Magyar Nemzet, 1992. augusztus (55. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-07 / 186. szám

2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet PÉNTEK, 1992. augusztus 7. A KÜLPOLITIKAI HELYZET I­ S JELENTŐS KATONAI ERŐKET, köztük legalább hetven­ötezer fegyverest és állandó légi fedezetet követelne a Szarajevóba vezető és a segélyszállítmányok által is használt keskeny folyosó őrzése. Ezt állapította meg Paul Beaver, a Jane's Defence című brit szaklap kiadó­ja, hozzátéve, hogy mindez nagy költségekkel járna. Noha Bush amerikai elnök szerdán úgy nyilatkozott, nem zárja ki az amerikai erők bevetését a boszniai pol­gárháborúba, elemzők úgy vélekednek, hogy ez eset­ben igen nagy lenne a kockázata annak, hogy a kato­nák vietnami stílusú gerillaháborúba keverednének. A Royal United Services Institute nevű brit kutatóintézet egyik munkatársa, Edward Foster kifejtette: tényleges tűzszünet híján legalább három, egyenként tizenötezer fős hadoszályra lenne szükség. Ezenkívül a feladat meg­oldásához tíz kilométerenként legalább ötszáz katonát kellene elhelyezni és az út két oldalán állomásozó száz­ötven fős gyalogsági századok mindegyikének két-há­­rom kilométeres szakaszt kellene ellenőrizni ahhoz, hogy tényleges védelmet adjanak. ■ A HELYSZÍNEN ÁLLOMÁSOZÓ csapatoknak háttér­ként mobil páncélozott oszlopokra, harci helikopterekre és 105, valamint 155 milliméteres tüzérségi fegyverekre lenne szüksége. Az útakadályok felépítéséhez és a meg­levők lebontásához, az aknamezők megtisztításához műszaki egységeket kellene kivezényelni. Ám ha mind­ez megvolna, az akció sikere még mindig túlnyomórészt a gyalogság képzettségétől, ügyességétől, valamint az egyes katonák és közvetlen vezetőik „agresszív ösztöne­itől" függene. Állandó készenlétben kellene tartani a re­pülőgépeket is, valószínűleg az Adrián tartózkodó ame­rikai repülőgéphordozókon, valamint olaszországi repü­lőtereken — mondta Don Kerr brit védelmi szakértő. Két amerikai Apache típusú tüzérségi helikopter-zászlóalj bevezetése további 4-5 ezer fővel növelné a vállalkozás­hoz szükséges létszámot. Ugyanakkor az akció, teljes si­ker esetén is, magában hordozza azt a veszélyt, hogy eltereli a nemzetközi figyelmet, miközben a tulajdonkép­peni harcok Bosznia más területeire terelődnének át, ál­lapítják meg a szakértők. ■ KÉTSÉGBEESÉS uralkodik az Európai Közösség diplo­matái között az egykori Jugoszláviában folyó harcok be­szüntetésére tett nyugati erőfeszítések kudarca láttán. Ezt állapítják meg Brüsszelben. A harcok kezdetekor az EK a nyugati próbálkozások élére állt, hogy békét te­remtsen a volt jugoszláv tagköztársaságokban, de el­­szörnyedt, amikor e héten koncentrációs táborokról és válogatás nélküli gyilkosságokról szóló hírek láttak nap­világot. Az EK hivatalos álláspontja ennek ellenére válto­zatlanul az, hogy kizárólag a harcban álló felek béke­szándéka vethet véget az öldöklésnek és a közvetlen be­avatkozás nem lenne helyénvaló. Magánbeszélgetések­ben azonban a tisztségviselők felvetik a kérdést, hogy egy évvel ezelőtt, a „kezdet kezdetén", Szlovénia kiválásakor, vajon gátat lehetett volna vetni a konfliktus­nak, ha a tizenkettek akkor rá tudják venni a Nyugatot az erő alkalmazására Szerbiával szemben? Egyre töb­ben értenek viszont egyet abban, hogy még ha az átfo­gó katonai beavatkozás mellett döntenének is, a feladat ma jóval nehezebb és problematikusabb, mint egy évvel ezelőtt, mert nincs egyértelműen meghatározható ellen­ség, hiszen különféle irregulális erők jöttek létre. ■ AZ EK-DIPLOMATÁK, akik elítélik saját szervezetük Jugoszláviával kapcsolatos magatartását, lényegé­ben bírálják az Egyesült Államokat is. Mint mondják, Washington a választási év politikai megfontolásai­tól vezérelve, nem pedig tényleges aggodalmaktól indíttatva „cikk-cakk” politikát folytat e válsággal kapcsolatban. (Zs. E.) ­„A magyar irredentizmus malmára hajtják a vizet” A román pártok támadják Stolojant a kettős képviselet miatt BUKAREST - Theodor Stolo­­jan miniszterelnöknek a Kovászna és Hargita megyei kettős kormánykép­viselettel kapcsolatos szerdai dönté­sével igencsak elégedetlenek a ro­mán politikai pártok. Már a szerdai Rompers-hírek között találni nem egy pártnyilatkozatot, a csütörtöki la­pokban pedig közük a legjelentősebb politikai formációk szóvivőinek ál­láspontját is. Összességében negatív reakciót váltott ki az a döntés, hogy a két székely megyében egy román és egy magyar, de egyenrangú prefek­tus képviselje a kormányt. A nyilat­kozatok egyébként nem okoztak kü­lönösebb meglepetést, hiszen a két magyar nemzetiségű prefektus levál­tása ügyében interpelláló RMDSZ az első percektől értetlenségbe ütközött. Román politikai körökben szinte ál­talános véleményként fogalmazódott meg, hogy a kormány törvényesen járt el, fellebbezésnek tehát nincs he­lye. Most, hogy a kormányfő mégis hajlott a kompromisszumra, éles bí­rálatok érik. A front demokratikus (Iliescu­­párti) szárnyának egyik képviselője, Petre Turlea nemzetellenesnek minő­sítette a döntést, s történészként az ördögöt festette a falra: „Az ilyen akció csak serkenti a belső, de fő­ként a külső magyar irredentiz­must... A háromszakaszos terv célja a trianoni békeszerződés következ­ményeinek lerombolása: Jugoszlá­via megcsonkítása, Cseh és Szlová­kia közelgő szétesése, s következne Románia...” Azzal vádolta meg a kormányfőt, hogy e románellenes körök malmára hajtja a vizet. Semmivel sem szelídebb Gheorge Funar kolozsvári polgármester Stolo­­janhoz írt levele. „A román nép mél­tóságát sértő” döntés már az is, hogy a kormányfő egyáltalán tárgyalásba kezdett a magyar prefektusok leváltá­sának ügyében. Pártja igenis melegen támogatta a magyar elöljárók leváltá­sát, még akkor is, ha a kormánynak „nem volt bátorsága bevallani lecse­rélésük nyilvánvaló okát”. S hogy Funar pártjának, a Romá­nok Nemzeti Egységpártjának hivata­los álláspontját se hallgassuk el, idéz­zünk néhány sort Cornel Brahos szó­vivő nyilatkozatából is: „A döntés aberráció, teljességgel alkotmányel­lenes! Meghátrálás egy etnikai és po­­litikai kisebbség előtt! A román nép ismét megalázva érezheti magát!” Valamivel elnézőbb a kormá­nyon lévő front románpárti szárnya. Adina Vilau szóvivő szerint a megol­dás ugyan kétértelmű, ám a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a két megyében uralkodó feszültségeket. A választások idejére normáis han­gulatot kell teremteni - ezt vállalta a Stolojan-kabinet, s ennek érekében cselekedett. ,A helyzet ezzel egyéb­ként nem oldódik meg, csupán elha­lasztották a választások utánig” - hangsúlyozta a szóvivő. Az eddig nyilvánosságra kerültek közül egyedül a polgári Szövetség Pártjának elnöke, Nicolae Manoles­­cu nyilatkozata tér el a fenti szab­ványtól. Nézete szerint a hiba akkor történt, amikor a magyar prefektuso­kat leváltották. Stolojannak rossz ta­nácsadói vannak - „akik átverik” -, s olyan helyzetbe hozzák, hogy utólag kénytelen „kapkodó” megoldáshoz folyamodni.­­ A döntéssel kapcsolatos RMDSZ- nyilatkozat még késik, hasonlókép­pen hiányzik még a két szóban forgó megye román és magyar politikai kö­reinek állásfoglalása. Egyedül Márton Árpád Kovászna megyei RMDSZ-el­­nök jelentette ki, hogy ezen átmeneti időszakra a kompromisszumos meg­oldást elfogadhatónak találja. Kiss Zsuzsa Ceausescu idején is ez volt a szokás A kolozsvári polgármester a neki nem tetsző cikkekért Jeszenszky stábját hibáztatja BUKAREST - Funar kolozsvá­ri polgármester és egyben a Vátra támogatta Románok Nemzeti Egy­ségpártjának elnökjelöltje megkezd­te választási kampányát. A héten a Móc vidékre és Zilahra látogatott el, ezt követően Bukarestbe érkezett, ahol csütörtökön, párthívei körében, sajtóértekezletet tartott. A nagyképű nyilatkozatoktól és önigazolásoktól terhes másfél órás kisstílű találko­zóról egy jelen lévő újságíró úgy nyilatkozott, hogy az ijesztően ha­sonlított egy olyan focimeccsre, amikor a világbajnokcsapat ellen egy falusi egyesület sorakoztatja fel a legénységét Arra a kérdésre például, hogy mit tenne, ha egy hé­tig teljhatalmú diktátora lehetne az országnak, Funar úgy válaszolt: tör­vénytisztelet, munka és szabad uta­zás a világban. A román nemzeti ön­tudat megszilárdításához pedig szintén három dolog szükséges: tör­vény, rend és csend. Hogy Funar­­nyelven ez mit jelent, azt talán maga a „szerző” sem tudja, de jobb bele sem gondolni... Természetesen szóba került az is, hogy miért kellene a magyar külügy­minisztériumnak bocsánatot kérnie román testvérintézményétől. Funar szerint a magyar médiák meghamisí­tották, megcsonkították, rosszul fordí­tották és elferdítették interjúit, s úgy érzi, a budapesti külügynek kötelessé­ge elhatárolnia magát mindattól, ami a magyar sajtóban róla megjelent Arra, hogy miért felelős ezért a kü­lügy, arra nem adott választ talán nem is érti a kérdést hiszen Ceausescu óta szokás­sá vált: minden románellenes vagy a román félnek nem tetsző újságcikkért, tudósításért és hírért nem a cikkírót az illető lapot hanem a Külügymi­nisztériumot marasztalják el és rajta kérik számon. A magyarokkal kap­csolatosan egyébként kijelentette, hogy összességében semmi baja ve­lük (hisz János és I­án között minden rendben van!), kizárólag az RMDSZ csúcsszervei, illetve a magyarországi kormány (ő Külügyminisztérimot montott!) jelenti számára az oly gyak­ran hangoztatott ,magyar veszélyt”. KZe. Kim Ir Szén bukását jósolja Poltoranyin Tokióból jelenti a Reuter. A Kim Ir Szén vezette észak-koreai kommu­nista rendszer hamarosan össze fog omlani - jósolta csütörtökön Japán­ban Mihail Poltoranyin orosz mi-­­niszterelnök-helyettes, aki hivatalos látogatáson tartózkodik az ázsiai szi­getországban. Poltoranyin csütörtö­kön Okinava kormányzójával talál­kozott, s a vele folytatott beszélgetés során azt is mondta, Japán ne fizes­sen háborús kártérítést a sztálinista Észak-Koreának. „Az észak-koreai gazdaság súlyos helyzetben van, s a japán kártérítés serkentőleg hatna rá” - mondta. Az orosz miniszterelnök­helyettes Jelcin szeptemberre ter­vezett tokiói látogatását készíti elő. Morva-szlovák határfeszültség Pozsonyból jelenti az MTI. Az utóbbi napokban feszültségek ta­pasztalhatók a szlovák-morva hatá­ron, ahol apró incidensek sorozatai követik egymást. A szlovák kor­mányhoz közelálló, nemzeti irányza­tú pozsonyi Koridor csütörtöki szá­mában interjú jelent meg, amelyben Imrich Hornansky, a szlovák föld­hivatal elnöke a köztársasági határok kérdéséről nyilatkozva elmondta, hogy a Monarchia egykori határának nyomvonalát jelentő morva-szlovák határfolyó szabályozása során egy négyzetkilométernyi területnél vala­mivel nagyobb terület a morvaorszá­gi oldalra került, de ez nem okozhat jogvitát, mert a kérdés kompenzáció­val megoldható. Elmondta: a szlovák területen fekvő, de zömmel cseh és morva személyek tulajdonában lévő üdülők kérdése bonyolultabb, ám ez nem ok arra, hogy a határ nyomvona­lát megváltoztassák. Meghalt a „négyek bandájának” újabb tagja A hét elején meghalt Vang Hung-ven, a „négyek bandájának” egyik tagja, a kínai „kulturális forra­dalom” egyik vezetője - közölték szerdán a kínai lapok. Az 1981-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Vanggal a jelentések szerint májbe­tegsége végzett 58 éves korában. Vangot a „kulturális forradalomban” játszott szerepéért ítélték börtönbün­tetésre. Életfogytiglani szabadság­­vesztést szabtak ki a „négyek bandá­jának” többi tagjára, Csiang Csingre (Mao Ce-tung özvegyére), valamint Csang Csun-csiaóra és Jao Ven-ju­­anra is. Közülük már csak az utóbbi kettő él, Mao özvegye tavaly május­ban öngyilkos lett. Romániában szeptemberben újabb árrobbanás várható BUKAREST­­ Romániában leg­utóbb ez év májusában voltak lénye­ges áremelések a közszükségleti cik­keknél, amikor is az állam megnyir­bálta a költségvetésből származó szubvenciókat Az akkor alkalmazott fizetéspótlékok azonban csak rész­ben fedezhették az árkülönbözetet, a lakosság tehát nehezen viselte és vi­­seli ma is az egyre magasabb anyagi terheket Pedig szeptemberben újabb árrobbanás készül, hiszen sor kerül bizonyos termékek álami támogatá­sának további csökkentésére. Az Evenimentul zilei című napilap közzétette azt a kormánytervezetet, amely egyes alapélelmiszerek és lakos­sági szolgáltatások szubvenciójának csökkentésére, esetleg teljes megvonás­­ára vonatkozik. A tervek szerint lénye­gesen lefaragják a támogatást a tüzelő­anyagoknál (beleértve a tűzifát is), to­vábbá a hő- és villamos energiánál, a mindennemű közszállításnál, az élelmi­szerek közül pedig a kenyér, a cukor, az olaj, a tej, vaj, hús és húskészítmények lesznek „kegyvesztettek”. Jelenleg azon a variánson dolgoz­nak, hogy a hús és a hústermékek te­rén teljes mértékben megszüntetik a szubvenciót, a kenyér esetében több mint egyharmados megvonást alkal­maznának - mondván, hogy­­meg­akadályozzák az állatok kenyérrel va­ló hizlalását”. (k. zs.) HIRDETÉSFELVÉTEL: KÉSZPÉNZES APRÓ­RDETÉSEK FELVÉTELE: 1073 Budapest, Erzsébet bt­­. · Telefon: 122-1484 Hirdetési irodánk az alábbi nyitva tartás szerint várja ügyfeleit: hétfőtől péntekig: 8-20-ig. A délig leadott hirdetések másnap megjelennek! KÖZÜLETI HIR­E­TÉSFEL­­VÉTF.I.: 1077 Budapest Dohány u. 54. Telefon: 122-0284,122-0044,122-1235,142-4198­­Telefax: 122-1235, 122-3264 Ügyfélfogadás: hétfőtől csőtatökig­: 8-16-ig, pénteken: 8-15-ig. Lakosság csak készpénzzel, közület készpénzzel vagy hivatalos megrendelővel fizethet „Pandora szelencéje” Honecker, a vádlott „Szívélyesen üdvözlöm önt és kíséretét, főtitkár úr, itt Bonnban. Ön első ízben látogat hivatalos minőség­ben a Német Szövetségi Köztársa­ságba” - ezekkel a szavakkal kö­szöntette Helmut Kohl a gépkocsiból kilépő Erich Hone­ckert 1987 szep­temberében. Továbbá: „Nem lehet Erich Honeckert partnerül megnyer­ni, ha mint kommunistát nem méltá­nyoljuk” - Oskar Lafontaine írt ilyenformán a keletnémet politikus hetvenötödik születésnapja alkalmá­ból a Spiegelben. S ha a sok egyéb kapcsolatteremtés között csak arra emlékezünk, milyen szívesen utazott F. J. Strauss, a bajor Keresztényszo­­ciális Unió egykori vezetője Berlin­be, s utoljára még egymilliárdos köl­csönt is kitaposott számára - megál­lapíthatjuk, hogy a mai helyzet, ami­kor Honecker a berlini Moabit bör­tönben ül, enyhén szólva nem hason­lít az idézett időkhöz. Díszszázadok Az NDK terrorállam volt­­ úja a Franlφιrter Allgemeine Zeitung. De ez volt akkor is, tudta ezt Helmut Kohl, Oskar Lafontaine, F. J. Stra­uss és sokan mások, német és nem német politikusok, akik elutaztak hozzá vagy díszszázaddal fogadták. . Megvolt ennek a magyarázata. Az NDK­­az idők folyamán nem­zetközileg elismert állammá lett, nagy nehezen beilleszkedett az eu­rópai enyhülés folyamatába, és a szovjet világhatalom szövetsége­seként jelentős politikai tényezővé emelkedett. A két német állam (egyben Erich Honecker) elisme­­rése a stabilitás, a béke feltétele volt, és az európai enyhülés a Nyugat számára sokkal többet ért, mint haragszom rádot játszani az NDK-val és a Szovjetunióval. Ami pedig a két német állam vi­szonyát illeti, gyakorlatilag érvé­nyesült az a Willy Brandt nevével fémjelzett alapelv, hogy nem a merev szembenállás, hanem a kap­csolatok építése javíthat csak az NDK lakóinak sorsán, teremtheti meg egy majdani nemzeti egyesü­lés feltételeit. A gyors egyesítés­ben senki sem hitt. Csakhogy azóta változtak az idők, az orosz és chilei kormány el­vonta védőszárnyait fölüle, s Honecker kénytelen volt visszatérni Berlinbe, immár a kórházcellába. Majd bíróság elé állni. Nyilatkozatok sora hangoz­tatja, hogy nem politikai perről, tehát nem bosszúról, hanem szigorúan vett jogi eljárásról lesz szó, a hajdani NDK-ban is érvényes törvények alapján. A vád kettős. Emberölésben való részességért negyvenkilenc esetben az NDK-NSZK határon el­helyezett aknák és önműködő fegy­verek útján, valamint huszonkilenc esetben ennek kísérlete miatt kell fe­lelnie. Továbbá mint az NSZEP fő­titkára és a politikai bizottság tagja engedélyezte a vezetők külön ellátá­sát a Wandlich erdei üdülőben, s ez­zel 15,5 millió márka kárt okozott az államnak. Vele együtt kerülnek az első vádpont alapján bíróság elé a nemzetvédelmi tanács tagjai: Mielke volt állambiztonsági, Kessler volt védelmi miniszter, Stoph volt mi­niszterelnök, egy kerületi pártitkár és a tanács titkára. Keserű harag A politikai és az erkölcsi meg­fontolások nem játszhatnak az eljá­rásban szerepet - hangoztatják is­mételten. S formailag ez nyilván így is van, az ítélet - ha tesz - pontosan meghatározott cikkelyek alapján hangzik majd el. E kijelen­tés mégsem pontos: ami a lényeget illeti, politikai és erkölcsi per ez a javából. Fizetség a négy évtizedért, a szovjet megszállásért, a rájuk erő­szakolt rendszerért, sok-sok ember megalázásáért, a bezártságért, a kényszerű fegyelemért - még akkor is, ha „cserébe” ezért a szocialista tábor viszonylagosan legmagasabb életszínvonalát mutathatták fel. S talán van még egy ok, amiért haraggal tekintenek a volt NDK- ban Honeckerre. Meglehet száz­ezrek vagy éppen milliók röstellik önmaguk előtt a tömeges felvonu­lásokat, az üdvrivalgásokat, a (ke­vés tiszteletre méltó kivétellel) tűrést szó nélkül. Nincs keserűbb harag, mintha önmagunk előtt kell szégyenkeznünk. Ha Honeckeré­­ket elítélik (Kinkel külügyminisz­ter szerint egyelőre őket is megille­ti az ártatlanság vélelme), ez szigo­rúan az elkövetés idején és helyén érvényes büntető törvénykönyv té­telei szerint történik majd. Mégis - s ezt nem tagadják, sőt hangoztat­ják a sajtókommentárok - a per a múlt lezárásának, feldolgozásának része, voltaképpen egyetlen ember tényleges és jelképes személyébe sűrítve. A vádirat 800 oldalt foglal el, a per tervek szerint két-három hónap múlva kezdődik.­ Mit mond­ majd Honecker? Milyen­ politikai­érzelmi hullámokat kavar majd mindez? A múlt kísértete Nem tudni, a nemzetközi sajtó nem ítéli meg egyöntetűen az ese­tet. A francia Libération szerint Ho­necker személyében „bűnbakot” keresnek az NDK negyven évéért, és olyan embert állítanak bíróság elé, aki 1935 és 1945 között már tíz évet letöltött a nácik börtönében. A Financial Times azt tanácsolja, hogy állapítsák meg a felelősséget és a felelősöket, de aztán sürgősen induljon meg a nemzeti megbékélés. A Guardian úgy véli, éppen elég gondjuk van az új európai kormá­nyoknak, semhogy „a múlt kétes szálait bogozgassák”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung - a már elítélt lövöldöző katonákra célozva - ezt jegyzi meg: már az is kielégíti igaz­ságérzetüket, ha nem csak a határ­őröket állítják búóság elé, hanem azokat is, akik a parancsot adták. De az az állapot, amelyben egy állam golyóval, aknákkal akadá­lyozta polgárait, hogy átmehesse­nek szabadabb területre, nem csak a német, hanem a kelet-európai ál­lapotokra is jellemző volt a per - ha végigpörög - talán Pandora ed­dig nem ismert tartalmú szelencé­jét nyitja ki. Honecker letartóztatá­sával azonban a kocka el van vetve. Talán sikerül a Financial Times ta­nácsa szerint eljárniuk. Tatár Imre A volt NDK-vezető nem önként tért haza Santiagóból jelenti az AP. Ho­necker egykori keletnémet vezető azért hagyta el az orosz fővárost júli­­us 29-én, mert Chile moszkvai nagy­­követsége megvonta tőle a vendég­státus jogát. Enrique Silva Cimmna chilei külügyminiszter szerdán a la­tin-amerikai ország képviselőházá­nak ülésén tett nyilatkozatában kor­mányának ezt a döntését azzal indo­kolta, hogy Honecker „összeeskü­vést szőtt” Jelcin orosz elnök ellen. Silva a chilei törvényhozás alsóhá­zának rendkívüli ülésén a honatyák­nak azt mondta, hogy „maga Jelcin kérte” a dél-amerikai országtól Ho­necker kiadását A külügyminiszter állítása szerint Honecker jelenléte Chile moszkvai nagykövetségén „veszélyt jelentett az orosz kor­mányra". A chilei miniszter arról azonban nem szólt, hogy a 79 éves bukott német politikus miként szer­vezkedett Jelcin ellen.

Next