Magyar Nemzet, 1993. április (56. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-21 / 92. szám

ETOLEMa» Nemzet Ára: 25 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZERDA, 1993. április 21., LVI. évfolyam, 92. szám Színes TELEMAGAZIN melléklettel A bizalom kályhája Szabó Iván pár nap múlva megnyit egy kiállítást. Bizonyosan sok érdeklődő szívesen szemléli majd a látnivalót, jó visszhangja lesz a magyar tárlatnak a Nemzet­közi Valutaalap központjában. Az sem lenne haszontalan, ha amo­lyan kegyes presszióként mű­ködne a dolog: az aulában kapott elismerésből jutna valamennyi az emeletre is. Maga a pénzügymi­niszter mondta a minap, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalások sikeressége hathat a többi nemzetközi pénzügyi szer­vezetre, s persze a bankvilágra: az ott hozott pozitív döntés erősít­heti a többiek bizalmát. Ezek után hová sorolandó Ko­­pátsy Sándornak Szabó Iván füle hallatára tett megállapítása: ahol eddig megfogadták az IMF taná­csait, ott Latin-Amerika szintjére süllyedtek... A 70-es, 80-as évek óta hallható az ilyesfajta bírálat, volt is például Berlinben konferen­ciája az így vélekedőknek. Vissza­kérdezni persze lehet: a valutaala­pos tanácsok nélkül vajon mely szintre lenne esélyünk, s még csak egy külső ösztökélés sem lenne az államháztartás valóságos reform­jára. Az IMF-fel sok tekintetben szin­te egyszerre mozdul a Világbank, melynek hitelei egyáltalán nem mellékesek a magyar gazdaság számára. De még az utóbbi idő­ben szidalmak össztüzébe került EBRD is figyel a Nemzetközi Valu­taalap döntéseire. Azt is szemére vetették a Jacques Attali vezette szervezetnek, hogy micsoda pa­zarló módon építi székházát, miközben térségünket alig-alig fi­nanszírozza. A szakértő vezető aligha szorul védelmünkre, ám mégis jó szembesülni a kérdéssel: vajon milyen projektbe szállhatott volna be az EBRD úgy, hogy be­fektetése megtérül, haszonnal jár? A magyar távközlést finanszíroz­za például, sőt partnernek fogad­ta el a Microsystem Rt.-t, de vajon a hazai, a kelet-európai termelő infrastruktúra mely további terüle­tei tekinthetők előkészített, megté­rüléssel kecsegtető beruházásnak? Akkor - meglehet, merész gondo­lat - még egy londoni ingatlanfej­lesztés is több haszonnal járhat, mint a (kelet-európai) ablakon ki­dobott pénz. S ha még nem is kap a Valutaalaptól bizalomerősítő jel­zést az EBRD sem, s ül (?) a pén­zén, akkor nekünk végképp nem marad más út, mint a latin-ameri­kai. E pillanatban azt valószínűsítik a prognózisok készítői, hogy 1,5 milliárd dolláros külkereskedelmi mérleghiányra és egymilliárdos fizetésimérleg-deficitre számítha­tunk. Az EK-országok is csak a versenyképtelen termékeket bo­csátják be régiónkból piacukra, a piaci értéket képviselőt azonban nyomban diszkriminálják. Más vá­lasztásunk nemigen marad, mint az, hogy elfogadjuk a tanácsokat, melyek betartását még finanszí­rozni is hajlandók, sőt a kapott bi­zalommal bizalmat vehetünk más­hol is. Ez még akkor sem lebecsü­lendő, ha a pénzzel is segített fej­lődésnek nem a csillagos ég a felső határa, hanem a Nyugat technológiai színvonalának csu­pán az alsóháza. Ma tetszik, Latin- Amerika - bár annak talán az él­vonala. Amit viszont meg is lehet ha­ladni: saját szellemi erővel, aka­rattal, önbecsüléssel, a többi szer­vezet hitelével, az EBRD akkor mégis növekvő befektetéseivel. Ám ehhez a „bizalom kályhája", az IMF finanszírozott jó tanácsa egyszerűen nélkülözhetetlen. Gergely László Göncz, Havel, Walesa­­ az Egyesült Államokban Göncz Árpád kedden az Egyesült Államokba utazott, hogy részt vegyen a washingtoni Holocaust Múzeum megnyitó ünnepségén. Az MTI jelen­tése szerint ott-tartózkodását felhasz­nálja arra is, hogy kétoldalú megbeszé­léseket folytasson az ünnepségen részt vevő állam- és kormányfőkkel. Václav Havel cseh elnök is a Ho­locaust Múzeum avatására érkezik Washingtonba, s egyórás megbeszé­lésre fogadja őt Bill Clinton. A washingtoni cseh nagykövet szerint Havel ismét fel kívánja venni a Fehér Házban a visegrádi országok korábbi javaslatát, hogy az Egyesült Államok vegye igénybe termékeiket, szolgál­tatásaikat az orosz segélyprogramok­nál, hiszen ily módon egyúttal térsé­günkön is segítenének. Lech Walesa lengyel elnököt szerdán fogadja Bill Clinton, aki ezután fehér házi foga­dás keretében találkozik a múzeum­avatásra érkezett államfőkkel. A szo­kásosnál hosszabbra tervezett foga­dás alkalmat nyújt arra, hogy az el­nök eszmecserét folytasson vendége­ivel, köztük Göncz Árpáddal. (Tudósításunk a bécsi vitáról a 3. oldalon) A hússtop ügye a brüsszeli bizottság elé kerül (Tudósítónktól) PÁRIZS­­ Kedden összeült Brüsszelben az Európai Közösség állat-egészségügyi bizottsága, s dip­lomáciai körökben azt valószínűsí­tették, hogy e testület ajánlása alap­ján dönthet az integráció legmaga­sabb rangú végrehajtó szerve a korlá­tozások föloldásáról. A bizottság mindig szerdánként ülésezik, de jól értesült brüsszeli for­rások úgy tudják, ha az állat-egész­ségügyi testület kedvező ajánlást fo­gadna el, akkor a bizottság még a jö­vő hét szerdája előtt rábólintana a korlátozások föloldására. EK-tisztvi­­selők szerint a bizottság szerdai ülé­sén más kelet-európai témák is szóba kerülhetnek, így például az acélim­port ügye. Ennél fontosabbnak lát­szik, vajon az integráció diplomatái és munkatársai érzékelik-e, hogy a hússtop nagy és negatív visszhangot váltott ki az érintett országokban, ár­nyékot vetve a kapcsolatokra. (m.j.) (A Intsembargóügyről további információink a 9. oldalon) Megvonták a szót Fodor Tamástól a parlamentben Alapítvány vagy kulturális árnyékkormány”? Kis híján botrányba fulladt tegnap több interpelláció tárgyalása a parlamentben: előbb Kálmán Attila politikai államtitkártól, majd Fodor Tamás szabaddemokrata képviselő­től vonták meg a szót. Jánosi György szocialista képviselő a művelődési miniszterhez címezte a debreceni ta­nítóképző átruházásával kapcsolatos kérdését, de a miniszter nevében vá­laszolni kívánó Kálmán Attila állam­titkárt - egyházkerületi megbízatásá­ra tekintettel - az ügyben elfogultnak tartotta. Ezért a képviselő nem tette fel a kérdést, ellenben bejelentette, hogy önálló indítványban fogja kérni a számvevőszék vizsgálatát az állami tanítóképzők egyházi tulajdonba adása ügyében, másrészt az Alkot­mánybírósághoz fordult. Kálmán At­tila reagálni kívánt az elhangzottak­ra, de az elnöklő Vörös Vince nem adott rá engedélyt. Kálmán Attila azonban egy másik, vagyonátadással összefüggő interpelláció kapcsán is főszereplővé vált: most tárgyalta ugyanis az Országgyűlés a Művésze­ti és Szabadművelődési Alapítvány ügyében adott írásbeli választ. A művelődési államtitkár az előterjesz­tést kiegészítve megismételte a kor­mány ismert álláspontját az alapítvá­nyok tulajdonhoz juttatásával kap­csolatban. (Folytatás és parlamenti tudósításunk az 5. oldalon) A texasi szektadráma politikai vihart is kavar Washingtonban David Koresh adta ki a parancsot a tömeges öngyilkosságra. Tudósításunk alá. oldalon­­(Reuter-fotó) Több ügyben döntött az Alkotmánybíróság Az adóelőleg fizetése nem alkotmányellenes Az Alkotmánybíróság keddi tel­jes ülésén három ügyben hozott hatá­rozatot - tudósított az MTI. A testület megalapozatlannak találta azt az in­dítványt, amely szerint ellentétes a szerződési szabadság alkotmányos elvével, ha a munkáltató kötelezheti dolgozóját arra, hogy ideiglenesen más munkáltatónál dolgozzon. A ha­tározat rámutat arra, hogy a munka­­vállaló a munkaszerződésben kiköt­heti a kirendelési jog mellőzését, így a munka szabad megválasztásához való jog nem sérül. Az adóelőleg fizetésének alkot­mányosságát vitató indítványt sem találta megalapozottnak a testület. Az indoklás szerint, amíg a közteher­viselési kötelezettség megfelel az arányosság követelményének, az adófizetési kötelezettség pénzügy­­technikai megoldásai nem vetnek fel alkotmányossági kérdéseket. A hatá­rozat rámutat arra is, hogy a közter­hekhez való hozzájárulás nem az adóév végén, hanem az adóköteles tevékenység megkezdésének napján kezdődik. Nem alkotmányellenes az a rendelkezés sem, amely a munkavi­szonyban állókat havonta, a vállalko­zókat csak negyedévenként kötelezi adóelőleg fizetésére. A határozat sze­rint a jövedelmek megszerzésének különbözősége indokolja a két cso­port közötti különbségtételt. Nem minősül hátrányos megkülönbözte­tésnek és nem sérti a jogegyenlőség elvét, hogy a személyi jövedelem­­adóról szóló törvény más szabályo­kat állapít meg az adóelőleg fizetésé­re a munkanélküli-segélyből, átkép­zési támogatásból származó jövedel­mek esetén, mint a munkaviszonyból származó jövedelmeknél - mondja ki az Alkotmánybíróság harmadik hatá­rozata. Az indokolás szerint az adó­előleg fizetésének szabályai olyan pénzügy-, illetve jogtechnikai szabá­lyok, amelyek sem a jogegyenlőség elvét nem sértik, sem a hátrányos megkülönböztetés tilalmába nem üt­köznek. A busz két óra múlva jött... Bérkövetelésük eredménytelensége miatt tegnap hajnalban megtartották figyelmeztető sztrájkjukat a BKV buszágazatá­ban dolgozók. A 4 órás üzemkezdettől 6 óráig tartó munkabeszüntetésben több mint hatezer ágazati dolgozó vett részt. Ahol lehetett, a tumultuózus jelenetek elkerülése végett a BKV a megszokottnál gyakrabban indította a metró- és a föld­alatti­ szerelvényeket, illetve a villamosokat. Reggel 6 óra után több mint ezer busz rajzolt ki a végállomásokról. A forga­lom helyreállításába a közlekedésrendészet is besegített. (Összeállításunk a 4. oldalon) (Havari Zoltán felvétele) Az áfát havonta kell fizetni A bevallás elmulasztása bírsággal jár Ez év január elsejétől jelentősen megváltoztak az általános forgalmi­­adó-bevallás szabályai. Az elmúlt há­rom hónap tapasztalatai alapján el­mondható: sok, áfa-befizetésre köte­lezett honfitársunknak nincs pontos információja az új kötelmekről, holott ezt a pénztárcájuk bánhatja. Molnár Kálmántól, az APEH Fővárosi Igaz­gatósága főosztályvezetőjétől meg­tudtuk: a Budapesten várt 140 ezer áfa-bevallásból havonta állagban csak 80 ezer érkezik a hivatalba. Nem árt tehát felhívni az érdekeltek figyelmét, kinek, mikor, mit kell tennie, s mivel jár, ha elmulasztja kötelességét. Nem az általános forgalmi adó­ról, hanem az adózás rendjéről szóló törvény írja elő, hogy az áfa alanyai­nak 1993. január elsejétől havonta áfa-bevallást kell benyújtaniuk, füg­getlenül attól, hogy van-e befizeten­dő, visszaigényelendő adójuk, vagy nincs is pénzügyileg rendezendő áfá­juk. Természetesen befizetendő áfa esetén a bevallással egy időben be is kell fizetni az adót, visszaigénylés esetén pedig az APEH is havonta fizet. (Folytatás a 9. oldalon)

Next