Magyar Nemzet, 1992. július (55. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-25 / 175. szám

4 Magyar Nemzeti Hazai tudósítások SZOMBAT, 1992. július 25. HÍREK BÁNYAI GÁBOR, a Tv 1 intendánsa szerint a július 20 án sugárzott kata­lán nemzeti est egy hosszabb távú együttműködés első állomása volt. A katalán Tv 3 csatorna képviselőivel kétéves együttműködési szerződést ír­tak alá. Ez az első eset, hogy nem a Magyar Televízió, hanem két csator­na köt ilyen nemzetközi megállapo­dást. Az együttműködés következő lé­péseként a Katalán televízió látja majd vendégül a Tv 1-et. A MAGYAR-UKRÁN kisebbségi ve­gyes bizottság ülésének hétfőn Buda­pest ad otthont. A testület magyar ta­gozatának küldöttségét Entz Géza ál­lamtitkár vezeti. Magyarország és Ukrajna még tavaly, Leonyid Krav­­csuk elnök budapesti útja alkalmával nyilatkozatban rögzítette az együtt­működés alapelveit a nemzeti kisebb­ségek jogainak biztosításában. A nyi­latkozat szellemében a két ország a többi között deklarálta az állampol­gárok azon jogát, hogy szabadon dönthessék el, melyik nemzetiséghez kívánnak tartozni. MEGJELENT A HÁRMASHATÁR című magyar-román-ukrán közös újság próbaszáma pénteken. A 15 ezer példányos, 12 oldalas, magyar nyel­vű lap a tervek szerint havonta jelenik majd meg a Nyírségben, valamint a szomszédos Ukrajna Kárpátaljai terü­letén és a romániai Szatmár megyé­ben. A lapgazda a magyar-osztrák érdekeltségű Kelet Magyarország Lapkiadó Kft., amely az újság előállí­tásához a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattól anyagi, a másik két régió vezetőitől elvi támo­gatást kap. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS teljes kettéválasztására kitűzött jövő évi ja­nuár elsejei határidő valószínűleg ké­sőbbre tolódik, azért, mert a korsze­rűsítés, az egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás különválasztása a költségek és a létszám megduplázá­sát igényli. Egyebek között erről is szólt Botos József államtitkár, az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság vezetője pénteken Kecske­méten, a Szent Kristóf-napok megnyi­tóján. KÖRMENDEN ünnepélyesen elbúcsúz-­­­tatták azokat a határőr-tiszthelyettese­ket, akik egy éven át folytattak tanulmá­nyokat a Határőrkiképző és­­Tovább­képző Intézetben, s akik most szolgála­ti helyükre indulnak. Dr. Körinek Lász­ló, a Belügyminisztérium Rendészeti Hi­vatalának elnöke beszédében kiemelte, hogy az ország közbiztonsága miatt fontos volt ez a felkészítés. A 230 vég­zett hallgatót nehéz szolgálat várja Zá­honytól Rábafüzesig a határállomáso­kon. Nováky Balázs vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnoka el­mondta, hogy év végétől a határforgal­­mat már csak hivatásos tisztek és tiszt­­helyettesek ellenőrzik. AZ EURÓPAI KÖRNYEZETVÉDELMI TÁBOROK elnevezésű mozgalom je­gyében rendezte azt az egy hónapig tartó hortobágyi környezetvédelmi tá­bort, amely pénteken fejeződött be a puszta észak-nyugati területén. A programban részt vevő angol, fran­cia, német és magyar egyetemisták a természetvédelem és a mezőgazda­­sági termelés összhangjának lehető­ségeit, illetve a természeti erőforrások védelmének faladatait vizsgálták. EGYHÁZI TELKEN LEVŐ, de használa­ton kívüli állami iskolaépület átalakí­tásával Zalaváron többféle szerepet betöltő faluházat hoztak létre, ame­lyet pénteken avatott fel Wekler Fe­renc, a parlament önkormányzati bi­zottságának elnöke. Miután az egy­ház lemondott az ingatlanról, a helyi önkormányzat központi pályázaton elnyert 4 millió forintból alakíttatta ki az óvodát, könyvtárat, klubot, vala­mint orvosi rendelőt és gyógyszertá­rat magában foglaló létesítményt. TANKÖNYVTERJESZTÉSSEL is foglalko­zik az idén a nemrégiben részvénytár­sasággá alakult Dráva Piért Rt. - jelen­tették be pénteki pécsi sajtótájékoztató­jukon a cég vezetői. A Dél-Dunántúlon negyedmillió alsó-, közép- és felsőfokú oktatásban részesülő diák tanszereinek beszerzéséről gondoskodnak, s a ré­gió hétszázötven alsó és középfokú is­kolájának kétszázezer tanulóját látják el ezerkétszázféle tankönyvvel. A tan­könyvellátásban jelentkező gondokat azonban a Dráva Piért Rt. sem tudja megoldani. A problémák okai közt a minisztérium, a kiadók és a terjesztők közti összhang hiányát említették. To­vábbi gond a nemzetiségi tankönyvek értékesítése. A minisztérium állásfogla­lása szerint ugyanis csak a nemzetiségi oktatást folytató iskolák kaphatják meg ezeket a könyveket, amelyeket pedig a korábbi években más iskolák is igény­be vettek a nyelvi oktatáshoz. Assisi szellem Befejeződött a dalai láma látogatása Befejezéséhez érkezett a XIV. dalai láma budapesti látoga­tása, ma reggel visszautazik indiai lakóhelyére. Pénteken az Intercontinental Szállodá­ban foglalta össze látogatásá­nak tapasztalatait a sajtó szá­mára. Délután kilátogatott a 301-es parcellába, majd Pas­­kai László bíborossal találko­zott. Este a Szent István-bazili­kában ökumenikus istentiszte­leten vett részt. Három olyan gondolattal kezdte a vallási vezető az újságírókkal való találkozóját, amelyet akárhol jár a vi­lágban, mindenhol el szokott monda­ni. Felhívta a figyelmet „a mélyről jövő emberi testvériességre”, az együttérzés gondolatára. Ezt követő­en a vallások harmóniájának, békés együttélésének szükségességéről be­szélt, kijelentve, hogy minden útjára „Assisi szellemét" viszi magával. Harmadikként pedig annak fontossá­gát hangoztatta, hogy mint tibeti, né­pe helyzetét és sítúráját ismertesse meg a világgal. Elmondta a láma azt is, hogy tapasztalata szerint Európá­ban is egyre többen érdeklődnek a keleti tanok, így a buddhizmus iránt is, s örömmel konstatálta, hogy ven­déglátói számára nem volt közömbös a tibeti nép sorsa sem. Az újságírók érdeklődésére ismé­telten leszögezte, hogy látogatása el­sősorban spirituális és kulturális jel­legű volt, s örömét fejezte ki, hogy ápolják Magyarországon Körösi Csom­a Sándor emlékét. Legfigye­lemreméltóbb tapasztalatának azon­ban azt nevezte, hogy közvetlenül betekinthetett a demokrácia kibonta­kozásának folyamatába. Beszélt a hazáját érintő környezeti veszedel­mekről is. Azt fejtegette, hogy mint emberi lényeknek, felelőseknek kell lennünk a saját bolygónk iránt A konkrét tibeti veszélyek között a nagyméretű, ésszerűtlen erdőirtást, s a nyomában járó talajeróziót jelölte meg, megjegyezve, hogy az utóbbi időben a kínai hatóságok részéről po­zitív jeleket is tapasztal. Délutáni, 301-es parcellabeli lá­togatása kapcsán elmesélte, hogy 1956-ban ő is nehéz helyzetbe került. Télen, már a magyarországi forrada­lom leverése után Indiába készült, s mielőtt elindult volna, a kínai hatósá­gok figyelmeztették, bármilyen el­lenálló tevékenység esetén Tibet is Magyarország sorsára jut. A Rákos­­keresztúri köztemetőben aztán meg­koszorúzta Nagy Imre sírját és az ’56-os forradalom mártírjainak em­lékművét. Ezt követően néhány per­cet beszélgetett Pongrácz Gergellyel és Winner Máriával, az ’56-os Szö­vetség képviselőivel. (krajczár) (A láma látogatásával kapcsolatos kulturális információk a 10. oldalon) Vád és reagálás Savanyú a csabai Narancs Korrupcióval vádolják a Fidesz Békés megyei irodavezetőjét, Nagy Sándort, aki egyben a fiatal demok­raták békéscsabai képviselőtestületi frakciójának a tagja - adja hírül pénteki számában a békéscsabai Napi Délkelet című lap. Nagy Sán­dor és társai a csabai Narancs Klub létrehozása során adósságokba ke­veredtek, ezért a város főterén lévő szórakozóhely működtetésére egy kft.-t hoztak létre. Mint a lap újság­írója, N. Krausz Tamás egész olda­las írásában megállapítja, a kft. megalakításával teljes mértékben összefonódott a magánszférával egy politikai párt alapítványa, an­nak kuratóriuma, a párt több me­gyei hivatalnoka, s egy városi ön­kormányzati képviselő. Egy, a pártból kilépett fiatal, akit állítása szerint az Oriens ’92 botrá­nyos performance-rendezvényén Nagy Sándor emberei megvertek, a Narancs Klub visszaszerzése érdeké­ben feljelentést tett a rendőrségen, amely azonban a nyomozást bűncse­lekmény hiányában megtagadta, és a Narancs Klubbal kapcsolatos anya­got átküldte a köztársasági megbízot­ti hivatal megyei szervének, amely most vizsgálja az ügyet. A Fidesz ártatlannak tekinti korrupcióval vádolt Békés megyei irodavezetőjét, Nagy Sándort, mind­addig, amíg az ellene felhozott vá­dak be nem bizonyosodnak. Mind­azonáltal a párt az ügy tisztázására azonnali vizsgálatot indít - közölte az MTI érdeklődésére Bayer Zsolt, a fiatal demokraták szóvivője. Bayer Zsolt emlékeztetett arra, hogy a he­lyi újságokban már korábban is megjelentek hasonló cikkek, bi­zonytalan állításokkal, az ügyben lényegében huzamosabb ideje szó­párbaj zajlik.­­ Amennyiben az eddigiekhez képest most új tények merültek fel, s az újságban megjelentek a párton belüli vizsgálat során igaznak bizo­nyulnak, minden törvényes eszközzel fellépünk az ügyben - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a történteknek ak­kor nyilvánvalóan munkaügyi szankciói is lesznek, s nem kizárt az sem, hogy ügyészi feljelentést tesz­nek. Ám addig - mint gyakorlatában mindig - a Fidesz ezúttal is az ártat­lanság vélelméből indul ki és egy új­ságcikk alapján nem tekinti elma­­rasztalhatónak munkatársát. A fiatal demokrata szóvivő végezetül hang­súlyozta: ha a vádak esetlegesen be­igazolódnak, a párt egyetlen tagjá­nak viselt dolgaiból, akkor sem lehet az egész pártra illő következetéseket levonni. Az MDF tiltakozik A Magyar Demokrata Fórum fel­háborítónak tartja és tiltakozik amiatt, hogy Hargita és Kovászna megyében leváltották a magyar nemzetiségű pre­fektusokat. Az MDF sajtóirodája által pénteken közzétett nyilatkozat szerint a prefektusok leváltása tisztán politi­kai, etnikai jellegű döntés volt. Márpe­dig ez - folytatódik a közlemény - el­fogadhatatlan Románia kormányától, amely többször kinyilatkoztatta, hogy intézkedéseivel az európai normák ér­vényesítésére törekszik. A Magyar Demokrata Fórum felkéri a magyar kormányt, hogy tekintélyét latba vetve nemzetközi fórumokon adjon hangot annak: Romániában egyre erősödik az európai stabilizációt is veszélyeztető, az emberi jogokat semmibe vevő diszkrimináció. A volt rereseknek nem jár Lapunk tegnapi számának 5. olda­lán jelent meg a „Nyugdíj-kiegészítés a politikai üldözötteknek” című írá­sunk. Menczer Gusztáv, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal társadalmi kollégiumának elnöke ez­zel kapcsolatban annak a közlését kér­te, hogy­­ a cikkben olvashatókkal el­lentétben - az 1938 és 1989 között rendőri felügyelet alatt állók nem kap­hatnak nyugdíj-kiegészítést A suszter és a kaptafa A kuruzslást bünteti a törvény Az elmúlt napokban ismét több, természetgyógyászattal kapcsolatos hír jelent meg a magyar sajtóban. A laikusok többnyire nem tudják, mire véljék ezeket az alternatív gyógymódokat: csalásnak vagy csodamódszernek. Erről kérdeztük dr. Kovács László főorvost, aki a Magyar Orvosi Kamara álláspontját ismertet­te lapunkkal. - Az alternatív gyógymódok nyil­ván azért ilyen népszerűek a betegek között, mert - szemben a hivatalos orvostudomány hideg racionalizmu­sával - sokkal személyesebbek, misz­­tikusabbak, így még a gyógyíthatat­lan betegek számára is fenntartják a csoda lehetőségét.­­ Az orvostudomány fejlődése során mindent megtett azért, hogy ezt a mitikus mázat a gyógyítás fo­lyamatáról lehántsa, s az ismeretlen, az ésszerűen nem magyarázható dol­gokat a mágikus hiedelmek köréből kiemelje. Éppen ez az egészséges ké­telkedés vezetett az összefüggések kutatásához. A betegségek és tünetek könyörtelenül racionális magyaráza­ta biztosította az európai orvostudo­mány hallatlan fejlődését.­­ Csakhogy a racionális magya­rázatok könyörtelenségét - hogy az ön szóhasználatával éljek - a bete­gek nagyon nehezen viselik. Főképp azok, akiket a hivatalos orvostudo­mány nem tud meggyógyítani.­­ Hadd mondjak el erre egy konkrét esetet: egy fiatal műszerész, aki egy divatos természetgyógyásza­ti könyv útmutatásai alapján végzett öngyógyítás súlyos következményei miatt kórházi kezelésre szorult, arra a kérdésre, hogy vajon az ő munkáját egy szakkönyv segítségével például suszterok is el tudnák-e végezni, jo­gos szakmai felháborodással jelen­tette ki: ez képtelenség, mert ez két különálló szakma. Az ilyen káros próbálkozások elkerülésében nagy segítségül szolgálna a „suszter ma­radjon a kaptafánál” szólásmondás népi bölcsességének felismerése. - A dolgok megítélését nehezíti, hogy a természetgyógyászatnak azért vannak vitathatatlan eredményei. -Természetesen. A gyógynövé­nyek mellett különböző fürdőterápi­ák, a napfénykúrák, a gyógytorna, a masszázs is. Ezek sikerrel alkalmaz­hatók, ám a napfénykúra esetén ma már óvatosnak kell lennünk. A tény­legesen hatásos természetgyógyászat uszályába kapaszkodva sajnos egyre több sarlatán garázdálkodik gátlásta­lanul. Hadd említsem meg a halottlá­tókat, a parafenoménokat, az „erőát­vivőket”, a „csapvízdelejezőket”, a köldökükre füstöt fújókat, a maguk­ból kozmikus sugárzást kibocsátó­kat, valamint a csont- és ízület-,ko­pogtatókat”. A sor természetesen folytatható, hiszen naponta újabb ku­­ruzslók kerülnek elő. - Bocsásson meg, de ezek között az ön által sarlatánnak nevezett ter­mészetgyógyászok között diplomás orvosok is vannak. - Sajnos az ostobaság és hiszé­kenység vámszedői közül ők sem hi­ányoznak. Ők azért veszélyesek, mert - nem csekély kufárszellemtől áthatva - a modernség látszatát kel­tik, s olyan gyógymódokat és készü­lékeket alkalmaznak, melyek hatása szakmailag enyhén szólva megkér­dőjelezhető. Hangsúlyozni szeret­ném, hogy a beteg számára betegsé­gének előrehaladása miatt, az egyéb­ként ártalmatlan kezeléssel elfecsé­relt idő is káros. - Úgy tűnik, mindennek még sincs semmilyen jogi következménye, pedig az úgynevezett természetgyó­gyászok gyakran igencsak megkérik a kezelés árát. - A magyar törvények büntetik a kuruzslást: egy évig terjedő szabad­ságvesztésre vagy pénzbüntetésre ítélhető, aki jogosulatlanul orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenysé­get fejt ki. - Gyanúm szerint ez nem vigasz­talja azokat, akiknek nem használt a természetgyógyász kezelése. Bár a jelenség természetrajzához az is hoz­zátartozik, hogy erről sokkal ritkáb­ban hallunk. Nyilván azért, mert a nyilvánosságot a csoda inkább ér­dekli.­­ A betegtől, aki még a remény­telen esetekben is minden szalmaszá­lat megragad, nem várható el, hogy a felkínált lehetőségek közül a számá­ra optimális gyógymódot kiválassza. Úgy vélem, a természetgyógyászat tolakodó reklámjával szemben a hi­vatalos orvostudomány nem vállal­hatja fel egyedül a küzdelmet. Ehhez a hivatalos szervezetek segítségére is szükség lenne, akiknek nemcsak jo­ga, de törvény adta kötelessége is a rendteremtés. (élő) ✓ Úti hétvége Oda-vissza törökök A hét végén már kétirányú lesz a török­­és német tranzitforgalom, miu­tán sok ezren már visszatérnek sza­badságukról - mondta péntek délután az MTI érdeklődésére Krisán Attila, a határőrség helyettes szóvivője. Pén­tek délig Hegyeshalomnál 3000 török lépett be az országba, s a nap folya­mán 15 ezer tranzitutassal számol­nak, szombaton 20-25 ezer, vasárnap pedig 10-15 ezer belépő várható. A Romániába utazó szászok el­sősorban Rajkán keresztül érkeznek az országba Péntek délután a szerb határszakaszon, Röszkénél már két órát kellett várni a kilépésre, s befelé is élénk volt a forgalom. A határőrség előrejelzése szerint szombaton He­gyeshalomnál mindkét irányban vár­ható 1-2 órás várakoztatás, a déli vé­geken pedig még ennél is több időbe telik majd az átkelés. Krisán Attila a magyar állampolgároknak elsősor­ban a fertődi, a kópházi, a kőszegi, a búcsúi, illetve a vámosszabadi határ­­állomás igényevételét ajánlja. Munkásképviselet Alapítvány az érdekvédelemért Gyakorlati segítségnyújtás A munkavállalók és állásnélküli­ek ma már nem elégszenek meg az ál­talánosságok szintjén mozgó tanácsa­dással, hanem konkrét válsághelyze­tekben gyakorlati segítségnyújtást várnak - mondta a Munkásképviselet Alapítvány pénteki bemutatkozása­kor Kósáné Kovács Magda ország­­gyűlési képviselő, kuratóriumi tag. Hozzátette, hogy a modern piaci gaz­daságba tartó Magyarország egyik legsúlyosabb problémája a munka­­vállalók és az állástalanok érdekvé­delmének a megoldatlansága. Éppen ez a felismerés vezetett az alapítvány létrehozásához. A hatmillió forintos alaptőkéhez a Magyar Szocialista Párt egymillióval járult hozzá. Az alapítvány céljai között szere­pel egyebek között szakemberek fel­kérése arra, hogy elemezzék a munka­vállalás jogi szabályozását, az érdek­­védelem intézményi, szervezeti felté­teleit és gyakorlati megvalósulását Olyan korszerű képzési bázist kíván­nak kialakítani, amelynek keretében hatékony oktatási formák, módszerek és eljárások kidolgozása, az érdekvé­delmi feladatokkal megbízott szemé­lyek képzése, valamint a munkanélkü­liek munkapiaci felkészítése folyik. Az alapítvány szolgáltatásai kö­zött szerepel például a közvetlen szo­ciális munka, amelynek keretében azonnali lépéseket tesznek a válság­­helyzetben lévők átmeneti megsegíté­sére. A munkaviszonnyal, társadalom­­biztosítással, szociális támogatások igénybevételével, hatósági eljárások­kal és más jogi problémákkal kapcso­latban tanácsadással szolgálnak. (k.­) IFF-tender Egy tucat pályázó Tizenkét pályázat érkezett a Hon­védelmi Minisztériumba az úgyneve­zett IFF, a vadászgépeken használatos idegen-barát felismerő rendszer mo­dernizálására - közölte pénteken az MTI érdeklődésére Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Hozzátette: a zárt körű pályázati ki­írást egyébként 18-an vásárolták meg. (Mint ismert, az idei költségvetésben 1,1 milliárd forint áll rendelkezésre a MIG-ek felújítására.) Az ajánlati cso­magot július 30-án közjegyző jelenlé­­tében bontják fel. A pályázatok elbírá­lására bizottságot hoznak létre, s eb­ben várhatóan részt vesz a parlament honvédelmi bizottságának képviselő­je is. A testület munkáját egyébként külön szakértői csoport is segíti. A pá­lyázatok elbírálásának­­határideje 1992. november 20-a. A döntés előtt nemcsak a pályázatok titkosak, hanem az értékelőbizottságban részt vevő személyek neve is. Fenyegetés, lelki terror Zsíros Géza panasza (MTI) A termelőszövetkezetek áta­lakulása során Békésben - különös­képp Biharugrán, Pusztaföldváron, Orosházán és Csanádapácán - a törvé­nyek sajátos értelmezése miatt súlyos törvénysértő gyakorlat alakult ki, a ta­gok érdekeit nem veszik figyelembe, velük szemben gyakran fenyegetéssel, lelki terrorral élnek némely szövetke­zet vezetők. Ezt­rja Zsíros Géza or­szággyűlési képviselő a legfőbb ügyésznek pénteken küldött levelében. Arra kéri dr. Györgyi Kálmánt, gyako­roltasson gyorsított eljárással törvé­nyességi felügyeletet a termelőszövet­kezeteknél, s folytasson vizsgálatot az említett települések tsz-eiben. Mint Zsíros Géza előterjesztésé­ben megállapítja, a törvény nem ren­delkezik arról, hogy az átalakulás fo­lyamán a jogalkalmazás hogyan le­gyen a törvényességi ellenőrzésnek alávetve. Ebből következően a köz­gyűlésekről készült jegyzőkönyvek és döntések mindenfajta kontroll nélkül maradnak. Súlyosbítja a hely­zetet - így a levél -, hogy a tagok ré­szére a legminimálisabb tájékozta­tást sem biztosítják, többnyire félre­tájékoztatják őket. Adventista kongresszus A hetednapi adventista egyház nemzetközi ifjúsági kongresszust rendez Budapesten, „Fiatalok egy jobb jövőért” címmel. A július 28- ától augusztus 1-jéig tartó esemény­­sorozatnak számos - a főváros kü­lönböző helyszínén tartott - nyilvá­nos programja is lesz. Az érdeklő­dők ingyen vehetnek részt a Buda­pest sportcsarnokbeli, esténkénti evangelizációs istentiszteleteken, valamint a társasági találkozókon, színielőadásokon. A kongresszusra a világ valamennyi tájáról, és a kör­nyező országok magyarlakta telepü­léseiről is érkeznek hírek. Utóbbiak támogatására a magyar kormány még tavasszal elkülönített másfél millió forintot. H. Sz. Alapítvány a muzsikáért Neves művészek, többek között Pitti Katalin, Kovács Zsuzsa, Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor, Benkő László és mások várták pénteken a sajtó kép­viselőit Budapesten a Grand Hotel Corvinus egyik szalonjában, a Muzsi­káért Alapítvány tájékoztatóján. Dr. Szam­ek Tamás, a kuratórium vezetője elmondta, hogy az alapítvány, amely már nyolc hónapja sikeresen műkö­dik, a könnyűzenétől egészen a ko­molyzenéig, minden zenei műfajban a kortárs, illetve a fiatal, pályakezdő ze­nészek és a méltatlanul háttérbe szo­ruló művészek támogatását tűzte ki célul. Eddig százhatvan művész lépett fel az Operettszínházban tartott ren­dezvényeiken. Az alapítvány a hang­súlyt a minőségi munkára fekteti, nem foglalkoztat olyan művészeket, akik a fellépést „haknizásnak” tekintik. Ko­vács Zsuzsa a magyar operett na­gyobb megbecsüléséért szállt síkra és bejelentette, hogy szeretne Kálmán Imre-díjat létrehozni. Pitti Katalin szólt arról, hogy az alapítvány hosszú távú célja, hogy a főiskolára felkészí­tő iskolát alapítson. Az alapítvány rendezésében au­­­gusztus 19-én este a Grand Hotel Corvinus báltermében operettgálát láthat a közönség Vágyom egy nő után címmel. (dm.)

Next