Magyar Nemzet, 1992. augusztus (55. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

Olimpiai melléklettel Munkatársaink tudósításai Barcelonából a Jajar Nemzet Expofórum mellékletünkben: Budapest közlekedésfejlesztése Kereskedelem a KGST romjain Ára: 14,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1992. augusztus 6., LV. évfolyam, 185. szám Mulasztásos jogsértés vost,a közalkalmazottak zúgo­lódnak. Úgy érzik, csúnyán becsap­ták őket, olyan juttatásokat sem kap­nak meg, legalábbis a jelek szerint, amelyek pedig megilletnék őket. És valóban, a július elsején ha­tályba lépett törvény fehéren-feke­­tén kimondja, hogy a közalkalma­zottaknak jár a 13. havi fizetés, a jubileumi jutalom, a megemelt összegű végkielégítés és az eddi­ginél hosszabb felmondási idő. Hi­ába azonban a jogszabály, a kor­mányzat képviselője mereven el­zárkózik a követelések teljesítésé­től. Arra hivatkozik, hogy itt valami félreértés lehet, ő a maga részéről természetesen nagyra becsüli, pél­dának okáért az orvosokat, a pe­dagógusokat, az önkormányzati tisztviselőkről nem is szólva, ám mindenki vegye figyelembe: cudar időket élünk, mostanság nincs he­lye a megkülönböztetett bánás­módnak, mindenki csak azt és annyit kaphat a közösből, amit és amennyit a lehetőségek megen­gednek. Arra tehát senki ne is gondoljon, hogy 30-35 milliárd fo­rintot hirtelen előteremtenek, mert hát ekkkora összegről lenne szó. Logikus az okfejtés, valóban, hova jutnánk, ha felborulna a pénzügyi rend, ha a mégoly indo­kolt igényeket nem rangsorolnák, ha a kö kiadásokat nem terelnék ésszerű mederbe. A gondot itt az okozza, hogy a kormányzat képviselője sajátos szerepzavarban szenved, ő nem bírálhatja felül a parlament által szentesített törvényeket, vonakodás nélkül köteles végrehajtani azokat, lévén, hogy ő tartozik felelősséggel az utóbbinak és nem fordítva. Ilyen a játékszabály. Ezt azért volt szükséges újólag megerősíteni, mivel a T. Ház kétséget sem ha­gyott afelől, hogy az ominózus pluszpénzek már az idén esedéke­sek. Magyarán, ezt a kétségkívül jelentős összeget akkor is elő kell te­remteni, ha történetesen üres a kassza. A jogbiztonság ugyanis ott kezdődik, hogy a közösen alkotott, mindennapjainkat alapjaiban meg­határozó játékszabályokat komo­lyan vesszük, nem adva teret az ön­kényes értelmezéseknek. A Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsába tömörült szakszervezetek már a jogalkotás kezdetén jelezték, a törvények be­vezetése nemcsak öröm, hanem gondok forrása is lesz. Előre kiszá­molták ugyanis az anyagi követ­kezményeket, s - ismerve a költség­­vetés korlátait - idejekorán figyel­meztették az illetékeseket, tegyék meg a szükséges lépéseket, tartalé­kolják az új járandóságok fedeze­tét, s minél előbb dolgozzák ki a végrehajtási utasításokat. Mi sem természetesebb, felajánlották, köz­reműködnek a rendelkezések szak­mai előkészítésében, elhárítva ez­zel az elhárítható bonyodalmakat. A kormány mind a mai napig nem készítette el a a régóta hiá­nyolt dokumentumokat; késlekedé­sével, amelyet a KIÉT képviselői tu­datosnak minősítettek a minapi sajtótájékoztatón, jogi szakkifeje­zéssel élve mulasztásos törvény­­sértést követett el. A hatálybalépés napjáig a végrehajtási rendeletek­nek ugyanis minden körülmények között meg kellett volna születniük, ágazatonként. Nem születtek meg. S hogy ennek mi lesz a következ­ménye ? Nos, alighanem radikalizá­­lódni fognak a közalkalmazottak. Ezt az eshetőséget már csak azért sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert - a jogaikat felsorakoztató tör­vény alapján - csupán arra nyújtják be a számlát, ami nekik jár. Nem többre, de nem is kevesebbre. A kérdés ezúttal is az, kinek áll érdekében a feszültségek gerjesz­tése, a sérelmek elmélyítése, egy­általán­­ hogy van az, hogy ná­lunk azért is harcolni kell, ami már a miénk? Seregi László Megbízható forrásokra hivatkozott a Tanjug­ A Biztonsági Tanács katonai megtorlást fontolgat a szerb erőkkel szemben ÚJVIDÉK - Szarajevó, a bosnyák főváros a háború kitörése óta az egyik legszörnyűbb éjszakát élte át szerdára virradóra. Szünet nékül dörögtek a fegyverek. A szerb hírforrások szerint a muzulmán erők 155 milliméteres ágyúkkal lőtték a szerbek ál­lásait Vidzsán, továbbá a kukavitai kasszárnyát, majd alapos tüzérségi előkészítés után a gyalogság megkísérelte az áttörést. A szerbek viszonozták a tüzet, és azt állítják, hogy az eddigi legnagyobb ka­tonai csapást mérték a muzulmánokra. Megsemmi­sítettek több tankot és csapatszállító járművet Az offenzíva méreteiről tanúskodik az a hír, hogy Sza­rajevó peremvárosaiból és a környékbeli szerb fal­vakból evakuálták a nőket és a gyerekeket. A her­cegovinai fronton sincs nyugalom. A leghevesebb harcok Kalinovik térségében folynak, a hor­­vát-muzulmán erők tovább támadják Trebinje vá­rost is. Szerdán délután valamelyest alábbhagyott a csatazaj, de a fegyverek nem hallgattak el. A Biztonsági Tanács váratlanul zárt ajtók mögött tárgyalt kedd este a boszniai helyzetről A BT mély aggodalmának adot hangot az emberi jogok durva megsértése, mindenekelőtt „polgári személyek halál­táborba való elhurcolása” miatt. Az amerikai kezde­ményezésre összehívott ülésen azonban senki sem tu­dott konkrét bizonyítékot felmutatni Alija Izetbego­­vics bosnyák köztársasági elnök levelének azon állí­tására, hogy Bosznia-szerte a szerbek egész seregnyi gyűjtőtábort létesítettek, ahol kínozzák és gyilkolják a muzulmán és horvát foglyokat A BT üléséről kia­dott elnöki közlemény erélyesen elítéli a polgári sze­mélyek meghurcoltatását, és követeli tegyék lehető­vé a nemzetközi szervezeteknek, mindenekelőtt a Nemzetközi Vöröskeresztnek, hogy ellenőrizze eze­ket az állításokat A hitek szerint Bosznia-Hercegovi­na területén elsősorban a szerbek, de a horvátok és muzulmánok is összesen 94 gyűjtőtábort létesítettek, Szerbia és Crna Gora területén pedig 11-ről tudnak Megbízható forrásokra hivatkozva a Tanjug azt jelen­tette, hogy a BT egy katonai intervenció lehetőségét is mérlegelte. Erre abban az esetben kerülne sor, ha a helyzet tovább mérgesedik A BT közleménye nyomán Milan Panics szö­vetségi kormányfő azonnal meghívással fordult a nemzetközi szervezetekhez, hogy a helyszínen vizs­gálják ki, léteznek-e haláltáborok az egykori Jugo­szlávia területén. Karadzsics boszniai szerb vezető kormánya is azonnal kinyilatkozta, hogy rögtön haj­landó fogadni a Nemzetközi Vöröskereszt felügye­lőit, és azonnal kész bemutatni újságíróknak az állí­tólagos gyűjtőtáborokat. Kedd este bejelentették, hogy már szerdán megszervezik a látogatást, erről azonban tudósításunk leadásáig még nem érkezett hír. Budimir Kosutics, Jugoszlávia izraeli nagykö­vete a halál­táborokról szóló hírek hallatán azonnal a horvátokat és a muzulmánokat vádolta meg: haláltá­borokat létesítettek, aztán a szerbeket vádolják olyan cselekedetekkel, amit maguk követtek el. Szerdán derült ki, hogy Harisz Szilijdzsics bos­nyák külügyminiszter még kedden villámlátogatást tett Ankarában, és tárgyalt Hikmet Cetin török kül­ügyminiszterrel egy korlátozott méretű katonai be­avatkozás tervéről. A tárgyalások után Cetin kije­lentette, hogy egy korlátozott katonai akcióra most már feltétlenül szükség mutatkozik, mégpedig az ENSZ jóváhagyásával. Washingtoni hírek szerint az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt már szövegez egy ilyen tartalmú ENSZ-határozatot. Belgrádban a jugoszláv szövetségi kormány szerdán közzétette az általános előrehozott válasz­tásokkal kapcsolatos kerekasztal-értekezletre vo­natkozó deklarációját. A kormányülés után Radoje Kontics alelnök sajtóértekezleten közölte, hogy a kerekasztal-értekezleten a szövetségi, valamint a szerb és a Crna Gora-i kormány képviselői mellett valamennyi politikai párt három-három képviselő­je vesz részt. A történelmi értekezlet augusztus vé­gén kezdődik, de „nem válthatja a döntéshozatal meglevő mechanizmusát és intézményeit” - mondta Kontics. Az alelnök bejelentette azt is, hogy a szövetségi kormány felhívást intéz a vi­lágszövetséghez és segítséget kér a menekültek tá­mogatására a jugoszláv térségben. Gyarmati József Zsákutcában a római Karabah-értekezlet Rómából jelenti a Reuter. A vita­tott karabahi területen folyó harcok megszüntetésére megoldást kereső ötnapos tárgyalások alatt a felek egyetlen pontban sem tudtak meg­egyezni Rómában, ezért szerdán újabb tárgyalási forduló időpontjá­ban próbáltak közös nevezőre jutni. Mi értelme a tárgyalásoknak, ha a karabahi örmények nincsenek jelen? - vetette fel a kérdést az örmény kül­döttség vezetője, és kijelentette: fe­lesleges pusztán azért ismét tárgyaló­­asztalhoz ülni, hogy újból megálla­pítsák, mi a probléma, ha nem tudnak megegyezni. A karabahi térség ör­mény küldöttsége kedden elhagyta a római tárgyalást, amikor is a házi­gazda Olaszország visszalépett azon ígéretétől, hogy különleges státust biztosít neki. Olaszország az EK biz­tonsági konferenciájának közvetítője a karabahi vitában. Az azeri küldött­ség közölte, hogy a tárgyalás folyta­tásához megszabott feltételeik nem találtak meghallgatásra, ezért nem já­rulhatnak hozzá semmilyen más tárgyalási időponthoz. Az örmények véleménye szerint a római tárgyalá­sok negyedik fordulója a „lehető leg­teljesebb zsákutcába” jutott. Az amerikai demokraták határozatot szorgalmaznak Boszniáról (Tudósítónktól) WASHINGTON­­ Lapzártánk előtt terjesztette be Levin michiga­­ni, Lieberman connecticuti és De­ Concini arizónai demokrata szená­tor azt a határozattervezetet, amely­nek támogatására eleve felkérték mindkét párti kollégáikat, s amely­ben - a kormányra nem kötelező ér­vénnyel, ám kifejezve a szenátus „véleményét” - sürgetik a Fehár Házat, kérjen azonnali felhatalma­zást a Biztonsági Tanácstól a jugo­szláviai válságban meghozott ENSZ-döntések „kikényszerítésé­re”. Mivel a demokrata szenátorok e sorok írásakor még csiszolták a szöveget, lapunknak csupán a hatá­rozat fő vonalairól van értesülése, ám abból kitűnik: kifejezetten utal­ni kívántak azokra az ENSZ-kitéte­­lekre, amelyek lehetőséget kínálnak a kényszerítés katonai eszkzökkel történő megvalósítására is. Nyilatkozatot adott ki a demok­raták elnök- és alelnökjelöltje, Clin­ton és Gore is, külön-külön, de per­sze egyeztetve. Clinton szerint „az Egyesült Államoknak és a nemzetkö­zi közösségeknek cselekednie kell”. Hiszen­­ hangsúlyozza a demokra­táknak a Fehér Házzal Bosznia ügyé­ben már a múlt héten vitába keveredett elnökjelöltje - „ha vala­mire megtanítottak minket a holoca­ust szörnyűségei, akkor az a népirtás láttán való csöndben és bénultan ma­radás drága ára" - közli Clinton, aki felelősségre is követeli vonni a bűnök elkövetőit. Fel- és megrázta az amerikai közéletet a koncentrációs táborok létének híre, s olyannyira meglódí­totta a jugoszláv válságban amúgy araszoló politikát, hogy a Bush­­kormány láthatóan zavarba jött, vagy ahogyan szerdai vezércikké­ben a The Washington Post gorom­bábban írja, "belehátrált a defetista sarokba". (Folytatás a 2. oldalon) Füstöl és vért érzek... ...de nem olajat, sajnos BQSVAm ! ' ..*** I* c 1 BUy Katonai ··· I beavatkozás (A The Christian Science Monitor rajza) A főpolgármester az ingatlanpiacról Apportálni vagy eladni? A Fővárosi Önkormányzat kiemelt figyelemmel kíséri az ingatlanpiac ala­kulását Budapesten mind a főváros fej­lődése, mind a fővárosi vagyonnal való gazdálkodás szempontjából Budapesten 1987 előtt nem be­szélhettünk valódi ingatlanpiacról te­kintettel arra, hogy nem volt befekte­tői ingatlanforgalom. A változások a szállodákkal kapcsolatosan jelentkez­tek először. Nyugati tőkerészesedés­sel épült több szálloda a fővárosban. Az irodák céljára alkalmas helyisé­gek iránti igény 1987-ben ugrássze­rűen megnőtt, ugyanis több külföldi cég nyitott képviseleti irodát, alapí­tott vegyes vállalatot, elsősorban a fővárosban. Számítások szerint eb­ben az időben mintegy 240-280 ezer négyzetméter kiadható irodaterület hiányzott Budapesten, ennek eredmé­nyeképpen a bérleti díjak a Belváros­ban teljesen irreálissá váltak, jelentő­sen meghaladták a bécsi árakat. A hi­ány 1991-ben már mérséklődött, mert bővült a kínálat, az irodaellátás az idén pedig kiegyensúlyozottá vált Elemzők szerint a jövőben a piac el­sősorban luxusszínvonalú irodaházak építését kívánja meg. Az irodaházak mellett a legtöbb ingatlanbefektető szállodaépítés cél­jaira keres panorámás, lehetőleg Du­­na-parti telket Budapesten. Idegen­­forgalmi szakemberek szerint az el­következő években a fővárosban 40 ezer szállodai férőhelyet kellene épí­teni. Mindenekelőtt olcsó szállásokra lenne szükség, legalább 20 ezerre. Erről a témáról írt kétrészes cikket Demszky Gábor főpolgármes­ter a Magyar Nemzet számára annak kapcsán, hogy a közelmúltban írt alá megállapodást a Rogner céggel és a VTTT Kerületi Önkormányzattal az Árpád híd projekt elnevezésű beru­házásról, amelynek keretében há­romcsillagos, 850 szobás szálloda épül, mellette 7500 négyzetméteres irodaház és 11 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont. (Cikkünk az 5. oldalon) XXV. nyári olimpiai játékok Doppingügyek és meglepetések Az olimpiai játékok utóbbi nap­jainak legnagyobb port felvert ügyét az immár két esetben is pozitívnak bizonyult doppingtesztek jelentették. Wu Dan, a kínaiak kitűnő röplabdá­­zónője után a belorusz maratonifutó­nő, Biktagirova is fennakadt a rostán. Ügye azonban nem is tetszik olyan szelídnek, mint a kínaié, akinek ki­merültség miatti gyógyszerszedés okozta a vesztét. Az ő szervezetében ugyanis norephedrint mutattak ki, melyet az egyik legkomolyabb ajzó­szernek tartanak az orvosok. A spor­tolónő negyedik helyét el is vették, aminek következtében Szabó Karolin végül a 11. lett a rangsorban. Folytatták szereplésüket kajako­saink és kenusaink, s ha nem is egy­forma könnyedséggel, de mindahá­­nyan vették az előttük lévő akadályt Nem így szabadfogású birkózóink, aki közül idáig egyedül Dvoráknak sikerült megőriznie veretlenségét Férfi tőrözőink délelőtt bravúros győzelmet arattak a Nuriával, Cerio­nival és Borellával felálló olaszok el­len, de délután már nem sikerült több győzelmet aratniuk, végül a negye­dik helyezést szerezték meg. Meg­kezdték a küzdelmet a párbajtőrcsa­patok is, s a magyar válogatott be is jutott a nyolc közé. Folytatás ma. Ahogy közeledünk a labdajátékok tornáinak döntőihez, egyre nagyobb küzdelmek, s egyre érdekesebb ered­mények alakulnak. A férfi röplabdá­ban Hollandia óriási meglepetésre ki­verte a világbajnok olaszokat A nők­nél korántsem olyan egyértelmű az amerikai kosarashegemónia, mint a férfiaknál: az Egyesített csapat nagy csatában le is győzte a tengerentúlia­kat A magyarok vízilabdában voltak érdekeltek, biztosan nyertek a görö­gök ellen. Sajnos azonban ez kevés volt az üdvösséghez. Mint ahogy azt sokfelé sugdosták, az olasz és a spa­nyol csapat - mivel ez mindkettőjük­nek jó volt - „öldöklő küzdelemben” 9­-9-es döntetlenre adta a mérkőzést s így ők kerültek az elődöntőbe. MA BELFÖLDÖN Füzessy Tibor a polgári titkosszolgálatokról 3. oldal Hangsúlyeltolódás az agrárpolitikában 4. oldal A „Prohászka-ügy” 6. oldal MAGYARSÁG AZ EZREDFORDULÓN: Lászlóffy Aladár: A jobb részt választani? 7. oldal Az AIDS-vírus kézben van 9. oldal KÜLFÖLDÖN Irak két év után 2. oldal Felfüggesztették az új német abortusztörvényt 2. oldal Kompromisszumos megoldás Kovászna és Hargita megyében 2. oldal Meciar meghallgatása a szlovák parlamentben 3. oldal A horvátországi választásokra 6. oldal HOLNAP A harag nem vezet sehová 6. oldal A rendszerváltozás és a cigányság 7. oldal A közöny gettójában 7. oldal

Next