Magyar Nemzet, 1992. november (55. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-19 / 273. szám
CSÜTÖRTÖK, 1992. november 19. MÁVA-döntések Privatizációs bevételből törleszt a MÁV (MTI) A Fontana néven ismert épület továbbra is áruház marad a budapesti Váci utcában. Eredetileg a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) tett ajánlatot az épület megvásárlására, ám időközben visszalépett és új székház építésébe kezdett a belvárosban. Az ÁVÜ igazgatótanácsa így most a másik pályázónak, a Müller GmbH német társaságnak ítéli az épületet. A Fontanáért 15,5 millió márkát fizető befektető vállalta, hogy azt továbbra is áruházként üzemelteti - egyebek között erről számolt be az ÁVÜ igazgatótanácsának ülését követő szerdai sajtótájékoztatón Dián Gábor ügyvezető igazgatóhelyettes. Jelentős összeggel csökkentheti a MÁV köztartozásait: mintegy 735 millió forintot fizet ugyanis a frankfurti székhelyű Kommerz AG a MVTI, azaz a MV Tervező Intézetének Széchenyi rakparti patinás épületéért. Az ingatlan értékesítéséből befolyt bevételből kifizetik az önkormányzat „jussát”, a maradékot pedig a MÁV köztartozásainak csökkentésére fordíthatják. Ugyancsak visszaforgatják a privatizációs bevételt a MÁV Utasellátó Idegenforgalmi Vállalatánál. Pontosabban arról van szó, hogy az Első Magyar Befektetési Társaság 30 millió dollár értékben beszáll a cégbe. Az összeget fejlesztésre és az utasellátó hálózat korszerűsítésére fordítják. Átalakulhat a Pápai Húskombinát. Az egymilliárd forintnyi jegyzett tőkével működő, jól gazdálkodó szervezetet jövőre az első negyedévben kívánják értékesíteni nyílt pályázaton. Most a tanácsadó kiválasztására hirdet nyílt pályázatot az ÁVÜ. Az értékesítés gyorsítására elfogadták a Dombóvári Autójavító, a Dunaújvárosi Elektromos Szolgáltató Kisvállalat és az Autómechanikai Vállalat privatizációs javaslatát. Várhatóan nagy lesz az érdeklődés az 1,7 milliárd forint vagyonú Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat privatizációja iránt. A céget ez év augusztusában vonták államigazgatási felügyelet alá, a nyílt pályázat közzététele februárban várható. Csődbe mehet a kisipar Vállalkozásbarát törvényeket sürget az Iposz Ha minden magániparos egy alkalmazottat tudna foglalkoztatni, 200 ezer új munkahely jöhetne létre, a jelenlegi gazdaságpolitika azonban nem erre ösztönzi a vállalkozókat. Sőt, olyan adózási és közteherviselési feltételeket szab a számukra, amely immáron nemhogy a fejlődésüket segítené, lassan a működésüket is lehetetlenné teszi. Az Iposz Magyar Kézműves Kamara éppen ezért közvetlenül a parlamenti képviselőkhöz fordul, hogy a jövő évi adótörvényekmegtárgyalásasorán mérlegeljék, az egyéni vállalkozókra vonatkozó, - megkülönböztetések megváltoztatására tett javaslataikat. Ezek között az első : állítsák vissza azt a törvényi lehetőséget, amely szerint az egyéni vállalkozók is bejelentkezhetnek a társasági adó alanyai közé. A jelenlegi szabályozás ugyanis rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket, minden bevételük személyi jövedelemadó alá esik, ami lehetetlenné teszi a vállalkozás bővítését, fejlesztését. Elengedhetetlennek tartják a személyi és a vállalkozási jövedelmek elhatárolását azért is, mert enélkül a kisvállalkozók nem tudnak fejlesztéseikhez tartalékot képezni. Nem értenek egyet az általános forgalmi adó tervezett módosításával sem, véleményük szerint fokozatosan kellene áttérni a jövedelmek helyett a fogyasztás adóztatására. A gazdaságot most további jövedelemelvonásra kényszeríteni egyet jelent a vállalkozások nagy részének tönkremenetelével. - Ez pedig nem lehet józan cél, különösen a piacgazdaság kiépítésének kezdetén, s az EK-hoz valócsatlakozás küszöbén - hangzott el az Iposz tegnapi sajtótájékoztatóján. Szűcs György, az Iposz elnöke bejelentette, hogy gazdasági érdekképviseleti tevékenységüket új alapokra helyezték, s a kormányzati szervekkel való érdekegyeztetésen kívül ezentúl szükség esetén a törvényhozókat is megkeresik. Ezt teszik a kamarai törvény előterjesztésekor is, mivel ennek alapvetően meg kell változtatnia egyebek közt azt a helyzetet, hogy vállalkozó szakképesítés nélkül is bárki lehet. (ps) A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1992. november 18-án Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 748,41 (-0,87) A részvény neve Nyitó ár Ft Záró ár Ft Értékpapír db Fotex Rt. 282 283 2040 IBUSZ Rt. 2000 1900 548 Konzum 760 760 130 Skála-Coop Rt. 735 735 40 Terraholding Rt. 450 450 50 Kötvények 1992. november 18-án Kötés Kötés Kötvény neve bruttó nettó (millió forint) Árfolyam nettó (százalék) Időarányos Teljes kamat vételár (címlet/Ft) (MFt) Államkötvény*0,2100 0,2100 103,500 10000/3265,00 0,2860 * Az arányos kamat számítása az évi 37 százalékos kamat fél évre vetítésével történik. Patrick Alexandre, az Air France kelet-európai igazgatója: Csak kereskedünk a Maléval A polgári légiforgalom recessziója nem kerülte el - a forgalmát tekintve a világ harmadik legnagyobb légitársaságának számító - Air Franceot sem. A franciák azonban jobban állnak, mint vetélytársaik, legalábbis bizonyos tekintetben. Addig ugyanis, míg a hanyatlás, s annak következtében a veszteségek immár negyedik éve tizedelik a légitársaságokat, az Air France „csupán” második igazán rossz évét könyveli el az idén. A veszteség viszont számottevő: a nemzetközi repülésügyi szervezet becslései szerint a világ légitársaságai együttesen 2,5 milliárd dollár negatívummal zárnak, amelyből a franciák vesztesége megközelíti majd az 550 millió dollárt. Pánikra utaló jelet mégsem tapasztalni az állami tulajdonban lévő vállalat munkatársainak körében, a cég az előremenekülést választotta. - Három módszert választottunk a veszteségek felszámolására - mondja Patrick Alexandre, az Air France kelet-európai igazgatója. Véleményünk szerint a krízis átmeneti, az Öböl-háború következménye. Ezért a költségek csökkentése érdekében korszerűsíteni fogjuk szervezetünket - ehhez azonban a 65 ezres vállalatnál 5 ezer dolgozó munkahelyét kell megszüntetnünk átszervezéssel, idő előtti nyugdíjazással és csak végső esetben elbocsátással emelni fogjuk a szolgáltatásaink színvonalát, vagyis komfortosabbá tesszük például a már meglévő gépeket, amelyek mellé újakat is vásárolunk. Végül kilábalási stratégiánk harmadik pontja: az eddiginél gyorsabb ütemben korszerűsítjük gépparkunkat, s ennek érdekében a korábbi 17 év helyett hét év alatt írjuk le nullára a gépeinket. A stratégiai tervek valószínűleg jók, hiszen azok megvalósításához az idén a francia állam 2 milliárd frankkal támogatta meg a légitársaságot. Másrészt viszont az előremenekülés jegyében ugyancsak ez év elején „szálltak be” a franciák a csehszlovák légitársaságba, a CSA-ba. Ennek privatizációja során 40 százalékos részesedést szereztek a kelet-európai légi közlekedés központi szerepére esélyes piacon. Igaz, a régió igazgatója másképp látja a helyzetet Mint mondja, nem ért egyet azokkal a nézetekkel, amelyek szerint csak Prága és Budapest vetekszik az említett szerepért egymással. Véleménye szerint a versenyben Bécs is részt vesz, sőt, az osztrákok időelőnyben vannak. De a pozícióharcban nem esélytelen Moszkva és Varsó sem. Mindemellett Patrick Alexandre úgy véli, a szakértők tévednek akkor, amikor azt mondják, hogy csak egyetlen központ lesz. Szerinte Közép-Kelet-Európa légi közlekedését „több kiskapun” keresztül vezérlik majd. E térség Air France-szereplésével egyébként az igazgató elégedett, ígéretesnek tekinti a jelenlegi helyzetet. Vállalata ez év elejétől Svájcba tette át kelet-európai központját, s innen terjeszkedik tovább. Az egyik cél természetesen Budapest, illetve a Malév. A kereskedelmi kapcsolaton túl azonban a franciák már nem gondolnak másra. Jó egy éve, amikor szinte egy időben kezdődött meg a magyar és a csehszlovák légitársaság privatizálása, még felröppent a hír: az Air France segítséget akar adni a Malévnak a költségek tervezéséhez, a géppark optimális kihasználásához, illetve korszerűsítéséhez, és esetleg pénzügyi támogatásra is számíthat a magyar légitársaság. Ám a tervek, pontosabban illúziók már elszálltak. - A CSA gyorsabb volt, de a Malév egyébként sem bennünket választott - mondja Patrick Alexandre. - Márpedig a házassághoz az kell, hogy két fél egymásra találjon. S mivel az Air France nem akar több kelet-európai légitársaság privatizálásában közreműködni, ezután csak a jó kereskedelmi kapcsolatokat tűzhetjük célként magunk elé. Arról, hogy a veszteséges Air France, avagy a nyereséges Malév veszíthetett-e többet a történtek után, az igazgató nem beszél. Az viszont kiderül, hogy a CSA-nál már megkezdődött a váltás, amit például a korszerűtlen, energiafaló TU- és JAK-gépek cseréje mutat. Magyarországon a Malévnél pedig egyelőre változatlan a helyzet. Vagy - ha a hírek igazak - lehet, hogy rosszabb, mint néhány hónapja, hiszen a privatizáció nagy esélyesének tartott olasz légitársaságot, az Alitaliát ugyancsak privatizálják. - Bármi történik is, illetve bárki lesz a Malév partnere - én nem osztom azok nézetét, akik azt mondják, a nagy hal bekapja a kis halat - válaszolja egy kérdésre Patrick Alexandre. - Az amerikai módszer sosem fog teret nyerni Európában. Itt meg fognak maradni a nemzeti légitársaságok. A Malév Malév marad, mint ahogy a CSA-ból sem lesz sosem Air France... Pató Zsuzsa Kopint-Datorg-tanácskozás: Az export a gadaság mozgatója (MTI) Az idén a magyar gazdaság egyedüli mozgatórugója az az exportteljesítmény-javulás volt, ami egymilliárd dollárnyi, azaz 80 milliárd forintos többletbevételt tett lehetővé az elmúlt évhez viszonyítva - jelentette ki Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere szerdán Miskolc-Tapolcán, a Kopint- Datorg Piackutató és Számítástechnikai Részvénytársaság Exportfejlesztés - gazdasági kiút címmel megrendezett országos tanácskozásán. - Ha nem lett volna ilyen jelentős az exportbővülés, további három százalékkal csökkent volna a magyar GDP. Ha sikerül belgazdaságunkat stabilizálni, akkor túléljük a csődhelyzeteket, megállítjuk a belső piac szűkülési folyamatát, s így az elkövetkező időszakban az exportteljesítmények további várható fellendülésével párhuzamosan gyarapodnak a jövedelmeink, növekszik a gazdaság, enyhül a munkanélküliség - hangoztatta a miniszter. - Tehát az elkövetkező öt esztendőben, amíg túl nem jutunk az átalakulási folyamaton, az export lesz a magyar gazdaság alapvető inspirálója. A kétnapos tanácskozás az északmagyarországi régió gazdasági felemelkedésének megalapozásához kíván támpontokat nyújtani. A nyitónapon a résztvevők elemezték a világgazdaság és a magyar gazdaság összefüggéseit, megállapították, hogy a külföldi befektetők számára az ország nem homogén terület, szemmel láthatóan a Hegyeshalom-Budapest közötti térségben szívesebben telepednek meg a működőtőke reprezentánsai, azonban a helyileg kezdeményezett, okos projektekkel az észak-magyarországi térség is be tudja hívni a tőkét. Pénzszűkében a Világgazdasági Kutatóintézet Rangos nemzetközi konferenciát rendezett Kelet- és Közép-Európa jövőjéről a világgazdaságban az MTA Világgazdasági Kutatóintézete. Közel száz szaktekintély, köztük 30 külföldi vett részt a konferencia munkájában, voltak itt a Világbanktól, az UNCTAD-ot főtitkári szinten képviselték, és üdvözölhették többek között a Gorbacsov-alapítvány képviselőjét is. A rendezvényt gyakorlatilag a kutatóintézet finanszírozta, s mivel az nem kis költséggel járt, egyelőre a Világgazdasági Kutatóintézet csak kisebb rendezvényekre vállalkozhat a közeli jövőben. Nem utolsósorban az intézet pénzügyi gondjai miatt Felmerülhet ezért a kérdés: veszélybe kerülnek-e a stratégiai jellegű világgazdasági kutatások Magyarországon, és folytatódhatnak-e majd annak a döntésnek a következtében, hogy a Világgazdasági Kutatóintézettől korábban neki kiutalt pénzeket kérnek vissza. Inotai András, az intézet főigazgatója szerint keményen dolgoznak tovább, de ő is kétségbeejtőnek tartja, hogy felettes hatóságuk, az MTA költségvetési támogatása csökken, és az intézetnek összesen 1,6 millió forintot kellene most előteremtenie és részben visszafizetnie, melyet bérfizetésre kaptak és használtak fel erre az évre. Eközben 700 ezer forintot még el is vontak tőlük. Mindez azt jelenti, hogy az év során külső megbízásokból szerzett saját pénzüket kell visszafizetniük, mert a fizetéseket már nem lehet visszakérni. Mindez látszólag megkérdőjelezi az eddigi munka továbbvihetőségét, hiszen nem gyors megtérülésű konzulting feladatokat látnak el. A főigazgató szerint azonban nem kívánnak ilyen irányban váltani, mert meggyőződésük, hogy a stratégiai jellegű kutatásokra s azok eredményeire, tanulmányaikra szükség van. Ezt jelzi, az is, hogy támogatásokat kapnak, külföldről is vannak megbízásaik. Nemcsak kormányzati szervek a támogatóink, hanem megrendelőként számíthatunk a bankokra, nagyobb vállalatokra, anyagainkat elküldjük a pártoknak, a diplomáciai testület tagjainak is, továbbá az IKM-nek, az OMFB-nek, de leginkább a külügyminisztérium az, amelyik a tanulmányainkat igényli, felhasználja - mondta el Inotai András. Mindazonáltal a vezérigazgató szavaiból kitűnt, hogy a kormányzat részéről a 80-as évek második felében talán valamivel komolyabb érdeklődés mutatkozott az általuk megfogalmazottakkal kapcsolatban. Általános problémaként említi, hogy minden független kutatóintézet, s a Világgazdasági Kutatót ilyennek kell tekinteni, szembe találhatja magát azzal a problémával, hogy a megrendelő saját elképzeléseinek, feltételezéseinek, prognózisának a megerősítését várja. Ha „nem ez jön be”, akkor az intézet esetleg veszít anyagi megbecsüléséből. Pedig Nyugaton ez nem így működik. Ott nem csorbíthatja az intézet - például kormányzati - presztízsét az, ha afféle „nemzetvesztő” helyzetet tár elő. Egyelőre nem erősödhet az intézet hazai presztízse azzal, hogy német mintára más intézetekkel versenyezve készíti el a nemzetgazdaságra vonatkozó prognózisát, és tárja azt a kormány elé. A párhuzamos kutatásokra ugyanis jelenleg Magyarországon nem adnak ki megbízásokat. A stratégiai világgazdasági kutatásokat gyakorlatilag egyedül ők készítik csak, de más területeken erre a közös munkára elvileg meglenne a lehetőség, jó a kutatóintézetek közötti együttműködés is hozzá. (k.g.) VALUTAÁRFOLYAMOK 1992. NOVEMBER 19-ÉN (EGY EGYSÉGRE FORINTBAN) Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-dollár Vétel Eladás OTP 122,16 130,44 15,01 15,85 50,53 53,43 58,12 63,86 718.64 759,82 55,66 58,92 13,09 14,55 81,00 , 85.66 IBUSZ 121,8019 129,3361 14,9405 15,8647 50,4194 53,5382 59,106 62,762 7 16.81 761,15 55,3996 58,8264 13,3866 14,2147 80,0495 85,0011 IEB 123,98 128,42 15,25 15,71 51,47 53,01 60,24 62,24 731,89 753,69 56,43 1 . 58,37 13,66 14,08 81,38 84,50 KONZUM 122,51 130,37 15,04 15,94 50,67 53,71 59,35 63,08 720,21 763,48 55,67 59,05 13,46 14,27 80,57 85,45 Μβτ Nemzet 9 RÖVIDEN A GAZDASÁGI KABINET szerdai Dicsén az agrárágazat jövő évi közgazdasági szabályozórendszerével foglalkozott. A testület megfelelőnek találta az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslatot. A társadalombiztosítás számára tervezett ingyenes vagyonátadás ez évi feladatairól szóló előterjesztést a jövő héten ismét megvitatják, hogy az érintettek bevonásával mielőbb megszülethesssen az állásfoglalás. Végül a Gazdasági Kabinet javasolta a kormánynak, vitassa meg a Nagymaros-Visegrád térség komplex tájrehabilitációjáról szóló előterjesztést. AZ EK MINISZTERI TANÁCSA valószínűleg megerősíti majd a hétfőn bejelentett - egyebek között magyar acélcsöveket is sújtó - dömpingellenes védővámok kivetését, s ez esetben az intézkedés viszonylagos tartósságával kell majd számolni. A közösségi piacokon értékesített magyar, csehszlovák, lengyel és horvát acélcsövek exportjánál - dömpingvád miatt - büntetővámokat vetnek ki. A magyar csövek esetében ennek mértéke 21,7 százalék. Az intézkedés egyelőre négy hónapig marad érvényben. Mivel pontosan körülhatárolt termékcsoportra vonatkozik, így maga a lépés nincs hatással a magyar acélipari export egészére. A KETTŐS ADÓZTATÁS elkerülését szolgáló magyar-albán megállapodás született Kupa Mihály pénzügyminiszter tiranai látogatása alkalmával. A magyar pénzügyminiszter Gene Rulli albán gazdasági és pénzügyminiszter meghívására járt az elmúlt napokban Albániában. Kupa Mihály tárgyalásokat folytatott a mezőgazdasági, a külkereskedelmi és a külügyi tárca vezetőivel is, valamint találkozott az albán jegybank elnökségének tagjaival. A KÖZÚTI ÁRU- ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS szabályozásáról írt alá egyezményt szerdán Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter horvát kollégájával, Ivica Mudrinic tengerészeti, közlekedési és hírközlési miniszterrel. Az európai színvonalú egyezmény igazodik az Európai Közösség előírásaihoz.Várhatóan a jövő év elejénmegkötik a vasúti, hajózási, hírközlési és frekvenciaegyezményt is. AZ ÉSZT KÖZPONTI BANK zárolta a köztársaság három vezető kereskedelmi bankjának számláit és megtiltott számukra minden tranzakciót, mondván: az pénzintézetek súlyos pénzügyi helyzetbe kerültek, s vizsgálat folyik ügyükben. A meglepetésszerű bejelentés nyomán számlatulajdonosok ezrei maradtak pénzfelvételi lehetőség nélkül, sokan attól tartanak, hogy végleg búcsút mondhatnak az érintett bankokban tárolt vagyonuktól. A központi bank elnöke nem közölte, hogy a zárlat meddig érvényes. Stratégiaváltás Carrier módra Mostanáig csupán ügynökeivel képviseltette magát a magyar piacon a világ első számú légkondicionáló gyártójának számító vállalat, a Carrier, ezentúl viszont a világ más részeihez hasonlóan hazánkban is képviselőjén, a Rabes Kft.-n, illetve annak dealerhálózatán keresztül értékesíti majd termékeit. Az amerikai Carrier évente 100 millió dollárt fordít kutatásra és fejlesztésre. Részint ennek, vagyis a korszerű, környezetkímélő termékeknek köszönheti, hogy évi 4 milliárd dollár forgalmat tudhat magáénak. Hazánkban egyelőre a termékeik kapnak fő szerepet - jelentős megrendeléseket várnak az 1996-os világkiállítás beruházóitól, s már a tervezési munkákból is részt akarnak vállalni -, emellett azonban azt is vizsgálni fogják, hogy hová és hogyan érdemes befektetni tőkéjüket a magyar piacon. (ρ.ζβ.)