Magyar Nemzet, 1992. február (55. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

HÉTFŐ, 1992. február 24. Először kelet-európai országban Megkezdődött az AIESEC 44. kongresszusa (MTI) . Igazolva látom Ma­gyarország kormányának döntését, hogy a Közgazdászhallgatók Nem­zetközi Szervezetének kongresszu­sát a lehetőségekhez képest a leg­több erkölcsi és anyagi támogatás­ban részesíti. A kormány fontos lé­pést lát ebben a nemzetközi tanács­kozásban az ország céljai felé vezető úton - hangsúlyozta Kupa Mihály pénzügyminiszter az AIESEC 44. nemzetközi kongresszusának meg­nyitóján vasárnap, a Budapest Kongresszusi Központban. Nagy si­kerrel fogadott megnyitójában han­goztatta, hogy mind közgazdász­ként, mind pénzügyminiszterként büszkeséggel tölti el, hogy a szak­mai munka milyen magas színvona­lát tudta elérni az a fiatal generáció, amely képviselteti magát e nemzet­közi tanácskozáson. Fernando Car­ro, az AIESEC nemzetközi titkársá­gának elnöke a megnyitón kifejtette, hogy a fiatal közgazdászok a jövő problémáinak megoldásában nagy szerepet játszhatnak. A kongresszus jelszava, a­­Hidak mindannyiunknak’­ nemcsak a Nyu­gat-Kelet közötti közeledésre, de az Észak és Dél közötti megoldandó problémákra is ráirányítják a világ fi­gyelmét. Az AIESEC e legfontosabb éves rendezvényét 44 év után először rendezték kelet-európai országban. A vasárnaptól március 2-ig tartó nemzetközi tanácskozáson a szerve­zet 71 tagországának mintegy 500 képviselője tanácskozik a Budapest Kongresszusi Központban. A kong­resszus munkája három albizottság­ban folyik, a tanácskozás vezető té­mái a környezetvédelem és a vállal­kozások etikai kérdései. Mától az 500 küldöttön kívül számos ismert hazai és külföldi gazdasági szakem­ber, politikus vesz részt vendégként a kongresszuson. A nemzetközi ta­nácskozáson szó lesz a vállalatok környezetgazdálkodási politikájáról és gyakorlatáról, az államnak a kör­nyezetvédelem terén kifejtett tevé­kenységéről, a külföldi befektetések szerepéről napjainkban. Csendes hét a tőzsdén Közgyűlésre vár az IBUSZ Az IBUSZ Rt. rendkívüli köz­gyűlését 1992. február 26-án tartja, az alapszabály módosítása lesz a téma. Az IBUSZ bejelentette, hogy eladta 110 millió forint névértékű Dunahol­­ding-részvénycsomagját, és 200 mil­lió forint névértékben Thermálinvest­­részvényeket vásárolt. Az akciót a társaság részben megváltozott befek­tetési stratégiájával indokolták. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot­ a Reálbank újabb, 6 milliárd fo­rint értékű Reállízing-kötvény kibo­csátása. Az elmúlt hét viszonylag ese­ménytelen volt. Hétfőn mindössze öt részvényre és az államkötvényre kö­töttek üzletet. A számok önmagukért beszélnek: az államkötvények a nyolc azonnali kötés során több mint 144 millió forint értékben cseréltek gazdát (a nettó átlagos árfolyam 100 százalék volt), a részvények forgal­ma ugyanakkor a 12 azonnali kötés során mindössze 1,4 millió forint volt; ennek is döntő részét két papír, a Konzum és a Fotex adta. Az előb­binek tovább csökkent az árfolyama, míg az utóbbi változatlanul 201 fo­rintos áron áll. A MÜSZI és a Styl változatlanul tartja átlagárát. A Ská­la - igaz, csak két forinttal - megint lefelé mozdult el. Az index majdnem egy ponttal csökkent. Kedden a 33 azonnali kötés ered­ménye 14,1 millió forintos forgalom volt, ebből az államkötvény 7,6 millió forinttal részesedett. A nagyobb tétele­ket névértéken, a kisebbeket pedig afelett lehetett megvenni. Az IBUSZ, úgy tűnik, újból tartósan leszálló ágba került. Ezen a napon 170 forintot vesz­tett átlagárából. A Skála új minimum­pontra érkezett ezen a napon: a 11 ezer forintos áron viszonylag nagyszámú papír cserélt gazdát. Kisebb mérték­ben csökkent a Styl, a Martfű, a Kon­zum és a Bonbon ára. A Dunaholding viszont hetek óta tartja árát, ezen a na­pon is 28,5 ezer forintért adták-vették a papírt. A Novotrade ugyanakkor egy kisebb üzlet során javított átlagárán. Az index több mint nyolcpontos csök­kenése (ami elsősorban az IBUSZ-nak köszönhető) újból 800 pont alá vitte az Értéktőzsde hivatalos mutatóját. Szerdán a forgalom 17 millió fo­rint volt, ami 37 azonnali kötés ered­ményeként született. Az IBUSZ to­vább folytatta zuhanását, az átlagára már 3300 forint. A Fotex átlagára to­vábbra is 201 forint volt, bár ezen a napon már változatosabb, élénkebb volt az piaca. (Előző napokban az összes kötés ezen az említett áron tör­tént.) A záró ára már a 202 forintot is elérte, igaz, kötöttek 200 forinton is üzletet. Hosszú idő után - bár csak két kötés erejéig - újból volt Garagent­­kötés a tőzsdén. Átlagára 200 forinttal maradt el az utolsó üzletkötésben ki­alakulttól. A Hungagent is gazdát cse­rélt, amelynek eredményeként átlag­ára egy kicsit lefelé mozdult el. A Konzum viszont pár forint erejéig ja­vított utolsó árán, az index ezen a na­pon újabb négy ponttal csökkent. Csütörtökön a 47 azonnali kötés eredménye 18,2 milliós forgalom volt. Az IBUSZ ezen a napon több mint nyolcvan forintot veszített át­lagárából. A Hungagent új részvé­nyére is volt üzlet (ez abban külön­bözik a régitől, hogy nem jogosít egész évi osztalékra), ára megegye­zett az utolsó kötése alkalmával - még decemberben - kialakulttal. Kontrax Irodatechnikára is kötöttek üzletet, ára majdnem kétezer forinttal maradt el a megszokottnak nevezhe­tő 26 ezer forintos ártól. A Telekom is veszített átlagárából, közel ezer fo­rintot. A Fotex ára ezen a napon egy forinttal csökkent, míg a Konzum to­vább folytatta az emelkedést. A Skála viszont elmozdult minimumpontjáról. Az index - követve az általános ten­denciát - újból három pontot süllyedt Pénteken a 19,7 millió forintos összüzletérték 56 azonnali kötés ered­ményeként született. A nap legna­gyobb forgalma a Kontrax Telekomé volt, majdnem 10 millió forint érték­ben, ezt két adásvétel adta: az első (egy nagyobb tétel) 24 300 forinton, a második 23 500 forinton. Irodatechni­kára is kötöttek üzletet, m­ az ár 24 500 forint volt. Az IBUSZ ezen a napon közel 150 forintot javított átlagárán, de újból jól megy a Konzumnak is: át­lagára újból 700 forint fölön van. A Skála viszont tovább folytatja mélyrepülését, az ára már 10 900 fo­rint alatt van. (Ez újabb minimum­pont a papír életében.) Hosszú idő után forgon a Zalakerámia is, ára azonban nem változott az utolsó kö­téshez képest. A Fotex ismét emelkedik, két fo­rintot javult ugyanis átlagára az előző naphoz képest. Az index ezen a na­pon végül is töb mint hét ponttal nö­vekedett, így 794,86-on zárta a hetet. Rózsa Zsolt Gazdaság Egy falu-egy ki. Befutottak a földigények Dunavarsányba is Még január elején afféle prognó­zisinterjúm jelent meg ezeken a hasá­bokon dr. Tunyogi Andrással, a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal ve­zetőjével arról, vajon miként zárják 1991-es évüket a megyebéli szövet­kezetek? Igaz, még háromnegyed esztendő tükrében íródott e zárszám­adási előkép, amin többen is fönn­akadtak. Például dr. Tisza András, a méltán nagy hírű Dunavarsányi Pető­fi Téesz elnöke, aki az idő tájt láthat­ta már, hogy nem a jelzett, 12 millió forintnyi veszteség, hanem valame­lyes nyereség lesz a mérlegükben. „Összefacsarodna a szívem” Hogy pontosan mennyi is, arról zárszámadási küldöttgyűlés előtt kér­deztem.­­ Korántsem annyi, mint amennyit mondjuk a nyolcvanas években megszoktunk, mindössze 1,3 millió forintra rúg ez a summa. Még 1990-et 10 milliós plusszal zár­tuk, de hát a sorbanállással is járó pénztelenség, a valaha itt, Budapest közelében kifejlesztett ipari tevékeny­ség ellehetetlenülése és más okok kö­vetkeztében jutottunk ide. A két falurészből álló Dunavar­sányba jövet már messziről megpillan­tottam azokat a fekete állatokat, ame­lyek őseit még az előző elnök, dr. Tres­­ser Pál hozta Amerikából: holstein-fríz fajtájú tehenek állnak együtt a karám­ban, lehetnek vagy kétszázan is. Úgy hozta a riporteri vakszerencse, hogy betoppant az irodára a nyugdíjas Tres­­ser Pál, nem állom meg a kérdést: ugyan miként vélekedik a jövendőről? Ő már nem nyilatkozik, mondja, ám visszatekint azokra az évekre, amikor az uradalmak jászlait Hoffer-traktorral bontották meg, legyen belőle építő­anyag az újgazda tanyájához... Még föl se épült a tanya, Rákosi már meg­hirdette a téeszeket... „Összefacsarod­na a szívem, ha mindezt széjjel horda­nák”. Nem hordják szét - ígéri a mai elnök, akit már két éve másodjára vá­lasztottak meg titkosan posztjára, s mivel ez bizalom, nem hogy vissza­élni - megfelelni óhajt neki. - Elsősorban oly módon­­ tűnő­dik­­, hogy fölvilágosítást nyújtunk a lehetőségekről, elmondva mindenütt, hogy most már aztán igazán fontol­ják meg emberek, mit is akarnak. Egyelőre legalábbis úgy fest, hogy a fokozatosság hívei vannak többség­ben, vagyis azok, akik először falun­ké­nti kft.-ben művelnék meg a határt, s majd ha megerősödnek, válnának önállóvá. Ami néhány évbe, három­ba vagy hatba, bele fog telni. Fontolják meg, mit akarnak Ugyanis a dunavarsányi termelő­­szövetkezet is több falut ölel át, affé­le mamutgazdaság, amibe jócskán „besegített” emlékezetem szerint a pártbizottsági „útmutatás”. Most nyöghetik a következményeket, ám­­ észnél vannak! Mert láttam én Sza­bolcsban is - különben az elnök vajai származék -, hogy különválnak a té­eszek, sőt nem egy akadt itt, a fővá­ros környékén szintúgy, például a Rozmaringból kivált piliscsabai, pi­­lisvörösvári, ürömi téeszek. - Az a nagy kérdés, meg tudnánk-e állni mi, azaz a visszaönállósodott szövetkezetek a saját lábunkon? - kér­di Tisza András. - Mígnem így, hogy pénzügyileg 50-50 százalékban kötő­dünk egymáshoz a kft.-hálózattal, át­adván nekik - de csak működtetésre, használatra - a vagyont, az állatokat is, harmóniában meglehetünk. Három te­henészeti telepünkből az egyik már ta­valy is kf­-ben volt, a másik kettő az idén veszi át ezt a szisztémát. Most is bebizonyosodik, hogy nem a szövetke­zetek, hanem a gondolkodás átalakítá­sa volna fontos, hiszen már másnap jött egy kft.-vezető, hogy ennyi meg ennyi munkatársát nélkülözni tudná... A baromfi, a nyúl már háztájiban él, a sertéstartást megszüntették... - Bemegyek a minap a szövetke­zeti boltunkba, azt mondja az üzlet­vezető, hogy harmadát küldik annak a húsnak, amit kér­­ így az elnök. (Olcsó tréfa lenne rákérdezni, hogy ugyan honnan küldje a nagyke­reskedelmi vállalat a portékát, ha a teremtő-tenyésztő felhagyott vele?) Mivel úgy tudom, itt van már az ideje a földigénylések eljuttatásának az érintetthez, e roppant bonyolult téma­körre fordítom a szót. - Igen, megkaptuk a megyei kár­­rendezési hivatal értesítőjét - nyújtja át az elnök az igények összesítését. - Eszerint 38 200 aranykorona értéké­re, vagyis 38 millió 200 ezer forint­nak megfelelő földre tartanak igényt a hat faluból. Együttesen azonban ki­lenc település érintett, ugyanis még Szigetszentmiklósról is befutott 4 aranykoronára kérelem. Az állami tu­lajdonú földeket átadják az önkor­mányzatoknak, Dunaharasztin van, illetve lesz erre példa. - S azt tudják-e vajon, hogy személyesen kik a földvisszakérők? - Nem, azt a hivatal nem közölte - válaszol az elnök. - Voltaképpen csak szeptemberben derül ez ki, amikor sor kerül a licitálásokra. Tudvalévő, hogy egyetlen aranykorona ezer forint a kár­pótlási jegyen, amire aztán - ha nem ju­tunk egyezségre a közgyűlésen - licitál­hatnak le- és fölfelé egyaránt. Ötszáz fo­rintig mehetnek alá, mígnem első határ csak az ég... De volt már olyan fiatal­ember, aki aláíratta apjával, hogy le­mond a 30 holdról, két hektárt kérne csak vissza, ám azt a Duna, pontosab­ban a soroksári ág partján, hogy miha­marább túladhasson rajta. Erre nincs mód, nagy a tájékozatlanság: ötéves művelési kötelezettség áll fenn ugyanis! Indulatok és előnyök Első ránézésre látni, hogy példá­ul Taksonyban nincs annyi föld, amennyit visszakérnek, bár ott van birtoka a tangazdaságnak is, ami azonban állami tulajdon! Nem nehéz látni, hogy mekkora viharok vannak kirajzolódóban... - Lesz ökölrázás, s nem csak ná­lunk - így az elnök. - Megfelelő elő­készítéssel azonban igyekszünk elejét venni az indulatoknak. A lényeg azon van, hogy mi a szövetkezeti, az átala­kulási és a kárpótlási törvényt, a re­mélhetően mihamarább meghozandó földtörvénnyel együtt - megtartjuk. - Mekkora a vagyonuk? - Megközelíti az egymilliárdot, szabatosan 960 millió forintot. Nem volna semmi baj, ha ezt készpénzre válthatnánk, mert akkor valamiként szétoszthatnánk. A kisgazdapárt ugyan tevékenykedik, de kis létszámú, s még senki nem jött el hozzám, hogy márpedig mi ezt és ezt követeljük! Olyasmi azonban előfordult, hogy egy teherautó vezetője beállított, mond­ván: adjuk neki a gépkocsit, annak ára ugyanis megfelel a neki adandó kár­pótlási jegy összegével. Arra kell majd vigyáznia vezetőségünknek, hogy az 1400 tagból ne válhasson ki olyan cso­port, amely lényeges előnyökhöz jut­hat mások kárára. Nálunk, Szabolcs­ban járja egy mondás: aki hátra ma­radt, az tegye be az ajtót! Szeretnénk, hogy senki ne kullogjon a többi után, óvjuk az esélyegyenlőséget. Keresztényi Nándor A bankrendszer technikai fejlesztése (MTI) Banktechnikai szakki­állítás nyílik holnaptól Budapesten, amelyet várhatóan Bod Péter Ákos, az MNB elnöke nyit meg. A kiállítá­son a bankokban használatos elektro­nikát, értéktároló és szállítóeszközö­ket, pénzfeldolgozó gépeket, pénzki­adó automatákat, banki távközlési eszközöket mutat be a résztvevő kö­zel 50 külföldi és hazai kiállító cég. A szakkiállításnak az ad külö­nös aktualitást, hogy a Világbank és az MNB szakemberei jelenleg előzetes tárgyalásokat folytatnak a pénzügyi rendszer továbbfejleszté­sét szolgáló újabb világbanki köl­csönről. Tavaly 66 milliót kaptunk e célra, ebből indult meg a bank­­rendszer technikai színvonalának jelenleg is folyó korszerűsítése, va­lamint a kölcsönből nagyobb összeget fordítottak a várhatóan ta­vasz folyamán üzembe helyezendő magyarországi Giro-rendszer ki­építésére. Magyar Nemzet 11 RÖVIDEN AZ MNB HIVATALOS ADATAI szerint az elmúlt évben 1002,3 millió dollár volt az ország idegenforgalmi bevéte­le, 22 százalékkal több, mint 1990- ben. A kiadások 442,8 millió dollárt tettek ki, ami 7 százalékos csökkenés a megelőző évihez képest, így az idegenforgalom 559,5 millió dollár aktívumot termelt ki, szemben az 1990. évi 345 millió dollárral. INGATLANTŐZSDE NYÍLIK várhatóan áprilisban, jelentették be a Magyar In­gatlanforgalmazók Kamarájának szombati közgyűlésén. A piac pezsdü­­lését várják az ingatlantőzsde megnyi­tásától, hiszen manapság hiába fog­lalkozik sok cég ezzel az üzletággal, a piac nagyon csendes, az eladók és a vevők nem találnak igazán egymás­ra. Ugyanakkor egyetértettek abban is, hogy szigorúbb feltételekhez kelle­ne kötni: ki foglalkozhasson ingatlan­­közvetítéssel. A kamara azt szeretné, hogy a szakma gyakorlását kössék fel­sőfokú képesítéshez és az oktatást, a továbbképzést e szervezet végezhes­se, garanciát is vállalva az oktatás színvonaláért. Figyelmeztető jelként említették, hogy különösen a nagy ér­tékű, 20-30 millió forintnál drágább ingatlanok cserélnek gazdát, nem min­dig tiszta körülmények között. az európai újjáépítési és fejlesz­tési BANK (EBRD) első alelnöke, Ron Freemann egyhetes bécsi tárgyalásai során elsősorban osztrák cégek érdek­lődését igyekezett felkelteni a bank kelet-európai befektetései iránt. Az EBRD a projektek megítélésében és ki­választásában szívesen támaszkodna arra az ismeretanyagra, amit Ausztria a kelet-európai országokkal kapcsolat­ban az évek alatt fölhalmozott. A bank eddigi - 600 millió ECU értékű - 15 tervezete között van egy osztrák is, ezenkívül három esetben osztrák bankok is közreműködnek a finanszí­rozásban. Az EBRD elsősorban cse­kély kockázatú és viszonylag bizton­ságos projekteket finanszíroz, ami mellett elengedhetetlen a nemzetközi­leg koordinált átfogó akció a FÁK-or­­szágok és Kelet-Európa gazdasági szerkezetváltásának elősegítésére. MAGYAR-ANGOL VEGYES VÁLLA­LATTÁ alakult át ez évtől a Palotási­­ (Szolnok megye) Állami Gazdaság or­szágos hatáskörű kacsatenyésztési rendszere. Az angol cherrewellei cég készpénzt, a magyar partner pedig törzsállományát, keltetőjét és komplex telepét vitte be alapító tőkeként. A kö­zös vállalkozás 1992-re 230 millió fo­rint áruforgalmat, főleg exportpiaci ér­tékesítést irányzott elő. Elsőként 35 ezer kacsaszülőpárt - páronként 4 dollárért - Malaysiába szállítanak. Az angol partner korábbi szerződése alapján a vegyes vállalat a Kínai Népköztársaságba is szállít pekingi szülőpárokat. Az angol-magyar vál­lalkozás az idén 7,5-8 millió pekingi és barbaarie kacsát állít elő. Magyar-német üzleti együttműködés Nyaralás hetven országban A világ 70 országában, 2000 szállodában nyílik nyaralási lehető­sége annak a másfél millió család­nak, amelyik tagsági jogot szerzett magának az amerikai központú RCI-nél (a Resport Condominiums Internationalnál). Ennek a lehetőségnek az a hát­tere, hogy az érdekeltek az RCI- hez tartozó szállodák valamelyiké­ben egy- vagy többhetes apart­manjogot vettek maguknak, s ezzel a tulajdonnal úgy rendelkeznek, hogy azt az RCI hasznosítja, azaz cseréli. E time sharing rendszerű üdül­tetési üzletágnak újabban a keszthe­lyi Abbázia Szálloda révén magyar részvényesek is tagjai lettek. Az előzményekről és a legújabb fejle­ményekről dr. Koltai Péter német állampolgár, az Abbázia Rt. elnök­igazgatója szombaton a részvénye­sek budapesti találkozóján adott tá­jékoztatást a sajtónak. Egy München melletti kisváros utazási irodájának tulajdonosaként nemrégiben eldöntötte, hogy Ma­gyarországra szervezett csoportjai­nak igényeit kielégítendő, maga építtet üdülőket, így újíttatott fel egy keszthelyi épületet, a mai Ab­bázia Szállodát. Ez az apartmanok­ból álló hotel lett 1991. november­ben az RCI nemzetközi cserealap tagja, úgy, hogy közben részvény­­társaság szerveződött a vállalko­záshoz. Tavaly december végén 78 mil­lió forint értékben, tízezer forintos névértékben részvényeket bocsá­tottak ki. Az apartmanokhoz, illetve naptári hetekhez részvény­­kötegek tartoznak, ezen értékpa­pírcsomagokat vásárolhatják, vá­sárolhatják meg az érdeklődők. Az üdülési és cserejog, illetve befek­tetés a már létező magyar gyakor­latban is egyedülálló, hiszen a fo­rintban megvásárolt részvényköte­­gek olcsóbbak a nyugati megfele­lőiknél. A német üzletember, aki ma­gyar cégekkel együttműködve szer­vezi tevékenységét, az elkövetke­zendőkben újabb hasonló típusú beruházásokba kezd. Hévízen, il­letve a Balatonnál további szállo­dákat építtet, s várhatóan igényel abból a bajor hitelből, amit nemré­giben hoztak létre magyarországi üzleti vállalkozások finanszírozá­sára. Az ugyancsak time sharing rendszerbe bekapcsolandó és rész­vénytársasági formában működte­tendő szállodák közül a hévízi már szervezés alatt áll. (g.L) VALUTAÁRFOLYAMOK 1992. február 24-én (egy egységre forintban) Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-dollár Vétel Eladás OTP 133,22 141,50­. 13.61 14.45 1­­ 46.26 49,16 60,41­­ 66.81 657,61 698.79 51,25 54.51 12.50 13.82 76,06 80.72 IBUSZ 132,9579 141,18,21 13,5509 14,3891 46,0556 48,9044 61,430 65,230 6 54,54 695,02 50,8959 54,0441 12,7167 13,5033 76,329 81,050 IEB 135,14­­­13958 1 13,80 14,26­ 1­1 46,94 48,46 --62,81­ 64,61 667,20 689,20 51,91 53,85­ 12,95 13,37­­ 76,83 79,95 KONZUM 133,24 141,54 13,65 14,45 46,29 49,15 61,71 65,54 657,97 698,70 51,29 54,49 12,77 13,56 76,06 80,75

Next