Magyar Nemzet, 1992. október (55. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-15 / 244. szám
12 Mapi Nemzet Vidéki Magyarország CSÜTÖRTÖK, 1992. október 15. Munka nélkül Temetném a munkát.. A slágert sokszor hallottam már nosztalgikus, vágyakozó hangon énekelve. Az azonban csak nemrég jutott először az eszembe, mit is tennék, ha valóban munka nélkül maradnék. A körülöttünk átrendeződő világban megváltozik a munka, az értelmes emberi tevékenység értéke is. Egyre többen maradnak állás nélkül, s ez a helyzet nemcsak a biztos megélhetés elvesztését, az anyagi bizonytalanságot hozza. A munkanélküliség poklát megjártak tanúsíthatják: a feleslegesség érzése, a hasznos tevékenység örömének hiánya kínzóbb lehet az elmaradó bevételek hiányánál. Nem hiszek ezért abban, hogy jelentős lenne azok száma, akik az - egyébként is egyre zsugorodó - szociális segélyek járadékok megcsapolását tekintenék céljuknak, miközben „úri módon” élnek a feketemunkával szerzett pénzeikből. Bizonyára léteznek iyen emberek is, ám a helyzet, amelybe kerültek, amely lehetővé teszi ezt a fajta „ügyeskedést” is, sajnálatos társadalmi tény. A veszély valamennyiünket fenyeget. Megyei tudósítóink összeállításából kiderül, hogy ma már nem csupán segédmunkások kerülhetnek az utcára, diplomás, tudományos fokozatot szerzett szakemberek is akadnak a munkaügyi központok friss kuncsaftjai között. Temetném a munkát? . . *· «· Baranyában az átképzés a legsikeresebb Állástalan pályakezdők A munkanélküliség nem csak munkaügyi probléma, legalább olyan fontos a szocializációs nehézségek megoldása is - véli a Baranya Megyei Munkaügyi Központ vezetője. Gyógyírra pedig igazán szükség lenne, hisz több mint 26 ezren nem rendelkeznek munkahellyel a megyében. Ami a bajok elhatalmasodását jelzi, elképesztően nagy azok száma, akik 3 hónap elteltével sem találnak állást. Komlón 70%-os ez az arány. Ellentmondásos a helyzet, hiszen Baranyában 2000 szabad álláshely várná a jelentkezőket, de nincs, aki betöltse azokat. A magyarázat egyszerű: ki vállalná, hogy a biztos segély helyett a több ezer forinttal kisebb minimálbérekért dolgozzon? A munkát keresők 83%-a fizikai munkás, ezen belül a szak- és betanított munkások aránya a legmagasabb. A legrosszabb helyzetben a pályakezdők vanak, 2500-an kerültek utcára közvetlenül az iskola elvégzése után. Közülük a szakmunkásképzőt végzetteknek a legkisebb az esélyük az első munkahely megszerzésére, ami az oktatási rendszer elmaradottságával magyarázható. Az iskolák ugyanúgy bocsátják ki a végzősöket, mintha még léteznének nagyvállalatok, termelőszövetkezetek. A múlt feltételeinek megfelelő tudásra pedig köztudottan nincs szükség, a felvevőpiac egyszerűen elzárkózik a befogadásuktól. Jó példa is létezik: Szentlőrincen például ezüst- és aranykoszorús gazdákat képeznek a munkaügyi központ támogatásával. A felsőfokú intézmények közül a főiskolák vannak kutyaszorítóban, például a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán létezik olyan szak, ahol a végzettek 25%-a munka nélkül marad. A segély csupán a felszíni kezelés - állítják a szakemberek -, e helyett inkább átképzéseket szerveznek. Sikeres - az igényekhez alkalmazkodó - a középfokú külkereskedelmi bonyolító, vámügyintéző és szállítmányozó, valamint a közép- és felsőfokú titkárnőképző szak is. A módszer és témaválasztás eredményességét jelzi, hogy a tanfolyamot befejezők mindegyike munkahelyet talált. Hat-hétszeres a túljelentkezés a „nemzetközi reklámmanager” kurzuson, már az induláskor tudható, hogy mindenkinek lesz munkája. A vegyes vállalatok elterjedése is jó ötletet adott az átképzések szervezőinek, a felsőfokú számvitellel és pénzüggyel foglalkozókat beiskolázva a nemzetközi normáknak megfelelő könyvelőkké válhatnak a jelentkezők. A közmunkák tervezése nehéz feladatot jelent az önkormányzatoknak, hiszen pénzügyi terveiket év végéig kell elkészíteniük, ám a megyei munkaügyi központ addig még nem tud adatokkal szolgálni a közhasznú munkavégzéssel kapcsolatban. Ennek ellenére 760-an dolgoznak a „közért”, főként az infrastruktúrát fejlesztő területeken, a víz- és csatornahálózat kialakításában, valamint az útépítéseken. Zsoldos László Borsodban ellenőrző csoportot hoztak létre Hetvenezer ember kétezer helyre A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ már negyedik alkalommal írt ki pályázatot munkahelyteremtő vállalkozásokra, beruházásokra. Az előző három pályázatra 450-en adták be írásba foglalt elképzeléseiket, és ebből 135-öt talált a bírálóbizottság életképesnek, megvalósíthatónak. Ezek közt található kisebb fűrészüzem, fa- és fémfeldolgozó műhely, szálloda, étterem, kiskereskedés és élelmiszerfeldolgozó üzem építése. Összességében 2000 embernek tudnának reményeik szerint hosszú távon - biztos megélhetést biztosítani. A vállalkozások beindításához minden egyes munkába felvett vagy felveendő ember után 150 ezer forinttal járult hozzá a megyei munkaügyi központ. Ez az összeg a negyedik, mostani pályázat kiírásával 200 ezer forintra emelkedett. Kétezer új munkahely a megyében, mondhatnánk, csak egy csepp a tengerben, hiszen hivatalosan is több mint 70 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. De legalább megindult valami, mondják a szakemberek. Mint ahogy Miskolcon is, ahol havonta átlagosan 500 munkahelyet kínáltak fel az üzemek, vállalatok, a kisebb és nagyobb vállalkozások. Nos, ez a szám mára már 1800-ra emelkedett Persze ez is csak egy reménysugár a munkanélkülieknek, akik közül 55 ezren részesülnek munkanélküli-segélyben, járandóságban. Sajnos egyre többen vannak, akik másfél év után már csak a 4 ezer forintos szociális segélyt kapják. Ezek a családfenntartók vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen annak idején ők kerültek elsőként az utcára, és többségüknek se szakmája, se reménye, hogy átképző tanfolyamokon megszerezze, mert egy jelentős részük még az általános iskolát sem végezte el. Korábban is többnyire segédmunkát végeztek. Egyébként a megyében 3 ezren tanulnak valamilyen új szakmát. Tervez átképző tanfolyamokat a megyei munkaügyi központ és a most egyéves Észak-magyarországi Regionális Átképző Központ, amelynek még Ózdon is van kirendeltsége. Egy-egy ilyen tanfolyam elvégzése még nem jelentene garanciát az új munkahelyre, de az átképzésben részt vettek nagy része még eddig el tudott helyezkedni. Változatlanul magas az állástalan pályakezdő fiatalok száma. Több mint 4 ezren kilincselnek nap mint nap, hogy valamilyen munkát tudjanak szerezni, köztük 160 diplomás, de szép számmal akadnak szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők is. A legtöbben azok közül kerülnek ki, akik gimnáziumot vagy szakközépiskolát végeztek. Jelenleg 2500 fiatal részesül a pályakezdők munkanélküli-segélyében. Ugyanakkor néhány oktatási intézményben „tovább termelik” a munkanélkülieket. Jó néhány olyan szakmát oktatnak - említhetném az óvónőit vagy az építőipari szakmákat -, melynek elvégzése után biztos, hogy a fiatal nem tud elhelyezkedni. Gyakran hallani a megyében, hogy sok embernek jó üzlet a munka- nélküliség, mint mondják: „svarcban” a segély többszörösét keresik meg. Van, aki építési vállalkozónál dolgozik, úgymond napszámban, s van, aki szabályos kiskereskedői igazolvánnyal cigarettát vagy éppen édességet árul az utcán. Csak éppen erről elfelejtette értesíteni a számára segélyt folyósító munkaügyi szolgáltató irodát. Éppen ezért a megyei munkaügyi központban külön ellenőrzési csoportot hoztak létre. Ezekben a napokban azt vizsgálják, hogy a vállalkozásokra korábban felvett 300 ezer forintos újrakezdési kölcsönt hogyan hasznosították, mibe fektették be. A tapasztalatok igen vegyesek. Volt, aki azonnal elköltötte ingatlan vásárlására, vagy éppen bankba tette, hogy kamatozzon. Ezektől az emberektől megvonták azt a kedvezményt, amellyel az állam kifizette helyettük a kamatokat. Persze ezek csak kiugró példák voltak, de tény, hogy azok, akik ilyen kölcsönt felvettek, egy jelentős részük nem vállalkozásra használta fel, illetve olyan vállalkozásba fogott, amely hónapokon belül csődbe jutott. Juhász Péter Fábry János rajza Az Országos Munkaügyi Központnál 600 574 munkanélkülit tartottak nyilván augusztus végén. Ez 11,1 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Összesen 461 ezren részesültek valamilyen munkanélküli-ellátásban. A hónap során 25 949-en kerültek ki az ellátási rendszerből. Az ellátásból kikerülők mintegy fele tudott ismét elhelyezkedni, csaknem 1500 munkanélkülit zártak ki az ellátottak közül együttműködés hiánya miatt. A többiek más támogatási formát, nyugdíjat vettek igénybe,illetve lejárt az ellátásra való jogosultsági idejük. Az ellátás átlagos összege 8766 forint volt. A regisztrált létszám és az ellátottak zárólétszáma közötti különbség augusztusban tovább nőtt, s már meghaladja a 165 ezret Zalában nem vonzóak a vállalkozások Beruházások az elmaradott térségekben Egyre kevesebb munkanélküli alkalmas a szakmaváltásra? Túl sok a „udváros” vagy a válogatós álláskereső? A vártnál jóval kevesebben akarnak (tudnak) váltakozóvá válni? Okkal, joggal merülnek fel ezek a kérdések a Zala Megyei Munkaügyi Központtól kapott legújabb információk, különösen a munkanélküliség apasztását célzó pénzeszközök felhasználási adatai nyomán. Ugyanis néhány biztató és több kedvezőtlen tény ellentmondásos képet ad a foglalkoztatási alap „aktivizáló” összegeinek hasznosulásáról. De vegyük sorjában. Vagy szűk, vagy lenézett az önkormányzatok és más szervezetek közhasznú foglalkoztatási kínálata a megyében, mert szeptember elejéig a 400 embernek lehetőséget kínáló keret 46 százalékát sikerült felhasználni, mintegy 300 fő számára. A munkaerő-piaci pályázat első fordulójában 28 szervezettel kötöttek szerződést, összesen száz személy tartós foglalkoztatására, ám az ősz elejéig csak egyharmadukat vették fel. Igaz, a második fordulóban újabb 34 biztos állást kínáltak a munkáltatók, de ha mindegyikre meg is kötik a szerződést, még akkor is jócskán kihasználatlan marad a keret. (Ugyanakkor például Lenti térségében 30 betanított ruhaipari munkásnőre lenne szükség, de alig akad jelentkező.) Jelentős, ha nem is átfogó egyéni munkahelyteremtést kínál a vállalkozóvá válási támogatás, ennek fedezetét számottevően meg is növelték. Ám az erre szánt összegnek csak 64 százalékát vették igénybe, összesen mintegy kétszázan. Az ok: a kezdeti nagy érdeklődést visszavetette a társadalombiztosítási szabályok egyéni vállalkozást drágító hatása. Ennél sokkal mostohább a rövidített idejű foglalkoztatásra szánt keretösszeg sorsa, mert - 382 fő részére - annak még a negyedét sem sikerült felhasználni. Megemelték a képzésre, átképzésre szánt pénzeszközök nagyságát. A felhasznált 40,7 millió forint csupán a 70 százaléka a rendelkezésre álló, 780 ember tanulását biztosító keretnek. Eddig 580-an tettek közülük sikeres vizsgát és egyharmaduknak sikerült elhelyezkednie, ami a tavalyinál valamivel jobb arány. Újra igazolódott, hogy a munkanélküliség elleni „front” leghatásosabb fegyvere a munkahelyteremtés. Egyre kedvezőbb képet mutatnak a megyei munkaügyi központ által finanszírozott, ilyen célú beruházások. Ez évtől -1993 elejéig áthúzódóan - ugyanis összesen 422 ember számára biztosítanak így megélhetést, s ami igen lényeges: jórészt a gazdaságilag elmaradott térségekben. Zalaegerszeg ugyan nem az, de külön is kiemelendő az ottani Patrónus Ipari Foglalkoztató - az önkormányzat által is támogatott - beruházása, amelynek révén képesek lesznek folyamatosak elhelyezni a kisegítő iskolából kikerülőket. Zala megye 14 ezer munkanélkülije és csaknem ugyanennyi segélyezettje közül 1800-an pályakezdők, s ez az arány nemzetközi mércével mérve is magas. Éppen ezért az ő javukra a foglalkoztatási alap jelentős átcsoportosításáról döntött legutóbbi ülésén a megyei munkaügyi tanács. Nemcsak a képzési, átképzési költségek keretét emelték fel 6,5 millió forinttal, hanem további munkahelyek létesítésére tartják fenn a foglalkoztatási alap szerződéssel le nem kötött túszét, több mint 7 millió forintot. Lukács József Jász-Nagykun-Szolnok a „dobogó” közelében Népszerű a kocsmanyitás Jász-Nagykun-Szolnok megye munkaügyi központjában 34 és fél ezer munkanélkülit tartottak nyilván az ősz első hónapjában. Az év végére várhatóan 45-46 ezerre nő a helyi állás nélküliek száma. A mostani, 16 százalékos munkanélküli ráta a negyedik legmagasabb az ország megyéi között, azaz a Jászság, a Kunság, a Tiszazug és a Közép-Tisza vidéke folyamatosan ostromolja a munkanélküliség képzeletbeli országos dobogóját. hwWZitriv&Tvirf Legkilátástalanabb a helyzet Tiszafüreden és környékén, valamint a Nagykunságban, Karcag és Kunhegyes körzetében, ahol már most is meghaladja a 25-26 százalékot a munkanélküliek aránya. E lakóinak mostoha vidék mindig nehezen tartotta el földijeit, dolgozóinak jó része korábban is ingázott. Ők maradtak itthon legkorábban. Aztán sorra zárták be azokat a viszonylag nagy létszámú ipari üzemeket, amelyeket a vidéki ipartelepítés második-harmadik lendületében hoztak létre, a fővárosból „levetett” technikával, technológiával. Nos, az anyagyár csődjének szélén ezeket az ipari létesítményeket érte el leghamarabb szomorú vég. Az idei év végére jelzett munkáltatói prognózis még körülbelül 11 ezer ember „leépítése”. A létszámleépítés nemcsak a korábbi állami nagyvállalatok fel- és szétosztása miatt jellemző. Elbocsátásokról hallani időről időre a külföldi tulajdonba került, vagy vegyes vállalatként működő cégeknél is, mint például a Hűtőgépgyár vagy a Szolnoki Papírgyár. A nagy agrármegyében négy és fél ezer dolgozónak mondanak föl még az idén a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban. A legégetőbb kérdéseket ezért a mezőgazdaságon átáramló csődhullám, a szövetkezetek átalakulása fogalmazza meg manapság. Nagyon sok, jól felkészült szakember kerül az állástalanok listájára. A megyei munkaügyi központ munkatársai most azon gondolkodnak, hogyan lehetne e mezőgazdasági szakembereket - ha kell, a közmunka intézménye segítségével - például szaktanácsadóként vagy más munkakörben eredményesen alkalmazni.·. - · ,,7- ; i. A munkaügyi központ az ájlatos erőforrásokból gyógyírt kínálhat, megoldást nyilvánvalóan nem. Mindenesetre az év első felében 226 új munkahely születet a megyében pályázat eredményeként. Termelőtevékenységbe alig néhányan vágnak bele, a legnépszerűbb a bolt- és a kocsmanyitás két-három alkalmazottal, s ez már munkahelyteremtő beruházásnak számít. Korábban szívesen hoztak létre konfekciókészítő kisebb-nagyobb műhelyt is. Ezekre újabban aligha nyerhető el támogatás, hiszen a szalagrendszer-szigorúságú betanítói munkáért kifizetett néhány ezer forint nem jelent igazi megoldást a csekély anyagiakkal rendelkező családok számára. Az új szakmák legkapósabbja a „vállalkozások komplex ügyintézője" elnevezést viseli. Akik ilyen szakképesítést nyújtó tanfolyamot végeznek, azok el is tudnak helyezkedni. Közmunkát a megye 76 települése közül 52-ben végeznek, általában hagyományos kommunális tevékenységről, azaz köztisztasági feladatokról, közterek, parkok, játszóterek, árkok rendbetételéről van szó. A munkaügyi központ ösztönzésére néhány helyen már közmunkásként alkalmaznak szociális gondozókat, pedagógiai asszisztenseket is. Egri Sándor Veszprémi diplomások az utcán A vegyipar „Bermuda-háromszöge” A vegyipar dunántúli Bermudaháromszögeként emlegetik Ajka, Várpalota és Veszprém térségét, amelyet a felszámolásból eredő elbocsátások sorozata sújt. Az egykori szocialista városban, Ajkán először a Videoton haditechnikára szakosodott üzemének leállítása gyarapította jelentősen a munkanélküliek számát, de - mint mára kiderült - a korszerű technikával rendelkező Alumíniumipari Kft. sem állja a világpiaci versenyt. Az alumíniumkohót már leállították, ezzel 260 fő munkahelye szűnt meg, most pedig az egyik timföldgyár termelése vált feleslegessé. A munkanélküliség rátája már meghaladja a 15 százalékot, év végéig a járadékból és segélyből élők száma eléri az 5 ezret. Várpalotán a szénbánya leállítása, valamint a Péti Nitrogénművek Rt keményfogyókúrája” és a térséghez tartozó Peremartoni Vegyipari Vállalat csődje már 3 ezerre duzzasztotta a munkanélküliek számát. Veszprémben a vegyipar tudományos hátterét rázta meg az iparág nehéz helyzete. Először a növényvédőszer-kutatásra szakosodott Nehézvegyipari Kutató Intézet felszámolása kezdődött meg, ezt követte a szénhidrogén-kutatásra hivatott Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet. Ezzel magyarázható az - egyébként „átlagosnak” mondható - veszprémi munkanélküliség sajátos vonása. Itt ugyanis a négyezer munkanélküli közül 300 a jól képzett diplomás, sok esetben tudományos fokozattal és több nyelv ismeretével. A Veszprém megyei összképet tovább rontja még a dudari bányák bezárását követő elbocsátássorozat, amelynek hatása Zirc városára is kiterjed. A munkaügyi hivatal összesítése szerint egyébként Veszprém megyében 21 574 munkanélkülit tartanak nyilván. Közülük legalább ötezer embert érintenek azok a kezdeményezések és intézkedések, amelyek az ismételt munkába állásukat segítik. Ez év őszén 42 tanfolyam indul szerte a megyében. Ezek között több a szakmunkásokat készíti fel külföldi munkavállalásra. Építő- és vasipari szakmunkások vesznek részt német nyelvtanfolyamokon, elhelyezésükre osztrák vállalkozókkal tartják a kapcsolatot. A keresletnek megfelelően vagyonvédelmi szervezeteket bíztak meg fegyveres őrök, rendészek kiképzésével, slágernek számít a biztosítási ügynökök képzése is. Néhány sajátos színfolt a Veszprém megyei választékból: a Balaton környéki hajdani gyógynövénytermesztés felújítására a munkanélküliek részére gyógynövénytermesztő tanfolyamot indítanak. Magánvirágbolt-tulajdonos saját üzletében virágkötészetre oktatja a munkaügyi hivatal megbízásából a munkahelyre várókat. Az Ajka Kristály Kft.-nél volt traktorosok, faipari munkások, szerelők sajátítják el az üvegfúvás mesterségét. Részükre nemcsak az új szakmát, hanem a munkahelyet is biztosítják. A tanfolyamok mellett a fiatalok részére megszervezték a közhasznú munkát. Pályázatot írtak ki, amelyre 72 intézmény jelentkezett, vállalva, hogy az iskolából kikerülő ifjakkal foglalkozik. Főleg egészségügyi és pedagógiai intézményekről van szó, ahol kisegítők lesznek azok a fiatalok, akiknek nem jutott munkahely. Barta Éva