Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-13 / 61. szám
SZOMBAT, 1993. március 13. Hazai tudósítások A Magyar Rádió műsortervei Újdonság: szabad sávok Az új rádiós vezetés bemutatására és az április 26-tól életbe lépő műsorszerkezet-változások ismertetésére hívott össze sajtótájékoztatót Csúcs László alelnök péntek délelőttre. A nagy számban összegyűlt újságíróknak és rádiósoknak az alelnök elmondta, mindenképpen indokolt volt a tavaly január elején életbe léptetett nagy átalakítások felülvizsgálata, ezt még decemberben Gombár Csaba rendelte el, igaz, azzal a feltétellel, hogy lényegi változtatások nem történhetnek. A mostani új műsorrend e feltételtől valóban eltér, elsősorban a tekintetben, hogy jobban figyelembe veszik a hallgatói igényeket. A korábbi merev műsorszerkezettel szemben újdonságot jelentenek a szabad sávok, amelyek lehetőséget adnak a heti és napi aktualitások követésére, illetve arra, hogy a munkatársak pályázatai nyomán a legjobb műsorötletek kapjanak adásidőt. Ezzel válaszolt az elnök arra az újságírói kérdésre is, hogy mi lesz a sorsa a mostani változások nyomán adásidőt veszített kollégáknak. „Győzzön a jobbik”, ez a jelszó, s ekként elkerülhető, hogy ismét a klikkszemlélet uralja a Magyar Rádiót. A mostani változások még nem hatolnak a gyökerekig, tudhattuk meg, a műsorrend felülvizsgálatának következő üteme azonban, amelyet hét-nyolc hónap múlva indítanak meg, már a széles körű közvélemény-kutatások alapján módosítja majd a rádióműsort. Szemléleti változást tükröz, hogy a rádió határozottabban szeretne nyitni a Kárpát-medence népei és a világ felé. Öt nyelven, oroszul, szerbül, románul, horvátul és szlovákul indulnak külföldi adások, és mindent megtesznek azért, hogy a már sugárzott idegen nyelvű műsorokat venni lehessen az egész világon. Megerősítik a Magyar Rádió, a vidéki, valamint a határokon túli magyar szerkesztőségek kapcsolatát is. A tervek szerint a lehető legkisebbre csökkentik a Kossuth adó és az URH- sáv szétválasztását, csak a parlamenti közvetítések, a nemzetiségi adások és a külföldi magyar adások idején lesz külön műsor a két adósávban. A három rádióadó főszerkesztőjének ismertetése szerint a Kossuth ezentúl nemzeti főadóként működik, a Petőfi a család rádiója kíván lenni, és elsősorban az ifjúság, a nyugdíjas korosztály igényeit kívánja figyelembe venni. A Bartók továbra is megőrzi érték- és mértéktartó karakterét, vagy ahogyan Nyakas Szilárd főszerkesztő megfogalmazta: művészet és kultúra zeneközegben. Összarányait tekintve valamelyest növekedett a zene, a hír és információszolgáltatás aránya, lényegesen csökkent ellenben - tizenötről kilenc százalékra - a politizáló műsoroké. Álljon itt ízelítőül néhány tervezett változás: megszűnik a Napindító és a Napóra, a Szalon, a Szombat délelőtt, a Kossuth-klub, illetve a Fórum, bár az utóbbiak néhány műsora megmarad. Csökken a Magyarországról jövök műsorideje, növekszik a Napközbené. Több, régebben meglévő műsor, így a Szabó család, a Társalgó és a Vízállásjelentés visszakerülnek eredeti helyükre. A műsorváltozásokról részletes listával majd április végén, az új műsorrend életbeléptetésekor tájékoztatjuk olvasóinkat. (hanthy) Megerősítésre vár az önkormányzati charta (Munkatársunktól) Várhatóan kedden erősíti meg a parlament a helyi önkormányzatok európai chartáját. A dokumentumot, amelyet tavaly áprilisban írt alá a Magyar Köztársaság, 1985-ben öntötték végleges formába Strasbourgban. A charta az aláíróinak közös szándéka, hogy országaik önkormányzatainak jogi, működési feltételeit, kereteit, feladatait közelítsék egymáshoz az okmányban foglalt elvek alapján. A csatlakozók - mint az a preambulumából kiderül - abból a megfontolásból indultak ki, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közti szorosabb egység létrehozása s a közös örökségüket képező eszmék és elvek védelme. E célok elérésének egy i&S§?R9SS.R?ilip ftkoztggatási megállapodás tehet,figyelembe véve azt, hogy a helyi önkormányzatok s minden demokratikus rendszer egyik alapintézményét képezik. A charta hivatkozik rá, hogy az állampolgárok közügyekben való részvételének joga legközvetlenebbül a helyi szinten gyakorolható. Mindez azonban csak úgy, ha az önkormányzatok tényleges feladatkörrel bírnak. Ezért is rendkívül fontos ennek meghatározása, valamint a helyi önkormányzás védelme és megerősítése, mivel ez hozzásegít a demokratikus és a hatalom decentralizáltságának elvén alapuló Európa felépítéséhez. Nem kell azonban a charta valamennyi pontját elismerniük az aláíróknak. Elegendő csupán a dokumentumban meghatározott körből bizonyos szakaszokat kiválasztani. E jogával kíván élni a Magyar Köztársaság kormánya, amikor az előterjesztésben rögzíti: figyelemmel a magyar jog rendelkezéseire, egyetlen pont kivételével az ország elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti a charta tételeit. A kivételt az önkormányzati testületek választójogára vonatkozó rész alkotja, amely közvetlen választást ír elő önkormányzati szinten. A hatályos magyar választójog azonban - mint az ismeretes - a fővárosi és a megyei önkormányzatok esetében eltér a közvetlen választás elvétől. A fővárosi közgyűlésbe ^Ugy^rp^ a kerületi képviseleti testületek mindegyike egy képviselőt választ, s csupán további hatvanhat tagjára voksolhatnak, közvetlenül a választópolgárok. A megyei, közgyűlések tagjai pedig a települési önkormányzatok képviselő-testületeiből megválasztott küldöttek közül kerülnek ki. A helyi önkormányzatok európai chartájának aláírása és az abban foglaltak következetes megvalósítása nagyban hozzájárul a magyar önkormányzati rendszer további megerősítéséhez és európai kapcsolódásához - szögezi le a javaslat indokolása, amelyet Boross Péter belügyminiszter ismertet majd a parlament ülésszakán. az Erzsébet étteremben a tavaszi fesztivál ideje alatt 1993. március 12-19. minden este 18-23 óráig a lovrani Hotel Excelsior**** konyhafőnöke az alábbi specialitásokkal várja a kedves vendégeket: Asztalfoglalás: 138-2111 Budapest V., Károlyi M. u. 11-15. HQTele ΘβΖδθΒΘΤ Isztriai sonka, tintahalsaláta, lasagne kagylóval, homár, tengeri fogas roston, flambírozott borjúérmék, töltött tintahal, sajt a Pag-szigetről. A főpolgármester felhívása Március 15-én, nemzeti ünnepünkön, múltunk olyan eseményére emlékezünk, amelyre minden magyar büszkén tekinthet. 1848 márciusa magával tudta ragadni a nemzet legjobbjait, mert egyszerre ígért függetlenséget és felzárkózást Európához. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egy táborba vonzotta a radikális politikai és társadalmi változások és a békés felemelkedés híveit. A közös érdek hívó szavára összefogott az ország. E gondolat jegyében tisztelettel meghívom a főváros polgárait nemzeti ünnepünk alkalmából a központi, a fővárosi és kerületi rendezvényekre. Egyúttal felkérem a közintézményeket és a főváros polgárait, hogy a budapesti középületeket és lakóépületeket március 15-e tiszteletére nemzetiszínű zászlókkal lobogózzák fel. Demszky Gábor Konferencia Sárospatakon Művelődési házak és népfőiskolák A művelődési házaknak igen nagy szerepük lehet a népfőiskolai mozgalom kiszélesítésében. Az eddig szerveződött népfőiskolák bebizonyították, alkalmasak a magyar társadalom tudati, szellemi, szakmai színvonalának gyarapítására, éppen ezért szükséges, hogy a hivatásos művelődési intézmények mind tevékenyebben bekapcsolódjanak a népfőiskolák szervezésébe, munkájuk segítésébe és otthont adjanak nekik Mindezt pénteken Sárospatakon a Művelődési házak és népfőiskolák címmel rendezett regionális konferencián állapították meg - tudósít az MTI. A Sárospataki Népfőiskolai Egyesület és Német Népfőiskolai Szövetség (DW) budapesti irodájának szervezésében több mint félszáz népművelő, népfőiskolai szervező, továbbá országos intézmények vezető munkatársai, valamint felvidéki 0yend£gek sejtek, részt, a programon, amely szerves folytatása volt az elmúlt év decemberében Balatonfüreden megrendezett első ilyen témájú tanácskozásnak. A szakemberek példák, megvalósult kezdeményezések során az bizonyították, hogy a településeken, kisvárosokban, a művelődési házakban dolgozó szakemberek, felvállalva a népfőiskola ügyét, igen eredményes munkát tudnak kifejteni a mozgalom érdekében. A demokrácia szakácskönyve A jó polgár A Demokratikus Oktatás és Kormányzás Közös Kelet-európai Központja pénteken sajtótájékoztatón mutatta be „A jó polgár" programot az Egyesült Államok Információs Ügynökségének anyagi támogatásával készült tanári kézikönyvet és kerettantervet, mely „a polgári ismeretek és erények oktatásához” nyújt segédkezet A sajtótájékoztatóval egybekötött fogadáson megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök, aki egyben a Jó polgár nemzeti bírálóbizottságának elnöke. Megdöbbentő, hogy a magyar emberek mennyire nincsenek tisztában állampolgári jogaikkal, kötelességeikkel - mondta beszédében a köztársasági elnök, aki üdvözölte, hogy a program alapvetően kíván változtatni ezen, s olyan polgárokat szeretne nevelni, akik képesek a demokrácia adta lehetőségek kihasználására és bővítésére. A diákokat, a leendő jó polgárokat fel kell készíteni arra - emelte ki Göncz Árpád -, hogy súlyos morális kérdésekben is tudjanak dönteni. Az elmúlt rendszerben mindenki azt ette, amit a, ötözös konyhán” előre és készre főztek neki. „A jó polgár” éppen ezért a demokrácia szakácskönyve kíván lenni - hangsúlyozták a szerkesztők. A Dachau Bizottság Budapesten A múlt emlékeit meg kell őrizni Évente több mint egymillió fiatal látogatja meg a volt dachaui koncentrációs tábort. Célunk és feladatunk, hogy a múlt emlékeit ébren tartsuk, elsősorban nem az idősekben, hanem azokban a nemzedékekben, amelyek nem élték át a holocaustot, legyenek azok zsidók vagy nem zsidók - hangzott el pénteken a Comité International de Dachau sajtótájékoztatóján. - Tevékenységünket nem tartjuk öncélúnak. Az éledő szélsőjobboldali mozgalmak - amíg az emberek emlékeznek a tömegmészárlásokra, a tervszerűen végrehajtott emberirtásra - nem juthatnak hatalomra. Ezért a szélsőjobbnak érdeke, hogy eltüntesse az emlékeket, meghamisítsa az adatokat. Mi ezt kívánjuk megakadályozni, ez ellen tevékenykedünk - hangsúlyozta Arthur Haulet a Dachau Bizottság alelnöke. Elmondta: a Dachau-láger felszabadítása előtt néhány héttel alakult a bizottság - illegális körülmények között a táborban - annak érdekében, hogy megakadályozzák a foglyok kiirtását Azóta évente összegyűlnek. Legutóbb közös jegyzéket fogalmaztak meg, melyben elítélik a neonáci mozgalmakat, a rasszizmust és az antiszemitizmust, ami az utóbbi időben világszerte ismét megjelent. A bizottság Budapesten tartózkodó tagjai találkoztak a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és a Nácizmus Üldözöttei Bizottság vezetőivel, akikkel március 14-én koszorút helyeznek el a Duna-parton, a Vizafogónál levő mártíremlékműnél. A bizottságot péntek délelőtt fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök is. (dobos) 0 Magyar Nemzet 7 Díjátadások az ünnep alkalmából A Néprajzi Múzeumban Fekete György kultuszminisztériumi helyettes államtitkár adta át az idei művészeti díjakat BALÁZS BÉLA-DÍJASOK: Árvai Jolán stúdióvezető, Balogh Gábor operatőr, Endrényi Egon reklámfotós, Felvidéki Judit rendező, Czipauerné Hap Magda filmvágó, Király Jenő, az ELTE Közművelődési Tanszéke oktatója, Mester József rendező, Rigó Mária vágó és Szőke András rendező. JÁSZAI MARI-DÍJASOK: Egri Márta színművész, Fazekas István színművész, Menczel Róbert díszlettervező, Méhes László színművész, Paudits Béla színművész, Pápai Erika színművész, Rátóti Zoltán színművész, Rubold Ödön színművész, Szolnoki Tibor színművész és Újvári Zoltán színművész. JÓZSEF ATTILA-DÍJASOK: Bisztray Ádám író, Farkas Árpád romániai magyar költő, Hárs Ernő költő, Kukorelly Endre költő, Lakatos Menyhért író, Lukácsy Sándor irodalomtörténész, Mezey Katalin író, Szőcs Géza romániai magyar költő, Tarbay Ede író és Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő. ERKEL FERENC-DÍJASOK: Kovács Sándor zenetörténész és Matz László zenei rendező. HARANGOZÓ GYULA-DÍJASOK: Demcsák Ottó magántáncos, Krámer György koreográfus, Solymosi Zoltán magántáncos és Zsuráfszki Zoltán művészeti vezető. LISZT FERENC-DÍJASOK: Cseh Tamás előadóművész, Gergely Ferenc orgonaművész, Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész, Horváth László klarinétművész, Szakály Ágnes cimbalomművész és Szecsődi Ferenc hegedűművész. BALOGH RUDOLF-DÍJASOK: Bánkuti András fotóriporter és Fejér Ernő fotóművész. ^‘ FERENCZY NOÉtil-bÁtOr: Jerger Krisztina művészettörténész, Kertészti Ágnes üvegtervező iparművész, Kókay Krisztina textiltervező iparművész, Kótai József ötvösművész, Lovas Hona textiltervező iparművész, Mezey László ipari formatervező, Nagy Alexandra ipari formatervező, Sipos Enikő főrestaurátor, Somogyi Pál belsőépítész és Thury Levente keramikusművész. MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJASOK: Bakos Ildikó szobrász-érmész, Birkás Ákos festőművész, Fehér László festőművész, Lantos Ferenc festőművész, Lois Viktor szobrászművész, Orosz István grafikusművész, Pauer Gyula szobrászművész, Réber László grafikusművész, Wahorn András képgrafikus művész és Wehner Tibor művészeti író. HORTOBÁGYI KÁROLY-DÍJJAL jutalmazták Kristóf Krisztián zsonglőrt. TÁNCSICS MIHÁLY-DÍJASOK: Bánki András, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese, Bertha Bulcsu, az Élet és Irodalom főmunkatársa, Bölcs István, a Magyar Rádió rovatvezetője, Füzes Oszkár, a Népszabadság munkatársa, Szegő András, a Magyar Nők Lapja munkatársa és Végh Alpár Sándor, a Pesti Hírlap főmunkatársa. Balsai István igazságügy-miniszter a nemzeti ünnep alkalmából ugyancsak díjakat adott át a minisztérium aulájában. DEÁK FERENC-DÍJASOK: Balkai László, a Fővárosi Bíróság nyugdíjas tanácselnöke, Horváth György, a Veszprém Megyei Bíróság elnöke, Kelemen Tibor, a Heves Megyei Bíróság tanácselnöke, Moldoványi György minisztériumi főosztályvezető, Zsembery István, a Fővárosi Bíróság nyugdíjas tanácselnöke. Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a Kulturiinov Szentháromság téri épületében adott át kitüntetéseket. YBL-DÍJASOK: Callmeyer Ferenc építész, Cságoly Ferenc építész, Detre Villő belső építész, Karácsony Tamás építész és Puhl Antal építész. PRO RÉGIÓ-DÍJASOK: Barna Gábor építészmérnök, Beluszky Pál kandidátus, Molnár Gyula építészmérnök és Ottlik Gábor építészmérnök, valamint az Ormánság Alapítvány. A mezőgazdaság oktatási gyakorlati és kutatói munkájában kitűnt szakembereknek adományozott díjakat Szabó János földművelésügyi miniszter. ÚJHELYI IMRE-DÍJASOK: Csiffa György, Götz Csaba, Herpay Imre, Iváncsics János, Katona Ferenc, Likár István, Menyhért Zoltán, Misota József, Németh Csaba, Pfau Ernő, Porpáczy Aladár és Solymos Endréné. FASCHING ANTAL-DÍJASOK: Szádeczky-Kardos Gyula és Vörös Imre. Díjakat adott át pénteken Latorcai János, az ipari tárca vezetője, valamint Szabó Iván pénzügyminiszter. EÖTVÖS-DÍJASOK: Bagó Eszter, Bódis Lajos, Botos Balázs, Dányi István, Galambosi István, Gálosfai Jenő, Ginsztler János, Klatsmányi Árpád, Kocsis István, Kreszán Albert, Latorcai János, Pázmándi Gyula és Petró Bálint. KLAUZÁL GÁBOR-DÍJASOK: Béres Vilmos, Brückner István, Csendes József, Kínál János, Kubiczáné Opicz Teréz, Lednyiczky Zsigmond és Sárvári László. Göncz Árpád a magyar sajtó napján „A sajtószabadságnak együtt kell járnia az önkorlátozással” A Tizenkét pont majdhogynem örök időkre meghatározta szabadságigényeinket. A követelések közül az egyik legfontosabb a sajtószabadság megfogalmazása volt Az informatika forradalma, az elektronika térhódítása óta azonban tudjuk: nem csak a nők szépségét, hanem a politikát is lehet reklámozni. A sajtószabadságnak ezért együtt kell járnia az önkorlátozással - kezdte beszédét Göncz Árpád, a Sajtószakszervezet hagyományos sajtónapi ünnepségén a Pilvax kávéházban, pénteken az MTI tudósítása szerint. A köztársasági elnök emlékeztetett: 1993-as esztendő felkészülés lesz a választásokra. Közös érdekünk, hogy ne az egyes pártok, hanem az ország kerüljön ki győztesen a választásokon, és a politika ne járassa le magát. Ebben nagy szerepe van a sajtónak is. Az újságírók egyik legfontosabb feladata, hogy meggyőzzék az embereket: választani kell! Aki nem vesz részt a szavazáson, később már nem okolhat senkit, hogy nem arra megy az ország, amerre ő szeretné - figyelmeztetett az államfő. Kiemelte: a sajtónak segíteni kell abban is, hogy a választások idején ne forrósodjon fel a hangulat. A sajtó elsődleges feladata: a különböző nézeteket ismertesse, bemutassa a választható utakat és távolságtartóan mérlegeljen. „A többit bízzuk a nép bölcsességére” - jelentette ki a köztársasági elnök. Örülök, hogy itt különböző nézetű emberek vannak együtt. Mindenkinek joga, hogy őszintén képviselje szilárd nézetét, de az ország érdekében kötelező, hogy eltűrje az ellenvéleményeket is. Attól tartok, 1994-ben a sajtó képviselői lesznek a magyar közélet legfontosabb szereplői - zárta beszédét Göncz Árpád. Az elnök beszéde után átadták a Sajtószakszervezet Vasvári Pál-díjait. Az elismerést - amely a legdemokratikusabb munkahelyi légkör megteremtőinek jár - az Észak-Magyarország és a Dél-Magyarország kollektívája vehette át