Magyar Nemzet, 1993. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

16 Becsületrend a nagykövetnek PÁRIZS - A francia Becsületrend új lovagjainak január elsején közzétett listáján szerepel Pierre Brochand budapesti nagykövet, aki jelenleg, mielőtt állomáshelyére visszatérne, néhány napot Nizza mellett tölt csa­ládjával. Brochand úr a Magyar Nem­zet munkatársával folytatott telefonbe­szélgetés során elmondta, a kitüntetés újult erőt adott ahhoz, hogy még az eddigieknél is többet igyekezzen tenni a két ország kapcsolatainak erősíté­séért. Ismételten kifejezte afeletti örö­mét, hogy olyan országban szolgálhat, melyben a három évvel ezelőtti törté­nelmi fordulat óta annyi érdekes ese­mény történik. „Minden arra enged következtetni, hogy a francia és a ma­gyar nép még közelebb kerülhet egy­máshoz, s hogy a szüntelen harc, melyet a közeledést akadályozó szte­reotípiák és sablonok ellen vívok, kezdi meghozni gyümölcseit” -fejtette ki a nagykövet, majd befejezésül hozzátet­te: „Mindez azonban nem adhat okot tétlenségre. A harcot úgy Párizsban, mint Budapesten folytatnunk kell.. T.S. Szép álom A reggel című tévéadásban a munkanélküliek megsegítéséről esett szó. Már a hatszázezret is meghalad­ta azoknak a száma, akik nem jutnak munkalehetőséghez. „A hétszázezres szám igazán nem álom" -fordul in­terjúalanyához némi kérdő hang­súllyal a műsorvezető hölgy. Mit mondjak ? Tudnék ennél szebbet is álmodni. (zsolt) Az Ausztria Lottó nyereményei A Lottó Unió Kft. tájékoztatása sze­rint az S3. játékhét eredményei a kö­vetkezők: hatos találat nem volt, a kö­vetkező hétre átvitt nyereményösszeg 14 millió 641 211 schilling, a hét darab ötösre pótszámmal egyenként SS7 760 schilling, a 202 darab ötösre egyenként 28 992 schilling, a 12918 darab négyesre 604 schilling, 274 798 darab hármasra 35 schilling a nyere­mény. A 3 darab jokerre egyenként 1 millió 185 140 Schillinget fizetnek. Mese a kórházi krumplipaprikásról Anélkül, hogy az izomrostokból, zsírszöve­tekből épült hasfal szétnyílna, láthatóvá válnak a pirosan, zöldesen, nyákoskéken csillogó belső szervek. „Ez itt az epehólyag” - mutat a feszülő, halvány erek hálózta színes gömbre a képernyőn dr. Csaba János sebészorvos. Mintha tengeralatt­járón haladnánk lassan előre, fényszórónk pász­mája világít be a belek hajlataiba, s akár az óceán fenekén, itt, az emberi test mélyén, néhány centi­méterrel a hasfal alatt megdöbbentő színpompa fogadja a kutató tekintetet. A készülék, mely mindne 7­ 10 milliméteres, kör alakú rést üt a hasfalon, leginkább szigonypuskára emlékeztet. A bevezetett tömlőn gázt áramoltatnak be, nyo­mában pedig akadály nélkül juthat el a legmoder­nebb fegyverzet a „munkaterületre”. A hasfalon bevezetett csöveken ugyanis ügyes műszerek fut­nak a szervekig, és az operátorok ezen alagútban dolgozhatnak meghosszabbított karjukkal. Vág­hatnak, varrhatnak, sőt, beteg szöveteket el is tá­volíthatnak. Az egycsatornás kábeltévé segítségé­vel akár végignézhetjük saját műtétünket, videó­ról. A hagyományos műtéti eljárásokhoz képest kisebb nyomot hagyva a gyógyulás gyorsabb, a varratnyomok alig észrevehetőek. Sebészkörök­ben már nyilvánvalóvá vált, hogy - a laikus szem­mel búvármódszernek nevezhető - eljárás oly mértékben forradalmasítja a műtéti munkát, amelyhez foghatót csak az altatás térnyerése je­lentett. Dr. Orbán Imre, a Szent Imre Kórház se­bészfőorvosa szerint a laparoszkópos kolecisz­­tektomia -ez az eljárás hivatalos neve - drasztiku­san csökkenti az utókezelés idejét A hagyomá­nyos műtéthez képest, mely átlag tíz nap kórházi ellátást és hat hét utókezelést jelent - a laparaszkó­­pos beavatkozás után már akár egy héttel munkába állhat a páciens. így, ha durván ötezer forintot szá­mítunk egynapos kórházi ápolásért, a táppénzről nem is szólva, tíz nap helyett mindössze négy­napos kezelés jelentős megtakarítást jelent. A sors iróniája, hogy épp a föld alatti kutató fúrásokban olyannyira jártas MOL Rt.-től kapták az alapmű­­szert A hatmillió forintot a főorvos szerint a Szent Imre Kórház aligha tudta volna előteremteni. - Isten tartsa meg a szokásukat - mondom, a szponzorra utalva, amikor a műtőbe vezető fo­lyosó bejáratához érünk, ahol a nagy fehér lengő­ajtón az olajvállalat reklámfelirata fogad. - Mondtuk a részvénytársaság vezetőjének - hunyorít vissza Csaba doktor -, hogy van itt még számukra elég szabad falfelület, ha a járulékos berendezéseket is megvennék nekünk. Mert, noha leesett az álluk a kollégáknak a csúcstechnológia láttán, azért más műtétfajták elvégzéséhez szükség lenne speciális varró- és egyéb tartozékokra, kiegészítő technikára. A pé­csi klinikán már túl vannak az ezredik elvégzett laparaszkópos műtéten, s egyre több sebészeti osztályon tűnik föl országszerte a m­a talán a betegeknek még szokatlan műszer. Égetően fon­tos „műhelyeket” kialakítani, ahol elvégezhető a „terepgyakorlat”. Az Orvostovábbképző Intézet tanfolyamán Csaba doktor például malacokon végezte első laparaszkópos epeműtéteit, s előtte - magától értetődően - élettelen anyagon sajátí­totta el az alapfogásokat. Sötét dobozok belsejé­ben kellett eligazodnia, s nemegyszer vízzel és napraforgómaggal töltött gumiballonnal imitál­ták az epehólyagot. A módszer egyébként gyorsan elsajátítható, s az egy képernyőről dolgozó három sebészből ál­ló csapat rövid idő alatt összeszokott gárdává ko­­vácsolódhat. A három alapszínfelbontású kép­ernyőn bármilyen szerv megjelenhet, a módszer lehetőségei beláthatatlanok. Ezt az is bizonyítja, hogy a nagyvilág orvosi sajtója az utóbbi egy esztendő leforgása alatt majd négyszáz cikket közölt e korszerű beavatkozással végzett műtétekről. Az orvos persze továbbra is ugyanazt a stra­tégiát ajánlja betegének, mint a hagyományos műtét előtt és után. Csaba doktor szerint e mód­szernél talán a kockázat is csökken, még az eset­ben is, ha netán - mint az nemrégiben megtörtént - a felelőtlen beteg epeműtétje napján paprikás krumplival diétázott. Szerencsére kutya baja, ami persze nem azon múlt, amit a házi kosztra esküvő asszony váltig állított: „Doktor úr, kol­bász biz’ isten nem volt benne”. (haller) ­ Szegény Lajosnak tegnap dobtak egy menedzsertablettát és azóta alig lehet ráismerni... (Szmodis Imre rajza) Moszkitók és az AIDS (MTI-Panoráma) Tokió lakossá­gának fele azt hiszi, hogy a moszkitó átviheti az AIDS fertőzést egyik em­berről a másikra. Felmérések szerint a megkérdezett 2100 személy 49,8 százaléka tart attól, hogy a szúnyog­csípés továbbviheti a HIV vírust. Kezdetben Japánban csak haemo­­philiások betegedtek meg AIDS-ben, akik vérátömlesztéssel kapták meg a vírust. Ma már a legtöbb új megbete­gedés különböző neműek szexuális érintkezésének a következménye. Hivatalos adatok szerint Japánban 508 AIDS-es beteget tartanak nyil­ván és 2456 a vírushordozók száma. Eddig 278-an haltak meg ebben a be­tegségben. Tombol a tél Európában Fagyhalál Franciaországban Hótorlasz mögött kétezer török falu (Folytatás az 1. oldalról) A pozsonyi szervekkel közös légvédelmi terv kidolgozását szor­galmazza az Észak-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság. A magyar szakem­berek véleménye szerint ugyanis az új helyzetben - a Duna elterelését követően - fel kell készülni a folyón keletkező jegesedés együttes elhárí­tására. A jégzajlás abban az esetben adhat tennivalót a vízügyeseknek, ha a kemény hideg tovább tart és az osztrák szakaszról nagy mennyiségű jég érkezik a közös Duna-szakaszra. A folyó régi medre Szigetköznél je­lenleg jégmentes, s mostanáig nem észleltek jégzajlást a bősi üzemvíz­csatorna térségében sem. A főme­derbe, a londoni megállapodással el­lentétben, továbbra is kevés, másod­percenként 200-250 köbméternyi vizet enged a szlovák fél, a vízhozam nagyobb hányada az üzemvízcsator­nán keresztül folyik, s feltételezések szerint a turbinákat működteti, ener­giát termel. (bethlen­) (MTI) Több mint százmillió ru­beles kárt okozott az orosz északi flottának az az orkán, amely a hétvé­gén tombolt a Kola-félsziget észak­­nyugati részén. Az ITAR-TASZSZ hétfői jelentése szerint a Barents-ten­­ger partját érintő vihar következté­ben megrongálódott és elmerült az orosz északi flotta egyik úszó dokkja és súlyos zavarok keletkeztek az áramszolgáltatásban. Horvátországban a nagy havazá­sok és az erős fagy sok helyütt oko­zott közlekedési akadályokat. A DP­A szerint a köztársaság belsejében számtalan utat lezártak a forgalom elől, és a horvát tengerparton teljes zűrzavart okozott a tél hirtelen roha­ma. Számos kompjáratot le kellett ál­lítani és Rijeka mellett kisiklott egy tehervonat, amelyre kőomlás zúdult. Szerbiában a hideghullám fűtési problémákat, az elektromos energia hirtelen megnövekedett fogyasztása pedig áramkimaradásokat okozott. A havazás miatt itt is számos úttorlasz keletkezett. Az ITAR-TASZSZ beszámolt ar­ról is, hogy Törökországban a rendkí­vüli időjárás csaknem kétezer falut vágott el a külvilágtól. A hatóságok szerint mintegy három hétre van szük­ség a hótorlaszok felszámolásához. * Hideghullámmal kezdődött a tél Franciaországban. Jóllehet a hőmér­séklet váratlan és szokatlan zuhanása mindenkit meglepett, az első számú áldozatok a hajléktalanok voltak. Ez körülbelül négyszázezer főt jelent. Nem véletlenül emelte fel szavát karácsony előtt védelmezőjük, abbé Pierre. Vihart kavaró felhívásában ki­jelentette: közeleg a tél, s százezrek vannak az utcán, a legnagyobb ingat­lantulajdonos azonban semmit sem tesz a hajléktalanokért, holott több ezer kiadatlan cselédszobája áll üre­sen. A párizsi városháza a rászorulók megsegítése helyett a tél beköszönte élén a lakatlanul álló lakásokat be­­falaztatta és az elhagyón épületekről elbontatta a tetőt, hogy így akadá­lyozza meg a lakásfoglalásokat... Az abbé aggodalmai beigazolódtak. Ed­dig öt hajléktalan fagyott halálra az országban. A rendkívüli hideg beáll­tával természetesen működésbe len­dült a humanitárius gépezet, és az egyházak, valamint a Üdvhadsereg mellett az általában külföldön tevé­kenykedő segélyszervezetek is a franciaországi fagyoskodókra össz­pontosítják figyelmüket. A „Szív vendéglői” ingyenkonyha-hálózat fo­kozott forgalmat bonyolít le. Akár­csak mozgó szolgálatuk, a „Szív te­herautói” esténként a főváros más­más pontjain tűnnek fel: az önkénte­sekből álló „legénység” szendvicse­ket, teát, kávét, levest s ami talán a legfontosabb: néhány emberi szót biztosít a sorbanállóknak. Gyorssegélyként Marseille és Lille önkormányzata melegedőket nyitott és pótágyakhoz juttatta a rá­szorulókat. Párizs közlekedési válla­lata, az RATP megnyitotta az utcán lakók számára az elhagyott Saint- Martin metróállomást, Jack Lang művelődés- és oktatásügyi miniszter pedig arra kérte a tanügyi főfelügye­lőket, nyissák meg éjszakára a sport­­központok, iskolák, gimnáziumok kapuit a hajléktalanok előtt... A helyzet tehát kritikus, mert míg a rászorulók száma egyre nő, a szállás­helyeké csökken. Tíz-tizenötezer ággyal többre lenne ugyanis szükség Franciaországban. Az egyetlen re­mény az időjárás változása. (mátyássy) Itthon folytatódik a változóan felhős, párás hideg idő. Csapadék nem várható. Helyenként köd alakulhat ki. Kora dél­után -2, -7 fok között alakul a hőmérsék­let, tehát elmarad a sokévi átlagtól. Várható országos középhőmérséklet: -7, -9 fok között. Orvosmeteorológiai előrejelzés: Erősö­dő melegfronti hatás várható Napkelte: 7 óra 30 perc Napnyugta: 16 óra 08 perc A Duna Budapestnél tegnap: 140 cm, 0 C-fok. Légszennyezettség: A fővárosban teg­nap 7 és 15 óra között mért maximális szennyezettség: mg/m3 A levegőminőségi határérték %-ában SO* 0,115 23 CO: 4,8­48 NO* 0,16 85 A légszennyezettség mára várható alaku­lása­ nem változik. Maga Nemzet Az LGT adta az év koncertjét 1992. évi eMeRTon-díjak (MTI) Az elmúlt év könnyűzenei, szórakoztatózenei teljesítményeinek értékeléseként a Magyar Rádió zenei főosztálya által felkért zsűri hétfőn odaítélte az eMeRTon-díjakat, ame­lyeket ma, január 5-én, nyilvános rá­dióadás keretében, a Duna Palota hangversenytermében adnak át. A bírálóbizottság az év énekes­nője elismerésre Szulák Andreát tartotta érdemesnek. Az év énekese popkategóriában Gergely Róbert, rockkategóriában Révész Sándor lett. Az év színész-énekesnője ki­tüntetést Pápai Erikának ítélték. Az év színész-énekese elismeréssel Méhes Lászlót jutalmazták. A zsűri „A fiatal pop-rock generáció na­gyobb figyelmet érdemlő tehetségé­nek” Auth Csillát találta. E kitünte­tést az együttesek közül a Palermo Boogie Gang érdemelte ki. Az év szövegírója címet Geszti Péternek ítélték. Az év jazzegyüttese címet Dresch Mihály együttese kapta. Az év jazz-szólistája elismerésben Csik Gusztávot részesítették. A kiemel­kedő jelentőségű folkszólista címet Sebestyén Márta nyerte. A zsűri „Életműdíj kiemelkedő jelentőségű szórakoztató zeneszerzői munkás­ságáért” elismerésben részesítette Gyulai Gaál Jánost; az „Életműdíj kiemelkedő jelentőségű szövegírói munkásságáért” kitüntetésre S. Nagy István találtatott méltónak. Az év koncertjét az LGT adta em­­­lékkoncertjével; a zsűri különdíját Nyeső Mari énekesnő kapta. Az év kiemelkedő népszerűségű szóra­koztatózenei rádióműsorának a Pi­henőidő találtatott, alkotói: Török Mária szerkesztő és Petress István műsorvezető. Első szlovák bélyeg (MTI) Pozsonyban az év első há­rom napján folyamatosan több ezres tömeg sorakozott az önálló Szlovák Köztársaság első postabélyegéért. Az egyelőre névérték nélküli bé­lyeget újév reggele óta árusítják a pozsonyi főpostán, ahol vasárnap estig nem csappant a sorbanállók tömege, noha a szlovák sajtóiroda jelentése szerint hétfőtől Szlovákia összes postáján megvásárolható lesz a bélyeg. A sorbanállók többsége nem elsősorban a gyűjtőszenvedély miatt sorakozik az első szlovák bé­lyegért, hanem azért, mert a bélyeg névértéke a későbbiekben várhatóan emelkedik majd. A 8 koronáért áru­sított bélyegen ugyanis csak a Szlo­vák Köztársaság címerét és egy 8-as számot tüntettek fel — anélkül, hogy meghatározták volna a pénznemet. A magyarázat az, hogy a kettévált Csehszlovákia mindkét utódállamá­ban egyelőre a közös csehszlovák korona a fizetőeszköz, és még nem tudni, hogyan nevezik majd az esz­tendő során forgalomba kerülő új szlovák pénzt. KEDD, 1993. január 5. Ismét áll a kozloduji atomerőmű (MTI) Vasárnap ismét leállították a kozloduji atomerőmű 2. számú reak­torblokkját, ezúttal kisebb radioaktív gőzszivárgás miatt. Pedig a reaktort több mint 14 hónapos felújítási mun­kálatok után csupán néhány napja helyezték üzembe. A szivárgás mind­azonáltal - az erőmű szóvivője szerint - nem okozott környezeti károsodást, a keletkezett radioaktív sugárzás messze a megtűrt szint alatt maradt. A vezetés szerint a 440 megawattos reaktort egy hét múlva indítják újra. A tervek sze­rint egyébként a reaktorblokk mintegy 10 hónapig maradt volna üzemben, 50 százalékos teljesítménnyel. Az atom­erőműben négyből jelenleg mindössze egy 440 megawattos és kettőből egy 1000 megawattos blokk működik. ­ Újra világ körüli úton a Queen Elizabeth 2 (MTI) Vasárnap ismét föld körüli út­ra indult a Queen Elizabeth 2, amely tavaly zátonyra futott Massachusetts partjainál. A New Yorkból indult 104 napos utazáson 300 utas vesz részt. A hajót birtokló Cunard Line társaság négy, Atlanti-óceánt átszelő utat és két föld körüli utazást volt kénytelen lemondani a tavaly augusztusi baleset miatt. Matuz József halálára A németországi Freiburg városában hosszas szenvedés után elhunyt egy magyar történész, Matuz József professzor. Budapesten született 1925-ben, középiskolai tanárnak készült, 1945 után tagja lett a demok­ratikus honvédségnek, de 1950 végén „eltávolították”. A Hadtörténelmi Levéltárban és később a Társadalom és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulatnál dolgozott. Ötvenhat vihara elsodorta az országból. Ta­nulmányútnak tekintette nyugati tartózkodását. 31 éves fejjel München­ben beiratkozott az egyetemre, bölcsészdoktor lett. 1966-ban Strasbourg­­ban a „keleti tudományok”-ból szerzett újabb doktori diplomát. Ettől kezdve orientalista lett - ennek hagyományai vannak Magyarországon. Több arab nyelvjárást is megtanult. A Freiburgi Egyetemen kezdte el tu­dományos pályafutását­­ a török és oszmán tudományok nyilvános rendes tanáraként vonult 1991 elején nyugdíjba. Számos irodalmi publikációja volt. Alapkönyve azonban az 1985-ben Darmstadtban megjelent Das Osmanische Reich, Grundlinien seiner Geschichte című munkája, amelyet 1990-ben az Akadémiai Könyvkiadó „Az Oszmán birodalom története" címmel Budapesten is megjelentetett. Vámbéry Rusztem, a híres orientalista örökségébe lépett. Matuz József- a barátom - soha nem tartotta magát emigránsnak. Kiforrott politikai nézetei voltak. Valójában a rendszerváltás után, a párt­állam kimúlása után kezdett rendszeresen hazajárni. A nyugati magyar politikai emigráció belharcaitól mindvégig távol tartotta magát, de ha tudományos konferenciára hívták és szakmájáról beszélhetett, szívesen ment - így legutóbb a SMIKK luganói konferenciáján is előadott. 1992. december 20-án hunyt el. Hamvait, kívánsága szerint, hazaszál­lítják Magyarországra. Gosztonyi Péter (Bern) Múlt évi furcsaságok a sajtóban (MTI-Panoráma) A médiák által 1992-ben közölt furcsaságokat gyűj­tötte csokorba a Reuter brit hírügy­nökség­­ a kutyát megharapó haltól a fogamzásgátló tablettával kezelt ví­zilovon keresztül annak az asszony­nak történetéig, aki felgyújtotta a fér­jét, mert az megette az ő csokoládé­nyusziját. Mi jót derültünk a történe­teken, reméljük, az önök tetszését is elnyeri egyik-másik. Hősünk, a Staffordshire terrier békésen játszadozott egy hosszú bot­tal az elárasztott hollandiai kavics­bányában, amikor a csuka tűhegyes fogai belehasítottak a húsába. Hat öltéssel sikerült csak a sebet befol­tozni. Pity, a szerelmes víziló esete sem mindennapi: gondozója kény­telen volt fogamzásgátló tablettákra fogni, miután egymást követően több ivadékát agyonnyomta hatal­mas súlyával. Nálánál jóval rosszab­bul járt az amerikai Wisconsin ál­lamban az a férfi, aki nem élte túl, hogy 150 kiló súlyú felesége ráült. Japánban a rendőrségnek kellett közbelépnie egy falusi férfi kézre kerítésére, akiről feltételezték, hogy kereket oldott egy ruhaszárító kötél­lel, amely tele volt aggatva férfi és női alsóneművel. Kiderült azonban, hogy a tettest másutt kell keresni - több mint negyven vadon élő majom támadta meg a falut élelmiszert ke­resve és ők vitték magukkal - ki tud­ja, miért - a kötélnyi fehérneműt. Kanadában furcsa jelenségre figyelt fel egy biológus - a légszennyezett­ség hatására a csigák nemet változ­tattak: nőstényekből hímek lettek. Az emberek közötti szexuális kapcsolatok is különös formában jelentek meg olykor a hírekben. Angliában például egy pár csak cse­kély feltűnést keltett azzal, hogy a vasúti fülkében élt szerelmi életet, azt már azonban az útitársak felhá­borodással fogadták, amikor az in­tim együttlét után önfeledten ciga­rettára gyújtottak. Ugyanis „Nem dohányzó” fülkében utaztak. Orosz­országban nagy port vert fel az az eset, amikor ortodox egyházi veze­tők azzal vádoltak egy orvost, hogy az ördöggel cimborái, amiért gon­dolatátvitel révén képes nőket sze­xuális izgalomba hozni. Telepatikus „tanfolyamain” állítólag egyszerre 30 nővel érte el ezt az „eredményt”. A furcsaságok közt is előkelő he­lyet foglalt el az a bűncselekmény, amelynek során Kaliforniában egy tizenéves annyira feldühödött rosz­­szul sikerült frizurája láttán, hogy haragjában felgyújtotta a fodrász­üzletet. New Yorkban egy ügyvéd beismerte, hogy betört egy ügyfele feleségének otthonába és mikro­hullámmal megsütötte az asszony macskáját. Belgiumban pedig aka­démikusok megütköztek azon, hogy ismeretlen tettesek betörtek krimi­nalisztikai iskolájukba. Az óesztendő alighanem leggyá­moltalanabb bűnözője azonban az az angol fiatalember volt, aki egyik ke­zét a szvetterje alá dugva - mintha revolvert rejtegetne - lépett be egy szerencsejáték-irodába és felszólí­totta a pénztárost a kasszában levő pénz átadására. Amikor a megrettent pénztáros átnyújtotta neki a pénzt, a leendő Jesse James magáról megfe­ledkezve előhúzta a kezét, hogy átve­gye a 325 font sterlinget...

Next