Magyar Nemzet, 1992. április (55. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

Válságstáb Vészhelyzetben a mentőszol­gálat, nehéz körülmények között minden budapesti kórház, tüntetés az egészségügyiek béremeléséért - az ember csak kapkodja a fejét a hírek hallatán. Minden bajunk közül a legsúlyosabb, hogy nem vagyunk egészségesek, s a beteg­ség réme nemcsak fájdalmaink, te­hetetlenségérzetünk miatt nyo­maszt minket,­ de mindannyiunk előtt felrémlik a magyar egészség­ügy állapota is. A kórházak, ahol a kevésbé betegeket használják ápolónőnek, az ambulanciák, ahol törött lábbal órákat kell vár­nunk, míg sorra kerülünk. A várva várt politikai változá­sok nem hoztak, s persze nem is hozhattak gyors javulást ezen a té­ren. Az egészségügy az elmúlt év­tizedekben a költségvetési „apró­pénz" maradványain próbált ten­gődni, és ez - lássuk be - alapo­san meg is érződik rajta. Csak­hogy a várt piacgazdaságban az emberek hirtelen kezdik úgy érez­ni, igényük­ keresletük lenne euró­pai színvonalú orvosi ellátásra, tö­megszállás helyett otthonos kórhá­zakra, mosolygós „doktor bácsi­ra" és nővérkékre. Legalább akko­ra a keresletük, mint Omo mosó­porra, Whiskas macskaeledelre vagy Milka húsvéti nyúlra. Amíg ez utóbbiak elől lassan menekülni sem tudunk, az előbbiben megma­radt, sőt súlyosbodott, mert tudato­sodott a hiány. Annál is inkább, mert érthetetlen, hova tűnik az a bűvös számmá vált 54 százalék, ha sem a nyugdíjakon, sem az egészségügy állapotán nem lát­­­zik. Igaz, hol van az megírva, hogy éppen Magyarországon kell az államnak kivonulnia ebből, ma­gára hagyva az elnyomorodott nyugdíjrendszert és az egészség­ügyet? Hiszen jól látható, ha az idősek esetében a feszültség csök­kenthető is átmenetileg a nyugdí­jak emelésével, az egészségügy gondjai nemhogy enyhülnének, de tovább nőnek az inflációtól húsz százalékkal elmaradó dologi költségemelés hatására. Ilyen körülmények között a tisztiorvosi hálózat vezetője ugyan szép célként elmondhatta tegnapi sajtótájékoztatóján: azt szeretnék, ha az évszázad végé­re Magyarországon kevesebb ember halna meg, mint amennyi születik, de épeszű ember ezen csak­­ keserűen­­ mosolyog. Ma­gyarország a világ országai kö­zött kilencedik az ezer lakosra ju­tó halálozást tekintve, s ebben leg­inkább csak a volt szocialista or­szágok járnak „előttünk". A férfi­ak szív- és érrendszeri megbete­gedése ennél is tragikusabb, ná­lunk még Ukrajna, Lengyelország és Jugoszlávia is kedvezőbb hely­zetben van! Holott egy megelőző­­gondozórendszer kialakításával jelentősen csökkenteni lehetne a megbetegedések számát. Mindez ersze pénzbe, nagyon sok pénz­­e kerülne, és mint tudjuk, ebből igen nagy hiány van minálunk, így nemhogy statisztikai javu­lásról nem beszélhetünk, de riad­tan vehetjük észre, újra itt van a rém, a szegények betegsége, a tü­dőbaj. Mert a tbc nem nézi a rend­szerváltást. A tüdőbaj nem törődik a pártpolitikával, a dühös olvasói levelekkel („lám ez is nem az át­­kosban, hanem most tör elő, kez­dő demokráciánk idején"). Sőt a tuberkulózis terjedésének kedvez, ha a sajtó művének, szenzációhaj­hászásnak tekintik, mondván: mégiscsak illetlen dolog éppen Magyarországon jelentkeznie négy évvel a világkiállítás előtt, amikor környezetünk, a falvak, vá­rosok, az ország tisztaságáért kel­lene mozgalmat indítanunk! Ezek után - úgy vélem - az a szomorú szenzáció, hogy az orszá­gos tisztiorvosi szolgálat válságstá­bot hozott létre a tbc további terje­désének megakadályozására. Élő Anita M­agyar tad Ára: 11,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1992. április 1., LV. évfolyam, 78. szám A tatárok és a lázongó csecsenek nélkül Aláírták az orosz föderációs szerződést • MOZGALMAS NAPJA VOLT KEDDEN EURÓ­PÁNAK. A válságövezetektől a földrész „nyu­galmas“ nyugati feléig izgalmas események hívták föl magukra a figyelmet. Moszkvában, a Kremlben aláírták az oroszországi föderációs szerződést, de a rendkívül ünnepélyes alkalom­ra nem érkezett a fővárosba Tatárföld és a Cse­csen Köztársaság képviselője. A szerződés aláírásának nagy jelentősége van Oroszor­szág nemzetközi elismertsége szempontjából, mert csak egy stabil, egységes állam képes be­folyásolni a világpolitikai folyamatokat, s mint Kozirjev külügyminiszter az Expresso című por­tugál hetilapnak kifejtette: Oroszország nem mond le a világban játszott szerepéről. Közben azonban Csecsenföldön a Dudajev elnökkel szemben álló erők megrohamozták a rádió és televízió épületét, s a helyzet kezd hasonlítani a grúziaira, ahol a felkelők elkergették Gam­­szahurdiát. Mindezen fejlemények azonban nem zavarták az Egyesült Államok kormányát abban, hogy a külügyi szóvivő két új progra­mot hirdessen meg, amelyek megakadályoz­ A KÜLPOLITIKAI HELYZET hatják a hadiiparban dolgozó volt szovjet tu­dósok kiáramlását a Nyugattal szemben barát­ságtalan országba.­­ A NÉMETORSZÁGBAN TARTÓZKODÓ LENGYEL ELNÖK tárgyalásait rendkívül nagy figyelem kíséri, ami azt jelzi, hogy Bonn kiemelten kezeli Varsót a keletközép-európai régióban. Walesa szerette vol­na elérni, hogy Németország újabb tíz százalékot, azaz egymilliárd márkát engedjen el a lengyel tar­tozásokból, de a válasz nemleges volt, mert a Kohl-- kormányzat attól fél, hogy beleegyezése esetén más államok is tartozásuk elengedését kérnék. Igaz, másfél hónappal ezelőtt Bonn már eltörölte a német állammal szemben fennálló lengyel adóssá­gok felét, több mint 4,5 milliárd márkát.­­ PÁRIZSBAN MÁR KEDD ESTÉRE VÁRTÁK, hogy Mitterrand elnök bejelenti a kormányváltozást, de Cresson kormányfő Hannoverbe utazott, hogy Kohl kancellárral együtt részt vegyen a vásár megnyitásán. Tény azonban, hogy a miniszterel­nök kedden többször is tárgyalt az elnökkel, s megfigyelők azt gyanították, beadta a lemondá­sát. E belpolitikai feszültség hátterében az húzó­dik meg, hogy a szocialisták katasztrofálisan visszaestek a helyhatósági választásokon. ■ SZAVAZÁSRA KÉSZÜL E HÉT VÉGÉN OLASZ­ORSZÁG IS, s várható, hogy Itália politikai térké­pe teljesen átalakul. Ezt sejteti Cossiga köztársa­sági elnöknek az a nyilatkozata, hogy nincs töb­bé indoka annak, hogy a volt kommunistákat ki­zárják a kormányból. Kijelentette, kész megbízást adni olyan kormányalakításra, amelyben a Balol­dali Demokrata Párt is részt vesz. Hasonlóan fog­lalt állást Bettino Craxi, a kormányfői hivatalra pályázó szocialista pártvezér is, aki kifejtette: nem nyugtalanítja, hogy a francia szocialisták sú­lyos választási vereséget szenvedtek. Elismerte azonban, hogy kommunista rendszerek bukása megnehezítette a nyugat-európai demokratikus baloldal helyzetét. (B. M.) ENSZ-szankciók Líbia ellen Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ked­den szankciókat határozott el Líbia el­len. A szankciók célja, hogy ily módon kényszerítsék Líbiát a PanAm Légitár­saság utasszállító repülőgépe ellen elkövetett merénylettel gyanúsított lí­biai titkosügynökök kiadatására. A ha­tározat április 15-én lép életbe, így Lí­bia kéthetes haladékot kapott. A Biz­tonsági Tanács tizenöt tagja közül tízen (köztük Magyarország) szavaztak a határozat mellett, míg öt tagország, köztük Kína tartózkodott a szavazástól. A határozat betiltja a Líbiába irányuló légi forgalmat és fegyverszállítást. (A témával foglalkozó cikkünk a 2. oldalon.) A Vjesnik értesülése Szerb-horvát csúcs Washingtonban ÚJVIDÉK - Brüsszelben ma „őrségváltás”: befejeződik a nemzet­közi Bosznia-értekezlet, s megkezdő­dik a Jugoszlávia-értekezlet, amelyre lord Carrington ismét csak a hatokat hívta meg. A boszniai vezetők megál­lapodtak abban, hogy munkacsopor­tot alakítanak, amely elkészíti a köz­társaság (újabb) politikai térképét. (Folytatás a 3. oldalon) Jelcin az (Tudósítónktól) _ MOSZKVA - Ünnepélyes kül­n­ök közepette írták alá ,­ a Kremlben az orosz­országi köztársaságok, terüle­tek és körzetek képviselői a másfél éve készülő föderatív szerződést, s közben Csecsen- Inausföld parlamentje rendkí­vüli állapotot hirdetett ki, miu­tán a Dzsahar Dudajev elnök függetlenségi politikájával elé­gedetlen ellenzéki csoport erő­szakkal próbálta meg átvenni a hatalmat. Oroszország történelmének „kri­tikus pillanatáról” beszélt a kremlbe­­li ceremóniát megnyitva Borisz Jel­cin, aki szerint a föderáció központ­jának és alanyainak hatásköreit szét­választó dokumentum elfogadásával megszűnt a földrésznyi ország szét­hullásának a veszélye. „Az egységes Oroszország volt, van és lesz” - je­lentette ki az elnök, rámutatva arra, hogy ezentúl az orosz államiság alapját a köztáraságok és régiók sza­badsága, reális jogosítványaik alap­ját a köztársaságok és régiók szabad­sága, reális jogosítványaik képezik. Jelcin emlékeztetett arra, hogy a fö­deratív szerződés az új alkotmány szerves része lesz, és ezáltal megaka­dályozza a központi bürokratikus struktúrák újjáéledését, ám egyidejű­leg véget vet a káosznak és a fejet­lenségnek is. Jelcin felhívta a figyel­met arra, hogy a korszakos jelentősé­gű megállapodás „az érdekek ésszerű egyensúlyán” nyugszik. A civilizált együttélés normái fe­lé tett lépésként értékelte befejezésül az orosz elnök a föderatív szerződést, amelyet végül Tatársztánon és Cse­­csen-Ingusföldön kívül valamennyi korábbi autonóm köztársaság vezető­je ellátott kézjegyével. Borisz Jelcin és különösen Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök örömét azonban né­miképp elrontotta az a körülmény, hogy Szergej Sahraj éppen a jeles napra időzítette a miniszterelnök-he­lyettesi tisztről való lemondásának a bejelentését. (Folytatás a 3. oldalon) Ünnepi tűzijáték orosz egységet éltette Magyar tiltakozás a görög kamionblokád miatt Újabb kétezer engedélyt kaphatnak Mint ismeretes, a hét végén is­mét lezárták a görög kamiono­­sok országuk három határállo­mását, tiltakozva amiatt, hogy elfogyott az a 6 ezer ingyenes tranzitengedély, amelynek ki­adásában még tavaly állapod­tak meg a hazánkkal. A tegnap­i híradások szerint a görögök arapját az váltotta ki, hogy ígérete ellenére a magyar köz­lekedési tárca még mindig nem adta ki a januári kamionbloká­dot követően ajánlott 4 ezer, ugyancsak adómentes tranzit­­engedélyt. Várhelyi András, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szóvivője lapunk kérdésére elmond­ta, hogy ezek a hírek féligazságon alapulnak. Arról van ugyanis szó, hogy valóban megállapodtak a 6 ez­res kvóta feletti újabb 4 ezer adómen­tes görög tranzitengedélyről, a szóbe­li megállapodást követően viszont a görögök újabb feltételeket szabtak. Mivel ezek súlyosan sértették volna hazánk érdekeit, a magyar fél nem hajlandó a diktátumba belemenni. A KHVM szóvivője elmondta, hogy kedden jegyzékkel fordultak a görög szállítási minisztériumhoz és az Európai Közösség brüsszeli bi­zottságához, a Külügyminisztérium pedig tegnap délután bekérette a bu­dapesti görög nagykövetet is, akinek tiltakozó jegyzéket adtak át. A dél­utáni órákban az a hír érkezett, hogy a görög miniszterelnök kapcsolatba lépett a sztrájkolókkal, s ígéretet ka­pott tőlük, hogy feloldják a blokádot. Ezt követően született az a döntés a KHVM-nél, hogy amennyiben a vesztegzár azonnal megszűnik, a gö­rög kamionosok feltétel nélkül újabb 2 ezer adómentes tranzitengedélyt kap­nak a már említett 4 ezres kvótából. Az újabb engedélyek értéke egyébként megközelítené a 200 millió forintot. A késő délutáni órákban a közle­kedési tárca ennek ellenére továbbra is a blokád fennállásáról tájékoztatta lapunkat. A hírek szerint mintegy 50 magyar teherautó, illetve kamion állt ekkor vesztegzár alatt, s a görögök csak a romlandó árut szállító jármű­veket engedték tovább. Időközben olyan információk lát­tak napvilágot, hogy a magyar fuva­rozók kártalanításért a fuvarozók ér­dekképviseleti szerveivel együttesen kárigényt nyújtanak be a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Minisztéri­um, valamint a Pénzügyminisztérium ellen. Kárigényük nemcsak a pár hét­tel ezelőtti görög vámossztrájk és a jelenlegi blokád miatt bekövetkezett többletköltségüket fogja tartalmazni, hanem az ez év eleje óta őket ért összes hátrányos intézkedés - többek között a súlyadó, valamint a zöld kártya bevezetésével összefüggő kü­­lönvizsga­­ miatti pluszkiadásokat is. Ezzel kapcsolatban a szóvivő ki­jelentette: ismerik ugyan a kárigény­ről szóló hírek hátterét, tudják, hogy a fuvarozók súlyos gazdasági hely­zetbe kerültek, mégsem tudnak ve­lük, illetve érdekvédelmi szerveikkel egyetérteni. Figyelmük most a kami­onblokád fejleményeire irányul, a kárigényről szóló hírekre egyelőre nem kívánnak reagálni. Várhelyi András végezetül elmondta, hogy vé­leménye szerint a magyar fuvarozók és érdekvédelmi szervezeteik a kár­igények felemlegetésével nyomást akarnak gyakorolni az ország érde­két következetesen képviselő közleke­dési tárcára. Pató Zsuzsa Vámjaink amerikai vádlistán (Tudósítónktól) WASHINGTON - Piacnyitási erőfeszítéseinek eredményeit és vál­tozatlanul meglévő gondjait tudat­van évi jelentésében a törvényhozás­nak a Dos­i-korm­ány először tette ki­fogás tárgyává a közép-európai hár­mak egyes kereskedelmi korlátait. A Carla Hills világkereskedelmi fő­megbízott hivatala által közzétett anyag a tavalyi 36-hoz képest idén 43 országot részesít ilyen-olyan szemrehányásban, s a hét „újoncból” három kelet-európai, négy latin­amerikai. Ez nemcsak Furulyás Fe­renc követ, kereskedelmi képvise­lőnk, hanem a The Wall Street Jour­nal szerint is felfogható egyfelől kedvezőbb besorolásnak: immár Csehszlovákiát, Lengyelországot és hazánkat is piacgazdasági országnak tekintik, tehát olyannak, amelyben nem központi tervezéssel, hanem az e rendszernek­ megfelelő eszközök­kel igyekszik a kormány alakítani a kereskedelmet. Ekként tulajdonkép­pen a kifogások is felfoghatók egy­fajta dicséretnek, a lap szavaival an­nak, hogy ezek a közép-európaiak „gazdaságilag eléggé stabillá váltak az Egyesült Államok többi partneré­hez hasonló megítéléshez.” (Folytatás a 3. oldalon) MA ÚJRA TÁMAD A TBC Az elmúlt évtizedekben ritka tu­berkulózist az orvosok sem isme­rik fel mindig, s félrekezelik a be­tegeket. (Információnk az 5. ol­dalon) A MÚLT KRITIKAI FELTÁRÁSÁNAK elmaradása elgondolkodtató, mert a politikai feladatok, az érdek­­struktúrák csak az előző korszak kritikai elemzésével határozhatók meg. (Szabó Miklós: A megbukott „lex” utóélete - 6. oldal) „VÉGTELEN" FILM A BALATONRÓL A katasztrófahelyzet elhárításához is hozzájárulhat az a hatrészes filmsorozat, amely feltérképezi a tó környezetét, állat- és növényvi­lágát. (Baróti Szabolcs: Finisbe érkezett a megszállottak mozija -7. oldal) CSÖKKENT KINTLÉVŐSÉGÜNK a fejlődő országokban, van, aki­t olajban fizet, de ismertek más tranzakciók is a törlesztésre. (Ku­­czik Andrea: Nincsenek behajtha­tatlan tartozások - 8. oldal) ÉVSZÁZADOK LÁDÁKBAN Tizenkétezer darabból áll az a ritka könyv- és kéziratgyűjtemény, amely a zsidó hitélet, mitológiai képzetek és tudományos megfi­gyelések sokaságát bontja ki a so­rokból. Mi lesz a lubovicsi Sch­­neerson-gyűjtemény viszontagsá­gos sorsa? (Szilágyi Péter cikke a 10. oldalon) PER KEZDŐDHET a Brassói Lapok ellen, nem fogad­ta el a főszerkesztőt az újvidéki Magyar Szó, teljesen átrendező­dött az orosz sajtó. (Kelet-európai médiakörkép - 11. oldal) A csütörtöki 1 re­­lapun Nemzet­g­gazdaság EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából Kerekasztal-beszélgetés a budapesti világkiállítással foglalkozó szervezetek, a vállalkozók és a vállalatok érdekképviseleti szerveinek vezetőivel Interjú Marschall Miklós főpolgármester-helyettessel Az 1855-ös párizsi világkiállítás érdekességei Készülődés a Balaton partján Summary in English ÁLLANDÓ ROVATAINK ■ NEMZETKÖZI ÉLET 2-3. OL­DAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 4-5. OLDAL ■ NÉZŐPONT 6. OLDAL ■ RIPORT-INTERJÚ 7. OLDALI GAZDASÁG 8-9. OL­DAL ■ KULTÚRA 10. OLDAL ■ EURÓPA 11. OLDAL ■ NAPI KRÓNIKA 12. OLDAL B SPORT 13. OLDAL ■ MŰSOROK, TISZTELT SZERKESZTŐSÉG 14. OLDAL ■ INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK 16. OLDAL

Next