Magyar Nemzet, 1992. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-31 / 26. szám
PÉNTEK, 1992. január 31. Atlaszba zárt világ Eddig azt hittem, hogy a II. világháború után kialakult államok felbomlása az érintetteknek, a szomszédaiknak és a világ sorsát egyengető ipari és katonai hatalmaknak okozza a legnagyobb fejtörést. Egy tegnapi hírből kiderült, hogy tévedtem: a világban lezajlott politikai változások leginkább a magyar kartográfiai vállalatot hozták nehéz helyzetbe. A karácsonyra tervezett nagy világatlasz legutolsó kiadása óta annyi minden nem várt esemény történt a nagyvilágban, hogy az új atlasz kiadása nem várathat tovább magára. Megeshet persze, hogy az új világatlasz év végi megjelenésekor épp annyira tükrözi majd a valóságos állapotokat, mint a legújabb telefonkönyv, amely nagyjából a fél évvel korábban érvényes telefonszámokat tünteti fel a köz- és magán-előfizetők neve mellett. A térképészek ugyanis az 1992. január 15-i állapotokat dolgozzák fel. Az az ország, amely nem volt elég fürge és éber, s tavasszal vívja ki függetlenségét, vagy csupán késő ősszel tudja elismertetni magát a nemzetek szövetségével, az magára vessen - nem lesz benne a magyar világatlaszban. A nyilatkozat szerint különösen Jugoszlávia ábrázolása okoz problémát, mert a hat köztársaságból egyelőre csupán három önálló államot ismernek el az európai kormányok. A volt Szovjetunióból lett Független Államok Közösségével könnyedén elbánnak a kartográfusok. A Független Államok Közössége mint térképészeti objektum nem ábrázolható - hangzik a verdikt, és utána az indoklás: a kartográfiában azt az országot tekintjük önálló államnak, amelynek határai, fővárosa, elnöke van és elismerte az ENSZ. Ezért a volt szovjet tagállamok az atlaszban külön szerepelnek majd. A híreket hallgató kisdiák meg kérdezze meg apukától, és ne az atlaszban keresgélje, hogy hol is van a világ legnagyobb területű, ám kétségkívül laza államszövetsége. Lehet persze, hogy a kartográfusoknak lesz igazuk, s karácsonyra már se fű, se FÁK nem nő a volt Szovjetunió helyén. Ez azonban alighanem végzetes lenne mindnyájunkra nézve. Esetleg a végén világ sem volna. Legfeljebb a január 15-i állapotokat tükröző atlasz. J.L Divatba jöhet a német gyerekfelügyelő Nemdohányzók előnyben Szűk pénztárcájú, németül legalább társalgási szinten beszélő magyar fiatalokat segít hétfőtől németországi munkavállaláshoz az „Au pair” („teljesítményért cserébe teljesítményt”) mozgalom jegyében működő Nemzetközi Ifjúsági Kapsolatok Irodája (N.I.K.). Az alapgondolat értelmében a bonni székhelyű német-magyar vegyes vállalat - melynek tevékenységét a Német Munkaügyi Minisztérium felügyeli - tizennyolc és huszonhét év közötti, gyermekszerető, alkalmazkodóképes fiatalok jelentkezését várja. Mint Kanyó János cégvezető igazgató a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, mintegy 250 német család várja a gyermekfelügyeletet vállaló lányokat és fiúkat. A tíz-tizenkét hónapon át tartó munka napi öt-hat órás elfoglatsággal jár, ami mellett bárki bátran beiratkozhat az igen kedvező, havi húsz márkáért igénybe vehető nyelvtanfolyamra. Korlátozott számban olyan diákok is jelentkezhetnek, akik a külföldi munkát csak szünidőben vállalnák, kéthárom hónapra (szintén havi 300 márka plusz ellátásért). A betegbiztosítást a családok, a papírmunkát az iroda vállalja. A kizárólag egyedülálló, gyermektelen, gyermekszerető jelentkezőknek csupán a körzeti orvos igazolását kell mellékelniük a kitöltött jelentekezési ívhez. A N.I.K. kíváncsi arra is, hogy az illető esetleg hajlandó-e olyan családhoz szerződni, ahol állatokat tartanak, tud-e autót vezetni, valamint megkerülhetetlen a kérdés: dohányzik-e az „Au pair”-fiatal. Utóbbi ugyanis Németországban nem számít előnynek. A munkavállalót hetente másfél szabadnap, hosszabb tartózkodás esetén két hét szabadság illeti meg, de hetente két-három alkalommal este is számítania kell ügyeletre. A Budapest, Balzac utca 54-ben megnyíló (Telefon: 129-5034) N.I.K. tevékenységét - tervei szerint - kiterjeszti Európa többi országára, sőt a tengerentúlra is. Ezenfelül hamarosan szakmai, tanulmányi - úgynevezett job-programok - szervezését is vállalják. A Magyarországon felmerült igények miatt pedig már német ajkú nevelők hazánkba közeveítését is fontolgatják. A kölcsönösség elvén - amint a házigazdák sem, úgy - az „Au pair”fiatal sem vesz zsákbamacskát. A munkavállaló az irodától ajánlatként megkapja a vendéglátó család fontosabb adatait, ám ha nem fogadja el az első címet, már csak egyetlen ajánlatot kérhet. (haller) Törvénysértő költségtérítések Indokolatlan tiszteletdíjak A Fővárosi Közgyűlés ideiglenes szervezeti és működési szabályzatának törvényességi vizsgálata során több mint 10 jogszabályt, illetve törvényt sértő paragrafust észlelt a budapesti köztársasági megbízott, dr. Szentgyörgyvölgyi Péter. A címzetes államtitkár ezt tartalmazó leveléről a távirati iroda számolt be. A képviselők tiszteletdíjával, illetve a jövedelemkiesés miatti térítésekkel kapcsolatban az államtitkár leszögezi: tiszteletdíjat nem minden képviselőnek, csupán a bizottsági elnökök és a tanácsnokok részére lehetne megállapítani. A közgyűlés valamennyi tagját alanyi jogon megillető 4500 forintos költségtérítés pedig azért törvénysértő, mert nem a képviselői munkával összefüggő különböző tételes költségek - taxi, irodaszer, telefon alapján, hanem egységesen, egy meghatározott összegben állapították meg. A köztársasági megbízott megállapítja azt is, hogy jövedelemtérítéscsupán annak a képviselőnek jár, akinek a munkahelyén jövedelemkiesése volt. Ekkor sem indokolt azonban a főpolgármester költségtérítéssel megemelt - 100 ezer forint körüli - munkabéréhez viszonyítva fizetni a képviselőket megillető 10 százalékos költségtérítést. Ebben az esetben csupán a munkahelyen kiesett bért kellene kifizetnie az önkormányzatnak. Jogszerűtlen továbbá a frakcióvezetők, illetve a bizottsági tagok és tisztségviselők bizottsági pótlékainak megállapításáról alkotott paragrafus is - véli a köztársasági megbízott. Végül az államtitkár arra is utalt, hogy a Fővárosi Közgyűlés az elmúlt év októberétől saját szervezeti és működési szabályzatával is ellentétesen működik, mivel a testület egy korábbi döntésével kötelezte magát arra, hogy a fővárosi törvény hatálybalépését követő 90 napon belül megalkotja végleges szervezeti és működési szabályzatát. Azonban erre mind a mai napig nem került sor. Dr. Szegvári Péter, a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője szerint a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatát ért észrevételekre a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése vélhetően február végén válaszol majd, előtte azonban az eddigi gyakorlatnak megfelelően a jogi és közigazgatási bizottság kialakítja álláspontját. A főjegyző szerint némiképp érdekes helyzet alakult ki a köztársasági megbízott észrevételével, ugyanis úgy tűnik, hogy a jogszabály jelenleg csupán a közgyűlés számára ír elő kötelező határidőt, ez esetben február 29-ét. Míg a köztársasági megbízott által most kifogásolt szervezeti és működési szabályzatot több mint egy évvel, az 1990. november 15-én történt megalkotása után vizsgálta meg a köztársasági megbízott. Hazai tudósítások Tévézűr Tatabányán Tavaly május óta húzódó ügy végére tett pontot Tatabányán a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Bíróság. A helyi televízió főszerkesztőjének - immár jogerősen is kimondhatóan törvénysértő - elbocsátása annak idején nemcsak a megyeszékhelyen kevert nagy hullámokat, hanem országosan is példaértékűvé vált a helyi hatalom és a sajtó viszonyában. E. Nagy Lajost, a tatabányai közösségi televízió vezetőjét 1991 májusában két szerkesztőtársával együtt fegyelmi úton felfüggesztette Bencsik János, Tatabánya polgármestere. Az indoklás szerint a főszerkesztő és munkatársai megsértették az újságíróetikai kódexet és a munka törvénykönyvét, amikor a megyei jogú város közgyűléséről készített tudósításokat leadták. A főszerkesztőt elbocsátották, munkatársait pedig alacsonyabb munkakörbe helyezték. A Tatabányai Munkaügyi Bíróság szeptember 16-án a főszerkesztőt visszahelyezte állásába, megrovásra enyhítve a fegyelmi büntetést. Mindkét fél fellebbezett ugyan, azonban a tatabányai Polgármesteri Hivatal fellebbezése a törvényes határidőn túl érkezett. Az ítélet indoklása szerint a főszerkesztő semmilyen vétséget nem követett el, és jogszabályt sem sértett, így a megrovása teljesen indokolatlan. A főszerkesztőt a búóság jogerősen visszahelyezte állásába. A dolgot bonyolítja viszont, hogy a tatabányai önkormányzat még az első tárgyalás előtt új igazgatót nevezett ki a helyi televízió élére, így ez a munkakör már nem létezik. (Kálmáncsai) Mentősök - fizetés nélkül Megkapják-e az Országos Mentőszolgálat dolgozói a januári bérüket? Ez a kérdés is felmerült a mentősökben, amikor kiderült, péntek helyett csak kedden vagy szerdán kapják meg a fizetésüket. Az egészségügy nehéz helyzete miatt már olyan megalapozatlan hírek terjengtek, hogy a mentőautók egy részét is le kell állítani, mert a mentőszolgálatnak nincs pénze a benzinre. Ezért a dolgozók attól félnek, a társadalombiztosítási költségvetés elfogadásának eltolódása miatt egyáltalán nem kaphatják meg a bérüket. Dr. Móró Ákos, az OMSZ ügyvezető igazgatója szerint szó sincs erről. A Pénzügyminisztérium a szokásos huszonhatodikat helyett három nappal később utalta át a mentőszolgálat dolgozóinak bérét. Dr. Móró Ákos elmondta, a budapesti mentősök már pénteken, szokott időben megkapják a fizetésüket, a vidékieknél azonban a banki átutalás miatt várniuk kell néhány napot. (6) Az Európai Közösség tiltakozik az útvámemelés miatt (MTI) Az Európai Közösség bizottsága csütörtökön hivatalosan közölte, hogy szóbeli jegyzékben tiltakozott mind a magyar, mind a csehszlovák kormánynál a két országon áthaladó forgalomra kivetett útvám felemelése ellen. A Brüsszelben kiadott közlemény emlékeztet: a Magyarországgal és Csehszlovákiával decemberben aláírt társulási egyezményekben a közösség elérte, hogy megemeljék az ezekben az országokban a közösségi szállítók számára kiadott tranzitengedélyek számát. Nem sokkal azonban az alázás után a két ország egyoldalúan jelentős mértékben emelte a közösségi kamionokra kivetett útvámot. A közlemény bejelenti, hogy Karel van Miert, az Európai Közösség bizottságának a szállítási kérdésekben illetékes tagja delegációt küld a két országba abból a célból, hogy az megpróbáljon megoldást találni a problémára. A közösség és a három közép-kelet-európai ország között március 1-jétől hatályba léphet az az átmeneti egyezmény, amely a megállapodás kereskedelempolitikai előíásait érvényesíti addig is, amíg a teljes társulási egyezményt ratifikálják a nemzeti parlamentek, várhatóan az év végéig. Az útvám felemelése különösen a Görögország felé és onnan érkező kamion-tranzitforgalmat sújtja. A jugoszláviai polgárháború következtében ez a forgalom jelentős mértékben növekedett.* Legkorábban hétfőn oldják fel a görögországi kamionos határzárat, akkor kezdődnek tárgyalások a csehszlovák és a görög partnerek között. A hrek szerint a magyar féllel szerdán kezdődnek meg az egyeztető megbeszélések. Magyar gyógyszer a sugárfertőzés ellen A Magyar Nemzetben egy hónappal ezelőtt számoltunk be azoknak a tudósoknak, kutatóknak többéves kálváriájáról, akik a tudományban, a gyógyszervegyészetben eddig lehetetlent kíséreltek meg: olyan szer előállítását, amelyik az élő szervezetből - így az emberi szervezetből is - eltávolítja a radioaktív szennyező anyagokat. A téma nem új - vélheti joggal az érdeklődő olvasó -, hiszen jó két évvel ezelőtt a kutatók világraszóló szenzációként már megtették a bejelentést: készítményeik bizonyították a hozzájuk fűzött reményeket, hamarosan gyógyszerré válhatnak. Nos, gyógyszer még nincs, ám most már vélhetően lesz - hallottuk azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet abból az alkalomból hívtak össze, hogy bejelentsék: a törzskönyvezési eljárást magára vállaló Medipharma Kft. - a kutatók megbízásából - elnyerte az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság jelentős anyagi támogatását, amelyet immár néhány politikus is ösztönzött. Nevezetesen Fekete Gyula és Csurka István. - Szokatlan, amikor a politika ennyire közvetlenül találkozik a tudománnyal - ismerte el bevezetőjében Csurka István, majd aról szólt, hogy bűn lett volna nem segíteni egy ilyen gyógyszer megszületését. Dr. Varga László, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet vezető munkatársa az atomerőmű-katasztrófákra emlékeztetett: - A világon mintegy nyolcszáz atomreaktor működik. Ezek fele atomerőmű, a többi kísérleti reaktor, izotóptermelő... A tapasztalatok szerint 8-12 évenként sajnos bekövetkezik egy-egy nagyobb baleset. Vajon melyik ország kormánya engedheti meg magának, hogy ha ebből a magyar találmányból gyógyszer lesz, nem halmoz fel a lakossága mentesítésére elegendő készletet? Dr. Szabó Sándor, a Medipharma Kft ügyvezetője, a Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnöke szerint a törzskönyvezési eljárás, azaz a gyógyszerré válás Magyarországon nem tehető későbbre 1995-nél. Ennek tudatában ajánlotta fel dr. Törőcsik Mihály agrármérnök hasznosításra a találmányokat a világ összes országa, különösen azon fejlett országok számára, ahol a gyógyszer hamarabb elkészülhet, hogy az emberiség minél előbb birtokába juthasson. Hozzászólásában beszámolt még a szolnoki székhelyű svéd-magyar Agromen Rt. két újdonságáról: az alföldi ivóvízkutak arzénmentesítésére kidolgozott eljárásról, valamint az egészségre ártalmas anyagok cigarettából történő kivonásáról. (egri) Verseny a nagymarosi munkákra (MTI) A nagymarosi munkagödör helyreállítására és a térségben szükséges folyamszabályozásra tett olasz javaslat figyelemre méltó, ám a nagymarosi munkákra a tervek szerint szeptemberben nemzetközi tendert írnak ki - mondták a Dunai Rehabilitációs Irodánál. A tender kiírásáig elkészülnek a részletes tervdokumentációk. A bontás és helyreállítás becsült költsége 4- 5 milliárd forint. A terület helyreállításával együtt mindenképpen el kell végezni legalább néhány kilométeren a folyószabályozási munkákat is. Magyar Nemzet 5 HÍREK A HATÁRŐRIZETI FELADATOK sokasodása újra szükségessé tette a sorállományúak alkalmazását a Balassagyarmati Határőr Igazgatósághoz tartozó 230 kilométeres határszakaszon. A határőrséghez bevonultatott sorkatonákból májusban már felállítják az első akciószázadokat. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM, valamint a Magyar Honvédség Parancsnoksága képviselői - Raffay Ernő politikai államtitkár és Bíró József vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének első helyettese vezetésével - találkoztak a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége, valamint a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete érdekvédelmi szervezeteinek vezetőivel. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI képviselőválasztás újabb, immár hatodik fordulóját február 16-ára halasztotta az Országos Választási Bizottság Komárom- Esztergom megye 3-as választókerületében, azaz Bábolna-Kisbér-Oroszlány övezetében. TISZTELETBEN MAGYAR KONZULLÁ avatták Áháron Méirt. A magyar nagykövetségen lezajlott ceremónián a budapesti születésű Áháron Méir elsőként kapott ilyen megbízatást a két állam diplomáciai viszonyának felújítása óta. Áháron Méir a Mizráchi Banknál volt vezérigazgató. Jelenleg a Cmidiá befektetési központ egyik vezetője, és sok más társadalmi szervezetben jeles pozíciót tölt be. A MAGYAR RADIKÁLIS PÁRT élesen elhatárolja magát a Györkös István vezette győri neonáci csoporttól. Az MRP antikommunista párt, de ugyanakkor náciellenes is. A MAGYAR ORVOSI KAMARA álláspontja szerint az orvosok jogos követeléseit elsősorban tárgyalásos úton kívánja rendezni. Ennek eredménytelensége esetén nem tartja kizárhatónak az orvosi etikába, az orvosi eskübe nem ütköző tiltakozási formákat. Ebből értelemszerűen következik, hogy a tiltakozás nem veszélyeztetheti a biztonságos betegellátást. A SAJTÓSZABADSÁG KLUB nyilatkozatban reagált a MÚOSZ szerdai állásfoglalására. A nyilatkozat szerint „a MÚOSZ vezetői pártállami korszakukból örökölt mérhetetlen gőggel és magabiztossággal politikai szándékokat képviselő ellenszervezetnek nevezik a Sajtószabadság Klubot, önmagukat pedig független szövetségként deklarálják. A Sajtószabadság Klub visszautasítja az átlátszó ügyeskedést, és ismételten leszögezi: 40 esztendőn át a mindmáig erkölcsi megújulásra képtelen MÚOSZ szolgálta ki gátlástalanul a diktatúrát, újságírók százait űzte el és zárta ki a pályáról, és ezzel a magatartásával mára végzetesen megosztotta a magyar újságíró-társadalmat. A felelősség alól mindezért száz és ezer nyilatkozat sem menti fel." FORGÁCS LÁSZLÓ rendőr alezredes látja el a jövőben Borsod-Abaúj- Zemplén megye főkapitányi tisztét. Az előző főkapitány, dr. Magyari Sándor megromlott egészségi állapotára tekintettel kérte nyugállományba helyezését. Paranoiások kezében a tömegkommunikáció Várakozási feszültségben a Vajdaság Hódi Sándor, a pszichológiai tudományok doktora, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) alelnöke Táj és lélek című könyvében többek között arra kereste a választ:....szoros összefüggésben a Vajdaság társadalmi-gazdasági-politikai viszonyaival, történelmi múltjával, etnikai és kulturális tarkaságával milyen pszichológiai sajátosságok jellemzik az itt élő embereket.” Az utóbbi napok újabb mozgósításai tovább növelték a vajdasági magyarságra nehezedő nyomást. Hogyan látja a pszichológus az itt élők közérzetét? - A helyzet rendkívül nyomasztó - kezdte Hódi Sándor. - Szinte mindenki - pszichológiai szakkifejezéssel élve - várakozási feszültségben él, telve baljóslatú érzelmekkel és gondolatokkal. Terhelt feszültség ez, amely egy idő után elviselhetetlenné válik az emberek számára, és különböző magatartásformákat vált ki bennük. Egyeseknél úgynevezett megelőző reakciókhoz vezet: menekülnek a vészjósló helyzetek, események elől, mielőtt azok bekövetkeznének. Az elmúlt hónapokban több száz ezer ember hagyta el otthonát a hajdani Jugoszlávia területén, közöttük sajnos mintegy 25-30 ezer vajdasági magyar. Meg kell mondani, hogy az említett veszélyérzetre és a várható reakciókra mintegy rájátszott a sajtó és a televízió, ugyanis pszichológiai értelemben a háború paranoiás megszállottai kezébe került a tömegkommunikáció. Akik társadalom-patológiás helyzetet idéztek elő. - Hogyan reagáltak mások az előbbi jelenségekre? - Az emberek jelentős részénél a bizonytalanság, a tartós feszültség, a gyötrő fenyegetettségérzés „cselekvési bénultságot” váltott ki. Napjainkban milliókra tehető azoknak a száma, akik ilyen módon sodródnak az eseményekkel akarat nélkül, szánalmasan, tehetetlenül kiszolgáltatva a hatalom kénye-kedvének. Hónapok óta magatehetetlen várakozásban élnek sajnos az emberek többsége ilyen helyzetben van -, míg a frontra nem hurcolják őket. Nagyon vékony az a réteg, amely az idegek háborújában nem vesztette el a fejét, megőrizte ítélő- és cselekvőképességét. Erről a katonai zendülések, a háború elleni tüntetések, a különféle segélyakciók és az önvédelmi jellegű politikai tevékenységek tanúskodnak. Bár csak többen lennének, másként alakult volna a helyzet. - Hogyan érinti mindez a kisebbségben élő magyarságot? - Nemzeti kisebbségi társadalmunk - akárcsak a többségi népeké - nem homogén, különböző társadalmi rétegek, csoportok közösségek jellemzik az in élő magyarságot. A hajdani „boldog békeidőkben” az egyenirányítású társadalom megalázkodónak, gyávának, tartás nélkülinek igyekezett formálni bennünket. Ezt szerencsére igazából nem sikerült elérnie, de a mostani politikai és társadalmi válság, az ország szétesése, a polgárháború felszínre hozta és felerősítette a különbségeket, különösen erkölcsi és politikai értelemben. Természetesen attól függően, hogy kit mennyirefertőzött meg a korábbi rendszer szelleme. Másrészt, hogy közben mennyi „ellenanyaga” termelődött a polgári jogfosztottsággal és kisebbségi nyomorúságunkkal szemben, így az életfenntartó ösztön más és más magatartásformában ölt testet. - A hajdani vajdasági - bácska-bánáti - magyar kisebbség korábban is hajlott az önpusztításra... - Ezt erősítették meg az utóbbi két évtizedben végzett szociológiai-pszichológiai kutatásaim. A gyökértelenség, az identitászavar, a társadalmi deklasszálódás és a történelmi távlatvesztés miatt sokan menekültek alkoholmámorba, betegségekbe, öngyilkosságba. Ma is a menekülés kényszere a legnagyobb gondja az itt élő magyarságnak, amelyet elsősorban a polgárháborús viszonyok ösztönöznek. Orvosaink, mérnökeink, közgazdászaink és humán értelmiségünk százai költöznek-menekülnek el Magyarországra s távolabbi államokba. (A menekülés kényszere véleményem szerint nem a behívók elől bujdosókra vonatkozik elsősorban.) Lakásaikba, állásaikba már ezekben a hetekben mások kerülnek, az új telepesek. Úgy látom, hogy az élettérnek e kollektív feladása nincs arányban a veszélyekkel. Ez az utóbbi, amely a háborús pusztításnál is sokkal jobban visszavet és aggaszt bennünket. Botlik József