Magyar Nemzet, 1992. április (55. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám

SZERDA, 1992. április 1. Nemzetközi élet Magyar Nit 3 Walesa Németországban Kohl óv az illúzióktól BONN - A történelemben első ízben látogatott el lengyel elnök Németországba. Lech Walesa sze­mélyében ráadásul a nemzetközi kommunizmus megdöntésének le­gendás hősét is köszöntik vendég­látói, következésképpen olyan köz­figyelem kíséri a vizitet, amelyhez hasonlóról más kelet-közép-euró­­pai államférfi a korai Gorbacsov óta nem is álmodhat. A lengyel el­nök, akinek kíséretéből nem hiány­zik felesége, de gyóntatóatyja sem, és persze ott van több lengyel mi­niszter, köztük Skubiszewski, a kül­­ü­gyek irányítója, és számos gazda­sági vezető, természetesen gazda­sági-kereskedelmi kérdéseket állí­tott a látogatás középpontjába. „Nem pénzt kalapozni jöttem”, nyi­latkozta Walesa megérkezésekor, de nyomban utalt arra is, hogy Né­metország, amely - úgymond - oly bőkezűen adakozott a kommunista rezsimnek, most sem csukhatja be a bukszáját. A dolog persze nem ilyen egyszerű. Lengyelország sú­lyosan eladósodott, és a német üz­letemberekre nem is az adósság összege hat elidegenítőleg, hanem az, hogy a lengyel törlesztés a többszöri átütemezés ellenére is enyhén szólva akadozik. A lengyel infláció ugyan tavaly hetvenszáza­lékosra esett vissza, az 1990-es 558 százalékról, az egy főre eső lengyel éves nemzeti össztermék 2300 dol­láros összege azonban csupán töre­déke a németországi átlagnak. Walesa elnök és Helmut Kohl kancellár kedd déli megbeszélésén a lengyel elnök megmondta, hogy or­szága a Szövetségi Köztársaság messzemenő gazdasági segítségére számít az újjáépítés során, de leg­alább annyira bízik Bonn pártfogásá­ban annak érdekében, hogy mielőbb megnyílhassanak az EK piacai Len­gyelország, a Közösségnek decem­ber óta társult állama előtt. Helmut Kohl megismételte, hogy Lengyelor­szág a továbbiakban is számíthat Né­metország barátságára, ugyanakkor óvott a túlzott illúzióktól. A két or­szág életszínvonalának közelítése és kiegyenlítése bizony még hosszú fo­lyamat, mutatót rá a kancellár. Walesa elnök találkozott a német gazdaság vezető személyiségeivel is, akikkel mindenekelőtt azt vitatta meg, milyen lehetőségek nyílhatná­nak meg a lengyelországi német be­ruházó kedv ösztönzésére. Tény, hogy a lengyel összkülkereskedelem negyedét kitevő németországi export és import kerek egy százalékkal sze­repel a német gazdaság mérlegében, ami persze jó kiindulási alap a fej­lesztésre. Mind az idáig azonban nem várható nagyobb arányú javulás, amíg a német vállalkozók nem bizo­nyosodnak meg Lengyelország fize­tőképességéről és fizetési hajlandó­ságáról. Ezt pedig a német gazdasági vezetők kedden délután a Walesától megszokott nyíltsággal mondták meg a lengyel elnöknek. Józsa György Gábor Lemondott a német védelmi miniszter BONN­­ Váratlan gyorsasággal lemondott Gerhard Stoltenberg né­met szövetségi védelmi miniszter. Stoltenberg már hosszú idő óta a bonni kormány leggyengébb figurá­jának számít, akinek nem ok nélkül vetik a szemére, hogy teljességgel el­veszítette áttekintését minisztériumá­ban. Rövid időn belül másodszor de­rült ki, hogy tudta nélkül és határo­zott tilalmára történtek olyan fegy­verszállítások, amelyek nyilvános­ságra kerülése igen kínos helyzetbe hozta nemcsak a honvédelmi tárcát, hanem az egész szövetségi köztársa­ságot. Októberben az Izraelnek szál­lított keletnémet eredetű harci jármű­vek ügye, most pedig a parlamenti ti­lalom ellenére Törökországba kül­dött harckocsik afférja ingatta meg Stoltenberg helyzetét. Hétfőn még úgy tűnt, hogy a miniszternek sikerül Wolfgang Ruppelt fegyverkezési igazgató idő előtti nyugdíjazásával bűnbakot találnia, mára azonban nyilvánvaló volt, hogy a miniszter nem halaszthatja tovább a politikai konzekvencia levonását. Gerhard Stoltenberggel olyan ke­reszténydemokrata politikus távozott a német politikai életből, akinek tisz­tessége és szorgalma iránt senkinek nem volt kétsége. Stoltenberg Lud­wig Erhard óta számos kabinet tag­jaként szolgálta hazáját, bár tagadha­tatlan, hogy az elmúlt években Kohl kancellár pénzügy-, majd honvédel­mi minisztereként mind nagyobb fá­radtságról tett tanúbizonyságot. Stoltenberg lemondása különö­sen kellemetlen pillanatban érte a né­met kereszténydemokráciát, hiszen vasárnap két tartományban is, köztük Schleswig-Holsteinben tartanak vá­lasztásokat. Helmut Kohl környezete azonban nyilvánvalóan úgy döntött, hogy a határozott lépés kisebb kárt okoz, mint a taktikai halogatás. A miniszterrel távozik a hadügy két parlamenti államtitkára, Ottfried Henrich és Willy Wimmer is. A lé­pést kedden délután maga Helmut Kohl kancellár és Stoltenberg jelen­tette be. Kohl egyben megnevezte a miniszter kijelölt utódát, Volker Rü­he, a CDU főtitkára személyében. Általános vélemény, hogy a negy­venkilenc éves hamburgi politikus a legrátermettebb személy a posztra. Rühe egyben a júliusi országos párt­­kongresszusig megmarad a CDU fő­titkári tisztségében is. (j-gy-gy) N­éhány napja közölték hivatalo­san, hogy a magyar kormány fölkéri az Országgyűlést, jelentse ki, hazánk elismeri a hágai Nem­zetközi Bíróság joghatóságát. Ezzel Magyarország minden tekintetben az ENSZ teljes jogú tagjává válik - hangzik a hivatalos állásfoglalás -, amit az magyaráz, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság egyike a vi­lágszervezet hat fő szervének. A testület jogutódja a Népszövetség bírói kollégiumának, s amint a nemzetközi politikai lexikonok írják, a hágai székhelyű bíróság rö­viddel az ENSZ megalapítása után, 1946. április 18-án tartotta első ülé­sét. A testület 15 tagból áll, jelenleg a brit Sir Robert Yendall Jennings az elnök,­ helyettese a japán Shige­­ru Oda. Rajtuk kívül a tekintélyes hágai­ testületben lengyel, olasz, amerikai, algériai, kínai, norvég, orosz, francia, guyanai, venezuelai, Sri Lanka-i, madagaszkári és nigé­riai bíró foglal helyet. E világszerte tekintélyes jogalakalmazókat a kormányok jelölik ki, de ez csak akkor lép életbe, ha az ENSZ köz­gyűlése és a Biztonsági Tanács ab­szolút többséggel bizalmat szavaz nekik. A kinevezés kilenc évre szól,­­ s meghosszabbítható. Az elnököt és az alelnököt maguk választják meg a bírák, mandátumuk­ három évig érvényes. Csak teljesen szuverén álla­mok kérhetik a bíróság közbenjá­rását, s ha egyszer a felek elfogad­ták a hágai intézmény illetékessé­gét, akkor a döntés kötelező érvé­nyű. Kikérhetik a jogalkalmazók véleményét, ha vita támad egy szerződés értelmezése körül, bár­milyen nemzetközi jogi kérdés­ben, olyan cselekmény kivizsgálá­sára, amely egy nemzetközi köte­lezettséget sért, s ilyen esetben a megsértés mértékékének s a jóvá­tételnek a meghatározására. A nemzeti kormányzatok nem köte­lesek minden kérdésben elfogadni a bíróság illetékességét, például az Egyesült Államok és Nagy-Britan­­nia szerint bizonyos ügyekben nem illetékesek a hágai jog­alkalmazók. (m.j.) Kislexikon a hágai bíróságról Jelcin elnöki alkotmánytervezete (Folytatás az 1. oldalról) Sahraj azzal a kampánnyal indokolta lépését, amely szerinte a legfelső ta­nács vezető köreiből indult ki, s amely azzal fenyegette, hogy össze­férhetetlenségre történő hivatkozás­sal megfosztják képviselői mandátu­mától, miként a népi küldöttek kong­resszusának közeledtével egyre töb­bet és hevesebben bírált kormány más tagjait is. Sahraj szerint nem egyébről van szó, mint hogy ily mó­don is gyengítsék Jelcin feltétlen hí­veinek a táborát, annál is inkább, mi­vel Sahrajra a jelek szerint kulcssze­rep hárulna a „nagy parlament” ülés­szakán: ő dolgozta ki és segítene elő­terjeszteni Jelcin saját elnöki alkot­mánytervezetét, amelynek létét egy keddi rádióinterjújában a leköszönő politikus is elismerte. A Sahraj-incidens azért nem tud­ta teljesen beárnyékolni a föderatív szerződés aláírását, nem maradt el persze az ünnepi tűzijáték sem. Nem petárdák durrognak viszont a csecsen fővárosban, Groznijban, ahol kedd reggel néhány tucatnyi fegyveres rö­vid tűzpárbaj után elfoglalta a televí­zió épületét. S miután a magát a Du­dajev- rezsim ellenzékének valló lázadók beolvasták követeléseiket, az is nyilvánvalóvá vált, hogy az­ újabb grozniji válság végképp eltá­volíthatja Oroszországtól Cse­­csen-Ingusföldet, főként ha beigazo­lódik a feltevés, hogy a szálakat Moszkvából mozgatták. A felkelők ugyanis új választások kiírását és az Oroszországhoz fűződő viszonyról népszavazás megtartását sürgették. A csecsen parlament elnöke az ITAR­­TASZSZ tudósítójának adott interjú­jában kifejtette, előre kitervelt állam­csínykísérlet történt, amelynek sike­re esetén még kedden Groznij is csat­lakozott volna a föderatív szerződés­hez. Az alkotmányellenes erők mö­gött oroszországi katonai körök áll­nak - közölte Huszain Ahmadov, aki beszámolt arról, hogy a FÁK fegyve­res erőinek néhány alakulatát - Grú­ziában és Észak-Oszétiában - a groz­niji összecsapás kirobbanására harc­­készültségbe helyezték. A néphez intézett felhívásában ugyanezt állította Dudajev elnök is, s egyúttal a csecsenek szabadságá­nak megoltalmazására szólította fel a köztársaság polgárait. Lapzártánk táján a hírügynökségi jelentésekből az tűnt ki, hogy kedd estére elcsitul­tak a lövöldözések Groznijban, a város központjában azonban to­vábbra is farkasszemet néztek egy­mással Dudajev állig felfegyverzett hívei és ellenfelei, miközben a tele­vízióban elbarikádozták magukat a lázadók, akik később állítólag tüzet nyitottak egy hozzájuk igyekvő tár­gyalóküldöttségre, amire válaszul a nemzeti gárda páncélozott harcjár­művek bevetésével megostromolta az épületet. Az első beszámolók legalább egy tucatnyira teszik a ha­lálos áldozatok számát. A Dudajev­­hez hű gárdisták megkezdték a szét­szóródott felkelők kézrekerítését, akik közül némelyeket úgy kellett megmenteniük a lincselni készülő tömeg elől. (vnda) Havel Moszkvában Moszkvából jelenti az MTI. A csehszlovák-orosz államszerződés aláírására kedden este Moszkvába érkezett Václav Havel csehszlovák államfő. Oroszország önállóvá válá­sa óta ez az első alkalom, hogy Havel Moszkvába látogat. Megfigyelők szerint a politikai kapcsolatok fej­lesztésén kívül a szovjet csapatok ki­vonásával össszefüggő vagyonjogi vita rendezése is a tárgyalási témák között szerepel, bár ezt eddig hivata­losan nem erősítették meg. Dienstbier Bakuban Moszkvából jelenti az MTI­ Meg­kezdte a karabahi konfliktus megol­dását célzó közvetítését Jiri Dienst­bier csehszlovák külügyminiszter, az EBEÉ soros elnöke - jelentették az azeri hírügynökségre hivatkozva a nyugati hírszolgálati irodák. Dienst­bier a térségbe érkezve elsőként Ja­­gub Mamedov­val, Azerbajdzsán ügy­vezető elnökével tárgyalt Bakuban. Az AFP szerint Mamedov a találko­zón ismét elutasította azt a gondola­tot, hogy Karabah független delegáci­óval képviseltesse magát a Minszk­­ben tervezett békekonferencián. Vádemelés Modrow ellen Bonnból jelenti az MTI. Nagy­szabású házkutatási akciót hajtott végre kedden Berlinben és négy ke­letnémet tartományban a rendőrség, az államügyészséggel karöltve. Kö­rülbelül 500 rendőr és 30 állam­ügyész kutatott a keletnémet „kor­mányzati bűnözést” bizonyító doku­mentumok után. Ugyancsak kedden jelentette be a drezdai államügyészség, hogy vádat emelnek Hans Modrow volt keletnémet miniszterelnök ellen. Modrow-t, akinek képviselői mentelmi jogát korábban felfüggesztették, azzal gyanúsítják, hogy ösztönözte az 1989-es NDK-beli helyhatósági választások drezdai ered­ményeinek meghamisítását Vámjaink amerikai vádlistán (Folytatás az 1. oldalról) S­ mivel a jelentés amúgy tárgyalási adalék is az amerikai kormányzatnak a GATT-alkudozásban, hazafelé bi­zakodó, kifelé „még többet” sürgető (főleg a Japánnal foglalkozó fejezet bővült ki a tavalyihoz képest alapo­san, ám még a szabadkereskedelmi partner Kanadát is éri jó néhány szemrehányás az amerikai kivitel akadályozása címén, az EK-ről már nem is szólva). A magyar-amerikai kereskedelemről a jelentés megál­lapítja, hogy hazánk Amerika 67. ex­portpiaca, ám a mi kivitelünk az Egyesült Államokba 111 milliós többletet mutat, tavaly 5,2 százalék­kal nőtt. Megemlítve ,jobb rajthely­­zetünk” előnyeit a piacgazdasági át­térésben, annak és kivált a privatizá­ciónak a meggyorsítását szorgalmaz­za az amerikai jelentés. S nyugtázza, hogy importunk 93 százaléka nincs engedélyhez kötve, kvótáink pedig „nem jelentenek számottevő aka­dályt”, a külkereskedelem állami monopóliuma megszűnt, ma har­mincezer cég foglalkozik vele. Szóvá teszi viszont az amerikai kereskedel­mi hivatal négy vámemelési kezde­ményezésünket a GATT-nál, mert szerintünk ebből három „sérti” köte­lezettségvállalásainkat, így Wa­shington az uruguayi fordulóban csökkentésüket fogja kérni. Furulyás szerint itt „kissé vastagon fogott a ce­ruza”, mert a GATT megenged bizo­nyos és egyeztetett vámemeléseket, megkövetelve a kompenzálást. S ha sok ezerből négy tételnél - mások­hoz hasonlóan - élünk iparvédelmi jogunkkal, az még belefér a GATT- játékszabályokba. Furulyás különben közölte la­punkkal, hogy a jelentés nem okozott hazánknak meglepetést, hiszen „ezek­ről a problémákról tudunk és tárgya­lunk is az amerikaiakkal”. Ilyen a szó­vá tett szabadalmi vita: amerikai meg­ítélés szerint - a főleg a gyógyszer és vegyiparunkat érintő - eljárásvédelmi gyakorlatunk (a termékvédelem he­lyett) lehetővé teszi jeles márkák „le­koppintását”, néhány kisebb módosí­tással. Erről Furulyás közlése szerint a kétoldalú beruházásvédelmi tárgyalá­sok keretében már folyik az egyezke­dés, s egy hónapon belül Washington­ban ismét napirendre kerül a téma. Kereskedelmi képviselőnk elismerte, hogy valós, súlyos problémákról van szó, s korrektnek minősítette az ame­rikai megfogalmazást, főként az uta­lással az ügy kétoldalú megvitatására. Kifogásolják Washingtonban a bank- és biztosítórendszerünkben lévő, a külföldieket „korlátozó” szabályokat, ám Furulyás szerint csakis pénzügy­­miniszteri engedélykérésről van szó, ami az Egyesült Államokban is bevett dolog. Kereskedelmi követünk csu­pán nyugtázta azt az amerikai kifo­gást, hogy a készülő rádió- és tévétör­vény kiköti a „helyi tartalom” arányát, mint (másoknál is létező) kultúravé­delmet, és nem volt meglepetés Furu­­lyásnak az a mondat sem, hogy a kül­földi tulajdont korlátozná e törvény, és „ennek ellenzését az Egyesült Álla­mok kifejezte, folytatva e törvény fi­gyelését”. AJ. Négyoldalú konzultációk a rendezésről A moldovai elnök ultimátuma (Tudósítónktól) MOSZKVA - A Dnyeszter mel­léki köztársaság vezetőivel való tár­gyalások ideje lejárt - jelentette ki Marcea Snegur a moldovai parla­ment keddi, soron kívüli ülésén. Az elnök biztosította a honatyákat afe­lől, hogy Kisinyov „minden szüksé­ges intézkedést megtesz a törvényes­ség és a jogrend helyreállítása, a Dnyeszter bal partján élő őshonos la­kosság megvédelmezése érdekében”. A moldovai parlament tanácskozá­sán hosszú idő után először vettek részt a Dnyeszter túlsó oldaláról megválasztott képviselők, akik a szemben álló feleket a párbeszéd folytatására és a fegyveres alakula­tok válságövezetből történő kivoná­sára hívták fel. A Dnyeszter melléki köztársaság legfelső tanácsa hétfőn késő este el­fogadott határozatában területére nézve érvénytelennek nyilvánította a moldovai államfő szükségállapotot elrendelő ukázát, ami korántsem ar­ról tanúskodik, hogy Tiraszpol haj­lana az engedelmességre. A moldo­vai hatóságok által el nem ismert köztársaság parlamentje ezen túlme­nően azzal a kéréssel fordult a tér­ségben állomásozó 14. hadsereg ka­tonáihoz és tisztjeihez, hogy kelje­nek polgáraik védelmére. A testület felhatalmazta a tiraszpoli elnököt, hogy ha nem sikerül a megbeszélé­sek újrafelvételére rávenni Kisinyo­­vot, „a világ más államaihoz” folya­modjék segítségért. Közben Mircea Snegur a FÁK fegyveres erőinek parancsnokához intézett táviratában tájékoztatást kért arról, hogy miként elle­nőrzi a ve­zérkar a 14. hadsereg semlegességé­nek a megőrzését. A moldovai rend­őrség és a balparti gárdisták, vala­mint az őket - Snegur szerint Moszkva tudtával és belegyezésével - támogató kozákok közötti szórvá­nyos lövöldözések egyébként ked­den sem szüneteltek, ám komolyabb összecsapásokról egyelőre nem ér­keztek hírek. Az ITAR-TASZSZ helyszíni jelentése úgy értékeli a helyzetet, hogy mindkét táborban erőátcsoportosítás folyik. Kedden délután Kisinyovban megkezdődtek a konzultációk a konfliktusban érintett négy ország - Moldva, Ukrajna, Románia és Oroszország - külügyminisztérium­ szakértői között. A diplomaták a zárt ajtók mögött folyó egyeztetés előtt kijelentették, hogy a rendezési elkép­zelések megvitatásánál a helsinki el­vekből és a FÁK legutóbbi kijevi csúcstalálkozójának Moldovával kapcsolatos nyilatkozatából indulnak ki. (Az ukrán külügyminiszter tele­fonbeszélgetést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel is.) (v.­) Für Lajos Brüsszelben A NATO Együttműködési Tanácsának újabb egyeztetése HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Szerdán Brüsszelben első alkalommal ülnek össze a NATO Együttműködési Tanácsában részt vevő országok védelmi tárcáinak ve­zetői, köztük Für Lajos. Az eszme­cserék egyik résztvevője, Dick Che­ney amerikai hadügyminiszter a talál­kozó előtt a Reuter szerint kijelentet­te: nem gondolta volna, amikor annak idején átvette a Pentagont, hogy vala­ha is sor kerülhet ilyen összejövetel­re. Reményét fejezte ki, hogy ezzel kezdetét veszi egy olyan folyamat, amely tovább erősíti a bizalmat az egykori két ellenséges tábor között. Cheney elsősorban azért utazik Brüsszelbe, hogy sürgesse a szovjet utódállamokat: teljesítsék korábbi ígéretüket és szállítsák valamennyi nukleáris fegyverüket Oroszország­ba. S nyomást kíván gyakorolni Moszkvára is, hogy semmisítse meg ezek nagy részét Mint a brit hírügy­nökség megjegyzi, az az ukrán beje­lentés, mely szerint Kijev leállítja az atomfegyverek átszállítását, Nyuga­ton azt a félelmet kelti: Kazahsztán és Fehér-Oroszország is követheti ezen példát. A kérdés valószínűleg köz­ponti szerepet kap a NATO, a FÁK és a közép-kelet-európai államok első hadügyminiszteri találkozóján. Tervek szerint Cheney a nap folyamán találkozik Pavel Gracsov orosz honvédelmi miniszterhelyettes­sel, valamint a hadügyi tárca ukrán, fe­hérorosz, továbbá bolgár, csehszlovák és lengyel vezetőivel. (Mivel nemrégi­ben Budapesten tárgyalt Für Lajossal, így ezen kétoldalú találkozóra most nem kerül sor.) Cheney n­em zárta­ ki, hogy orosz partnerével­ áttekintik a taktikai és stratégiai nukleáris fegyve­rek további csökkentésének lehetősé­geit, beleértve azt a korábban elutasí­tott orosz javaslatot, amely szerint mindkét fél 2500 robbanófejre csök­kentené arzenálját. A Pentagon vezető­je továbbá önmérsékletre kívánja ösz­tönözni a FÁK-ot és a kelet-európai or­szágokat a hagyományos fegyverek más országoknak történő eladását ille­tően. A Bízósz-kormányzat tisztségvise­lői máris aggodalmukat fejezték ki, hogy szovjet gyártmányú tankokat és más fegyvereket Iránnak adnak el. Cheney ugyanakkor megértéséről biz­tosította ezen országokat, amelyek ipa­rának jelentős részét teszi ki a hadiipar. (l.g.j.) A Vjesnik értesülése (Folytatás az 1. oldalról) A köztársasági hadseregre vonatkozó javaslatot Jose Cutilheiro ismertette. Ez volt egyébként a délelőtti négy­­szemközti tárgyalások témája. Részle­tek egyelőre nem ismeretesek. Bosz­nia-Hercegovinában egyébként nem enyhült feszültség. A szinte minden­napossá vált robbantások, lövöldözé­sek mellett egy laktanya elleni táma­dásról is hír érkezett. Egy alakulat két órán át lőtte a bihaci kaszárnyát. A horvátországi válságövezetek­ben szintén „viszonylagos nyuga­lom” volt: szórványos tűzharc a frontok több pontján. A horvát rádió a hadsereg támadásairól adott hírt Gospic és Vinkovci környékéről, hétfőn este Eszéket is lőtték, de Dub­rovniknél is tegnapra virradó éjszaka tüzet nyitotak a horvát állásokra. A hadsereg szerint a horvát erők hétfőn tizenháromszor szegték meg a tűzszünetet Az ENSZ-erők pa­rancsnokságától szerzett értesülések szerint a kéksisakos zászlóaljakat a hét végén vagy a jövő hét elején kez­dik Jugoszláviába szállítani. Horvát-szerb csúcstalálkozó Washingtonban? A Vjesnik című zág­rábi lap ezt már nem is kérdezi, ha­nem állítja a State Departmenthez kö­zel álló jól értesült körökre hivatkoz­va. Azt is tudja, hogy erre hamarosan sor kerül, s a tárgyalások majd az amerikai kormányzat közvetlen véd­nöksége alatt folynak. Ugyanettől a forrástól szerzett értesülés szerint Ja­mes Baker külügyminiszter kész vál­lalni a vendéglátó és közvetítő szere­pét a két délszláv nép vezetőinek megbeszélésein. Az Egyesült Államok szándékát a lap abban látja, hogy - mint az újság fogalmaz - ki­szélesítse az utakat, amelyek a válság tartós megoldása felé vezetnek, és hogy lehűtse a felforrósodott ellenté­teket Szerbia és Horvátország között. Hivatalosan sehonnan sem erő­sítették meg a horvát újságnak ezt az értesülését, de - s ezt megint csak horvát újság írja - washingtoni dip­lomáciai körökben mind gyakrab­ban emlegetik, hogy a Fehér Ház a legkomolyabban fontolgatja a szerb-horvát Camp Dávidot. Sebestyén Imre

Next