Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-01 / 76. szám
4 Magar Nemzet Hazai tudósítások CSÜTÖRTÖK, 1993. április 1. I PARLAMENTI BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK A Szabadművelődési Alapítvány ügyében Lehetséges a minisztériumi vizsgálat Az Országgyűlés kulturális albizottsága szerdán folytatta a két héttel ezelőtt a főbizottságban elkezdett, majd egy hete az albizottságban folytatott vitát a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványról. Az albizottsági ülésre Molnár Péter (Fidesz) elkészített egy nyilatkozattervezetet, amely azt javasolja a főbizottságnak: hívja fel a kormányt, illetve a művelődési tárca figyelmét arra, hogy „a közpénzekből támogatott alapítványoknak a lehető legszélesebb nyilvánossággal, az érdekelt kulturális szervezetek sokszínűségét tükröző, ésszerű, időközönként változó, összetételű moratóriummal kell működniük, mert ezáltal lehet biztosítani, hogy a kulturális célú alapítványok a rendelkezésre álló vagyont világosan megjelölt művészeti és művelődési célok érdekében hasznosítsák”. A bizottság kormánypárti tagjai végül ezt az állásfoglalás-tervezetet nem támogatták. Molnár Péter kijelentette: mégis a kulturális bizottság csütörtöki ülése elé terjeszti a dokumentumot. Schiffer János (MSZP), aki nem tagja a bizottságnak, szintén elkészített és a bizottsági ülésen ismertetett egy összefoglaló anyagot a nyilvánosság hiányáról, az alapítványokkal kapcsolatosan az egyes egyesületek kiválasztásának, illetve mellőzésének anomáliáiról, valamint a kuratórium összetételével kapcsolatos problémákról. Ez a dokumentum leszögezi: „az alapítvány előkészítése szigorúan jogi szempontból nem kifogásolható, de a demokrácia etikai szabályai szerint igen". A szocialista képviselő indítványát Haraszti Miklós (SZDSZ) kívánja csütörtökön megismertetni a kulturális bizottság tagjaival. A szabaddemokrata képviselő azt is javasolni kívánja a főbizottságnak, hogy kérjen teljes körű tájékoztatást a kulturális tárcától a különböző alapítványokba átkerült a kulturális közvagyonról és költségvetési pénzekről. Kálmán Attila, a művelődési tárca államtitkára az albizottsági ülésen elismerte: ezentúl a hasonló ügyekben körültekintőbben kell eljárni, nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani. Az ülés után az MTI munkatársának nyilatkozva elmondta: még nem tud ígéretet tenni rá, de lehetségesnek tartja, hogy a bizottsági viták után a minisztérium megvizsgálja az egész kérdéskört. Ennek során esetleg azt is áttekintik, hogy indokolt-e bármiféle változtatás a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány kuratóriumának összetételében és szükség van-e további társadalmi szervezetek bevonására. Az államtitkár megismételte: a vizsgálatról azonban még nincs döntés, és határozott ígéretet sem tehet rá. Kálmán Attila szerint a legfőbb gond az, hogy hiányzik a közalapítványok pontos, világos, egyértelmű szabályozása. Ezt az Országgyűlésnek minél előbb pótolnia kell. Levél a román törvényhozáshoz Vita a külföldre irányuló tájékoztatásról Az Országgyűlés külügyi bizottsága tegnapi ülésén tájékoztatót hallgatott meg a Külügyminisztérium külföldre irányuló tájékoztató tevékenységéről. Herman János külügyi államtitkár-helyettes egyebek mellett arról tájékoztatta a testületet, hogy a tárcának az idén összességében mintegy 94 millió forint áll rendelkezésére a külhoni tájékoztatás feladataira, illetve a külföldre szánt lapok megjelentetésére. Ezen belül a világszerte működő magyar nagykövetségek 15 millió forintos úgynevezett tájékoztatási kerettel gazdálkodhatnak.. A szűkös forrásokra utalva az államtitkár-helyettes hangoztatta: a tárcának jelenleg nincs elegendő eszköze az évtizedek alatt Magyarországról kialakult kedvezőtlen kép teljes újraformálására. Erre reagálva Csóti György (MDF), a bizottság alelnöke kiemelte: Magyarországnak nincs ideje arra, hogy újabb évtizedet várjon, amíg a róla jórészt mesterséges propagandával kialakított kedvezőtlen kép megváltozik. Ezt a feladatot négy-öt év alatt el kell végezni. Csapody Miklós (MDF) javasolta: a külügyi bizottság indítványozza egy Nemzeti Tájékoztatási Hivatal életrehívását. A testület támogatta az ötletet, és megbízta a képviselőt: április végéig dolgozza ki koncepcióját a hivatal ténykedéséről. A testület ezután az MTI jelentése szerint egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítélte a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslatot. Végül a testület úgy döntött: levelet intéz a román törvényhozás külügyi bizottságához. Ebben kifejtik álláspontjukat azzal kapcsolatban, hogy román prefektusokat neveztek ki Hargita és Kovászna megye élére. A levelet várhatóan jövő szerdán szövegezik meg. .. .. Az expo előtti kiadásokra „áthidaló hitel” szükséges A világkiállítás előkészületeiről adtak tájékoztatót a kormány, illetve a főváros képviselői az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülésén. A bizottság még a Világkiállítási Alap tárgyalásakor döntött úgy, hogy a világkiállítási albizottságon keresztül rendszeres beszámoltatást kér az expo helyzetéről. A képviselőket - akik az ülés előtt megtekintették az 1996-os expo leendő helyszínét - elsőként Kádár Béla tájékoztatta. A külgazdasági miniszter elmondta: a rendezvénynek belpolitika-semlegesnek kell lennie; az az út, amit a kormány és a parlament a világkiállítási törvényben kijelölt helyesnek bizonyult, módosítására nincs szükség, a „harangkongatás" teljesen indokolatlan. Demszky Gábor főpolgármester elöljáróban leszögezte: a főváros érdekelt az expo sikerében, a terület kiépítésében és Budapest infrastrukturális fejlesztésében. Ugyanakkor az eddigieknél határozottabb kormányzati politikát - elsősorban pénzügyi politikát - várnak a jövőben. A főváros szerint a világkiállítás nem műszaki, hanem pénzügyi kérdés. Sikere azon múlik, hogy a pénzügyi kormányzat a szükséges fejlesztésekből milyen beruházásokat és mennyire elköltelezetten támogat. Az önkormányzat feladata, hogy a várost fogadóképessé tegye, magáért a kiállításért azonban a kormány vállalt felelősséget. Barsiné Pataky Etelka, a világkiállítás főbiztosa a rendezvény finanszírozhatóságáról elmondta: a költségvetés által biztosított 17 millárd forint - 1990-es árakon - a kiadások 30 százalékát fedezi. További 25 százalékot jelentenek az egyetemi célú kötvénykibocsátások, 20 százalékot a tervezett bevételek - jegyárak, pavilondíjak és egyebek - 10 százalékot az ingatlanhasznosításból befolyt összegek. További pénzeket várnak még az expo kasszáját bővítő szerencsejátékokból és magánbefektetőktől. A rendelkezésre álló összegek tehát a „kerítésen belüli’’ kiállításra elégnek látszanak, s elégnek is kell lenniük, mivel a tervezés során ehhez igazítják a műszaki tartalmat - mondta a főbiztos. A finanszírozhatóság egyetlen gondja: 1995-ben még lesznek kiadások, viszont bevételek még nem. Az előzetes tájékozódás alapján azonban úgy tűnik, nincs akadálya egy áthidaló hitel igénybevételének. Utópia a nemek egyenjogúsága A Magyarországon élő 5,3 millió nő 43 százaléka munkavállaló. Egyre több közöttük a munkanélküli. Az előző években a férfiakat foglalkoztató iparágak bocsátották el embereiket, idén a könnyű- és élelmiszeripari dolgozókon a sor. A szakmunkás nők hátrányosabb helyzetben vannak a munkaerőpiacon,ugyanis a nők többsége csak egy területen jártas. A 35 év feletti közép- és felsőfokú iskolai végzettségűek között viszont több a nő. Ennek ellenére a hatalmi pozíciókból kimaradt a „gyengébb nem”. A magyar parlamentben mindössze 27 nő ül, míg az Egyesült Államok parlamentjében női lobby is létezik Ezeket a tényeket és adatokat Újvári Ibolya szociológus ismertette az Autonóm Szakszervezetek által szervezett, „A magyar nők megítélése külföldön és hazánkban" című eszmecserén. Az ötletet egy párizsi konferencia adta. A magyar nőkről alkotott nemzetközi vélemény nagyon lehangoló, úgy vélik Kelet-Európában a nemek egyenjogúsága utópia - osztotta meg a tanácskozáson szerzett tapasztalatait. Zsidómentők izraeli útja David Kraus nagykövet fogadta a küldöttséget A zsidó nép soha nem felejti el az önök hősiességét — hangsúlyozta David Kraus Izrael állam budapesti nagykövete tegnap annak a 22 tagú csoportnak a tagjai előtt, akik a második világháború alatt zsidókat mentettek, bújtattak életük kockáztatásával. A holocaust-kutatással foglalkozó Jad Vasem Intézet kitüntetettjei április 14-én Izraelbe látogatnak, ahol az Igazak Ligetében elültetik az emlékezés fáit. Az izraeli nagykövet amellett, hogy egykori helytállásukért kifejezte elismerését az egybegyűlteknek, ismertette hazája jelenlegi helyzetét is. Mint az MTI jelentése szerint hangsúlyozta: Izrael legnagyobb problémáját a szaporodó terrorcselekmények jelentik, amelyekkel szélsőséges körök próbálják megzavarni a megindult békefolyamatokat. David Kraus véleménye szerint az iszlám fundamentalizmus - amelyet természetesen nem lehet magával a muzulmán vallással azonosítani - nemcsak Izraelt, hanem az egész civilizált kultúrát fenyegeti. A gyakori merényletek miatt a zsidó államban növekszik azoknak a száma, akik a béketárgyalások leállítását és kemény fellépést szorgalmaznak. Ugyanakkor a nagykövet hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Izrael végre békét kössön szomszédaival. Ugyancsak problémát jelent Izraelnek a szovjet utódállamokból érkező zsidó bevándorlók sokasága. Ezzel kapcsolatban a nagykövet kifejtette: Izrael sokkultúrájú ország, hiszen lakói mintegy 100 különböző államból érkeztek. A csoport 27 tagja a jeruzsálemi faültetés mellett beutazza az egész országot. Látogatásuk egyébként egybeesik Izrael állam megalakulásának 45. évfordulójával. Az utazás és az ott-tartózkodás költségét teljes egészében egy amerikai alapítvány fedezi. A csoportot Lazarovics Ernő, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője kíséri el izraeli útjára. 54 ezren kértek szolgálathalasztást Az Országgyűlés oktatási, ifjúsági és sportbizottsága szerdai ülésén tárgyalt a honvédelemről szóló törvényjavaslatról, valamint a Magyar Köztársaság idei költségvetéséről rendelkező 1992. évi törvény módosítását javasló képviselői önálló indítványról. A honvédelem kérdéseit szabályozó javaslat nem kizárólag a katonaság, hanem az egész társadalom ügyévé kívánja tenni a haza védelmét. Jelenleg Magyarországon a 2,3 millió hadköteles férfiból 54 ezren éltek a szolgálathalasztás lehetőségével, felsőfokú tanulmányaikra hivatkozva. Ennek a jognak a másoddiplomára vonatkozó kiterjesztése esetén komoly problémát okozna még a „békelétszám” biztosítása is - tájékoztatták a Magyar Honvédség képviselői a bizottság tagjait. A honvédelmi feladatok ellátása 12 hónapnál alacsonyabb szolgálati idővel nem biztosítható megnyugtatóan - mondták a katonai szakemberek. A tervek szerint ezért a jövőben egységesen 12 hónapos marad a fegyveres és - lelkiismereti okra hivatkozva - a fegyver nélküli katonai szolgálat. A törvényjavaslat szerint a Munkaügyi Minisztérium által felügyelt polgári szolgálat 18 hónapos lesz. A testület a törvényjavaslatot egyhangúlag tartotta általános vitára alkalmasnak. Az állami finanszírozás idei megváltoztatása az oktatás területén ellentmondásos helyzetet teremtett,ezért az oktatási bizottság úgy döntött: támogatja Gaál Gyula és Soós Károly Attila szabaddemokrata képviselők önálló indítványát, amely ezt a problémát a korábbi évek gyakorlata szerint kívánja megoldani. A testület tagjai ezt követően az MTI jelentése szerint találkoztak a Surasak Thiamprasert, Thaiföld ifjúsági minisztere vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttséggel. Honvédelmi törvény még a választás előtt Hatpárti politikai egyeztetést javasolt a honvédelmi törvény tervezetéről Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára az Országgyűlés honvédelmi bizottságának szerdai ülésén. A tárca azt szeretné,tudósított az MTI, hogy a kétharmados többséget igénylő jogszabály még a választási kampány előtt, lehetőleg ez év június végéig megszülessen. Az SZDSZ és az MSZP képviselői üdvözölték a javaslatot, de azt mondták, hogy még nem készek hatpárti tárgyalásra, ehhez előbb egyeztetniük kell álláspontjukat saját pártjukkal, illetve egymás között. A hatpárti tárgyalás előkészítése már a jövő héten megkezdődik. Urbán János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség repülési főszemlélője arról tájékoztatta a testületet, hogy a Honvédelmi Minisztériumban döntés született a hazai repülőtisztképzés megkezdéséről. Először 1996-ban avatnak helikoptervezetőket, illetve egy évvel később vadászpilóta-tiszteket a Szolnoki Repülési Műszaki Főiskolán.A tervek szerint évente 50 vadászrepülő-jelöltet iskoláznak be. Elhangzott az is, hogy előrehaladott tárgyalások folynak gyakorlógépek beszerzéséről kiképzési célokra. Szövetkezeti hitelkonszolidáció Az alacsony jövedelmezőségű mezőgazdaság igen kockázatos finanszírozásához meg kell találni a megfelelő módszert és technikai megoldást. Végleges döntés hiányában ez utóbbiról csupán annyi bizonyos, hogy a vidék bankhálózatának egy már most is meglévő hálózatra kell épülnie - mondta Szabó Iván pénzügyminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tegnapi ülésén. A pénzügyi tárca megpróbálja az idei hitelkonszolidációs programba bevonni a szövetkezeteket, az élelmiszeriparban pedig a súlyos forgóeszközhiányon kíván enyhíteni. A lépésekhez szükséges hitelekhez azonban csak akkor juthatunk hozzá, ha az államháztartás konszolidációjának ügyében sikerül megállapodnunk a Nemzetközi Valutaalappal. A magántitkok védelmét sértené Alkotmányellenes a kötelező vagyonnyilatkozat Folytatás az I. oldalról A döntés indoklása szerint az Alkotmánybíróság abból az alkotmányos tételből indult ki, amely a személyes adatok és a magántitkok védelméről rendelkezik. A testület megállapította, hogy a törvény kivételes esetekben az említett alapjogtól eltérően is rendelkezhet, ám ezt csak akkor teheti meg, ha az elkerülhetetlen, és arányban áll az elérni kívánt céllal. A határozat rámutat arra, hogy a támadott törvény a jövedelemadó ellenőrzése, a be nem vallott jövedelmek feltárása érdekében kívánja korlátozni a magántitokhoz való alapjogot. Az Alkotmánybíróság szerint azonban az eltitkolt jövedelmek feltárására a vagyonnyilatkozat bevezetése nem alkalmas, főként azért, mert a vagyonnyilatkozat is bevallásra alapul - ugyanúgy, mint a jövedelemilletve adóbevallás -, tehát további ellenőrzést, a magánéletbe való további beavatkozást tehet szükségessé. Nem alkalmas a jövedelmek feltárására azért sem, mert például a devizaszámlán és a takarékbetétben tartott vagyont a kifogásolt törvény szerint nem kellene, az elfogyasztott jövedelmet pedig - természetesen - nem is lehet bevallani. Az indoklás kitér arra, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint az adóhatóság csak akkor élhet a vagyonbevallásra kötelezéssel, ha alapos a gyanú, hogy az adózó eltitkolta jövedelmét, illetve akkor, ha az a vagyonadó megállapításának alapjául szolgál. Az Alkotmánybíróság szerint a megsemmisített rendelkezések nem felelnek meg az arányosság követelményének sem, azaz az adókötelezettségüket pontosan teljesítők alapjogait szükségtelenül korlátozzák. A vagyonnyilatkozat nem alkalmas eszköz az adóbevallási kötelezettség elmulasztása esetén sem, mert a vagyonnövekményből is legfeljebb csak következtetni lehet a tényleges jövedelemre. A határozat megalapítja azt is, hogy a törvényben egymásnak ellentmondó szabályok vannak, amelyek sértik a jogbiztonság elvét. Az indoklás hangsúlyozza, hogy a tényleges jövedelmek feltárására más eszközök alkalmazhatók, amelyek az említett alapjogokat aránytalanul nem korlátozzák. (b-j) Sikertelen iskolabezárási kísérlet Salgótarjánban Mi van a mérleg serpenyőjében? A tavalyi költségvetés vitájában vetődött fel, hogy Salgótarján intézményhálózata túlméretezett, szükséges a felülvizsgálata. Néhány képviselő azt is hozzátette: amennyiben a gazdaságossági számítások alátámasztják egy-egy intézmény alacsony kihasználtságát, be kell zárni, az épülettel pedig gazdálkodni kell. Akkor még csak 90 millió volt a költségvetés hiánya. Idén 210 milliót hagyott jóvá a képviselőtestület, ráadásul a fejlesztési blokkban, is úgy, szerepel 180 millió forint értékű munka, ha a vagyonhasznosításból azt sikerült pótolni. A bezárással fenyegetett intézmények közül első volt a sorban a Gábor Áron Általános Iskola. Az elmúlt egy évben számos fórum foglalkozott az iskola ügyével. A nevelők tanulmányokat készítettek, a mindezt szakszervezetek alátámasztották, s nyomatékul mind a pedagógusok, mind a Phralipe szervezet aláírásokat gyűjtött. Nem egy esetben az oktatási bizottság is napirendjére tűzte, így nem csoda, hogy nagy várakozás előzte meg a képviselőtestület azon ülését, amelytől mindenki döntést remélt. Bonyolította a helyzetet, hogy az érintett iskola mindössze öt tantermes, s így a három alsó osztály átmenetileg, az idei tanév végéig, a kereskedelmi szakközépiskola épületében kapott helyet. A városatyák két pártra szakadtak az ügy megítélésében. Az egyik gazdasági oldalról közelíti a megoldást, hiszen az épület a hamarosan privatizálás alá kerülő vásárcsarnok mellett helyezkedik el, tehát jó a forgalmi értékesítés feltétele. Még az sem akadály, hogy a falak vizesek, az építmény süllyed. Nyomatékul hozzáteszik, hogy a tisztiorvosi szolgálat jelentése szerint az adott térség ólomszennyezettsége magas, olykorolykor a határértéket három-négyszeresen is meghaladja. Igen ám, de akkor a városban számos más intézményt is be kellene zárni - teszik hozzá az ellentábor képviselői, s különben is: egy ilyen kérdést csakis pedagógiai szempontból szabad megítélni. Az iskola 154 diákjának mintegy kétharmada cigány származású, hátrányos családi környezetben él, s különösen a felsősök devianciára hajlamosak. Az iskola vezetői kidolgoztak - főként kényszerből egy felzárkóztató-nevelő programot, ami segítené az innen került fiatalok beilleszkedését. Ezt az is bizonyítja, hogy a most végzős gyerekek közül alig kettőnek a továbbtanulása, vagy elhelyezkedése nem megoldott, a többieké igen. Újabb érv a másik tábor részéről. Salgótarjánban az elmúlt három évben majd egy iskolányi gyerekkel kevesebbet írattak be, tehát megalapozott a bezárás. Jelenleg 24 diák jut átlagban egy osztályra, a Gábor Áronban alig húsz. A pedagógusok ilyenkor egyöntetűen felszisszennek, mondván: eddig túlterheltek voltak az iskolák, s most, hogy demográfiai mélypontot él a város, optimális az osztálylétszám. Hozzáteszik azt is, hogy ha most az oktatási ágazat „megszabadul” egy intézménytől, a stagnálás utáni gyerekszám- emelkedést követően, újra megjelenhetnek az ötven fős közösségek, ami pedagógiai szempontból sem kívánatos. S persze felmerülhet az is: mi lesz - bezárás esetén - a pedagógusokkal? A végkielégítésük pont annyi pénzt emészt fel, mint az intézmény egyéves működése. Az érintettek azonban nem hagyják magukat. Ragaszkodnak a nyolcosztályos modellhez, s hajlandók akár még saját munkával is kialakítani a hiányzó három tantermet. Ezt a főépítész kontrázza azzal, hogy olyan építészeti megoldás kivitelezhetetlen, ami az előírásoknak megfelel. Ráadásul a költségeket ő jóval magasabban húzta meg, mint a tanárok, becslésre alapozva. Nem utolsó szempont az sem, hogy miként vélekednek a befogadó iskolák, tehát ahová bezárás esetén a gyerekeket elhelyeznék? Elmondásuk szerint nem repesnek az örömtől, s nemcsak azért, mert túlnyomórészt cigány gyerekekről van szó, hanem azért sem, mert a kialakult tanmenetüket borítja fel a nem várt diákok érkezése. Mintegy négy és fél órás vita bontakozott ki a Gábor Áron iskola sorsáról a képviselőtestületben. A név szerinti szavazás során azonban nem született döntés. Minden megy úgy, ahogy eddig. De mi lesz az „albérletben” tanuló alsósokkal? Az igazgatónő fogadkozik: kialakítja a hiányzó három tantermet, legfeljebb a testület lebontatja. T.N.L Három óra a várakozás a határon Harminchat órát kell várakozniuk Nagylaknál az országból kilépni kívánó kamionoknak. A hosszadalmas várakozás oka a román határőrizet lassú áteresztőképessége - közölte az MTI-vel szerdán este a Határőrség Országos Parancsnokságának ügyeletese. Az országból kifelé irányuló teherforgalomban jelentősebb - 8 órás - várakozási idő Biharkeresztesnél alakult ki. Napközben 6 órát is állniuk kellett a Magyarországra jövő személygépkocsiknak Tompánál, de estére ez az idő 3 órára csökkent.