Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

KEDD, 1993. március 9. ΒΜΜΜΗΗΙ···Μ·Μ·ΜΜ··Μ·······Η······Μ·ΙΜ··Η·Ε3α·· Az elnöki hatalom megerősítését szorgalmazza Szolzsenyicin (Tudósítónktól) MOSZKVA - Az elnöki hatalom megerősítése mellett foglalt állást Alekszandr Szolzsenyicin a Washingtonban akkreditált orosz nagykövet oroszországi belpolitikai helyzetet elemző levelére adott válaszában, melyet az Osztankino tévécsatorna vasárnap késő esti heti politikai magazinműsora, az hogy ismertetett. Ugyanebben az adásban Borisz Jelcin is nyilatkozott, s a népi küldöttek szerdán kezdődő kongresszusa előtt a párbeszédre és megegyezésre való készségét hangsúlyozta. Az amerikai Vermontban élő orosz írófejedelem az Itogi által nyilvánosságra hozott levelében figyelmeztet arra, hogy Oroszország jelenlegi válságos helyzetében különösen veszélyes lehet minden „éles fordulat” , és elsősorban a „teljhatalmú” elnökség megteremtésére irányuló kurzus „elveszítése”. Szolzsenyicin leszögezi, hogy nem Jelcin személyéről van szó, s ezt az ő és Gajdar nevéhez fűződő reformokról alkotott határozott véleménye is jelzi: az „átgondolatlan” lépések tizennégy hónap alatt úgymond „végképp nyomorba és kiábrándultságba taszították a népet”. Szolzsenyicin az amerikai elnökéhez hasonló jogkörrel felruházott államfőt szeretne látni Oroszország élén, annál is inkább, mivel szerinte a parlamenti demokrácia kiépüléséhez még évtizedekre lesz szükség. Noha a rendkívüli tekintélynek örvendő Szolzsenyicin egyértelműen elvekről és nem személyekről beszél, e mostani megnyilatkozása végső soron Jelcint támogatja az elkövetkező napok talán minden eddiginél nehezebbnek ígérkező erőpróbája előtt. Még akkor is, ha a fölösleges megrázkódtatások ellen érvelve Szolzsenyicin rámutat, hogy az „egy évig tartó nyögés” után nem éppen a legalkalmasabb az időreferendum megrendezéséhez vagy alkotmányozó gyűlés összehívásához. Jelcin az Itogi kérdéseire válaszolva mindkettőt szorgalmazta, bár újra kifejtette, hogy a népszavazás lehetséges, de nem az egyetlen megoldás a politikai válságra (célzott például a törvények közötti ellentmondások kijátszásának a lehetőségére). Akárcsak Jelcin, Szolzsenyicin is a megegyezés fontosságát domborította ki, és megengedhetetlennek minősítette, „a politika sztratoszférájában” folyó személyes ambícióktól vezérelt hatalmi harcot. Figyelemre méltó, hogy Szolzsenyicin Lukin nagykövethez intézett levelében felemeli hangját a kommunizmus restaurálásának és a Szovjetunió helyreállításának szándéka ellen. Szerinte a kommunizmus csak meghosszabbítaná az orosz nép szenvedéseit, az unió erőszakkal történő összetákolása pedig olyan kísértés, amely vesztébe sodorhatja az országot. Szolzsenyicin úgy véli, hogy ma már csak egy szorosabb orosz-belarusz-kazah szövetségnek van realitása. (vnda) A visegrádi négyek biztató üzenetet várnak az EK-tól (Folytatás az 1. oldalról) De - tette hozzá - Magyarország biztonsága része Európa biztonságának, és az Észak-atlanti Együttműködési Tanács keretében folytatott munka a legjobb lehetőség térségünk biztonságának szavatolására. A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Jeszenszky Géza kijelentette, Antall Józsefírásos üzenete része a NATO és a magyar kormány közötti rendszeres tájékoztatásnak és abban a fent említett témákat érintette a magyar miniszterelnök. A NATO-központbeli találkozót követően a visegrádi csoport négy külügyminisztere Sir Leon Brittannal, az EK külgazdasági ügyekért felelős bizottságának tagjával folytattak megbeszéléseket, amelyeken elsősorban a kelet-európai termékek bejutásáról esett szó az EK tagországok piacaira. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, a Sir Leon Brittannal folytatott találkozója és az esti munkavacsora is a júniusi koppenhágai EK- csúcs előkészítése, ahol Közép-Kelet-Európa államai választ, biztató üzenetet remélnek arra vonatkozóan hogy mindkét fél a visegrádiak teljes jogú tagságát tekinti az együttműködés végcéljának. A külügyminiszter örömmel üdvözölte a bolgár EK-társulási egyezmény aláírását, és kijelentette, Magyarország nem törekszik különleges státusra a Közös Piaccal a térség többi országának rovására." Az ezt követő munkavacsorán, amelyen részt vett Hans van den Broek is, az EK külügyi bizottságának elnöke, Magyarország négy kérdéskört vetett fel. Szóba hoztuk az EK és a visegrádiak közötti politikai együttműködés kialakítását és elmélyítését, a társulási szerződések ratifikálásának kérdését, valamint a felek megvitatták a Jugoszláviát, Oroszországot és Ukrajnát érintő problémákat. Simon Ernő Az államfő közbeszólt Az olasz elnök nem engedi elkenni a kenőpénzügyet HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az olasz kormányfőnek valóságos lázadással kellett szembenéznie hétfőn, még leghűségesebb hívei is ellene fordultak, miután vasárnap az államfő elutasította annak a határozatnak az aláírását, amely egyszerű szabálysértéssé degradálta volna a korrupciós bűntetteket. Megfigyelők úgy vélik, hogy Amato nem távozik a kormány éléről, hanem beleveti magát a parlamenti csatározásokba és talál valakit a tiltakozásul lemondott Carlo Ripa di Meana környezetvédelmi miniszter helyére. Sokan úgy látják, hogy Scalfaro elnök, aki mind ez ideig támogatta Amato miniszterelnököt, megmentette védencét azzal, hogy rendkívül érzékeny ügy átgondolására kényszerítette. A Milánóban kipanant korrupciós botrány politikusok és üzletemberek százait hozta kínos helyzetbe, legtöbbjükre börtönbüntetés várna, ha nem változtatnák meg a vonatkozó szabályokat. Kétségtelen, hogy a kenőpénzek felgöngyölítése politikai válságot idézett elő Olaszországban, s a kormányfő nyilvánvalóan ezt próbálta enyhíteni. Az államfő azonban úgy véli, hogy a jövő hónapban esedékes népszavazás a pártok finanszírozásáról fontosabb, mint a kenőpénzügy elkenése. Az 1l Giornale hétfőn úgy vélte, Amato nem tekinti sértésnek az államfő lépését, ám az olasz rádió azt mondta, hogy a kormány jövője kiszámíthatatlan. Amatónak a keddi parlamenti vitában is helyt kell állnia, avagy levonnia a tanulságokat személyes kudarcából. (k.m.) Nemzetközi élet A New York-i alkudozások kudarca után Nagy diplomáciai nyomás a szerbeken ÚJVIDÉK - A szerb elutasítás következményei valóban súlyosak lesznek. Ha pedig továbbra is figyelmen kívül hagyják ezt a tényt, népüket veszélynek teszik ki. Nem a legmegfelelőbb módon szolgálják a szerb nemzet érdekeit. Lord Owen fogalmazott ilyen keményen, miután a diplomáciai erőfeszítések újabb szakasza ért véget, teljes kudarccal. S a kudarc felelőssége lassanként egyértelműen Karadzsicsékra hárul. A „térképek” aláírása maradt ugyanis még hátra, s Izetbegovics csütörtökön vagy pénteken azzal a szándékkal utazik majd vissza New Yorkba, hogy kézjegyével lássa el a harmadik, de a legnagyobb vitát kiváltó dokumentumot, így tudják a békeértekezlet tisztségviselői. Mivel a horvátok már mindent aláírtak, a boszniai szerbek szorongatott helyzetbe kerülnek. Illetve máris olyan nyomás és fenyegetés nehezül rájuk, amivel józan ésszel nem lehet szembeszegülni. Elég, ha csak a szankciók megszigorítására vagy újak bevezetésére vonatkozó amerikai figyelmeztetésre gondolunk („Szerbiának fájdalmat kell éreznie.”), de az európaira is, hogy „betömnek minden lyukat”, amelyeken keresztül bejut a tiltott áru, köztük a kőolaj is, s életben tartja a kómába jutott jugoszláv gazdaságot, amely nélkül nem tudna háborúzni a boszniai szerb haderő. A New York-i fejlemények a válság megoldásának egyébként is vérszegény esélyeit ismét visszavetették, Karadzsics csak fújja a magáét „Köztársasága” parlamentjének elnöke pedig még figyelmeztetett is: ha tovább folytatódik a nyomás a szerbekre, akkor összedől az egész békekonferencia. Szerinte arra kényszerítik a szerbeket, hogy nemet mondjanak, hogy aztán őket tegyék egyedüli felelőssé, magyarán ürügyet keresnek az intervencióra. Mindezek után joggal vetődik fel a kérdés, hogy Belgrád komolyan gondolta-e a nyomásgyakorlást a boszniai szerb vezetésre. A választ az események adták meg. Pedig a büntetőintézkedések hatása mind kilátástalanabb helyzetbe juttatja Kis-Jugoszláviát A boszniai hadszíntereken pedig folytatódnak a hadműveletek. Hétfőre virradóra az amerikai gépek ismét segélyt szórtak Kelet-Bosznia felett, Srebrenica részére, ahol a menekültek tömegei zsúfolódtak össze, s ahonnan az utóbbi napokban éhínségről, éhhalálról érkeztek hírek. Sebestyén Imre A szlovák kormányfő Londonban tárgyalt POZSONY Tegnap rendkívüli ülést tartott a szlovák kormány, amelyen módosította egy héttel ezelőtt hozott határozatát Milan Knazko külügyminiszter brüsszeli útját illetően, s a mai találkozón, amelyen az Európai Közösséget vezető hármak és a visegrádi csoport külügyminiszterei tárgyalnak, mégis ő képviselheti Szlovákiát. Ezzel azonban még távolról sem ért véget a Meciar-Knazko konfliktus, hiszen a döntés a kormányfő távollétében történt. Vladimír Meciar azért nem vett részt a kormány rendkívüli ülésén, mert tegnap John Major meghívására Londonban tárgyalt. A szlovák sajtóiroda szűkszavú információi szerint délelőtt a szlovák kormányfő előbb Jacques Altalival, az Európai Megújhodási és Fejlesztési Bank elnökével, majd a bank igazgatótanácsával találkozott. A megbeszélésen Meciar kormányfő megerősítette, hogy Szlovákia nem kívánja devalválni a pénzét, mivel semmilyen olyan konkrét mutatók nem állnak sem a kormány, sem a szlovák pénzintézetek rendelkezésére, amelyek ennek szükségességét jeleznék, illetve esetleges mértékét meghatározhatnák. A találkozón egyezség született arról, hogy Szlovákia egymillió dolláros hitelt kap az átalakítás folytatására, illetve kommunikációs rendszerének fejlesztésére. A szlovák kormányfő délután további pénzemberekkel és vállalkozókkal találkozott, s kifejtette, hogy Szlovákia politikailag stabil, gazdasági szilárdsága pedig attól is függ, mennyire kapcsolódik be a külföldi tőke a gazdsági reformfolyamatokba, amelyeknek végső célja - a szlovák kormányfő szerint - a szociálisan igazságos, környezetkímélő piacgazdaság kiépítése. Meghívójával, John Majorral először a kétoldalú kapcsolatok bővítésének a lehetőségét tekintette át a szlovák kormányfő. A tárgyalásokon hivatkozott a mindenkor jó brit-szlovák kapcsolatokra s kifejezte Szlovákia nyitottságát a mindennemű együttműködés iránt. Pozsony szándékait taglalva elmondta vendéglátójának, hogy az ország célja mihamarább elnyerni az Európa Tanács teljes tagságát, majd pedig - a visegrádi csoporttal szorosan együttműködve - teljesíteni a feltételeket az Európai Közösséghez való csatlakozásra. John Major a teljes brit támogatásról biztosította a szlovák kormányfőt Neszméri Sándor Major veresége a maastrichti vitában Major brit kormányfő kellemetlen vereséget szenvedett hétfőn késő este a parlamentben a maastrichti szerződéssel kapcsolatos vitában. Mint a Reuter jelentette, a ratifikálást érintő kisebb módosítás ügyében a konzervatívok - többségük ellenére -314-292 arányban alulmaradtak. A tank soraiból nyilvánvalóan jó néhányan átálltak az ellenzékhez, azt hangoztatván, hogy az Európai Unió létrehozása aláásná Nagy-Britannia szuverenitását A kormányfő helyzetét ez a közjáték tovább gyöngíti, bár Major világossá tette, hogy posztját nem teszi kockára e részvita végkimenetelétől. Binder lobbyzik Washingtonban Washingtonból jelenti az MTI. Idilli képet festett hétfőn a bősi erőműről és kihatásairól Miroslav Liska, az illetékes szlovák vállalat sajtófőnöke és Julius Binder, a cég vezérigazgatója. Igen gyér látogatottság mellett tartott washingtoni sajtóértekezletükön azt mondták, hogy az 1977-es magyarcsehszlovák szerződés érvényes, a Duna elterelésével a határt nem térítették el és a bősi vízlépcső nem rontja a térség vízellátását, hanem máris megjavította. A két mérnök az új szlovák nagykövetség és egy amerikai kapcsolatépítő cég rendezésében tartott sajtóértekezleten kijelentette: azért jöttek Washingtonba, hogy ellensúlyozzák „azokat a szörnyű történeteket”, amelyek az amerikai sajtóban Bősről megjelentek. Kissinger sajtóértekezlete Kelet-Európa ne váljon „a senki földjévé” (Folytatás az 1. oldalról) Az elhúzódó eszmecsere Kissinger értékelése szerint nagyon hasznos volt, a kormányfőtől olyan kielégítő elemzést kapott, amelyet lehasznál véleménye kialakításakor a térségről. Mint Kissinger hangoztatta, főként a kelet-európai helyzetről, a délszláv válságról és a volt szovjetunióbeli állapotokról beszélgetett Antall Józseffel. Kérdésre válaszolva elmondta, a magyar belpolitikáról csak általánosságban esett szó. A volt külügyminiszter azt is hangoztatta, hogy ellenzéki politikusként ugyan nincs hivatalos kapcsolata a jelenlegi demokrata párti washingtoni kormányzattal, ám különböző benyomásait, tapasztalatait átadja a hivatalban lévő külügyminiszternek vagy a tanácsadóknak. Magyarország és általában a kelet-európai térség helyzetét, a régió problémáinak kezelhetőségét kedvezőbbnek ítélte meg, mint a volt Szovjetunió esélyeit, épp ezért Kissinger kifejtette véleményét: a Nyugatnak általában meg kell nyitnia piacait a kelet-európai országok árui előtt, növelni kell az ezen országoknak nyújtott támogatásokat, s Cseh-, Lengyel- és Magyarországnak mielőbb az Európai Közösség tagjává kell válniuk. A hazánk iránti bizalmat Kissinger szerint kifejezi az amerikai befektetések jelentős mértéke Magyarországon. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a külföldi tőke ideáramlásához jó körülményeket kell teremteni, hiszen a térség országainak a kínai és a latin-amerikai piaccal kell versenyezniük. Magyarország e versenyben igen jó helyzetben van - fejtette ki véleményét a politikus. Az új amerikai kormányzat elsőrendű külpolitikai teendői között említette meg Kissinger, hogy a Balkánon hosszú ideje fennálló válságban véget vessenek az etnikai tisztogatásoknak, s erre törekszik a Clinton-csapat is. Az Egyesült Államoknak hozzá kell járulnia a délszláv válság rendezéséhez - mondotta Kissinger. Az amerikai politikus arról is szólt, hogy az átalakuló Európával tisztáznia kell a Fehér Háznak a kapcsolatát, át kell gondolnia a NATO szerepét is, amely szerinte ma már nem felel meg a kor új követelményeinek. Fontos kérdés, hogy választ találjanak Kelet- Európa biztonsági igényeire, hogy a térség ne váljon a senki földjévé. Kissinger személyes meggyőződését hangsúlyozta: a régió biztonsági problémája rendkívül fontos a jelenlegi amerikai kormányzatnak is, erre választ kívánnak adni Washingtonban, ám hogy ez milyen megoldás lesz, azt a volt külügyminiszter még nem tudta megmondani. (pósa) Magar Nemzet 3 Iliescu külpolitikai konszenzust tapasztal Baracs Dénes, az MTI bukaresti tudósítója jelenti: Egyfajta külpolitikai konszenzus tapasztalható Ion Iliescu román államfő szerint a romániai pártok között egy sor kérdésben, ami, szögezi le az elnökség hétfőn kiadott közleménye, megkönnyíti a közös pozíciók és egy nemzeti stratégia kialakításának folyamatát. A kommüniké azoknak a konzultációknak a tanulságait összegezte az elnökség szemével, amelyeket Iliescu két hete kezdett a romániai pártokkal: ezek keretében hosszabb megbeszélést folytatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is. A pártok által vallott hasonló vagy azonos álláspontok közül az elnökség a következőket emelte ki: a feltételek biztosítása, hogy Románia megmaradjon a stabilitás tényezőjének a térségben, illetve egyre inkább azzá váljon; a Moldovai Köztársasággal való gazdasági és szellemi integrációra irányuló különleges kapcsolatok fejlesztése; Románia integrálása az euroallanti struktúrákba; annak elkerülése, hogy az ország belesodródjon egy, a volt jugoszláv föderációban végbemenő eseményekkel kapcsolatos katonai kalandba; a szomszédokhoz fűződő kapcsolatoknak a nemzetközi jog alapjára történő helyezése; az Egyesült Államokkal való kapcsolatok teljes normalizálása, beleértve a legnagyobb kedvezmény elvének újbóli biztosítását a kétoldalú kereskedelemben. SZDSZ-küldöttség Pozsonyban POZSONY Kétnapos látogatásra Pozsonyba érkezett tegnap az SZDSZ pártküldöttsége, amelyet Pető Iván elnök vezet A látogatásra a szlovák parlamenten kívül rekedt Magyar Polgári Párt meghívására került sor, amely egyébként az SZDSZ támogatásával szerezte meg az év elején a megfigyelői státust a Liberális Internacionáléban. A látogatás első napján Pető Iván találkozott valamennyi szlovákiai magyar párt és mozgalom elnökével, sorrendben a meghívó MPP elnökével, A. Nagy Lászlóval, a Magyar Néppárt vezetőjével, Poppély Gyulával, majd a két parlamenti politikai mozgalom székházában Bugár Bélával (MKDM) és Duray Miklóssal (Együttélés). Még mielőtt ezekre a tárgyalásokra sor került volna, az SZDSZ küldöttségét fogadta Anton Marian Huska, a szlovák parlament alelnöke és Ivan Laluha, a szlovák parlament külügyi bizottságának az elnöke is. Az első nap műsorát a pozsonyi magyar nagykövetség által szervezett fogadás zárta, amelyen jelen voltak és találkoztak az SZDSZ küldöttségével a szlovák kormány képviselői, valamint további politikai pártok és mozgalmak képviselői is. N.S. KÜLFÖLD SOROS GYÖRGY magyar származású amerikai milliomos Nyitott Társadalom Alapítványa fogja teljes egészében finanszírozni a Közép-európai Egyetem prágai kollégiumának működését az 1993-94-es tanév végéig - közölte hétfőn a kollégium vezetősége. A döntés annak nyomán született, hogy a cseh kormány elállt korábbi kötelezettségvállalásától, és Soros tudomására hozta, hogy már az idén alaposan meg kell kurtítania a Közép-európai Egyetem működéséhez eddig juttatott hozzájárulását. ÚJABB GYANÚSÍTOTTAT tartóztattak le New Yorkban a World Trade Centerben február 26 án elkövetett pokolgépes merénylettel kapcsolatban. A gyanúsított - akinek nevét nem hozták nyilvánosságra - és a már letartóztatásban lévő Mohamed Salaméh együtt bérelte azt a teherautót, amellyel a robbanóanyagot az épület garázsába szállították.