Magyar Nemzet, 1991. december (54. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-21 / 299. szám

SZOMBAT, 1991. december 1l. Hazai tudósítások Madar Nemzet 5 Zsedényi Béla emlékére Zsedényi Bélára két decemberi évforduló is emlékeztet: az egyik 1944. december 21-e, amikor az ideiglenes nemzetgyűlés elnökévé választották, a másik pedig 1990. december 22.-e, amikor exhumálás utáni ünnepélyes temetésére a 301-es parcellában sor került. 1944. december 21 -én választották meg Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés elnökévé, nem sokkal később pedig az államfői tevékeny­séget jelentő Nemzeti Főtanács élére. Tizenegy hónapos államfői műkö­dése alatt, mint az ország első közjogi méltósága a demokrácia meg­mentésére tett kísérletet az egyre inkább elhatalmasodó önkényuralom­­­­mal­­szemben. Mint képviselő is elkeseredett küzdelmet folytatott a köz­társaság büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat ellen, mert ebben visszaélések lehetőségét látta. Először a Polgári Demokrata Párt, majd a Függetlenségi Párt soraiban - melynek Moór Gyulával és Pfeiffer Zol­tánnal együtt alapító tagja volt - dolgozott a párt törvénytelen felszámo­lásáig. Ügyvédként működött 1950. május 24-én történt letartóztatásáig. Hosszú kihallgatások és kínzások után 1950. nov. 23-án ítélték el Kővágó Józseffel, Almássy Pállal és társaival „kémkedés, háborús és népellenes bűntett miatt”, koncepciós per keretében életfogytiglani fegyházra. A vád­lottak közül ő az egyedüli, aki a bántalmazások ellenére is ártatlannak vallotta magát. Az ítélet gyakorlatilag halálos ítéletnek bizonyult, mert 1955. február 8-án a börtönben meghalt. Holttestét teljesen titokban a 301-es parcellában helyezték el. Csak az elmúlt év december 22-én került sor újratemetésére, miután 1963-ban a Legfelsőbb Bíróság az eljárást vádelejtés folytán megszüntet­te, a rehabilitálás tényét azonban az IM csak 26 évvel később hozta a csa­lád és a közvélemény tudom­ására. dr. Boberatzky Lóránd * Fokozott határellenőrzés Hat lövés a török nagykövetre (MTI) A páncélozott Buick típu­sú gépjármű védte meg a budapesti török nagykövet életét. Mint péntek reggel Suha György rendőrségi szó­­­­vivő elmondta: csütörtökön 17 óra 55 perckor kíséreltek meg merényle­tet Bedrettin Tunabas ellen Budapes­ten, az I. kerületben, a Lisznyai és a Czakó utca sarkán. Az ismeretlen merénylő hat lö­vést adott le a török nagykövet pán­célozott autójára, amelyben rajta kí­vül gépkocsivezetője és az attasé is helyet foglalt. Senki sem sérült meg, csupán anyagi kár keletkezett - mondta a szóvivő, aki később bő­vebb tájékoztatást ígért. u.vCftnaH&wiwtfk. v A történtekhez képest jó hangu­­­­latban válaszolt pénteken­ az MTI munkatársának kérdéseire Törökor­­­szág budapesti nagykövete. Bedret­tin Tunabas az eset körülményeit fe­lelevenítve elmondta: csütörtökön fél hat óra tájban, már sötétedés után a rezidenciára visszatérőben egy férfi lépett lassan haladó autója elé a Lisz­nyai és a Czakó utca sarkán. Az is­meretlen támadó pisztolyból tüzet nyitott a kocsira. Öt lövés elölről érte a járművet, a hatodikat pedig már a gyorsítva menekülő páncélautó után küldte a - nagykövet megfigyelése szerint - magányos támadó. Bedrettin Tunabas járműve a me­rénylet színhelyéről az alig ötven mé­terre lévő rezidenciára menekült be, innen a nagykövet rögtön értesítette a rendőrséget. Elmondása szerint a nagykövet nem látta semmiféle okát a váratlan merényletnek. Az eset annál is inkább érthetetlen, mert a támadást Párizsban állítólag magára vállaló Ansala örmény szervezet 1984 óta gyakorlatilag szüneteltette hasonló jellegű akcióit. A nagykövet közölte azt is: az eset után ismét fokozott vé­delmet kért és kapott a magyar ható­ságoktól. A folyamatos rendőri jelen­lét remélhetően visszatarja a terroris­tákat hasonló támadásoktól. * Továbbra is érvényben van a fo­kozott határellenőrzés, amelyet még csütörtök este rendeltek el, azt köve­tően, hogy merényletet kísérelt meg egy ismeretlen személy a budapesti­­török nagykövet ellen mondta Zubek János határőrségi szóvivőtől. A ha­tárőrök a rendőrségtől kapott sze­mélyleírás alapján különösen azokat az utasokat ellenőrzik, akik mintegy 35-40 évesek, 170 centiméter maga­sak és átlagos testalkatúak, dús feke­te bajusszal. A merénylő, szürke kö­tött, bojtos, sapkát vise­l, valamit szürkés, vászondzsekit. Katona Tamás, a Külügyminisz­térium politikai államtitkára rövid te­lefonbeszélgetést folytatott pénteken Bedrettin Tunabas budapesti török nagykövettel. A magyar kormány és a jelenleg külföldön lévő külügymi­niszter nevében kifejezte sajnálkozá­sát és megrendülését az esemény mi­att. Kilátásba helyezte, hogy a ma­gyar szervek minden szükséges in­tézkedést megtesznek a török misszió védelmében, továbbá annak érdekében, hogy a merénylőt megta­lálják. A BRFK Sajtóirodája pénteken délután közleményt adott ki, melyből az is kiderül, hogy aznap Párizsban az AFP francia hírügynökséget egy is­meretlen telefonáló felhívta, aki tört angolsággal közölte, hogy a szóban forgó merényletért a Titkos Hadsereg Örményország Felszabadításáért (L'ASALA) nevű szervezet vállalja magára a felelősséget. A merénylet okaként a nagykövet korábbi törökor­szági tevékenységét jelölte meg. Javulhat Dél-Buda közlekedése A Budapestről kivezető 6. számú főút és a Tétényi út között teremt összeköttetést a várost bevezető ág, amelyet Siklós Csaba közlekedési mi­niszter pénteken avatott fel és adott át a főváros képviseletében megjelent Demszky Gábor főpolgármesternek. Az eredeti, 1985-ös megállapodás sze­rint a fővárosnak kellett volna megépí­tenie a 6-os főút budai bevezető szaka­szát, ebből azonban - pénzügyi fede­zet hiánya miatt - csak körülbelül 300 méter készült el, ideiglenes jelleggel, így a most átadott városi ág és a hoz­zá tartozó felüljáró 520 millió forintos költségét végül a közlekedési tárca fe­dezte. A szakasz északi irányban jövő­re továbbépül, immár a fővárosi ön­­kormányzat beruházásában. Ez nagy­mértékben hozzájárulhat a dél-budai közlekedési gondok enyhítéséhez. flb­y) Egzisztenciaalapítás, illetve -fejlesztés dinamikus vállalkozók számára Magas jövedelem • termékújdonságokkal Megbízónk, a háztartási, egészségügyi és sporteszközök vezető német gyártója olyan vállalkozó szellemű személyt keres, aki örömét leli a sikerekben és a pénzkeresésben. Amit átvírunk: a közvetlenül értékesítéssel foglalkozó vállalat magyarországi felépítése • import- és raktározási lehetőség • német- vagy angol­­nyelv-ismeret. Amit nyújtunk: kiváló szabványminőségű, optimális működésű termékek • sikeres értékesítési koncepció • betanítás és a piacvezető knowr-how-já­­val történő támogatás • szokatlanul jó kereseti lehetőség. Kérjük, hogy azonnal lépjen velünk kapcsolatba. Megállapodunk a találkozás időpontjában. Döntésünket azonnal meghozzuk. LIBELLA Werbung, Abt. PL-U­D-6942 Ottobeuren-Ollartried Tel.:00 49 8332-5172 4961 Orvosválasztás Kezelnek kártya nélkül is Január elsejétől jelentős változá­sok várhatók a magyar egészségügy­ben: bevezetik a társadalombiztosítá­si kártyát, amit annak az orvosnak kell adnunk, akit háziorvosul válasz­tunk. A biztosítási kártyával kapcso­latban nagyon sok a bizonytalanság. Honnan kapjuk meg a kártyát, milyen módon és kit választhatunk háziorvo­sul? Mi történik, ha nem a lakóhe­lyünkön betegszünk meg? Ezekkel a kérdésekkel fordultam Baranyai Gé­zához, az Országos Társadalombizto­sítási Főigazgatóság sajtófőnökéhez. - Semmilyen következménye nem lesz annak, ha január elsején a biztosítási kártyák nélkül keresik fel a körzeti orvosukat. Jelenleg az új rend­szer gyakorlati részleteinek kidolgo­zása folyik. Ez azt jelenti, hogy a kö­vetkező év első felében még mindenki a megszokott módon veheti igénybe az egészségügy szolgáltatásait. - Hogyan juthatunk a biztosítási kártyánkhoz, és mi a teendőnk vele? - Egyelőre nem tudok még gya­korlati részletekkel szolgálni. Várha­tóan január közepén tájékoztatjuk erről a lakosságot. -1- Hosszabb mise az URH-n Több országgyűlési képviselő arra kérte a Magyar Rádió elnökét, hogy az istentiszteleteket és más vallási műso­rokat jövőre a Kossuth Rádió közép­­hullámú sávja sugározza, és ne a Kos­suth URH. Vámos György program­főszerkesztő a „váltóátállítást” a Ma­gyar Nemzet kérdésére válaszolva a vétel minőségi javításával indokolta. A program-főszerkesztő vélemé­nye szerint az eddigihez hasonló hall­gatottságra számíthat a január 6-tól a Kossuth URH-n megszólaló, (eddig a Petőfin hetenként jelentkező) Vallási félóra, mely teljes órás közvetítéssé növi ki magát, valamint az eddig pró­baképp mára Kossuth­on hétköznapo­kon sugárzott Hitélet. Az egyházi mű­soridő ezzel heti két órára növekszik. A január 12-i, a Patrona Hungáriáé Gimnáziumból élőben közvetített di­ákmisét a rádióhallgatók már hiába ke­resik a régi hullámhosszon, de a Szent Imre Templomban celebrált újévi éjfé­li mise - a Vallásos félóra keretében - január 1-jén reggel hétkor, valamint az ünnepi református istentisztelet 5-én még az óévben megszokott hullámtar­tományban jelentkezik. Bár sokan örülnek a műsoridő nö­vekedésnek, gondokat okozhat, hogy a vallásos adások törzsközönsége csak új vevőkészülékkel, illete rádiójának átalakításával lehet „vevő” az újítás­ra. A vételi változásokról a Magyar Rádió tájékoztató-szolgáltató célműso­rában számol be. Vámos György el­mondta: tudomása szerint a magyaror­szági üzletekben hosszú évek óta csak URH adás­vételére alkalmas vevőké­szülék kapható. Akinek mégsincs ilyen a birtokában, annak rádióján szakem­berek - úgymond - roppant kevés pén­zért elvégzik a szükséges átalaktást, így a programszerkezeti változás senki elől nem zárja el a vallásos műsorokat. (haller) Levél a Demokratikus Charta aláíróihoz A Charta 17 pontját megfogalmazta 24 állampolgár. Kibocsátotta 173 állampolgár. Eddig aláírta több mint 7000 állampolgár. Az aláírók közül mintegy 1500 állampolgár december 7-én, a Városházán 12 tagú szóvivői testületet választott. Mi, e testület tagjai kijelentjük, nem tekintjük magunkat testületnek. Szóvivőknek tekintjük magunkat, akárcsak a Charta eddigi 7000 aláírója. Eddig 2 ember vonta vissza aláírását. 1 ember lépett vissza a szóvivőségtől. Volt, aki a Charta mozgalommá nyilvánítása ellen tiltakozott. Szeretnénk leszögezni, a Charta egyrészt egyszeri deklaráció, másrészt állampolgári kezdeményezés. Aki akarja, elolvassa, aki akarja, nem. Aki akarja, aláírja, aki akarja, nem. Aki akarja, aláírja, de nem tekinti magát az állampolgári kezdeményezés résztvevőjének. Aki akarja, aláírja és annak tekinti magát. Állampolgári kezdeményezésünk célja a 17 pont mindenkori szembesítése a valósággal. Mindamellett örülnénk, ha minél többen aláírnák. Ha az aláírók aláírásokat gyűjtenének. Ha az aláírásokat gyűjtők további aláírásokat gyűjtenének. De legalábbis mindenki elolvasná. Az is, aki elutasítja. Azért tudjon róla. A Charta nem pártok ellen irányul. A Charta mögött nem pártok állnak. Párttag nem írhatja alá a Chartát. Mármint nem írhatja alá párttagként. De mindegyik párt tagjaira számítunk. Fentiek nem kőbe vésett igazságok, mindössze a kibocsátók szándékait tükrözik. Mi, e szándékok tolmácsolói, örömmel tapasztaljuk, hogy a Charta szövegét komoly kritika még ellen­zőinek oldaláról sem érte. Úgy tűnik, belátható ideig alkal­mas lesz rá, hogy betartásához ra­gaszkodjunk. Kérjük az aláírókat, az ezután aláírókat, postacímünkön jelezzék, a lehetőségekhez képest dokumentál­ják, ha a Charta valamely pontjának megsértését tapasztalták. Lehetőleg a saját tapasztalataikat írják meg, és ne a másokét. Aki aláíróként akar csatlakozni, kérjük, tüntesse fel nevét, címét és foglalkozását. Vagyonunk, a városházi gyűjtés eredménye, 60 000 Ft. Ezt a pénzt használjuk fel arra, hogy aláírási ívet küldjünk az eddigi aláíróknak. Ezzel vagyonunkat máris felél­tük. De nem nekünk kell a Chartát életben tartanunk, hanem Önöknek. Ha számunk csak megduplázó­dik, vagyonunk máris megsokszoro­zódott. Csatlakozzon korunk legfonto­sabb pilótajátékához. Már áll. lépcsőben elérhetjük a 15 millió résztvevőt. Kérjük Önöket, saját köreikben is szembesítsék a Charta 17 pontját a helyi valósággal, jöjjenek össze, ren­dezzenek találkozót, fórumot, elő­adást, vitaestet, aláírásgyűjtést, kép­viseljék nézeteiket a médiában, az újságok hasábjain. Akcióik jogossá­ga felől kizárólag a nyilvánosság dönthet. A Demokratikus Charta a tekintélyelvűség, a kirekesztési tö­rekvések, az alkotmányos demok­ráciát veszélyeztető jelenségek él­mén fogalmazódott meg. Fogalma­zói ugyanis számtalan jelét tapasz­talták. Most már a számosakat kell je­leznünk. A Charta szóvivői Postacím: Demokratikus Charta ’91.1358 Bp.Pf.l. Fejtő Ferenc, a Párizsban élő neves történész is csatlakozott a Demokratikus Chartához Konrád Györgyhöz, a Charta kezdemé­nyezőjéhez küldött írásában ki­emelte: az egykori Szép Szó szer­kesztősége nevében írja alá a dokumentumot. * Egy tárgyalás jegyzőkönyve Bárdossy a Népbíróság előtt Pritz Pál történész mutatta be a Bárdossy László a Népbíróság előtt cí­mű, általa sajtó alá rendezett könyvet A népbírósági tárgyalás hiteles anyaga segíthet abban, hogy tényeket tudjunk olyan kérdésekről, amelyekhez isme­retek hiányában főként érzelmileg szo­kás közelíteni. A volt királyi magyar miniszterelnököt 1946. január 10-én go­lyó által kivégezték, meg alig egyesz­­tendős miniszterelnöksége idején az ország három világhatalommal került végzetesen szembe. Ahogy Pritz Pál kiemelte, éveken át szélsőséges véle­mények perlekedtek egymással Bár­­dossyról, márpedig az igazság általá­ban valahol a két véglet között szokott lenni. A kötet gondozója hozzáfűzte, hogy a történész nem válalhatjta a bíró szerepét, az ő dolga úgy összerakosgat­ni a törté­nelmi múlt cserepeit, hogy abból kikerekedjék a történtek képe. A többit rá kell bízni az olvasóra - re­ménykedve ítélőképességében -, hogy mindenki maga alakítsa ki a saját véle­ményét Bárdossy döntéseiről. Bárdossy László megítéléséről és Magyarország második világháborús szerepéről az utóbbi hónapokban, he­ves, aktuálpolitikai vonatkozásokat sem nélkülöző viták folytak. A kötet remélhetőleg megnehezíti az olyan disputákat, amelyek újra ideológiai kiindulópontból próbálják meg átér­tékelni XX. századi históriánkat és is­mét egy hamis történelemképet kísérelnek meg elfogadtatni. J.L PDSZ: még ötvenmilliárd kellene az oktatásra Valamivel több mint 50 milliárd forint kellene még a kormány által előterjesztett 176 milliárdhoz, hogy az oktatás megfelelően működjön jö­vőre - mondta egy sajtótájékoztatón pénteken Pokorni Zoltán, a Pedagó­gusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvivője Az ügyvivő elmondta, hogy ez elmúlt két hét során minden parla­menti párt képviselőivel tárgyaltak a jövő évi költségvetésről.A PDSZ azt tartja fontosnak, hogy garantálni kell az oktatási intézmények működőké­pességét, végre kell hajtani a koráb­ban megígért és megkezdett bérpoli­tikai intézkedéssorozat harmadik lépcsőjét. Ezekkel együtt végre kell hajtani az általuk „aranykorrekció­nak” nevezett műtétet, melynek lé­nyege, hogy helyre kell billenteni a különböző iskolatípusok között az eltérő támogatások következtében kialakult aránytalanságokat. A pártok módosító javaslatait vizsgálva az állapítható meg, hogy az MSZP mintegy 16—17 milliárdos összege áll hozzájuk a legközelebb. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a tervezett óvodai normatíva (19 ezer forint gyermekenként) na­gyon alacsony, de az ellenzéki pártok keveslik az általános iskolai gyerme­kenkénti 35 ezer forintot is. A Magyar Nemzet kérdésére vála­szolva Pokorni elmondta, hogy érdek­érvényesítő tárgyalásaik fő eredmé­nyét abban látják, hogy kiderült: mind­egyik pár kivétel nélkül fontosnak tartja az oktatásra fordított pénzek növelését. Ezt egészíti ki az a kérésük, hogy az egyes pártok ne szavazzák le egymás javaslatait csak azért, mert azok különböző szerkezetűek. Erre jó néhány politikustól határozott ígéretük van. Sajnos azonban egyik párt sem látott arra tényleges lehetőséget, hogy az általuk elismert mértékben nőjön az oktatásra fordítható összeg. Ezzel lé­nyegében elismerik, hogy az oktatás helyzete jövőre súlyosan romlani fog. (Krajczár) HÍREK BEFEJEZŐDÖTT A MAGYAR KATOLi­­KUS PÜSPÖKI KAR téli konferenciája. A püspöki kar meghallgatta a szinó­­dusi atyák beszámolóját a Rómában rendezett Európai Szinódus munkájá­ról, és megbeszélést folytatott a jövő évben esedékes ad limina látogatás­ról. (Ad limina: a püspöki karok öt­évenkénti hivatalos látogatása a pá­pánál.) A konferencia véleményt for­mált a készülő média-törvénytervezet­ről és nyilatkozatot adott ki az Alkot­mánybíróságnak az abortusz kérdé­sében megfogalmazott állásfoglalásá­val kapcsolatban is. MAGYAR-LENGYEL KATONAI TÁRGY­ALÁS: Deák János altábornagy, a Ma­gyar Honvédség vezérkari főnöke, a Magyar Honvédség parancsnokának első helyettese, aki Zdislaw Szelma­­szuk altábornagy, a Lengyel Hadsereg vezérkari főnöke, nemzetvédelmi mi­niszterhelyettes meghívására - katonai küldöttség élén - pénteken egynapos hivatalos látogatást tett Lengyelország­ban, s az esti órákban hazaérkezett Budapestre. Deák János vendéglátójá­val a katonai kapcsolatok fejlesztésé­nek kérdéseiről, az együttműködés jö­vő évi konkrét feladatairól tárgyalt s írt alá megállapodást. A SOPRONI ÁLLAMI SZANATÓRIUM első igzgatójára, dr. Nagy Lászlóra emlékezett a Magyar Orvostörténeti Társaság pénteken Sopronban. Antall József miniszterelnök, a társaság elnö­ke avatta fel az öt évvel ezelőtt el­hunyt szakember emléktábláját a sza­natórium falán. Avatóbeszédében utalt arra, Nagy László tevékenységét sokan vitatják. Ezzel összefüggésben kifejtette: a főigazgató politikai ellen­állásként az építés útját választotta, s megtette azokat az apró kompro­misszumokat, amelyek nélkül nem vál­hatott volna országosan elismert intéz­ménnyé a soproni szanatórium. TRANSZPARENSEKET VIVŐ TILTAKO­ZÓ DIÁKOKKAL találta magát szem­ben Horváth Balázs pénteken Balaton­almádiban. A tárca nélküli miniszter azért érkezett a városba, hogy ünnep­élyes külsőségek között meggyújtsa a települést elérő földgázvezeték fogadó­állomásán az őrlángot. Már az első pillanatban kiderült: a diákok együtt­­ örülnek a város lakóival a gázvezeték­nek, és a sportot is felügyelő miniszter ellen sincs kifogásuk. Helytelenítik vi­­­­szont a Szanáló Szervezet döntését, miszerint odaajándékozták a Videoton Balatonalmádiban lévő S­portvitorlás te­lepét az új tulajdonosnak, annak a konzorciumnak, amely a Videotont megvásárolta. A fiatalok attól tartanak, ezzel elveszítik eddigi sportolási lehető­ségüket, s a miniszter segítségét kérték panaszuk orvoslásához. TÖBB MINT KÉTSZÁZAN jelentkeztek hi­vatásos határőrnek a nyírbátori kerület­parancsnokság pályázati felhívására. A szolgálattal összefüggő kötelezettsége­ket és a szakmai képesítés megszerzését vállaló 35 éven aluli, sorkatonai szolgá­­­­latokat már letöltött, középiskolai vég­zettséggel rendelkező fiatalok ak­almas­­ságáról orvosi vizsgálat dönt majd. Elő­reláthatólag mintegy százan kerülnek ál­lományba, s láthatnak el feladatokat a magyar-ukrán, valamint a magyar-ro­mán határszakaszon. Az új határőrök február 1-jétől tölthetik be munkakörüket. Hivatásos tiszthelyettesi beosztásba ke­rülnek, s öt határállomáson, Beregsu­­rányban, Csengersimán, Nyírbányá­ban, Tiszabecsen és Záhonyban dol­goznak majd. Feladatuk a határon átke­lők úti okmányának ellenőrzése lesz. A MINISZTERELNÖKI HIVATAL pályázatot hirdet AZ ORSZÁGOS MÉRÉSÜGYI HIVATAL (OMH) elnöki munkakörének betöltésére Az OMH elnökét az 1991. évi XIV. törvény alapján a miniszterelnök neve­zi ki. • • v '• !­Pályázati feltételek: - szakirányú műszaki egyetemi végzettség. - legalább tízéves mérésügyi, méréstechnikai gyakorlat, a mérésügyi mű­szaki hatósági tevékenység, a mérésügy hazai és nemzetközi kapcsolatrendsze­rének ismerete, - több idegen nyelv tárgyalóképes színtű ismerete, - legalább 5 éves közép- vagy felsőszintű vezetői gyakorlat, - magyar állampolgárság. Szakirányú szakmai területen elért tudományos m­inősítés­ű közgazdasági is­meretekben való jártasság előnynek számít. A pályázat tartalmazza a pályázó: - személyi adatait, - részletes szakmai önéletrajzát, - tudományos minősítését, - elképzeléseit a munkakör ellátására vonatkozóan, valamint­­az ezzel összefüggő személyi, tárgyi és szervezeti elképzeléseit,­­ a képesítését és idegennyelv-tudását igazoló okiratainak hiteles másolatát,­­ erkölcsi bizonyítványát A pályázatokat legkésőbb 1992. január 20-áig lehet benyújtani a Miniszterel­nöki Hivatal Személyzeti és Munkaügyi Főosztályára. Levélcím: 1357 Budapest. Postafiók 2.

Next