Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

Bősről másként Hosszú idő után először lehe­tett a Dunát megrontó betonször­nyetegről, Bősről nyugodtabban szólni, s a külföldi újságíróknak is bizakodóbban válaszolni a kérdé­sekre, amelyeket Brüsszelben tet­tek föl, hogy miként oldhatók meg a magyar-szlovák viszonyt lehűtő vitás ügyek. Az enyhültében légkört az Európai Közösség székhelyén aláírt dokumentum okozta, hiszen az a nyilatkozat, amelyben mind­két fél kötelezi magát, hogy elfo­gadja a hágai bíróság ítéletét, kezdete a vita jogi útra terelésé­nek, s kifejezi legalább a szándé­kát annak: a konfliktust nem mélyí­teni, hanem enyhíteni akarják az érintettek. A józan ész győzelme ez, egyelőre nem több és nem keve­sebb, hiszen, ami a Dunát illeti, a vízgazdálkodás és a környezetvé­delem megannyi problémájával to­vábbra is szembe kell nézni. A Bős­nél ejtett sebek eltüntetésére még el­fogadható terv sincs, nemhogy megállapodás, és pontos elképze­lés sem, hogy a gigantománia szörnyszüleménye miként okozhat­na minél kevesebb kárt. Mégis, a szlovák kormány hosszas huzavo­na, politikai tánclépés, bizony­­gatás és vádaskodás után szintén arra a következtetésre jutott, hogy nincs más választása, mint a diplo­máciai egyezkedés. Lecsendesíteni a Pozsonyból elindított össztüzet, s a szlovák belső válság megoldásá­ra is kiélezett propagandát. A józanodást előmozdíthatta az a jéghideg légkör, amellyel Meciart nemrég az Európai Kö­zösségben fogadták, jobb belá­tásra ösztönözve, hogy törekedjék e melegedő konfliktus enyhítésére, s ugyanezt a szlovák fővárosban, de Budapesten is elmondta a hely­színre érkezett EK-megbízott. Né­hány hete a portugál politikus fá­radt ingerültséggel adta mindkét fél tudtára, hogy Európának nincs szüksége újabb feszültséggócra, s ha a magyarok és a szlovákok nem tudják egymás között rendez­ni e vitát, ne számítsanak méltá­nyos elbánásra más területen sem. A kertelés nélkül kimondott véle­mény lesújtó volt, és a nem is titkolt megkülönböztetés értelemszerűen azt érintette volna hátrányosab­ban, aki elzárkózik az egyezke­déstől. A Nyugatnak - be kell látni - nincs türelme, energiája az újon­nan felszabadult nemzetállamok perpatvarait kezelni, mégha meg­érti is, hogy megannyi felhalmo­zódott, tovább görgetett, föl nem fakadt sérelem most keres magá­nak elégtételt, így vagy úgy. Eh­hez indíték lehet egy félresikerült erőmű vagy a bonyolultabb nem­zetiségi kérdés, de ezeknek a megbeszélése, a türelmes meg­oldáskeresés, a feszültség leveze­tése az érintetteknek a feladata. Kívülről csak tanácsokat adhat­nak, végső esetben Justicia szavá­val segíthetnek, ám semmi kedvük sincs ahhoz, hogy bármely fél ol­dalán beavatkozzanak egy kétes kimenetelű ügybe. A mostani brüsszeli alávetési nyilatkozat aláírásához az veze­tett, hogy az EK szakemberei kate­gorikusan válaszút elé állították Szlovákiát: vagy leszerelik a víz­ügyes lobbyjukat és elmennek Há-Sába, vagy hosszú időre elbúcsúz­­atnak a brüsszeli közeledéstől. Másfelől Budapesten is szemlélet- és stílusváltásnak kellett bekövet­keznie, hogy e politkialag, techni­kailag és ökológiailag is kényes té­ma vezetését végre megfelelő dip­lomaták kezeljék objektív szakér­tők társaságában, akik hideg fejjel és szított indulatok nélkül, álságos helyzetjelentések gyártása helyett a még menthetőt igyekeznek lefej­teni a bősi szörnyetegről. Zsigovits Edit Mai Nemzet Expofórum mellékletünkben: I Vállalkozó önkormányzatok? ] Bukarest, régi fényében Főnix-program Ára: 19,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1993. április 8., LVI. évfolyam, 82. szám Megtörtént végre az aláírás Fontos üzenetet hordoz a hágai alávetési nyilatkozat (Tudósítónktól) BRÜSSZEL­­ Mindkét vita­partner és a közvetítő EK részéről is elégedetten nyugtázták szerdán dél­ben az úgynevezett hágai alávetési nyilatkozat aláírását. „A megálla­podás fontos üzenetet hordoz térsé­günk számára” - mondta Martonyi államtitkár; „a mostani egyezség után is folytatódnak a tárgyalások és a megállapodás kedvezően befo­lyásolhatja az ideiglenes vízszol­gáltatási rendszerről folytatott esz­mecsere-sorozatot” - hangsúlyozta Van den Brook, az EK külügymi­nisztere. Jelenlétében Martonyi János és Jan Lisuk szlovák külügyi államtit­kár szerdán délben az EK bizottság székházában írta alá az „alávetési nyilatkozatot”, amely szerint a bősi vízerőművel kapcsolatos konfliktus jogi elemeit Budapest és Pozsony a Hágai Nemzetközi Bíróság elé ter­jeszti. Az egyezséget - mint Marto­nyi mondta - „nagyon hosszú és na­gyon nehéz” tárgyalások előzték meg; hazánk és a hajdani Csehszlo­vákia még 1992 elején kérte föl a bizottságot, hogy segítsen a konf­liktus elsimításában, s az október 27-i londoni egyezségben az EK jó­­szolgálati közreműködésével mind­két fél, akkor még Prága és Buda­pest is elkötelezte magát amellett, hogy a jogvitát a hágai bíróság elé terjesztik. A szerdai nemzetközi sajtóérte­kezleten a pozsonyi államtitkár - kis­sé védekezve - éppen a csehszlovák állam felbomlásával és az ahhoz kapcsolódó jogi procedúrákkal indo­kolta a tanácskozások elhúzódását, visszautasítván azt a vádat, hogy Po­zsony késleltette a megállapodást. Lisik szerint Szlovákia „nagyon ala­pos” jogi dokumentumot akar, ezért „szükségszerűen” tartottak ennyi ideig a tanácskozások. A pozsonyi diplomata szerint a szerdai aláírás nem a tanácskozások vége, hanem a kezdete. Martonyi János a magyar kül­döttség vezetője kifejezte reményét, hogy az egyezséget az ideiglenes vízgazdálkodási rendszerről „lehető­leg a közeli jövőben” aláírják, a hol­land diplomata pedig arra figyel­meztetett, hogy a hágai bíróság igénybevétele hosszadalmas folya­mat, a vízgazdálkodási egyezményt jóval hamarabb meg kell kötni, hi­szen az adott térség számára ökoló­giai, energiaügyi és más szempon­tokból is égetően fontos. (Folytatás a 2. oldalon) DBR-tender: a Matra ajánlata a legolcsóbb A francia metró újra Budapestre tart? (Munkatársunktól) Információnk szerint a nemzet­közi gyakorlattól eltérően bontották fel április 2-án az illetékesek a Dél- Buda-Rákospalota metróvonalra ki­írt tender pályázati anyagait. Nem csalásról vagy bármiféle visszaélés­ről kaptunk hírt, csupán arról, hogy míg a hasonló nagyságrendű beruhá­zások versenyanyagait a nyilvános­ság bevonásával, nálunk annak teljes kizárásával, igaz, közjegyző jelenlé­tében bontották fel. Mivel a tenderen induló négy cég - két francia, egy német és egy ma­gyar résztvevő - közül az egyik fran­cia csapat képviselője nem volt jelen azon a szavazáson, amelyen el kellett dönteni, hogy milyen információk juthatnak nyilvánosságra a verseny­ről, csupán olyan megállapodás szü­letett, hogy valamennyi cég - önma­gára vonatkozóan - arról nyilatkozik, amiről akar. Lapunk hétfői számában megír­tuk: a mintegy 50 milliárd forintos projektről várhatóan április végéig a kormányzat és a főváros által kijelölt bizottság előzetesen állást foglal, vagyis eldönti, hogy mely cég - vagy cégek - ajánlata tekinthető úgymond előnyös helyzetűnek. A későbbi tár­gyalásokat és döntéseket követően végül is - vélhetően még a nyári ülésszaka előtt - az Országgyűlés ha­tároz a DBR sorsáról. A francia Matra Transport Cam­­penon Bernard - S. G. E. képviselője, aki a pénteki megállapodás alapján élt nyilatkozattételi jogával. (Emlékeze­tes, hogy a Matra már az elmúlt év nya­rán központi szerepet játszott a DBR- tárgyalásokban, hiszen addig, amíg bi­zonyos félreértések, illetve számítási hibák miatt nem robbant ki az úgyne­vezett Matra-ügy, e céget tekintette a közvélemény a pályázat győztesének. (Folytatás a 9. oldalon) • A szombati 32 oldalas Magyar Vi­ölből Veszélyeztetett, környezetben élünk Egy svájci felmérés szerint a magyar rendőrség európai színvonalú - nyilatkozta la­punknak Baross Péter befigy­e­li — miniszter.­­ JSi­ geifi Nagyatád újabb segítségre vár Kevés a papír zsebkendő, a vatta, a szappan, a játék és a horvát nyelvű­­ könyv. Vitatni­■ nokra, tápszerekre lenne szükségünk, i­ert sokkal több a fiósgyerek, de a magyar cé­gektől nem sokat remélhetünk — mondja a befogadóállomás szociális gondozónője. I Tágítva a kifejezés Zrínyitől az én nemzedéke­mig az­ íróknak az ember, az ország, a földrész alapvető di­lemmáihoz hozzá kellett szól­niuk. Ez ennek a tájnak a meghatározó kényszere . - állítja Konrád György a vele készített interjúban.i­­m. . Mi Lezsák Sándor cáfolata A Magyar Nemzet megvásárlása szóba sem került Lezsák Sándor, a Lakitelek Ala­pítvány kuratóriumának elnöke la­punk kérdésére cáfolta azt a lapérte­sülést, hogy a Lakitelek Alapítvány megvásárolná a Magyar Nemzetet. A Népszabadság A Magyar Nem­zet a kormányköröké lehet címmel közölt írásában úgy vélte: a Lakite­lek Alapítvány számláján több millió forint áll rendelkezésre, ez tehát nem lehet akadálya annak, hogy a kezdő­dő választási kampányt szem előtt tartva - a lapok között szövetségest keresve - egy már meglévő napila­pot vásároljon meg. Az MDF szerda esti ügyvezető elnökségi ülése előtt Lezsák Sándor elmondta: továbbra is csak hetilapot kíván indítani és a Magyar Nemzet megvásárlása szóba sem került. Nem tud arról sem, hogy kezdetleges tár­gyalások lettek volna. A Magyar Nemzet kérdése azon az elnökségi ülésen sem került szóba - mondta -, amelyen Katona Tamás sajtóügye­kért felelős miniszterelnökségi állam­titkár jelenlétében az MDF és a sajtó kapcsolatát tárgyalták. Lezsák véleménye szerint a na­pokban felröppent hír a „szokásos patronok” egyike. (s.n.) Ünnepi terülj, asztalka Bőven van sonka, tojás, kisnyúl (Munkatársunktól) Csak a pénztárca vastagságának a kérdése, hogy milyen gazdag lesz a húsvéti, ünnepi asztal: ételből, italból ugyanis bőséges az üzletek kínálata. Az átlagos magyar családnak jó pár ezer forintos kiadást jelent a többna­pos ünnep, amelyhez hagyományos étkek kapcsolódnak. Sonka, tojás, kalács-a legkevesebb, ami ilyenkor az asztalra szokott kerülni, s bizony ezek sem a legolcsóbb élelmiszerek. Nem mindegy, hogy hol és mikor szerezzük be a szükséges élelmisze­reket, és sikerül-e valamit olcsóbban megvenni. A kereskedelem több ak­ciót is hirdet, tehát érdemes ezekre odafigyelni. Általában a piacok és a csarno­kok kínálata ilyenkor a leggazdagabb és a legolcsóbb. (Folytatás a 9. oldalon) Csernobil óta a legsúlyosabb Robbanás egy tomszki üzemben (Tudósítónktól) MOSZKVA - Az 1986-os cser­nobili katasztrófa óta a legsúlyosabb atombalesetnek minősítették az orosz hatóságok azt a robbanást, amely kedd reggel a Moszkvától mintegy 3000 kilométerre fekvő szibériai Tomszk városától nem messze, egy radiokémiai üzemben következett be. Az atomenergetikai minisztérium szóvivője ugyanakkor szerdai sajtó­­értekezletén kijelentette, hogy a tomszki szerencsétlenséget méreteit tekintve össze sem lehet hasonlítani a Csernobilban történtekkel. A hétfokozatú nemzetközi skála alapján hármas erősségűnek értékelt balesetnek nincsenek áldozatai, a Tomszk-7 fedőnevű vegyi kombinát egyetlen dolgozója sem kapott sugár­zást A hivatalos közlések szerint egy 28 köbméteres, hasadóanyagoktól már megtisztított folyékony atomhul­ladékot tartalmazó ciszterna hőkép­ződés következtében berobbant és ki­sebb tűz keletkezett, amit a helyszín­re érkezett tűzoltók „néhány perc alatt” megfékeztek. Megsérült a szó­ban forgó üzemcsarnok födémszerke­zete és egyik fala. A robbanás nyomán mintegy ezer négyzetméte­res területet ért közvetlen radioaktív szennyeződés - számolt be a fejlemé­nyekről szerda délután Georgij Kau­rov, az atomenergetikai minisztérium információs főosztályának vezetője. (Folytatás a 16. oldalon) Nem öngyilkos nemzet a magyar (Munkatársunktól) Az erőszak elleni egészségügyi világnapon a Nemzeti Egészségvé­delmi Intézet rendezésében Zonda Tamás pszichiáter főorvos az önma­gunk elleni erőszakról, az öngyilkos­ságról beszélgetett a sajtó képviselő­ivel. Köztudomású, hogy Magyaror­szág a befejezett öngyilkosságokat tekintve világelső. Ám sikeresen csak akkor vesztenénk el vezető helyün­ket, ha ismernénk a „meghívott ha­lál” gyakoriságának sajátos okait. Feltételezhető, hogy a krízis ilyetén megoldása nem a magyar nemzeti karakterből következik. (Folytatás az 5. oldalon) MA BELFÖLDÖN Indokolatlan volt az útlevélroham 4. oldal Kónya Imre az ügyészségi törvényről 5. oldal Mit ér az egység, ha magyar? 6. oldal Főnemesek Szilvásváradon 7. oldal Olcsó bolthálózat a közértek helyett 9. oldal Ki volt Beethoven titokzatos szerelme? 11. oldal Díjkiosztás az Astoriában 16. oldal KÜLFÖLDÖN Folytatódik a háromszékiek tiltakozása 2. oldal Az orosz elnök nem fél a népszavazástól 3. oldal Sztrájkveszély Szászországban 3. oldal SPORT Szenzációs magyar futballsiker 13. oldal HOLNAP Pusztuló emlékeink nyomában 7. oldal Vita az M3-as autópályáról Környezetvédelem rovatunk a 10. oldalon

Next