Magyar Nemzet, 1992. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-19 / 273. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. november 19. ­ M­ÁVA-döntések Privatizációs bevételből törleszt a MÁV (MTI) A Fontana néven ismert épület továbbra is áruház marad a bu­dapesti Váci utcában. Eredetileg a Közép-európai Nemzetközi Bank (CIB) tett ajánlatot az épület megvá­sárlására, ám időközben visszalépett és új székház építésébe kezdett a bel­városban. Az ÁVÜ igazgatótanácsa így most a másik pályázónak, a Mül­ler GmbH német társaságnak ítéli az épületet. A Fon­tanáért 15,5 millió márkát fizető befektető vállalta, hogy azt továbbra is áruházként üzemelteti - egyebek között erről számolt be az ÁVÜ igazgatótanácsának ülését kö­vető szerdai sajtótájékoztatón Dián Gábor ügyvezető igazgatóhelyettes. Jelentős összeggel csökkentheti a MÁV köztartozásait: mintegy 735 millió forintot fizet ugyanis a frank­furti székhelyű Kommerz AG a MVTI, azaz a MV Tervező Intézeté­nek Széchenyi rakparti patinás épüle­téért. Az ingatlan értékesítéséből be­folyt bevételből kifizetik az önkor­mányzat „jussát”, a maradékot pedig a MÁV köztartozásainak csökkenté­sére fordíthatják. Ugyancsak vissza­forgatják a privatizációs bevételt a MÁV Utasellátó Idegenforgalmi Vál­lalatánál. Pontosabban arról van szó, hogy az Első Magyar Befektetési Tár­saság 30 millió dollár értékben be­száll a cégbe. Az összeget fejlesztésre és az utasellátó hálózat korszerűsíté­sére fordítják. Átalakulhat a Pápai Húskombinát. Az egymilliárd forint­nyi jegyzett tőkével működő, jól gaz­dálkodó szervezetet jövőre az első negyedévben kívánják értékesíteni nyílt pályázaton. Most a tanácsadó kiválasztására hirdet nyílt pályázatot az ÁVÜ. Az értékesítés gyorsítására elfogadták a Dombóvári Autójavító, a Dunaújvárosi Elektromos Szolgál­tató Kisvállalat és az Autómechani­kai Vállalat privatizációs javaslatát. Várhatóan nagy lesz az érdeklődés az­ 1,7 milliárd forint vagyonú Győr Me­gyei Állami Építőipari Vállalat priva­tizációja iránt. A céget ez év augusz­tusában vonták államigazgatási fel­ügyelet alá, a nyílt pályázat közzété­tele februárban várható. Csődbe mehet a kisipar Vállalkozásbarát törvényeket sürget az Iposz Ha minden magániparos egy al­kalmazottat tudna foglalkoztatni, 200 ezer új munkahely jöhetne létre, a jelenlegi gazdaságpolitika azon­ban nem erre ösztönzi a vállalkozó­kat. Sőt, olyan adózási és közteher­viselési feltételeket szab a számuk­ra, amely immáron nemhogy a fejlő­désüket segítené, lassan a működé­süket is lehetetlenné teszi. Az Iposz Magyar Kézműves Kamara éppen ezért közvetlenül a parlamenti kép­viselőkhöz fordul, hogy a jövő évi adótörvények­­­megtárgyalása­­során mérlegeljék, az egyéni vállalkozókra vonatkozó, -­ megkülönböztetések megváltoztatására tett javaslataikat. Ezek között az első : állítsák vissza azt a törvényi lehetőséget, amely szerint az egyéni vállalkozók is be­jelentkezhetnek a társasági adó ala­nyai közé. A jelenlegi szabályozás ugyanis rendkívül hátrányos hely­zetbe hozza őket, minden bevételük személyi jövedelemadó alá esik, ami lehetetlenné teszi a vállalkozás bővítését, fejlesztését. Elengedhe­tetlennek tartják a személyi és a vál­lalkozási jövedelmek elhatárolását azért is, mert enélkül a kisvállalko­zók nem tudnak­­ fejlesztéseikhez tartalékot képezni. Nem értenek egyet az általános forgalmi adó ter­vezett módosításával sem, vélemé­nyük szerint fokozatosan kellene át­térni a jövedelmek helyett a fo­gyasztás adóztatására. A gazdaságot most további jövedelemelvonásra kényszeríteni egyet jelent a vállal­kozások nagy részének tönkremene­telével. - Ez pedig nem lehet józan cél, különösen a piacgazdaság kiépíté­sének kezdetén, s az EK-hoz való­­csatlakozás küszöbén - hangzott el az Iposz tegnapi sajtótájékozta­tóján. Szűcs György, az Iposz el­nöke bejelentette, hogy gazdasági érdekképviseleti tevékenységüket új alapokra helyezték, s a kor­mányzati szervekkel való érdek­­egyeztetésen kívül ezentúl szük­ség esetén a törvényhozókat is megkeresik. Ezt teszik a kamarai törvény előterjesztésekor is, mivel ennek alapvetően meg kell változ­tatnia egyebek közt azt a helyze­tet, hogy vállalkozó szakképesítés nélkül is bárki lehet. (ps) ­ A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1992. november 18-án Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 748,41 (-0,87) A részvény neve Nyitó ár Ft Záró ár Ft Értékpapír db Fotex Rt. 282 283 2040 IBUSZ Rt. 2000 1900 548 Konzum 760 760 130 Skála-Coop Rt. 735 735 40 Terraholding Rt. 450 450 50 Kötvények 1992. november 18-án Kötés Kötés Kötvény neve bruttó nettó (millió forint) Árfolyam nettó (százalék) Időarányos Teljes kamat vételár (címlet/Ft) (MFt) Államkötvény*0,2100 0,2100 103,500 10000/3265,00 0,2860 * Az arányos kamat számítása az évi 37 százalékos kamat fél évre vetítésével történik. Patrick Alexandre, az Air France kelet-európai igazgatója: Csak kereskedünk a Maléval A polgári légiforgalom re­cessziója nem kerülte el - a forgalmát tekintve a világ har­madik legnagyobb légitársa­ságának számító - Air France­­ot sem. A franciák azonban jobban állnak, mint vetélytár­­saik, legalábbis bizonyos te­kintetben. Addig ugyanis, míg a hanyatlás, s annak következtében a veszteségek immár negyedik éve tizedelik a légi­­társaságokat, az Air France „csupán” második igazán rossz évét könyveli el az idén. A veszteség viszont szá­mottevő: a nemzetközi repülésügyi szervezet becslései szerint a világ lé­gitársaságai együttesen 2,5 milliárd dollár negatívummal zárnak, amely­ből a franciák vesztesége megközelí­ti majd az 550 millió dollárt. Pánikra utaló jelet mégsem ta­pasztalni az állami tulajdonban lévő vállalat munkatársainak körében, a cég az előremenekülést választotta. - Három módszert választottunk a veszteségek felszámolására - mondja Patrick Alexandre, az Air France ke­let-európai igazgatója. Véleményünk szerint a krízis átmeneti, az Öböl-há­ború következménye. Ezért a költsé­gek csökkentése érdekében korszerű­síteni fogjuk szervezetünket - ehhez azonban a 65 ezres vállalatnál 5 ezer dolgozó munkahelyét kell megszün­tetnünk átszervezéssel, idő előtti nyugdíjazással és csak végső esetben elbocsátással emelni fogjuk a szol­gáltatásaink színvonalát, vagyis kom­fortosabbá tesszük például a már meglévő gépeket, amelyek mellé úja­kat is vásárolunk. Végül kilábalási stratégiánk harmadik pontja: az eddi­ginél gyorsabb ütemben korszerűsít­jük gépparkunkat, s ennek érdekében a korábbi 17 év helyett hét év alatt ír­juk le nullára a gépeinket. A stratégiai tervek valószínűleg jók, hiszen azok megvalósításához az idén a francia állam 2 milliárd frank­kal támogatta meg a légitársaságot. Másrészt viszont az előremenekülés jegyében ugyancsak ez év elején „szálltak be” a franciák a csehszlo­vák légitársaságba, a CSA-ba. Ennek privatizációja során 40 százalékos részesedést szereztek a kelet-európai légi közlekedés központi szerepére esélyes piacon. Igaz, a régió igazgatója másképp látja a helyzetet Mint mondja, nem ért egyet azokkal a nézetekkel, ame­lyek szerint csak Prága és Budapest vetekszik az említett szerepért egy­mással. Véleménye szerint a ver­senyben Bécs is részt vesz, sőt, az osztrákok időelőnyben vannak. De a pozícióharcban nem esélytelen Moszkva és Varsó sem. Mindemellett Patrick Alexandre úgy véli, a szakér­tők tévednek akkor, amikor azt mondják, hogy csak egyetlen köz­pont lesz. Szerinte Közép-Kelet-Eu­­rópa légi közlekedését „több kis­ka­pun” keresztül vezérlik majd. E térség Air France-szereplésé­­vel egyébként az igazgató elégedett, ígéretesnek tekinti a jelenlegi helyze­tet. Vállalata ez év elejétől Svájcba tette át kelet-európai központját, s in­nen terjeszkedik tovább. Az egyik cél természetesen Budapest, illetve a Malév. A kereskedelmi kapcsolaton túl azonban a franciák már nem gon­dolnak másra. Jó egy éve, amikor szinte egy időben kezdődött meg a magyar és a csehszlovák légitársaság privatizálása, még felröppent a hír: az Air France segítséget akar adni a Malévnak a költségek tervezéséhez, a géppark optimális kihasználásához, illetve korszerűsítéséhez, és esetleg pénzügyi támogatásra is számíthat a magyar légitársaság. Ám a tervek, pontosabban illúziók már elszálltak. - A CS­A gyorsabb volt, de a Ma­lév egyébként sem bennünket válasz­tott - mondja Patrick Alexandre. - Márpedig a házassághoz az kell, hogy két fél egymásra találjon. S mi­vel az Air France nem akar több ke­let-európai légitársaság privatizálá­sában közreműködni, ezután csak a jó kereskedelmi kapcsolatokat tűz­hetjük célként magunk elé. Arról, hogy a veszteséges Air France, avagy a nyereséges Malév veszíthetett-e többet a történtek után, az igazgató nem beszél. Az viszont kiderül, hogy a CSA-nál már meg­kezdődött a váltás, amit például a korszerűtlen, energiafaló TU- és JAK-gépek cseréje mutat. Magyaror­szágon a Malévnél pedig egyelőre változatlan a helyzet. Vagy - ha a hí­rek igazak - lehet, hogy rosszabb, mint néhány hónapja, hiszen a priva­tizáció nagy esélyesének tartott olasz légitársaságot, az Alitaliát ugyancsak privatizálják. - Bármi történik is, illetve bárki lesz a Malév partnere - én nem osztom azok nézetét, akik azt mondják, a nagy hal bekapja a kis halat - válaszolja egy kérdésre Patrick Alexandre. - Az ame­rikai módszer sosem fog teret nyerni Európában. Itt meg fognak maradni a nemzeti légitársaságok. A Malév Ma­lév marad, mint ahogy a CS­A-ból sem lesz sosem Air France... Pató Zsuzsa Kopint-Datorg-tanácskozás: Az export a gadaság mozgatója (MTI) Az idén a magyar gazda­ság egyedüli mozgatórugója az az exportteljesítmény-javulás volt, ami egymilliárd dollárnyi, azaz 80 milli­árd forintos többletbevételt tett lehe­tővé az elmúlt évhez viszonyítva - jelentette ki Kádár Béla, a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok minisztere szerdán Miskolc-Tapolcán, a Kopint- Datorg Piackutató és Számítástech­nikai Részvénytársaság Exportfej­lesztés - gazdasági kiút címmel meg­rendezett országos tanácskozásán. - Ha nem lett volna ilyen jelentős az exportbővülés, további három szá­zalékkal csökkent volna a magyar GDP. Ha sikerül belgazdaságunkat stabilizálni, akkor túléljük a csőd­helyzeteket, megállítjuk a belső piac szűkülési folyamatát, s így az elkö­vetkező időszakban az exportteljesít­mények további várható fellendülé­sével párhuzamosan gyarapodnak a jövedelmeink, növekszik a gazdaság, enyhül a munkanélküliség - hangoz­tatta a miniszter. - Tehát az elkövet­kező öt esztendőben, amíg túl nem jutunk az átalakulási folyamaton, az export lesz a magyar gazdaság alap­vető inspirálója. A kétnapos tanácskozás az észak­­magyarországi régió gazdasági fel­­emelkedésének megalapozásához kí­ván támpontokat nyújtani. A nyitóna­pon a résztvevők elemezték a világ­­gazdaság és a magyar gazdaság össze­függéseit, megállapították, hogy a külföldi befektetők számára az ország nem homogén terület, szemmel látha­tóan a Hegyeshalom-Budapest közöt­ti térségben szívesebben telepednek meg a működőtőke reprezentánsai, azonban a helyileg kezdeményezett, okos projektekkel az észak-magyaror­szági térség is be tudja hívni a tőkét. Pénzszűkében a Világgazdasági Kutatóintézet Rangos nemzetközi konferenci­át rendezett Kelet- és Közép-Európa jövőjéről a világgazdaságban az MTA Világgazdasági Kutatóintéze­te. Közel száz szaktekintély, köztük 30 külföldi vett részt a konferencia munkájában, voltak itt a Világbank­tól, az UNCTAD-ot főtitkári szinten képviselték, és üdvözölhették töb­bek között a Gorbacsov-alapítvány képviselőjét is. A rendezvényt gyakorlatilag a kutatóintézet finanszírozta, s mivel az nem kis költséggel járt, egyelőre a Világgazdasági Kutatóintézet csak kisebb rendezvényekre vállalkozhat a közeli jövőben. Nem utolsósorban az intézet pénzügyi gondjai miatt Fel­merülhet ezért a kérdés: veszélybe ke­rülnek-e a stratégiai jellegű világgazda­sági kutatások Magyarországon, és folytatódhatnak-e majd annak a döntés­nek a következtében, hogy a Világgaz­dasági Kutatóintézettől korábban neki kiutalt pénzeket kérnek vissza. Inotai András, az intézet főigaz­gatója szerint keményen dolgoznak tovább, de ő is kétségbeejtőnek tartja, hogy felettes hatóságuk, az MTA költségvetési támogatása csökken, és az intézetnek összesen 1,6 millió fo­rintot kellene most előteremtenie és részben visszafizetnie, melyet bérfi­zetésre kaptak és használtak fel erre az évre. Eközben 700 ezer forintot még el is vontak tőlük. Mindez azt jelenti, hogy az év során külső meg­bízásokból szerzett saját pénzüket kell visszafizetniük, mert a fizetéseket már nem lehet visszakérni. Mindez látszólag megkérdőjelezi az eddigi munka továbbvihetőségét, hiszen nem gyors megtérülésű konzul­­ting feladatokat látnak el. A főigazga­tó szerint azonban nem kívánnak ilyen irányban váltani, mert meggyőződé­sük, hogy a stratégiai jellegű kutatá­sokra s azok eredményeire, tanulmá­nyaikra szükség van. Ezt jelzi, az is, hogy támogatásokat kapnak, külföld­ről is vannak megbízásaik.­­ Nemcsak kormányzati szervek a támogatóink, hanem megrendelőként számíthatunk a bankokra, nagyobb vállalatokra, anyagainkat elküldjük a pártoknak, a diplomáciai testület tag­jainak is, továbbá az IKM-nek, az OMFB-nek, de leginkább a külügy­minisztérium az, amelyik a tanulmá­nyainkat igényli, felhasználja - mondta el Inotai András. Mindazonáltal a vezérigazgató szavaiból kitűnt, hogy a kormányzat részéről a 80-as évek második felében talán valamivel komolyabb érdeklődés mutatkozott az általuk megfogalmazottakkal kapcsolatban. Általános problémaként említi, hogy minden független kutatóintézet, s a Világgazdasági Kutatót ilyennek kell tekinteni, szembe találhatja magát azzal a problémával, hogy a megren­delő saját elképzeléseinek, feltétele­zéseinek, prognózisának a megerősí­tését várja. Ha „nem ez jön be”, ak­kor az intézet esetleg veszít anyagi megbecsüléséből. Pedig Nyugaton ez nem így működik. Ott nem csor­bíthatja az intézet - például kor­mányzati - presztízsét az, ha afféle „nemzetvesztő” helyzetet tár elő. Egyelőre nem erősödhet az inté­zet hazai presztízse azzal, hogy né­met mintára más intézetekkel verse­nyezve készíti el a nemzetgazdaság­ra vonatkozó prognózisát, és tárja azt a kormány elé. A párhuzamos kutatásokra ugyanis jelenleg Ma­gyarországon nem adnak ki megbí­zásokat. A stratégiai világgazdasági kutatásokat gyakorlatilag egyedül ők készítik csak, de más területeken er­re a közös munkára elvileg meglen­ne a lehetőség, jó a kutatóintézetek közötti együttműködés is hozzá. (k.g.) VALUTAÁRFOLYAMOK 1992. NOVEMBER 19-ÉN (EGY EGYSÉGRE FORINTBAN) Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-dollár Vétel Eladás OTP 122,16 130,44 15,01 15,85 50,53 53,43 58,12 63,86 718.64 759,82 55,66 58,92 13,09 14,55 81,00 , 85.66 IBUSZ 121,8019 129,3361 14,9405 15,8647 50,4194 53,5382 59,106 62,762 7 16.81 761,15 55,3996 58,8264 13,3866 14,2147 80,0495 85,0011 IEB 123,98 128,42 15,25 15,71­­ 51,47 53,01 60,24 62,24 731,89 753,69­­ 56,43 1 . 58,37 13,66 14,08 81,38­ 84,50­­ KONZUM 122,51 130,37 15,04 15,94 50,67 53,71 59,35 63,08 720,21 763,48 55,67 59,05 13,46 14,27 80,57 85,45 Μβτ Nemzet 9 ­ RÖVIDEN A GAZDASÁGI KABINET szerdai Dic­sén az agrárágazat jövő évi közgaz­dasági szabályozórendszerével foglal­kozott. A testület megfelelőnek találta az önkéntes kölcsönös biztosítópénztá­rakról szóló törvényjavaslatot. A társa­dalombiztosítás számára tervezett in­gyenes vagyonátadás ez évi feladatai­ról szóló előterjesztést a jövő héten is­mét megvitatják, hogy az érintettek be­vonásával mielőbb megszülethesssen az állásfoglalás. Végül a Gazdasági Kabinet javasolta a kormánynak, vitas­sa meg a Nagymaros-Visegrád térség komplex tájrehabilitációjáról szóló elő­terjesztést. AZ EK MINISZTERI TANÁCSA valószí­nűleg megerősíti majd a hétfőn beje­lentett - egyebek között magyar acél­csöveket is sújtó - dömpingellenes vé­dővámok kivetését, s ez esetben az in­tézkedés viszonylagos tartósságával kell majd számolni. A közösségi piaco­kon értékesített magyar, csehszlovák, lengyel és horvát acélcsövek exportjá­nál - dömpingvád miatt - büntetővá­mokat vetnek ki. A magyar csövek ese­tében ennek mértéke 21,7 százalék. Az intézkedés egyelőre négy hónapig marad érvényben. Mivel pontosan kö­rülhatárolt termékcsoportra vonatkozik, így maga a lépés nincs hatással a ma­gyar acélipari export egészére. A KETTŐS ADÓZTATÁS elkerülését szolgáló magyar-albán megállapo­dás született Kupa Mihály pénzügy­­miniszter tiranai látogatása alkal­mával. A magyar pénzügyminiszter Gene Rulli albán gazdasági és pénzügyminiszter meghívására járt az elmúlt napokban Albániában. Kupa Mihály tárgyalásokat folyta­tott a mezőgazdasági, a külkeres­kedelmi és a külügyi tárca vezetői­vel is, valamint találkozott az albán jegybank elnökségének tagjaival. A KÖZÚTI ÁRU- ÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS szabályozásáról írt alá egyezményt szerdán Siklós Csaba közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter horvát kol­légájával, Ivica Mudrinic tengerészeti, közlekedési és hírközlési miniszterrel. Az európai színvonalú egyezmény iga­zodik az Európai Közösség előírásai­­­­­hoz­­.­Várhatóan a jövő év elején­­megkötik a vasúti, hajózási, hírközlési és frekvenciaegyezményt is. AZ ÉSZT KÖZPONTI BANK zárolta a köztársaság három vezető kereske­delmi bankjának számláit és megtil­tott számukra minden tranzakciót, mondván: az pénzintézetek súlyos pénzügyi helyzetbe kerültek, s vizsgá­lat folyik ügyükben. A meglepetéssze­rű bejelentés nyomán számlatulajdo­nosok ezrei maradtak pénzfelvételi le­hetőség nélkül, sokan attól tartanak, hogy végleg búcsút mondhatnak az érintett bankokban tárolt vagyonuktól. A központi bank elnöke nem közölte, hogy a zárlat meddig érvényes. Stratégiaváltás Carrier módra Mostanáig csupán ügynökeivel képviseltette magát a magyar piacon a világ első számú légkondicionáló gyártójának számító vállalat, a Car­rier, ezentúl viszont a világ más ré­szeihez hasonlóan hazánkban is kép­viselőjén, a Rabes Kft.-n, illetve an­nak dealerhálózatán keresztül értéke­síti majd termékeit. Az amerikai Carrier évente 100 millió dollárt fordít kutatásra és fej­lesztésre. Részint ennek, vagyis a korszerű, környezetkímélő termékek­nek köszönheti, hogy évi 4 milliárd dollár forgalmat tudhat magáénak. Hazánkban egyelőre a termékeik kapnak fő szerepet - jelentős meg­rendeléseket várnak az 1996-os vi­lágkiállítás beruházóitól, s már a ter­vezési munkákból is részt akarnak vállalni -, emellett azonban azt is vizsgálni fogják, hogy hová és ho­gyan érdemes befektetni tőkéjüket a magyar piacon. (ρ.ζβ.)

Next