Magyar Nemzet, 1992. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet CSÜTÖRTÖK, 1992. január 2. KÜLFÖLD GEORGE BUSH amerikai elnök Hawaiiból Ausztráliába érkezett, közel kéthetes csendes-óceáni körútjának első állomására. Az ötödik kontinensen Bush az első oda látogató amerikai elnök 1966. óta, amikor Lyndon B. Johnson járt ott - jegyezte meg az AFP hírügynökség. Szilveszter éjszakáját Paul Keating ausztrál miniszterelnökkel és családjával töltötte Sydneyben, majd Canberrába és Melbourne-be látogat. Ausztráliából Bush Szingapúrba, Dél-Koreába és Japánba utazik. A körúton gazdasági kérdésekre helyezi a hangsúlyt. LETARTÓZTATTÁK Castro egykori fegyvertársát, Eligio Rodriguez Leiva hadnagyot, aki megpróbált a guantanamói amerikai támaszpontra szökni - közölték kubai ellenzéki forrrások. A hadnagyot, aki a jelenlegi államfővel együtt annak idején a Batistarendszer megdöntéséért harcolt, fiaival együtt fogták el. Ugyane forrás értesülése szerint a kubai rendőrség tíz napja letartóztatta és azóta is őrizetben tartja Indamiro Restenót, a szociáldemokrata irányzatú „Harmonie" ellenzéki szerveze egyik vezetőjét és három társát. „KIRÁLYI KEGYELEMBEN" RÉSZESÍTETT II. Hasszán marokkói uralkodó három politikai foglyot, akiket 1973 óta Franciaország és Izrael javára végzett kémkedés vádjával tartottak fogva - jelentette a DPA. A FÜLÖP-SZIGETEKI KORMÁNY hivatalosan is felszólította az Egyesült Államokat, hogy egy éven belül számolja fel az ázsiai ország területén levő Subic Bay-i haditengerészeti támaszpontot. A manilai amerikai követségnek átadott nyilatkozat szerint a két ország között megkötött katonai szerződés 1992. december 31 -én lejár, s ezért a következő év végéig teljes egészében ki kell üríteni a közel kétszáz éves múltra visszatekintő tengerészeti bázist. A NEMZETI MEGBÉKÉLÉS politikájának meghirdetése, azaz 1987. január 15-e óta 22 országból 437 088 menekült tért vissza Afganisztánba - közölte az afgán Bahtar hírügynök-ségre hivatkozva a TASZSZ. Az afgán probléma rendezésének egyik legfontosabb része a kereken ötmillióra becsült menekült visszatérése szülőhazájába. KUUKOV MARSALL, a Varsói Szerződés fegyveres erőinek volt főparancsnoka, az egykori szovjet védelmi minisztérium ex első miniszterhelyettese nyolcnapos kínai látogatását befejezve, elutazott Pekingbő. Az AFP szerint látogatásának célja egy, a második világháború óta külföldön meghalt szovjet katonákról szóló könyv megjelenésének előkészítése volt. TÖBB EMBER ÉLETÉT VESZTETTE a karabah-hegyvidéki főváros, Sztyepanokert ellen indított azerbajdzsán tüzérségi támadás következtében. Helyszíni jelentések szerint az örmény többségű, de Azerbajdzsánhoz tartozó terület több térségében vívnak harcot a szembenálló fegyveres csoportok. A Karabahban négy évvel ezelőtt fellángolt nemzetiségi összecsapások következtében eddig legalább ezer ember vesztette életét. A harcok néhány nappal ezelőtt, a központi belügyi csapatok távozása után újultak ki a köztársaságban. A KAMBODZSAI FRAKCIÓK sürgetik, hogy az ENSZ mielőbb telepítsen Kambodzsába nagy létszámú békefenntartó erőket, „mivel a békekötés óta szerzett tapasztalatok mindannyi munkát aggasztanak” - írta az ENSZ- főtitkárának címzett levelében Norodom Szihanuk herceg, miután hétfőn első ízben összeült Panompenben a Legfelsőbb Nemzeti Tanács. A Reuter jelentése szerint minden frakció létfontosságúnak tartja, hogy az UNTAC (United Nations Transitional Authority in Cambodia) katonai komponensét a lehető leggyorsabban Kambodzsába telepítsék - hangzik a kedden nyilvánosságra hozott levél. A Legfelsőbb Nemzeti Tanács közleményében szintén kérték a felek, hogy az ENSZ gyorsítsa fel a folyamatokat és már január elején küldje a helyszínre az első katonai kontingenseket és az UNTAC különleges képviselőjét. HAT POKOLGÉP ROBBANT egy délafrikai iskolában, amelynek vezetői azt tervezték, hogy az idei évtől kezdve bőrszínre való tekintet nélkül fogadják majd a diákokat. Mint a Reuter jelenti, Dries de Vries rendőrségi szóvivő szerint feltételezik, hogy az akció elkövetői szélsőjobboldali (a fehér bőrű kisebbség értékeit védő) elemek voltak. Hazánk elsejétől a Biztonsági Tanács nem állandó tagja (Folytatás az 1. oldalról.) megállapodásra jutnia a szembenálló felek küldötteivel. Erdős nagykövet mondta is, hogy BT -tagként már e rendezés alakításában is szerepünk lesz. Miként remélhetőleg hozzánk közelebbi válságok megoldásában is tevékeny BT-szerepünk lesz, így mondjuk a BT-ben évek óta „állandó témát” jelentő ciprusi kérdésben, s még inkább a jugoszláviai rendezési próbálkozásokban. A jövőben tehát például nemcsak a főtitkári jelentéseket kapjuk meg az ENSZ-közvetítő Cyrus Vance jugoszláviai tapasztalatairól, elképzeléseiről, hanem Erdősék meghallgatják magát a beszámolót is, részt vesznek az erről folyó BT-vitában. Közvetlenül is képviselhetik a magyar külpolitika érdekeit A tapasztalt világszervezeti nagykövet ezzel kapcsolatban óvatosságra intett: nem szabad túlzott ambíciókkal, lehetőségeinket túlértékelve belevágni a BT-munkába, továbbra sem mi leszünk a világ közepe, ha valamivel többet nyom is most a latban a szavunk. Ellenben a részvétel a BT-határozatok kidolgozásában lehetőséget kínál a magyar felfogás érvényesítésére, feltéve, hogy tartjuk magunkat a világszervezet és külön is a Biztonsági Tanács aranyszabályához, az egyeztetéshez. Ma már a BT-tevékenység túlnyomó része zárt ajtók mögött zajlik, a nyilvános ülések forgatókönyvet követnek, a tagok nem kívánják (mint történt nemegyszer a hidegháború „klasszikus” éveiben) meglepni egymást. S bár Erdős diplomatikusan ezt nem óhajtja különösebben hangsúlyozni, alighanem javítja a BT-hatékonyságot, hogy Japán került Jemen, és Venezuela Kuba helyére; hazánk mindenesetre Romániát váltja. Különben a Biztonsági Tanácson belül az állandó és váltakozó tagok tájékoztatása egyforma, noha nyilvánvalóan sajátos szerepe van az öt nagyhatalom rendszeres külön konzultációjának is (és a hétről most hatra csökkent el nem kötelezett „csoport" is külön tanácskozik időnként). Hazánk tehát a „közbülső" csoporthoz tartozik, de nyilvánvaló, hogy egyik fő tájékozódási pontunk egyre inkább az európai szenkettek diplomáciája, ahová immár társulási egyezség is kapcsol minket Erdős nagyon hangsúlyozza, hogy ,a siker titka a módszeres érdeklődés, megbeszélés, közös diplomáciai erőfeszítés”, hiszen „csak kinyilatkoztatással itt semmire sem lehet jutni". Ezért ENSZ-képviseletünk állományát is meg kellett erősíteni, hiszen a BT- tagság jelentős többletmunkát követel, a többi tizennéggyel külön és együtt az eddiginél szorosabb kapcsolatot kell kialakítani, beleértve a mellőzhetetlen jó személyes viszonyt is diplomatáikkal. Magyarország tevékenyen és konstruktívan óhajt megfelelni BT- kötelezettségeinek, azokban nemzeti érdekeink képviseletének még jobb lehetőségét látva - hansúlyozta lapunknak Erdős André. S a Biztonsági Tanács rebesgetett átalakítását, netán a német, japán állandó hely biztosítását firtató kérdésre diplomatikusan azt felelte, hogy noha a világ új realitásai ," ENSZ, sőt a BT ajtaján is kopogtatnak", hazánk fő gondja a világszervezet hathatósságának fokozása. Tehát semmit sem szeretne, ami béníthatná a tanács tevékenységét, avagy elterelné a figyelmet sürgető feladatairól. Vagyis a módosítás időpontját nagyon alaposan kell megválasztani. Avar János Felbomlott a szlovén kormánykoalíció Előrehozzák a választásokat (Folytatás az 1. oldalról.) támadást indított az Adria-parti Zára ellen, a kelet-horvátországi Vinkovcit pedig ismét tüzérségi tűz alá vették. Zárában három ember életét vesztette, a rádió szerint ők az újév első halálos áldozatai. Szintén az év utolsó napjainak híre, hogy felbomlott a Szlovéniát kormányzó hatpárti koalíció, a Szlovén Demokratikus Ellenzék (Demos). A múlt év májusában hatalomra jutott koalíciót alkotó pártok vezetőinek ülésén arról is döntés születet, hogy a Jugoszláviától elszakadni kívánó köztársaságban 1992 áprilisában vagy májusában előrehozott választásokat tartanak. A Demos két hónappal ezelőtt a koalíciót alkotó egyik párt, a Szlovén Demokratikus Szövetség kettéválása után elvesztette parlamenti többségét, s ennek következtében egyre nehezebb helyzetbe került Lojze Peterle miniszterelnök kormánya. A Tanjug jugoszláv hírügynökség szerint a koalíciós találkozón szóba került a kormány átalakításának a kérdése is. A pápa újévi üzenete II. János Pál a polgárháború befejezését kérte Vatikánvárosból jelenti az MTI. Új békekezdeményezéseket szorgalmazott Európa és a világ vezetőitől a jugoszláviai polgárháború azonnali beszüntetése érdekében //. János Pál pápa újévi üzenetében. Egész Európa számára megalázó ártatlan emberek lemészárlása Jugoszláviában - szögezte le a vatikánvárosi Szent Péter téren összegyűlt több ezer fő előtt a szentatya, aki hírügynökségi jelentések szerint beszédének jelentős részét a jugoszláviai vérontás áldozataira való megemlékezésnek és új kezdeményezések sürgetésének szentelte. - Hadd tudja meg minden szenvedő - különösen Horvátország népe -, hogy nincs egyedül - hangoztatta II. János Pál pápa. - Minden népnek joga van arra, hogy törvényes választását tiszteletben tartsák! Minden népnek joga van arra, hogy békében éljen! Beszédében megismételte az európai és a világ politikai vezetőihez intézett korábbi felhívását: tegyenek új intézkedéseket és kezdeményezéseket annak érdekében, hogy „a türelemmel felépítendő béke kidolgozása győzedelmeskedjen a fegyverek fölött”. Kérte a híveket, hogy imádkozzanak a jugoszláviai békéért és megbékélésért. Svájc új elnöke René Felber Előtérben az EK-tagság Január elsejétől Svájc új államfője René Felber külügyminiszter - jelentette az MTI. Az ország alkotmányának értelmében ezt a funkciót évenként más kormánytag tölti be. Az SS éves szociáldemokrata politikus, akit december 4-én választott államfővé a berni parlament, a kereszténydemokrata Flavio Coli belügyminiszter helyébe lép. Ő Svájc nyolcadik szociáldemokrata elnöke. Tevékenységében értelemszerűen központi helyre kerül a külpolitika, ezen belül is Svájc közös piaci csatlakozása, aminek elkötelezett híve. Egy korábbi nyilatkozata szerint a belépési kérelmet legkésőbb 1992. júliusig kívánja eljuttatni Brüsszelbe - s ha népszavazáson a svájciak másként döntenek, megválik hivatalától. Iraki tisztogatás Teheránból jelenti az MTI. Az iraki elnök államcsínytől tart, ezért tisztogatást hajtott végre a légierő vezetésében - közölte az IRNA iráni távirati iroda kurd ellenzéki fogások alapján. Egy, a hét elején Teheránba menekült kurd személyiség elmondta, Irakban tartják magukat a puccs előkészületeiről szóló híresztelések. Ezzel magyarázható, hogy Szaddám Huszein leváltotta a légierő jó néhány parancsnoki beosztású tisztjét és újakat nevezett ki a helyükre - mondta. Egy kurd rádióadó ugyancsak katonatisztek letartóztatásáról tett közzé jelentést az IRNA szerint Szerbiában ismét beavatkozással vádolták a magyar honvédséget Keleti György cáfolta az állításokat Belgrádból jelenti az MTI. Kedden szerb részről újabb súlyos vádak érték Magyarországot és a magyar honvédséget. A magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivője határozottan visszautasította a beavatkozási vádakat. Zeljko Raznatovic-Arkan, a szerb önkéntes gárda parancsnoka kedden a Borbában megjelent interjújában azt állította, hogy sugárhajtású magyar harci gépek föld-föld (?) rakétákat lőttek ki jugoszláviai célpontokra, Baranyára, Szlavóniára és Nyugat-Szerémségre. Szavai szerint három ilyen rakéta csapódott be Borovo Selo falu körzetében, s hét méter átmérőjű és 2,5 méter mély kráterek keletkeztek. Zeljko Raznatovic az interjúban kijelentette: nem tudja, miért tartják titokban mindezt, s miért terjesztenek más,,meséket” a kráterekkel kapcsolatban. Raznatovic-Arkan, akit korábban a foglyok megkínzásával, gárdistáit pedig a templomok kifosztásával vádoltak, most az interjúban elmondta még azt is, hogy jó felderítőszolgálata van, s itt megerősítették, hogy a magyar föld-föld rakétaalakulatokat előrevonták a határig. Szerinte mintegy száz alkalommal sértették meg Magyarországról a jugoszláv légteret, háromszáz harckocsit állomásoztatnak a határ mentén, s számos kiképzőtábort működtetnek Magyarországon. Zeljko Raznatovic kifejtette még azt is, hogy a vukovári negyven gyermeket igenis meggyilkolták a horvátok, s érthetetlen, hogy a hadsereg miért fedezi ezt a bűntényt. Szerinte arról van szó, hogy a hadsereg nem akar horvátellenes érzelmeket szítani. Az ismert gárdavezér egyébként a terjedelmes interjút azzal indította: először leszámolunk a külső ellenséggel, s rögtön ezután a szerb árulókra összpontosítunk. Nem fogjuk megölni őket, nem is üldözzük majd őket, egyszerűen ötvenet húzunk a fenekükre. A vádakról az MTI megszólaltatta Keleti György ezredest, a honvédelmi minisztérium szóvivőjét. - Nem ez az első alkalom, hogy ilyen képtelen vádakkal illetik a Magyar Köztársaságot és a magyar honvédséget Ezekre soha semmiféle bizonyítékot nem szolgáltattak, mivel ilyenek nem is lehettek. Minden alapot nélkülöznek ezek az állítások. A magyar honvédség semmiféle csapatösszevonási átcsoportosítást nem hajtott végre. Egyébként a hadseregből egy évvel ezelőtt kivontuk a földföld rakétákat A magyar honvédség pontosan a jugoszláviai események miatt valóban készültségben van bizonyos helyeken és bizonyos erőkkel, de ezek kizárólag a védelmet szolgálják. Még a látszatát is kerülni akarjuk annak, hogy bármelyik oldalon beleavatkoznánk az eseményekbe. Nekünk az a legfontosabb, hogy Jugoszláviában béke legyen, mert akkor nálunk is nagyobb lenne a biztonság. Ordas indulatok leselkednek Birodalmi reformok (Tudósítónktól) MOSZKVA - Pontosan kilenc hónappal a balsikerű pavlovi pénzreform után január 2-án, az új esztendő első munkanapján újabb reformkísérlet veszi kezdetét Oroszországban s nyomában az egykori Szovjetunió valamennyi köztársaságában. E mostani nekirugaszkodás persze a nemzetközösség legtöbb államában jóval komolyabb, minőségileg más szándékokat takar, mint a puccsistaként is levitézlett Pavlov kormányfő áprilisi intézkedése. A cél a piacgazdálkodásra való áttérés, amihez errefelé is az árliberalizációban, a költségvetési hiány drasztikus lefaragásában és a privatizációban vélik felfedezni a legrövidebb utat A reform előkészületei arra engednek következtetni, hogy Oroszország diktálja majd a játékszabályokat, éppen e különleges szerepénél, méreteinél és gazdasági potenciáljánál fogva „maga után húzhatja” szomszédait, de kudarc esetén ugyanúgy magával is ránthatja őket a menthetetlen káoszba. Nem lenne meglepő tehát, ha a régóta lappangó és új keletű gazdasági érdekellentétek az eddigieknél is élesebb viták forrásává válnának a térség függetlenedő országai között. Új elitek Jóllehet az alma-atai tanácskozáson az elnökök hitet tettek a még a „novo-ogarjevói” folyamat jegyében megkötött gazdasági megállapodások mellett, a köztársaságok belső politikai fejlődésének logikája a közeljövőben legalábbis az elkülönülés, a bezárkózás, a protekcionizmus irányzatainak erősödésével fenyeget Mint a hétfői minszki csúcstalálkozó befejeztével megrendezett sajtótájékoztatón Borisz Jelcin elárulta, a felek csak a reform alapelveit ütemét menetrendjét és kulcsfontosságú mozzanatait egyeztették, ezen túlmenően azonban kiki a saját belátása és lehetőségei szerint cselekszik. Vagyis, a nemzeti szuverenitás jelszavával hatalomra került új elitek fenntartották maguknak azt a jogot hogy országuk politikai stabilitásától tegyék függővé a változásokat A közép-ázsiai régió már csak a muzulmán hagyományok és a kommunista ideológiai örökség miatt is óvatosabban kíván haladni, s persze akár a kifejezetten Nyugatra kacsingató Ukrajna, Belorusszia vagy Moldova, nem óhajtja feláldozni a viszonylagos társadalmi nyugalmat sem. Az Oroszországénál kiegyensúlyozottabb piaccal rendelkező köztársaságok - mindenekelőtt Ukrajna - máris látványos megelőző lépésekre szánták el magukat hogy a „nagy testvértől” begyűrűző infláció aláássa az egyelőre még elviselhető közellátást A kijevi kabinet január 10-i hatállyal gyakorlatilag önálló átmeneti valutával egyenértékű vásárlási jegyeket vezetett be, s kiviteli vámkorlátozások szigorítását is fontolgatja Az egységes rubelövezet csupán fikció - jelentette ki Minszkben Leonyid Kravcsuk nagy felhördülést keltve. A szakértői prognózisok mégis mintha az ukrán elnököt igazolnák: ha az oroszországi kormányzat „optimista forgatókönyve” csütörtököt mond, amit szerzői sem tartanak kizártnak, olyan négy számjegyű inflációs spirál indul be, amelynek hatása alól nyilván minden köztársaság megpróbálja kivonni magát, méghozzá elsősorban saját pénzének megteremtésével. S noha ez utóbbi nem ellenkezik az alma-atai megegyezés betűjével, a szellemével sokak szerint bajosan fér össze. Sokkterápia Az orosz-ukrán nézeteltérések mindemellett csak a lehetséges gazdasági-pénzügyi konfliktusok egyik vetületét világítják meg, hiszen a múlt heti moszkvai alkudozásokban Oroszország illetékesei megint értésre adták, hogy szó sem lehet többé az elmaradott középázsiai államok nyakló nélküli segélyezéséről, az orosz büdzséből erre végképp nem futja. Könnyű megjósolni, hogy az új nemzetközösséggel kapcsolatos tisztázatlan kérdések a reformok nyitányával csak szaporodni fognak, miközben pillanatnyilag az Ukrajnára vonatkozó alapdilemma sem dőlt el: végállomásnak tekinti-e Kijev a lassan körvonalazódó új integrációt vagy ugródeszkának" a teljes szakításhoz. Jelcinnek és csapatának minden diplomáciai ügyességére szüksége lesz ahhoz, hogy a legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa az árliberalizációhoz és a vele egyidejűleg életbe lépő privatizációs programhoz. Az igazi kihívás azonban, amellyel szembe kell nézniük, hogy jelentősebb szociális megrázkódtatások nélkül végig tudják vinni a nem kevés habozás után kiszabott sokkterápiát. Merthogy a fogyasztói árak átlagosan hatszoros emelkedése - amivel a moszkvai pénzügyminisztériumban számolnak - méltán vált ki sokkot a lényegében mozdulatlan árszínvonalhoz szokott lakosságban. Ráadásul szinte mindenki illúziónak tartja a kormány ama előrejelzését, hogy januárban ISO százalék alá szorítható az infláció; a Kommerszant nemrégiben közzétett elemzése éppenséggel kimutatja, hogy az év első hónapjában az árdrágulás a fogyasztás területén minimum 720 százalékos lesz, míg áprilisra ez a tempó túlszárnyalhatja az 1100 százalékot is... Jegor Gajdar miniszterelnök-helyettes, a radikális reformcsomag szülőatyja nagy reményeket fűz az új európai normákhoz igazodó adórendszerhez, a külkereskedelem liberalizálásához, a hadikiadások megkurtításához és a privatizáció első szakaszához, amelynek a keretében az állami vagyon 20-25 százalékát akarják magánkézbe adni. A jelenlegi helyzetben a kabinetnek nincs oka feltételezni, hogy bekövetkezhet valamiféle „nagy társadalmi robbanás” az árfelszabadítás nyomán - közölte újságírókkal a napokban, részletesen kifejtve, miként fogja oldani a szociális feszültségeket a privatizáció. Fél évet kell kibírni. A kiárusítandó vállalatok dolgozóinak ígért ingyenes és kedvezményes részvények vonzerejét mindazonáltal meglehetősen lecsökkenti a vágtató infláció - hangsúlyozzák a Kommerszant szakértői -, s hasonlóképpen leapasztja a létrehozni kívánt szociális alapok bevételeit is. Márpedig arra ugyancsak emlékeztet az üzleti hetilap, hogy aligha valósul meg egy csapásra az árak piaci önszabályozása, mert egyfelől, még mindig sok helyen kényszerül az állam mesterséges beavatkozásra, másrészt a gazdaság működési modellje nem fog módosulni alacsony monopolárak a gazdálkodó egységek egymás közti szerződéseiben, maximális nyereség a hiánycikkek értékesítésekor. Az egész reformelképzelésnek ez a leggyengébb pontja, emiatt bírálták a legtöbben Jelcin „kamikázekormányát”. De Gajdar is érzi a leselkedő veszélyt, mert parlamenti képviselők előtt kilátásba helyezte, hogy az állami tartalékokat is bevetik a katasztrofális áruhiány enyhítésére, január 20-tól pedig folyamatosan érkeznek majd a friss nyugateurópai hitelekből vásárolt élelmiszerek. Ennek ellenére az oroszországi legfelső tanácsban is mind hangosabbak a „népellenes kísérlet" ellenzői, akik érvelésükben nem mulasztják el felemlegetni az üres polcokat sem. Vajon hányan fogják meghallani a szavukat a polgárok ama tízmilliói közül, akik az óesztendőnek szinte az utolsó perceit is arra használták fel, hogy valamit - bármit! - megvegyenek, amíg olcsó, hogy azután néhány héten belül tisztes haszonnal túladhassanak rajta? Ezeket a tízmilliókat ugyanis ünnepi beszédében Borisz Jelcin újfent azzal kecsegtette, hogy hat-nyolc hónapot kell csak kibírniuk, s jobbra fordul a soruk. A mostani viszonyok közepette már ez is valóságos csoda lenne, olyasvalami, amiben mindenki hinni szeretné. A kiábrándulás, a csalódás ezért ordas indulatokat szülhet, amelyek kapóra jöhetnek az oroszság megalázottságára spekuláló, s a birodalom szétesése után tömörülni látszó nacionál-populista erőknek. Vida László