Magyar Nemzet, 1992. október (55. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-24 / 251. szám

VIII Magyar Nmi ÖN ÉS A RECEPTEK 1992. OKTÓBER 24. Hetente kétszer halat! Gyógyszer a tengerből AKI HETENTE legalább kétszer ha­lat eszik, egészségesen él. Az állati ere­detű élelmiszerek között a hal a leg­egészségesebb. A tengeri halak olyan értékes tápanyagokat tartalmaznak, melyek kedvezően befolyásolják a bőr, a vérkeringés, a pajzsmirigy, az erek és az epe működését. A csontok­ra, a vérképző szervekre és az anyag­cserére kifejtett hatás .......... suk­ is kiváló. A halételek fo­­sg­gyantásával elegendő ||| foszfáttal, kalóiummal, magnéziummal, jóddal és vitaminnal látjuk el­­ a szervezetet. A Max ||| Planck Intézet táplál­­­­kozáskutatói szerint gyolgan már 20 dkg hal fedezi­­ az anyagcsereműkö­déshez szükséges aminosavakat. Habár a tojás is erre szolgál, de tizenötször, sőt hússzor annyi koleszterint tartal­maz, mint a hal. A tengeri halak kalóriaszegények. 20 dkg angolna csak 156 kalóriát, míg 20 dkg borjúhús 470, ugyanennyi ser­téshús már 616 kalóriát tartalmaz. A halban sok kálcium található, mely ásvány a csontrendszer anyag­cseréjéhez nélkülözhetetlen. Egyúttal magnéziumban is gazdag, ami az­­érelmeszesedés és az infarktus meg­előzésére szolgál. A szívbetegek ha­landósága a felére csökkenhet már napi 2 dkg hal elfogyasztásával. Már heti két halból készült ebéd le­csökkenti az epe koleszterintartalmát, és ezzel megelőzi az epekőképződést. A halolaj a vért hígítja, azoknak a rögöknek a kialakulását akadályozza meg, melyek trombózishoz és infark­tushoz vezetnek. Hogyan is hatnak hát a különféle halak? Hering: A­ vitaminban gazdag, a gyomornak és beleknek hasznos. A bőr szépségéért is felel. Fontos a Bi­ka, a Rák, a Mérleg, a Bak és a Vízöntő jegyekben születet­teknek. Vörös sügér: sok vasat tartalmaz, ami a vérképzéshez nélkü­lözhetetlen. (Elsősor­ban a Bika-, a Rák- és a Bak-hölgyeknek használ.) Angolna: káliu­mot tartalmaz, az emésztést serkenti. (Jót tesz a Bikának, a Ráknak, a Szűz­nek, a Mérlegnek, a Skorpiónak, a Nyi­lasnak és a Halaknak.) Lazac: különlegesen gazdag olyan fehérjékben, melyek az agyműködést és a sejtregenerációt segítik elő. (A Kosnak, az Ikreknek, az Oroszlánnak, a Szűznek, a Nyilasnak, a Baknak és a Halaknak szerepeljen az étrendjében gyakrabban.) Makréla: olajokban gazdag, a szervezetet elsősorban a trombózistól és infarktustól védi. (Jót tesz a Kosnak, az Oroszlánnak és a Ráknak.) Lepényhal: B- vitaminban gaz­dag, megakadályozza az izomgörcsök és szívritmuszavarok kialakulását. (Különösen az Ikrek és a Nyilas szülöt­teinek tesz jót.) Tápláló és édes A méz EGYIKE A LEGTÁPLÁLÓBB és legegészségesebb ételeknek. De mivel sokan nem szeretik amúgy „nyersen” fogyasztani (túl émelygősnek találják), ezért köz­readjuk pár mézzel készült étel leírását. Reggeli koktél: Tegyünk egy csésze joghurtba fél csésze narancs- vagy cit­­­­romlevet, egy tojássárgáját és 1 kávéskanál mézet. A narancs helyett paradicsomot is használhatunk. Fűszerezhetjük tetszés szerint szegfűszeggel, fahéjjal vagy re­szelt citromhéjjal. Tejberizs mézzel: Szokás szerint elkészített tejberizs új ízt és aromát kaphat, ha citromlével elkevert mézet öntünk a tetejére. Mézes túrptöltelék, (réteshez vagy piú^ez^Fél kg tehéntúrót-K) dk cukrok 1 káyeskinál őrölt fahéjat, pici sőt összekeverünk 2 egész tojást teszünk bele és 15 dk.m­ézet. ^^ egészet átpasszírozzuk, hogy egyenletes tölte­léket kapjunk. 1 . : Sárgarépa aknaborral és mézzel. Felszeletelt alma- és sárgarépaszeleteket megpárolunk (1 rész alma, 2 rész sárgarépa). Kis lángon hozzáöntünk kevés fehér­bort, 1 kanál mézet, pici sót. A kész főzeléket petrezselyemmel szórjuk meg. Rákos Edit Nevek virágai „TUDTAM, hogy ősz lesz s majd fűte­ni kell, / de nem hit­tem, hogy itt van, ily közel, / hogy szemembe néz s fü­lembe morog.” Azért idézzük József Attila Ősz című versének utolsó szaka­­­­szát, mert a hosszú, forró nyár után ne­héz tudomásul venni, hogy jön a hideg, ami a virágoskerteket sem kerüli el, s természetesen a virágok ára is ehhez­­igazodik. Salamon barátunkat, rokonunkat köszöntsük 24-én, szombaton. Mint tudjuk, Salamon király - Dávid és Bet­­szabé fia - (i. e. 970-931) Izrael egyik jelentős uralkodója volt. Fényűző, pa­zarló életvitele népében visszatetszést keltett. Kétezer évvel később Szent Sa­lamon jelent meg a magyar történelem­ben. Alig múlt ötéves, amikor királlyá koronázták. Később gonosz tanácsadó­ja, Vid állandó háborúskodásra buzdí­totta, de Szent László elfogatta, és a vi­segrádi vár tornyába záratta. Onnan Szabadulva önként vállalt szegénység­ben remeteként folytatta életét. Sala­mon­ nevű ismerősünket­­köszöntsük egy cserép bölcsességfával, a Kalan­­d­okval. A Haraldokhoz is ma kopog­tassunk be. E név germán eredetű, je­lentése: hadsereg­merész. Három szál kardvirág legyen ajándékuk. A Biankák és a Blankák 25-én, va­sárnap várják köszöntőiket. Mindkét név jelentése: fényes, ragyogó, tiszta. Eredetük latin, spanyol, olasz. Lepjük meg e szép nevek viselőit egy-egy cso­kor fehér krizantémmal. Ametiszt nevet jelez 26-án, hétfőn a naptár. E görög-latin eredetű név jelen­tése: a részegséget megakadályozó, nem részeg. Ennek utánajárhatunk egy üveg finom itallal, de vigyünk mellé pézsma búzavirágot is, az Amberboát. A Dömötörök is ma ünnepelnek. E név valószínű azonos a Demeterrel, görög, latin, szláv eredetű, jelentése: a föld is­tennőjének ajánlott. Szent Demeter gö­rög mártír, akit (i. sz. 306) hitvallásáért megöltek. Dömötör ismerősünket lep­jük meg egy cserép medvetalp­­kaktusszal. Az Antonietták ünnepelnek 27-én, kedden. E név latin, olasz eredetű, je­lentése: herceg, fejedelem, elöljáró. Kinek ne jutna eszébe e név hallatán a szépséges francia királyné, XVI. Lajos felesége? Ajándékunk legyen egy cso­kor Rózsa a First Lady fajtából. A Sza­binákhoz is ma kopogtassunk be. E név latin eredetű, jelentése: a szabinok né­péhez tartozó. Az ókori Róma igencsak megsarcolta ezt a népet, hisz elrabolták asszonyaikat, akik vajh nagyon hara­gudtak ezért? Vagy ki tudja? Szabina barátnőnket köszöntsük nebáncsvirág­­gal, az Impatiens Balsaminával. Simon nevű barátunkhoz 28-án, szer­dán csöngessünk be. E név héber erede­tű, jelentése: meghallgattatás. A Tádék is várják köszöntésüket E név héber, né­met eredetű, jelentése: bátor szívű, el­szánt, merész. Szent Simon és Szent Ju­­dás Tádé együtt szerepelnek a Szentírás­ban, Jézus rokonai és tanítványai voltak. Egy-egy csokor rózsa, a Mysterium flori­­bunda legyen ajándékunk. A Szimonet­­tákhozz­ is ma csöngessünk be. E név hé­ber, olasz eredetű, jelentése: meghallgat­tatás, pusztaság. Ajándékunk legyen ró­zsa az Opera fajtából. A Nárciszokat keressük meg 29- én, csütörtökön. E név görög, magyar eredetű. Nárciszba, a folyóisten fiába Ekhó, a nimfa beleszeretett, de ő ezt visszautasította. A víztükörben látott saját képmásába lett szerelmes. Ez volt Aphrodité büntetése. Ha van Nárcisz nevű ismerősünk, vigyünk neki gladió­­luszt, ami nemcsak kardvirágként, ha­nem széplegényfaként is ismert Az Alfonzok ünnepelnek 30-án, pénteken. E név germán eredetű, jelen­tése: nemes, készséges, harcra kész. Ligouri Szent Alfonz a 18. század mű­velt sokoldalú teológusa volt nevéhez számos csoda is fűződik. Ha van Al­fonz ismerősünk, köszöntsük őt egy cserép Ficus Benjaminával. -erté- Az Ön és... mellékletet szerkeszti: Rácz Jud­it A FŐZÉS mita­gadás sokszor okoz gondot még tapasztalt házi­asszonyoknak is. Hát még annak, aki csak most is­merkedik vele! No de ezernyi apró trükkjét elsajátítani, rájönni fortélyaira, tán nem is olyan ör­döngösség. Nézzük csak, mi minden kell egy jó vacsora vagy ebéd elkészíté­séhez! A megfelelő felszerelésen kívül szükség van alapanyagokra, némi fantá­ziára, türelemre és időnként merészség­re is. Fantáziánkat a konyhában is hasz­nosíthatjuk, s bizonyos alapszabályok figyelembevételével, hamarosan saját ételkreációnkkal lephetjük meg csalá­dunkat. Előfordulhat az is, hogy a készí­tendő étel valamely alkotórésze „épp nincs kéznél". Ne essünk kétségbe, he­lyettesítsük bátran valami mással! Vi­szont ahhoz, hogy mit mivel helyettesít­sünk, nem árt némi tapasztalatokat sze­rezni a konyhában. Kezdjük az ismerkedést a levesek­kel. Magyarországon ez étrendünk el­­hagyhatatlan része. Ismerjük híg, sűrí­tett és különleges fajtáit. Legfőbb funk­ciója felkészíteni a szervezetet a továb­bi étkezésre. Ez alkalommal a gyü­mölcsleveseket mutatom be. Nem tar­toznak a ,"­lasszikus levesek" sorába, s elkészítésük az alább ismertetett mó­don igen egyszerű, remélem, sokan kedvet kapnak hozzá. Gyümölcslevest kétféleképpen is készíthetünk: főzéssel és anélkül. Ez utóbbi módszerrel vitaminban gazda­gabb étrendet állíthatunk össze, mert mint tudjuk, a hőkezelés mindenesetre jelentős vitaminveszteséggel is jár. Te­hát a friss gyümölcs levét (melyet pré­seléssel nyerünk, gyümölcscentrifuga segítségével vagy egyszerűen passzí­­rozással, vagy akár használhatunk ros­tos gyümölcslevet is). Ízesítjük cukor­ral, citrommal, gyümölcstől függően, tejszínnel vagy borral, esetleg mind­kettővel, s szegfűszeg, fahéj hozzáadá­sával jól összekeverjük. A gyümölcsle­vesek általában hidegen fogyasztan­­dók. Tálaláskor a tányérba vagy leve­­sescsészébe gyümölcsdarabokat helye­zünk, és a rámért levest tejszínhabró­zsával díszítjük, melyet vágott dióval, mandulával szórhatunk meg. Főzés nélkül készíthető levesek: málnaleves, őszibarackleves, ananászleves, manda­rinleves, ribizlileves, sárgadinnyele­ves, szamócaleves, s amit önök még ki­találnak. 4z íme, egy konkrét­ recept: a hideg málnaleves. A friss­­ vagy mirelit málnát (ez utóbbit felolva­dás után) tejszínnel, narancs- és citromlével, csipetnyi só­val és a málnaszörppel turmixoljuk össze. Gép hiányában habverővel ke­verjük simára, szűrjük le, és jól behiűt­­ve a fent ismertetett módon tálalható. Ugye milyen egyszerű? Hozzávalók négy személyre: 500 g málna, 40 cl tejszín, 40 cl narancslé, kevés citromlé, só, kiskanál málna­szörp. (A leveskészítésről majd legkö­zelebb.) Egy hideg gyümölcsleves után jól esik valamilyen húsétel. Nézzük az egyben sültek közül a sertéssültet. El­készítéséhez inkább idő, mint hozzáér­tés kell. Vegyünk egy sütésre alkalmas húsrészt, ez lehet comb, lapocka vas­tag része vagy akár tarja. A húst tisztít­suk meg felesleges zsíros, hártyás ré­szeitől, hideg vízben jól mossuk meg, de ne áztassuk. (Az áztatás során ugyanis értékes tápanyagok, ásványi sejt oldódnak ki, s ezzel veszít értéké­ről.) A sütőt előmelegítjük, közben ser­penyőben kevés olajat felforrósítunk, és a húst minden oldalról pirosra süt­jük. Ez mindössze pár perc, amit elsü­tésnek hívunk. A hús körül pajzsként pörzsanyag képződik, mely fokozza a sült kellemes ízét, és megakadályozza az értékes tápnedvek kiszivárgását. Épp ezért a sütés során soha nem sza­bad kést vagy villát szúrni a húsba, az­zal vizsgálva, megsült-e már. Az elő­sütött húst tepsibe vagy jénai tálba he­lyezve kevés olajjal vagy más zsira­dékkal meglocsolva, sózva a sütőbe tesszük. Tehetünk a zsiradékba pár szem borókabogyót, mustármagot íze­sítésként. Sütés közben saját levével öntözgetjük. Az elkészült húst pirosas­barnás színéről, kellemes illatáról is­merjük fel. Hidegen, melegen egyaránt fogyasztható. A sültet ekkor fokhagy­magerezdekkel tűzdeljük meg, és a hús mellé tisztított fokhagymát teszünk. A köményes sült úgy készül, hogy a húst köménnyel szórjuk meg, és hevített zsiradékkal öntjük le. Négy személyre kb. 70-80 dkg húst vegyünk. Kovács Ibolya Főzőtanfolyam (1.) Málnaleves, sertéssült Vendégváró szüret idején Alapanyag: a szőlő A vendég­látás sikerét Gundel Károly szavaival szól­va: „Nem min­dig az étel ma­ga teszi. Az is, hogyan terí­tünk, hogy adjuk fel az asztalra, legfő­képpen az - ha mégoly egyszerű anyagból -, hogyan készítettük. Szere­tettel, kedvvel, szívvel­­ vagy csak épp meglegyen: muszájból.” Az egyszerű anyag legyen ezúttal a szőlő, s tán a többiben sem lesz hiány. (A szőlővel készült leves igazán csak hidegen jó.) Hideg fokhagymaleves szőlővel (négy személyre) 100 g mandulát megpirítunk száraz serpenyőben. Majd turmixgéppel ös­sze­­ütő evőjutc egy fej fokhagym­ával’ ve­gyünk négy szelet fehér kenyeret, mely­nek­­héját levágjuk, belsejét kockára vágjuk. A leveshez szükséges 7 dl víz egy részét a kenyérre öntjük, a turmixba tesszük, mixelés közben fokozatosan adjuk hozzá a 7,5 cl olajat Lassan bele­öntünk két evőkanál fehér borecetet is és a maradék vizet. Megsózzuk, és tá­lalásig hűtőben tartjuk. Egy fürt fehér szőlőt leszemezünk, félbevágunk, a ma­gokat eltávolítjuk. A szőlőt fogyasztás előtt tesszük a levesbe, melyből ne fe­lejtsünk ki egy-két szem jégkockát sem. Igazi őszi csemege a kacsasült szőlővel. A vajjal megkent, megsózott, meg­borsozott, kb. 1,5 kg-os kacsát 15 perc­re tegyük forró sütőbe, s állandó forga­tás közben süssük aranysárgára min­den oldalról. Közben 1 kg fehér szőlőt megmosunk, leszemezünk, lecsöpög­­tetünk és a felét áttörjük. Az így kapott szőlőlevet a még félpuha húsra öntjük, majd a sütő hőfokát mérsékelve, folya­matosan locsolva a pecsenyelével pu­hára sütjük a kacsát. Ha megsült, a sü­tőből kivesszük és melegen tartjuk. A visszamaradt mártásban a maradék szőlőszemeket nagy lángon 3 percig melegítjük. A kész mártást a húsra önt­ve máris tálalható. Érdekes ízhatású a szőlőkoktél. Személyenként 150 g piros és fehér szőlőt megmosunk, félbevágunk, kima­gozunk. Keverőedénybe helyezve hoz­záadunk 3 cl szűrt citromlevet, 10 g por­cukrot, 2 g vaníliacukrot, 2 cl brandyt, 20 g felezett dióbelet. Keverjük meg, és üvegkehélybert szervírozzuk, melyet le­hetőség szerint béleljük ki szőlőlevéllel. A szőlő remekül megfér más gyü­mölccsel is, íme például az őszi gyümölcssaláta­ elkészítésekor ve­gyünk személyen­ként: 40 g körtét, 40 g őszibarackot, mos­suk meg, és hámoz­zuk meg őket. 30 g szilvát magozzuk ki, 20 g szőlőt sze­mezzünk le. A felsoroltakat tegyük üvegtálba, szóljuk meg porcukorral (15 g) öntsünk rá 1 el Marascinót, és hűtsl­k be. Tálaláskor díszíthetjük tej­színhabbal (de el is hagyható) és me­téltre vágott mandulával. Igen mutatós, hogy egy nagyobb üvegtálba helyez­zük a salátástálunkat, melyet apróra tört jéggel töltünk meg. A jégkockákat szedjük kétrét hajtogatott száraz kony­haruha közé, s húskloffolóval törjük meg. Végül egy tésztaféleség, a szőlős rétes. Hozzávalók: 2 cso­mag réteslap (vagy házi rétestészta) 1 kg piros szőlő, 100 g porcukor, 4 evőka­nál tejföl, késhegy­nyi fehér, 4 evőkanál zsemlemorzsa. A szőlőt jól megmos­suk, leszemezzük, lecsöpögtetjük. A réteslapot egy csík­ban megtöltjük a szőlővel, morzsával, procukorral, fahéjjal, és feltekerjük. Tetejét megkenjük tejföllel, és megsüt­jük. Díszítőelemként jól használható­ a szőlő, sajtkockák tetején vagy töltött tojáson­­célszerű fogvájóval megtűznni, hogy ne guruljanak el a szőlőszemek. Italba is tehetjük a következőképp: 4 szem piros vagy fehér szőlőszemet koktél pálcikára tűzünk. Talpas pohár­ba 4 és piros vermutot töltünk egy szem jégkockára, s felengedjük szódavízzel, belehelyezzük a szőlős pálcikát. S azt se felejtsük, hogy szőlőből készül a bor is, a bor pedig... „Ah, a bor az felvidít, lelkesít, el­méssé tesz, bátorságra hevít, szerelmet költ, kiszínezi szivárványossá ezt a szürke világot, eltemeti a bút, feltá­masztja a reményt." (Jókai Mór) (­ki­) Mit esznek a finnek ? Becses hagymaleves KÜLFÖLDÖN JÁRVA, ha másként nem, az utcai vendéglőkben falatozó­kat elnézve adódik alkalmunk arra, hogy megismerjük, miként étkeznek a helybéliek. Különösen nagy élmény, ha asszisztálhatunk egy-egy családnál az ebéd, vacsora elkészítésében, és együtt költhetjük el azt. Ilyenkor még jobban megfigyelhetők azok a szoká­sok, amelyek az illető ország gasztro­nómiáját, étkezési szokásait jellem­zik. Finnországban például elmarad­hatatlan tartozéka mindegyik étkezés­nek - itt is naponta háromszor ülnek le az asztalhoz­­ a vajas kenyér. Mivel igen sokféle pékáru létezik, nemcsak a hagyományos kenyérfélére, hanem zsemlére, kis bucikra kenik a sós va­jat, margarint. Ezzel vezetik be a fő fogást, vendéglőben például, amíg ki nem hozzák a megrendelt ételt, az elő­re odakészített vajas kenyeret eszeget­nek. Csakhogy vajas kenyér dukál a leveshez is! Ez bizony már furcsa a magyar gyomornak, de megszokható. Reggelire és általában naponta többször a kávé a legnépszerűbb ital. Gyengébb, mint a mienk, de hasonló­képpen tejjel, cukorral isszák. A vajas kenyérhez felvágottakat, sajtot vagy dzsemet, mézet esznek, tehát ebben nincs nagy különbség. Ebédnél viszont kitűnik, hogy nem otthon vagyunk. Az ország adott­ságai határozzák meg az átlagpolgár menüjét: többnyire igen sokféle hal­ból, valamint jávor- és rénszarvashús­ból készült ételt kínálnak. A halleves nem is emlékeztet a magyar halászlé­re, hiszen nem ad színt és erőt neki a paprika. Igen kellemes meglepetést okozott viszont a hagymaleves, amely markáns aromájával, testességével a mi szánk íze szerinti. A hagyma - azaz a vörös­hagyma, amelynek csillogó fehér héjú változata is mindig kapható - mintha kiemelt becsben lenne. Helsinki leg­drágább szállójának halljában a fő he­lyen álló üvegvitrinben hagymát ábrá­zoló kerámiavázák uralták a polcokat. A hagymaleves testességét, mit a főzelékfélékét, sőt a süteményekét is a burgonyakeményítő adja. Ez a finn konyha elmaradhatatlan tartozéka. A második fogáshozz többynyire vízben főtt krumpli dukál­­ kaporral. A kapor a másik igen kedvelt fűszernövény, amit m­ég csak nem is apróra vágva, hanem megmosva, kis csokorba ren­dezve helyeznek a köret tetejére, sőt a saláta mellé is. Érdekes elnézni azt is, miként he­lyezik villájukra a finnek a falatokat: nem szúrják fel, mint mi, sőt nem is a homorú felére ültetve viszik a szájuk­hoz, hanem a villa domború hátára csúsztatva ügyesen egyensúlyozzák a célig. Ezt az akrobatamutatványt nemigen lehet egyik percről a másikra megtanulni. Borral ritkán öblíthetjük le a fi­nomságokat, hiszen azt igen drágán, az alkoholt áruló állami üzletekben szerezhetik be a finnek. Noha a sör sem olcsó, azzal gyakrabban kínál­nak, hiszen közel azonos árban van az üdítőkkel, ásványvizekkel. Aki hiá­nyolná az aperitifet, most már értheti, hogy miért nem került szóba. Ha még­is van alkalmunk, megkóstolhatjuk a méltán híres finn vodkát a helyi speci­alitással, a lakka likőrrel elegyítve. Az édes-fanyar likőr a helyi erdőkben szedett bogyóféléből készül. Kávé és sütemény zárja a főétkezést. A könnyű, franciás-krémes sütemények az egész napot végigkísérik: a gyakori kávézás kellékei. Egyik nap, amikor több családhoz is elvitt vendéglátóm be­mutatni, mindenütt ezzel a párosítással kínáltak, és bizony az LGT szavaival él­ve: jólesett volna egy fasírt... A vacsora jellegzetessége a hideg­tál, aminek koronája a nyers, sós rén­szarvashús és a különböző halételek. Szaunázás után erre csúszik a legjob­ban a vodka és a sör - állítják a hely­béliek. (Kuczik) A vas a nők szépségét konzerválja Szív: a vashiány szívpanaszokat válthat ki. Gyako­ri jelenség az Oroszlán, a Szűz, a Mérleg, a Nyilas és a Vízöntő je­­­­gyek szülötteinél. Agy: a­ vashiány a szellemi telje­sítőképességet csökkenti. Gya­kori­­probléma a Bikában, Rák­ban, Oroszlán­ban, Szűzben születetteknél. Gyomor: a vashiány a vérben ét­vágytalanságot okoz. Ez a probléma gyakran fenyegeti a Bikákat, Ikreket, a Jiás okat, Skpigiől^M^rcoj»l és­­Víz­öntőket, Hal: Vas n­élkül, elveszíti 'a­ fényét 'és ’tőredezetté válik'. A"Kosf ’ik­rek'és Halak szülötteinél fordul,elő sűrűbben. Arc: a vashiány vérszegénységet okoz és sápadttá tesz. Gyakori jelenség a Kosban, Bikában, Skorpióban, Ví­zöntőben és Halakban születetteknél. Körmök: a töredezett körmök oka is a vashiány, mely leggyakrabban a Kos, Ikrek és Halak jegyek szépség­hibája. Tüdő: a fiatal nők légszomja is gyak­ran a vashiány következménye, mely az Ikrek és Nyilas jegyek jellemzője. Bőr: elegendő mennyiségű vas nélkül a bőr durva és száraz lesz. Ez a jelenség különösen a Mérleg, Skorpió és Bak hölgyek szépséghibája. Minden harmadik nő vashiányban szenved. Az érintettek hamarabb meg­öregednek, feltűnően sápadtak, gyor­san elfáradnak és nehezen tudnak kon­centrálni. A hiánybetegség oka a hely­telen táplálkozás. P.G. Hallotta már? ...hogy milyen finom és ízletes a kínai konyha? Különösen randevú előtt ajánlatos a fehérjében gazdag rizsadag, mert tápláló és erőt ad. _yi_

Next