Magyar Nemzet, 1992. április (55. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-01 / 78. szám
SZERDA, 1992. április 1. Nemzetközi élet Magyar Nit 3 Walesa Németországban Kohl óv az illúzióktól BONN - A történelemben első ízben látogatott el lengyel elnök Németországba. Lech Walesa személyében ráadásul a nemzetközi kommunizmus megdöntésének legendás hősét is köszöntik vendéglátói, következésképpen olyan közfigyelem kíséri a vizitet, amelyhez hasonlóról más kelet-közép-európai államférfi a korai Gorbacsov óta nem is álmodhat. A lengyel elnök, akinek kíséretéből nem hiányzik felesége, de gyóntatóatyja sem, és persze ott van több lengyel miniszter, köztük Skubiszewski, a külügyek irányítója, és számos gazdasági vezető, természetesen gazdasági-kereskedelmi kérdéseket állított a látogatás középpontjába. „Nem pénzt kalapozni jöttem”, nyilatkozta Walesa megérkezésekor, de nyomban utalt arra is, hogy Németország, amely - úgymond - oly bőkezűen adakozott a kommunista rezsimnek, most sem csukhatja be a bukszáját. A dolog persze nem ilyen egyszerű. Lengyelország súlyosan eladósodott, és a német üzletemberekre nem is az adósság összege hat elidegenítőleg, hanem az, hogy a lengyel törlesztés a többszöri átütemezés ellenére is enyhén szólva akadozik. A lengyel infláció ugyan tavaly hetvenszázalékosra esett vissza, az 1990-es 558 százalékról, az egy főre eső lengyel éves nemzeti össztermék 2300 dolláros összege azonban csupán töredéke a németországi átlagnak. Walesa elnök és Helmut Kohl kancellár kedd déli megbeszélésén a lengyel elnök megmondta, hogy országa a Szövetségi Köztársaság messzemenő gazdasági segítségére számít az újjáépítés során, de legalább annyira bízik Bonn pártfogásában annak érdekében, hogy mielőbb megnyílhassanak az EK piacai Lengyelország, a Közösségnek december óta társult állama előtt. Helmut Kohl megismételte, hogy Lengyelország a továbbiakban is számíthat Németország barátságára, ugyanakkor óvott a túlzott illúzióktól. A két ország életszínvonalának közelítése és kiegyenlítése bizony még hosszú folyamat, mutatót rá a kancellár. Walesa elnök találkozott a német gazdaság vezető személyiségeivel is, akikkel mindenekelőtt azt vitatta meg, milyen lehetőségek nyílhatnának meg a lengyelországi német beruházó kedv ösztönzésére. Tény, hogy a lengyel összkülkereskedelem negyedét kitevő németországi export és import kerek egy százalékkal szerepel a német gazdaság mérlegében, ami persze jó kiindulási alap a fejlesztésre. Mind az idáig azonban nem várható nagyobb arányú javulás, amíg a német vállalkozók nem bizonyosodnak meg Lengyelország fizetőképességéről és fizetési hajlandóságáról. Ezt pedig a német gazdasági vezetők kedden délután a Walesától megszokott nyíltsággal mondták meg a lengyel elnöknek. Józsa György Gábor Lemondott a német védelmi miniszter BONN Váratlan gyorsasággal lemondott Gerhard Stoltenberg német szövetségi védelmi miniszter. Stoltenberg már hosszú idő óta a bonni kormány leggyengébb figurájának számít, akinek nem ok nélkül vetik a szemére, hogy teljességgel elveszítette áttekintését minisztériumában. Rövid időn belül másodszor derült ki, hogy tudta nélkül és határozott tilalmára történtek olyan fegyverszállítások, amelyek nyilvánosságra kerülése igen kínos helyzetbe hozta nemcsak a honvédelmi tárcát, hanem az egész szövetségi köztársaságot. Októberben az Izraelnek szállított keletnémet eredetű harci járművek ügye, most pedig a parlamenti tilalom ellenére Törökországba küldött harckocsik afférja ingatta meg Stoltenberg helyzetét. Hétfőn még úgy tűnt, hogy a miniszternek sikerül Wolfgang Ruppelt fegyverkezési igazgató idő előtti nyugdíjazásával bűnbakot találnia, mára azonban nyilvánvaló volt, hogy a miniszter nem halaszthatja tovább a politikai konzekvencia levonását. Gerhard Stoltenberggel olyan kereszténydemokrata politikus távozott a német politikai életből, akinek tisztessége és szorgalma iránt senkinek nem volt kétsége. Stoltenberg Ludwig Erhard óta számos kabinet tagjaként szolgálta hazáját, bár tagadhatatlan, hogy az elmúlt években Kohl kancellár pénzügy-, majd honvédelmi minisztereként mind nagyobb fáradtságról tett tanúbizonyságot. Stoltenberg lemondása különösen kellemetlen pillanatban érte a német kereszténydemokráciát, hiszen vasárnap két tartományban is, köztük Schleswig-Holsteinben tartanak választásokat. Helmut Kohl környezete azonban nyilvánvalóan úgy döntött, hogy a határozott lépés kisebb kárt okoz, mint a taktikai halogatás. A miniszterrel távozik a hadügy két parlamenti államtitkára, Ottfried Henrich és Willy Wimmer is. A lépést kedden délután maga Helmut Kohl kancellár és Stoltenberg jelentette be. Kohl egyben megnevezte a miniszter kijelölt utódát, Volker Rühe, a CDU főtitkára személyében. Általános vélemény, hogy a negyvenkilenc éves hamburgi politikus a legrátermettebb személy a posztra. Rühe egyben a júliusi országos pártkongresszusig megmarad a CDU főtitkári tisztségében is. (j-gy-gy) Néhány napja közölték hivatalosan, hogy a magyar kormány fölkéri az Országgyűlést, jelentse ki, hazánk elismeri a hágai Nemzetközi Bíróság joghatóságát. Ezzel Magyarország minden tekintetben az ENSZ teljes jogú tagjává válik - hangzik a hivatalos állásfoglalás -, amit az magyaráz, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság egyike a világszervezet hat fő szervének. A testület jogutódja a Népszövetség bírói kollégiumának, s amint a nemzetközi politikai lexikonok írják, a hágai székhelyű bíróság röviddel az ENSZ megalapítása után, 1946. április 18-án tartotta első ülését. A testület 15 tagból áll, jelenleg a brit Sir Robert Yendall Jennings az elnök, helyettese a japán Shigeru Oda. Rajtuk kívül a tekintélyes hágai testületben lengyel, olasz, amerikai, algériai, kínai, norvég, orosz, francia, guyanai, venezuelai, Sri Lanka-i, madagaszkári és nigériai bíró foglal helyet. E világszerte tekintélyes jogalakalmazókat a kormányok jelölik ki, de ez csak akkor lép életbe, ha az ENSZ közgyűlése és a Biztonsági Tanács abszolút többséggel bizalmat szavaz nekik. A kinevezés kilenc évre szól, s meghosszabbítható. Az elnököt és az alelnököt maguk választják meg a bírák, mandátumuk három évig érvényes. Csak teljesen szuverén államok kérhetik a bíróság közbenjárását, s ha egyszer a felek elfogadták a hágai intézmény illetékességét, akkor a döntés kötelező érvényű. Kikérhetik a jogalkalmazók véleményét, ha vita támad egy szerződés értelmezése körül, bármilyen nemzetközi jogi kérdésben, olyan cselekmény kivizsgálására, amely egy nemzetközi kötelezettséget sért, s ilyen esetben a megsértés mértékékének s a jóvátételnek a meghatározására. A nemzeti kormányzatok nem kötelesek minden kérdésben elfogadni a bíróság illetékességét, például az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerint bizonyos ügyekben nem illetékesek a hágai jogalkalmazók. (m.j.) Kislexikon a hágai bíróságról Jelcin elnöki alkotmánytervezete (Folytatás az 1. oldalról) Sahraj azzal a kampánnyal indokolta lépését, amely szerinte a legfelső tanács vezető köreiből indult ki, s amely azzal fenyegette, hogy összeférhetetlenségre történő hivatkozással megfosztják képviselői mandátumától, miként a népi küldöttek kongresszusának közeledtével egyre többet és hevesebben bírált kormány más tagjait is. Sahraj szerint nem egyébről van szó, mint hogy ily módon is gyengítsék Jelcin feltétlen híveinek a táborát, annál is inkább, mivel Sahrajra a jelek szerint kulcsszerep hárulna a „nagy parlament” ülésszakán: ő dolgozta ki és segítene előterjeszteni Jelcin saját elnöki alkotmánytervezetét, amelynek létét egy keddi rádióinterjújában a leköszönő politikus is elismerte. A Sahraj-incidens azért nem tudta teljesen beárnyékolni a föderatív szerződés aláírását, nem maradt el persze az ünnepi tűzijáték sem. Nem petárdák durrognak viszont a csecsen fővárosban, Groznijban, ahol kedd reggel néhány tucatnyi fegyveres rövid tűzpárbaj után elfoglalta a televízió épületét. S miután a magát a Dudajev- rezsim ellenzékének valló lázadók beolvasták követeléseiket, az is nyilvánvalóvá vált, hogy az újabb grozniji válság végképp eltávolíthatja Oroszországtól Csecsen-Ingusföldet, főként ha beigazolódik a feltevés, hogy a szálakat Moszkvából mozgatták. A felkelők ugyanis új választások kiírását és az Oroszországhoz fűződő viszonyról népszavazás megtartását sürgették. A csecsen parlament elnöke az ITARTASZSZ tudósítójának adott interjújában kifejtette, előre kitervelt államcsínykísérlet történt, amelynek sikere esetén még kedden Groznij is csatlakozott volna a föderatív szerződéshez. Az alkotmányellenes erők mögött oroszországi katonai körök állnak - közölte Huszain Ahmadov, aki beszámolt arról, hogy a FÁK fegyveres erőinek néhány alakulatát - Grúziában és Észak-Oszétiában - a grozniji összecsapás kirobbanására harckészültségbe helyezték. A néphez intézett felhívásában ugyanezt állította Dudajev elnök is, s egyúttal a csecsenek szabadságának megoltalmazására szólította fel a köztársaság polgárait. Lapzártánk táján a hírügynökségi jelentésekből az tűnt ki, hogy kedd estére elcsitultak a lövöldözések Groznijban, a város központjában azonban továbbra is farkasszemet néztek egymással Dudajev állig felfegyverzett hívei és ellenfelei, miközben a televízióban elbarikádozták magukat a lázadók, akik később állítólag tüzet nyitottak egy hozzájuk igyekvő tárgyalóküldöttségre, amire válaszul a nemzeti gárda páncélozott harcjárművek bevetésével megostromolta az épületet. Az első beszámolók legalább egy tucatnyira teszik a halálos áldozatok számát. A Dudajevhez hű gárdisták megkezdték a szétszóródott felkelők kézrekerítését, akik közül némelyeket úgy kellett megmenteniük a lincselni készülő tömeg elől. (vnda) Havel Moszkvában Moszkvából jelenti az MTI. A csehszlovák-orosz államszerződés aláírására kedden este Moszkvába érkezett Václav Havel csehszlovák államfő. Oroszország önállóvá válása óta ez az első alkalom, hogy Havel Moszkvába látogat. Megfigyelők szerint a politikai kapcsolatok fejlesztésén kívül a szovjet csapatok kivonásával össszefüggő vagyonjogi vita rendezése is a tárgyalási témák között szerepel, bár ezt eddig hivatalosan nem erősítették meg. Dienstbier Bakuban Moszkvából jelenti az MTI Megkezdte a karabahi konfliktus megoldását célzó közvetítését Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter, az EBEÉ soros elnöke - jelentették az azeri hírügynökségre hivatkozva a nyugati hírszolgálati irodák. Dienstbier a térségbe érkezve elsőként Jagub Mamedovval, Azerbajdzsán ügyvezető elnökével tárgyalt Bakuban. Az AFP szerint Mamedov a találkozón ismét elutasította azt a gondolatot, hogy Karabah független delegációval képviseltesse magát a Minszkben tervezett békekonferencián. Vádemelés Modrow ellen Bonnból jelenti az MTI. Nagyszabású házkutatási akciót hajtott végre kedden Berlinben és négy keletnémet tartományban a rendőrség, az államügyészséggel karöltve. Körülbelül 500 rendőr és 30 államügyész kutatott a keletnémet „kormányzati bűnözést” bizonyító dokumentumok után. Ugyancsak kedden jelentette be a drezdai államügyészség, hogy vádat emelnek Hans Modrow volt keletnémet miniszterelnök ellen. Modrow-t, akinek képviselői mentelmi jogát korábban felfüggesztették, azzal gyanúsítják, hogy ösztönözte az 1989-es NDK-beli helyhatósági választások drezdai eredményeinek meghamisítását Vámjaink amerikai vádlistán (Folytatás az 1. oldalról) S mivel a jelentés amúgy tárgyalási adalék is az amerikai kormányzatnak a GATT-alkudozásban, hazafelé bizakodó, kifelé „még többet” sürgető (főleg a Japánnal foglalkozó fejezet bővült ki a tavalyihoz képest alaposan, ám még a szabadkereskedelmi partner Kanadát is éri jó néhány szemrehányás az amerikai kivitel akadályozása címén, az EK-ről már nem is szólva). A magyar-amerikai kereskedelemről a jelentés megállapítja, hogy hazánk Amerika 67. exportpiaca, ám a mi kivitelünk az Egyesült Államokba 111 milliós többletet mutat, tavaly 5,2 százalékkal nőtt. Megemlítve ,jobb rajthelyzetünk” előnyeit a piacgazdasági áttérésben, annak és kivált a privatizációnak a meggyorsítását szorgalmazza az amerikai jelentés. S nyugtázza, hogy importunk 93 százaléka nincs engedélyhez kötve, kvótáink pedig „nem jelentenek számottevő akadályt”, a külkereskedelem állami monopóliuma megszűnt, ma harmincezer cég foglalkozik vele. Szóvá teszi viszont az amerikai kereskedelmi hivatal négy vámemelési kezdeményezésünket a GATT-nál, mert szerintünk ebből három „sérti” kötelezettségvállalásainkat, így Washington az uruguayi fordulóban csökkentésüket fogja kérni. Furulyás szerint itt „kissé vastagon fogott a ceruza”, mert a GATT megenged bizonyos és egyeztetett vámemeléseket, megkövetelve a kompenzálást. S ha sok ezerből négy tételnél - másokhoz hasonlóan - élünk iparvédelmi jogunkkal, az még belefér a GATT- játékszabályokba. Furulyás különben közölte lapunkkal, hogy a jelentés nem okozott hazánknak meglepetést, hiszen „ezekről a problémákról tudunk és tárgyalunk is az amerikaiakkal”. Ilyen a szóvá tett szabadalmi vita: amerikai megítélés szerint - a főleg a gyógyszer és vegyiparunkat érintő - eljárásvédelmi gyakorlatunk (a termékvédelem helyett) lehetővé teszi jeles márkák „lekoppintását”, néhány kisebb módosítással. Erről Furulyás közlése szerint a kétoldalú beruházásvédelmi tárgyalások keretében már folyik az egyezkedés, s egy hónapon belül Washingtonban ismét napirendre kerül a téma. Kereskedelmi képviselőnk elismerte, hogy valós, súlyos problémákról van szó, s korrektnek minősítette az amerikai megfogalmazást, főként az utalással az ügy kétoldalú megvitatására. Kifogásolják Washingtonban a bank- és biztosítórendszerünkben lévő, a külföldieket „korlátozó” szabályokat, ám Furulyás szerint csakis pénzügyminiszteri engedélykérésről van szó, ami az Egyesült Államokban is bevett dolog. Kereskedelmi követünk csupán nyugtázta azt az amerikai kifogást, hogy a készülő rádió- és tévétörvény kiköti a „helyi tartalom” arányát, mint (másoknál is létező) kultúravédelmet, és nem volt meglepetés Furulyásnak az a mondat sem, hogy a külföldi tulajdont korlátozná e törvény, és „ennek ellenzését az Egyesült Államok kifejezte, folytatva e törvény figyelését”. AJ. Négyoldalú konzultációk a rendezésről A moldovai elnök ultimátuma (Tudósítónktól) MOSZKVA - A Dnyeszter melléki köztársaság vezetőivel való tárgyalások ideje lejárt - jelentette ki Marcea Snegur a moldovai parlament keddi, soron kívüli ülésén. Az elnök biztosította a honatyákat afelől, hogy Kisinyov „minden szükséges intézkedést megtesz a törvényesség és a jogrend helyreállítása, a Dnyeszter bal partján élő őshonos lakosság megvédelmezése érdekében”. A moldovai parlament tanácskozásán hosszú idő után először vettek részt a Dnyeszter túlsó oldaláról megválasztott képviselők, akik a szemben álló feleket a párbeszéd folytatására és a fegyveres alakulatok válságövezetből történő kivonására hívták fel. A Dnyeszter melléki köztársaság legfelső tanácsa hétfőn késő este elfogadott határozatában területére nézve érvénytelennek nyilvánította a moldovai államfő szükségállapotot elrendelő ukázát, ami korántsem arról tanúskodik, hogy Tiraszpol hajlana az engedelmességre. A moldovai hatóságok által el nem ismert köztársaság parlamentje ezen túlmenően azzal a kéréssel fordult a térségben állomásozó 14. hadsereg katonáihoz és tisztjeihez, hogy keljenek polgáraik védelmére. A testület felhatalmazta a tiraszpoli elnököt, hogy ha nem sikerül a megbeszélések újrafelvételére rávenni Kisinyovot, „a világ más államaihoz” folyamodjék segítségért. Közben Mircea Snegur a FÁK fegyveres erőinek parancsnokához intézett táviratában tájékoztatást kért arról, hogy miként ellenőrzi a vezérkar a 14. hadsereg semlegességének a megőrzését. A moldovai rendőrség és a balparti gárdisták, valamint az őket - Snegur szerint Moszkva tudtával és belegyezésével - támogató kozákok közötti szórványos lövöldözések egyébként kedden sem szüneteltek, ám komolyabb összecsapásokról egyelőre nem érkeztek hírek. Az ITAR-TASZSZ helyszíni jelentése úgy értékeli a helyzetet, hogy mindkét táborban erőátcsoportosítás folyik. Kedden délután Kisinyovban megkezdődtek a konzultációk a konfliktusban érintett négy ország - Moldva, Ukrajna, Románia és Oroszország - külügyminisztérium szakértői között. A diplomaták a zárt ajtók mögött folyó egyeztetés előtt kijelentették, hogy a rendezési elképzelések megvitatásánál a helsinki elvekből és a FÁK legutóbbi kijevi csúcstalálkozójának Moldovával kapcsolatos nyilatkozatából indulnak ki. (Az ukrán külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel is.) (v.) Für Lajos Brüsszelben A NATO Együttműködési Tanácsának újabb egyeztetése HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Szerdán Brüsszelben első alkalommal ülnek össze a NATO Együttműködési Tanácsában részt vevő országok védelmi tárcáinak vezetői, köztük Für Lajos. Az eszmecserék egyik résztvevője, Dick Cheney amerikai hadügyminiszter a találkozó előtt a Reuter szerint kijelentette: nem gondolta volna, amikor annak idején átvette a Pentagont, hogy valaha is sor kerülhet ilyen összejövetelre. Reményét fejezte ki, hogy ezzel kezdetét veszi egy olyan folyamat, amely tovább erősíti a bizalmat az egykori két ellenséges tábor között. Cheney elsősorban azért utazik Brüsszelbe, hogy sürgesse a szovjet utódállamokat: teljesítsék korábbi ígéretüket és szállítsák valamennyi nukleáris fegyverüket Oroszországba. S nyomást kíván gyakorolni Moszkvára is, hogy semmisítse meg ezek nagy részét Mint a brit hírügynökség megjegyzi, az az ukrán bejelentés, mely szerint Kijev leállítja az atomfegyverek átszállítását, Nyugaton azt a félelmet kelti: Kazahsztán és Fehér-Oroszország is követheti ezen példát. A kérdés valószínűleg központi szerepet kap a NATO, a FÁK és a közép-kelet-európai államok első hadügyminiszteri találkozóján. Tervek szerint Cheney a nap folyamán találkozik Pavel Gracsov orosz honvédelmi miniszterhelyettessel, valamint a hadügyi tárca ukrán, fehérorosz, továbbá bolgár, csehszlovák és lengyel vezetőivel. (Mivel nemrégiben Budapesten tárgyalt Für Lajossal, így ezen kétoldalú találkozóra most nem kerül sor.) Cheney nem zárta ki, hogy orosz partnerével áttekintik a taktikai és stratégiai nukleáris fegyverek további csökkentésének lehetőségeit, beleértve azt a korábban elutasított orosz javaslatot, amely szerint mindkét fél 2500 robbanófejre csökkentené arzenálját. A Pentagon vezetője továbbá önmérsékletre kívánja ösztönözni a FÁK-ot és a kelet-európai országokat a hagyományos fegyverek más országoknak történő eladását illetően. A Bízósz-kormányzat tisztségviselői máris aggodalmukat fejezték ki, hogy szovjet gyártmányú tankokat és más fegyvereket Iránnak adnak el. Cheney ugyanakkor megértéséről biztosította ezen országokat, amelyek iparának jelentős részét teszi ki a hadiipar. (l.g.j.) A Vjesnik értesülése (Folytatás az 1. oldalról) A köztársasági hadseregre vonatkozó javaslatot Jose Cutilheiro ismertette. Ez volt egyébként a délelőtti négyszemközti tárgyalások témája. Részletek egyelőre nem ismeretesek. Bosznia-Hercegovinában egyébként nem enyhült feszültség. A szinte mindennapossá vált robbantások, lövöldözések mellett egy laktanya elleni támadásról is hír érkezett. Egy alakulat két órán át lőtte a bihaci kaszárnyát. A horvátországi válságövezetekben szintén „viszonylagos nyugalom” volt: szórványos tűzharc a frontok több pontján. A horvát rádió a hadsereg támadásairól adott hírt Gospic és Vinkovci környékéről, hétfőn este Eszéket is lőtték, de Dubrovniknél is tegnapra virradó éjszaka tüzet nyitotak a horvát állásokra. A hadsereg szerint a horvát erők hétfőn tizenháromszor szegték meg a tűzszünetet Az ENSZ-erők parancsnokságától szerzett értesülések szerint a kéksisakos zászlóaljakat a hét végén vagy a jövő hét elején kezdik Jugoszláviába szállítani. Horvát-szerb csúcstalálkozó Washingtonban? A Vjesnik című zágrábi lap ezt már nem is kérdezi, hanem állítja a State Departmenthez közel álló jól értesült körökre hivatkozva. Azt is tudja, hogy erre hamarosan sor kerül, s a tárgyalások majd az amerikai kormányzat közvetlen védnöksége alatt folynak. Ugyanettől a forrástól szerzett értesülés szerint James Baker külügyminiszter kész vállalni a vendéglátó és közvetítő szerepét a két délszláv nép vezetőinek megbeszélésein. Az Egyesült Államok szándékát a lap abban látja, hogy - mint az újság fogalmaz - kiszélesítse az utakat, amelyek a válság tartós megoldása felé vezetnek, és hogy lehűtse a felforrósodott ellentéteket Szerbia és Horvátország között. Hivatalosan sehonnan sem erősítették meg a horvát újságnak ezt az értesülését, de - s ezt megint csak horvát újság írja - washingtoni diplomáciai körökben mind gyakrabban emlegetik, hogy a Fehér Ház a legkomolyabban fontolgatja a szerb-horvát Camp Dávidot. Sebestyén Imre