Magyar Nemzet, 1992. július (55. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-29 / 178. szám
Elégedetlenkednek az izraeli telepesek Rabin nem enged JERUZSÁLEM - Változatlanul nem törődnek bele a Likud-koalíció idején, az ellenőrzött területeken letelepített zsidó lakosok abba, hogy a Rabin miniszterelnök vezette új kormány az ország belső területeit kívánja előnyben részesíteni. S ennek első lépéseként máris leállíttatta az egyes zsidó települések között az elmúlt évben megkezdett útépítéseket éppúgy, mint a korábbi gyors ütemű lakásépítéseket. A telepesek fenyegetőznek, s erre reagálva kedden a rendőrminiszter, az e területek biztonságáért felelős katonai vezetőkkel együtt nyilatkozatot tett közzé, miszerint amíg megmarad e tiltakozó mozgalom a békés tüntetés keretein belül, addig nem avatkoznak be, de bármilyen törvénytelen akciót kezdeményeznének, számíthatnak a hatóságok szigorú válaszára. Rabin pedig, ugyancsak kedden, ismételten figyelmeztette, illetve emlékeztette az elégedetlenkedőket, hogy pártja programjában előre megfogalmazta ezeket a változásokat a területi politikában, az ország többsége ezt szavazta meg, s ezt e kisebbségnek végre tudomásul kellene vennie. Mindenesetre bizonyosra vehető, hogy ez a szópárbaj nem készteti elcsendesülésre a területek zsidó lakosságát, s ez még sok kellemetlenséget okoz majd az új izraeli vezetésnk. De az intifáda sem szünetel az új kormány életbe léptetése óta. Sőt, az utóbbi napokban egyre-másra hozzák nyilvánosságra az autógyújtogatások megszaporodásáról, a pokolgépes merényletkísérletekről szóló híreket. A múlt szombaton, jeruzsálemi parkolókban, fényes nappal nyolc gépkocsit gyújtottak föl egyelőre ismeretlen tettesek, kedden egy palesztin városi kertész sebesült meg egy jeruzsálemi parkban elrejtett pokolgép felrobbanásakor, Saron, Likud párti képviselő, volt építésügyi miniszter lakóháza előtt pedig késes arabot tartóztatott föl a járőr, és ugyancsak kedden, több izraeli gépkocsira dobtak benzines palackot. Izraelben tehát - a változó politika ellenére - forradalmi változás még nem következett be a hétköznapokban. Az őszre tervezett palesztin választások előrejelzései több körzetben is a Hammasz győzelmét ígérik. Ezt pedig, e szervezet szélsőséges megnyilvánulásai miatt - amely a Hammasz terroristák aktív, fegyveres intifáda tevékenységét is jelenti - egy csöppet sem szemlélik szimpátiával izraeli körökben. Mindenesetre a politikai vezetés végérvényesen úgy határozott, hogy Róma helyett, amely lemondta a soron következő kétoldalú közel-keleti béketárgyalások helyszínének vállalását - ezúttal még egyszer elfogadja Washingtont. Bár - s ezt ismételten hangsúlyozta az új távközlési miniszter is - Izrael szerené, ha a jövőben ezeket a megbeszéléseket a körzet érdekelt országainak küldöttségei a Földközi-tenger térségébe helyeznék át. Rabin kormányfő várhatóan augusztus 10-én és 11-én vendége Amerikában Bush elnöknek, s találkozásuk fő témája az Izraelnek nyújtandó amerikai bankgarancia lesz. E találkozót és a békekonferenciát Izrael nem kívánja összekapcsolni. Ezért, noha a palesztinok ragaszkodnak a washingtoni kétoldalú tárgyalások augusztus 10-i időpontjához, Izrael egy augusztus végi dátumban szeretne egyezségre jutni. Beck Anna Mihály király ismét hazalátogat? BUKAREST Amióta elhangzott a román liberálisok részéről, hogy Mihály királyt fogják javasolni elnökjelöltnek Ion Iliescu ellenében, azóta a politikai küzdelem, a parlamenti választások tétje mintha teljesen háttérbe szorult volna a romániai választópolgár tudatában. S bár a liberális küldöttség (igaz, nem a legfelső, pártelnöki szinten) megjárta Svájcot, többórás kihallgatáson győzködte a román uralkodót, de semmilyen kézzelfogható választ nem kapott. Utánuk egy nappal Corneliu Coposu, a román Demokratikus Konvenció elnöke, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke beszélgetett 6 órán át Mihály királlyal; beszámolója szerint az uralkodó nyíltan megmondta, hogy nem avatkozik be a politikai játékokba, s csak mint király hajlandó elfogadni a romániai politikai erők felszólítását Igaz, hogy nyitr állásfoglalásra még nem került sor, de Coposu úr szerint a király hamarosan fontos felhívással fordul a román néphez, amelyben világosan kifejti álláspontját Ugyancsak a keddi román sajtóban látott napvilágot az a hír, hogy Mihály király látogatásra készül Romániába, előreláthatólag augusztus közepén, Brancoveanu uralkodó szentté avatási ünnepségei alkalmával. Látogatása során fölkeresné Bukarestet Brassót Temesvárt és Nagyszebent Radu Campeanu, a Nemzeti Liberális Párt vezére, aki a „zseniális” királyi elnökjelölt-javaslat értelmi szerzője, a héten, megismételve pártemberei zarándoklását maga is bekopogtat a versoix-i lakosztály ajtaján. Cseke Gábor A KÜLPOLITIKAI HELYZET ------------f---------|---------r —-ί.-------— ■ A VOLT JUGOSZLÁVIA TERÜLETÉN KÍVÜLRE a legtöbb menekült Németországba érkezett, mintegy 200 ezren. Hazánk a második legnagyobb befogadó ország a maga 50 ezer menekültjével, derült ki azon a brüsszeli sajtóértekezleten, amelyet a szerdán Genfben kezdődő, miniszteri szintű menekültügyi konferencia előtt tartottak. Ezen elhangzott az is, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága az elmúlt napokban felmérést végzett Jugoszlávia térségében és a szomszédos országokban, s ennek alapján dolgozzák ki, milyen összegű segítséget kellene nyújtani a befogadó országok számára. A genfi konferencia egyik fő célja pedig éppen az anyagi fedezet biztosításának az előmozdítása lenne. A főbiztosság összesítése szerint egyébként az elmúlt egy év alatt több mint 2,2 millió ember menekült el a délszláv térségben otthonából, főleg Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból. Azösszesített adatok alapján mintegy 1,81 millióan továbbra is az egykori Jugoszlávia területén tartózkodnak, míg külföldön 410 ezrek találtak ideiglenes vagy végleges menedéket. S miközben a hírügynökségek is arra emlékeztetnek, hogy a kis lélekszámú országok eddig lényegesen több menekültet fogadtak be, mint például Franciaország vagy Anglia, addig a genfi egyeztetést megelőzően diplomaták attól tartanak, hogy a tanácskozásra árnyékot vet az európai országok között fennálló és növekvő nézeteltérés a menekültáradat kezelésének kérdéseiben. Ez érezhetővé vált akkor, amikor a hét végén a német politikusok és a sajtó érzéketlenséggel vádolták meg az EK-partnereket. Egyes német politikusok egyenesen „kérges szívűnek" nevezték a franciákat, a spanyolokat, a belgákat és a briteket. Klestil orsztrák államfő alighanem valamennyi európai ország dilemmáját fogalmazta meg, kifejtvén: „Egyfelől kötelességünknek érezzük, hogy segítsünk a háború sújtotta embereken. Ugyanakkor semmiképpen sem téveszthetjük szem elől országunk stabilitását." ■ LONDONBAN UGYAN FOLYTATÓDIK a három boszniai, egymással harcoló nemzetiség egyeztetési kísérlete, ám ugyanakkor Szarajevóban sem szünetel a tűzpárbaj. A konferencián részt vevő bosnyák küldött pedig megerősítette, hogy a hadműveletek befejeztéig nem hajlandó még az EK-közvetítő által előterjesztett politikai javaslatcsomagról sem tárgyalni. A BBC hírműsora már meg is előlegezte a londoni értekezlet kudarcát, amennyiben a bosnyák fél nem enged az álláspontjából, márpedig Silajdzic külügyminiszter kijelentette: nem tud érdemben egyezkedni, miközben „fegyvert fognak rá". A londoni sajtó egyébként rámutat arra: a brit kabinet tartózkodó magatartását „megfontolt pragmatizmusként" kívánja elfogadtatni, ám a helyzet romlásával a kormány álláspontja egyre inkább akaratgyengeségnek és értékelési hibának tűnik. S közben elvész egy ritka alkalom annak bizonyítására, hogy Nagy-Britannia továbbra is diplomáciai és katonai hatalom. Ám nehezen cáfolható az az érv, hogy egy esetleges katonai beavatkozás a Balkánon több brit katona halálával járna, mint a falklandi, az észak-írországi és az öbölbeli konfliktusok együttvéve. London éppen ezért lép fel oly eréllyel a fegyveres megoldás ellen. A The Daily Telegraph pedig azt is megpendíti, hogy a brit közvéleménynek az okozza a legfőbb gondot: ebben a háborúban nem lehet egyértelműen kijelölni a „jót" és a „rosszat". A bosnyák kormánycsapatoknak is meg kell érteniük, hogy nem provokálhatják az ellenséget büntetlenül. L. G. J. A sérelmek tolmácsolása Hargita és Kovászna küldöttei a román kormányfőnél Bukarestből jelenti az MTI. Theodor Stolojan román miniszterelnök valamint Dom Viorel Ursu és Mircea Vaida helyi közigazgatási ügyekben illetékes államtitkárok kedden délután fogadták az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció Hargita és Kovászna megyei szervezeteinek képviselőit A küldöttség ismertette a két megye lakosságának a magyar nemzetiségű prefektusok leváltásával kapcsolatos sérelmeit a kormány eljárásával szembeni fenntartásaikat. A találkozóról a késő délutáni órákban röviden beszámoló rádióhír szerint a megbeszélésen elhangzottakat szerdán a kormány ülése elé terjesztik. A SKÁLA TRADE Rt. azonnali belépéssel raktárház- vezetőt keres a Vegyesiparcikk nagykereskedelmi raktárába. Felvételi feltétel:minimálisan középfokú kereskedelmi végzettség/érettségi/ szakmai gyakorlat vegyesiparcikk szakmában, felsőfokú raktárgazdálkodási képesítés előnyt jelent. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Varga Sándor főosztályvezetőnél részletes önéletrajzzal. Telefon: 114-2404 •*0* 2406 Meghívó Meciarnak Prágából jelenti az MTI Magyarországi látogatásra hívta meg Vladimír Meciar szlovák kormányfőt Katona Tamás, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára, aki kedden tett látogatást Pozsonyban. Megállapodott Meciarral abban, hogy forródrótot építenek ki a két miniszterelnöki hivatal között. Katona az MTI tudósítójának elmondta: a meghívás átadásán túl az volt a célja, hogy biztosítsa Meciart a Szlovákiával való maximális magyar együttműködési készségről. A magyar politikus hangsúlyozta a rossz beidegződésektől, előítéletektől való megszabadulás szükségességét, és úgy vélekedett, most jó alkalom kínálkozik a szlovák-magyar kapcsolatok megújítására. Egyes szlovákiai magyar politikai mozgalmak közelmúltban hangoztatott autonómiaköveteléseivel kapcsolatban Katona Tamás elmondta: „Megállapodtunk abban, hogy iparkodunk tiszteletben tartani egymás érzékenységét. Ha vannak olyan szavak, melyek nem a valóságos jelentésüknek megfelelően szerepelnek a köztudatban, hanem valamilyen más mögöttes tartományuk van, akkor más szavakat kell találni.” Így szerinte az autonómia szó helyett olyan kifejezést lehet használni, amely benne van a szlovák alkotmánytervezetben - például az önigazgatás, önrendelkezés kifejezést. A magyar politikai államtitkár indítványozta a szlovák minisztertelnöknek, hogy határozzák meg a „kölcsönösen nyitott kaszárnyák” övezetét Ez azzal összefüggésben merült fel, hogy Meciar a közelmúltban - szlovák sajtójelentések szerint - túlzott mértékű katonai gyakorlatozással vádolta Magyarországot. Katona Tamás az ΜΤΊ- nek adott tájékoztatásában nem tartotta kizártnak, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást lehet találni a bősi erőmű ügyében. Utalt arra, hogy „bizonyos nemzetközi ajánlatok érvényben vannak.” Ezzel az Európai Közösség szakértőinek lehetséges közreműködésére utalt, amire viszont csak akkor van esély, ha egyik fél sem állítja kész helyzet elé a független szakvélemény készítőit. Elutazott hazánkból a mexikói elnök Hivatalos magyarországi látogatását befejezve kedden, a kora hajnali órákban elutazott BudapestrőlCarlos Salinas de Gortari, a Mexikói Egyesült Államok elnöke. Magyarországi tartózkodása során eszmecserét folytatott Göncz Árpád (köztársasági elnökkel és Antall József kormányfővel, találkozott a magyar gazdasági élet képviselőivel. A látogatást mindkét részről úgy értékelték: jelentős ösztönzést adott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez, és élénkítő hatással lesz Magyarország, illetve Mexikó jelenleg viszonylag szerény gazdasági kapcsolataira. Ezt a célt szolgálja a látogatás idején aláírt műszaki-tudományos és idegenforgalmi megállapodás is. (Információ az 5. oldalon) Bagdad Helyükön az ENSZ-megfigyelők (AP) Háromhetes várakozás után az iraki fegyverkezést felügyelő ENSZ-megfigyelők kedden megkezdhették a bagdadi mezőgazdasági minisztérium épületének átvizsgálását - jelentette egy meg nem nevezett ENSZ-tisztségviselőre hivatkozva az AP hírügynökség. A diplomata szerint a csoport két amerikai tagja, a korábbi megegyezésnek megfelelően, az épületen kívül maradt. Szükség esetén viszont társaik kivihetik hozzájuk az átvizsgálandó dokumentumokat. A hivatalos iraki hírügynökség jelentése szerint Tárik Aziz iraki miniszterelnökhelyettes a helyi televíziónak adott nyilatkozatában fenyegetően kommentálta az ENSZ-megfigyelők munkáját: mint mondta, komoly következményekkel járhat, ha a csoport tagjai „provokatív” vagy „inzultáló” módon járnának el. A politikus kijelentette: országa vezetőit és népét nem rázták meg a fenyegetések, „melyeknek fele vagy negyede még egy nagyhatalmat is megrendített volna”. f (2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet SZERDA, 1992. július 29. Egy főparancsnok „Bizalmi szavazás” (Tudósítónktól) WASHINGTON - .fogják be a szájukat!” - kiáltotta, türelmét vesztve a beszédét megzavaró csoportnak Bush elnök. Csak nem gondolják, hogy a főparancsnok, a világháborús veterán nem tekinti szívügyének a kérést - fejtegette haragosan az indokínai háborúban eltűntek háborgó családtagjainak a Fehér Ház lakója. A tudósítók még azt is meghallották, hogy a szónoklatát percekre félbeszakító elnök az emelvényen a szervezőkkel vitatkozva ingerülten nekiszegezte a kérdést a fő vendéglátónak: „Hazugnak tart?” Utóbb a sajtóvisszhang megoszlott. Sokan nem értették, egyáltalán miért kereste fel az amúgy is politikai bajban lévő Bush ezt az évek óta és közismerten „ellenséges” közeget, a még mindig élőnek hitt fiúk, férjek után makacsul nyomozó, és a hivatalnak hinni nem akaró családtagok szervezetét, ha csak az e körben oly népszerű - és a kormányt szintén eltussolással vádoló - Perot „ellensúlyozására” nem. Cinikusabb megfigyelők viszont úgy okoskodtak, a szokatlan összezördülés államfő és a tagadhatatlanul tiszteletlen hallgatóság között biztosította a Fehér Háznak a kívánt tévétálalást. Benne az utalással a háborút próbált, háborút irányító főparancsnokra. A kipróbált ember Három napra rá, hétfői kampánybeszédében Bush már nyíltan megindította a főparancsnoki offenzívát, a közvélemény-kutatásokon vészesen előretört demokrata Clinton ellen. Változásra természetesen szükség van, ha a világot megváltoztattuk, most Amerikában is megtesszük, ámde van e szóban egy csavarintás is: a bizalom - fejtegette a hivatalban ülő elnök, s stílszerűen nem bízta a véletlenre, hogy szavát jól értsék. A Fehér Házban gyakran csöng éjszaka a telefon, hol egy puccs ügyében kell intézkedni, hol egy Szaddamhoz hasonló féktelent megfékezni. S az amerikai népnek tudnia kell, hogy a telefont felvevő ember tapasztalt, kipróbált, bátran megteszi, amit tennie kell - mutatott önmagára az elnök, ki is mondva, hogy „azt hiszem, én bebizonyítottam, ilyen ember vagyok.” Clinton nevét, persze, ki sem ejtette, megtették azt kortesei. A michigani republikánus kormányzó a demokrata elnökjelöltet „tapasztalatlan és kipróbálatlan” politikusként emlegette, wisconsini kollégája meg úgy okoskodott, mégsem bízhatók az ország ügyei „valakire, aki sohasem hagyta el a Délt”. S kontrázott nekik - az „éppen csak megmenekült” Quayle alelnök, ki az elmúlt évek világváltozásait Reagan és Bush érdemének minősítette. Külpolitikai offenzíva S a főparancsnok szóvivője, Fitzwater bátran csatába is szállt: „felelőtlennek” nevezte Clinton vasárnapi nyilatkozatát, amelyben a demokrata jelölt erélyesebb fellépést sürgetett Milosevics és a boszniai szerb állások ellen. Számítani lehetett, hogyne, a Fehér Ház „külpolitikai offenzívájára". A bennülő mindig igyekszik kételyeket támasztani a kormányzásra törővel kapcsolatban. Főleg, ha bajban van, mint Bush vitathatatlanul: a hozzá húzó központi bankelnök múlt heti kongresszusi meghallgatásából is kiderült, hogy a várva várt fellendülés „túl késő" lesz az elnöknek. A maga konvenciósikerére építő, és a neki kedvező közvéleménykutatási eredményektől elbizakodni tudatosan nem akaró Clinton pedig alaposan kihasználja azt, ami már a Perotüstökösnek is fő oka volt: a Bushsal szembeni elégedetlenséget. Szorult helyzetében mi egyebet tehetne a láthatóan mind jobban aggódó republikánus tábor, mint megingatni a bizalmat a jövevényben. S ehhez nem elegendő a már javában próbált Clinton-ócsárlás: „apró állam kudarcot vallott kormányzója”. Egyfelől az arkansasit a többi 49 kormányzó „megszavazta” a közülük legjobbnak. Másfelől Clinton kapásból vágja vissza: „Engem mindenért felelősnek tartanak, ami Arkansasban történt, ő meg semmiért sem felelős, ami Amerikában van.” S mivel a lakosságnak éppen ez utóbbi okból lett elege a Bush-kormányzásból, s mert hiába szeretné az elnök, ha a gazdasági helyzetet úgy látnák, ahogyan őt szemléli, bizakodva, menekülni e politikai kutyaszorítóból csak előre lehet. A vetélytárs támadásával, lejáratásával, a demokraták vezetésével szembeni hazai és külföldi bizalmatlanság felszításával. S noha a választási év tanúsága szerint az amerikaiakat a hazai gondok foglalkoztatják, a Fehér Háznak muszáj előtérbe tolni a külpolitikát, Clinton Achillessarkát célozva. Baker biztosra jósolt „beköltözéssé” a Fehér Házba gyanú szerint még inkább össze fogja keverni a kül- és belpolitikát, amit - figyelmeztetnek máris sokan - főként az előbbi fog megsínyleni. S nemcsak azért, mert a külügyminiszter „aknátlanítani” igyekszik majd a terepet: tűzszünetet egyengetve az izraeli különbiztosíték ügyében, november utánra tolva a kínos „Irak-gate” ügyet, tehát Szaddam felpumpálását egészen Kuvait lerohanásáig, s - mint Fitzwater szavaiból kitűnik - a legkevésbé sem kapkodva el a boszniai beavatkozást, emlékezve a tíz évvel ezelőtti bejrúti amerikai beavatkozás áldozataira A vesztes diktál? Bagdad sakkban tartása szintén a haditerv része, bár a Bush-Baker páros itt is aknamezőn lépked. Hiszen miközben a főparancsnok Szaddam „meghunyászkodását” hirdeti, nemcsak a bagdadi diktátor és emberei ünnepük a maguk diadalát, hanem sok amerikai elemző is hajlik az ő javukra ítélni a „meccs” kimenetelét, mióta diktálja a háború vesztese a feltételeket (mint az ellenőrcsapat összetételét)? - kérdi még a vadul Clinton-ellenes ultrakonzervatív The Washinton Times is. „Vasárnaptól” - felel a vezércikk, s más konzervatív szemleírók is több fantáziát fedeznek fel Clinton alelnökjelöltjének, Gorenak az iraki ellenállás támogatását sürgető szavaiban, mint pusztán pár katonai odacsapásban. A boszniai valóság pedig kezdi kínosan zavarni a véleményformálókat. S hát nem biztos, hogy akár Bakerrel az alparancsnoki hídon is Clinton bekergethető (mint négy éve Dukas is) a „megbízhatatlanság” holt öblébe. Hiszen a Bush-hajóról nem volt tanácsos lehajítani az alelnököt, mert csak még jobban emlékeztette volna az embereket az elnöki ajkakról leolvasható adóígéret megszegésére. S hát 1980-ban Carterre bumerángként ütött vissza a „veszélyes, kipróbálásán” Reagannel szembeni bizalmi szavazás. Kockázatos taktika rájátszani a „kisebbik, ismert rossztól” való félelemre. De ha nincs jobb? Avar János