Magyar Nemzet, 1992. november (55. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
Tudatlanság, felelőtlenség és dezinformálás Janics Kálmán a magyarországi szlovákokról 7. oldal Ára: 14,50 Ft · ! Magyar Nemzet GAZDASÁGI MELLÉKLETÜNKBEN IA Magyar Nemzet üzleti reggelire az autókereskedelemről Ki csinálja a költségvetést? Hová tart a forint? ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR HÉTFŐ, 1992. november 2., LV. évfolyam, 258. szám Időzavar Ismét fortyog a magyar politika fazék. Valós társadalmi, gazdasági feszültségek emelgetik, repítik le olykor a fedőt. És választott országgyűlési képviselőink hosszúra nyúlt napirend előtti vitáit nézve nem is kell csodálkoznunk azon, hogy nem sikerül mindig a parlament falai között tartani a politikát. Hiszen az utcai demonstrációk, vélt vagy valós incidensek zaja feltranszformálva szűrődik vissza a Parlament falai közé. A legutóbbi Kossuth téri események megvitatása, a háromnaposra tervezett parlamenti ülésszak két munkanapját erősen megterhelte, már-már kiszorítva onnan a szűk szakmai értelemben vett törvényhozói munkát. Félreértés ne essék, a parlamentarizmus - és mintha erre voksolt volna két és fél éve az ország - mindenkori forgatókönyvéből nem lehet törölni a politikai vitákat. Sőt, a legitim politikai erők álláspontjukat leginkább itt, a parlamentben jeleníthetik meg a leghitelesebben. Mindazonáltal talán nem lehetetlen azt várni a T. Háztól, hogy dologidőben - mondjuk a költségvetési vita közepette - jobban ossza be a saját drága idejét. Mert ez az idő a demokrácia ideje is egyben. Ha egy többórás politikai szópárbaj után a jól végzett munka érzésével kelnek fel helyükről a képviselők, de pár perccel később a törvényhozók érdektelensége (határozatképesség hiánya) miatt nem folytathatják az általános vitát, a választópolgár joggal elcsodálkozik. S azt sem érti: ha egy minisztert teljes jogkörrel helyettesít a politikai államtitkár, a hétfőn esedékes kérdésre miért nem adja meg a választ. Hivatali főnöke számára miért kell szerdán újabb két órára megnyitni a napirend előtti plenáris vitát? Igaz, hogy a tévé Össztűz műsora nem veheti át a parlamenti felszólalások szerepét. Mégsem lehetünk meggyőződve arról, hogy a T. Ház megtett, megtesz mindent avégett, hogy ésszerű arányra korlátozza a rendre kirobbanó politikai vitákat a parlamentben. Ha pedig az év végi törvényhozási Hajrában meg-megáll az ügymenet, s hosszabb-rövidebb szünetek szabdalják a T. Ház idejét, el kell gonolkodni azon is: pusztán szemléletbeli oka van-e mindennek, vagy esetleg a házszabály is ludas. Alighanem igen, bár hosszabb ideje folyik a házszabály reformjának szakmai előkészítése, ,az eredmény csak lassan érik be. Így esetenként a határozatképtelen parlament „béna kacsa". Üdvös lenne, ha - egyetértéssel - már ma is korlátozhatnák a frakciók felszólalási időkeretét, tudnák szankcionálni az állandósult hiányzást, az igazolatlan távollétet, a rendbontást. Netán a kisebb ellenállás irányába haladva a mai 50 százaléknál lejjebb szállítva a „tanácskozóképesség" alsó határát. Nem véletlen, hogy ez az utóbbi lehetőség ott vetődött fel először, ahol legsürgetőbb a megoldás: a bizottságoknál. A tekintélyes alkotmányügyi bizottság elnöke például egy most benyújtott módosító indítványában egyenesen azt javasolja: a bizottságok határozatképességéhez legyen elegendő a tagok egyharmadának jelenléte is. Ésszerűnek látszó, bár politikailag nem teljesen kockázatmentes javaslat. A plenáris ülésre aligha alkalmazható mechanikusan. Ám azt a tényt mindenképpen üdvözölni kell, hogy a parlamenti munka ésszerűsítése érdekében megindult, sőt immár a módosító javaslatok szintjén is megjelent a felelős gondolkodás. S lehet, hogy a részletekről lesznek viták, de az szinte bizonyos, hogy a demokrácia működőképességét erősítő javaslatok bírni fogják legalább - ne legyünk szerénytelenek - a közvélemény kétharmadának támogatását... Bodnár Lajos Eltüntethető-e Clinton elektori előnye? Busht kísérti a fegyverszállítási botrány (Tudósítónktól) WASHINGTON - Körözött szorgalmasan az elnöki kampánygyűlés fölött a kis repülőgép, húzvamaga után a jól látható feliratot: „Kísért az Irán-kontra”. Nincs operatőr, ki fel ne kapná kameráját ilyen látványra, s Amerikában nem akad híradószerkesztő, aki kivágná a tudósításból. Hiszen pompásan illik a riporteri szöveghez: Bushnak a lehető legkínosabb pillanatban robbant a politikai bomba, mivel a friss felmérésektől felbuzdult Fehér Házat magyarázkodásra késztette. S a „bizalmi” kérdést elszántan felvető elnöknek megint új vádat kell cáfolgatnia. Szenzációval indulhattak péntek este (már lapzártánk után) Amerikaszerte a tévéhíradók: az Irán-kontra botrány vizsgálatának vége felé érő különleges ügyész közzétette a Weinberger volt védelmi miniszter elleni új vádiratot, benne olyan - a Pentagon exfőnökének naplójában olvasható - idézettel, amely ellentmond Bush korábbi állításainak. Weinbergernek éppen azért akasztották a nyakába - hamis tanúskodás okán - a pert, mert 1987-ben letagadta a botrányt vizsgáló képviselőházi bizottságnak ilyen feljegyzés létét. Nemrég azonban kiderült, valahányszor visszatért a Pentagonba a csúcstanácskozásokról, gondosan lejegyezte, miről volt szó a Fehér Házban: összesen ezerhétszáz oldalnyit. S az 1986. január 7-i megbeszélésről ezt írta naplójába: „Az elnök úgy döntött, elfogadjuk az izraeli-iráni ajánlatot öt túszunk elengedéséről cserébe négyezer TOW (tankelhárító rakéta) Iránnak Izraelen keresztül történő eladásáért. George Shultz és én elleneztük, Bill Casey (CIA-főnök), Ed Meese (igazságügy-miniszter) és az alelnök támogatta, amint Poindexter (nemzetbiztonsági tanácsadó) is”. Bush a botrány kipattanása után azt hangoztatta, csak ekkor, tehát 1986 végén fogta fel, hogy az izraeliek közvetítésével „fegyvert túszokért” alkuk köttettek, ő nem volt igazán beavatva, s nem is volt tisztában Weinberger és Schultz ellenkezésének „erősségével” (a két kulcsminiszter azzal érvelt, ami utóbb be is bizonyosodott: a Teheránhoz húzó libanoni terrorszervezetek a fegyverszállítások nyomán elengedett túszok helyébe fogtak újakat). Bush azt állítja tévéinterjúiban, hogy a feltárásban „nincs semmi új”, ő a vizsgálók több száz kérdésére felelt (ilyenkor a nyomaték kedvéért kiveszi belső zsebéből, amit a jegyzőkönyv másolatának említ), s „elmondtam a teljes igazat”. S emberei után vasárnap már ő is „demokrata boszorkányüldözést” kezdett emlegetni, a vádirat sajátos politikai időzítését. Igaz, Walsh ügyész amúgy republikánus, ám vitathatatlanul - és a történtek után érthetően - évek óta csatában áll a kormánnyal. Az elnöki érvelés szerint Reagan „a mai napig” nem tekinti a dolgot „túszokért fegyverek” alkunak. Hogy Bush minek tekintette, az elől viszont úgy tér most ki, hogy kifejti: immár persze ő is tudja, csak akkor nem tudta... David Broder, 1987-es interjúvolója vasárnap az NBC tévében úgy vélte, Bush az első perctől fogva igyekezett „minimalizálni és eltorzítani szerepét”, holott „a bizonyítékok arra vallanak: része volt” a döntésben. (Folytatás a 3. oldalon) C. & W. Syndicate Brüsszelben a háromoldalú szakértői bizottság jelentése Bősről Mától Moszkvában tárgyal Kádár Béla Magyar-orosz katonai megállapodás (Tudósítónktól) MOSZKVA - Az orosz fővárosban tárgyal hétfőn Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, majd továbbutazik Kazanyba és Ufába, ahol a tatár, illetve baskír partnerével várhatóan jövő évre szóló árucsereforgalmi megállapodást ír alá. Orosz vendéglátójával, Pjotr Avennel Kádár Béla hétfőn a kétoldalú kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok aktuális kérdéseit vitatja meg. Noha a Kádár-látogatásról még azelőtt született megegyezés, hogy eldőlt volna, mikor érkezik Budapestre Borisz Jelcin, az orosz külgazdasági miniszterrel folytatandó megbeszélésen minden bizonnyal felvetődnek azok a problémák (a szovjet adósság, a kifizetetlen magyar szállítások stb.) amelyek a Jelcin elnök vezette küldöttség budapesti tárgyalásainak napirendjén is szerepelnek, s így Kádár Béla moszkvai vizitje akár a magyar-orosz csúcs gazdaságdiplomáciai előkészítéseként is felfogható. Kifejezetten az előzetes egyeztetés volt viszont a célja annak a honvédelmi minisztériumi delegációnak, amely a múlt hét végén járt Moszkvában. A tervezettnél egy héttel hamarabb, Borisz Jelcin kíséretében utazik ugyanis Budapestre Pavel Gracsov védelmi miniszter, s ebből az alkalomból a felek katonai együttműködési megállapodást írnak alá, amelyen most az utolsó simításokat is elvégezték a magyar és az orosz katonadiplomaták. (Folytatás a 2. oldalon) Prágából jelenti az MTI. Pozsonyból szombaton, nem sokkal éjfél előtt elküldték Brüsszelbe, az Európai Közösségek illetékes bizottságának azt a háromoldalú (közös piaci-csehszlovák-magyar) szakértői bizottsági jelentést, amely felmérte a dunai erőműépítés pillanatnyi állapotát - közölte vasárnap délután a TK SR szlovák hírügynökséggel Dominik Kocinger, az építkezés szlovák kormánybiztosa. Kocinger megfogalmazása szerint a jelentés felsorolja, hogy milyen árvízvédelmi, hajózásbiztosítási és objektum-állagmegőrzési munkákat kell folytatni és befejezni, illetve, hogy milyen feltételek mellett lehet esetleg felfüggeszteni néhány egyéb munkálatot. Ez a meglehetősen hiányos szlovák közlés törte meg a bizottság munkája körüli hírzárlatot, amelyet Brüsszel kért nagyon nyomatékosan, és amelyet eddig mind magyar, mind csehszlovák részről következetesen betartottak. Kocinger úgy vélekedett, hogy a szakbizottsági jelentés jó kiindulópont lehet az egész bős-nagymarosi kérdéskör alaposabb áttekintéséhez, amit hamarosan meg kell kezdenie egy újabb - ugyancsak az EK, Csehszlovákia és Magyarország képviselőiből álló szakértői vegyes bizottságnak. „Feltételezzük, hogy ez a második bizottság megközelítőleg 15 napig fog dolgozni” - mondta a szlovák építkezési kormánybiztos. Hozzátette: személyesen nagyon örül annak, hogy a bősi erőmű kérdése szakértői kezekben van, és hogy az EK konkrét információkat kap a jelenlegi állapotról. (Bőssel kapcsolatos további anyagaink a 2. oldalon) Sólyom László az államfő kinevezési és felmentési jogköréről Az Alkotmánybíróság határozatai nem homályosak Az Alkotmánybíróság egy éven belül három határozatot hozott a köztársasági elnök kinevezési jogköréről: az elsőt 1991 szeptemberében, a másodikat idén januárban, a harmadikat júniusban. Ezek az alkotmányértelmezések a mindenkori köztársasági elnök összes kinevezési és felmentési jogkörével foglalkoznak, s kötelező erővel határozzák meg e jogok gyakorlásának alkotmányos feltételeit és korlátait. Az elmúlt napokban több helyről is felvetődött, hogy a rádió- és a televízióelnökök kinevezésével kapcsolatban ismételten az Alkotmánybírósághoz fordulnak, értelmezésre kérve a testületet korábbi ide vonatkozó határozatairól. A Magyar Nemzet és az MTI dr. Sólyom Lászlótól, az Alkotmánybíróság elnökétől kért interjút a döntések értelmezésének lehetőségeiről és a határozatok lényegéről. - Elnök úr! A köztársasági elnök kinevezési jogkörével kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokról többen azt állítják, hogy azok megfogalmazása homályos, és a döntések többféleképpen is értelmezhetők. A különböző állításokkal szemben kijelentem: az Alkotmánybíróság döntései egyértelműek, s annyira konkrétak, amennyire az egy elvont, általános érvényű alkotmányértelmezés esetében egyáltalán lehetséges. A határozatok homályosságára, többféle értelmezési lehetőségeire hivatkozók mindig csak általában nyilatkoznak. Eddig nem találkoztam olyan véleménnyel, amely a határozatok bármely konkrét megállapítását kérdőjelezné meg. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem szabad összetéveszteni az alkotmánybírósági határozat értelmezését annak vizsgálatával, vajon az abban foglalt szabályokat helyesen alkalmazzák-e, azaz „betartották-e” a kötelező alkotmányértelmezést. A jelenlegi helyzetben úgy látom, hogy újabb értelmezés címén épp egy ilyen vitában várnának állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól. A harmadik határozat indokolása rámutatott: az elvont alkotmányértelmezés nem válhat az indítványra okot adó konkrét ügyben való állásfoglalássá. Megjegyzem: a határozatok három értelmező szabályt is előírnak a kinevezési-felmentési jogkör gyakorlására. Ezek szerint a köztársasági elnök kinevezési jogköre alkotmányos gyakorlásának feltételeit nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az elnök a kinevezés vagy felmentés törvényi előfeltelein túlmenő további feltételeket nem támaszthat. Végül pedig a kinevezés vagy felmentés megtagadása nem használható fel olyan elvont - a konkrét személyi javaslattól függetlenül is fennálló - veszélyek kiküszöbölésére, amelyek a jogi szabályozás hézagos voltából vagy a jogi garanciák hiányából adódnak. Ezek orvoslására ugyanis a köztársasági elnöknek más alkotmányos eszközök állnak rendelkezésére. Az előzőekre tekintettel az Alkotmánybíróság abban az esetben dönthetne a köztársasági elnök egy konkrét kinevezési aktusa alkotmányosságáról, ha az Országgyűlés - az alkotmánynak megfelelően - indítványozná a köztársasági elnök jogi felelősségre vonását. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az Alkotmánybíróság döntéseinek további önálló határozattal való értelmezésére nincs jogi lehetőség. (Folytatás a 4. oldalon) Az ÁVÜ-é az alapítói jog Kezdődhet a patikák privatizálása A gyógyszertári központok alapítói jogát november elsejétől az Állami Vagyonügynökség gyakorolja. Ezzel minden bizonnyal új korszak kezdődik a hazai gyógyszerellátásban: megkezdődhet a gyógyszertári központok és a patikák régóta várt szétválasztása s egyben privatizálásuk. A magánkézbe adás menetéről Mohosné dr. Lontai Mária főtanácsos tájékoztatta az MTI-t. Mint elmondta: a privatizációt a Népjóléti Minisztériummal, illetve a Magyar Gyógyszerész Kamarával közösen kialakított koncepciónak megfelelően - az egész országban egységes elvek alapján kívánják megvalósítani. Az ÁVÜ alapvetően decentralizációs szemléletet kíván érvényesíteni, amelynek eredményeként az eddigi kétlépcsős gyógyszernagykereskedelem egylépcsősre egyszerűsödik. Az átalakulás első lépéseként az ÁVÜ rövidesen privatizációs biztosokat nevez ki a központok élére. Feladatuk elsősorban a privatizáció előkészítése és a decentralizáció lebonyolítása lesz, az ÁVÜ utasításainak pontos megtartása mellett, önálló privatizációs döntési jogkör nélkül. (Folytatás a 4. oldalon) MA BELFÖLDÖN SZDSZ-szombat 4. oldal Katasztrófaelhárítás 4. oldal Írott sajtó íratlan törvénye 5. oldal Szabad-e bírálni a fasizmust? 6. oldal Vállalkozói pénzek terelőúton? 9. oldal Galsai Pongrác, a hipochonder 11. oldal KÜLFÖLDÖN Magyar elnök a Biztonsági Tanácsban 2. oldal Funar fenyegeti a magyar kisebbséget 2. oldal A Nyugat engedelmes Oroszországot akar 3. oldal Tízezrével menekül a lakosság Jajcéből 3. oldal A kazár főváros rejtélye 10. oldal HOLNAP Nemzettudat és kirekesztés 6. oldal Mi lesz a Samax-ügy vége? 7. oldal Sok magyar virtuóz egy zenekarban 11. oldal