Magyar Nemzet, 1992. március (55. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

Tavaszi virág Régi, kedves ismerősként kö­szönti az ember a három betűt: BTF - a Budapesti Tavaszi Fesztivál rövi­dítését,­ meg a hozzá tartozó kis jelvényt, a nemzetiszínű, stilizilált vi­rágot. Hiszen amit ezek jelölnek: a nemzetközi érdeklődésre számító márciusi művészeti seregszemle a „puha diktatúrának" azon kitaláci­­ói közé sorolható, amelyekhez jó emlékei fűződnek szinte mindenki­nek. Magyarország gazdag művé­­szetű és nagy művészetpártoló ha­gyományokra visszatekintő főváro­sa ugyanis kitárta kapuit Európa fe­lé s az európaiak előtt. Most pedig külön öröm, hogy gazdasági s tár­sadalmi nehézségei ellenére ismét kinyílhatott a piros-fehér-zöld virág: ismét megrendezi a főváros a mű­vészet tavaszi szemléjét, mintegy átlátva, hogy az általános re­cesszió, Budapest megannyi kor­­mányozhatósági nehézsége sem söpörheti félre sem a művészetpár­tolást, sem a jó hagyományt. Akik a '92-es Budapesti Tavaszi Fesztivál­ra igent mondtak, és annak - talán minden eddiginél gazdagabb - programjáról gondoskodtak, azt a „nyugati módit" követték, amely másutt évtizedek óta s ma is gya­korlat: a hanyatlással, gazdasági visszaeséssel fordított arányban működtetik a kultúrát. Tudva tudják ugyanis, hogy a felpezsdített művé­szeti élet közvetlenül is és közvetve is kedvezően befolyásolhatja a gazdasági életet. „Pénzt hoz a ház­hoz", vagy ha azt nem is, a kie­gyensúlyozottság, a gondtalanság látszatát kelti, s ezáltal bizalmat éb­­reszt a tőketulajdonosokban, beru­házókban, vállalkozókban. Az idei tavaszi fesztivál programja (melyről részletesen ma számolnak be a saj­tó képviselőinek a rendezők) csak­ugyan leleményes és örvendetes. A minden tekintetben internacionális művészeti ágak kapták benne a fő szerepet, a tánc és a komolyzene. E „vidékeken" ugyanis tolmács és kisebbrendűségi érzés nélkül is el­boldogul bárki, még ha Kelet-Euró­­pából érkezik is március második felében Budapestre. A kortárs tánc­művészet nemzetközi szemléje a tri­­ennáléjelleggel megrendezett Inter­­balett '92 például feltehetőleg az egész világ szakmai figyelmét fe­lénk fordítja, s miközben az Angol Nemzeti Balett játékát, a Lyoni Operabalett előadását vagy az amerikai kortárs táncművészet csú­csát képviselő Paul Taylor táncegy­üttes technikáját szemléli majd a kö­zönség, fölismerhető lesz talán, hogy a magyar balett sincs „lépés­­hátrányban" a világ legnevesebb együtteseihez képest. Az operaelő­adások, a koncertek is hasonló „föl­fedezést" sugalmazhatnak a külföl­diek és a hazaiak számára egy­­aránt. Nehéz persze eldönteni, melyik a fontosabb e kétféle hatás és felis­merés közül: az önbizalom-injekció idehaza vagy a magyar művészet méltó híre a nagyvilágban? Valószí­nű, hogy mindkettőre szükségünk van, és éppen most van szükségünk rá, a megerősödés érdekében. Mint ahogyan a művészeti élet és az ön­értékelés megerősödése érdekében fontos az is, hogy a Budapesti Tava­szi Fesztivál szervezői természetes nyereségvágyukat félretéve gondos­kodtak arról, hogy azokhoz is eljus­sanak a fesztiválnapok világhírű­­rangú előadásai, akik majd holnap építgetik a magyar művészetet. Ked­vezményes jegyeket kapnak a diá­kok, tanáraikkal egyetemben. Művé­szeti továbbképzés és „mesterkur­zus" is egyúttal a BTF, készülődés a következő évezred Budapesti Tava­szi Fesztiváljaira. S ez, kérem, akár­hogyan nézzük is, bölcs belátásról tanúskodik. A jelképes világ az élet­revalóság és az élni akarás fényes bizonyítékát adja. Végre. Lőcsei Gabriella Magyar Nmet Ara: 11,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR HÉTFŐ, 1992. március 2., LV. évfolyam, 52. szám Akár bíróság előtt is Gorbacsov kész megvédeni a peresztrojkát (Tudósítónktól) MOSZKVA - „Ha kell a társa­dalomnak, hát legyen bírósá­gi tárgyalás!" - jelentette ki a Komszomolszkaja Pravdá­nak adott interjújában Mihail Gorbacsov, aki az őt ért vá­dak és megalapozatlan gya­­núsítgatások ellenére vallja, hogy a peresztrojka nagyon nehéz, de elkerülhetetlen vál­lalkozás volt. Az egykori szovjet elnök a szombaton közölt beszélgetés so­rán egyebek közt arról panaszko­dott, hogy „ostoba helyzetben” érzi magát: a revansisták mint demokra­tát akarják leleplezni, a radikálisok pedig mint konzervatív pártfunkci­onáriust ítélik el, majdhogynem ugyanokat az érveket felhasznál­va. Gorbacsov kifejtette: a „veresé­get szenvedett reakció” nem mon­dott le arról, hogy visszaforgassa a történelem kerekét, s megkezdte a reformok értelmi szerzőinek a lejá­ratását. A fejére szórt vádakkal kapcsolatban Gorbacsov - tőle kis­sé szokatlanul emocionális stílus­ban - közölte, hogy nem fél a bíró­ságtól sem. Határozottan elutasítot­ta, hogy bárki is egy lapon említse a legutóbbi moszkvai tüntetések egységes országát, egységes hadse­reget követelő résztvevőivel. Épp ellenkezőleg, Gorbacsov is­mét hangsúlyozta, hogy míg Jelcin és csapata kitart a reformok mellett, semmiképp sem hajlandó ellenzéki szerepet játszani. Nem ezt a célt szolgálja az elnöksége alatt alakuló alapítvány sem - húzta alá az exál­­lamfő­­, aki szerint erre vonatkozó­an biztosítékot adott Borisz Jelcin­nek is. Gorbacsov cáfolta a róla szé­les körben terjedő pletykákat: sem Kaliforniában, sem Genfben, sem Tibetben nincs villája; nincsenek nyugati bankszámlái; és ami a leg­fontosabb, nem óhajt külföldre me­nekülni. „Bár sokan szeretnék, hogy ne jöjjek vissza, ez sohasem fordul­hat elő” - fogadkozott Gorbacsov a Komszomolszkaja Pravdában. An­nak a véleményének is hangot adott, hogy nincs helye a „szociális revans­­nak”, ám az sem vehetné rá a távo­zásra, ha mégis bekövetkeznék vala­mi hasonló. (vnda) Cavaco Silva budapesti eszmecseréi Az EK a portugál elnökség időszakában dolgozza ki a kibővítés stratégiáját . A VALÓSÁG nem oly szép talán, mint vártuk, de sok álom vált valóra a közelmúltban - emlé­keztette Antall József azokat, akik szerint teljes jo­gú tagságunk az EK-ban 1995 és 2000 között csupán álom lenne. A magyar miniszterelnök por­tugál kollégájával, Cavaco Silvával közösen tartott sajtóértekezletén bizakodva szólt arról, hogy az ezredfordulóig megvalósul a teljes tag­ság, míg vendége diplomatikusan azt hangoztat­ta: hazájának nincs elvi kifogása belépésünk el­len, s támogatja is azt egy távolabbi időpontban. Cavaco Silva, aki egyébként az EK soros elnöke, elárulta azt is, hogy júniusban a tanács napirend­jére tűzi az új feltételekkel kapcsolatos stratégiá­ját, s ezt követően Magyarország is többet tudhat majd a távlatokról.­­ AZ EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓT szorgalmazta Francois Mitterrand egy párizsi találkozón, aki szerint ennek létrehozása jelentős mértékben se­gíthetné a nemzetiségi konfliktusok veszélyeinek a felszámolását. A francia elnök az eddigiekhez képest kissé módosította korábbi javaslatait, azt fejtegetvén: félreértették elgondolásait azok, akik szerint a konföderációt a közös piaci tagság va­lamiféle alternatívájának vagy éppen előszobájá­nak szánná Közép-, és Kelet-Európa országai szá­mára. Ám megismételte azt a véleményét, hogy ezek az országok még jó ideig nem alkalmasak I A KÜLPOLITIKAI HELYZET­­ az EK-tagságra, mivel „most formálódó gazdasá­guk nem bírná el azt a versenyt, amely a határok megnyitásával rájuk zúdulna". ■ EGYBECSENGENEK lényegében a francia ál­lamfő szavai egyes, ma is befolyásos amerikai politikusok véleményével. Zbigniew Brzezinski egy Olaszországban tartott eszmecserén - amely­nek társelnöke Jeszenszky Géza volt - óvott a ví­zió, a kívánalmak, valamint a valóság összecse­­rélésétől. Figyelmeztetett a gazdasági átállás óri­ási szociális terheire, amelyek kellő megközelítés hiányában anarchiát idézhetnek elő, s jó esetben is húsz évre becsülte, amíg Magyarország elérhe­ti a szomszédos Ausztria és általában Nyugat-Eu­­rópa fejlettségi szintjét. Ugyanakkor sürgette, hogy a nyugati támogatás a működő tőke áramlá­sa formájában tovább gyorsítsa a visegrádi hár­mak fejlődését. Henry Kissinger pedig az ameri­kai szenátus külügyi bizottsága előtt ugyancsak azt hangoztatta, h hogy e három országnak el­sőbbséget kell adni a támogatásban, mert itt re­mény van a sikerre. S veszélyesnek minősítette, hogy Amerikában csökkent az érdeklődés a kö­zép-európai demokráciák iránt, mert így a senki földje alakul ki a NATO és a volt Szovjetunió kö­zött, s ha ott visszafordulnak a változások, az ör­vény ezen országokat is lehúzhatja. 91 A VISEGRÁDI HÁRMAK együttes esélyeiről szólt Antall József az ezredfordulós EK-tagság kapcsán, de Varsóban egyesek máris úgy érzik, mintha leszakadtak volna Csehszlovákiától és Magyarországtól. Artur Balázs lengyel tárca nél­küli miniszter Brüsszelben az EK-nál, majd Bonn­ban tett látogatásáról például azzal a benyo­mással tért vissza Varsóba, hogy romlott Len­gyelország megítélése európai partnereinél, amelyek immár komolyan elvárják a lengyel po­litikai helyzet stabilizálódását. A Zycie War­­szawy napilap szerzője pedig budapesti benyo­másairól szólva megemlítette: a magyarok attól tartanak, hogy a túl szoros együttműködés Len­gyelországgal késleltetheti Európába vezető út­jukat. A cikkíró véleménye szerint sok tekintetben ugyan a lengyelek valamivel előbbre vannak a magyaroknál, de gondolkodásmódjukban és a politikai elit színvonalát tekintve lemaradtak. Pél­daként említődik, hogy Budapest már döntött az európai betagozódásáról és ezt a stratégiát kö­vetkezetesen meg is valósítja, míg a lengyelek között még mindig nem szűnik a vita arról, hogy nekik kell-e csatlakozniuk a Nyugathoz, avagy annak Lengyelországhoz. (L. G. J.j Német lapértesülés Szovjet atomtudósokat toboroz Irak Irak több mint ötven atomtudóst toborzott a volt Szovjetunióból - közölte vasárnap a Dresdner Mor­ge­n­pos­t című német lap. Az újság munkatársai a berlini Schönefeld repülőtéren találkoztak két atom­­szakértővel, akik éppen úton voltak egy Bagdad-közeli katonai intéz­ménybe. Jegor Belouszov, a lézer­­technika szakértője és Viktor Baku­nyin, a nukláris robbanófejek speci­alistája elmondta, hogy havi 10 000 dolláros fizetéssel öt évre szóló szerződést írtak alá az irakiakkal. Belouszov, az uráli Arzamasz-16 zárt városban dolgozott, míg Baku­nyin Dnyepropetrovszk mellett, egy atombombákat gyártó katonai üzemben. (Havi fizetésük 50 dollárt tett ki.) A szakértők az interjúban annak a reményüknek adtak hangot, hogy Irakban is a szakterületükön folytat­hatják munkájukat. A két orosz tu­dós elmondta továbbá, hogy nem csak Irak akar a volt Szovjetunióból szakértőkre szert tenni. Szavaik sze­rint a moszkvai repülőtéren talál­koztak néhány, a hadiiparban dolgo­zó kollegájukkal, akik éppen Izrael­be tartottak. Londonból jelenti az MTI. Doug­las Hurd brit külügyminiszter vasár­nap nem zárta ki az Irak elleni kato­nai lépések felújítását. A BBC tévé­nek adott nyilatkozatában úgy véle­kedett, hogy Irak szándékosan halo­gatja a fegyverzetének megsemmisí­tésére vonatkozó ENSZ-határozatok megvalósítását. A brit külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy Bagdadnak alá kell vetnie magát az ENSZ-dön­­téseknek. Leszögezte: nem szabad megengedni, hogy Irak fenyegetést jelentsen a szomszédos államok szá­mára. Irak elutasítja bizonyos rakétá­inak a felszámolását, azzal érvelve, hogy tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítésével már teljesítette az Öböl-háborút lezáró tűzszüneti megállapodásban foglaltakat. Az atomhatalmak be-, a harmadik világ kidugaszolja a nulkeáris ___________________szellem palackját. (Az IHT rajza) ­ Két ajtó két nagyobb térség felé Antall József és Cavaco Silva sajtóértekezlete (Munkatársunktól) Magyarország jogos igénye, hogy az Eu­rópai Közösség teljes jogú tagjává legyen egy távolabbi időpontban, és Portugália semmiféle elvi kifogást nem emel ez ellen. Ez volt az egyik lényeges tétel, amelyet Anibal Cavaco Silva portugál miniszterel­nök magyarországi látogatásának máso­dik napján, az Antall Józseffel közösen tar­tott nemzetközi sajtóértekezleten kifejtett. Egy nappal a társulási kapcsolatunk felvétele előtt a két kormányfő tanácskozásainak és az új­ságírók előtt tett nyilatkozatainak ez volt egyik fő témája. A vendég - aki jelenleg az Európai Közös­ség soros elnöke - közölte: júniusban a tanács na­pirendjére tűzi az új felvételekkel kapcsolatos stra­tégiát, s akkor Magyarország is többet fog majd tudni e távlatokról. Az Európai Közösség (régeb­ben mint Közös Piacról beszéltünk róla) nyitott azok előtt, akik eleget tesznek a követelmények­nek: stabil, demokratikus belső rendszert és piac­­gazdaságot hoznak létre. Portugália támogatja Magyarországot, hogy minél előbb elérje célját. Antall József egyebek között leszögezte: Ma­gyarország stabil, szilárd, kiszámítható tagja kíván lenni az európai népek családjának. Bízunk abban, hogy 1995 és 2000 között létrejön teljes tagságunk. Ehhez szükséges, hogy a nyugatiak rendezzék bizo­nyos belső problémáikat, mi pedig megteremtsük ennek hazai feltételeit. Lehet, hogy mások a felvé­telt tekintve még előttünk vannak (Silva egyik vála­szában megemlítette Ausztriát, Svédországot és Finnországot), de a visegrádi hármaknak jó esélyük van arra, hogy az ezredfordulóig révbe jussanak - fejezte ki meggyőződését a magyar kormányfő. Kiszélesítve e témát a vendéglátó rámutatott: nemcsak Magyarországnak és e térség más állama­inak érdeke, hogy ezen a tájon stabilitás uralkod­jék, a nyugatiaknak is. Ha Kelet-Közép-Európa nem szilárd, akkor hosszabb távon ez veszélyeztet­heti a földrész nyugati felét is. A másik témakör, amelyet érintettek­­ a két ország sorsfordulóinak hasonlósága, a földrajzi tá­volság és eltérő helyzetük ellenére is. Portugália is átélt egy diktatúrát, majd baloldali tervgazdasági szándékú korszakot. Mindketten megtanulták, mondotta Antall József, hogy lehetnek ugyan vi­ták, belső nehézségek, de nincs jobb rendszer, mint a parlamenti demokrácia és a piacgazdaság. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, kereske­delmi forgalmunk igen alacsony, a most aláírt szerződés is azt kívánja elősegíteni, hogy a portugál beruházók minél többen jelenjenek meg a magyar piacon. Egymás felfedezésének érdekes je­lensége, hogy mindkét kormány egy-egy nagyobb térség felé vezető kapunak tekinti a másikat. Ma­gyarország jól megismerte a volt szocialista piacot, s így tanácsokat, tájékoztatást tud nyújtani, mint­egy támpontot a Nyugat felől érkező érdeklődő vállalkozóknak. Mi pedig Afrika déli része felé nyíló­­kapunak” tekintjük Portugáliát a volt gyar­mataival fennálló kapcsolatai révén. A sajtótájékoztató végén még egyszer visszatér­tek a teljes jogú tagságra: egy újságíró megkérdezte ,"sem álom-e" az 1995-2000. évi dátum? Antall Jó­zsef erre azt válaszolta, a közelmúltban sok olyasmi valósult meg, amit sokan nem hittek volna: meg­szűnt a Varsói Szerződés és a KGST, kivonultak a szovjet csapatok. Sok álom vált valóra, ha ma a va­lóság nem is olyan szép, mint vártuk. T.L A BÁRKA egyszerűen egy újfajta családi éle­tet jelent, amelynek közepén, a szí­vében a sérült személy van, és minden az ő jólétéhez igazodik. A Bárka „esztelensége” az, hogy időt „pocsékol” azokra, akik sohasem lesznek olyanok, mint a többi em­ber, akik nem termelékenyek, akik minden jel szerint haszontalanok. (Boros István: A magány mélyén lakik a titok - 7. oldal) A FELÜLMÚLHATATLAN KLASSZIKUST tisztelte benne az utókor, és méltán ott van a helye a legnagyobbak kö­zött, összefoglalóként és kísérlete­zőként, a nemzeti hibák ostorozói és a nemzeti erények fölmutatói között. (175 éve született Arany János - összeállításunk a 9. olda­lon) MA AZ EXPO NEM CÉL, HANEM ESZKÖZ - hangsúlyozza Baráth Etele mun­katársunknak, Komor Vilmának adott interjújában lapunk 5. olda­lán, hozzátéve: a vállalkozókat olyan helyzetbe kell hozni, hogy a privatizációs folyamatban magyar kézbe kerüljön a lehetőségek túl­nyomó része. A „REFORM­KOMMUNISTÁK" ÖTVENHATBAN játszott és a forradalommal kap­csolatos szerepének lejáratása vé­gett az össztűz ma arra irányul, hogy kétségbe vonják a forrada­lom előkészítésében játszott szere­püket. (Szabó Miklós: Új mítosz a Gólyavárból - 6. oldal) ■ NEMZETKÖZI ÉLET 2. OLDALI HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4. OL­DAL­I ORSZÁGJÁRÁS 5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL I RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL ■ KULTÚRA 9. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 10. OLDALI GAZDA­SÁG 11. OLDAL I SPORT 12-13. OLDALI MŰSOROK-T.SZERK. 14. OLDALI INFORMÁCIÓK 16. OLDAL

Next