Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

4 Magar Nemzet Hazai tudósítások CSÜTÖRTÖK, 1993. április 1. I PARLAMENTI BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK A Szabadművelődési Alapítvány ügyében Lehetséges a minisztériumi vizsgálat Az Országgyűlés kulturális albi­zottsága szerdán folytatta a két héttel ezelőtt a főbizottságban elkezdett, majd egy hete az albizottságban foly­tatott vitát a Művészeti és Szabad­­művelődési Alapítványról. Az albi­­zottsági ülésre Molnár Péter (Fidesz) elkészített egy nyilatkozattervezetet, amely azt javasolja a főbizottságnak: hívja fel a kormányt, illetve a műve­lődési tárca figyelmét arra, hogy „a közpénzekből támogatott alapítvá­nyoknak a lehető legszélesebb nyil­vánossággal, az érdekelt kulturális szervezetek sokszínűségét tükröző, ésszerű, időközönként változó, össze­tételű moratóriummal kell működni­ük, mert ezáltal lehet biztosítani, hogy a kulturális célú alapítványok a rendelkezésre álló vagyont világosan megjelölt művészeti és művelődési célok érdekében hasznosítsák”. A bi­zottság kormánypárti tagjai végül ezt az állásfoglalás-tervezetet nem támo­gatták. Molnár Péter kijelentette: mégis a kulturális bizottság csütörtö­ki ülése elé terjeszti a dokumentu­mot. Schiffer János (MSZP), aki nem tagja a bizottságnak, szintén elkészí­tett és a bizottsági ülésen ismertetett egy összefoglaló anyagot a nyilvá­nosság hiányáról, az alapítványokkal kapcsolatosan az egyes egyesületek kiválasztásának, illetve mellőzésé­nek anomáliáiról, valamint a kurató­rium összetételével kapcsolatos problémákról. Ez a dokumentum le­szögezi: „az alapítvány előkészítése szigorúan jogi szempontból nem ki­fogásolható, de a demokrácia etikai szabályai szerint igen". A szocialista képviselő indítványát Haraszti Mik­lós (SZDSZ) kívánja csütörtökön megismertetni a kulturális bizottság tagjaival. A szabaddemokrata képvi­selő azt is javasolni kívánja a főbi­zottságnak, hogy kérjen teljes körű tájékoztatást a kulturális tárcától a különböző alapítványokba átkerült a kulturális közvagyonról és költség­­vetési pénzekről. Kálmán Attila, a művelődési tárca államtitkára az albizottsági ülésen elismerte: ezentúl a hasonló ügyekben körültekintőbben kell el­járni, nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani. Az ülés után az MTI munkatársának nyilatkozva el­mondta: még nem tud ígéretet tenni rá, de lehetségesnek tartja, hogy a bizottsági viták után a minisztérium megvizsgálja az egész kérdéskört. Ennek során esetleg azt is áttekin­tik, hogy indokolt-e bármiféle vál­toztatás a Művészeti és Szabadmű­velődési Alapítvány kuratóriumá­nak összetételében és szükség van-e további társadalmi szervezetek be­vonására. Az államtitkár megismé­telte: a vizsgálatról azonban még nincs döntés, és határozott ígéretet sem tehet rá. Kálmán Attila szerint a legfőbb gond az, hogy hiányzik a közalapítványok pontos, világos, egyértelmű szabályozása. Ezt az­ Országgyűlésnek minél előbb pó­tolnia kell. Levél a román törvényhozáshoz Vita a külföldre irányuló tájékoztatásról Az Országgyűlés külügyi bizottsága tegnapi ülésén tájékoztatót hallgatott meg a Külügyminisztérium kül­földre irányuló tájékoztató tevékenységéről. Herman Já­nos külügyi államtitkár-helyettes egyebek mellett arról tájékoztatta a testületet, hogy a tárcának az idén összessé­gében mintegy 94 millió forint áll rendelkezésére a külho­ni tájékoztatás feladataira, illetve a külföldre szánt lapok megjelentetésére. Ezen belül a világszerte működő ma­gyar nagykövetségek 15 millió forintos úgynevezett tájé­koztatási kerettel gazdálkodhatnak.. A szűkös forrásokra utalva az államtitkár-helyettes hangoztatta: a tárcának jelenleg nincs elegendő eszköze az évtizedek alatt Magyarországról kialakult kedvezőtlen kép teljes újraformálására. Erre reagálva Csóti György (MDF), a bizottság alelnöke kiemelte: Magyarországnak nincs ideje arra, hogy újabb évtizedet várjon, amíg a róla jórészt mesterséges propagandával kialakított kedvezőt­len kép megváltozik. Ezt a feladatot négy-öt év alatt el kell végezni. Csapody Miklós (MDF) javasolta: a külügyi bizottság indítványozza egy Nemzeti Tájékoztatási Hiva­tal életrehívását. A testület támogatta az ötletet, és meg­bízta a képviselőt: április végéig dolgozza ki koncepcióját a hivatal ténykedéséről. A testület ezután az MTI jelenté­se szerint egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavasla­tot. Végül a testület úgy döntött: levelet intéz a román tör­vényhozás külügyi bizottságához. Ebben kifejtik állás­pontjukat azzal kapcsolatban, hogy román prefektusokat neveztek ki Hargita és Kovászna megye élére. A levelet várhatóan jövő szerdán szövegezik meg. .. .. Az expo előtti kiadásokra „áthidaló hitel” szükséges A világkiállítás előkészületeiről adtak tájékoztatót a kormány, illetve a főváros képviselői az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülé­sén. A bizottság még a Világkiállítá­si Alap tárgyalásakor döntött úgy, hogy a világkiállítási albizottságon keresztül rendszeres beszámoltatást kér az expo helyzetéről. A képviselőket - akik az ülés előtt megtekintették az 1996-os expo leendő helyszínét - elsőként Kádár Béla tájékoztatta. A külgazdasági miniszter elmondta: a rendezvény­nek belpolitika-semlegesnek kell lennie; az az út, amit a kormány és a parlament a világkiállítási törvény­ben kijelölt helyesnek bizonyult, mó­dosítására nincs szükség, a „harang­­kongatás" teljesen indokolatlan. Demszky Gábor főpolgármester elöljáróban leszögezte: a főváros érde­kelt az expo sikerében, a terület kiépí­tésében és Budapest infrastrukturális fejlesztésében. Ugyanakkor az eddigi­eknél határozottabb kormányzati poli­tikát - elsősorban pénzügyi politikát - várnak a jövőben. A főváros szerint a világkiállítás nem műszaki, hanem pénzügyi kérdés. Sikere azon múlik, hogy a pénzügyi kormányzat a szüksé­ges fejlesztésekből milyen beruházá­sokat és mennyire elköltelezetten tá­mogat. Az önkormányzat feladata, hogy a várost fogadóképessé tegye, magáért a kiállításért azonban a kor­mány vállalt felelősséget. Barsiné Pataky Etelka, a világki­állítás főbiztosa a rendezvény finan­szírozhatóságáról elmondta: a költ­ségvetés által biztosított 17 millárd forint - 1990-es árakon - a kiadások 30 százalékát fedezi. További 25 szá­zalékot jelentenek az egyetemi célú kötvénykibocsátások, 20 százalékot a tervezett bevételek - jegyárak, pa­vilondíjak és egyebek - 10 százalé­kot az ingatlanhasznosításból befolyt összegek. További pénzeket várnak még az expo kasszáját bővítő szeren­csejátékokból és magánbefektetők­től. A rendelkezésre álló összegek te­hát a „kerítésen belüli’’ kiállításra elégnek látszanak, s elégnek is kell lenniük, mivel a tervezés során ehhez igazítják a műszaki tartalmat - mondta a főbiztos. A finanszírozha­tóság egyetlen gondja: 1995-ben még lesznek kiadások, viszont bevételek még nem. Az előzetes tájékozódás alapján azonban úgy tűnik, nincs akadálya egy áthidaló hitel igénybe­vételének. Utópia a nemek egyenjogúsága A Magyarországon élő 5,3 millió nő 43 százaléka munkavállaló. Egyre több közöttük a munkanélküli. Az előző években a férfiakat foglalkozta­tó iparágak bocsátották el embereiket, idén a könnyű- és élelmiszeripari dol­gozókon a sor. A szakmunkás nők hátrányosabb helyzetben vannak a munkaerőpiacon,ugyanis a nők több­sége csak egy területen jártas. A 35 év feletti közép- és felsőfokú iskolai vég­zettségűek között viszont több a nő. Ennek ellenére a hatalmi pozíciókból kimaradt a „gyengébb nem”. A ma­gyar parlamentben mindössze 27 nő ül, míg az Egyesült Államok parla­mentjében női lobby is létezik Ezeket a tényeket és adatokat Újvári Ibolya szociológus ismertette az Autonóm Szakszervezetek által szervezett, „A magyar nők megítélése külföldön és hazánkban" című eszmecserén. Az öt­letet egy párizsi konferencia adta. A magyar nőkről alkotott nemzetközi vélemény nagyon lehangoló, úgy vé­lik Kelet-Európában a nemek egyen­jogúsága utópia - osztotta meg a ta­nácskozáson szerzett tapasztalatait. Zsidómentők izraeli útja David Kraus nagykövet fogadta a küldöttséget A zsidó nép soha nem felejti el az önök hősiességét — hangsúlyozta David Kraus Izrael állam budapesti nagykövete tegnap annak a 22 tagú csoportnak a tagjai előtt, akik a má­sodik világháború alatt zsidókat mentettek, bújtattak életük kockázta­tásával. A holocaust-kutatással fog­lalkozó Jad Vasem Intézet kitünte­tettjei április 14-én Izraelbe látogat­nak, ahol az Igazak Ligetében elülte­tik az emlékezés fáit. Az izraeli nagykövet amellett, hogy egykori helytállásukért kifejezte elismerését az egybegyűlteknek, ismertette hazá­ja jelenlegi helyzetét is. Mint az MTI jelentése szerint hangsúlyozta: Izrael legnagyobb problémáját a szaporodó terrorcselekmények jelentik, ame­lyekkel szélsőséges körök próbálják megzavarni a megindult békefolya­matokat. David Kraus véleménye szerint az iszlám fundamentalizmus - ame­lyet természetesen nem lehet magá­val a muzulmán vallással azonosíta­ni - nemcsak Izraelt, hanem az egész civilizált kultúrát fenyegeti. A gyakori merényletek miatt a zsidó államban növekszik azoknak a szá­ma, akik a béketárgyalások leállítá­sát és kemény fellépést szorgalmaz­nak. Ugyanakkor a nagykövet hang­súlyozta annak szükségességét, hogy Izrael végre békét kössön szomszédaival. Ugyancsak problé­mát jelent Izraelnek a szovjet utód­államokból érkező zsidó bevándor­lók sokasága. Ezzel kapcsolatban a nagykövet kifejtette: Izrael sokkul­túrájú ország, hiszen lakói mintegy 100 különböző államból érkeztek. A csoport 27 tagja a jeruzsálemi faül­tetés mellett beutazza az egész or­szágot. Látogatásuk egyébként egy­beesik Izrael állam megalakulásá­nak 45. évfordulójával. Az utazás és az ott-tartózkodás költségét teljes egészében egy amerikai alapítvány fedezi. A csoportot Lazarovics Er­nő, a Magyarországi Zsidó Hitköz­ségek Szövetsége Nemzetközi Kap­csolatok Osztályának vezetője kísé­ri el izraeli útjára. 54 ezren kértek szolgálathalasztást Az Országgyűlés oktatási, ifjúsá­gi és sportbizottsága szerdai ülésén tárgyalt a honvédelemről szóló tör­vényjavaslatról, valamint a Magyar Köztársaság idei költségvetéséről rendelkező 1992. évi törvény módo­sítását javasló képviselői önálló in­dítványról. A honvédelem kérdéseit szabályozó javaslat nem kizárólag a katonaság, hanem az egész társada­lom ügyévé kívánja tenni a haza vé­delmét. Jelenleg Magyarországon a 2,3 millió hadköteles férfiból 54 ez­ren éltek a szolgálathalasztás lehető­ségével, felsőfokú tanulmányaikra hivatkozva. Ennek a jognak a másod­­diplomára vonatkozó kiterjesztése esetén komoly problémát okozna még a „békelétszám” biztosítása is - tájékoztatták a Magyar Honvédség képviselői a bizottság tagjait. A honvédelmi feladatok ellátása 12 hónapnál alacsonyabb szolgálati idővel nem biztosítható megnyugta­tóan - mondták a katonai szakembe­rek. A tervek szerint ezért a jövőben egységesen 12 hónapos marad a fegyveres és - lelkiismereti okra hi­vatkozva - a fegyver nélküli katonai szolgálat. A törvényjavaslat szerint a Munkaügyi Minisztérium által fel­ügyelt polgári szolgálat 18 hónapos lesz. A testület a törvényjavaslatot egyhangúlag tartotta általános vitára alkalmasnak. Az állami finanszírozás idei megváltoztatása az oktatás területén ellentmondásos helyzetet terem­tett,­­ezért az oktatási bizottság úgy döntött: támogatja Gaál Gyula és So­­ós Károly Attila szabaddemokrata képviselők önálló indítványát, amely ezt a problémát a korábbi évek gya­korlata szerint kívánja megoldani. A testület tagjai ezt követően az MTI jelentése szerint találkoztak a Sura­­sak Thiamprasert, Thaiföld ifjúsági minisztere vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttséggel. Honvédelmi törvény még a választás előtt Hatpárti politikai egyeztetést ja­vasolt a honvédelmi törvény terveze­téről Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára az Országgyűlés honvédelmi bizott­ságának szerdai ülésén. A tárca azt szeretné,tudósított az MTI, hogy a kétharmados többséget igénylő jog­szabály még a választási kampány előtt, lehetőleg ez év június végéig megszülessen. Az SZDSZ és az MSZP képviselői üdvözölték a ja­vaslatot, de azt mondták, hogy még nem készek hatpárti tárgyalásra, eh­hez előbb egyeztetniük kell állás­pontjukat saját pártjukkal, illetve egymás között. A hatpárti tárgyalás előkészítése már a jövő héten meg­kezdődik. Urbán János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség repülési fő­szemlélője arról tájékoztatta a testü­letet, hogy a Honvédelmi Minisztéri­umban döntés született a hazai repü­­lőtisztképzés megkezdéséről. El­őször 1996-ban avatnak helikopter­vezetőket, illetve egy évvel később vadászpilóta-tiszteket a Szolnoki Re­pülési Műszaki Főiskolán.A tervek szerint évente 50 vadászrepülő-jelöl­­tet iskoláznak be. Elhangzott az is, hogy előrehaladott tárgyalások foly­nak gyakorlógépek beszerzéséről ki­képzési célokra. Szövetkezeti hitelkonszolidáció Az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság igen kockázatos fi­nanszírozásához meg kell találni a megfelelő módszert és technikai megoldást. Végleges döntés hiányá­ban ez utóbbiról csupán annyi bizo­nyos, hogy a vidék bankhálózatának egy már most is meglévő hálózatra kell épülnie - mondta Szabó Iván pénzügyminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tegnapi ülésén. A pénzügyi tárca megpróbálja az idei hitelkonszolidá­ciós programba bevonni a szövetke­zeteket, az élelmiszeriparban pedig a súlyos forgóeszközhiányon kíván enyhíteni. A lépésekhez szükséges hitelekhez azonban csak akkor jutha­tunk hozzá, ha az államháztartás konszolidációjának ügyében sikerül megállapodnunk a Nemzetközi Va­lutaalappal. A magántitkok védelmét sértené Alkotmányellenes a kötelező vagyonnyilatkozat­ ­Folytatás az I. oldalról A döntés indoklása szerint az Al­kotmánybíróság abból az alkotmá­nyos tételből indult ki, amely a szem­élyes adatok és a magántitkok védel­méről rendelkezik. A testület megáll­apította, hogy a törvény kivételes esetekben az említett alapjogtól elté­rően is rendelkezhet, ám ezt csak ak­kor teheti meg, ha az elkerülhetetlen, és arányban áll az elérni kívánt cél­lal. A határozat rámutat arra, hogy a támadott törvény a jövedelemadó el­lenőrzése, a be nem vallott jövedel­mek feltárása érdekében kívánja kor­látozni a magántitokhoz való alapjo­got. Az Alkotmánybíróság szerint azonban az eltitkolt jövedelmek feltá­rására a vagyonnyilatkozat bevezeté­se nem alkalmas, főként azért, mert a vagyonnyilatkozat is bevallásra ala­pul - ugyanúgy, mint a jövedelem­illetve adóbevallás -, tehát további ellenőrzést, a magánéletbe való to­vábbi beavatkozást tehet szükséges­sé. Nem alkalmas a jövedelmek fel­tárására azért sem, mert például a de­vizaszámlán és a takarékbetétben tar­tott vagyont a kifogásolt törvény sze­rint nem kellene, az elfogyasztott jö­vedelmet pedig - természetesen - nem is lehet bevallani. Az indoklás kitér arra, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint az adó­hatóság csak akkor élhet a vagyonbe­­vallásra kötelezéssel, ha alapos a gya­nú, hogy az adózó eltitkolta jövedel­mét, illetve akkor, ha az a vagyonadó megállapításának alapjául szolgál. Az Alkotmánybíróság szerint a megsemmisített rendelkezések nem felelnek meg az arányosság követel­ményének sem, azaz az adókötele­zettségüket pontosan teljesítők alap­jogait szükségtelenül korlátozzák. A vagyonnyilatkozat nem alkalmas eszköz az adóbevallási kötelezettség elmulasztása esetén sem, mert a va­gyonnövekményből is legfeljebb csak következtetni lehet a tényleges jövedelemre. A határozat megalapít­ja azt is, hogy a törvényben egymás­nak ellentmondó szabályok vannak, amelyek sértik a jogbiztonság elvét. Az indoklás hangsúlyozza, hogy a tényleges jövedelmek feltárására más eszközök alkalmazhatók, ame­lyek az említett alapjogokat arányta­lanul nem korlátozzák. (b-j) Sikertelen iskolabezárási kísérlet Salgótarjánban Mi van a mérleg serpenyőjében? A tavalyi költségvetés vitájában vetődött fel, hogy Salgótarján intéz­ményhálózata túlméretezett, szüksé­ges a felülvizsgálata. Néhány képvi­selő azt is hozzátette: amennyiben a gazdaságossági számítások alátá­masztják egy-egy intézmény alacsony kihasználtságát, be kell zárni, az épülettel pedig gazdálkodni kell. Ak­kor még csak 90 millió volt a költ­ségvetés hiánya. Idén 210 milliót ha­gyott jóvá a képviselőtestület, ráadá­sul a fejlesztési blokkban, is úgy, sze­repel 180 millió forint értékű munka, ha a vagyonhasznosításból azt sike­rült pótolni. A bezárással fenyegetett intézmények közül első volt a sorban a Gábor Áron Általános Iskola. Az elmúlt egy évben számos fó­rum foglalkozott az iskola ügyével. A nevelők tanulmányokat készítet­tek, a mindezt szakszervezetek alátá­masztották, s nyomatékul mind a pe­dagógusok, mind a Phralipe szerve­zet aláírásokat gyűjtött. Nem egy esetben az oktatási bizottság is napi­rendjére tűzte, így nem csoda, hogy nagy várakozás előzte meg a képvi­selőtestület azon ülését, amelytől mindenki döntést remélt. Bonyolítot­ta a helyzetet, hogy az érintett iskola mindössze öt tantermes, s így a há­rom alsó osztály átmenetileg, az idei tanév végéig, a kereskedelmi szakkö­zépiskola épületében kapott helyet. A városatyák két pártra szakad­tak az ügy megítélésében. Az egyik gazdasági oldalról közelíti a megol­dást, hiszen az épület a hamarosan privatizálás alá kerülő vásárcsarnok mellett helyezkedik el, tehát jó a for­galmi értékesítés feltétele. Még az sem akadály, hogy a falak vizesek, az építmény süllyed. Nyomatékul hoz­záteszik, hogy a tisztiorvosi szolgálat jelentése szerint az adott térség ólomszennyezettsége magas, olykor­­olykor a határértéket három-négy­szeresen is meghaladja. Igen ám, de akkor a városban számos más intézményt is be kellene zárni - teszik hozzá az ellentábor képviselői, s különben is: egy ilyen kérdést csakis pedagógiai szempont­ból szabad megítélni. Az iskola 154 diákjának mintegy kétharmada ci­gány származású, hátrányos családi környezetben él, s különösen a felső­sök devianciára hajlamosak. Az is­kola vezetői kidolgoztak - főként kényszerből­­ egy felzárkóztató-ne­velő programot, ami segítené az in­nen került fiatalok beilleszkedését. Ezt az is bizonyítja, hogy a most vég­zős gyerekek közül alig kettőnek a továbbtanulása, vagy elhelyezkedése nem megoldott, a többieké igen. Újabb érv a másik tábor részéről. Salgótarjánban az elmúlt három év­ben majd egy iskolányi gyerekkel kevesebbet írattak be, tehát megala­pozott a bezárás. Jelenleg 24 diák jut átlagban egy osztályra, a Gábor Áronban alig húsz. A pedagógusok ilyenkor egyöntetűen felszisszennek, mondván: eddig túlterheltek voltak az iskolák, s most, hogy demográfiai mélypontot él a város, optimális az osztálylétszám. Hozzáteszik azt is, hogy ha most az oktatási ágazat „megszabadul” egy intézménytől, a stagnálás utáni gyerekszám- emelke­dést követően, újra megjelenhetnek az ötven fős közösségek, ami pedagó­giai szempontból sem kívánatos. S persze felmerülhet az is: mi lesz - bezárás esetén - a pedagógu­sokkal? A végkielégítésük pont annyi pénzt emészt fel, mint az intéz­mény egyéves működése. Az érintet­tek azonban nem hagyják magukat. Ragaszkodnak a nyolcosztályos mo­dellhez, s hajlandók akár még saját munkával is kialakítani a hiányzó há­rom tantermet. Ezt a főépítész kont­rázza azzal, hogy olyan építészeti megoldás kivitelezhetetlen, ami az előírásoknak megfelel. Ráadásul a költségeket ő jóval magasabban húz­ta meg, mint a tanárok, becslésre ala­pozva. Nem utolsó szempont az sem, hogy miként vélekednek a befogadó iskolák, tehát ahová bezárás esetén a gyerekeket elhelyeznék? Elmondá­suk szerint nem repesnek az örömtől, s nemcsak azért, mert túlnyomórészt cigány gyerekekről van szó, hanem azért sem, mert a kialakult tanmene­tüket borítja fel a nem várt diákok ér­kezése. Mintegy négy és fél órás vita bontakozott ki a Gábor Áron iskola sorsáról a képviselőtestületben. A név szerinti szavazás során azonban nem született döntés. Minden megy úgy, ahogy eddig. De mi lesz az „al­bérletben” tanuló alsósokkal? Az igazgatónő fogadkozik: kialakítja a hiányzó három tantermet, legfeljebb a testület lebontatja. T.N.L Három óra a várakozás a határon Harminchat órát kell várakoz­niuk Nagylaknál az országból ki­lépni kívánó kamionoknak. A hosszadalmas várakozás oka a ro­mán határőrizet lassú áteresztőké­pessége - közölte az MTI-ve­l szer­dán este a Határőrség Országos Parancsnokságának ügyeletese. Az országból kifelé irányuló te­herforgalomban jelentősebb - 8 órás - várakozási idő Biharkeresz­­tesnél alakult ki. Napközben 6 órát is állniuk kellett a Magyarországra jövő személygépkocsiknak Tom­pánál, de estére ez az idő 3 órára csökkent.

Next