Magyar Nemzet, 1992. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-31 / 26. szám

PENTEK, 1992. január 31. Nemzetközi élet Magyar Nemzet 3 Konszenzus mínusz egy Negyvennyolcra bővült a „helsinki klub” tagjainak száma (Munkatársunktól) PRÁGA - Az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Értekezlet prá­gai külügyminiszteri találkozójának első napján a résztvevők ünnepélyes keretek között rögzítették a jelen rea­litásait, egyben már továbbléptek a jövő felé, azt kutatván, milyen fel­adatok hárulnak az európai együtt­működésre. Miként sajtóértekezletén Gianni de Michelis olasz külügymi­niszter megjegyezte, a Szovjetunió már megszűnt, Jugoszlávia viszont még csak felbomlóban van/ s ezt tük­rözte a prágai ülésnek az a határoza­ta, amellyel egyenjogú tagként fel­vette soraiba a szovjet utódállamo­kat, Ukrajnát, Belorussziát, Kazah­sztánt, Türkméniát, Tadszikisztánt, Moldáviát, Azerbajdzsánt, Örmény- országot, Üzbegisztánt, Kirgiziát. Horvátország és Szlovénia ugyanak­kor csak egyelőre megfigyelői státust kapott. Mint Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter sajőtértekezletén megemlítette, remélhetőleg néhány hónap múlva ők is teljes jogú tagsá­got élveznek. Elmondta azt is, érte­sülések szerint Oroszország néhány napon belül kész elismerni a két volt jugoszláv tagköztársaságot. Belgrád vétója feltehetőleg meg­akadályozta volna a mostani tagfel­vételt, s ez is felhívja a figyelmet az EBEÉ-folyamat egyik hiányosságá­ra: a döntésekhez teljes konszenzus szükségeltetik. Václav Havel cseh­szlovák elnök megnyitó beszédében már érzékeltette, hogy több téren vál­tozásokra van szükség, intézménye­síteni kellene az együttműködést, mi­vel az EBEÉ dokumentumai „csak politikai és morális” kötelezettségek­kel· járnák. A jövőben növelni kelle­ne a határozatok jogi erejét. Havel vélhetőleg a találkozó egyes résztve­vőit is meglepte azzal a javaslatával, hogy hozzák létre az ENSZ Bizton­sági Tanácsához hasonló európai tes­tületet, amely bizonyos végrehajtói hatalommal is rendelkezne, többek között az ugyancsak létrehozandó békefenntartó erőket felügyelné. Ugyanakkor több hozzászólás­ban is felbukkant az a motívum, hogy a jelenlegi konszenzuskötele­zettséget valamiképpen csökkenteni kellene. Mint Katona Tamás állam­titkár, a magyar küldöttség vezetője az ülésszakot követően magyar tudó­sítóknak elmondta, várhatólag két esetben lehet ettől! eltekinteni. Az egyik, amikor a válságban érintett félnek nem lenne szavazati joga (a máris elterjedt megfogalmazás sze­rint ez lenne a „konszenzus mínusz egy” megoldás), továbbá azoknak sem lehetne szavazati joguk, akik bi­zonyíthatóan súlyosan megsértik a helsinki alapelveket. A csütörtöki ülésszak felszólalá­sai között fontos helyet kapott a nem­zeti kisebbségek témaköre is. Hans van den Broek holland külügyminisz­ter azt a javaslatot terjesztett elő, hogy az EBEÉ-n belül létre kellene hozni a kisebbségi főmegbízott intéz­ményét. Ő lenne illetékes - Varsó székhellyel - a kisebbségi panaszok kivizsgálására. Fancia-német egyez­tetett kezdeményezésként fogalma­zódott meg az az elképzelés, hogy hozzanak létre egy állandó szerveze­tet, amely a nemzetközi vitás kérdé­sekben a döntőbíró szerepét játszaná. Mint Katona Tamás felhívta rá a fi­gyelmet, mindkét.témakör még kü­lönleges, részletes, szabályozást igé­nyel. A magyar delegáció vezetője kifejtette, hogy az egyik legfontosabb az EBEÉ előtt álló szervezeti kérdés a jugoszláv tagság utódlásának a meg­oldása -se téren aligha alkalmazható a szovjet példa, ahol is Oroszország örökölte a Szovjetunió helyét. Az államtitkárt az EBEÉ kibő­vüléséről elmondta, hogy a szovjet utódállamok felvétele megkönnyíti annak elkerülését, hogy ezen orszá­gok valamilyen társadalmi zsákut­cába kerüljenek, netán diktatórikus vagy más nem kívánatos társadalmi berendezkedésbe torkolljon fejlő­désük. Katona Tamás az ülésen elhang­zott felszólalásában külön is hangsú­lyozta, hogy a kisebbségi problémák kezelésének mechanizmusában elkép­zeléseink nagyon sokban megegyeznek a holland előterjesztéssel. Lambert Gábor Az orosz állam jövője aggasztja Ruckojt (Folytatás az 1. oldalról.) jelen egyaránt bűnös. A személyeske­dő célzásoktól sem mentes cikk egy­szerre támadja a kormányt a lakosság elnyomorítása és a föderáció széthul­lása miatt, az orosz népen végzett so­ros kísérletnek minősítve mindazt, amit idáig tett. Sokat sejtetően hang­súlyozza, hogy a kormány politikája főképp a tömegek hiszékenységén és ' végtelen türelmén alapúk- · aminek egyszerre végeszakadhat. Az ország felbomlása romboló logikájának csak a gazdasági újjászületés, fellendülés tudna gátat szabni, ez tudná depoliti- zálni a társadalmat és megóvni a szél­sőségektől - fejtegeti Ruckoj, hozzá­fűzve, hogy ez a folymat azonban saj­nos még kezdetleges stádiumban sem érzékelhető. A népesség katasztrófális, már- már a túlélést fenyegető elszegénye­désénél is jobban aggasztja Ruckojt az állam jövője. Figyelmezteti a leg­felső tanács képviselőit, hogy tegye­nek különbséget a nemzeti önrendel­kezés tiszteletben tartásának elve és a föderáció feldarabolása között. A századelő mostanság szívesen idézett filozófusára Ivan Iljinre hivatkozva nyíltan azt ajánlja, hogy Oroszország új alkotmánya egyesítse magában az autokrata rendszer és a demokrácia előnyeit, elhárítva az előbbi veszé­lyeit és az utóbbi fogyatékosságait. Vagyis Oroszország állami beren­dezkedési formája szerint legyen unitáris, de szellemében föderatív. Ruckoj naív elképzelésnek tartja, hogy az állami szétesésének feltéte­lei közepette meg lehet majd védeni az emberi jogokat, mindenekelőtt az orosz kisebbségi jogait. Az alelnök leszögezi, hogy nem híve a Szovjetunió feltámasztásának, Csupán pontosabban szeretné látni a szerinte kissé „elsietve% megterem- j tett nemzetközösség perspektíváit, pontosabban szeretné meghatározni .játékszabályait”. Ruckoj kifejezi ama meggyőződését, hogy a nemzet­közösség mindössze átmenet lesz a Szovjetunió és az egykori tagköztár­saságok új államisága között. Ruckoj a kilátástalan helyzetben egyetlen megoldást vél felfedezni, annak a tételnek az alkotmányos rög­zítését, hogy Oroszország egy és oszthatatlan. Mi több, megígéri, hogy ő maga személyesen minden tőle telhetőt megtesz annak érdeké­ben, hogy ne bomoljon fel Oroszor­szág. „Ha másért nem, hát azért, mert orosz tiszt vagyok” - írja Ruckoj, majd biztosítja a „nacionálkarrieriz- mus" hullámán hatalomra jutott ve­zetőket, hogy egy talpalatnyi „szent orosz földet” sem adnak át senkinek. A volt kommunista uralkodók rende­letéi, a politbüró elhamarkodott dön­tései nekünk nem ukáz. Számunkra a legfőbb ukáz Oroszország ezeresz­tendős történelme” - fogadkozik Ruckoj. „Csakis a határok kijelölésével tehető fel a pont az „i”-re”, s csakis ezáltal lesz Oroszország hatalom­má, és nem pedig a nemzetközösség koldusává - mutat rá Ruckoj, aki szerint -megengedhetetlen,-.,hogy Oroszországot X1L századi határai közé szorítsák vissza. Az oroszok történelmi tudata megakadályozza, hogy bárki is egybemossa Oroszor­szág és az Oroszországi Föderáció határait - figyelmeztet az alelnök „a nép lehetséges reagálására’;’. Nem szabad tétlenül szémélni, .ahogy megismétlődik a Szovjetunió törté­nete Oroszországgal is - így Ruc­koj, aki szerint azért egyelőié elejét lehet venni annak, hogy az esemé­nyek idáig fajuljanak. A Jelcinnel együtt közvetlenül megválasztott Ruckoj mégis fél attól, hogy egyre kevesebb idő marad a cselekvésre. Márpedig a gazdasági válság elmélyülése, a hadsereg körü­li bizonytalanság robbanással fenye­get, a növekvő apátia és a nép hitet­lensége már a közeli hónapokban az 1917-eshez hasonló káoszhoz vezet­het - jósolja Oroszország alelnöke, akinek cikkét a legfelső tanács Gaj- darékkal egyetértő tagjainak egy cso­portja csütörtökön máris megbélye­gezte mint „provokációt”. Vida László Csalódottan távozott Jugoszláviából az ENSZ-főtitkárhelyettes ÚJVIDÉK - Milyen benyomá­sokkal távozott Marrack Goulding ENSZ-főtitkárhelyettes Jugoszláviá­ból? Milyen jelentést ad Ghálinak, a világszervezet vezetőjének? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a hely­zetelemzők az ENSZ-tisztségviselő küldetésének befejezésekor. Az eredmény elég vérszegény. S ezek alapján nemigen tanácsolhatná, hogy a BT adjon zöld fényjelzést a kéksisakos békefenntartóknak. New Yorkba utazása, előtt a diplomata nem volt hajlandó nyilatkozni, mert mint mondta, már mindent megma­gyarázott. S valóban, állásfoglalásait nem hatotta át az optimizmus, sőt még a kezdeti reménykedő derűlátá­sa is szép lassan elolvadt, úgy, hogy végül elutazásakor még látogatását összegezni sem volt kedve. Korábban azonban már jelezte: ebben a pillanatban nem javasolhatja a békeerők küldetését Jugoszláviá­ban. Azóta, ha valami is változott, csak annyi, hogy a további tárgyalá­sok megerősíthették meggyőződésé­ben: „semmi rosszabb nem történhet sem Jugoszlávia, sem pedig az ENSZ számára, mint az, hogy a békeműve­let nem sikerül”. A világszervezet tehát érthetően óvatos, de mint Goulding hangsú­lyozta, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az Egyesült Nemzetek nem folytatja béke-erőfeszítéseit. „Nem hiszem, hogy a következő néhány hét alatt megérkezhetnének a kéksisako­sok” . Ezt az enyhébb, de a fentieknek nem ellentmondó megfogalmazást Goulding már Bécsben használta. Igaz, a kéksisakosok étkezésének legfontosabb feltétele, a tűzszünet meg­valósult, illetve sikerült annyira meg­szilárdítani, hogy nem képezhet komo­lyabb akadályt, jóllehet tegnap a hor­vátországi frontokról több incidenst, provokációt, szórványos harcot jelen­tettek. Az akadály most a Krajina, illet­ve az ottani vezetés makacs álláspontja és Zágráb (feltehetőleg radikálisabbak nyomására) tartózkodóbb viszonyulása a Va/ice-tervhez. Tudjmanék is megke­ményítették álláspontjukat Goulding azt is elmondta, hogy „egyes igen pozi­tív dologról” is be fog számolni. Ez azonban a lényegen már nem sokat változtat. Az áttörés nem sike­rült, s még van jócskán tennivaló az utolsó akadályok elhárításáéit. Milosevicséknek ismét csalódni­uk kellett. Ezúttal Moszkva szolgál­tatta a kellemetlen „meglepetést”. Oroszország ugyanis - mint kitudó­dott - a napokban elismeri Szlovéni­át és Horvátországot. Egy meglepetést keltő írás jelent meg a Politikában. A szerb nép érde­ke a független Szerbia, nem pedig a közös állam, frja a lap. Igaz, feleimé­ben jelzi, hogy egy egyetemi tanár véleményéről van szó, mégis csak egészen új hang, ami nincs összhang­ban az eddigi törekvésekkel, hogy a maradék Jugoszláviát egy szövetségi államba mentse át, s a második Ju­goszlávia jogörököse legyen. Ezt az utóbbit egyébként a külföld nem is­mémé el, s lehet, emiatt is vál­toztatnak a politikán. Sebestyén Imre Lemond tisztségéről az ír kormányfő Dublinből jelenti az MTI: Az ír miniszterelnök csütörtökön bejelen­tette, hogy a jövő héten lemond tiszt­ségéről. Charles Haughey, aki kor­mányfőként az egyik legrégebben hi­vatalban lévő politikus Európában, számos politikai válságban sikeresen manőverezett, egy tíz évvel ezelőtti lehallgatási botrány miatt kénysze­rül távozásra. Egykori igazságügy- minisztere a napokban ugyanis kite­regette: a kormányfő 1982-ben tudta, hogy lehallgatják a botrányban érin­tett két újságíró telefonját. Haughey ezt korábban cáfolta. Összecsapás Algírban Párizsból jelenti az MTI: Az első jelentésekkel ellentétben mégis van halottja annak az összecsapásnak, amely Algír egyik negyedében tör­tént rohamrendőrök és tüntetők kö­zött. A hivatalos szervek közlése sze­rint egy, az iszlám párt, a FIS szerint két halott van, egy idősebb asszony és egy 12 éves fiú. A rendőrség köz­lése szerint 11 személy, köztük há­rom rendőr megsérült, számos tünte­tőt letartóztattak. Az összecsapás a főváros Bah Dzsarrah negyedében történt, amely a FIS egyik fellegvára. Szerdán, a délutáni órákban mintegy 300 fiatal gyűlt itt össze, hogy tilta­kozzék két imám, mohamedán pap letartóztatás ellen. Az osztrák nehézipar gondjai Bécsből jelenti az MTI: A linzi Voest-Alpine vezetése nem enged azokból a terveiből, hogy egyes gyáregységeket (öntöde, bádogos­műhely) más leányvállalathoz helyez át. Bécsben aggodalommal figyelik a linzi eseményeket, emlékeztetve ar­ra, hogy az államosított nehézipar válsága korántsem csak gazdasági ügy: 1985-86-ban hasonló helyzetbe bukott bele aSinowatz-korminy. Még egy fejlemény van, amely a figyelmet ráirányítja az acélipar hely­zetére: hamarosan éppen Linzben kezdődik meg az úgynevezett Nori- cum-űgy tárgyalása. A fegyvergyár­ról'kiderült, hogy hadban álló orszá­gokba szállított ágyúkat - magas ran­gú politikusok tudtával, sőt segítségé­vel. Volt kormánytagok ülnek a vád­lottak padján: alapos a gyanú, hogy Fred Sinowatz egykori kancellár, Le­opold Gratz akkori külügy- és Kari Blecha belügyminiszter állítólag „hi­vatali hatalmával visszaélve” egyen­gette az ügyletek útját, veszélyeztetve ezzel Ausztria semlegességét. Az in­dok, amire hivatkoztak: a fegyver­szállítási üzlettel akarták megmenteni a halódó osztrák nehézipart. Vietnami-amerikai eszmecsere Washingtonból jelenti az MTI: Kenneth Quinn amerikai külügymi­niszter-helyettes megbeszéléseket folytatott Trinh Xuan Lánggal, Viet­nam állandó ENSZ-képviselőjével, többek közt humanitárius kérdések­ről volt szó. Vietnami diplomatát el­ső ízben fogadták az amerikai kül­ügyminisztériumban. A két ország között az észak-vietnami kommunis­ta állam létrejötte, azaz 1954 óta nem voltak diplomáciai kapcsolatok. „Farsangi” helyzetjelentés Csendes kampány a romániai helyhatósági voksolás előtt BUKAREST - Tart még a hideg idő országszerte, s még az enyhébb éghajlatú román fővárosban is foga van a télnek. Az időjárásjelentésnek tűnő információ azonban akkor telik meg igazi tartalommal, ha hozzá­tesszük: hogy továbbra is fűtetlenek a bukaresti lakások, a gáztűzhelye­ken csak pislákol a láng, a melegvíz­szolgáltatás pedig kritikán aluli. Far­sang ide vagy oda, ez sajnos nem vicc, hanem való igazság. Nos, egy héttel a helyhatósági választások előtt, legalább a kampány kedvéért, tehetnének valamit a lakosság érde­kében az illetékesek. A jelek szerint viszont ez nem szempont vagy nem szükséges, egy esetleges győzelemhez. A lakosság immár beletörődött, hogy bárkit is választ meg, a hideg, az örökös áramszünet és vízhiány hozzátarto­zik az életéhez. Talán ezzel magya­rázható, hogy nem nagy az érdeklő- dés a jelöltek bemutatására kiírt összejövetelek, találkozók iránt, s hogy maguk a pártok sem veszik túl­ságosan komolyan az ilyenkor szoká­sos választási hírverést és propagan­dát. Igaz ugyan, hogy a parlament le­szavazta a kampány támogatására szánt anyagi eszközöket, ám annyi mégis lehetne a pártkasszában, ami­ből jutna egy-két választási plakátra. Temesvár, pontosabban az ottani December 17 elnevezésű társaság is­mét hallat magáról. A temesvári for­radalmárokat tömörítő egyesület kö­veteli, hogy az 1989. december 16­22-ike között elkövetett véres meg­torlásokért büntessék meg a tettese­ket. Tekintve, hogy a katonai tör­vényszék a temesvári vádlottak nagy részét felmentette, a forradalmárok perbe kívánják fogni a szabadlábra helyezett bűnösöket. Nemrég egy te­mesvári hős (az események alatt meglőtt és nyomorékká lett Dumitra Vlaic) a kínokat és az igazságtalansá­got nem akarva tovább elviselni, ön­gyilkos lett. „Nyugtalanító" hírek szivárogtak ki abból a parlamenti bizottságból, amely a 1991. szeptember 24. és 28. közti fővárosi „bányászlátogatás" ügyeit hivatott kivizsgálni. Ezidáig 146 résztvevőt hallgattak meg és ter­mészetesen végigélvezték Miron Cosma Zsil-völgyi szakszervezeti vezető több órás vallomását is. Eddi­gi vélemények szerint a bizottság tagjai megrendültén hallgatták a nyi­latkozatokat, amelyek szerintük - ha nyilvánosságra kerülnek - sokkolni fogják a közvéleményt. Ezek után, nyilván mindenki érdeklődéssel vár­ja a bizottság jelentését. A hírhedt Kovászna-Hargita jelentést ismét na­pirendre tűzték a parlamentben. Ám hogy mégis csak a választáso­kat megelőző napokat éljük, az már ab­ból is kiderül, hogy a csütörtöki lapok röviden tájékoztattak arról is, milyen szigorú büntetéseket szabnak ki azok­ra, akik választási biztosként visszaél­nek tisztségükkel - magyarán: meg­próbálnak csalni. Nemlétező neveknek a választási listákra való beírásért egytől hat évig terjedő börtönbüntetés jár a választópolgár szavazásának megakadályozásáért öt év börtön: a vá­lasztások idején elkövetett erőszakos cselekményért 10 évig teijedő szabad­ságvesztés róható ki: a szavazók befo­lyásolásáért öt év, az urnák plusz sza­vazólapokkal való ,/eltöltéséért” hét év börtön jár. Kiss Zsuzsa Elkészült a csehszlovák választási törvény POZSONY - Havel elnök tavaly ősszel beígért törvényjavaslatainak so­rozatos megvitatása, majd elvetése után szerdán a prágai szövetségi parla­ment jóváhagyta a választási törvényt A képviselők egy csoportja nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, mely lénye­gében módosított változata az 1990-es- nek, s mivel a köztársasági elnök tör­vényhozó testületekről szóló új tör­vényjavaslatát is elvetették, az eddig ismert formában maradó testületekbe kell majd képviselőket választani. A módosított választási törvény értelmében fennmarad tehát az ará­nyos képviselet (Havel az arányos és a többségi elv kombinálását javasolta). A júniusi parlamenti választások előtt 23 napos lesz a választási kampány, a szövetségi rádió-, illetve tévéadásban összesen 21 óra adásidőt kapnak a po­litikai pártok és mozgalmak. A parlamentbe az a párt vagy moz­galom kerülhet be, amely eléri az 5 szá­zalékos választási küszöböt. Ha két vagy három párt választási koalícióra lép, legalább 7 százalékot kell szerezni­ük, hogy bekerüljenek a szövetségi par­lamentbe. Ha négy vagy több párt- mozgalom indul koalícióban, számukra a választási küszöb 10 százalék. A tör­vény kimondja: ha egyetlen párt sem éri el a megszabott küszöböt, a közpon­ti választási bizottság az első körben egy-egy százalékkal csökkenti a vá­lasztási küszöböt Ha akkor sem kerül­ne be senki a parlamentbe, további 1-1 százalékkal csökkenthető a küszöb. Ilyen feltételek mellett nem lesz könnyű dolga a sok apró politikai párt­nak és mozgalomnak. (Szlovákiában 80 pártot-mozgalmat vett eddig nyil­vántartásba a belügyminisztérium.) De nem lesz könnyű a kisebbségi poli­tikai erőknek sem, hiszen két mozgal­muk és két pártjuk szállhat versenybe a magyar nemzetiségű választópolgá­rok voksaiéit Csak találgatni lehet, lesz-e négyes koalíció- ami 10 száza­lékos küszöböt jelentene vagy más megoldás születik. Mindenesetre, ha a prágai szövetségi parlamentben ott akarnak lenni a magyar kisebbség képviselői, alaposan végig kell gon­dolniuk, mit tesznek az elkövetkező hetekben, hónapokban. Hagyják-e, hogy esetleg a két legerősebb lépjen koalícióra, csendesen megegyezve a másik kettővel; alakítanak-e egy egy­séges választási pártot; vagy külön- külön próbálnak meg elvérezni? Dyen feltételek mellett ugyanis nehezen el­képzelhető, hogy a legerősebb orszá­gos pártok lehetséges koalíciós part­nert látnának bennük. A választási tör­vény így feladta a leckét a szlovákiai magyar politikai erőknek is. (neszméri) A Buda· Vár Szálloda és Vendéglátó Részvénytársaság (székhely: 1126 Bp., Böszörményi út 20-22.) értesíti részvényeseit, hogy a társaság 1992. március 3-án éves rendes közgyűlést tart • A közgyűlés helye és Időpontja: J Budaörs, Építők útja 2-4. III. emelet konferenciaterem de. 10 óra. I Az igazgatóság közli, hogy a névre szóló részvények ■ tulajdonosait a hirdetményen kívül külön meghívóval értesíti a • közgyűlésről. j A közgyűlés napirendje: j 1. Az igazgatóság beszámolója az 1991. év gazdálkodásáról, a társaság működéséről. J 2. A felügyelő bizottság jelentése és annak megtárgyalása. J 3. A társaság könyvvizsgálójának jelentése és megtárgyalása. I 4. Az 1991. gazdálkodási év mérlegének megállapítása és az éves nyereség felosztása. I 5. Alapszabály-módosítás (részvényfajta megváltoztatása). I 6. Az igazgatóság és felügyelő bizottságban történő I személyváltozás. I 7. Az igazgatóság, felügyelő bizottság tagjainak és a I könyvvizsgáló díjazása. I 8. Egyebek, bejelentések. I _____________________________________________-----------------------------------------------------------------—I A szavazás szavazójegyek felmutatásával történik. A szavazójegyeket a közgyűlés megkezdése előtt fél órával korábban adjuk ki, a szavazójegyek kiadása ellenében a szavazó részvényeket az igazgatóságon letétbe kell helyezni. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a részvényesek akár I saját nevükben, akár meghatalmazottjuk útján a szavazásra | « részvények több mint háromnegyedét képviselik. azó részvényesek háromnegyede a fenti időpontban nem jelenik meg, vagy más ok miatt a közgyűlés nem tartható meg, a második megismételt közgyűlést a fentiekkel azonos helyen és időben 1992. március 4-án tartjuk meg. I Az alapszabály módosítani javasolt 5. pontja a következő: A társaság alaptőkéié 500 000 000 Ft, azaz ötszáz-millió forint I A társaság alaptőkéje 500 db, egyenként 100 000 Ft, azaz | egyszázezer forint névértékű fix, 10% kamatozású, névre szóló j részvényből, 340 db, maximum 12 %-os osztalékot biztositó, egyenként 100 000 Ff azaz egyszázezer forint névértékű elsőbbségi bemutatóra azóló részvényből 3 960 db, egyenként > 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint névértékű, névreszóló I részvényből és 200 db, egyenként 100 000 Ff azaz | egyszázezer forint bemutatóra szóló részvényből áll. A Buda-Vár Szálloda és Vendéglátó Rt. igazgatósága az 1991-es gazdasági év főbb adatairól az alábbi tájékoztatást adja, egyben közzéteszi eredményfelosztás-javaslatáf mérleg szerinti nyereség: mérleg szerinti vagyon: tevékenység árbevétele: előző évi vagyon: adózott eredmény: 39 090 000 Ft 494 528 000 Ft 356 969 000 Ft 500 000 000 Ft 26 602 000 Ft Buda-Vár Szálloda és Vendéglátó Rf J

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék