Magyar Nemzet, 1993. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-16 / 62. szám

A Magyar Nemzet Hazai tudósítások Für Lajos beszéde a Múzeum-kertben A talpon maradás történelmi parancsa ma is kötelez (Folytatás az 1. oldalról) - A hasonlóság megdöbbentő. Akkor is s most is a nemzet függet­lenségét, szuverenitását kellett meg­teremteni. Ezt azonban nem elég el­érni, meg is kell tartani, s ez a nem­zet valamennyi tagjára olyan kötele­zettséget ró, amelyet szüntelenül tu­datosítani kell magunkban és tenni érte. A hon védelme nemcsak a fegyveres erők, hanem a Magyar Köztársaság valamennyi állampol­gárának szent kötelessége - hangsú­lyozta a továbbiakban Für Lajos, majd hozzátette: mindent meg kell tenni a magyarság megmaradásáért határainkon belül és kívül is. A szó­nok ezután drámai szavakkal ecse­telte a hazánkat fenyegető demográ­fiai veszélyt. Statisztikusokat idézve rámutatott: a népességcsökkenés következtében a nemzet léte forog­hat kockán. Für Lajos ezután Vasvári Pál egy gondolatát idézte: az ember magában kicsi, de ha másokkal egyesül, akkor az egeket is képes megostromolni. Majd felhívással fordult hazánk állampolgáraihoz s különösen - mint mondta - a magyar ifjúsághoz, nem­zeti jövőnk egyetlen és igaz letéte­ményeséhez: valósítsák meg velünk és utánunk ’48 nagy céljait! - A haza ma is hív, a talpon ma­radás történelmi parancsa most is kö­telez bennünket - mondta végezetül Für Lajos. Az emlékezésen Szabad György és Boross Péter is részt vett, s a meghívot­tak között számos egyházi vezető és országgyűlési képviselő is megjelent. (vereckei) Demszky Gábor, Kónya Imre és Katona Tamás az ünnepségen Nem ülünk fel semmiféle szélsőségnek - hangsúlyozta Demszky Gábor A szólás- és sajtószabadság fontosságát hangsúlyozta Demszky Gábor főpolgármester a Petőfi-szobornál tartott ünnepi beszédében, s ezt támasztották alá azok az idézetek is, amelyeket a szónoklat előtt Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Táncsics Mihály, Irinyi József és Petőfi Sándor húsaiból idéztek az ünnepségen részt vevő szülészek. A 12 pontból ezért az elsőt, a sajtószabadság megva­lósítását emelte ki Demszky Gábor, s emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozást előkészítő megmozdulásokon is ez volt az egyik legfontosabb követelés. Az 1848-as for­radalmat és az 1989-es békés átmenetet összehasonlítva rámutatott, hogy a mostani szabadság kivívásához nem kellett fegyver. „Nem mindig az az erős, akinél a fegyver van. 1989 jó lecke volt arra, hogy hiába minden fegyver, titkosrendőrség és megszálló hadsereg, a polgárok fegy­vertelen ereje nagyobb lehet az elnyomó hatalomnál.” Megtanultuk - mondta Demszky Gábor -, hogy nincs mi­től félnünk. 1989 példa arra, hogy nem az az erős, aki erő­szakos. „Erősek vagyunk, mert jobban bízunk a szó erejé­ben, mint az erőszakszervezetekben. Nem ülünk fel sem­miféle szélsőségnek, nem keríthet hatalmába minket sem a bal-, sem a jobboldali demagógia.” Nem vagyunk alattvalók, nem félünk a hatalomtól, hi­szen az már a miénk - folytatta beszédét. Felidézte az el­múlt évtizedek megmozdulásait, amikor a Petőfi-szobor tanúja lehetett a rendőri, titkosrendőri ellenőrzés szorítá­sában megtartott vagy szétoszlatott március 15-i ünnepsé­geknek, látott „elkeseredett férfiakat és nőket, forradal­márokat”. Utalt arra, hogy ma már nem kell harcolni a szabadságért, hanem vigyázni kell rá, sokszor saját kishi­tűségünkkel vagy türelmetlenségünkkel harcolva. „Sza­badok maradunk, amíg nemcsak a saját, hanem az üldö­zött kisebbségek jogaiért is kiállunk. Amíg minden hang nyilvánossághoz jut, amíg érvre érvvel válaszolunk, amíg vitában győzünk azok felett, akik a nyugalmunkra törnek, addig megmarad a szabadság minden magyar számára.” Szabadságot és nyugalmat akarunk Kolozsvárott és Újvidéken is - mondta Demszky Gábor az ünneplő tömeg első tapsát kiváltva. Nem a határok megváltoztatását sze­retnénk, csak azt, hogy a határok ne válasszanak el egy­mástól. ,A kerítéseket nem átrakni, hanem lebontani akarjuk.” Szeretnénk, ha a romániai, a szerbiai, a szlová­kiai és az ukrajnai magyarok velünk együtt ünnepelnének ezen a napon, s hogy lojális állampolgárokként lehetné­nek magyarok az év minden napján - modta a főpolgármester. Demszky Gábor bírálta mindazokat, akik a múlt áb­rándjaival hitegetnek, s azt mondják: minek a szabadság, ha nincs kenyér. ,Jári viszont azt mondom:" nem lesz kenyér szabadság nélkül.” A múlt rendszer éppen azért bukott meg, mert alattvalóinak nem­ tudott megélhetést biztosítani. A főpolgármester szólt Budapest gondjairól is, mert­ a főváros ugyan még nem elég színes, de színesedik, s egy­ben kérte a kormány segítségét ahhoz, hogy a városban megindult közmunkákat be lehessen fejezni. „Ha ez így lesz, Budapest fel fog virágozni, s azok a márciusi ifjak is büszkék lennének rá, akikhez méltók akarunk lenni, s akikben 1848-ban összesűrűsödött Európa nagyjainak szelleme.” Végezetül arra kérte az állampolgárokat, hogy annyi elkeseredett március 15-e után próbálják mosolyogva együtt ünnepelni a szabadságot, amelyet immár senki nem vehet el tőlünk. Ennek jegyében invitálta a polgáro­kat a Kossuth téri kulturális vigasságra. A programsorozat zárásaként este fáklyás felvonulás indult a Bem-szobortól a Dísz térig, ahol a budai önkormányzatok szerveztek ünnepi megemlékezést. (s.n.) Ünnepségek országszerte Antall József miniszterelnök hét­főn délelőtt a televízióban adott inter­jújában 1848-49-et a nemzettudat szempontjából nagy közös örökség­nek nevezte. Utalt arra, hogy 1918- ban az őszirózsás forradalom idején is, de 1956-ban egyértelműen a 48-as szellem született, újjá, s így van ez a legújabb átalakulásban is. Antall Jó­zsef hangsúlyozta, hogy a magyar mi­niszteriális kormányzás is a 48-as ha­gyományokon alapszik. Megítélése szerint 1848 a parlamentáris demok­rácia, sőt a piacgazdaság szimbólu­ma. A miniszterelnök hozzátette: ma is ugyanazokról a témákról vitázik a közvélemény, mint 1848-49-ben: az adórendszerről, a terhes örökségről. A honvédseregben harcoló német, szerb és lengyel tábornokok már akkor felismerték, hogy a szabadságot nem lehet elválasztani a polgári forradal­mak másik két fontos alapeszményé­től, a testvériségtől és az egyenlőség­től. Nekünk ma különösen szem előtt kell tartani ezeket az értékeket, hiszen csak az az ország számíthat felvirág­zásra, amelyik együtt tud és akar élni a szomszédaival - hangoztatta Dorn­bach Alajos. Az Országgyűlés alelnö­­ke hétfőn a Heves megyei Kálban megrendezett március 15-i ünnepsé­gen elmondta: sikerre kell vinnünk a 48-as eszméket, meg kell teremtenünk a polgárosult Magyarországot A makói Petőfi-szobornál hétfőn a város cserkészcsapatai rendeztek a 145 évvel ezelőtti forradalomra és sza­badságharcra emlékező ünnepséget. Jeszenszky Géza arról beszélt, hogy ma senki nem vitatja: ez az ünnep a nemzeté, nem lehet elvenni, kisajátíta­ni, eltitkolni. A forradalom üzenete, hogy a magyar szereti a szabadságot, érte ma is vállal minden áldozatot. A külügyminiszter hozzátette: a magyar nép szenvedélyes, gyúlékony ugyan, de törvénytisztelő. Jeszenszky beszélt arról is, hogy a változás nem csak egy nép ügye, a hazai érdekeket összhang­ba kell hozni az európai érdekekkel. Ma nem az életünket, hanem a mindennapi munkánkat kell adni ah­hoz, hogy az 1989-90-ben elkezdett szabadságharcunk győzedelmes forra­dalomként érjen véget - mondta Szabó Iván hétfőn a Kisteleken március 15-e alkalmából rendezett ünnepségen. A pénzügyminiszter utalt arra hogy 1848 két fogalma, a forradalom és a szabad­ságharc 1956-ban újra megjelent, is­mét a demokrácia, a nemzeti függet­lenség, a társadalom felemelkedésé­nek igényével. Ebben az országban - hangoztatta a miniszter -1989-90 óta vértelen szabadságharc és fogadalom zajlik, s a haladást, a függetlenséget, a szabadságot nem külső veszélyek fe­nyegetik, hanem a sajátos magyar be­tegség, az egymásra mutogatás. Az or­szágnak fel kell ismerni szabadsághar­caink és forradalmaink által megte­remtett páratlan történelmi lehetősé­get, azt, hogy hazánkban szabad nép élhet, amely csatlakozhat az európai nemzetek közösségéhez. FŐVÁROSI VÍZMŰVEK­­-¥ 1061­1 m L . 1993. március 16-án 1110 órától megváltoznak a Fővárosi Vízművek közérdekű telefonszámai. Az üzemviteli központ új telefonszáma: 270-3333. Hibabejelentés (diszpécserszolgálat) új telefonszáma: 270-2777. Megemlékezések határainkon túl Aradtól Csíkszeredáig és Szatmár­németitől Bukarestig a romániai ma­gyarság mindenütt ünnepélyes keretek között - koszorúzásokon, ünnepi gyű­léseken, a templomokban, díszelőadá­sokon, ünnepi esteken - emlékezett it meg az 1848-as forradalom 145. év­fordulójáról. Mindenütt a nyugodt, ün­nepi hangulat volt a jellemző, nem ér­keztek jelentések rendzavarásról. Csíkszeredán a Vár téren, Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu egymás közelében álló szobránál több ezer ember gyűlt össze a március 15-i ün­nepi megemlékezésre, Székedi Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Somai Pál polgármester szólt 1848 hőseiről, sza­valatok hangzottak el, a tömeg eléne­kelte a székely és a magyar Himnuszt. A nyolcvanöt százalékban magyar la­kosságú Hargita székely megye taná­csa, a megye két társkormánybiztosa, a magyar nemzetiségű Várdai György és a román Vaslóban, számos intéz­mény képviselői helyezték el a kegye­let koszorúit. Itt és délután a város fö­lötti Nyergestetőn, a honvédemlék­műnél koszorúzott Rudas Ernő, ha­zánk bukaresti nagykövete is. Ugyancsak Kovászna megyében, Kézdivásárhelyen vett részt az emlékünnepségen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Székelyudvarhe­lyen és Marosvásárhelyen sor került koszorúzásra és istentiszteletre. Aradon a 13 vértanú emlékmű­vél helyezték el a kegyelet koszorúit. Több száz ember gyűlt össze itt, és Tokay György, a város RMDSZ-kép­­viselője, az RMDSZ képviselőcso­portjának vezetője mondott ünnepi beszédet.* A vajdasági magyarság a nemzeti ünnep alkalmából vasárnap Moravi­­cán hálaadást és megemlékezést tar­tott, amelyen számos magas rangú külföldi és hazai vendég jelenlétében megkoszorúzták Kossuth Lajos mell­szobrát. Tudósítónk jelentése szerint Szabadkán, a Népkörben, a Vajda­sági Magyar Ifjúsági Szövetség szervezett megemlékezést, amelyen részt vett Martonyi János külügyi ál­lamtitkár vezetésével a magyar kormány küldöttsége, valamint a par­lament delegációja, élén Dornbach Alajossal, az Országgyűlés alelnöké­­vel. Martonyi János és Dornbach Alajos beszédében egyaránt méltatta a vajdasági magyarság helytállását, és a magyar állam támogatásáról biztosították a magyar kisebbséget. Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössé­gének elnöke beszédében rámutatott, hogy idén először ünnepelhettek Szabadkán március 15-e alkalmából. Vasárnap és hétfőn - mint az MTI jelentette - Szlovákia magyar­lakta településein ugyancsak meg­emlékeztek március 15-e hőseiről. A Kassához közeli Magyarbődön - ahol annak idején az elsők között ala­kult meg a Nemzetőrség - már szom­baton este emlékházat nyitottak. A kassai Thália Színházban vasárnap szintén emlékünnepséget tartottak, és megkoszorúzták a Margonyán nyugvó Dessewffy Arisztid sírját is. Boros Jenő, a Magyar Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvi­vője koszorút helyezett el az 1848-as lévai honvédemlékműnél. A magyar szabadságharc ünnepe alkalmából számos ünnepséget tar­tottak Kárpátalján is. Beregszászon vasárnap a járási kultúrházban tartot­tak ünnepi estet, hétfőn pedig koszo­rúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobránál. A koszorúzási ünnepségen Szűrös Mátyás, a magyar Országgyűlés alel­­nöke mondott beszédet. Ungváron hétfőn este tartottak ünnepi megem­lékezést, és koszorút helyeztek el Petőfi Sándor szobránál. A szabadságharc évfordulójáról megemlékeztek a New York-i ma­gyarok is. A megemlékezés mintegy másfél száz résztvevője előtt beszé­det mondott László Balázs főkonzul, aki a nemzeti ünnep alkalmából megkoszorúzta Kossuth Lajos New York-i szobrát. Az MTI jelentése szerint a New York-i rendezvény egyik szónoka ifjabb Horthy István, az egykori kormányzó unokája volt. A háború alatt a keleti fronton lezu­hant Horthy István fia - akinek édes­anyja is jelen volt az ünnepségen -, először vállalt ilyen szereplést, és be­szédében egyebek között arról szólt, hogy milyen károkat okoz a magyar­ságnak a nacionalizmus. Szabad György, az Országgyűlés elnöke mondott beszédet vasárnap este a bécsi Collegium Hungaricum­­ban az ausztrál magyarság március 15-i megemlékezésén. Az ünnepsé­get megelőzően az Osztrák Állami Levéltár, a Nemzeti Könyvtár és egy magángyűjtemény anyagából doku­­mentumkiállítás nyílt „1848 Bécs-Budapest” címmel. Nemzeti ünnepünk alkalmából ünnepi fogadást adott Szávai János párizsi magyar nagykövet. A párizsi Magyar Intézetben a nyugati orszá­gokban élő magyar írókat mutatta be Borbándi Gyula, a nyugati magyar irodalmi lexikon szerkesztője. Megemlékezett március 15-ről az angliai magyarság is. Az ünnepséget a Magyarok Angliai Országos Szövet­sége szervezte. A Bajorországi Ma­gyar Egyesületek Szövetségének ren­dezvényén meghívottként Katona Ta­más, a Miniszterelnöki Hivatal politi­kai államtitkára is beszédet mondott. (p.L) Charta-séta: a szabadság felelősség és civil kurázsi A Demokratikus Charta olyan, mint az esernyő: ha esik, kinyitják, ha nincs rá szükség, elteszik. Most esik, ezért szükség van a chartára - mondta Hegyi Gyula, a charta szóvivője már­cius 14-én a sajtószabadság ünnepére összegyűlt többezres tömegnek a Petőfi-szobor előtt. Majd felolvasta a Demokratikus Charta felhívását, kér­ve a jelenlévőket: határozzák el, hogy minden évben gyűljenek össze ezen a napon, és helyezzenek el egy szál vi­rágot a világszabadság költőjének szobra előtt. Leszögezte, hogy a char­ta nem kíván párttá válni, de szemben áll az állami túlsúllyal, legyen az akár kommunista, akár nacionalista. Hang­súlyozta, hogy erőszaknak tekinti az elektronikus és nyomtatott sajtó köz­ponti ellenőrzés alá helyezését. Hankiss Elemér beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a rend­szerváltással újkori történelmünk legnagyobb lehetősége nyílt meg, amellyel vagy tudunk élni most, vagy soha többé nem tér vissza. Igaz, a rendszerváltás hatalmas csalódást is jelentett, mert a szabadság nem hozta magával az egyenlőséget és testvériséget. Ebből a csalódásból fa­kad a társadalom rosszkedve és kö­zönye, a párttorzsalkodások és a ha­mis próféták megjelenése. Mint mondta, elveszti szabadságát az a társadalom, melyben a rosszkedv és közöny hatalmasodik el. Meg kell ta­­r­hűlnünk, hogy a Szabadság ném­ csak­ jogokkal jár, de kötelezettségekkel is: felelősséggel, civil kurázsival.­­ Ezután a Batthyány-örökmécses­­hez vonult át a tömeg, ahol Cs. Gyi­­mesi Éva kolozsvári irodalomtörté­nész szólalt fel. Beszédében kifejtet­te, hogy Kelet-Európában a szomszéd népek közötti kapcsolatokat még mindig a frusztráció és gőg vezérli, melynek eredete 1848-ra nyúlik vissza, amikor is a vezetők túl későn ismerték fel a szomszédos népekkel való egyeztetés szükségességét. Pomogáts Béla irodalomtörténész az 1848-as 12 pont utolsó pontját ér­telmezte beszédében. Mint mondta, az unió a múlt században az Erdéllyel történő egyesülést jelentette, ma vi­szont ennél többet: unió Európával és a közép-európai régióval. Ezért a ma­gyaroknak a közép-európai gondolat választott népének kell lenniük. Konrád György író a közép-ke­­let-európai megbékélés gondolatát tartva szem előtt kifejtette: Magyar­­országnak a híd szerepét kell betölte­nie a régióban. A nemzet stratégiája csak demokratikus lehet; kezdemé­nyezőként párbeszédbe kell vonni a gyűlölködőket, mert ezzel tudnánk leginkább segítségére lenni a határa­inkon túl élő magyaroknak is. (dobos) Tíz újságíró kapott Aranytollat Magyarrá nem szerveződtünk, hanem születtünk és neveltettünk. Magyarokká olvastuk, töprengtük és kínoztuk magunkat. Magyarokká kí­noztak bennünket mások. A nemzeti ünnep akkor az, ha emlékeztet min­darra, ami gyász, seb és szomorúság volt. Az ünnep árára kell emlékeztet­nie - mondta az MTI tudósítása szerint sajtónapi beszédében Bodor Pál. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke a szervezet székházában rendezett hétfői ünnep­ségen emlékeztetett: március 15. a sajtószabadság ünnepe is. Hozzátette: „sajtószabadság pillanatnyilag na­gyon is sok van, méghozzá oly sok, hogy abból talán félre kellene tenni egy keveset rosszabb időkre". Örven­denünk kell, hogy akkora a sajtósza­badság, hogy most nem is látjuk a „ketrec” rácsait. Rámutatott: a ma­gyarok senkinél sem voltak alábbva­lók, de sokaknál voltak balszerencsé­­sebbek. Mindig kevesebbet kaptunk meg abból, ami kijárt, és mindig nagy árat fizettünk érte. Mégsem vagyunk rosszkedvű, haragos, bosszúálló nemzet, megemlékezéseinkkor sem a dölyf, hanem eleink tisztelete ünne­pel bennünk. Március idusán az ésszerű nyugalom, a bölcsen kritikus önszemlélet és az elfogulatlan szor­galom uralmára van szükségünk. Az elnök beszéde után Nagy Erzsébet, az újságíró-szervezet örökös tagja, átad­ta Lázs Sándornak a MÚOSZ örökös tagságáról szóló oklevelet. Aranytol­­lal tíz kollégát tüntettek ki: Barabás Tamást, Csatár Imrét, Fekete Sán­dort, Földi Ivánt, Lőcsei Pált, Nagy Lajost, Nyárády Gábort, Rigó János Györgyöt, Zay Lászlót és Zsigmondi Máriát. A kitüntetéseket a MÚOSZ tiszteletbeli elnöke, a kilencvenéves Ritter Aladár adta át. KEDD, 1993. március 16. Csurka szerint valódi összefogásra van szükség " . Csurka díven író-politikus a Bu­dapest Kongresszusi Központ fel­lőtt­ gesztenyéskertben elmondott beszédével kezdődött hétfőn délután a Magyar Út Alapítvány és különbö­ző egyesületek, köztük a Közakarat Egyesület március 15-i megemléke­zése - adta hírül az MTI. Csurka István hangsúlyozta: ezen ünnepség szervezői és résztvevői nem valamilyen társadalmi csoport, hanem a félelem ellen lépnek fel. Hozzátette: a résztvevők között nincsenek gyűlöl­ködő, csak félelemben megmereve­dett emberek, akik a népért, az egzisz­tenciájukért és a gyermekeik jövőjéért aggódnak. Csurka bírálta a hat parla­menti párt „hirtelen támadt összefo­gását,” és kijelentette: március 15-én nem jó azoknak a szájából hallani a szabadság követelését, akik az egész sajtót birtokolják. A Magyar Út­kö­­rökre utalva Csurka feltette a kérdést: hogyan lehet az, hogy egy éppen csak meginduló mozgalomban ellenséget látnak, és a társadalom kiszemelt egyedeit populistáknak, szélsősége­seknek kiáltják ki. Óvott attól, hogy a magyarok milliói közömbössé válja­nak a nemzet sorsa iránt. Valódi összefogásra szólított fel, és elítélte a hóhér és az áldozat összefogását. Fagyálló Jmz Első Vegyi­glustria Rt.-ιβ Rendkívüli, fi százalék 1 árengedmény 1­84 Ft+^H 392 FT-kH 10kg 760 Ft+Jfi­ng a készlet Megvásárolható: Csepp Diszkont Biffiapest VII., Alsóerdősor Munkanapokon: 9-10 Óráig Szombaton: 9-13 órátó I. telep Budapest mLv JHelsinki u, 138£p| Π. telep Budapesti^ ^»Könyves u. 104. munkanapokon: 7-14-1]

Next