista stílusban. Római katolikus temetőkápolna. 8900. Zalaegerszeg, olasz temető. 1755 körül épült barokk stílusban. Akiket megkap a hely varázsa, akik érdeklődnek ezek és a műemlék­kálváriák iránt, részletes információt kaphatnak a TOURINFORM-tól. 1052, Budapest, Sütő u. 2.­­1364. Bp., Postafiók: 185. Telefon: 117-9800, Telex: 22-3086, Telefax: 117-9578.) A halottak napja alkalmával a főváros közlekedésében a következő forgalomváltozások: temetői járat indítások és sűrítések lesznek Villamosforgalom A temetőkhöz közlekedő 28-as, 31-es, 37-es, 42-es és 59-es villa­mosjáratok az igényekhez alkalmaz­kodnak, sűrítve járnak­­ 8-18 óra között. Különjáratok A BKV illetékesei - közületek, vállalatok, nagyobb csoportok ré­szére - külön igény szerint Ikarus panoráma autóbuszokkal állnak rendelkezésre. Érdeklődni lehet a 118-3187 és a 118-3583-as telefon­számokon. Autóbuszforgalom Rákoskeresztúr, Új köztemető 68-as jelzésű autóbuszok: októ­ber 31-én, 9 órától november 4-én 9 óráig. Útvonal: Akadémia-Újtelep végállomás felé változatlan. Kis­pest, Vas Bereben utcai végállomás felé a Sírkert egyirányúsítása miatt. Kozma utca - jobbra Sírkert út - balra Maglódi út - jobbra Újhelyi út - tovább változatlan. Temetőjárat: 68/a. jelű autóbu­szok: november 2-án és 3-án 8 órá­tól 18 óráig Kőbánya-Kispest, MÁV állomás - Új köztemető főbejárat között közlekednek. Útvonal Új köztemető felé: Kőbánya-Kispest, MÁV állo­más - Vak Bottyán utca - Lehel ut­ca - Üllői út - Simonyi Zsigmond utca -, tovább azonos a 68-as jelzé­sű autóbuszok útvonalával. Kőbánya-Kispest, MÁV állomás felé: Sibrik Miklós úti felüljárótól azonos a 68-as jelzésű autóbuszok útvonalával­­ majd Kőbánya-Kis­pest, MÁV állomás végállomás. A megállóhelyek (mindkét irányban) azonosak a 68-as jelű autóbuszok megállóival. A Kőbánya-Kispest, MÁV állo­­más végállomáson az utasok fel­szállása a 35 gyorsjáratú autóbu­szok megállóhelyén történik. 95-ös jelzésű autóbuszok: októ­ber 31-én 9 órától november 4-én 9 óráig.­­ Útvonal a Gyömrői úti végállo­más felé: Sírkert útig változatlan - to­vább: Maglódi út - Felsőcsatári út - majd eredeti útvonal. Baross tér felé: Felsőcsatári út - Maglódi út - jobbra Újhegyi út - balra Sírkert út - jobbra Maglódi út - tovább: ere­deti útvonal. Új megállók a Gyömrői út felé:­­ Újhegyi út (Maglódi úton, az Újhegyi úti kereszteződés után),­­ Sírkert út (Sírkert úton a Koz­ma utcai kereszteződés után). Temetői 95/a jelzésű autóbu­szok: október 31-én 8 órától no­vember 4-én 9 óráig az utazási igé­nyeknek megfelelően­­ Baross tér - Új köztemető főbejárat között köz­lekedik. Útvonal Új köztemető felé: Maglódi útig azonos a 95-ös jel­zésű autóbuszok útvonalával, jobb­ra Újhegyi út­­, balra Sírkert út. Baross tér felé: azonosak a 95- ös jelzésű autóbuszok útvonalával. Megállóhelyek: azonosak a 95-ös jelzésű autóbuszok megállóival. Temetői „R” jelzésű autóbu­szok: november 2-án és 3-án 8-tól 18 óráig Örs vezér tere - Új közte­mető főbejárat között közlekednek. Útvonal Új köztemető felé: Örs vezér tere végállomás (100- as jelzésű autóbuszvégállomás) - Fehér út - Élessarok - Jászberényi út - Maglódi út - Újhegyi út - Sír­­kert út végállomás. Örs vezér tere felé: Új köztemető főbejárat - Sírkert út - Maglódi út - Jászberényi út - Élessarok - Fehér út - Örs vezér te­re végállomás. Megállóhelyek: Örs vezére te­re - Sörgyár megálló között azonos a 61-es jelzésű autóbuszok megál­lóival­­, Kocka utca, Lavotta utca és az Új köztemető főbejárat között azonos a 95/a jelzésű autóbuszok megállóival. Végállomási rend az Örs ve­zér tere végállomáson. Az utasok leszállása a 32-es já­ratú autóbuszok Árpád-híd irányú megállója mögött lévő leszállóhe­lyen történik. Az utasok felszállása a 100-as jelzésű autóbuszok végál­lomási megállójában történik. Új köztemető főbejárat: le- és felszállóhely a Sírkert úton a Koz­ma utcai kereszteződés után. Vitel­díj: az „A” jelzésű autóbuszokon 30 Ft, a bérletek nem érvényesek! Farkasréti temető Temetői 8/b. jelzésű autóbu­szok: november 2-án és 3-án 8-tól 18 óráig közlekednek a Március 15. tér - Farkasrét, Kis Ferenc tér kö­zött. A Március 15. téren október 31- től november 4-ig az 5-ös jelzésű au­tóbuszok végállomási megállóját kb. 80 méterrel előbbre, a 8-as, 8/a. jel­zésű autóbuszok megállójához he­lyezik. A 8-as, 8/a, 8/b. jelzésű autó­buszok az 5-ös jelzésű autóbuszok jelenlegi megállójából indulnak. Óbudai temető Temetői járat 18/a. jelű autóbu­szok: november 2-án és 3-án 8-tól 18 óráig Óbuda, Szentlélek tér - Óbuda, MÁV állomás között közle­kednek. Útvonala és megállói: Pomázi útig a 18-as jelű autóbu­szok, Pomázi úttól és 60-as jelű au­tóbuszok útvonalával és megállói­val azonosak. Végállomási rend: Óbuda, Szentlélek tér végállomá­son a 18-as jelzésű, Óbuda, MÁV állomáson a 60-as jelzésű autóbu­szokkal azonos. Pestszenterzsébeti temető Temetői járat 19/a. jelzésű autó­buszok: november 2-án és 3-án 8- tól 18 óráig Csepel, Szent Imre tér- John­­ Ferenc kórház között köze­­le­dnek. Útvonal a John Ferenc kórház felé: Csepel, Szent Imre tér - Kossuth Lajos utca - tovább azonos a 19-es jelzésű autóbuszok útvonalával. Csepel, Szent Imre tér végállo­más felé: Csepel, Kossuth Lajos utcáig azonos a 19-es jelzésű autóbuszok útvonalával, majd Koltói Anna utca - Szent Imre tér. Megállóhelyek (mindkét irányban): az útvonalon érintett minden autóbusz megálló. Csepel, Szent Imre téri végállo­máson: Jáhn Ferenc kórház végállomá­son: a 19-es jelzésű autóbuszok megállójában töténik a le- és fel­szállás. Budafoki temető Temetőjárat: 58/a. jelzésű autó­buszok: november 2-án és 3-án 8-tól 18 óráig Budafok, Savoyai Jenő tér - Budafoki temető között közlekednek. Útvonal: Budafok, Savoyai Je­nő tér - Kossuth Lajos utca - Tóth József utca - Mező utca - Ferenc utca - Pannónia utca - Tóth József utca - Rózsa Richárd utca - Buda­fok, Savoyai Jenő tér. Megállóhelyek­ azonosak az út­vonalon érintett 58-as, illetve 150- es jelzésű autóbuszmegállókkal. A Budafoki temetőnél az utasok le- és felszállása az 58-as, 150-es jelzésű autóbuszok megállójában történik. Megyeri temető 96 gyors jelzésű autóbuszok (október 26-tól november 3-ig) A Fóti úton, a Megyeri kereszte­ződése előtt, menet Újpalota felé, ideiglenes megálló létesül. 122 gyors jelzésű autóbuszok a Megyeri temető megállójában — mindkét irányban­­ megállnak. Csepeli temető 138-as jelzésű autóbuszok: no­vember 2-án és 3-án 8 órától 18 órá­ig Csepel, Szent Imre tér - Hárosi iskola között közlekednek. A 95/a jelzésű autóbusz­­ a te­metői forgalom idején­­ 3-4 percen­ként, az egyéb temetői járatok 8-12 percenként, illetve az igényelt sűrű­séggel indulnak. Jeles napok Szent András hava­ ­­z őszi hónapok közül talán a november a legködö­sebb, legcsapadékosabb. A mezőn még elvégzik az utolsó betakarítást és a hónap vége már a báloké. Az első hó is ezidőtájt szokott leesni. A falun élők már in­kább csak a házkörüli munkákkal foglalatoskodnak. Mindenszentek napja mindjárt a hó első napjára esik. E nap a szentek egyessége. Az élő és elhunyt hívek ti­tokzatos közösségére emlékeznek. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a holtak, ezért e nap estéjére megtisz­títják és feldíszítik a sírokat. Sokhely­ütt számukra is terítenek; kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. Minden­szentek estéjén gyertyát gyújtanak a halottak emlékére. Aki tud, a szerettei sírján, aki nem, otthon. A bukovinai székelyek sütnek, főznek e napon, majd kiviszik az ételeket a temetőbe, ahol osztogatnak belőle. Gazdasági szokások is fűződnek mindenszentek napjához. Sokhely­ütt ilyenkor vonultak be az állatok az istállóba. Másutt a férficselédeket szegődtették ezen a napon. Halottak napja november 2-án van. A néphit szerint mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a ha­lottak miséznek a templomban. Egyes vidékeken „lelkek napja”, „lelkek emlékezete” e nap neve. Az a hét, amelyikre a halottak napja esik, a halottak hete. Ilyenkor tilos volt a földeken dolgozni. Egyes vidékeken mosási tilalom van érvényben halot­tak napján. A hiedelem szerint ha ezt nem tartják be, akkor a hazajáró ha­lott vízben állna. Másutt jósolnak e napon; ha sok eső esik, sok felnőtt hal meg a következő évben. A budaörsi németek úgy tartják, hogy ha ezen a napon valaki virágot, szakít a sírral, azt elviszi a halott. Egyik legkedveltebb férfinév ha­zánkban a Károly, november 4-én ünnepük névnapjukat. Szent Károly milánói érsek volt a XVI. században. Történetét Manzoni híres regénye, a Jegyesek örökítette meg. Leírja, hogy a milánói pestis idején Károly önfeláldozó szeretettel segítette a betegeket, így nem egy freskón illet­ve szobron, mint pestispatrónust, áb­rázolják Károlyt, főleg a váci egy­házmegyében. Első királyunk és Boldog Gizella fiának Imre hercegnek névünnepét november 5-én tartja az egyház. Ne­vét nagybátyjától, a német Henrik császártól kapta. Szent Imre legen­dáját az Erdy-kódexben olvashatjuk. A királyfit egy vadászaton érte bal­eset; 1031-ben hunyt el. A katolikus egyház Imre herceget állítja az ifjú­ság elé példaképül. A tisztaság, az engedelmesség és szelídség példa­képe. Érdekes módon e naphoz nem fűződnek népi hagyományok. Márton toursi püspök a korakö­zépkor legnépszerűbb szentje volt. Névünnepéhez - november 11-én - sok népi hiedelem kapcsolódik. Már­ton tisztelete már a honfoglalás előtt is virágzott hazánkban; később Szent István is megerősíti ezt, zászlóira a hadverő Márton képét festette. Szent­ Márton eredetileg katona volt. Az Úr hívását meghallva, elbo­csátását kérte a seregtől. A császár ezt gyávaságnak tekintette. Márton erre úgy válaszolt, hogy fegyver nél­kül állt a csatasor élére és Jézus ne­vével, valamint a kereszt jelével át­hatolt az ellenségen. A pannonhalmi bencés apátság Szent Márton tiszte­letére épült azon a helyen, ahol az egyik hagyomány szerint a szent született. Későbbi kutatások viszont egyértelműen bebizonyították, hogy valódi szülővárosa Savaria, vagyis Szombathely volt... Mártont már a hazai középkor­ban a jószágok patrónusaként tisztel­ték. Ezen a napon már levágták a tö­mött libát mondván, ,aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik”. A liba csontjából az időjá­rásra jósoltak. Ha fehér és hosszú volt a liba csontja, akkor havas tél várható, ha rövid és barna, akkor sá­ros. Az aznapi időből is jósolták: „ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható”. A borosgazdák sem hagyják ki regulájukból Szent Mártont, hiszen „A bornak Szent Márton a bírája” - tartják. Régen ezen a napon történt egyes vidékeken a pásztorfogadás. Ekkor kapták meg a járandóságukat is, a ,/nártongarast”. Szent Márton lúdja egy régi római étkezési szokás­ból ered. A rómaiak ezen a napon li­bát ettek, innen az elnevezés. Közis­mert az a történet is, miszerint a Capi­tolium lúdjai ébresztették föl az őrsé­get, így a gallok nem tudták elfoglal­ni a várost, így érthető, hogy ezen a napon szép, tömött liba kell kerüljön az asztalra. (hankó) András apostol 269, utóda jobblétre szenderült ISZTAMBULBAN az október 3- ra virradó éjjel 77 éves korában szívroham következtében elhunyt­­. Dimitriosz (1914-1991) ökume­nikus pátriárka, a világ minden táján élő mintegy 300 millió orto­dox keresztény szellemi vezetője, akit 1972-ben választottak meg András apostol 269. utódának. A görögkeleti egyház tiszteletbeli feje mérsékelt vallási vezetőnek számított, aki támogatta az összes keresztény egyházak közötti dia­lógust, adta hírül a Der Standard című bécsi napilap. A pátriárkát október 9-én a Balikli kolostorban helyezték végső nyugalomra. A temetésen az ortodox egyház és a görög kor­mány magas rangú képviselőin kívül megjelentek katolikus, pro­testáns, anglikán és más egyházi méltóságok is. (­diág­) Sir Laurence végső nyughelyén Sir Laurence Oliviert, a modern kori angol színművészet talán leg­nagyobb alakját halála után két esztendővel végső nyughelyére helyezték a Westminster Székes­egyház költők és művészek szá­mára fenntartott sarkában, jelen­tette Londonból a DPA hírügynök­ség. (­per­)

Next